Szűkítés



Minden Címke 277

Tudomány a bűnüldözés szolgálatában

    • rendv bszki gardonyi gergely alezr
    • rendv bszki talajradar
  • Előző
  • Következő

Az elmúlt időszakban a rendőrség központi bűnügyi helyszínelő egységét 120 millió forintból a legkorszerűbb eszközökkel szerelték fel: talajradar, háromdimenziós lézerszkenner, speciális helyszínelő buszok és optikai nyomkutató eszközök segítik a bűnügyi helyszínelők munkáját. A magyar rendőrök szakértelmére külföldön is számítanak: nemrég egy 2001-es gyilkossági ügy megoldásában kérték a hazai helyszínelők segítségét. Dr. Gárdonyi Gergely r. alezredessel, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Bűnügyi Technikai Főosztályának vezetőjével, az igazgató bűnügyi helyettesével, a Rendészettudományi Kar külsős oktatójával az eszközbeszerzésről, a bűnügyi helyszínelők munkájáról, a nyomkutató eszközökről, a verziók felállításáról a sikerekről és a jövőről beszélgettünk.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Miért volt szükség erre a fejlesztésre?

Az volt a cél, hogy legyen legalább egy olyan egysége az országnak, amely világszínvonalú, a csúcstechnológiát képviseli és képes az eszközöket néhány órán belül az ország bármely pontjára a speciális helyszínelő buszokkal szállítani.

Mit tudhatunk a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetről?

Hazánkban a modern kriminalisztikai vizsgálatok széleskörű bevezetése az intézet jogelődje, a Bűnügyi Technikai Intézet 1961-ben történő megalapításával kezdődött. Első igazgatója Kertész Imre volt, aki a kriminalisztika egyik nagyon elismert képviselője Magyarországon, a rendszerváltásig ő vezette az intézményt, melynek feladatköre a technikai fejlődéssel haladva fokozatosan bővült. 2010 óta vezetői döntés alapján az intézet az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alá tartozik, így a Rendőrség saját független szakértőin keresztül, önköltségi áron tudja vizsgáltatni a nyomokat. 2011 februárjában kértek föl a Bűnügyi Technikai Főosztály vezetésére, ahol kiemelt helyszínelő egység jött létre. 2001-ben végeztem a Rendőrtiszti Főiskolán, azóta ezen a szakterületen dolgozom.

Miért ezt a hivatást választotta?

Hat éves koromban már rendőrnek készültem. Főiskolásként a nyári gyakorlatomon nyomozóként dolgoztam Siófokon. Amikor megnéztem az első helyszínt, akkor úgy döntöttem: ezt akarom csinálni. Kezdetben Budapesten voltam felelős a helyszíni szemlék lefolytatásáért. A munkám során a helyszínt egészében kellett látnom, tartottam a kapcsolatot a nyomozókkal, társszervekkel, a helyszínbiztosítást kézben tartottam.


Milyen adottságok elengedhetetlenek ennek a feladat az ellátásához?

Szakmai tudás, jogszabályok ismerete, határozottság és irányítási képesség.

Számos televíziós sorozat témájául szolgál a bűnügyi helyszínelés. Mivel foglalkoznak a helyszínelők?

A fő feladatunk az, hogy a tárgyi bizonyítási eszközöket, nyomokat, anyagmaradványokat megpróbáljuk felkutatni, rögzíteni és olyan állapotban csomagolni, hogy az később szakértői vizsgálatra alkalmas legyen. Összefüggéseket keresünk tárgyak, személyek és helyek között. Magyarországon háromszintű a helyszínelés. A több mint százötven városi kapitányság nyomoz az egyszerű bűncselekményekkel kapcsolatban és a technikai csoportjuk helyszínel. 2012 óta minden megyei rendőr-főkapitányságon van bűnügyi technikai osztály, melyek a legegyszerűbb fizikai nyomkutató eszközökkel felszereltek. A mi szervünk az Országos Rendőr-főkapitányság helyszínelő egysége. Azokban az esetekben, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, vagy az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi szerve, a szemletevékenységet az intézetünk munkatársai végzik. Az összes magyarországi bűnügyi helyszínelő szakmai irányítása a Bűnügyi Technikai Főosztály feladata.

Ki lehet helyszínelő?

