Szűkítés



Minden Címke 250


bejegyzések

Életet mentett az RTK hallgatója

    • madaraszpeter

Madarász Péter másodéves hallgató egy eszméletlen fiatal hölgynek szakszerű segítséget nyújtott a Budapest felé tartó vonaton. Pánczél Mátyás r. törzszászlós elsősegélynyújtó oktatásán rendszeresen részt vesz az RTK hallgatója, melyeken számos, előre megrendezett szituációkban megtanulják, hogyan kell eszméletlen beteget ellátni. Pánczél Mátyás délutáni foglalkozásainak köszönhetően Madarász Péter a mentősök kiérkezéséig stabilizálni tudta a magatehetetlenül fekvő hölgy állapotát.

„Szerencs és Budapest között a vonat indulása után pár perccel a vonatszerelvényen lévő egyik jegykezelő a hangosbemondón keresztül kért orvosi segítséget az utazóktól” – emlékeztetett a történtekre az RTK hallgatója, majd hozzátette: „A fiatal lány elájult, senki sem tudta, mi történhetett vele. Először levettem a vonat üléséről, a földön a hátára fektettem, és ellenőriztem a légzését, keringését, valamint szabad légutat biztosítottam számára. Megkértem a körülöttem álló érdeklődőket, hogy lépjenek hátrébb, nyissanak ablakokat a friss levegő érdekében és értesítsék a mentőket. Majd a lábait felemeltem és egy ülésre helyeztem. Ezek után a fejét stabilan rögzítettem, állát kiemeltem, ezzel is biztosítva számára a könnyebb légzést mindaddig, amíg a mentő megérkezett.”

Cimkék: elsősegély, 2017

Történelmi pillanat a felsőfokú rendőrtisztképzésben

    • 1 orfk tisztjelolt esku
    • 2 orfk tisztjelolt esku
    • 3 orfk tisztjelolt esku
    • 4 orfk tisztjelolt esku
    • 5 orfk tisztjelolt esku
    • 6 orfk tisztjelolt esku
    • 7 orfk tisztjelolt esku
  • Előző
  • Következő

„A mai esemény különleges alkalom az első éves hallgatók életében és történelmi jelentőségű pillanat a felsőfokú rendőr tisztképzésben, hiszen első alkalommal létesült tisztjelölti jogviszony a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán tanuló hallgatókkal”- hangsúlyozta Dr. Pozsgai Zsolt rendőr dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, a rendezvény elöljárója a 127 bűnügyi és rendészeti igazgatási szakirányú I. évfolyamos nappali tagozatos tisztjelölt ünnepélyes eskütételén a Rendőrségi Igazgatási Központ épületében.

A hallgatók az elmúlt hetekben sikeres tisztjelölti vizsgát tettek és ezzel rendőr szakmai képzettséget is szereztek. A tisztjelöltek elsődleges szolgálati kötelezettsége – a tanulmányi kötelezettségek teljesítése mellett - a tiszti beosztásba történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.

Pozsgai Zsolt elmondta, hogy ez az új jogviszony hosszú ideje meglévő problémákra adott választ és jelentősen javítja a rendőrtisztképzés feltételeit. A tábornok úgy véli, hogy a tiszti állomány felkészültsége, hivatástudata meghatározza a rendőri szervek teljesítményét és eredményeit.

„Ezzel olyan tagjaivá váltak a rendőrségnek, akik képzettségüknek megfelelő szolgálati feladatokat is elláthatnak, illetve a szakmai gyakorlatukon is végrehajthatnak, továbbá jelentős erőt képeznek váratlan, nagyobb létszámot igénylő feladatok végrehajtásához”- hangsúlyozta a dandártábornok, majd felidézte, hogy a rendőrség az utóbbi évek során egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. A déli határokon megjelenő tömeges migráció jelentős erőösszpontosítást igényelt, amely nemcsak a meglévő állomány átcsoportosítását, hanem a rendőrség 3 000 fővel történő bővítését is igényelte. Az ősztől beindított toborzómunka eredményeként jelenleg 987 fő folytat tanulmányokat a határvadász képzés keretében és a felvételi eljárások tovább folytatódnak.

A személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes azt kérte a tisztjelöltektől, hogy kísérjék figyelemmel a közbiztonság terén bekövetkező változásokat és szakirányú tanulmányaik során sajátítsák el a tömeges migráció kezelésével összefüggésben újonnan megjelenő ismereteket is. Pozsgai Zsolt szerint a rendőri hivatás alázatot, a polgárok önzetlen szolgálatát is jelenti és elkötelezettséget követel a jogsértőkkel szembeni fellépés során.

„A testülethez tartozás azt is jelenti, hogy betartják a normákat, tisztelik a hagyományokat, szolidárisak az állománnyal és figyelemmel kísérik a rendőrség mindennapi tevékenységét”- fogalmazott a dandártábornok, majd felhívta a tisztjelöltek figyelmét arra, hogy olyan hivatásrend részei lehetnek, amelynek a tagjának lenni megtiszteltetés és büszkeség. „Legyenek hűek esküjükhöz és tartsák meg azt szolgálatuk során” – fejezte be ünnepi gondolatait az országos rendőrfőkapitány-helyettes.

Dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektor-helyettese kiemelte a helytállás fontosságát, majd felsorolta a jó vezető ismérveit, ezek: szakmai hozzáértés, döntési képesség, jó munkaszervező készség. Végül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelmondatát idézte: „A haza szolgálatában”.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on


Sikeres doktori védés

    • vedes nyeste

Az RTK Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszékének tanársegédje, dr. Nyeste Péter r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje 100 százalékos értékelés mellett védte meg A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés története, rendszerspecifikus sajátosságai, szektorális elvei címmel elkészített doktori értekezését.  

Nyeste Péter a kutatómunkája során szakmatörténeti alapokra helyezve meghatározta a bűnüldözési célú „titkos” információgyűjtésnek, mint rendészeti tevékenységnek a bűnüldözés feladatrendszerében elfoglalt helyét, elemezte a bűnüldözési és az állambiztonsági felderítés feladatainak, szervezetrendszerének változásait. Az értekezés feltárta a bűnüldözési és nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés jellemzőit az 1990-es évektől napjainkig, ennek során a jelölt összehasonlította a bűnüldözési célú felderítés és a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés fontosabb, rendszerspecifikus sajátosságait. A dolgozatban a bűnüldözési célú felderítés modern felosztású szektorait és feladatait is meghatározta, elemezte a fontosabb külföldi bűnüldözési hírszerző és rendészeti modelleket, valamint javaslatokat határozott meg egy hazai bűnüldözési célú hírszerzési modell kialakítására, továbbá a bűnüldözési célú felderítés új szabályozási elemére, az előzetes nyomozásra.


A NAV 29 tisztjelöltje is letette az esküt

    • lm170015 tisztjelolti esku
    • lm170049 tisztjelolti esku
    • lm170118 tisztjelolti esku
    • lm170144 tisztjelolti esku
    • lm170068 tisztjelolti esku
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének I. éves nappali munkarendű rendészeti igazgatási alapképzési szak vám- és jövedéki igazgatási, valamint bűnügyi igazgatási alapképzési szak pénzügyi nyomozói szakirányainak 29 tisztjelölt hallgatója ünnepélyes esküt tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézetében.

A rendezvény elöljárója, Molnár Tamás helyettes államtitkár, a NAV vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős szakmai helyettese ünnepi gondolataiban felidézte azt a harminc évvel ezelőtti pillanatot, amikor katonai esküt tett és ezzel tisztjelöltté vált. Felhívta a figyelmet a hivatástudat, az együttműködés fontosságára és arra, hogy a hallgatóknak is rendszerszemléletben kell gondolkodniuk. „A tanév elején megkezdett tanulási folyamatot soha nem ér majd véget az életükben” – hangsúlyozta Molnár Tamás hozzátéve azt, hogy harminc év után ő maga is folyamatosan képzi magát.

Dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektor-helyettese emlékeztetett arra, hogy éppen akkor tesznek esküt a tisztjelöltek, amikor a Magyar Királyi Pénzügyőrség megalakulásának 150. évfordulóját ünnepeljük. Kovács Gábor elismerően szólt a Vám- és Pénzügyőri Tanszék oktatóinak a munkájáról, akik színvonalas képzést biztosítanak a hallgatók számára, majd megköszönte a Rendvédelmi Tagozatnak azt a kiképző-nevelő munkát, amelyet végeznek.

