Szűkítés



Minden Címke 238


bejegyzések

A hét könyve: Megoldási lehetőségek a migrációs válságkezelésben

    • 2017 03 megoldasi lehetosegek bor
    • 2017 03 megoldasi lehetosegek 700x
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

Megoldási lehetőségek a migrációs válságkezelésben: működik-e a közös európai menekültügyi rendszer?
Szerkesztette, a tartalmi összefoglalókat és a kísérő tanulmányt írta:  Dr. Teke András
Hanns Seidel Alapítvány, 2016

Ezúttal egy tudományos konferencia előadásainak kötetté szerkesztett változatát ajánljuk. A Megoldási lehetőségek a migrációs válságkezelésben: működik-e a közös európai menekültügyi rendszer? című konferencia a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Hanns Seidel Alapítvány Magyarországi Képviselete és a Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata által, 2016. június 8-9-én került megrendezésre.

„Sokat és sokan beszélnek a változásokról. A változások következmények, nem pedig okai a tapasztalható folyamatoknak. A valós okok feltárása, megismerése, elemzése, értékelése nélkül olyan helyzet teremtődik, mintha egy óriási mókuskerékben lennénk. A folyamatok kezelése nélkül a következmények újratermelődnek, és szerencsés, ha nem hatványozott módon és formában.

Fontos tehát pontosan tudni, hogy hol is tartunk a folyamatok feltérképezésében, az eddigi tevékenységek, beavatkozások, akciók-reakciók vagy éppen a passzivitás következményeinek folyamatokba és rendszerekbe, hálózatokba való illesztésében.”

- Dr. Teke András szerkesztő előszavából -

A konferencián elhangzott előadások:

  • Dr. Végh Zsuzsanna (főigazgató, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal): Bevezető gondolatok
  • Fixl Renáta (irodavezető, Hanns Seidel Alapítvány Magyarországi Képviselete): Köszöntő
  • Dr. Bakondi György (a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója): Gazdasági migráns vagy menekült? : Az Európai Uniót sújtó migrációs válság kezelésével kapcsolatos kormányzati álláspont
  • Dr. Kasznár Attila (címzetes nb. százados, kiemelt főelőadó, Terrorelhárítási Központ): Menekült vagy terrorista? : A migrációs válság biztonsági kockázatai
  • Maurizio Falco (alprefektus, Belügyminisztérium, Bevándorlási és Állampolgársági Osztály, Olasz Köztársaság): Olaszország kihívásai Európa déli határán
  • Dr. Ördög István (szakértő, EASO): Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal műveleti tevékenysége : A Görögország megsegítése érdekében kialakított hotspotok működésének tapasztalatai, a működés hatékonyabbá tételének lehetőségei
  • Martin Wagner (programmenedzser, ICMPD): Az érem két oldala : Az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás elsődleges tapasztalatai 1.
  • Elif Özmenek Carmikli (szakértő, Center of Social Studies International Strategic Research Organization, Törökország): Az érem két oldala : Az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás elsődleges tapasztalatai 2.
  • Dr. Orbán Balázs (főigazgató, Századvég Alapítvány): A körülmények változása : Szükséges-e paradigmaváltás a nemzetközi és uniós menekültügyi jogrendszerben?
  • Őexcellenciája Esmerov Igor (nagykövet, a Macedón Köztársaság Budapesti Nagykövetsége): Egy európai uniós tagjelölt ország küzdelme : Macedónia tapasztalatai, nehézségei, megoldások a válság kezelése érdekében
  • Aleksandar Manolchev (Belügyminisztérium, Elemző és Szakpolitikai Igazgatóság, Bolgár Köztársaság): Új migrációs útvonal? : Bulgária szerepe az illegális migráció elleni küzdelemben
  • Erik Reho (szakértő, Svéd Migrációs Ügynökség): Egy befogadó ország problémái : Svédország válaszlépései a migrációs válság kezelésére
  • Dr. Kiss Attila (a BÁH általános főigazgató-helyettesének zárszava)
  • Dr. Teke András: Migráció a folyamat- és rendszerszemlélet oldaláról nézve. Kísérőtanulmány az előadásokhoz.

A Kar könyvtárában megtalálható példányok elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=415478

Cimkék: könyvajánló, 2017

„Igazi korszakváltást eredményezett az egyetemmé alakulás”

    • rtk logo emblevaval

Vezetőink gondolatai az egyetemmé alakulásról

Prof. Dr. Blaskó Béla rendőr vezérőrnagy az NKE megalakulását megelőzően, 2011 tavaszától tagja volt az egyetem Ideiglenes Szenátusának, majd 2012-től a mai napig tagja a Szenátusnak.

Elmondta, hogy az NKE 2012. január 1-i indulását megelőzően a három jogelőd intézmény munkatársaiból alakult bizottságokban folyt az előkészület a gördülékeny átállás biztosítására, ahol a Máté professzor úr által irányított Tudományos Bizottságban vehetett részt, komoly tapasztalatokkal gyarapodva. Erre szüksége is volt, hiszen nyolc év után, 2005 nyarán adta át az RTF főigazgatói székét Sárkány professzor úrnak. 2012-ig ugyan tanszékvezetőként tevékenykedett, de 7 év kihagyás után ismét magasabb vezetői szintre lépve vállalta az RTK oktatási dékánhelyettesi megbízatását, a Bűnügyi Tudományok Intézete vezetőjeként, megmaradva ugyanakkor a Büntetőjogi Tanszék vezetőjének is. Vezetői megbízásai, a felsőoktatásban vezetői poszt betöltésére engedélyezett 65. életévének a betöltésével szűntek meg.

„27 évi felsőoktatási és különböző szinteken betöltött vezetői megbízásaim után – mint egyetemi tanárnak – a törvény 70. életévem betöltéséig engedi, hogy egyetemünkön teljes idejű munkavállalóként, egyszerűbben: közalkalmazott professzorként oktassak. Nyugodt szívvel adtam át több, mint két évtizeden át vezetett tanszékem irányítását utódomnak, a jelentős szakmai és tudományos reputációval rendelkező Polt Péter úrnak, aki ugyanannak a büntetőjogi iskolának a kiváló művelője, melyben magam is nevelkedtem. Nem lenne teljes a kép, ha nem említeném meg, hogy a debreceni tanszéken vezetőként eltöltött egy évtized után annak a kollégámnak, Madai Sándor docens úrnak adhattam át az irányítást, akit tanársegédként én választottam magam mellé, és aki mára már a fiatal, feltörekvő büntetőjogász generáció egyik ismert és elismert tagjává válva műveli a büntetőjog elméletét” – hangsúlyozta Blaskó Béla.

Prof. Dr. Ruzsonyi Péter büntetés-végrehajtási dandártábornok, korábbi dékán nagyon speciális karnak tartja az RTK-t, úgy véli, hogy a rendészeti képzés a közszolgálatiság egyik fontos pillére.

Dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes szerint a rendészeti felsőoktatás funkciója az eltelt évtizedekben nem változott. Az intézmény célja akkor is az volt, most is az, hogy minél felkészültebb, napjaink társadalmi konfliktusaira a lehető leghatékonyabban, de a vonatkozó jogszabályok szerint reagálni képes rendőr-, pénzügyőr- vagy büntetés-végrehajtási tiszteket képezzen. Mindkét időszakban fontos volt, hogy a leendő végzős hallgatók a szakmai képességek elsajátítása mellett alkalmasak legyenek a lehető legrugalmasabban beilleszkedni fogadó intézményükbe, illetve elméleti ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Visszatérő vitának tűnik az is, hogy a felsőoktatásban az elméleti képzésre vagy a gyakorlatias oktatásra kell-e nagyobb hangsúlyt helyezni.

„Úgy vélem, egy egyetemi oktatás annyira gyakorlatias nem tud lenni, amennyire azt az egyes szervek vezetői kívánatosnak tartanák. Egy jó praxis ugyanis nem alakítható ki kellő elméleti alapok megléte nélkül. Amíg egy szakiskolában főleg az egyes tevékenységek begyakoroltatása állhat a középpontban, addig egy magasabb szintű képzés centrumában olyan tudásra is szükség van, amely egyfelől szélesíti az egyén látókörét, aki ezáltal műveltebbé, nem utolsósorban intelligensebbé válhat, másfelől olyan képességekre is szert tehet, amelyek segíthetik abban, hogy a gyakorlatban nem megszokott, úgynevezett atipikus esetekre is reagálni tudjon” – fogalmazott a dékánhelyettes. „Újra és újra felmerülő kérdés az is, hogy az egyes szakirányok milyen mértékben részesüljenek általános, illetve szakismeretekben. Valószínűleg e téren sem lehet mindenki számára megfelelő megoldást találni. Egy szakmai vezető joggal várja el, hogy az adott szakterületet teljes mértékben ismerő személyek kerüljenek ki az iskolapadból. Az élet és főleg a szolgálati érdek ezt azonban rendszeresen felülírhatja. Nem ritka az eset, hogy rövid idő elteltével nyomozóból idegenrendész lesz, igazgatásrendészből pedig vizsgáló, hogy valamilyen rendkívüli helyzetből eredően a bűnügyi állománynak közrendvédelmi feladatot kell ellátnia. Sőt, az is életszerű lehet, hogy rendőrből tűzoltó lesz, a büntetés-végrehajtási tiszt pedig otthagyja a börtönt, hogy az idegenrendészeti fogdán teljesítsen szolgálatot. Mindezekre figyelemmel a képzés során törekedni kell arra is, hogy más szakirányokra, hivatásrendekre is legyen rálátásuk a hallgatóknak”.

Hautzinger Zoltán szerint ebből ered a két korszak képzései közötti különbségként az, hogy az egyes szakirányok a korábbi évtizedekhez képest jobban közelítenek egymáshoz. Eleve, az egyetemi közös modul révén a hallgatók nemcsak a rendészeti tárgyakkal ismerkednek meg, hanem az államtudomány jegyében hadtudományi és közigazgatás-tudományi fogalmakkal is, de a karon a belügyi alapmodul révén minden rendészeti képzésben részesülő hallgató azonos ismeretanyag elsajátításával kezdi meg tanulmányait. Emellett a rendészettudományi alapképzés portfóliója kiegészült a migrációs és a magánbiztonsági szakirányos hallgatókkal, azaz már nemcsak rendőrtisztek képzése folyik az intézményben, hanem jól képzett szakemberek biztosíthatók a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, illetve a privát biztonsági szektor számára is. Markáns különbségnek tartja, hogy az akkori főiskolai képzés helyébe ma már egyetemi oktatás lépett. Az eltelt öt évben jelentős mértékben bővült a tudományos fokozatot szerzett oktatók száma, illetve sok olyan oktató – ideértve önmagát is – dolgozik a rendészeti felsőoktatásért, akik oktató és kutatói tapasztalataikat más intézményekben szerezték meg, de ismeretük jelentős mértékben kötődik a rendészethez, annak valamelyik határterületéhez. Szintén jelentős eltérésnek mondható a dékánhelyettes szerint, hogy hosszú éveken keresztül a rendészeti tisztképzés csak alapszakhoz kötődött. Napjainkban már a rendészeti vezető mesterképzési szakon is lehet diplomát szerezni, illetve a kriminalisztikai mesterképzési szakkal ez a kínálat is bővül.

Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány kiemelten fontosnak tartja azt, hogy a rendőrtisztképzés egyetemi karként működhet. A mesterképzés ugyanis továbblépési lehetőséget biztosít a rendőrtisztek számára. Elkötelezett híve annak, hogy megtörténjen az elmélet és a gyakorlat megfelelő arányának a megteremtése, az oktatók tapasztalatait figyelembe véve, amelyhez minden segítséget megad az ORFK a jövőben is. Azokat a kéréseket is igyekeznek teljesíteni, amelyek az egyetem részéről érkeznek. Az országos rendőrfőkapitány azt vallja, hogy élethosszig tartó képzés szükséges mindaddig, amíg valaki rendőrként szolgál. A befogadási ünnepséget is azért vezették be a végzős hallgatók számára 2013-ban, hogy ünnepélyes keretek között tapasztalják meg: a rendőrség vezetése várja őket, számít a munkájukra.

Dr. Pozsgai Zsolt rendőr dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes szerint az egyetem négy karának a célja közös: ez a közszolgálat és a haza iránti elkötelezettség. „A mi tisztjeink mindezt a rendészet területén teljesítik, a Rendészettudományi Karon elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek alapján”.