Hivatásos állományú rendőrtiszt, vagy tiszthelyettes, akinek el kell végeznie egy három hónapos speciális szaktanfolyamot a Dunakeszi Oktatási Központban.

Milyen szakértők segítik a Bűnügyi Technikai Főosztály munkáját a Kutatóintézetben?

Kiemelten fontos jelentőségű a daktiloszkópiai, genetikus szakértők, biológus, fizikus, kémikus, fegyverszakértők és a nyomszakértők munkája, akik a Szakértői Főosztályunkon dolgoznak. Kiemelt helyet foglal el a bűnügyi helyszínelő és a szakértő között a nyomozó. Az eljáró, nyomozó szerv a jogszabály alapján határozza meg, hogy az adott anyagmaradványt mely szakértőhöz rendeli ki. A mi dolgunk az, hogy szakértői vizsgálatra alkalmas módon felkutatjuk és csomagoljuk az anyagmaradványokat. A kábítószerek hatóanyagtartalmának megállapítására irányuló analízis, a ballisztikai és a genetikai vizsgálatok egy köre csak a főosztályunkon végezhető el.

Mit jelent az, hogy negatív nyom?

Ha az elkövető megfúr egy zárat, alatta a folyamat természeténél fogva fém, fa, vagy műanyag anyagmaradványnak kell lennie. Sok esetben azért nincs ott, mert az elkövető eltakarította a helyszínről. Nekünk ezekre a negatív jelenségekre is figyelemmel kell lennünk, hiszen informatívak számunkra.

Köztudomású a verziók felállítása a szemle során.

A bűncselekmény lefolyásával kapcsolatban a szemlebizottság verziókat állít fel. Ehhez szükség van a szemle eredményeire. Hogy milyen módszerrel kutatunk, azt is a meglévő verziók alapján döntjük el. Az adatokat elemezni, értékelni kell és a helyszíni nyomokkal alátámasztani.

Mennyi ideig tarthat egy helyszíni szemle?

Néhány perctől akár napokig is eltarthat.

Ha jól tudom, a magyar helyszínelők szakértelmére külföldön is számítanak.

Nemzetközi kapcsolatokon keresztül hírünk ment. Két országban is folytattunk több alkalommal, talajradarral vizsgálatokat.

Történt olyan bűncselekmény, ami megrázta, érzelmileg megviselte a munkája során?

Nagyon megrázott egy 12 éves gyermeknek a halála, akit az apukája ölt meg, aki végül öngyilkos lett. Így akart bosszút állni a feleségén. Nem a helyszínen viselt meg igazán, ott elfoglalt a munka. A televízióban láttam egy interjút, amelyet az anyukával készítettek, az nagyon megrázott, érzelmileg viselt meg.

Egyszer azt nyilatkozta, hogy háromféle módon lehet meghalni jogi értelemben. Mit érthetünk ez alatt?

További rendőri eljárást nem igényel a természetes haláleset. Az úgynevezett rendkívüli halál esetében, ha idegenkezűség merül föl, büntetőeljárás indul. A rendőrség a véletlen baleseteket és öngyilkosságokat közigazgatási eljárás keretében vizsgálja.

Hozzá lehet szokni a bűncselekmény helyszínén talált feldúlt környezethez, zaklatott hozzátartozókhoz és a több hetes holttest látványához?

Egyértelműen igen a válaszom.

Egy bűnügyi helyszínelő szabadidejében teljesen el tud vonatkoztatni a szakmájától? Ilyen jellegű könyvet olvas, híradásokat, filmeket néz?

A jó minőségű krimit szívesen megnézem. A szakmámtól teljesen el tudok vonatkoztatni. A Columbo a kedvencem, izgalmasnak tartom, a néző a nyomozás egészét látja a képernyőn.

Tudomásom szerint PhD képzésben abszolutóriumot szerzett. A témája kapcsolódik a munkájához?

A szemle szerepe a bizonyításban a kutatási témám, a bűnügyi tudományok rendszerében megtalálható bizonyítási eszközökről írok. Azzal foglalkozom különösen, hogy a szemlén gyűjtött nyomok, anyagmaradványok, tárgyi bizonyítási eszközök később hogyan és mitől állják meg a helyüket a bíróságon és milyen szerepük van a bizonyításban. Ha ez nem sikerül, annak mi az oka.

A bűnügyi helyszínelők valódi tevékenyégét tükrözik a televízióban látható amerikai sorozatok?