A hallgatók 2016. augusztus 22-én tisztjelölti jogviszonyban kezdték meg tanulmányaikat. A tisztjelölti állomány a rendvédelmi szervek személyi állományának a része, elsődleges szolgálati kötelezettségük a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali munkarendű hallgatóinak tisztjelölti jogviszonyba helyezésének elsődleges célja az volt, hogy részükre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal garanciákat nyújtson és anyagilag is ösztönző módon támogassa őket. Fontos célként fogalmazódott meg az is, hogy a leendő tisztekben kialakítsa, megszilárdítsa a szervezethez való tartozás érzését, teret biztosítson a gyakorlatra nagyobb hangsúlyt fektető képzésnek, a személyes példák és a gyakorlati tevékenység során elősegítse a parancsnoki, vezetői attitűdök kialakítását. A tisztjelölti jogviszony, mint új jogintézmény megjelenésének célja, hogy a NAV-nál jól felkészített és nagyfokú hivatástudattal rendelkező szakemberek dolgozzanak, így az új életpályamodell részeként bevezetett tisztjelölti jogviszony ennek megfelelően magasabb követelményeket is támaszt a hallgatókkal szemben. Az új rendszer szerint a tisztjelöltek a felvételüket követő 6 hónapos próbaidő alatt rendészeti alapfelkészítésen vettek részt, majd tisztjelölt vizsgát és esküt tettek. A huszonkilenc I. éves hallgató az egyetemen már eredményesen abszolválta az első félévet.

Az eskütételt követő pillanatokat a NAV Pénzügyőr Zenekara Kodály Zoltán Toborzó című művének előadásával tette még ünnepélyesebbé. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős szakmai helyettese, dr. Sors László helyettes államtitkár is.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on


Mérföldkő a katasztrófavédelmi felsőoktatás történetében

    • 1 okf tisztjelolti esku

„A mai esemény mérföldkő a katasztrófavédelmi felsőoktatás történetében” – hangsúlyozta Dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az első húsz katasztrófavédelmi tisztjelölt ünnepélyes eskütétele után a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Központi épületében hozzátéve azt, hogy az új jogállás kötelezettségeket jelent és garanciát is nyújt az új életpálya elkezdéséhez.

„Kiemelt célunk az, hogy a hallgatói jogviszonyuk alapján erősítsük Önökben a szervezethez való tartozást és a hivatástudatot” – fogalmazott a főigazgató, majd az elismerés hangján szólt az NKE-n folyó magas szintű elméleti, szakmai és gyakorlati képzésről. Góra Zoltán emlékeztetett arra, hogy a társadalom elismeri a katasztrófavédelem tevékenységét. Ünnepi köszöntőjében gratulált Dr. habil. Vass Gyula tűzoltó ezredesnek, a Katasztrófavédelmi Intézet igazgatójának az új, felelősségteljes beosztásához.

Magyarország első húsz rendvédelmi tisztjelöltjének Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is gratulált. „Önök az elsők az elsők között. Ennek a karriernek a vállalása ilyen fiatalon tiszteletet érdemel” – hangsúlyozta a rektor. Majd hozzátette: „A hűség megfogadása mellett életük kockáztatásával is vállalják, hogy eleget tesznek a szolgálati feladataiknak.” Patyi András egy régi tűzoltó jelmondattal zárta gondolatait: „Istennek dicsőség, egymásnak segítség.”

A rendészeti képzésben részt vevő hallgatók tavaly szeptemberben tisztjelölti jogállásban kezdték meg tanulmányaikat. A rendvédelmi tisztjelöltek a velük szerződést kötő rendvédelmi szerv rendelkezési állományába tartoznak, de a szolgálatteljesítési helyük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata. A hivatásos pályára készülő hallgatók már a képzési időszakban is szorosabb kapcsolatban állnak az őket foglalkoztatni kívánó rendvédelmi szervekkel, már ekkor kialakul a hivatásos életpálya iránti elköteleződés, a hivatással együtt járó életviszonyok elfogadása és az azokkal való azonosulás.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének első éves hallgatói a tisztjelölti vizsga teljesítése és az eskütétel után tűzoltó alaptanfolyami képzettséget szereztek, így lehetőségük lesz arra, hogy a veszélyes áru szállításával kapcsolatos ellenőrzési, valamint a katasztrófavédelmi mobil laborokban teljesítsenek szolgálatot.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Jóri András- BM OKF


Évértékelő állománygyűlés

    • 1 evertekelo feb21
    • 2 evertekelo feb21
    • 3 evertekelo feb21
    • 4 evertekelo feb21
    • 5 evertekelo feb21
    • 6 evertekelo feb21
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar évértékelő állománygyűlést tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magasabb vezetői, az együttműködő rendvédelmi szervek, a Kar vezetőinek, oktatóinak, hallgatóinak a részvételével.

Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy évértékelő beszámolójában beszélt a rendészeti felsőoktatás helyzetéről, az oktatás fejlesztéséről, a 4 éves képzés bevezetéséről, a szervezeti változásokról, a sportsikerekről. Elmondta, hogy 2016 nyarán megkezdte munkáját a Rendvédelmi Tagozat. A dékán felidézte a Rendészettudományi Doktori Iskola megalakulásának a pillanatát is, majd említést tett a Kar nemzetközi kapcsolatairól.

„Az RTK 183 fős állományából 82 fő oktatóként, 52 fő tanárként tevékenykedik. Az elmúlt évben három oktatónk habilitált, hatan szereztek PhD fokozatot. A 2016. évi felvételi eljárás során alapképzésre 566 főt, mesterképzésre 95 főt vettünk fel” – hangsúlyozta a vezérőrnagy, majd számba vette a Kar tanszékeinek a tavalyi évben elért eredményeit, valamint ismertette a 2017. év kiemelt terveit, így az OTDK Had- és Rendészettudományi Szekció versenyét, a tisztavatást, a költözés végrehajtását.

Prof. Dr. Patyi András rektor az együttműködés fontosságát hangsúlyozta és örömét fejezte ki, hogy az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és a Víztudományi Kar dékánjai, Dr. habil. Koller Boglárka és Dr. Bíró Tibor, valamint Dr. habil. Vass Gyula tűzoltó ezredes, a Katasztrófavédelmi Intézet vezetője, illetve Dr. habil. Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója is részt vesznek az eseményen.

A rektor elmondta, hogy a rendészettudományi felsőoktatás a fokozatos fejlődés pályáján van. Az NKE megalakulásával a változás útjára lépett és ezen az úton tette meg azokat a lépéseket, amelyekkel elismert egyetemi karrá alakulhatott. Az RTK-t feladat- és probléma-érzékeny szervezeti egységnek tartja Patyi András, aki szerint a rendészeti tevékenység egy állandó reakciókészséget, képességet igényel. „A Kar megragadja a feladatokat, szembenéz a problémákkal, melyeket igyekszik minél hatékonyabban megoldani, mindez a Kar vezetőjét, Dékán urat dicséri”- hangsúlyozta a rektor, majd emlékeztetett arra, hogy a Karnak alapfeladata, hogy eleget tegyen a felsőoktatás elvárásainak, valamint hiteles és megbízható partnerként működjön együtt a rendvédelmi szervek vezetőivel.

Patyi András az alábbi feladatokat határozta meg a 2017-es évre: az oktatás, a képzés színvonalának fejlesztését, a tananyagfejlesztést, a kutatómunkát, a publikációs tevékenységet.

A büszkeség hangján szólt a Rendészettudományi Doktori Iskola megalakulásáról, amely egyedülálló az országban. A tudomány művelése látható jelének tartja, ha eredmények születnek. „A tudomány nemzetközileg jegyzett, a tapasztalatainkat meg kell osztani. A tudományt nem lehet határok közé szorítani. Amivel foglalkozunk, abban a legjobbnak kell lenni”- jelentette ki a rektor, majd a következő szavakkal jellemezte az RTK-t: szorgalom, eltökéltség, eredmények. Örömét fejezte ki, hogy az NKE kivívta a számára megelőlegezett rangot, a megfeszített munkának ugyanis látható eredményei vannak. „Mindig öröm, mikor az alapítói szándékot visszatükrözi a teljesítmény. Kizárólag a teljesítmény számít, arra lehet alapozni” – hangsúlyozta Patyi András, aki RTK-t egy komplex, összetett intézménynek tartja, hiszen az együttműködő partnerek elvárásaival is lépést kell tartani.

 „A rendészet a közigazgatás eredeti és ősi tevékenységi formája, ami differenciálódott, újabb jogintézményekkel bővült” – emelte ki hozzátéve azt is, hogy soha ennyi beruházási értéket a rendészeti felsőoktatás nem kapott. Óriási lehetőségként említette a Ludovikára költözést, mellyel szellemi integráció hajtható végre. „Nyílt, tiszta tekintettel, eredményekkel tud a Kar az integráció részévé válni” – fejezte be gondolatait az NKE rektora.