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész, a Rendészettudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének a vezetője úgy véli, hogy „igazi korszakváltást eredményezett az egyetemmé alakulás. A főiskola irányvonala és az egyetemé csak részben egyezett meg. Önmagában az a tény, hogy alapképzésben és mesterképzésben is folyik az oktatás, más minőségű tanítást kíván meg. Ez a fokozatosság azt is lehetővé teszi, hogy a többszintű képzés révén a gyakorlatban is más szerepet szánjunk azoknak a hallgatóknak, akik az alap- és akik a mesterképzést végzik el, és ehhez tudjuk igazítani a tananyagot is. Az egyetemi képzésnek nagyobb elméleti megalapozottsága van, mint korábban a főiskolainak. Az alapképzés arra nyújt lehetőséget, hogy a megszerzett elméleti szint alapul szolgáljon egy magasabb, tudományos jellegű képzéshez, ami ilyen értelemben nem volt meg a főiskolán. Jobban hasznosítható ez a rendszer a gyakorlatban is, jobban orientál, jobb alapokat nyújt egy nagyobb elméleti tudás megszerzéséhez”- hangsúlyozta Polt Péter.

Dr. habil. Kovács Gábor, rendőr dandártábornok, tanszékvezető egyetem docens, az NKE oktatási rektorhelyettese szerint az RTK a rendészettudomány fellegvárává vált. „A rendészet tudományként történő elismerése óriási lépcsőfok volt az életünkben, a doktori iskolában minőségi képzést folytatunk, erre a témavezetők és Kerezsi Klára professzor asszony a garancia. Mi, oktatók hozzájárulunk a rendészettudomány minőségi fejlődéséhez, megélénkült a publikációs tevékenység is a karon. A kar jelenlegi teljesítménye már messze túlmutat az akkori Rendőrtiszti Főiskolán. Nagyon elégedett vagyok az RTK oktatói állományával”- fogalmazott a rektorhelyettes.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Az interjúk teljes terjedelmükben a „45 éves a rendészeti felsőoktatás” című kiadványban találhatóak meg.

Cimkék: beszámoló, 2017

Szlovén delegáció az RTK-n

    • szloven delegacio 1
    • szloven delegacio 2
    • szloven delegacio 3
    • szloven delegacio 4
    • szloven delegacio 5
    • szloven delegacio 6
  • Előző
  • Következő

A Maribori Egyetemről a Rendészettudományi Karra látogatott 38 hallgató és oktató.

A delegáció tagjait Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja köszöntötte. Az RTK képzéseiről Dr. Nagy Judit r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, valamint Dr. univ. Kiss Rita nemzetközi referens beszélt, majd Prof. Dr. Kerezsi Klára bemutatta a jelenlévőknek a Rendészettudományi Doktori Iskolát. Bezsenyi Tamás r. főhadnagy a Szent György Szakkollégiumról, Dr. Mészáros Bence r. ezredes a tehetséggondozásról osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Oláh Attila Barnabás r. hadnagy pedig bemutatta a szimulációs lőteret.

„Éves gyakorlattá vált a szlovén kar MA szakos hallgatóinak Karunkra történő látogatása az itt folyó oktatási- és kutatási tevékenységek megismerése céljából. A magyarországi tanulmányút során meglátogatják a CEPOL budapesti székházát is”- hangsúlyozta dr. univ. Kiss Rita nemzetközi referens. Majd hozzátette: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatói rendszeresen részt vesznek az RTK szakmai kapcsolata, az University of Maribor, Faculty of Criminal Justice and Security intézmény magas színvonalú szakmai konferenciáin, mint előadók. A két intézmény között évek óta fennálló kiváló Erasmus+ kapcsolat működik hallgatói és oktatói mobilitás vonatkozásában egyaránt.”

Cimkék: delegáció, 2017

„Az elmúlt öt év sikertörténet”

    • 5eves kari tanacs 1
    • 5eves kari tanacs 2
    • 5eves kari tanacs 3
    • 5eves kari tanacs 4
    • 5eves kari tanacs 5
    • 5eves kari tanacs 6
    • 5eves kari tanacs 7
    • 5eves kari tanacs 8
  • Előző
  • Következő

„Az egykori Rendőrtiszti Főiskola valóban egyetemi karrá vált” – hangsúlyozta Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fennállásának ötödik évfordulója alkalmából megrendezett Kari Tanács ünnepi ülésén. Felidézte, hogy másfél éve vezeti az RTK-t, ugyanakkor az egyetem megalakulásának pillanatától segíti és figyelemmel kíséri az NKE működését. Az előkészítő munkacsoportnak is a tagja volt, azért dolgozott, hogy az összevonás minél sikeresebb legyen. Felhívta a figyelmet az összefogás fontosságára, majd megköszönte a Kar állományának lelkiismeretes munkáját.

Prof. Dr. Patyi András rektor ünnepi beszédében felidézte az öt évvel ezelőtti pillanatokat, amikor 2012. január 11-én az Országházban ünnepélyes keretek között átadták az egyetem jelképeit, így a rektori hatalmat jelképező jogart, az egyetem új zászlaját, a diplomákhoz és okiratokhoz szükséges aranyozott díszpecsétnyomót és a rektori láncot. „A jelképek öt évvel ezelőtti átvételét, az NKE formális megalakulását és a Rendészettudományi Kar 5. évfordulóját is ünnepeljük a mai napon”. A rektor elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-ben három karral és három karközi intézettel indult el, de az évek alatt a folyamatos és tudatos intézményfejlesztésnek köszönhetően újabb szervezeti egységekkel gazdagodott.  Patyi András hangsúlyozta, hogy ilyen gondosan előkészített egyetemi integráció még soha nem történt, ez a folyamat ugyanis másfél évig zajlott. A rektor az elmúlt öt év legfontosabb feladatának tartotta a hiányosságok megszüntetését és a hibák kijavítását, ami lépésről történt. Goethét idézve utalt a kezdeti időszak intézkedéseinek megfontoltságára, hiszen „Aki az első gomblyukat elvéti, végig be nem gombolkozhatik.”

Patyi András az egyetemi közös modul jelentőségére is felhívta a figyelmet és kiemelte, hogy az egyetemi karhoz szükséges attribútumok megteremtése fokozatosan valósult meg. A szervezetfejlesztések során mindig is az alapos előkészítő munka és az átgondolt bátorság jellemezte a Kart. A rektor a minőségi mesterképzést tartja a hosszú távú fenntarthatóság zálogának.

„A mögöttünk hagyott öt év közösen elért komoly eredményeket hozott, amire a továbbiakban is bátran építhetünk” – fogalmazott a rektor, majd köszönetet mondott a kormány képviselőinek, kiemelte Pintér Sándor belügyminiszter áldozatos munkáját, aki mindig is elkötelezetten támogatta a rendészeti felsőoktatás ügyét, valamint Janza tábornok úr tevékenységét, akinek az elkötelezettsége, műveltsége és a tudása nélkülözhetetlen az RTK életében. Elismerően szólt mindazokról, akik részesei voltak és ma is részesei a megkezdett munkának.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter képviseletében Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára elmondta, hogy az elmúlt években a rendészeti felsőoktatásban minőségi változás következett be. Megköszönte az egyetemi és a kari vezetés munkáját. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a nevelés megújításának az elősegítése is cél volt az egyetemmé alakulás folyamatában, ugyanis elengedhetetlen, hogy a végzős hallgatók hivatástudat birtokában, a közszolgálat ethoszát elsajátítva kezdhessék meg a munkájukat. Emlékeztetett az új rendvédelmi életpályamodellre, amely az elmúlt időszakban további új elemekkel bővült. A BM vezetésének az elismerését is tolmácsolta, elmondta, hogy az eltelt öt év sikertörténetnek nevezhető az RTK életében.

Elismerően szólt arról, hogy az eltelt öt évben jelentősen bővült a tudományos fokozatot szerzett oktatók száma, illetve sok olyan oktató és kutató dolgozik a rendészeti felsőoktatásért, akik tapasztalataikat más intézményekben szerezték meg, de ismeretük jelentős mértékben kötődik a rendészethez, annak valamelyik határterületéhez. Az RTK életének integráns része a nemzetköziesítés, a Kar oktatói részt vesznek a CEPOL mesterképzésben is. Létrejött a Rendészettudományi Karon a Kriminalisztikai Intézet és a Rendészeti Magatartástudományi Intézet. Az RTK-n ősztől négy éves képzési formában folytathatják tanulmányaikat az első éves hallgatóink.

Örömét fejezte ki, hogy a Kar fontosnak tartja a hallgatói tehetséggondozást, a rendészettudományi tudósjelöltek évről évre bizonyítanak a megmérettetéseken.

Egyik legnagyobb eredménynek tekinti, hogy 2016-ban megkezdte működését az egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolája, az egyetlen olyan intézmény, amely rendészeti irányú képzést biztosít a doktoranduszhallgatók számára hazánkban. A Belügyminisztérium vezetésének az elvárásait is tolmácsolta a helyettes államtitkár: komoly eredményeket és hasznosítható munkákat remélnek a doktoranduszoktól.

Zsinka András szerint a megrendelői oldal igényeinek minden szempontból maradéktalanul eleget tettek a Kar oktatói. Végezetül hozzátette: „A történelmi léptékű fejlődés során továbbra is számíthat az állomány a Belügyminisztériumra.”

Dr. Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy, a Fenntartói Testület tagja a kezdetektől, 2010. június végétől vesz részt a munkában. Köszöntőjében felidézte az egyetemi karrá alakulás pillanatait. A vezérőrnagy szerint, a rendészeti képzésben a Kar oktatóinak alapvető feladata öt követelmény harmonikus egységét megteremteni, ezek az oktatás, a kutatás, a képzés, a kiképzés és a nevelés. „Az a cél, hogy a tisztjeink minél műveltebbek legyenek”- hangsúlyozta Janza Frigyes, aki köszönetet mondott a Kar állományának az elmúlt év közös munkájáért, a kitűzött célok sikeres teljesítésért, hiszen „aki nem tudja, hogy melyik kikötőbe tart, annak semmilyen szél nem jó”. Felhívta az oktatók figyelmét arra is, hogy soha ne adják föl a nevelési elveiket. Elismerően szólt Kis Norbert és Kovács Gábor rektorhelyettesek munkájáról is, valamint Sárkány István vezérőrnagy, alapító dékán tevékenységéről. Elmondta azt is, hogy Virányi Gergely tábornok úr és Ruzsonyi Péter dékán úr munkája is nélkülözhetetlen volt a közös célok eléréséhez.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fennállásának ötödik évfordulója alkalmából egyetemi emléklapot kapott:

  • Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora;
  • Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára;
  • Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének tagja, miniszteri biztos;
  • Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese;
  • Dr. Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkára;
  • Dr. Szedres László ny. r. ezredes, a Rendészettudományi Kar gazdasági igazgatója;
  • Dr. Nagy Judit r. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tudományos és nemzetközi dékánhelyettese;
  • Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár, a Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi Tanszékének oktatója;
  • Dr. Freyer Tamás, a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet Testnevelési és Küzdősportok Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense;
  • Dr. Major Róbert r. ezredes, a Közbiztonsági Tanszék tanszékvezető egyetemi docense;
  • Prof. Dr. Ruzsonyi Péter c. bv. dandártábornok, a Büntetés-végrehajtási Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára;
  • Dr. Szendrei Ferenc r. ezredes, a Kriminalisztikai Intézet Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense;
  • dr. Szilvásy György Péter r. őrnagy, tanársegéd, a Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék oktatója;
  • dr. Szendi Antal püőr. ezredes, szaktanár, a Vám- és Pénzügyőri Tanszék oktatója;
  • dr. Verhóczki János r. ezredes, a Tanulmányi Osztály osztályvezetője;
  • és Paplogó Edit, a Tanulmányi Osztály tanulmányi referens.

Az egyetemi emléklapokat Prof. Dr. Patyi András rektor és Dr. habil. Boda József dékán adta át.

Dr. Simon Attila r. ezredest, a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet vezetőjét a rendőrség hivatásos állományában töltött harmincéves szolgálata és eredményes munkája elismeréséül Dr. Pintér Sándor belügyminiszter szolgálati jel elismerésben részesítette.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


A hét könyve: Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya

    • unios magy jog b
    • unios magy jog borito
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya
Szerkesztette Tilk Péter
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2016
.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 2014. december 19-én megrendezett ünnepi konferenciáján elhangzott előadások kötetté szerkesztett változatát egyik szerkesztője így ajánlja:

Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya c. kötet első hangzásra is ambiciózus. Ilyen kiadványnak, ha mondanivalója hű akar maradni a címéhez, számos jogterületet kell érintenie. …

E könyv szükségszerűen csak pillanatfelvétel lehet: az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonyának metszete, amelynek kapcsán meghatározó az év, amelyben íródott. Ilyen cím alatt egy évtizeddel korábban vagy később valószínűleg teljesen más tartalommal bíró tanulmányokat találnánk. Az uniós jogalkotás sebességét és intenzitását tekintve – amelyre az itt szereplő tanulmányok egy része is kitér – örökérvényűségről ugyanis szó sem lehet. Mindazonáltal ez nem holmi elrettentő, félelmetes dolog, hanem maga a jogászi hivatás szépsége. …” (Prof. Dr. Trócsányi László előszavából)

A jogterületetek között természetesen helyet kap a kötetben a bűnügyi tudományok területe is a kötet két záró tanulmány révén.