Az eszközök, amelyekkel dolgoznak, a valóságot tükrözik. De nem olyan szakértelemmel és sebességgel tevékenykednek, mint ahogyan szokás. Az amerikai és a magyar helyszínelő közötti fő különbség az, hogy nálunk nem nyomoz a helyszínelő.

Milyen fizikai és kémiai nyomkutató eszközökkel dolgoznak?

A 20. század eleje óta létezik a daktiloszkópiai nyomok felkutatásának módszere, mely alapvetően fizikai eljárás volt, később jelentek meg a kémiai eljárások. Néhány éve már optikai úton is fel tudjuk kutatni ezeket a nyomokat, aminek kettős jelentősége van. A por fölvitele a felületre körülményes, nagy mennyiségben nem egészséges és nyomot hagy maga után, továbbá nagyobb a tévedés lehetősége. Az optikai módszerek forradalmi változást hoztak az életünkbe, hiszen ezáltal jobban tudjuk orientálni a fizikai és kémiai nyomkutató tevékenységet és az operatív eljárások alatt, a titkos szemlék során is használhatóak.

Szóba hozta a daktiloszkópiai nyomok felkutatásának a múltját. A bűnügyi technika hazai történetéről mit tudhatunk?

Amikor 1961-ben az intézetet megalapították, akkor kezdték el először ellátni felszereléssel a bűnügyi technikusokat. A szemle már az 1843. évi törvényjavaslatban is szerepelt. A dánosi rablógyilkosság volt az első olyan magyarországi emberölés 1907-ben, ahol ujjnyom alapján azonosították az elkövetőt. Pekáry Ferenc főkapitány-helyettes annak idején Londonban járt és ott megismerkedett ezzel a rendszerrel, majd bevezette hazánkban is.

Ebben a korban minek a segítségével helyszíneltek?

Tárgyi bizonyítási eszközök és nyomok vezették el a rendőröket az elkövetőkhöz. Amikor a 18. században jószágokat hajtottak el, a patanyomokat követték, melyeket két faág alkalmazásával mértek meg. Szent László a törvényében deklarálta, hogy az állatok nyomait követni kell. Vannak történelmi előzmények, de a szemle a 20. században kapott lendületet.

Mi volt a legnagyobb siker, amit elért egy ügy kapcsán?

Egy idős hölgy meggyilkolásának felderítése tíz évvel ezelőtt. Fel sem merült esetében az emberölés gyanúja, amikor a helyszínre érkeztem. Nem volt külsérelmi nyom a záron és sérülés sem volt látható a hölgyön. Azonban feltűnt, hogy a járókeret messzebb volt az ágyától, mint ahogyan természetes lett volna. Soron kívüli boncolást rendeltünk el, melynek során világossá vált, hogy idegenkezűség történt.

Azzal, hogy leültem a fotelba mennyi nyomot és anyagmaradványt hagytam itt?

Kriminalisztikai értelemben és kifejezéssel éve szagot, szag- és mikroméretű anyagmaradványt. A fizikai kölcsönhatás során a ruha is vesz át a székről, a szék is a ruháról elemi szálakat, melyeket szakértő vizsgál meg. Daktiloszkópiai nyom is keletkezik a karfa megfogásával és DNS-anyagmaradványt is lehet rögzíteni.

Most már valóban retteghetnek a bűnözők Magyarországon ennek az innovációnak a segítségével?

Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy nyomokat kutassunk fel ezekkel az új technikai eszközökkel, mint ezt megelőzően.

Dr. Balláné Prof. Dr. habil. Füszter Erzsébet r. ezredes, a Rendészettudományi Kar Kriminalisztikai Tanszék vezetője arra a kérdésre, hogy a beszerzett új eszközök oktatása hogyan építhető be az oktatásba elmondta, hogy dr. Gárdonyi Gergely r. alezredes évek óta magas színvonalú évfolyam-előadásokat tart helyszíni szemle témában, így virtuálisan be tudja majd mutatni a hallgatók számára az innovatív beszerzés eredményeit. Minden rendőri szakirány évente egyszer szakmai látogatáson vesz részt a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben, ahol az eszközök megtekintésére is lehetőségük lesz. Majd bemutatta röviden a tanszék gyakorlati képzési struktúráját: a hallgatóik hatvan órás gyakorlati foglalkozáson vesznek részt a képzés során. Manuálisan megtanulják alkalmazni a technikai eszközöket, megismerkednek a Magyarországon elérhető legmodernebb képrögzítő, nyomrögzítési és nyomkutatási eszközökkel. A Kriminalisztikai Kabinet laboratóriummal és egy taktikai szobával is rendelkezik.