Az állománygyűlésen Prof. Dr. Patyi András rektor és Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, dékán elismeréseket adott át.

Rektori dicséretben részesült:

Dr. Gyaraki Réka r. őrnagy, tanársegéd a nemzeti kiberversenyen első helyezést elért csapat felkészítő oktatója

Bártfai Fanni harmadéves biztonsági szakirányos hallgató a nemzeti kiberversenyen elért első helyezésért

Margitics József elsőéves biztonsági szakirányos hallgató a nemzeti kiberversenyen elért első helyezésért

Mészáros István másodéves biztonsági szakirányos hallgató a nemzeti kiberversenyen elért első helyezésért

Molnár Tibor harmadéves biztonsági szakirányos hallgató a nemzeti kiberversenyen elért első helyezésért

Kallós András r. alezredes a rendvédelmi szerveknél 30 év alkalmazási jogviszonyban eltöltött idő alatt kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül dicséretben és jutalomban részesült.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Dr. JANZA FRIGYES ny. r. vezérőrnagy miniszteri biztos, az NKE Fenntartói Testület Tagja, TÓTH LÁSZLÓ ogy. dandártábornok Országgyűlési Őrség parancsnoka, SCHMEHL JÁNOS bv. vezérőrnagy Büntetés-végrehajtási Országos Parancsnokság országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese, SZABÓ JENŐ r. vezérőrnagy Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgató-helyettes, Dr. POZSGAI ZSOLT r. dandártábornok Személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, DR. KISS ATTILA r. dandártábornok Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgató-helyettese, DR. TÚROS ANDRÁS Országos Polgárőr Szövetség elnöke, NÉMET FERENC Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke.

Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes, a rendezvény levezető elnökeként működött közre.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Gyászol a rendőrség

    • gyasz gyertya

Szolgálati feladatai ellátása közben hősi halált halt 2017. február 13-án Menus Anikó rendőr törzsőrmester. Magyarország Rendőrsége megrendülve és együttérzéssel osztozik az elhunyt rendőr családjának fájdalmában. A rendőrség a rendőrségi épületeken gyászzászlóval, a szolgálati gépjárműveken gyászszalaggal tiszteleg elhunyt munkatársának helytállása előtt.

"A rendőr hivatásos állományba kinevezésekor esküt tesz, és becsületére, lelkiismeretére fogadja, hogy Magyarország és annak Alaptörvényéhez hűen jogszabályait megtartja és másokkal is megtartatja, szolgálati kötelezettségeit, ha kell, élete kockáztatásával is teljesíti" – emlékeztetett Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes az évértékelő állománygyűlésen a Rendészettudományi Karon. Így cselekedett Menus Anikó is, akire a jelenlévők egy perces néma főhajtással emlékeztek.

Cimkék: Gyász, 2017

A hét könyve: Applied Police Research: Challenges and opportunities

    • 2017 8 applied police bor
    • 2017 8 applied police
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

Ella Cockbain and Johannes Knutsson:
Applied Police Research: Challenges and opportunities
Routledge, 2015

A Crime Science Series sorozatának legújabb, 16. kötete az Applied Police Research: Challenges and opportunities címen jelent meg 2015-ben. A kötetben 12 tanulmány kapott helyet, melyek a következők:

  1. David Kennedy: Working in the Field: Police research in theory and in practice
  2. Ella Cockbain: Getting a Foot in the Closed Door: Practical advice for startung out in research into crime and policing issues
  3. Rick Brown: Tip-Toeing Through the Credibility Mine Field: Gaining social acceptance in policing research
  4. Gloria Laycock: Trust me, I’m a Researcher
  5. Edward R. Kleemans: Organized Crime Research: Challenging assumptions and informing policy
  6. Tamara D. Madensen – William H. Sousa: Practical Academics: Positive outcomes of police-researcher collaborations
  7. Eli B. Silverman: Numbers and Narratives
  8. Johannes Knutsson: Politics, Promises and Problems: The rise and fall of the Swedish police Evaluation Unit
  9. Stefan Holgersson: An inside Job: Managing mismatched expectations and unwanted findings when conducting police research as a police officer
  10. Jack R. Green: Police Research as Mastering the Tango: The dance and its meanings
  11. John E. Eck: There is Nothing So Theoretical As Good Practice: Police-researcher coproduction of place theory
  12. Nick Tilley: There is Nothing So Theoretical As a Good Theory: Teacher-learner relationships in applied research for policing

A Kar könyvtárában megtalálható példány elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=417806

Cimkék: könyvajánló, 2017

Intézkedéstaktikai tréning

    • dscn5465 intatkt tr
    • dscn5458 intakt tr
  • Előző
  • Következő

A Közbiztonsági Tudományos Diákkör szervezésében dr. Farkas István r. ezredes, a Nemzetközi Oktatási Központ igazgatója "Intézkedéstaktikai tréning" címmel tartott előadást a Rendészettudományi Karon.

Dr. Kovács Sándor r. ezredes, mesteroktató kiemelte az előadó megkérdőjelezhetetlen hitelességét ebben a témában.

 „Kiemelkedően nagy volt az érdeklődés az oktatók és a mintegy száz fő hallgató körében az estébe nyúló programon” – hangsúlyozta dr. Gál Erika r. őrnagy, a Közbiztonsági Tanszék oktatója.

 „A téma minden rendőr szakirányos hallgatót érint, ugyanis az órarendben szereplő gyakorlati foglalkozásunk az intézkedéstaktika, melyet az igazgató úr számunkra eddig ismeretlen pszichológiai aspektusból közelített meg. Nagyon sok új információt kaphattunk, amelyeket a gyakorlati foglalkozásaink, valamint hivatásos létünk során is tudunk majd alkalmazni” – fogalmazott Nagy Vivien harmadéves közrendvédelmi szakirányú hallgató, a Közbiztonsági Tudományos Diákkör tagja, a rendezvény főszervezője.  

 „A hallgatók önszerveződésével kezdeményezett tudományos igényességű rendezvények megtartását a Közbiztonsági Tanszék maximálisan támogatja” – tette hozzá Dr. Major Róbert r. ezredes, tanszékvezető egyetemi docens. 

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Dr. Haller József intézetvezető egyetemi docens, az MTA doktora, a Rendészeti Magatartástudományi Intézet oktatói, valamint az RTK intézkedéstaktikai kiképzői is.


Történelmi kávéház- előadás a vasfüggönyről

    • sallai ea kavehaz

A vasfüggöny történetéről osztotta meg gondolatait a Rendészettudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára, Prof. Dr. Sallai János r. ezredes az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára előadássorozatok keretében.

Elmondta, hogy Székely János, a BM Határőrség akkori parancsnoka éppen harminc éve írta meg a levelét a belügyminiszternek, amelyben egyik alternatívaként a „vasfüggöny”, azaz akkor már elektromos jelzőrendszer (EJR) felszedését javasolta.

„A levél elindított egy olyan folyamatot, amely más tényezőkkel, a világútlevél bevezetésével, a megváltozott kül- és belpolitikai helyzettel elvezetett 1989. május másodikához, amikor is nemzetközi sajtótájékoztatóval egybekötve Hegyeshalomban nekiláttak az EJR felszedéséhez” - hangsúlyozta a professzor, aki az előadásában bemutatta a vasfüggöny első időszakát, amikor letarolták a nyugati határ mentén a növényzetet, akadályokat, magasfigyelőket építettek fel és hermetikusan lezárták a nyugati határt. Később 1949-ben ezt kiegészítették az antihumánus érintő aknák telepítésével.

Sallai János beszélt a határőrizeti rendszer kiépítéséről, szervezeti változásokról, a Határőrség ÁVH alá rendeléséről, a vasfüggöny második korszakáról. Említést tett a Kádár János – Bruno Kreiszky találkozóról, amelyet az államhatárhoz kapcsolódó nagyon fontos változások követtek és a vasfüggöny szigorában is enyhülés következett be.

Felidézte az MSZMP Politikai Bizottságának 1965-ös határozatát, amely szerint az osztrák–magyar határon az aknamezőt felváltotta a lényegesen humánusabb EJR. Az Európában Helsinkiből kiindult enyhülési folyamat, valamint a magyar társadalomban bekövetkezett változások mellett az EJR technikai elavultsága elvezetett az 1988. január elsejével bevezetett világútlevélig, amelyet követően a vasfüggöny elvesztette jelentőségét.

„Mindezt nem akadályozták a gorbacsovi reformfolyamatok, amelyek Magyarország számára lehetővé tették az önálló cselekvést az EJR felszámolása terén. Így következett be a határnyitás, amelynek utórengése volt az NDK-sok kiengedéséhez és a berlini fal leomlásához elvezető páneurópai piknik”- emlékeztetett az ezredes.