A könyvben található írások:

  • Trócsányi László: Előszó              
  • Kecskés László: A Kiadó előszava

Az uniós jog kulturális alapjai

  • Visegrády Antal: A magyar jogi kultúra az uniós tagállamok jogi kultúrájának rendszerében

Közjog

  • Cseportán Zsolt: A művészet szabadságának szabályozási modellje az uniós és hazai jogban
  • Drinóczi Tímea: Nemzeti és alkotmányos identitás az EU-ban és tagállamaiban
  • Fábián Adrián: EU-jog és a nemzeti közigazgatási (eljárás)jog viszonya
  • Horváth Zsuzsanna, Komanovics Adrienne, Pánovics Attila: Az Európai Unió környezeti jogának hazai végrehajtása
  • Kocsis Miklós: A művészeti igazgatás tagállami és hazai trendjei
  • Mohay Ágoston: Az uniós egyenlő bánásmód joganyag és implementációja a magyar jogban
  • Naszladi Georgina: A törvényes bíróhoz való jog értelmezése az Európai Unió Bíróságával összefüggésben
  • Petrétei József: Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének szabályozásáról
  • Szilovics Csaba: A magyar adórendszer főbb elemeinek változásai az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta eltelt időszakban
  • Tilk Péter: Devizahitel-ügyek és egyes alkotmányos értékek védelme a magyar Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága gyakorlatában

Magánjog és eljárásjoga

  • Bankó Zoltán: A magyar és az európai munkajog: a jogharmonizáció eredményei és dilemmái
  • Benke József: Az új Ptk. hitelezővédelmi hatékonysága az Erste Bank-ügy fényében: a fedezetelvonó, közokiratban foglalt ügyletek közjegyzői záradékolása, mint a post-Lehman válsággal összefüggő hazai devizahitelezési krízis során kialakult új fedezetelvonási gyakorlat eleme
  • Bérces Zoltán: Az irányelvi jogharmonizáció újabb eredményei az EU szerzői jogában
  • Ferencz Barnabás: Az európai integrációs folyamat hatásai a magyar társasági jog szabályozására
  • Kecskés András: Európai jogi szabályozás és annak magyarországi implementációja a pénzügyi intézményeket érintő új kihívások területén
  • Kecskés László: A sportjogban egy évvel korábban történt Magyarország csatlakozása
  • Király Lilla: A bizonyítás felvételhez kapcsolódó szabályok a határon átnyúló polgári jogvitákban az európai és a nemzetközi magánjogi szabályozás keretében, a magyar Polgári perrendtartás megújítása céljából
  • Kovács Kolos: A versenyjogi jogsértésekre vonatkozó Kártérítési irányelv magyar jogra gyakorolt várható hatásairól
  • Nochta Tibor, Fabó Tibor: Az Európai Unió fogyasztói adásvételéről és a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelveinek tükröződése polgári jogunkban

Bűnügyi tudományok

  • Gál István László, Tóth Mihály: Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya: büntető anyagi jogi jogharmonizáció
  • Herke Csongor: A büntetőeljárás szabályai egyes EU dokumentumok tükrében

A Kar könyvtárában megtalálható példány elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=414059

Cimkék: könyvajánló, 2017

5 év- 5 kilométer- 50 résztvevő

    • 5eves futas 1
    • 5eves futas 2
    • 5eves futas 3
    • 5eves futas 4
    • 5eves futas 5
    • 5eves futas 6
    • 5eves futas 7
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Rendészettudományi Kar működésének ötödik évfordulója alkalmából az RTK vezetése emlékfutást szervezett. Ötven hallgató és oktató közösen teljesítette az öt kilométeres távot, köztük Simon Attila r. ezredes, a Rendvédelmi Tagozat parancsnoka, aki fontosnak tartotta, hogy a dékáni vezetés is képviseltesse magát a rendezvényen, hiszen úgy véli, a mozgás fegyelemre, kitartásra tanítja meg az embereket.

Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja rendszeresen fut, a sport a mentális és a fizikai egészségének a megőrzésében is meghatározó szerepet tölt be. Úgy véli, a rendszeres testmozgás a fizikai állóképességet fejleszti, az ellenálló képességet növeli és az egészségmegőrzés kulcsa.

Szóládi Georgina elsőéves, bűnügyi szakirányos hallgató nagyon jó ötletnek tartotta, hogy futással ünnepeltük az egyetem és a kar 5. évfordulóját. Jó érzés volt számára megmozgatni az izmait és forró teával felmelegíteni a lelkét. A sport öröme mellett további pozitív élményt jelentett számára, hogy a dékáni vezetéssel együtt mozoghatott.

Dr. Freyer Tamás, a Testnevelési és Küzdősportok Tanszék vezetője a bemelegítés során Emil Zátopek négyszeres olimpiai és háromszoros Európa-bajnok cseh atlétát,  hosszútávfutót idézte: „ A madarak repülnek, a halak úsznak, az emberek futnak”.  

A büntetés-végrehajtási szakirány másodéves hallgatói, Nagy Adrián és Tóth Miklós elsőként értek a rajthoz. Számukra a vizsgaidőszak végéhez közeledve fizikai és szellemi felfrissülést jelentett a reggeli futás. A CrossFit edzési módszerrel mozognak hetente ötször másfél órát, melynek segítségével folyamatosan fejlesztik az állóképességüket.

Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Büntetés-végrehajtási Tanszék vezetője kollégáival és hallgatóival váltóban futott. Vidám rendezvénynek tartotta az emlékfutást, melynek kiemelte a közösségépítő szerepét.

Lengyel Marianna harmadéves gazdaságvédelmi szakirányos hallgató szerint, ha egyszer valaki megérti a futás lényegét és örömöt lel benne, akkor sosem teszi le többé a futócipőjét. „A Rendészettudományi Karon is sok hallgató választja szabadidejében ezt az edzésformát, a legtöbben egészen az Erzsébet-kilátóig is elkocognak.”  Lengyel Marianna elmondta, hogy nagy óraszámban van testnevelés órájuk, félévente pedig számot adnak a fizikai kondíciójukról, amelynek az egyik eleme a 2000 méteres futás. „ A kar hallgatói szinte kivétel nélkül sportolnak valamit szabadidejükben, legyen az röplabda, erősítés vagy kettlebell, a futás pedig minden sport alapja. Ezért egyetemünk és karunk 5. évfordulójának a tiszteletére a legjobb ünneplési formának tartom a jubileumi futást” – hangsúlyozta a hallgató.

„Meggyőződésem, hogy a szellemi teljesítmény fokozásához elengedhetetlen a mozgás. A rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak fizikai állóképességgel és úgynevezett harci tudással kell rendelkeznie, melyek erőnléti és küzdősport edzéseken való aktív részvétellel valósíthatóak meg” – fogalmazott Fonbank Roland r. őrnagy a táv teljesítése után.

Simai Melinda az NKE SE szakosztályvezetőjeként kötelességének érezte, hogy aktívan részt vegyen az emlékfutáson, ahol hallgatók és oktatók együtt mozogtak. Felhívta a figyelmet a példamutatás fontosságára és arra, hogy kortól függetlenül elengedhetetlennek tartja a rendszeres mozgást. A sport fontos szerepet tölt be az életében, hetente háromszor hét kilométer távon fut le.

Czoka Bianka elsőéves pénzügyőr hallgató kiemelte: „Futás közben a hideg sem szegte kedvünket. Felemelő érzés volt látni azt, hogy a táv megtétele nemcsak a hallgatóknak, hanem az elöljáróinknak is ugyanolyan fontos volt. Ezt a napot egy szóval tudnám jellemezni: elhivatottság. Ezt tanultam ma.”

Oláh Attila r. hadnagy, a Kiképzési és Nevelési Osztály gyakorlati oktatója tízszer teljesítette a maratont és jiu jitsu világkupa győztes. „Sport nélkül el sem tudom képzelni az életemet! A sport a lendületesség, a fiatalság, a kreativitás és a jó közérzet, az életminőség záloga.”

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: sport, évforduló, 2017

„Korunk rendőrtisztjeinek meg kell tanulniuk nagyságrendekben gondolkodni”

    • hatala jozsef

Dr. Hatala József ny. rendőr altábornagy, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, korábbi országos rendőrfőkapitány 33 évesen döntött úgy, hogy felszerel a rendőrség állományába. Ha nem int búcsút az üzemvezetői beosztásának, a magyar rendőrség nagyon sokat veszített volna a munkája nélkül. Óriási élményt jelentett számomra a vele folytatott beszélgetés, kétségem sincs afelől, miért nevezték ki 15 év szolgálati idő elteltével dandártábornoknak, miért kapta meg három ország négy állami kitüntetését is. Az altábornagy igazi lokálpatrióta, ezer szállal kötődik Csepelhez. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnökeként ugyanazzal a lendülettel kezdett neki a munkának, mint az eddigi beosztásai során bármikor.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Rendőrségi pályafutását 1983-ban kezdte a Budapesti Rendőr-főkapitányságon baleseti helyszínelőként, majd vizsgáló, osztályvezető, közlekedésrendészeti vezetőhelyettes, közrendvédelmi főosztályvezető lett.

1983. február 16-án léptem be a testületbe, ekkor 33 éves voltam. Már rendelkeztem egy műszaki diplomával, gépjármű-üzemeltetési szakon végeztem. A sorkatonai szolgálat letelte után visszamentem dolgozni oda, ahonnan bevonultam, a Csepel Vasműbe. Gépkocsivezetőként dolgoztam, fél éven belül viszont egy szállítási üzemnek lettem a vezetője, 24 évesen kétszáz ember irányításáért feleltem. A vezetési elveim hasonlóak voltak egész életutam során, csak a módszereim változtak. Az volt az alapvető elvem, hogy mindenki pontosan kezdje el a munkát, az eszközökkel helyesen bánjon, a rá bízott feladatokat végezze el. Hatgyerekes csepeli család gyermekeként, otthon megtanultam mindent a munkához való hozzáállásról és a kötelességtudatról.

Az vitathatatlan azonban, hogy a rendőrségen az állományilletékes parancsnoknak erősebbek a jogosítványai, mint a civil világban. Elindult egy változás a magyar társadalomban, amit akkor, 33 évesen nem érzékeltem ugyan, de azt éreztem, hogy fordulóponthoz érkeztem, ezért elkezdtem munkahelyet keresni, mert a műszaki végzettségemmel, a nyolcéves vezetői gyakorlatommal sem tudtam előrelépni. Ezért írtam egy kérvényt a belügyminiszternek, hogy rendőr szeretnék lenni a közlekedésrendészeti szakterületen, hiszen gépkocsivezetőkkel, szállítmányozással és üzemeltetéssel foglalkoztam, szakmai és vezetői tapasztalattal rendelkeztem. Kaptam egy értesítést, majd eljött hozzám egy rendőr zászlós a BRFK humán szolgálatáról, és megkérdezte, hogy fönntartom-e a kérésemet. Időpontot kaptam a BRFK személyzeti vezetőjéhez, akinek szintén megfogalmaztam, hogy közlekedésrendészettel szeretnék foglalkozni. A balesethelyszínelői és vizsgálati osztály vezetőjéhez, Dr. Váry László rendőr alezredeshez irányítottak, aki dicséretesnek tartotta az elképzeléseimet. Akkor 35 volt a felső korhatár, kérte, hogy gyorsan szereljek fel, majd a döntésem értelmében helyszínelő vagy vizsgáló leszek. Mivel az előbbi volt az alapja az utóbbinak, ezt választottam, ugyanis ezt a munkát is meg akartam tanulni, balesethelyszínelő rendőr főtörzsőrmesterként elkezdtem dolgozni.

Hogyan képzelhetjük el az akkori munkáját?

Egy idősebb járőrhöz osztottak be, aki segítette a munkámat. 33 éves koromra azonban már megismertem az akkori gépkocsivezetői társadalom gondolkodásmódját, a járművek műszaki tulajdonságait és a gépjármű-üzemeltetésre vonatkozó szabályokat, műszaki rajzokat készítettem, így gyorsan megértettem a műszaki szakértők jelentéseit is, és mindez helyzeti előnyt jelentett a munkám során. Azt nem tudtam, hogyan kell egy balesetet felmérni, de pillanatok alatt rájöttem a logikájára. Csupán a gépelés, az akkori Optima írógéppel történő munkavégzés jelentett gondot, üzemvezetőként ugyanis nekem nyolc évig a titkárnőm gépelt. Itt azonban a jelentéseket saját magamnak kellett elkészítenem. Belevaló járőrtársat kaptam, akire a mai napig jó szívvel emlékszem: Béla nagyon gyorsan gépelt, de nem tudott szépen rajzolni. Így minden ügyet együtt vettünk fel, én rajzoltam, ő pedig gépelt. Jól kiegészítettük egymást, minden jelentést időben elkészítettünk. Mindketten szerettünk dolgozni.