Prof. Dr. Sallai János előadása az alábbi linken tekinthető meg:

http://abtl.hu/videok/kavehaz/sallai_janos_2017.02

Cimkék: előadás, 2017

Elismerésben részesült négy oktatónk

    • img 0606 mrtt kozgyules 0217

A Magyar Rendészettudományi Társaság a Nemzetközi Oktatási Központban tartotta a 2016. évet lezáró és a 2017. év feladatait meghatározó közgyűlését. Az eseményt Prof. Dr. Korinek László akadémikusnak, a társaság elnökének a megnyitója után az MRTT 2016-ban végzett munkájáról hallgathatták meg az Elnökség beszámolóját a jelenlévők, majd elismeréseket adott át Prof. Dr. Korinek László.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, főtitkár hangsúlyozta, hogy az MRTT állami együttműködő partnereink sorából kiemelkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara. „Az RTK-nak olyan korszakos változások jellemezték a feladatait, mint a 4 éves képzésre történő áttérés, a tisztjelölti státusz bevezetése, az oktatói státuszok átsorolása, nagytömegű tananyag megírása, új diszciplínák bevezetése, a Rendvédelmi Tagozat megalakítása, az új Intézetek munkájának átszervezése, a Kar Ludovikára történő átköltözésének előkészítése” - hangsúlyozta a főtitkár. Majd hozzátette: „ezeket a feladatokat az érintettek eredményesen végrehajtották, illetve a folyamatban lévő ügyek végrehajtása is töretlen. A tavalyi évben megkezdte működését a Rendészettudományi Doktori Iskola, amelynek létrejötte tudománytörténeti jelentőségű. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig a rendészettudományi tevékenység motorjává nőtte ki magát” - tette hozzá.

A Dr. Kertész Imre emlékének megőrzése céljából létrehozott Kuratórium javaslata alapján a Magyar Rendészettudományi Társaság Dr. Kertész Imre Emlékérmet adományozott az RTK oktatóinak, rendészeti szakembereknek:

Dr. Szilvásy György r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar tanársegédje jelentős szerepet játszott a Kar akkreditációs beadványának kidolgozásában és a Magyar Rendészettudományi Társaság Alapszabályának módosításában. A Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületének titkáraként tudományszervező tevékenysége kiemelkedő. A kar hallgatók által is elismert oktatója, aki tudásával, példamutatásával pozitív hatást gyakorol a jövő rendészeti szakembereinek  szemléletére, fejlődésére.

Dr. Christián László r. alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetője sokat tett a magánbiztonsági képzés megújításáért. Széleskörű kapcsolatrendszert épített ki a magánbiztonsági szférában, amely lehetővé teszi, hogy a rendészettudomány ezen ága is fejlődjön. Kiemelkedő szerepet játszott az új magánnyomozói és magánbiztonsági törvény kidolgozásában. Széleskörű publikációs és tananyagfejlesztő tevékenységet fejt ki.

Klenner Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék tanársegédje, az MRTT Migrációs Tagozat titkára a titkári feladatok, kiváló pontos és lelkiismeretes ellátásával nagymértékben hozzájárul, hogy a Migrációs Tagozat hosszú évek óta az MRTT egyik legaktívabb és legjobban működő tagozata.

Vári Vince r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézet Büntető-eljárásjogi Tanszék tanársegédje, az MRTT Bűnügyi Tagozat titkára az elmúlt 5 évben kiemelkedő szerepet játszott a Tagozat munkájának szervezésében, a rendezvények lebonyolításában.

Kertész Imre emlékérmet érdemelt még ki Dr. Nagy Júlia igazgató, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban és jogelőd intézményeiben több mint 35 éves, kábítószer elleni küzdelem területén végzett kivételesen magas színvonalú munkássága, kimagasló eredményei és rendkívüli teljesítménye elismeréséül.

Sándorné Kovács Judit főtanácsos igazgató a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban és jogelőd intézményeiben több mint 20 éves, szakértőként és vezetőként végzett egyenletesen magas színvonalú kimagasló munka elismeréséül. 

Dr. Gaál Gyula r. ezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalvezetője tagja annak a csapatnak, akik a rendészettudomány érdekében 16 éve fáradhatatlanul, kitartással és magas színvonalon szervezik Pécsen a Szent László Napi rendészettudományi konferencia-sorozatot és a konferencia eredményeit rögzítő Pécsi Határőr Tudományos Közlemények című periodikát. Az ezredes tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a pécsi konferencia Magyarország egyik legrangosabb rendészettudományi seregszemléjévé vált.

Crisán Andrea, az MRTT Migrációs tagozat elnökségi tagja sokat tett a Migráció és Társadalom című elektronikus folyóirat újraindításáért és a Migrációs tagozat munkájában is kiemelkedő aktivitást tanúsít.

Dr. Borsa Csaba r. alezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztály, Idegenrendészeti Osztály vezetője az MRTT Határrendészeti Tagozatában hosszú ideje aktív tudományos közéleti szereplő. Győr-Moson-Sopron megyében összefogja a tagok tevékenységét. Több éve szervezője a Migrációs Tagozattal közösen rendezett győri konferenciáinknak. Az idegenrendészeti konferenciákon gyakran tart magas színvonalú előadásokat.

A közgyűlésen a tagság elfogadta a beszámolót, a pénzügyi helyzetről szóló tájékoztatót, a 2017. évi munkatervet és költségvetést. Dr. Korinek László akadémikus, az MRTT elnöke zárszavában köszönetet mondott mindazoknak, akik a társaság munkáját segítették.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


A katonailag szervezett őrtestületekről

    • csendorjaror szb

A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke, valamint a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Alapítvány megrendezte a XVII. magyar közbiztonság-történeti tudományos tanácskozást, „A katonailag szervezett őrtestületek a polgári magyar állam rendvédelmének szolgálatában” címmel az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

A rendezvény egyik levezető elnöke az RTK dékánja, Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy volt.

Az előadók között szerepeltek a szakterület fiatal kutatói is, így Szigetvári Oszkár, a Rendészettudományi Doktori Iskola első éves hallgatója és Volcsányi Nikoletta középiskolai hallgató is, aki az RTK dékánja által a középiskolai diákok szá­mára meghirdetett tanulmányi versenyen második helyezést ért el a Magyar Királyi Csendőrség történetével foglalkozó dolgozatával.

Cimkék: konferencia, 2017

Új képzéseket indít a Rendészettudományi Kar

    • rtk logo emblevaval

2017-ben a Rendészettudományi Kar elindítja a négyéves rendészeti és bűnügyi alapszakot, a polgári nemzetbiztonsági alapszakot és a kriminalisztika mesterképzési szakot. Az RTK oktatói szakfelelősként kidolgozták a szervezett bűnözés elleni küzdelem elmélete és gyakorlata, valamint a kriminalisztikai szakértő szakirányú továbbképzési szak tantárgyi programját, ez utóbbi szakon a képzés a mai napon indul.

Az RTK alapképzéseinek a sorában a polgári nemzetbiztonsági alapszak elsőként 2017-ben kizárólag levelező munkarendes formában lesz meghirdetve a Nemzetbiztonsági Intézet gondozásában. A kar szakindítási engedéllyel rendelkezik, Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, dékán vezetésével a tantervek kidolgozása folyamatban van. A szakon humán felderítő és hírszerző, technikai felderítő és hírszerző, valamint terrorelhárító specializációk választhatók.

A Nemzetbiztonsági Intézet által gondozott alapszak az RTK képzései között lett meghirdetve, és célja polgári nemzetbiztonsági szakértők képzése a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint más, a titkos információgyűjtésre és titkos adatszerzésre feljogosított szervek számára. Így különösen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Rendőrség, Terrorelhárítási Központ, ügyészség fog igényt tartani a végzettekre, akik korszerű általános és szaktudományi, elméleti és gyakorlati ismeretekkel, továbbá nemzetbiztonsági szakmai, szaktechnikai, jogi, kriminológiai, kriminalisztikai, pszichológiai, informatikai, biztonságpolitikai és idegen szaknyelvi ismeretekkel rendelkeznek majd, továbbá kellő ismerettel a képzés mesterszakon történő folytatásához.