Hat hónapig zászlós voltam, majd hadnagyként vizsgáló lettem. A jogi ismeretekkel hadilábon álltam, ugyanakkor a balesetek műszaki összefüggéseinek vizsgálata, a bizonyítási kísérletek lefolytatása a mérnöki előéletem miatt szintén gyorsan ment. Egy neves igazságügyi műszaki szakértőnek, Enyedi Lászlónak írtam egy kirendelésről szóló határozatot, melyben olyan kérdéseket tettem fel, amelyeket eddig soha senki. Egy hosszú fékúttal kapcsolatban vitattam a fölmérés pontosságát, azt kértem a szakértőtől, hogy csináljon hibahatár-számítást. A mérés technológiájában egyetlen mérés alapján ugyanis nem lehetünk pontosak. Akármilyen precíz a műszer, van lehetőség a tévedésre, és ez egy nyolcvan méteres fékút esetében a balesetre elég jelentős kihatással van. Az irodámba megérkezett egyik napon egy elegáns, aranykeretes szemüveges, ősz hajú úr. Azt kérdezte tőlem, hogy honnan jutott eszembe ilyen kérdéseket föltenni. Azt mondtam, hogy jogosnak tartom a kérdést. Ő is, csupán azon aggódott, hogy mindenki feltesz majd neki ilyen bonyolult kérdéseket. Rövid időn belül csoportvezető vizsgáló, majd fővizsgáló lettem.

1984-ben diplomázott a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakirányán, nappali munkarendben.

Az első emlékem arról az időszakról az akkori parancsnokhoz, Györök Ferenchez kötődik. Már az első napon eligazítást tartott a hetven első évfolyamosnak. Szépen, érthetően beszélt a rendőrtisztek felelősségéről, a velük szemben támasztott elvárásokról. Nem ismerem a szakmai pályafutásának az állomásait, de az az előadásából kiderült, hogy elhivatott ember volt. Dolgoztam a fiával a későbbiek során, főigazgatóként hozzám tartozott a központi ügyelet, ő pedig az ORFK főügyeletének egyik váltásvezetője volt.

A főiskolai évek alatt rengeteget olvastam, imádtam a történelmet. A gimnáziumban szerettem a latint, a Római Birodalom korszakairól olvastam. Elmélyedtem a krimináltaktikában, a technikában, elsősorban a jogi tárgyak, főként a büntetőjog és a közlekedési bűncselekmények érdekeltek. A szakértők munkájáról is sokat tanultam ebben az időszakban. Alaposan megismerkedtem az igazságügyi orvosszakértői véleményekkel, szakmai gyakorlatomat az Igazságügyi Orvosszakértői Intézetben töltöttem, itt megtanultam az ittas befolyásoltság számítását. Rengeteg, az éjszakai láthatósággal és fékúttal kapcsolatos kísérletet végeztünk. Nem fogadtuk el azt, hogy mi számít erős és gyenge lassulásnak. A szakértőkkel buszra szálltunk, és kísérleteket végeztünk. Dr. Völgyesi Miklós közlekedési bíró volt a Közlekedési Bírák Egyesületének az elnöke. Dr. Komáromi Endre barátommal rendőrtisztként meghívást kaptunk az egyesületbe. Ott döntöttem el, hogy jobban fel fogom vértezni magam jogi ismeretekkel. Főhadnagyként végeztem, és 1985 szeptemberében el is kezdtem a jogi tanulmányaimat. Parancsnoki engedélyt kértem, majd felvételiztem az ELTE-re. Dr. Békés Imre professzor volt a felvételi bizottság elnöke. Elmondtam neki, hogy szeretem a munkámat, és az előmenetelemet segítené a képzés elvégzése. Tisztességgel végigtanultam az egyetemet. Közben alosztályvezető, osztályvezető lettem, amikor jogásszá avattak, már osztályvezető voltam, annak a kollégámnak a helyére kerültem, aki elindított a pályámon.

Majd a Mosonyi utcában lett a Közrendvédelmi Főosztály parancsnoka, ezer embert irányított.

Nem volt még rendőrségi törvényünk, szolgálati szabályzatunk; utasítások és ajánlások voltak a segítségemre a csapaterő kezelése során, sokat olvastam ebben az időszakban, meg kellett tanulnom ezt a szakmát is. Havonta, kéthavonta elismerésben részesültem, volt olyan év, amikor öt miniszteri kitüntetést kaptam. A magyar rendőrség talán egyik legjobban kereső főtisztje voltam. A Rendőri Ezred átalakítására aztán kinevezték főkapitányi biztosnak Orbán Pétert, akivel a mai Készenléti Rendőrség jogelőd szervezetét megszerveztük. Én voltam a Rendőri Ezred utolsó parancsnoka.

15 év szolgálatot követően kinevezték dandártábornoknak. Mit gondol, mivel érte el ezt?

Alázat, szorgalom, kitartás, lojalitás, nagy munkabírás jellemez. A családi indíttatásom miatt mindig tiszteltem az embereket. Soha nem volt előítéletem senki iránt. A mai rendőrtiszteknek sok mindent meg kell tanulniuk lojalitásból, hűségből, és meg kell tanulniuk nagyságrendben gondolkodni. Bármi probléma került elém, gondolkodtam, hogy mi szolgálja az ország, a kormány, a minisztérium, a szervezet érdekét, az egyéni céljaim mindig az utolsó helyre szorultak. „Csak” azt teljesítettem a szolgálatom során, amire felesküdtem. Sokszor éjjel-nappal dolgoztam. Mindig jó emberismerő voltam, ezt a képességemet az évek során folyamatosan fejlesztettem.

2006-ban, 55 éves korában aztán nyugállományba vonult.

Olyan döntés született, hogy modernizálják a magyar rendőrség vezetését, és csak egy helyettest neveznek ki. Nem fogadtam el az akkori beosztást, azt mondtam, hogy leszerelek. Az életutam elismeréseként a nyugállományba vonulásom alkalmából altábornagyi rendfokozatot kaptam.

Országos rendőrfőkapitányként eltöltött időszakára hogyan emlékszik vissza?

A rendőrség morális, szakmai válságban volt, a vezetők elvesztették a parancsnoki meggyőződésüket, az állomány egzisztenciálisan hitehagyott volt. Az ellenőrzési és az irányítási rendszerek sem működtek. Az első napokban elmondtam, hogy a római hadseregben a gyávaságért tizedelés járt, a hűtlenségért feloszlatás. Sajnos ezen elv mellett kellett ilyen döntéseket is hozni.

Mi hívta életre a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot?

Ha a bűnözés egy társadalmi tömegjelenség, akkor ellene társadalmi szinten kell fellépni. A bűnözés sajnos mindig jelen lesz az életünkben, de a bűnalkalmak csökkentésével, a megelőzési tudatossággal rengeteg problémát meg lehet előzni. Az emberek figyelmét felhívjuk arra, hogy tegyenek a saját biztonságukért, ezt tudatosítjuk a gyerekekben, idősekben, középkorúakban is. A bűnmegelőzési stratégia tíz évről szól, az első két év mérlegét vonhatjuk le.

A Police Coffee a közösségi rendészet felé vezető út fontos állomása.

A rendezvényen bűnügyi, bűnmegelőzési, rendészeti és igazgatásrendészeti szakterület rendőri vezetőivel, illetve kollégáival folytathatnak a lakosok kötetlen beszélgetést egy kávé mellett. A program szorosan kapcsolódik a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács által megfogalmazott egyik célkitűzéshez, melyben a lakosság szubjektív biztonságérzetének fokozása a cél. A Police Coffee rendezvénysorozaton és lakossági fórumon a rendőrség munkatársai egyébként már közel ezer állampolgár véleményét hallgatták meg az országban.

Milyen sikerekről tud még beszámolni?

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, melyek segítségével eljuttathatják a bűnmegelőzési információikat a fiatalokhoz. Első bűnmegelőzési musicalünket Nyíregyházán mutattuk be, ennek zenei alapját gyermekek írták, hiszen úgy véljük, a kamaszokat legjobban a saját nyelvükön tudjuk megszólítani. Számos programot szervezünk hátrányos helyzetű gyermekeknek. A bűnmegelőzés fontosságát hirdetjük az iskolában, a pedagógusokat és az edzőket is felvértezzük bűnmegelőzési ismeretekkel, a sportnak is jellemformáló, személyiségformáló szerepet tulajdonítunk. A Testnevelési Egyetem tananyagában is szerepelnek majd a megelőzési ismeretek. 600 százalékos a túljelentkezés a képzéseinkre, a bűnmegelőzés és az idegenforgalom kapcsolata témájában konferenciát szerveztünk, mesekönyvet írunk a gyermekeknek bűnmegelőzési mesék címmel. Együttműködünk a rendőrséggel és a polgárőrséggel, oktatási intézmények, karitatív szervezetek a partnereink.

Vízimádó sportember hírében áll. Valóban 10-12 kilométert tett meg alkalmanként kenuval?

Egészen ötvenhat éves koromig minden hétvégén. A térdsérülésem miatt kerékpározom, a nyári nyaralásom idején 300 km-t kerékpároztam Ausztriában, a hegyekben. A sport szellemileg, fizikailag, mentálisan mindig is karban tartott.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnökének?

Ezt a munkát nagyon megszerettem és nagyon élvezem, úgy érzem, hogy a tanács rengeteg olyan hasznos programot indított el, amely már két év elteltével is nagyon szép eredményeket hozott. A rendészeti munka és a megelőzés hihetetlen eredményeket képes elérni!

(Az írás a rendészeti felsőoktatás 45. évfordulója alkalmából kiadott kötetben jelent meg.)

Cimkék: interjú, 2017

A hét könyve: A bűn nyelvét megtanulni

    • bun nyelvet boritoja
    • bun nyelvet borito hat
    • bun nyelvet tart
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

Bánki Éva:
A bűn nyelvét megtanulni: tanulmányok a kemény krimiről
Napkút Kiadó, 2014
.

Ezúttal egy irodalmár tanulmányait olvashatunk napjaink bűnügyi regényeiről.

„A detektívtörténet az egyik legváltozatosabb, legrugalmasabb elbeszéléstípus. Annak ellenére – vagy épp azért –, hogy az egyik legegyszerűbb, minden kultúrában könnyen értelmezhető sémára épül (bűncselekmény – fokozatos felderítés – a tettes néven nevezése), a legtöbb regényhagyomány megpróbálkozott a meggyökereztetésével vagy kifordításával. ” – a szerző előszavából.

A Kar könyvtárában megtalálható példány elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=412378

Cimkék: könyvajánló, 2017

Újévi köszöntő

    • 0 boldog ujevet

Sok szilvesztert megéltem, van gyakorlatom a köszöntésekben. A családtagoknak ilyenkor boldogságot, a barátoknak szerencsét, a munkatársaknak sikereket illik kívánni. De intézményekhez, sok százfős kollektívákhoz mindeddig nem fogalmaztam újévi üzenetet. Most azonban a Rendészettudományi Kar vezetése megtisztelt azzal, hogy ilyen ügyben szólalhatok meg. Minthogy ez egy olyan ünnep, amikor lehet viccelni, az egészet letudhatnám azzal, hogy „Mindenkinek BUÉK!”

De kedvenc egyetemem ennyivel nem úszhatja meg!

Aki látni szeretné 2017-et, sétáljon el a IX. kerületi Nagyvárad térhez, a Ludovika Campusra, mert ott készül karunk jövője, betonba, vasba, üvegbe öntve. Egy világszínvonalú épület körvonalai bontakoznak. És belül? Leszünk-e a felsőfokú rendészeti szakképzés nemzetközileg elismert egyeteme? Lehetünk akkor, ha megvalósul az univerzitás hármas küldetése: a legmagasabb szakmai tudás átadása, a tudományok művelése és az egyetemes kultúra gazdagítása. Még hosszú út áll előttünk, de a cél elérhető tanárok és diákok szövetségével, a legjobb megoldások keresésével, a tévedések felismerésével, a közös felelősség vállalásával. Van még két további feltétel: olyan társadalomra van szükségünk, amelyben senki nem hirdetheti magát az igazság egyedüli birtokosának, és senkinek sem kell lemondania az önálló gondolkodás jogáról.    

Kívánom a Rendészettudományi Kar egész kollektívájának, hogy nehezedő feladatai teljesítéséhez az újesztendőben is legyen ereje és tehetsége!

Budapest, 2016. december 31.

Finszter Géza

Cimkék: köszöntő, 2016

„Az NKE az együttműködés egyetemévé vált”

    • janza frigyes 680x653
    • janza frigyes
  • Előző
  • Következő

Életútjáról, szakmai múltjáról, a jövőről, a terveiről, a Fenntartói Testületben az elmúlt öt évben végzett munkájáról beszélgettünk Dr. Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnaggyal, címzetes egyetemi tanárral, a Fenntartói Testület ügyvivőjével, aki negyvenöt éve kezdte a belügyi hivatását, pontosan akkor, amikor megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelőd intézménye, a Rendőrtiszti Főiskola.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Ügyvivőként melyek voltak a legfontosabb elvégzendő feladatok ebben a ciklusban?

Az első és legfontosabb a Fenntartói Testület (FT) immár ötödik éve kialakított közös munkaprogramjának a töretlen továbbvitele volt. Az ügyvivői szerepkör nem jogosítja fel az embert arra, hogy a tagok nélkül döntést hozzon. Ez a funkció a megtiszteltetés ellenére sok munkát is jelent, ezért döntöttünk úgy már az FT megalakulásakor, hogy ne évente, hanem hathavonta cserélődjön az ügyvivő személye. A tagok fontos állami beosztásokat betöltő személyek, ezért őket ilyen többletfeladattal csak rövidebb, féléves határidőre illik terhelni. Ebben a ciklusban fontos feladatnak tekintettem, hogy az újabb három éves rektori felhatalmazás mellé az intézményfejlesztési koncepciót is megerősítsük. Ehhez szükséges volt mihamarabb bemutatni a fenntartó tárcák szándékait, hogy az egyetem szenátusa és a rektori vezetés előkészíthesse az újabb rektori ciklus fejlesztési koncepcióját. Elengedhetetlennek tartottam a nemzetközi képzés kari szinten történő kibővítési folyamatának a menedzselését, valamint az államtudományi képzés színvonalas bevezetését. E tekintetben nem volt nehéz félévünk, hiszen a kormányzati szándékok és elvárások világosak voltak, mindenki alkotó folyamatnak tekintette a munkát, a tagok kellő felkészültséggel, ötletekkel, javaslatokkal készültek az FT üléseire.

Idén ünnepeltük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítésének az ötödik évfordulóját. Vezérőrnagy úr azon kevesek egyike, aki az alapítástól kezdve a mai napig részt vesz a megkezdett munkában.

2010 júniusában a kormány szándékát meghallgattuk, megértettük és a következő ülésünkön már az egyetem jellegéről beszélgettünk. Vita folyt arról, hogy mi legyen a neve az egyetemnek és sok rendszertani probléma is felmerült. Mikor ismertté váltak a Magyary-program célkitűzései, már az első pillanattól kezdve tudtuk, hogy nem egyszerűen csak három kar integrálásáról lesz szó. A tárgyalásainkon folyamatosan a minőséget, a minőségi felsőoktatás szükségességét képviseltük. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem esetében mindez már rendelkezésre állt, így emellett az egyetemi szintű rendészeti felsőoktatás elérése volt a cél és természetesen hosszú utat járt be a jogelőd Államigazgatási Főiskola is. A kérdés az volt, hogy ennek a három nagy diszciplínának hol van az a közös halmaza, amelyet megragadva valóban egy közös közszolgálati képzés jöhet létre. Célul tűztük ki, hogy az eredeti diszciplínákat világszínvonalon oktassuk. Ennek a közös halmaznak több összetevője van, a tudás, az értékek és az etika. Az egyetemi közös modul kiemelt célja, hogy a társszakmák legfontosabb rendező elvével tisztában legyen, hiszen a 21. századra minden multidiszciplinárissá vált.

Nagyon hosszú átmeneti időszakkal számoltunk, de sokkal gyorsabban haladtunk, és ez úgy történhetett, hogy minden résztvevő akarta a sikert, az eredményeket, nem kellett szemléletbeli problémákkal sem megküzdeni. Nekem nem voltak kétségeim afelől, hogy ez a folyamat gyors lefolyású lesz.

Mennyire elégedettek a Fenntartói Testület tagjai az Egyetem vezetésével?

Az FT tagjai elégedettek az elmúlt évek folyamataival. Az eltelt öt évben időarányosan, a lehetőségekhez képest elképesztő túlmunkával, hihetetlen tenni akarással és a közösség iránti alázattal dolgozott rektor úr, főtitkár úr és a rektorhelyettesek is. Ez a példamutatás, amivel irányítják az ügyeket volt az egyik kulcsa annak, hogy a mögöttünk hagyott öt év értékalapú fejlődése bekövetkezhetett. Olyan munkáltatói megelégedettség soha nincs, amelyik ne tartalmazna valamilyen kritikát, de a vezetőket egyéni teljesítményük, tudós karakterük, felkészültségük és főként a személyes példamutatásuk alapján teljes mértékben alkalmasnak, megfelelőnek és méltónak tartjuk az egyetem képviseletére.

Minden eredmény mások magvető munkájának az aratása, a múltban gyökerező folyamatok látványos eredményei. Kudarcról nem tudok beszámolni, azonban negatívumként jelentkezett a gazdasági terület ellenőrzése, ahol olyan problémákat tártunk fel, amelyek végül a gazdasági főigazgató távozásához vezettek. Az önreflexió keretében feltárultak a pozitív irányú folyamatok is, ma már egyértelműen az együttműködés egyetemének nevezhetjük az NKE-t. Az egyetemnek olyan vezetése lett, amelyik nagy szakmai biztonsággal és biztos kézzel jó kikötő felé kormányozza az Egyetem „hajóját”. A szél mindvégig kedvező volt, nekünk csak arra kellett figyelnünk, hogy jó irányban tartsunk. Szép munka volt, amikor 2012-ben létrejött az egyetem, három, egymástól történetében, kultúrájában eltérő hivatásrend értékeit sikerült úgy összehangolni, hogy ezekből végül szinergia keletkezett. Elmélyült a bajtársi és hivatásrendi együttműködés a karok között, érezhetőek a szinergiák és kézzelfoghatók az eredmények is. A hivatásrendek tradícióit, szimbolikáit fontos, hogy továbbra is ápoljuk és tiszteletben tartsuk. Mindez finom és körültekintő összehangoló munkát igényelt.

Az Egyetem három karral kezdte meg működését, azonban ma már az ötödik kar létrehozása is körvonalazódik.

A vízügyi képzés átvétele folyamatban van. Magyarország az elmúlt évszázadokban vízügyi szakértői nagyhatalom volt. Ennek az az oka, hogy a Kárpát-medence vizekkel elárasztott terület és így alapos ismeretekre tettünk szert. A föld alatti vízkészletek tekintetében ritka kinccsel rendelkezünk. A vízügyi ágazat szinte minden területére kiterjedően magas szintű tudás birtokában van a vízügyi szakma. Magyarország stratégia célkitűzési tevékenységei között szerepel a víz, az ezzel kapcsolatos fejlesztések, vízgazdálkodási kérdések. A víz stratégiai kérdéssé vált az egész világon, emiatt elvándorlás tapasztalható, háborúk törnek ki és pazarló vízfelhasználás történik a termékek előállítása során. Véges a rendelkezésünkre álló vízkészlet, a vízért és az élelemért óriási küzdelem folyik. A globális felmelegedés időszakában a sivatagosodás egyre inkább kimutatható, hiszen tavak száradnak ki, korábbi termőterületek válnak művelhetetlenné. Az általunk ismert tudással és technológiával kell vízhez juttatnunk az embereket. Ez a téma stratégiai védelmi kérdéssé vált.

A jövőben meg kell találnunk más egyetemekkel a katonai, biztonsági és védelmi területekhez szorosan kapcsolódó közös szakok indításának a lehetőségét is, akár a műszaki területeken.

A szellemi gyarapodás is nagyon fontos az infrastrukturális fejlesztések mellett. Vezérőrnagy úrnak milyen elvárásai vannak az NKE oktatóival szemben?

Jó véleményem van az oktatók tudásáról, felkészültségéről. Az intézményfejlesztési tervet folyamatosan módosítjuk, a stratégiai célkitűzésünk alapján is az együttműködés egyetemének nevezhetjük az NKE-t. A tudásunk megosztását éppúgy fontosnak tartjuk, mint más egyetemek tudásanyagának integrálását, például a társadalomtudományok, szociológia, pszichológia, műszaki tudományok területén. Négy funkciója van az oktatóinknak más egyetemek képest. A mi feladatunk az oktatás, képzés, kutatás mellett a kiképzés végrehajtása is. Ez a gyakorlatban a katonák, rendőrök esetében a szolgálati szabályzat által előírt készségek és viselkedési normák elsajátításának az egységes rendszerét jelenti. A másik két karunkon természetesen nem ilyen merev a hierarchia, mégis úgy vélem, hogy aki az államot szolgálja, rendelkeznie kell olyan kompetenciákkal, amelyek megkülönböztetik más civil szakmák képviselőitől. Az etikai és magatartási szabályok betartása sokkal öntudatosabb, kiszámíthatóbb, fegyelmezettebb, karakteresebb, példamutatóbb viselkedést követel.

Hallgatóinknak, oktatóinknak milyen kutatási témák feldolgozását javasolja Tábornok úr?

Azt ajánlom a fiatal kollégáknak, hogy határterületi témákat válasszanak és ne kizárólag a klasszikus rendészeti tevékenységhez köthető területekkel foglalkozzanak. Új eredményeket elérni csak valaminek a viszonyrendszerében, viszonylatában lehet. Rendészeti szervezettan például nem létezik, a teljes rendőr-szociológia, a rendőrség szervezeti kultúrájának az intézményes kultúrája, illetve annak kutatása még feltáratlan, így ezeket a területeket érdemes kutatni. Semmiképpen sem egy tudományágban gondolkodjanak, hanem interdiszciplinaritásban, hiszen ma már minden mindennel összefügg, hatással van egymásra.

Mit hoz az egyetem életébe a költözés?

A fizikai közelség mindig felgyorsítja az eseményeket. Elektronikus úton tudományos kérdéseket is meg lehet oldani, vitákat is le tudunk folytatni, de akkor válik mindez hitelessé, ha ezt személyesen tesszük, hiszen hihetetlen erő van a személyes kontaktusokban. Az oktatói pályám során a személyes vizsgáztatás híve voltam, ugyanis benyomást akartam szerezni a hallgató szellemi irányultságáról. Híve vagyok a felvételi elbeszélgetéseknek is.

Az Orczy-parkba költözés, a személyes közelség újabb lendületet fog adni az egyetem fejlődésének.

Kevesen tudják, hogy állatorvos végzettsége van. Ez hogyan kapcsolódott a belügyi, rendészeti pályához?

1971-ben kinevezett polgári alkalmazottként, állatorvosként kezdtem meg a munkámat a Belügyminisztérium Kutyavezető-képző Iskolájában. Az ötödéves hallgatók közül választottak ki erre a feladatra az egyetemen, melyet annak ellenére örömmel vállaltam, hogy nekem akkor már szerződésem volt a Herceghalmi Kutatóintézettel, kutatóorvos szeretettem volna lenni. 1974-re Közép-Európa legjobban felszerelt állatkórháza kezdte meg itt a működését. Első pillanattól kezdve oktattam, a feladatrendszerem szerves része ma is a tanítás, valamint a tankönyv-és jegyzetírás. A Belügyminisztérium Tudományszervezési Osztályának hetvenes évek közepén történő felállítását követően az osztály instruktora is lettem.

Hivatásos szolgálati jogviszonya mikor kezdődött?

Szakbeosztásban voltam, és az volt a feladatom, hogy a szakmai szempontokat érvényesítsem, valamint harmóniát teremtsek a hivatásrendbeli értékekkel. Később megüresedett az igazgatói állás, így az állomány kifejezett kérésére 1983. május 1-jétől megbízott parancsnok lettem, majd hivatásos állományba kerültem. Még polgári alkalmazottként részt vettem egy vezetőképző programban olyan központi kezdeményezésre, amelynek alapján a tehetséges fiatalokat iskolázták be. Időközben elvégeztem az igazgatásszervező vezetői szakirányú továbbképzési szakot, ezt nagyon kevesen tudják rólam. Tisztán akartam látni az államigazgatás rendszerében is. Majd következett a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi átképzője – hat hónapos nappali képzés keretében – és a filozófiai tanulmányok. A képzés során a legmodernebb filozófiai irányzatokat is megismertem. A BM nem támogatta a pszichológiai tanulmányokat, így ezt autodidakta módon tanultam meg.

A rendészeti oktatásban betöltött szerepe a mai napig meghatározó. Ez hogyan kapcsolódott a parancsnoki tevékenységéhez?

Az 1970-es években nemcsak az állatok kiképzésével, hanem a rendőrképzés ügyeivel is elkezdtem foglalkozni. Az akkori kutyaiskola az összes többi iskolával egy vezetés alatt működött. Minden parancsnoki értekezlet az emberek képzéséről szólt. Közben szabadon jártam Nyugaton, és kapcsolatot építettem ki a nyugat-európai szervek különböző oktatási szerveivel. Az ENSZ bécsi székhelyű kábítószer-ügynökségével napi kapcsolatban álltam. Közben folyamatosan oktattam, és részt vettem a tudományszervezés ellenőrzésében is.