A kriminalisztika mesterképzési szak előkészítése Dr. Hautzinger Zoltán vezetésével még 2014-ben kezdődött meg. Az RTK oktatási dékánhelyettese elmondta, hogy a képzés célja olyan rendészeti szakemberek képzése, akik a tanulmányaik során elsajátított szakmai ismereteik birtokában magas szinten képesek közreműködni a bűnügyi felderítő és nyomozati munkában. Alkalmazva a legkorszerűbb vizsgálati módszereket és taktikai ajánlásokat, elő tudják segíteni, illetve közre tudnak működni a hatékony, megalapozott, tudományos és törvényes bizonyítás lefolytatásában. Cél továbbá magas szintű elméleti tudással rendelkező szakemberek kibocsátása, akik rendelkeznek olyan szakmai szintetizáló képességgel, bizonyításelméleti tudással, ami képessé teszi őket a jövő bűnügyi tendenciáinak felismerésére és operatív stratégiák kidolgozására. A képzés során a hallgatók alkalmassá válnak arra, hogy megfelelő módon tudják értelmezni a különféle területeken készült igazságügyi szakértői véleményeket, és megtanulják, hogy a mindennapi rendőri munka során miként lehet rendszer szinten is hasznosítani a legmodernebb tudományos-technikai módszerekkel nyert információkat.

A hallgatók rendészeti és polgári szakirányok közül választhatnak. A szak rendészeti szakirányára a jelentkezés sajátos feltétele a rendvédelmi szervnél fennálló hivatásos szolgálati viszony, és a jelentkezéshez szükséges felsőfokú végzettség megszerzését követő, legalább hároméves, rendvédelmi szervnél szerzett szakmai gyakorlat.

Az NKE Vezető- és Továbbképzési Intézetének (VTKI) az alapfeladata, hogy biztosítsa a szakirányú továbbképzések teljes körű megszervezését: a regisztrációs, felvételi eljárással, a képzés megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos adminisztrációs, oktatásszervezési és hallgatói szolgáltatásszervezési feladatokat. A szakirányú továbbképzési szakok célja, hogy a hallgatók bizonyos szűkebb közszolgálati területeken széles horizontú, multidiszciplináris, elmélyült ismereteket szerezzenek. Minden képzés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára ajánlott, mindazoknak, akik bővíteni szeretnék ismereteiket, képességeiket, illetve a szakterületükön belül szeretnének egy-egy speciális területen további tanulmányokat folytatni. A továbbképzés egyaránt szolgálhatja a munkaerőpiacra való bekerülést, visszakerülést, illetve a munkaerőpiac jobb pozícióinak elérését. Az elmúlt évek folyamatosan zajló fejlesztéseinek köszönhetően tovább szélesedett a VTKI képzési palettája olyan képzésekkel, amelyek az elektronikus információbiztonság, a közszolgálati humán szervezés, az önkormányzati feladatellátás területén nyújtanak specializált, gyakorlatorientált ismereteket.

A képzési paletta most egy új elemmel bővül: a szervezett bűnözés elleni küzdelem elmélete és gyakorlata szakkal, amelyet Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár gondozott szakfelelősként, Dr. Tóth Éva ny. kúriai bíró közreműködésével.

Okleveles szervezett bűnözés elleni tanácsadó szakképzettség szerezhető a képzésen, amelyen az alapképzésben, és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti főiskolai képzésben szerzett oklevéllel rendelkezők vehetnek részt, akik bíróságnál, ügyészségnél, rendőrségnél látnak el szolgálatot. A képzés megkezdésének a feltétele a bírósági, ügyészségi szolgálati hely jogosult vezetőjének, illetve az állományilletékes parancsnoknak az engedélye.

Prof. Dr. Blaskó Béla úgy véli, hogy a szervezett bűnözés hazai és nemzetközi jelenlegi helyzete, előfordulásának gyakorisága, a közbiztonságra kiemelt veszéllyel bíró terrorcselekmények megelőzése indokolja, hogy az ellene fellépő, a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban tevékenykedő hivatalos személyek egymás munkáját, azon belül az egyes munkafolyamatokat és munkaszervezési feladatokat is megismerjék. Így együttes fellépéssel segíthetik elő az e körbe tartozó bűncselekmények eredményesebb felderítését, a hatékonyabb vádemelést és az időszerű, megalapozott ítélkezést. A képzés kiemelt prioritásként kezeli a kiberbűnözés elleni hatékony fellépést elősegítő ismeretek átadását, és a képzésben részt vevők tudásának és készségeinek továbbfejlesztését e téren. A szervezett bűnözéssel összefonódó kiberbűnözés napjaink technikai vívmányainak jogellenes célokra történő felhasználását célozza, s mint ilyen, a bűnüldöző szervek tagjai részéről fokozott felkészültséget igényel az ellene történő fellépés. Ebben a harcban csak akkor lehetünk eredményesek, ha magunk is birtokában vagyunk a szükséges technikai ismereteknek és gyakorlati megoldásoknak.  

A képzés átfogóan mutatja be a szervezett bűnözés elleni küzdelem elméleti és gyakorlati ismereteit, az átadott tudásanyaggal segíteni kívánja a szervezett bűnözés körébe tartozó bűncselekmények felderítését és bizonyítását. A képzés ismerteti a szervezett bűnözéssel érintett büntetőeljárásban a bírói, az ügyészi és a nyomozó hatósági tevékenység speciális teendőit, valamint felveti a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási problémákat, és megoldásokat nyújt azokra. Az a legfőbb törekvés, hogy az egyes hivatásrendek között erősödjön a kommunikáció.

A kriminalisztikai szakértő szakirányú továbbképzési szak 2007-ben, még a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola keretében indult el, ugyanakkor az elmúlt három évben a szakot nem hirdették meg. A képzés célja a kriminalisztikai területen dolgozó igazságügyi szakértők képzése, a szakértői utánpótlás biztosítása. A képzésen részt vevők a kapott új típusú ismeretek birtokában képesek lesznek a kriminalisztikai elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, a kriminalisztikai szakértés komplex folyamatainak megismerésére, megértésére és készségszintű használatára. Az ismeretek megszerzésével alkalmassá válnak az adott területen (fegyverszakértő, írásszakértő, nyomszakértő, okmányszakértő, ujjnyomatszakértő) a kirendelő határozatokban feltett kérdések pontos megválaszolására, a vizsgálatra bocsátott anyag előkészítésére, értékelésére és feldolgozására, a vizsgálat lefolytatására, az azonosításelmélet szabályainak alkalmazására, a szakértői vélemények határidőre történő írásos előterjesztésére, valamint azok világos és közérthető módon történő szóbeli bemutatására, kifejtésére.

A képzés újraindítása enyhítheti az ezeken a területeken meglévő létszámhiányt, a végzett hallgatók közreműködésével javulhat az elkészített vélemények színvonala, a szakvélemények szakszerűsége, valamint lerövidülhet az előterjesztésük ideje. A program elsősorban szakmai jellegű felsőfokú képesítéssel vagy kriminalisztikai gyakorlattal már rendelkező szakemberek tudásának továbbfejlesztésére irányul.

Dr. Angyal Miklós r. ezredes, szakfelelős, az RTK Krimináltaktikai és Metodikai Tanszékének a vezetője kiemelte, hogy a szak elvégzése kifejezetten ajánlott bűnügyi technikai területen dolgozó rendőrtisztek (fegyverszakértő, nyomszakértő), köztisztviselők, okmányirodai alkalmazottak (okmányszakértő), valamint szakértői intézményekben dolgozó igazságügyi alkalmazottak (ujjnyomatszakértő) számára, akik a büntetőjog, kriminalisztika, bűnügyi technika, személyügyi nyilvántartás, migráció területén dolgoznak, vagy szeretnének dolgozni a jövőben. A képzésen részt vevők a kapott új típusú szemléletmód és modern szakmai ismeretek birtokában végezhetik munkájukat a hazai szakértői területeken.

A közszolgálati intézmények és az igazságügyi szakértés hatékonyságának növelése érdekében magas színvonalú, az egyéni fejlesztési igényekre reagáló, feladat- és gyakorlatorientált képzés valósul meg. Az elsajátított ismeretek és készségfejlesztő kurzusok segítségével a hallgatók képessé válnak a forenzikus jelenségek közötti összefüggések felismerésére, a modern technológiai kihívások kezelésére. Kiemelt fontossággal bír az igazságszolgáltatás szervei felé irányuló szakértői szakmai kompetenciák és szóbeli, valamint írásbeli kommunikációs készségek fejlesztése. 

A képzés szakmai előkészítése és a képzés során oktatói műhelyek kialakítására kerül sor, amelyeken a szakfelelős által irányítottan zajlik a közvetített ismeretek és készségek tematikai, illetve módszertani összehangolása.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara – mint akkreditált felsőoktatási intézmény kara – együttműködési megállapodás alapján a rendőrség egyes feladatok ellátására létrehozott szerveivel, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, illetve a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ részvételével folytatja a képzést. 