1979-ben már egyes iskolák felügyelőjeként instruktori tevékenységet is végeztem. A zászlósképzés és a tartalékos tisztképzés felügyeletét is elláttam. Részt vettem a korábbi belügyi végzettségek megfeleltetési folyamatában, az akkori közoktatási szakképzési rendszer alá történő integrálásában. 1998-ban Létrehoztuk a BM Oktatási Főosztályt, majd Főigazgatóságot, a Nemzetközi Oktatási Központot, amely magába foglalta az ILEA-t, a KERA-t. Létrejött a BM Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság néven működő szervezet. Az összes képző intézmény ehhez a szervezethez tartozott. Később világossá vált, hogy a rendészettudományt meg kell alapozni felsőoktatási területként, akadémiai diszciplínaként, szervezeti értelemben is. Mivel mindez civil ág nélkül nem működött, ezért 2004-ben létrehoztuk a Magyar Rendészettudományi Társaságot. Ennek megalakulása óta a főtitkára vagyok.

Hogyan látja a rendészeti oktatás jelenlegi helyzetét és jövőképét?

A rendészeti oktatás kérdése szorosan összefügg a közszolgálati életpályamodell kidolgozásával kapcsolatos belügyminisztériumi feladatokkal. Egy életpályamodellnek meghatározó része a kiválasztási, a képzési és továbbképzési rendszer. Ebben az értelemben van egy közös közszolgálati része a rendészeti képzésnek, más oldalról a rendészeti életpálya felső szintjei által jelzett tapasztalatok meghatározóak és visszaható erejűek az alsóbb szintű képzési rendszereinkre, a szakképzésre, a hatósági képzésre és a továbbképzésre is. A közigazgatási és a rendészeti rendszerek összehangolása korábban már megtörtént, mindkét rendszer eredményesen teljesít.

2014-ben Magyarországra került az EU-országok rendőrtovábbképzését szervező, azt részben irányító ügynökség, a CEPOL. Az egyetemünk az ügynökséggel együttműködve hozzájárult egy európai rendészeti mesterképzés bevezetéséhez is.

Semmilyen rendszer nem tekinthető befejezettnek, hiszen figyelembe kell venni a fennálló politikai-,társadalmi-, gazdasági-, és technikai adottságok kereteit. A korábbi fejlesztések is mindezek figyelembevételével történtek. Nem arra kell törekedni, hogy abszolút értéknek tekintsük, amit létrehoztunk, a cél az, hogy a mindenkori körülményekhez, célokhoz, elvárásokhoz tudjuk hozzáigazítani a képzésünket. Az „utókortól” pedig azt kérem, hogy senki ne mondja majd, hogy ez a rendszer rossz volt, hanem ismerje el a közösség érdekében végzett szolgálatot, és azt, hogy munkájuk során mindig a legjobb eredményt akarták elérni mindazok, akik ezért fáradoztak.

Hiszem, hogy amit jelenleg építünk, az Európának is mintául fog szolgálni. Ezért is tartom fontosnak azt, hogy a főtisztjeink és vezetőink Nemzeti Közszolgálati Egyetemi végzettséggel rendelkezzenek. Empatikus, nagy tudású tisztekre van szükségünk és olyan erőre, amely mindenkor megbízhatóan alkalmazható. Az eltelt 45 évet egy nagyon sikeres periódusnak tartom. Eljutottunk a tanfolyami rendszerű képzésen keresztül egy főiskolai, majd egyetemi képzésig, amelyet folyamatosan fejlesztünk. Ennek mindenki részese volt, ezért minden résztvevőt dicséret és megbecsülés illeti.

Vezérőrnagy úrról köztudomású, hogy fontosnak tartja a rendészet etikáját.

Amikor kérdés fogalmazódik meg bennem e tárgykörben, arra Arisztotelész Nikomakhoszi etikája azonnal megadja a választ. Az élet minden területén fontos az etika, de a hatósági tevékenység különösen érzékeny terület. Számos esetben kevés a szakmai megalapozottság, mert egy döntésnek nemcsak szakszerűnek, de etikusnak is kell lennie. Meggyőződésem az is, hogy a fegyveres szervek hivatásrendi értékeit védeni kell. Fontos, hogy maga a hivatásrend is törekedjen önmaga korszerűsítésére, modernizációjára, és legyen befogadó a társadalmi kritikákkal szemben.

A rendészet etikája mellett az informatika és a kibervédelem határterületeit, rendészeti összefüggéseit is vizsgálja.

Az informatika és a kibervédelem kiemelten fontos területek és egyben nagyon sok aktuális kérdést, problémát vetnek fel. Ma az informatikusok „uralják”a technológiai folyamatokat, a rendszerek működését, amelyeket új módszerekkel szükséges megvédeni. Természetesen, hogy milyen értékeket kell a leginkább védelmezni, arra továbbra is a társadalom ad választ és a védelmi feladatainkat mindezek alapján kell megszerveznünk és végrehajtanunk. Egyértelmű, hogy a kibertérben zajló folyamatok csak biztonságos kertek között képzelhetőek el, szolgálhatják az egyének, a társadalom javát és a gazdaság fejlődését. A közrend, a közbiztonság védelme a kibertérben is elsőrendű nemzetbiztonsági érdek és feladat. Az NKE-nek megkerülhetetlen erkölcsi kötelessége ezzel a kérdéssel kiemelten foglalkozni a lakosság és az állampolgárok védelmét a középpontba állítva, továbbá meg kell teremteni a minőségi szakemberképzés feltételeit.

Mi a szívügye, megvalósításra váró legfontosabb feladata a szakmai életútjában?

El kell érnünk, hogy az ország egyik legjobb felsőoktatási intézményeként tekintsenek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Ehhez mindenekelőtt szigorú minőségi követelmény támasztására és a humán felkészültség növelésére van szükség.

Mit tanácsol a jövő rendőrtisztjeinek, a közszolgálatban dolgozóknak?

Az egykori nagy primadonna, Honthy Hanna által énekelt sorokat tudom felidézni: „Az illem és jó modor a fő, engem nem ront meg az idő.” Ezt az édesapámtól tanult életbölcsességgel egészíteném ki: „Édes fiam, miről lehet megismerni a művelt embert? Nincsen mások terhére, és tud vigyázni az egészségére.” A tisztség bizalmát a társadalomtól hitelbe kapjuk. Azt meg kell szolgálnunk.

Vezérőrnagy urat mely tulajdonság tudja meggyőzni mások értékéről?

Számomra a legfontosabb érték a becsületesség. Együttműködésre vagyunk rendelve, el kell, hogy ismerjük a hibáinkat, ugyanis csak együtt tudjuk kijavítani azokat. A megbízhatóság, a szavak és a tettek egysége tud engem meggyőzni egy ember értékéről. Mindenki számára segítséget kell nyújtani, hogy ki tudja bontakoztatni a rejtett tehetségét is. A becsületesség mellett a megbízhatóság is alapvető érték számomra, és fontosnak tartom, hogy egy értelmes ember ne azonosuljon az átlagossal, legyen innovatív. Egy okos munkaerőnek ugyanis a társadalommal szembeni kötelessége jobbá tenni a világot. Ami a közszolgálatban különösen érdekes és fontos, hogy ha valakit feladattal bíznak meg, kövesse végig annak a történéseit. Az ügyintézési határidők a felére csökkennének az ügyek megfelelő nyomon követésével. Érezzük kötelességünknek a figyelemmel kísérésüket! Miután édesapám is tevékenykedett parancsnokként, ezért megkérdeztem évtizedekkel ezelőtt, hogy mi az alapvető feladata egy parancsnoknak. Azt a választ adta, hogy a legfontosabb dolog rákényszeríteni az embereket arra, hogy azzal foglalkozzanak, ami a dolguk. A rendőrtiszti képzés legfontosabb feladata – a színvonalas szakmai felkészítésen túl – a „szolgálat” szó valódi tartalmának életvezetési elvként történő rögzítése. Nem véletlenül lett egyetemünk jelmondata „A Haza szolgálatában”. Ez nem szlogen, hanem maga a valódi tartalom.

Hogyan tudná összegezni a rendészeti felsőoktatás 45 évét?

Mivel én is 1971-ben kezdtem a belügyi pályámat, a kezdetektől nyomon kísérhettem a képzés és az iskola fejlődését. Társadalmi munkában már részt vettem az építési, bővítési munkálatokban is. Pár köbméter sóder erejéig tehát magaménak érezhetem magát az épületet is. Miként azonban az egri vár hős védőitől tudjuk, nem a falak ereje a legfontosabb, hanem az azt védő – a mi esetünkben azt működtető – akaratok tisztasága és ereje. Ezért az a legfontosabb feladatunk, hogy az egykori főiskola által létrehozott szellemiséget megőrizve és megújítva, az elért egyetemi rangot megbecsülve munkálkodjunk a XXI. század kihívásainak megfelelni tudó leendő tisztek oktatásán és nevelésén.

Visszatekintve az elmúlt 45 évre, hihetetlen élmény számomra, hogy az alakulástól kezdve mostanáig hozzátehettem a magam kis „szellemi tégláit” az építményhez, részt vehettem az intézmény arculatának formálásában, segíthettem a rendészeti felsőoktatás töretlen fejlődését. Az a fokozódó társadalmi megbecsülés, amit a rendvédelmi szervek kivívtak maguknak, szorosan kapcsolódik a rendészeti felsőoktatásban diplomát szerzett tisztek helytállásához. Ezt a helytállást és megbecsülést érzem az elmúlt 45 év legnagyobb eredményének.

Tábornok úr munkabírása példaként szolgálhat, Önben elképesztő tenni akarás munkálkodik. El tudja képzelni azt, hogy egyszer visszavonul?

A dolgoknak megvan a természetes rendje. Tennivaló akad még bőven, az értékalapúság megszilárdulásához egy-két generáció tevékeny munkája szükséges és ahhoz is, hogy kimondhassuk, az egyetem eredményes, azonban én ezt már nem tudom „megvárni”.

A visszavonuláson nem gondolkodom, hanem majd akkor döntöm el, hogy milyen tevékenységgel foglalkozom a későbbiekben, amikor az aktuálissá válik, a folyón is akkor kell átkelni, amikor a partjához érünk. Abban azonban biztos vagyok, hogy semmiképpen sem fogok szakítani az egyetemmel és azokkal a kollégákkal, akikkel együtt alkottunk, küzdöttünk a hosszú évek során. A világ megannyi új kihívást tartogat, rengeteg a tennivaló és számos könyv is vár még otthon.

Cimkék: interjú, 2016

A hét könyve: A magyar detektívregény fénykora

    • grob magyar detektiv
    • m detekt reg borito hat
    • m detekt reg tart
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

Grób László:
A magyar detektívregény fénykora, 1930-1948
Attraktor, 2015
.

A szerző „Szubjektív bevezetés és objektív nekrológ” című előszavában így látja a magyar detektívregény helyzetét:

„Ez a kis kötet a magyar detektívregény (fény)koráról, az 1930/40-es évekről szól. A „fény” azért került itt zárójelbe, mert tulajdonképpen más kora nem is igen volt a magyar kriminek: előtte gyermekcipőben járó zsenge próbálkozások léteztek csak, melyeknek tárgyi bizonyítékait ma már méltán feledve rágják meg az egerek a könyvtárak mélyén, utána meg a kommunista társadalomberendezkedés tette lehetetlenné a műfaj továbbélését (kevésbé irodalmian és eufemisztikusan: a komcsik kiirtották a műfajt, mint annyi minden(ki) mást is).”  (Részlet)

A Kar könyvtárában megtalálható példány elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=415409

Cimkék: könyvajánló, 2016

Háromezer határvadásszal bővül a rendőrség állománya

    • hatarvadaszok honlapra

Az országban tizenegy helyszínen kezdődött meg a határvadász-képzés, melynek első két hónapjában elméleti és gyakorlati órák keretében a legalapvetőbb rendészeti ismereteket sajátítják el a leendő határvadászok, akik munkaviszonyban állnak, a második hónap végén 12 hónap próbaidő kikötésével a Készenléti Rendőrség hivatásos állományába, őrmesteri rendfokozatba kerülnek.

Dr. Dsupin Ottó r. dandártábornok, a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ igazgatója, a Rendőrtiszti Főiskola Határrendészeti Tanszék egykori oktatója, szakcsoportvezetője felidézte azt az időszakot, amikor 1995-ben a Határőrség Országos Parancsnokság ideiglenes szervezetében határvadász viszonylati parancsnoki feladatokat látott el. A dandártábornok elmondta, hogy éppen a napokban került a kezébe egy határőrségi kiadvány abból az időszakból, amikor a barcsi bombázás miatt a déli határszakasz megerősítése megtörtént. 1992-ben alakították meg határvadász századokat, melyben jelentős szerepet kapott tanárként, majd a BM Határőrség hadműveleti osztályvezetőjeként. 1995-ben a Drávaszabolcs és Mohács közötti hetvenöt kilométeres szakaszon volt igazán szükség akkoriban a határvadászokra.

Két évtized elteltével a Kormány 2016. augusztus 10-én döntött a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályainak 3000 fővel történő bővítéséről, melynek megvalósításaként a korábbi határrendészeti igazgatóság mellé egy újabb igazgatóságot állítottak fel, így a határvadász bevetési osztályok száma hétről tizenötre bővül. Az országos toborzás szeptember 1-jén kezdődött meg. A felvételi eljárás első szakaszában a fizikai, pszichikai és egészségügyi vizsgálatok zajlanak. Ezt a pályaalkalmassági beszélgetés követi, majd a Nemzeti Védelmi Szolgálat életvitel ellenőrzésével zárul az eljárás. A hat hónap időtartamú határvadász-képzésre folyamatosan lehet jelentkezni, a pályázatokat mindaddig várja a rendőrség, amíg a 3000 fős létszámkeret erre lehetőséget biztosít.

November közepéig 2298 fő nyújtott be a határvadász-képzésre pályázatot. Az érvényes pályázatot benyújtó jelentkezők közül eddig 574 fő kezdte meg a felvételi eljárást, akiknek az átlagéletkora 28 év. A képzést megkezdők közül 498 férfi, 76 nő. A legfiatalabb pályázó 18, a legidősebb 51 éves.

„A felvételi követelményeknek megfelelt jelentkezők a felnőttképzési rendszerben regisztrált képesítést (őr-járőrtárs rész-szakképesítés) szereznek, majd a határvadász szolgálat ellátásához szükséges kiegészítő felkészítésben részesülnek” – fogalmazott Pinczésné Kiss Klára r. ezredes, a Rendőrségi oktatási és Kiképző Központ igazgató-helyettese, a Képzés-Igazgatási Központ vezetője. Elmondta azt is, hogy a szolgálati jogviszonyukkal járó kötelezettségeiket és tanulmányi feladataikat a munkáltatóval kötött szerződések rögzítik. A szakképzésben történő részvételüket a rendészeti tanintézetekkel kötött felnőttképzési szerződésben határozzák meg.

A képzések a rendészeti tanintézetek felügyelete mellett, kihelyezett helyszíneken, a rendészeti szakgimnáziumokban folynak. Ezeket a leendő szolgálati hely, illetve a pályázó lakhelyének körzetében jelölték ki. A résztvevők maximum 34 fős tanulmányi csoportokban folytatják tanulmányaikat. A tancsoportvezetői, illetve oktatói feladatokat nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek látják el.

A képzések Budapesten 77 fővel, Debrecenben 52 fővel, Barcson 34 fővel, Kiskunhalason 58 fővel, Körmenden 23 fővel, Miskolcon 60 fővel, Nyírbátorban 71 fővel, Orosházán 63 fővel, Pécsett 50 fővel, Szegeden 56 fővel, Szolnokon 30 fővel indultak, jelenleg 556-an vesznek részt a munkában. A képzés folytatódik, november 28-án újabb 328 fő kezdheti meg tanulmányait 8 képzési helyszínen.

A résztvevők által végrehajtandó felnőttképzési program főbb ismerettartalmát a jogi-, jogalkalmazási-, rendőrszakmai elméleti és gyakorlati ismeretek, intézkedéstaktikai gyakorlatok, a rendőri kommunikáció gyakorlása, idegen nyelvű szaknyelv elsajátítása, a csapatszolgálat és testnevelés képezi. A gyakorlatorientált képzés keretében a közrendvédelemmel, a határellenőrzéssel, a menekültügyi helyzet kezelésével, erőszakos cselekmények elhárításával összefüggő szituációkban oldanak meg egyéni és csoportos rendőri fellépést igénylő feladatokat. Fő célkitűzés a rendőri szolgálat ellátásához szükséges kompetenciák kialakítása és fejlesztése. Az egyes modulok végén szervezett vizsgák lehetővé teszik a „rendőr tiszthelyettes” szakképzettség megszerzése érdekében szükséges tanulmányok folytatását is.

Dr. Dsupin Ottó r. dandártábornok az eddigi tapasztalatai alapján elmondta, hogy a megyei humánszolgálatok munkatársai a képzésszervezők segítségével biztosítják a gördülékeny oktatást. Az oktatáshoz szükséges eszközöket, tananyagokat a hallgatók számára a szervezet biztosítja. A felkészült szakoktatók jó színvonalú előadásokat tartanak, a Készenléti Rendőrségtől kijelölt szakaszparancsnokok segítik a munkájukat. „Az első ütem tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendőrség végrehajtó állománya mindent megtesz annak érdekében, hogy a feladat végrehajtása eredményes és sikeres legyen. Legkésőbb 2018 májusára háromezer határvadásszal bővül a rendőrség állománya” – hangsúlyozta az igazgató.

A Készenléti Rendőrség a budapesti és vidéki alegységekkel együtt 6000 főt foglalkoztat, a rendőrség állandó csapaterejének bázisa. Dr. Balogh János r. vezérőrnagy, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes a Bonum Publicum olvasói számára elmondta, hogy ez a létszám bővül majd újabb háromezer fővel, határvadász feladatokat látnak majd el az új kollégák. Nagy lehetőségnek tartja a szervezet életében, ugyanakkor lehetőségnek is arra, hogy bebizonyítsák, alkalmasak a beosztásukra. „A most hasonló feladatot ellátó, közel 2500 fős állománynál jóval nagyobb létszám, 5500 határvadász és bevetési rendőr gondoskodik majd a jövőben arról, hogy a magyar emberek biztonságban érezzék magukat”- hangsúlyozta a vezérőrnagy. Majd hozzátette: „A migrációs helyzet óriási terhet jelentett az állománynak, a határőrizeti tevékenység sok áldozattal, lemondással jár. A folyamatos illegális migrációs nyomás a korábbinál nagyobb rendőri erő alkalmazását teszi szükségessé, csak ilyen emelt számú élő erővel tudjuk a jövőben is biztosítani ezt az eredményességet, amit eddigi tevékenységünkkel sikerült elérnünk. A technikai védelem megerősítése is előkészítés alatt van: manőverút és olyan kerítésvédelmi rendszer épül ki a következő hónapokban, amelyek az élő erő fokozatos csökkentését teszik majd lehetővé. Jelenleg 99,6 százalékos eredményességgel tartjuk határon kívül az illegális migránsokat egy 17 kilométeres határszakaszon. Azonban készen kell állnunk arra, hogy az illegális határátlépések új módszereire azonnal reagálni tudjunk. Ez egy folyamatos elemző-értékelő munkát követelő tevékenység. A ránk nehezedő nyomás állandó, ha csak pici rés lenne a pajzsunkon, órákon belül óriási tömegek gyűlnének össze és áramlanának az ország területére.”

Balogh János a határvadász-képzés budapesti megnyitóján hangsúlyozta: „Hazánk nemzetközi kötelezettségei szükségessé teszik, hogy eleget tegyünk az illegális migráció által kiváltott rendészeti kihívásoknak, és a kollégák tanúbizonyságát adják felkészültségüknek, és humanitárius elkötelezettségüknek. A határvadász szolgálat különösen jó fizikai kondíciót, a fáradalmak elviselésének képességét, a szellemi terhelés tűrését igényli, ugyanakkor jogszerű és emberséges fellépést követel meg, amelyre a megkezdődő képzés felkészíti a hallgatókat.”

Dr. habil. Varga János ny. hőr. ezredes, a Rendészettudományi Kar tanszékvezető főiskolai tanára elmondta, hogy a Határrendészeti Tanszék közvetlenül nem vesz részt annak a háromezer rendőrnek a képzésében, akik határvadászként fognak végrehajtó szolgálatot teljesíteni hazánk és az EU külső határainak őrzése során. A közvetett szerepük viszont sokirányú, hiszen azok a rendőrtisztek lesznek a kiképzőik, akik a tanszék volt hallgatóiként szerezték meg azt a tudást, amelyet át fognak adni az új kollégáknak. Kiemelte, hogy emellett tudásbázissal is rendelkezésre állnak. „Éppen két hete keresett meg egy volt hallgatónk, aki új beosztásba került, az lett a fő feladata, hogy a határvadászok kiképzésében a határőrizeti, határrendészeti, igazgatási, idegenrendészeti részképzések felelős tisztjeként vegyen részt a megkezdett munkában. Segítséget kért ahhoz, hogy ismereteit a tanszékünkön felfrissítse.” – jelentette ki a tanszékvezető, aki a szükséges tananyagokat, jegyzeteket, foglalkozási terveket és személyes tapasztalatait átadta számára. Varga János a nevelés fontosságát elengedhetetlennek tartja a határvadászok képzése során is. A rendészeti mestervezetői szakon 2010 óta évente szerveznek olyan törzsvezetési gyakorlatokat, amelynek tárgya a tömeges méretű migráció rendészeti kezelése. Ennek során azok a határrendészeti szakképzést nem kapott rendőri vezetők is jobban megismerhetik azokat a problémahelyzeteket, amelyeket a határrendészeti feladatok végrehajtása során kénytelenek átélni, illetve a kihívásoknak parancsnokként megfelelni. Az RTK-n a rendészeti mestervezetők számára oktatják az integrált határigazgatás tantárgyat is, amelynek lényege a határigazgatás végrehajtása, fejlesztése érdekében rendelkezésre álló lehetőségek rendszerbe foglalása, ahol a rendszer működésének kulcsfogalmai az együttműködés, a koordináció és a kommunikáció. Fontosnak tartják a tanszék oktatói a határrendészeti tudományos közélet támogatását ezen a területen is, az MRTT Határrendészeti Tagozata már tárgyalta azt, hogy a rendőrségnek milyen képzési feladatok adódhatnak a tömeges méretű migráció kezelése során.

Szöveg. Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: képzés, rendészet, 2016

Adventi gondolatok

    • karacsony

Tisztelt Kollégák!

A Szeretet Ünnepének közeledtével az alábbi történetet szeretném – egyfajta tanulságként – megosztani Veletek:

Két barát egy sivatagi kiránduláson összeszólalkozott. Egyikük pofonvágta a másikat. A megsértődött barát, anélkül, hogy ezt szóvá tette volna, beleírta a homokba: „Ma a legjobb barátom lekevert egyet!” Mentek tovább, s egy oázishoz érve elhatározták, hogy megfürödnek. A megütött barát a vízben fuldokolni kezdett, de a másik kimentette. Mikor magához tért, kőbe véste: „Ma a legjobb barátom megmentette az életemet!” A másik megkérdezte: mikor megütöttelek, homokba írtad, most meg kőbe vésted. Miért? A megütött, majd kimentett barát így válaszolt: mikor valaki megbánt csak homokba szabad írnunk, hogy a megbocsátás szele eltörölje a szavakat. De, ha valaki jót tesz velünk, véssük kőbe, hogy senki se törölhesse el.

Kedves Kollégák!

Szeretetteljes boldog Karácsonyt kívánok.

                                                                              Tisztelettel és barátsággal:

                                                                 Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy
                                                                      egyetemi tanár, professor emeritus

Cimkék: advent, karácsony, 2016

Évzáró tiszti gyűlés

    • kari allgyules 1
    • kari allgyules 3
    • kari allgyules 4
    • kari allgyules 5
    • kari allgyules 6
    • kari allgyules 7
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Karon megrendezett tiszti gyűlésen Dr. habil. Boda József vezérőrnagy (nyá.), dékán a jövő évre vonatkozó kiemelt feladatokat határozott meg a hivatásos állomány számára. Az RTK dékánja számba vette az eredményeket is, majd megköszönte a kollégák egész éves munkáját, amellyel hozzájárultak az RTK fejlődéséhez, fejlesztéséhez.

A 2016-os évet Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes értékelte, aki elmondta, hogy szükség van a jól képzett rendőrtisztekre. A személyzeti változásokról, a tervezett négyéves képzésről, az új képzésekről, a tisztjelölti státusz bevezetéséről és a közös közszolgálati gyakorlatról beszélt. Elmondta, hogy sikerként könyvelhetjük el az új campus építési munkálatait.

Dr. Erdős Ákos püőr. százados a NAV állományát érintő személyzeti változásokról és tábornoki kinevezésről, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, tanszékvezető egyetemi tanár pedig szervezeti- és személyzeti változásokról adott tájékoztatást. Elmondta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter 2016. november 1-jei hatállyal kinevezte dr. Tóth Tamás bv. vezérőrnagyot a büntetés-végrehajtás országos parancsnokává.

A belső egyetemi szabályzatok módosulásáról, a határidők rendjéről, a legfontosabb rektori utasításokról és a hivatásos állományt érintő jogszabályváltozásokról beszélt Dr. Hegedüs Judit dékáni hivatalvezető. Végezetül a teljesítményértékelési rendszerről, a személyügyi nyilvántartási kérdésekről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel Dr. Frigyer László r. őrnagy, egyetemi tanársegéd. Elmondta, hogy a vezényelt állományt érintő legfontosabb kérdések tisztázására Jogi és koordinációs bizottság felállításáról döntött a dékáni vezetés.