A felvétel feltétele bármely képzési területen legalább alapképzési szakon szerzett oklevél. Rendőrtiszti, rendőrszervezői végzettség a rangsorolásnál előnyt jelent. A felsőoktatási intézmény felvételi elbeszélgetés keretében értékeli a képzési célban meghatározott szempontok érvényesíthetőségét, a jelentkező szakterületre történő alkalmasságát. Ujjnyomatszakértői területen történő képzésre az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Szakértői és Kutató Központ főigazgatójának előzetes írásos ajánlása szükséges.

A képzés során a hallgató jártasságot szerez a büntetőjogi és a büntetőeljárási jogi normák alkalmazásakor azon tények felismerésében, melyekre a bizonyításnak ki kell térnie, továbbá abban, hogy milyen bizonyítási eszközöket lehet a bizonyítási eljárás során igénybe venni a kriminalisztikai elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásában, a konkrét feladatok megfelelő megoldási módjának megválasztásában, valamint a jogszabályi változások, illetőleg a kriminalisztikai módszerek továbbfejlesztése következtében megváltozott körülmények önálló feldolgozásában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Az első kutatóműhelyünk megkezdte munkáját

    • elso kut muhely 1
    • elso kut muhely 2
    • elso kut muhely 3
    • elso kut muhely 4
  • Előző
  • Következő

A Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely megtartotta nemzetközi indító értekezletét a Rendészettudományi Karon. A kutatócsoport „a reintegrációs tisztek oktatásának, képzésének fejlesztése az eredményes fogvatartotti reintegráció érdekében” témájában kezdte meg a munkáját.

Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, dékán nevében Dr. Nagy Judit r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes köszöntötte a Kar elsőként megalapított, a KÖFOP keretein belül elindított kutatóműhelyét. Elmondta, hogy az RTK oktatói összesen negyven KÖFOP-pályázatot nyújtottak be.

A Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely jelentőségét, céljait és tevékenységrendszerét Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a kutatás vezetője ismertette. Kiemelte, hogy a pályázat az állam közbiztonsági feladatainak fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. 

"A reintegrációs tisztek képzésével járulunk hozzá ahhoz, hogy a szabadult fogvatartottak ne kövessenek el újabb bűncselekményt, valamint képesek legyenek törvénytisztelő és önálló életvezetésre"- hangsúlyozta Ruzsonyi Péter hozzátéve, hogy a kutatás egyszerre szolgálja a büntetés-végrehajtási reintegrációs munka eredményességét, a tudományt és a felsőfokú szakemberképzést. A kutatás vezetője a nevelőt a büntetés-végrehajtás kincsének, legfontosabb szereplőjének tartja. "Az együttműködés egyetemén megvalósul az együttműködés programja, hiszen Kanada, Málta és Románia büntetés-végrehajtási szervezeteinek, felsőoktatási szakemberei, valamint az NKE karai és a BVOP képviselői is segítik a munkánkat" - fogalmazott a dandártábornok, aki részletesen beszámolt a kutatás időzítéséről, a legfontosabb mérföldkövekről. A publikációk és tankönyvek 84 ív terjedelemben foglalkoznak majd a modern büntetés-végrehajtás pszichológiájával, a reintergáció neveléslélektani kérdéseivel, filozófiai, tudomány-rendszertani és elméleti megközelítésekkel, a börtönök történetével. Szó lesz a reintegrációs tiszt feladatköréhez kapcsolódó ellenőrzési és adminisztratív tevékenységekről, a jogi, valamint a biztonsági vonatkozásokról, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet történetéről is.

A Máltai Egyetem adjunktusa, Dr. Joseph Giordmaina beszámolt a büntetőfilozófia és a szabadságvesztés büntetés gyakorlatáról. A fiatalkorú fogvatartottakkal foglalkozó személyi állomány speciális felkészítéséről pedig Dr. Alina Zamosteanu, a Temesvári Egyetem egyetemi docense fogalmazta meg gondolatait.

A kutatócsoport tagjai a meghívott vendégekkel pontosították a projektet és véglegesítették a munkatervet.  Az ELTE közreműködő partnerként vesz részt a munkában, így Prof. Dr. Mezey Barna rektor is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Négyéves alapképzési szakon tanulhatnak a tisztjelöltek

    • 4eves kepzes lesz

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán 2017 szeptemberétől a kar nappali munkarendű hallgatói nemcsak három-, hanem négyéves alapképzési szakokon is folytathatnak tanulmányokat. A képzési idő a bűnügyi alapképzési szak és a rendészeti alapképzési szak nappali munkarendes képzésben történő indításával nyolc félévre nő.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Belügyminisztérium oktatási főszemlélője felidézte, hogy már évekkel ezelőtt is felmerült a négyéves képzési forma bevezetésének az igénye, de az akkori külső körülmények, a lehetőségek, az oktatástechnika elmaradottsága és szervezési nehézségek okán mindez nem valósulhatott meg. Az évek előrehaladtával azonban egyre inkább nőtt az elsajátítandó tananyag mennyisége és az elmúlt évtizedekben új diszciplínák is megjelentek. Janza Frigyes fontosnak tartja, hogy minden hallgató gyakorlati készség szinten ismerje a választott szakirányának megfelelő ismereteket. A szakokon, szakirányokon az ismeretek elsajátítása, a jártasság és a készségszint fejlesztése a legfőbb cél. A képzés átalakítása során ezek maradtak a legfőbb vezérlő elvek. A tisztjelölt hallgatók az első évet kollégiumban töltik, s ennek fontosságára a vezérőrnagy is felhívta a figyelmet. Úgy véli, a hallgatókat a hivatásrend elvárásainak megfelelően kell nevelni. A rendvédelmi életpályarendszerben az átjárhatóság megőrzését továbbra is elengedhetetlennek tartja, ezért a képzésnek ehhez igazodnia kell.

A nyolc féléves képzések is – hasonlóan a hat félévesekhez – a rendvédelmi szervek hivatásos tiszti beosztásaira készítenek fel. A különbség a vezérőrnagy szerint a „többet, mást, másképpen, jobban” igények mellett leginkább a felkészítés ütemében jelenik meg. A hat féléves képzések esetében a hallgató ugyan egy évvel korábban szerez oklevelet, de ennek az az ára, hogy naponta, átlagosan hét-nyolc órája van. Ebből következően kevesebb idő jut az önálló tanulásra, a szórakozásra, a hallgatói létből származó egyéb lehetőségek kihasználására. A nyolc féléves képzések esetében a hosszabb képzési idő lehetővé teszi a napi átlag hatórás terhelést. A hallgatóknak a nyolc félév alatt több lehetőségük van a gyakorlati ismereteik, vezetői készségeik elmélyítésére, a tudományos kutatásra, tapasztalataik növelésére és a sporttevékenységekre is.

Bűnügyi szakon a képzés célja olyan bűnügyi szakemberek képzése, akik szakmai és vezetői felkészültségük alapján alkalmasak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek bűnügyi szolgálatainál beosztott tiszti, beosztott vezetői feladatok ellátására, azonosulni tudnak a szervezet elvárásaival, és kellő mélységű ismeretekkel rendelkeznek a képzés következő ciklusban történő folytatásához. A képzés eredményeként évről évre felkészült szakemberek csatlakozhatnak a rendőrséghez és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

A leendő hallgatók a következő szakirányokon szerezhetnek oklevelet: a bűnügyi felderítő szakirányon (amely csak hivatásos állományúak által pályázható), a bűnüldözési szakirányon, a gazdasági nyomozó szakirányon, valamint az adó- és pénzügyi nyomozó szakirányon.

A szakirányok mindegyikére jellemző, hogy a végzett szakemberek különböző típusú bűncselekmények nyomozói munkáját végzik majd, ami a tervezést, a szervezést, az adatgyűjtést és a felderítői munkát jelenti. A hallgatók elsajátítják a szükséges kriminalisztikai és jogi ismereteket, emellett megfelelő fizikai és pszichológiai felkészítést kapnak.

Dr. Szendrei Ferenc r. ezredes, szakfelelős szerint mind a szakindítás alapjait, mind az oktatott tárgyak kapcsolódási pontjait tekintve a szakindítás tudományos háttere elsősorban a jogelőd intézményben, illetve az NKE RTK-n folyó bűnügyi képzés-oktatás-kutatás során eddig elért eredményekben mutatható ki, valamint a központi témához közvetetten kapcsolódó ismeretanyagot átadni kívánó oktatók tudományos-kutatói tevékenységében.