Dr. Nagy Judit r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes a rendvédelmi szerveknél 20 év, Dr. Simon Attila r. ezredes, a Rendvédelmi Tagozat parancsnoka pedig 30 év alkalmazási jogviszonyban eltöltött időszak alatt kifejtett tevékenysége elismeréséül dicséretben és jutalomban részesült.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Karácsonyi ünnepség

    • karacsonyi kocc 1
    • karacsonyi kocc 2
    • karacsonyi kocc 3
  • Előző
  • Következő

Bensőséges hangulatú rendezvényen búcsúztatták a hamarosan véget érő 2016-os esztendőt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar munkatársai a Díszteremben.

A karácsonyi ünnepségen Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes köszöntötte a jelenlévőket. Az esztendőt lezáró napokat a számvetés időszakának nevezte, elmondta, hogy a 2017. év meghatározó lesz a Kar életében, hiszen a rendészeti felsőoktatás legnagyobb intézményfejlesztése előtt állunk.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, aki az anyagi-infrastrukturális fejlesztés mellett még fontosabbnak tartja a szellemi-tudományos gyarapodást és azt, hogy rendészeti felsőoktatás tudósközössége a hallgatókért dolgozik. A rektor az ünnepségen köszönetet mondott a Rendészettudományi Kar dolgozóinak az egész évben végzett munkájukért.

Cimkék: ünnepség, 2016

Megalakult a Hallgatói Önkormányzat

    • hok valasztas 1
    • hok valasztas 2
  • Előző
  • Következő

Megtartotta alakuló ülését a Rendészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata. Az ülést Kosztrihán Dávid EHÖK elnök vezette le, aki először köszöntötte az új tagokat, elmondta, hogy hasonló színvonalú munkát vár el továbbiakban is a RTK HÖK-től. A RTK HÖK megalakulását egyhangúan minden választmányi tag támogatta, így a létszámuk tizenöt főre bővült. A megalakulást az elnöki, általános alelnöki, gazdasági és szociális ügyekért felelős alelnöki, valamint az irodavezetői tisztségekről szóló választás követte, mely során a választmány egyhangúan ismét bizalmat szavazott Markek Dávidnak, így folytathatja a HÖK elnökként megkezdett munkáját. Tevékenységét továbbra is két alelnöke Séber Áron és Siska Jennyfer Zsaklin segíti. Bodnár Alexandra első éves hallgató lett az irodavezető. Markek Dávid elmondta, hogy szeretné megtartani azt a jó közösséget, csapatszellemet, ami korábban is jellemezte a Hallgatói Önkormányzatot, hiszen így tudnak csak sikeresen tevékenykedni. Örömét fejezte ki, hogy a hallgatók és a vezetők is pozitívan állnak munkájukhoz, számítanak a HÖK-re. Az elnök szeretné ápolni ezt a jó kapcsolatot és bízik benne, hogy az új választmány még eredményesebben fogja végezni a munkáját.

„A különböző referensi pozíciókról várhatóan január elején születik meg a döntés, így újult erővel, és tenni akarással várja az új csapat a 2017-es évet. Ezúton kívánok a Rendészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata nevében a Kar hallgatóinak, tanárainak, oktatóinak, dolgozóinak boldog karácsonyt és sikerekben gazdag újévet” – fogalmazott Markek Dávid.

Az új választmány névsora:


Markek Dávid                     Elnök

Séber Áron                        Általános Alelnök

Siska Jennyfer Zsaklin       Gazdasági és szociális ügyekért felelős alelnök

Bodnár Alexandra              Irodavezető

Juhász Richárd                  Választmányi tag

Ferencz Judit                     Választmányi tag

Boda Gergő                       Választmányi tag

Tóth Bálint                         Választmányi tag

Heffentrager Zoltán           Választmányi tag

Lengyel Gréta                    Választmányi tag

Juhász Lilla                        Választmányi tag

Tasnádi Bence                   Választmányi tag

Czoka Bianka                    Választmányi tag

Szóládi Georgina               Választmányi tag

Lencse Petra                      Választmányi tag

Cimkék: választás, 2016

A kritikus infrastruktúrák védelméért

    • kritikus infrastrukt

Szakmai konferenciát rendezett a Rendőrség Tudományos Tanácsa a Ludovikán, melyet Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke, valamint dr. jur. Székely Zoltán r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje nyitottak meg. A szakmai találkozó fő témája az „iCROSS - Hordozható Intelligens Ellenőrző Rendszer” valamint a „SmartResilience - Kritikus Infrastruktúrák Védelme” elnevezésű Horizont 2020 kutatási és fejlesztési projektek voltak, melyekben az Országos Rendőr-főkapitányság projektpartnerként vesz részt.

A jövő szempontjából kiemelten fontos és hasznos, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság két, jelentős célokat kitűző, közvetlen uniós finanszírozású projektben is ilyen komoly szerepet vállalt” – hangsúlyozta Dr. Németh József.

A konferencia első felében a „SmartResilience” projekt átfogó bemutatása után feladatokat és javaslatokat fogalmaztak meg a jelenlévők.

„A projektben, melynek alapvető célkitűzése létrehozni a számítógépvezérelt („okos”) kritikus infrastruktúrát érintő fenyegetésekkel szembeni átfogó, új, hatékony elemzési és értékelési eljárásokat, az Országos Rendőr-főkapitányság feladata a hatósági végfelhasználói igényeknek megfelelő fejlesztési irányok képviselete majd a tesztidőszakban a jogszabályi, légiközlekedés-védelmi és felhasználói szempontok szerinti tesztelés, valamint az ezekkel kapcsolatos koordináció” – fogalmazott Székely Zoltán hozzátéve azt, hogy az „iCROSS” projekt célkitűzése a szárazföldi határokon zajló határellenőrzési folyamatok automatizálás útján történő felgyorsítása, mely különböző, technikailag korszerű, hatékony eszközökkel érhető el, például az utazás előtt az ellenőrzést gyorsító és a problémamentes határátlépést segítő mobil applikáció az utasoknak, mesterséges neuronhálózattal rendelkező avatár, vénaszkenner, arcfelismerő és érintés nélküli ujjnyomatvevő. Ennek megvalósítása érdekében általános, valamint felhasználói szintű követelmények közös úton történő kidolgozása zajlott, sikerrel. Számos javaslat, hasznos gondolat került rögzítésre követelményként, mely nélkülözhetetlen alapja a jövőbeni kivitelezésnek. A résztvevők arról is döntöttek, hogy a tesztelésbe minél több önkéntest, résztvevőt kell bevonni, különösen az utazóközönség köréből, ezért a tesztek előtt kiterjedt kampányt indítanak az önkéntesek toborzására, várhatóan 2017 második felében. Az érdeklődők email címük megadásával és egy rövid kérdőív kitöltésével már most is jelentkezhetnek.

„A munkafázisok pontos, precíz betartása, valamint a szakmai tanácsok és javaslatok egymással való megosztása érdekében szükséges a személyes úton történő egyeztetés, melynek sikere a mai találkozón is megmutatkozott” – hangsúlyozta végezetül a tanársegéd.

Cimkék: konferencia, 2016

Magyar delegáció a Marymount Egyetemen

    • washingtoban 1
    • washingtoban 2
    • washingtoban 3
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar oktatói, Dr. Haller József intézetvezető egyetemi docens, Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes és Dr. Angyal Miklós r. ezredes, tanszékvezető egyetemi docens Dr. Nagy Judit tudományos és nemzetközi dékánhelyettes vezetésével Arlingtonba, a Marymount Egyetemre látogattak, ahol az NKE és az amerikai egyetem közötti jövőbeli együttműködési lehetőségekről tárgyaltak.

„A két intézmény között a kapcsolatfelvétel már 2014 decemberében megtörtént, amikor közös kutatási témaként meghatározták az érintettek a kriminalisztikát és a kiberbiztonságot” – hangsúlyozta Nagy Judit hozzátéve azt, hogy a 2016. márciusi ünnepélyes aláírást követően, melyen Shank Professzor az NKE Visiting Professori címét is átvehette, munkacsoport jött létre egy kriminalisztikai témájú továbbképzési program, valamint oktatási modul kidolgozása céljából. Videó konferenciák keretében a munkacsoport magyar és amerikai tagjai egyeztették az elképzeléseiket, majd véglegesítették az oktatási modul programját. Megbeszélést folytattak egy jövőbeni ERASMUS+ program keretében történő mobilitási együttműködésről és egyéb, kutatási projektekben való közös részvételről is.

A delegációt Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet fogadta, a szakmai programokon pedig a marymounti egyetem elnöke Dr. Matthew Shank, President of Marymount University, elnökhelyettese, Joseph Foster, Vice President, University Advancement, és két docens kollégája, Dr. Stephanie Ellis, Associate Professor, Department Chair, Criminal Justice, valamint Dr. Amanda Farrell, Assistant Professor, Criminal Justice vettek részt. A delegáció munkáját, az intézményközi kapcsolat kiépítését Fedor István, a Washingtoni Magyar Amerikai Szövetségnek a képviselője segítette. Az angol nyelvű kriminalisztikai képzés a tervek szerint június elején valósulhat meg.


Karunk vezetői elismerésben részesültek

    • opsz 2016 1
    • opsz 2016 2
    • opsz 2016 3
  • Előző
  • Következő

Ünnepi elnökségi ülést tartott az Országos Polgárőr Szövetség a Készenléti Rendőrség tanácstermében, melyen Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy (nyá.), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar dékánja a polgárőrség érdekében végzett munkájáért Kopácsi Sándor Polgárőr Érdemrendet kapott. Elnöki jutalmat vehetett át Dr. Major Róbert r. ezredes, a Közbiztonsági Tanszék vezetője.

A polgárőrök munkáját a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal, valamint az OPSZ elnöksége elismerések és jutalmak átadásával köszönte meg, majd a nagycsaládos polgárőröket is köszöntötték. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Papp Károly rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány, Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Samu István, a Magyar Labdarúgó Szövetség biztonsági igazgatója, Károlyi László, a Magyar Posta Zrt. biztonsági főigazgatója, Lee Sang Il, a Hankook Tire Magyarország ügyvezető igazgatója és Pigler István rendőr ezredes, a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatóság igazgatója is.

Papp Károly országos rendőr-főkapitány pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy a lakosság és a rendőrség is számíthat az önkéntes bűnmegelőzőkre, akik nyáron a turisztikailag frekventált helyeken ügyelnek a közbiztonságra, iskolakezdéskor a tanintézmények környékén segítik a gyerekek biztonságos közlekedését, emellett pedig egész évben részt vesznek a kiegyensúlyozott közbiztonság fenntartásában és az illegális migráció elleni fellépésben.

Fotó: Sebestyén Jenő

Cimkék: elismerések, 2016

A hét könyve: Böngésző: emberi jogi neveléssel az online gyűlöletbeszéd ellen

    • bongeszo borito resze
    • bongeszo borito
    • bongeszo eloszo
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

Ellie Keen, Mara Georgescu:
Böngésző: emberi jogi neveléssel az online gyűlöletbeszéd ellen
Európa Tanács, 2016
.

A Szeretet Ünnepének hetében ezúttal az az Európa Tanács gyakorlati kézikönyvét ajánljuk, amelyet az online gyűlöletbeszéd elleni harc eszközéül adott ki.

„A Böngésző kézikönyv, amit Ön most a kezében tart, értékes eszközül szolgálhat azoknak, akik tenni szeretnének a gyűlöletbeszéd terjesztésének megállításáért, és az emberi jogok megerősítéséért. … A gyűlöletbeszéd nem élvez védelmet, a gyűlölet szóbeli megnyilvánulása tényleges gyűlölet-bűncselekményhez vezethet, és az ilyen bűncselekmények már így is túl sok emberéletet követeltek. A gyűlöletbeszéd napjainkra az intolerancia és az idegengyűlölet egyik legáltalánosabb formájává vált Európában. … Az Európa Tanács azzal a céllal indította útjára a No Hate Speech mozgalmat, hogy csökkentse az online gyűlöletbeszéd elfogadottságát, és gátat szabjon «normalizálódásának».” – Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára előszavából.

A téma kari aktualitását mutatja, hogy 2012. december 12-13-án kétnapos, angol nyelvű projektelőkészítő workshopot rendezett a Ludovika Campuson, az Orczy Kollégiumban Prof. Dr. Kozáry Andrea egyetemi tanár Gyűlöletbűncselekmények az Európai Unióban és Magyarországon címmel, amelyen a nemzetközi résztvevők mellett a Kar több oktatója is részt vett. (lásd: http://rtk.uni-nke.hu/karunkrol/hirek/2016/12/12/gyulolet-buncselekmenyek-az-europai-unioban)

A könyv magyar változatának digitális formája az http://www.bongeszo.eu/ honlapon érhető el, az angol eredeti változat pedig az alábbi linkről tölthető le: http://www.nohatespeechmovement.org/public/download/Bookmarks_online.pdf

A Kar könyvtárában megtalálható példány elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=415408

Cimkék: könyvajánló, 2016