Az oktatói kvalitást szemlélteti az egyes tudományos társaságokban (Magyar Büntetőjogi Társaság, Magyar Kriminológiai Társaság, Magyar Rendészettudományi Társaság) viselt vezetői tisztség, vagy a tagként való aktív közreműködés. A szak oktatói rendszeresen publikálnak hazai és külföldi tudományos folyóiratokban, témavezetők a Rendészettudományi Doktori Iskolában, más tudományegyetemek doktori iskolájában, az NKE Hadtudományi, illetve Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájában is. Az említett tudományos eredmények megjelennek és hasznosulnak a nemzetközi együttműködés révén is. Az NKE nemzetközi kapcsolatrendszerére épülő közös nemzetközi kutatási programokból származó eredmények, valamint a CEPOL (Európai Rendőrakadémia) égisze alatt szervezett továbbképzéseken, szemináriumokon történő oktatói részvétel során megszerzett ismeretanyag közvetlenül becsatornázhatók a képzésbe, nemzetközi dimenzióval gazdagítva ezáltal a tudományterület megismerését.

A nemzetközi és a szakmai együttműködés jegyében a képzésben részt vevő oktatók rendszeresen vesznek részt tárgyhoz kötődő tudományos és szakmai konferenciákon, aktív tagjai a Bűnügyi Oktatók Országos Találkozójának (BOT), valamint tevékenységükkel segítik a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Kriminológiai Intézet, az Országos Rendőr-főkapitányság tevékenységét. A szak- és szakirányfelelősök, továbbá a tantárgyfelelősök többségének tudományos reputációja megfelel a szak egyes tárgyainak előadásához és számonkéréséhez, publikációs tevékenységük jól megalapozza a vonatkozó ismeretek rendelkezésre állását, tudományos művelését, azok eredményeinek hasznosulását. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók tantárgyfelelősként biztosítják a szakon folyó képzés folyamatos minőségi fejlesztését, így garantálva a képzés magas szintjét.

„Az RTK olyan kutatóhely, amely célul tűzte ki a tudományos kutatás szabadságának elismerésével a tudományos munkavégzés támogatását és az ezt szolgáló feltételek fejlesztését. A kutatómunka természetéből adódóan az a tanszékek által gondozott tudományterületeken valósul meg, ugyanakkor a kutatási eredmények a rendészeti gyakorlatot is segítik. A kutatás eredményeinek jelentős része az oktatás fejlesztését is szolgálja” – hangsúlyozta Szendrei Ferenc.

Az RTK-n széles körben zajlanak mind alap-, mind alkalmazott kutatások is, sok esetben külföldi intézményekkel történő szoros együttműködésben. Az alapkutatások területén említhető a COREPOL, a Konfliktusmegoldás, mediáció, helyreállító igazságszolgáltatás és a rendőrség tevékenysége az etnikai kisebbségek körében Németországban, Ausztriában és Magyarországon című kutatás. A bűnüldözési hírszerzést és a titkos információgyűjtést érintő alkalmazott kutatások körében említésre méltó a ComPHEE elnevezésű európai uniós kutatás, valamint további alapkutatások folynak a tág értelemben vett bűnügyi tudományok számos egyéb területén (büntető anyagi és eljárási jog, kriminalisztika, kriminológia).  Az alkalmazott kutatások körében kiemelendők a rendészeti és kriminálpszichológiai, a rendészeti kommunikáció területét érintő kutatások, valamint a büntetés-végrehajtást érintő pszichológiai kutatások. A nyelvi központ keretein belül számos bölcsészettudományi kutatás is zajlik. 

Prof. Dr. Sallai János r. ezredes vezetésével a rendészeti szakon, a rendőrség és a NAV számára készítenek fel az RTK oktatói, vezetői készségekkel és szakterületi speciális ismeretekkel rendelkező szakembereket. A hallgatók megismerkedhetnek a rendészeti igazgatásban alkalmazott elvekkel, eljárásokkal és eszközökkel. Az itt tanulók határrendészeti, igazgatásrendészeti rendőr szakirányon, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi rendőr, valamint vám- és pénzügyőr szakirányokon szerezhetnek oklevelet.

Dr. Dános Valér rendőr dandártábornok, a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka volt 1994 és 1995 között, a nyolc féléves képzés alapjainak a lefektetése az ő nevéhez fűződik. Álláspontja szerint abban az időben ugyanis még mindig túl sok volt az elméleti képzés, és a legnagyobb dilemma számára az volt abban az időszakban, hogy generalista vagy specialista képzés folyjon a Rendőrtiszti Főiskolán. Dános Valér egyértelműen a kettő ötvözete mellett foglalt állást.

Elmondta, hogy 1994-ben az volt a szándéka, hogy a négyéves képzésre áttérve egy olyan moduláris oktatást valósítson meg, amely az abszolút praxisorientált oktatásban realizálódik. Tehát egy olyan gyakorlatorientált képzésben gondolkodott, amelynek ugyan az elmélet és a generalista képzés is a részét képezi, de elsősorban a praxisra, a valós életre történő felkészítésre fókuszál.

„Én komolyan hittem az értelmiségi létre történő felkészítés és a praxisorientált képzés egymásmellettiségének lehetőségében. Azt kértem a rendvédelmi szervek személyügyi szakembereitől: a harmadik év végén mondják meg azt, hogy a végzős hallgatók hová fognak kerülni a főiskolai tanulmányaik befejezését követően. A negyedik évben ennek megfelelően a bűnügyi szakirány hallgatója alapvetően bűnügyi ismereteket tanult volna, a közrendvédelmisek a saját szakterületük ismereteit tanulmányozták volna és így tovább” – hangsúlyozta Dános Valér, majd hozzátette, hogy azokra a munkakörökre akarta felkészíteni a hallgatókat, ahová később kerülnek. Az új tantervet egy empirikus oktatásmódszertani kutatással kívánta megalapozni. Maga a kutatás egy éven keresztül folyt, amelynek során munkakörelemzéseket végeztek, alapos időmérleget készítettek, felmérték, milyen elméleti és gyakorlati ismeretekre van szükség egy-egy tiszti munkakörben. Az interjúalanyok a szakmai vezetők mellett maguk a főiskolát végzett, kisebb-nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező tisztek voltak. Azt kutatták, hogy milyen szakismeretekre, képességekre, tulajdonságokra van szükség az egyes munkakörökben. Ebben az ország akkori legelismertebb oktatáskutatási vállalkozása volt a segítségükre. „Ha a mai kifejezésekkel kellene leírnom a kutatás eredményét, azt mondanám, hogy már akkor egy kompetenciaalapú, moduláris képzési rendszert dolgoztunk ki. Tehát az akkoriban jellemző, általam spekulatív tantervelméletnek nevezett koncepció helyébe a kompetenciaalapú tantervelméletet helyeztük. Azóta is hálás vagyok a kollégáknak az elvégzett óriási munkájukért, mert ez alapozta meg a későbbi, vezetőképzéssel kapcsolatos munkám szellemiségét” – fogalmazott az egykori parancsnok.

Szöveg. Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: interjú, képzés, 2017

A Kékfénynek nyilatkozott az RTK oktatója

    • gaspar miklos

A Rendészettudományi Kar oktatója, Dr. Gáspár Miklós r. alezredes a Kékfény című műsornak adott interjút, akit egy rendőr és civil társa által elkövetett rablássorozat kapcsán kérdeztek a rendőrség titkos információgyűjtő tevékenységéről.

A nyilatkozat az alábbi linken érhető el:

http://www.hirado.hu/2017/02/01/hazkutatasnak-alcazta-betoreseit-egy-rendor/ 


Migráció és terrorizmus

    • img 1680 4 migracio terrorizmus

Előadást tartott az Országos Kriminalisztikai és Detektív Egyesület szervezésében Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár és Dr. Bócz Endre ny. fővárosi főügyész a migráció és a terrorizmus kapcsolatáról, büntetőjogi vonatkozásairól a Benczúr Házban.

A rendezvényen elhangzott, hogy Európában megközelítőleg ötezer szervezett bűnözői csoport működik, melyek a drog- és fegyverkereskedelem mellett az embercsempészetből profitálnak a legtöbbet. Sallai János arról a megdöbbentő tényről számolt be, hogy az elmúlt évek bevándorlóinak 90 százalékát e szervezett bűnözői csoportok mozgatták, így a migrációs válságból az Europol szakembereinek számítása szerint csaknem ötvenezer bűnöző profitálhatott közvetve vagy közvetlenül.

Cimkék: előadás, 2017

Hallgatóink nyerték a nemzeti kiberversenyt

    • promoting innovative technologies and digital agendas the role of government gallerylarge
    • kiber verseny
  • Előző
  • Következő

Az NKE Rendészettudományi Karának hallgatói diadalmaskodtak a közelmúltban rendezett nemzeti kiberversenyen, így ők utazhatnak tavasszal a genfi Cyber 9/12 nemzetközi vetélkedőre.

Az IT-biztonsági szakma egyik legjelentősebb rendezvényén, a ProDay konferencián tartott első nemzeti kiberversenyen négy csapat mérte össze tudását és kríziskezelő képességeit. Az NKE és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közreműködésével megszervezett vetélkedőn az RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészet Tanszék hallgatóiból álló négyfős csapat szerezte meg az első helyet. A versenyen egy fiktív helyzetre, egy kialakult kiberkonfliktusra kellett megoldási lehetőségeket keresni a résztvevőknek. „A versenyre folyamatosan készültünk az elmúlt hónapokban, sokszor a munka és a tanulás mellett” - mondta el honlapunknak a csapat felkészítő tanára. Gyaraki Réka rendőr őrnagynak is ez a kutatási területe, ahogy fogalmaz, a „szerelme”, így könnyebben tudta a csapatot is összetartani és motiválni. Szerinte nagyon erős volt a mezőny, és tényleges küzdelem alakult ki a résztvevő csapatok között. A nyertes társaság már most megkezdi a felkészülést a tavaszi nemzetközi vetélkedőre, amelyet április 20. és 21. között tartanak Genfben. A Cyber 9/12 európai döntőjét az Atlanti Tanács a Genfi Biztonságpolitikai Központtal együttműködve rendezi meg. A hallgatók fiktív forgatókönyv alapján egy nagyszabású, az európai rendszerek ellen irányuló számítógépes támadásra reagálnak. Az lesz a feladatuk, hogy ajánlásokat tegyenek védekező intézkedésekre, valamint összehangolják a különböző szereplők eltérő érdekeit a közös fellépés megvalósításához. A versenyzők az ötleteikből és javaslataikból egy kollektív kiberbiztonsági válságkezelő tervet állítanak össze, amelyben számításba veszik a többi között a NATO, az EU és az érintett államok politikai és irányítási struktúráját.

Gyaraki Réka szerint a kibervédelemnek egyre nagyobb szerepet kellene kapnia az oktatásban is, hiszen az élet szinte minden területén használt információs rendszerek ellen irányuló támadásokat elsősorban oktatással, tudatosítással lehetne megelőzni, kivédeni.

A nyertes csapat tagjai: Margitics József, Bártfai Fanni, Molnár Tibor, Mészáros István. A genfi versenyen való részvételüket a nemzeti vetélkedő szervezői állják. A mostani győztesek mellett az NKE egy másik csapata is indul a tavaszi nemzetközi megmérettetésen, mivel korábban már ők is jogot nyertek a részvételre. 

A Szent György Szakkollégium tagjaiból álló New Generation Team névre keresztelt csapat is indult a versenyen. Bóka Dorottya harmadéves bűnügyi nyomozó szakirányos hallgató, Nagy Ivett és Köllő Dávid másodéves gazdaságvédelmi nyomozó szakirányos hallgatók, valamint Tóth Gergő másodéves közlekedésrendészet szakirányos hallgató Som Zoltán, az Államtudományi és Közigazgatási Kar PhD hallgatójának a vezetésével a negyedik helyezést érték el.

„Rengeteget tanultunk a felkészülés során. Megtisztelő volt számunkra, hogy egyenruhában képviselhettük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karát a verseny szóbeli fordulóján. Csak ajánlani tudom minden hallgatónak, hogy jövőre mérettesse meg magát, mert a későbbiekben biztosan megtérül majd a befektetett munka. A győztes csapatnak sikeres felkészülést és eredményes versenyzést kívánunk a Cyber 9/12 versenyen”-hangsúlyozta Köllő Dávid.

A versenyről a Heti Világgazdaság videót készített, amely az alábbi linken érhető el: http://hvg.hu/video/WHDT3u9XA08

Szöveg: Szöőr Ádám, Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kiberverseny, 2017

A hét könyve: A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei 2.0

    • 2017 7 migracio trendjei borito
    • 2017 7 migracio trendjei
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

Ritecz György – Sallai János:
A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei 2.0
Hanns Seidel Alapítvány, 2016

 „A 2015 decemberében kiadott, A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei című könyvünk kéziratát az akkor rendelkezésre álló adatok alapján, 2015. augusztus 11-i állapotok szerint írtuk meg. Mivel az adatok zárását követően, 2015 októberében csúcsosodott és 2016 elején is folytatódott a nagyarányú migráció, új tapasztalatokat is eredményezve, ezért 2016 első félévét követően a frissített adatbázis szerint könyvünk tartalmát is aktualizáltuk. 2015-ben megjelent könyvünk újrakiadását motiválta tovább, hogy a migrációval foglalkozó és a rendészeti területen szolgáló szakemberek, valamint a hasonló területen tanuló hallgatók érdeklődése miatt az első kiadás példányai mintegy hat hónap alatt gazdára találtak.”

(Részletek a Bevezetésből)

1. A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei

korábbi ajánló:

http://rtk.uni-nke.hu/karunkrol/hirek/2015/12/17/a-het-konyve-3

elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=403392

2. A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei 2.0

elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=418654

Cimkék: könyvajánló, 2017

Oklevelet kaptak a rendvédelmi szóvivők

    • fokep
    •  dsc0954 2
    •  dsc0973 2
    •  dsc0981 2
    •  dsc1095 2
    •  dsc1097 2
    •  dsc1101 2
    •  dsc1117 2
  • Előző
  • Következő

Oklevelet vehettek át a rendvédelmi szóvivő szakirányú továbbképzési szak hallgatói a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. „Önök nagyon fontos szereplői a rendvédelmi szektornak. Önök jelenítenek meg minket, adnak számot a rendvédelemről a nagyközönség érdeklődésére számon tartott eseményekről. Ezért az Önök megjelenése, hitelessége és meggyőző ereje rendkívül fontos számunkra” – mondta Dr. Janza Frigyes, nyá. r. vezérőrnagy az NKE Fenntartó Testületének tagja a végzett hallgatóknak.

Az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézete (VTKI) szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt indította útjára a rendvédelmi szóvivő képzés első évfolyamát, amely intenzív, médiakurzusokon túlmutató, minőségjavulást eredményező felkészítést biztosít a rendvédelmi szóvivők számára. A szak fő célja, hogy a rendvédelmi területen dolgozók olyan felkészítést kapjanak, amellyel lehetővé válik az elmúlt évtizedekben átalakult hazai hírszolgáltatáshoz, a rendvédelmi szervezetek belső és külső nyilvánosságigényéhez, a média nyelvéhez alkalmazkodni képes, szakszerű és minőségi közszolgálati információközlés. Az egyéni fejlesztési igényeket figyelembe vevő képzés a hallgatókat alkalmassá teszi a szervezeten belüli és azon kívüli szóvivői feladatok magas színvonalú ellátására, a hagyományos és az új médiafelületek párhuzamos használatára. A két féléves kurzuson nagy hangsúllyal jelenik a hallgatók kiscsoportos médiakommunikációs hatékonyság-fejlesztése és személyes kompetenciafejlesztése.

Janza Frigyes az első ünnepi beszédében megemlítette, hogy direkt kérvényezte azt, hogy a továbbképzési szak vizsgabizottságának tagja lehessen, ahol a hallgatók sikeres záróvizsgát teljesítettek. Külön megköszönte a hallgatói észrevételeket, amelyet a képzésfejlesztéssel kapcsolatban adtak. Végül köszönetet mondott a képzés támogató oktatóknak, szakfelelősöknek, majd a hallgatókhoz fordult: „Kívánom Önöknek, hogy legyenek sikeresek a pályájukon, hogy tudják biztosítani a rendvédelmi szervek számára azt, hogy továbbra is jól dolgozzunk. Ebben segítsenek minket, hogy minél eredményesebb legyen a bűnmegelőzés.”

Prof. Dr. Kis Norbert egy évvel ezelőtt is már köszönthette a hallgatókat, amikor a kurzus elindult.  Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese mérlegelte az elmúlt évet. Véleménye szerint a rendvédelmi szervek kommunikációja egyre fontosabb lesz a jövőben, amely döntően azzal magyarázható, hogy a személyi biztonság kérdése folyamatosan felértékelődik. Kis Norbert kiemelte, hogy ez ma a politikában, valamint a médiában is egyre nagyobb szerepet kap. „Ebben a világban rendkívül fontos, hogy a rendvédelmi szervek kommunikációja korrekt legyen, hogy a szükségesnél jobban ne erősítse a félelmeket és az óvatosságot. Fontos, hogy próbálja meg egészséges szintre beállítani a biztonságérzetet, továbbá világos és közérthető legyen. Bízom abban, hogy ez a képzés hozzájárult ahhoz, hogy ezt a munkát így végezzék” – mondta.

Az ünnepségen 22 fő vehette át az oklevelét Kis Norbert rektorhelyettestől, amellyel közszolgálati életpályájukat rendvédelmi szóvivőként folytathatják.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on