A bűnügyi helyszínelők személyiségjegyeiről és stressz-tűrő képességükről Dr. Farkas Johanna PhD. szakpszichológus, a Rendészettudományi Kar adjunktusa osztotta meg tapasztalatait.

A rendvédelmi területen dolgozó szakembereknek az átlag állampolgárokhoz képest lényegesen több stresszorral kell megküzdeniük. Fokozottan veszélyeztetett helyzetben vannak a bűnügyi helyszínelők és a katasztrófavédelmi dolgozók, mert az élet egyik legszomorúbb történésével, a halállal kell szembesülniük nap, mint nap. Ezért pszichológiai szempontból a személyiségükre jellemző a vulnerabilitás, a sérülékenység fokozott szerepet kap. Az érzelmileg megterhelő helyzetek törvényszerűen frusztrációt eredményeznek a személyiségen belül, mely annak instabilitásához, szélsőséges esetben akár betegség kialakulásához vezethet. Ezért hangsúlyosabb és szigorúbb ezen a területen dolgozók alkalmasság-vizsgálata és kiválasztása annak érdekében, hogy ténylegesen azok végezzenek ilyen jellegű munkát, akik megfelelő stressz-tűrő képességgel és coping mechanizmusokkal rendelkeznek. Fontos kiemelni, hogy a csoportra jellemző a magas kohéziós erő, valamint a szociális kapcsolatok támogató funkciót látnak el ebben a folyamatban, ezáltal a traumatikus helyzetekkel való szembesülés és feldolgozás is könnyebben valósulhat meg. Akik fokozott stresszel járó munkát végeznek, azok speciális védekezési mechanizmusokat működtetnek annak érdekében, hogy személyiségüket megkíméljék a rá háruló tehertől. Létezik tehát a személyiségnek egy olyan aspektusa, ami a védelmét szolgálja, és rugalmas ellenállást, illetve alkalmazkodást tud megvalósítani a kialakult szélsőséges események hatására is. Ez tulajdonképpen a reziliencia, mely feltételezhetően magas szintű e területen dolgozók körében. Ezáltal valósulhat meg, hogy azokban a helyzetekben, amikor a személyiségükre jelentős mennyiségű negatív élmény hat, az nem sérül.

Arra a kérdésre, hogy milyen technikai eszközökkel felszerelt a Bűnügyi Technikai Főosztály két bűnügyi helyszínelő, Németh Zsolt r. alezredes és Oldal Zsolt r. főhadnagy adta meg a választ.

A háromdimenziós lézerszkenner a tárgyak egymáshoz viszonyított pillanatnyi helyzetét is rögzíti, mely a rekonstruálhatóság garanciája. Sok esetben az eljárás során derül ki, hogy mely információ lesz a későbbiek során releváns, mely ezzel az eszközzel visszakereshetővé válik. Az eszköz lézernyalábbal dolgozik, gyakorlatilag beszkenneli az adott helyiséget, illetve területet. Egy videokamerához képest több látószöget is biztosít, akár milliméteres felbontásokkal. Ezzel a technikával gyakorlatilag utólag „bejárható” egy szoba.

A talajradar egy kanadai gyártmányú eszköz, amely a talaj szerkezetváltozását jelzi, harminc méter mélységig tudja vizsgálni a talaj szerkezetét. A földben elásott tárgyak, vagy holttestek felkutatására alkalmas. Legutóbb egy tizennégy éve elásott tetemet találtak meg a segítségével külföldön, ahol nem állt rendelkezésre ilyen eszköz. A készülék az eltérést azonnal jelzi, majd egy szoftver segítségével utólag elemzi. Ezzel az eszközzel eddig három holttestet sikerült megtalálni.

Az optikai eszközök között található egy olyan lámpa, amelynek egy előszűrővel változtatható a fénytartománya, egy különleges fény kibocsátásra, a talajon lévő különböző nyomok felkutatására alkalmas. A nagyteljesítményű lámpákkal a kibocsátott fény hullámhossza változtatható, ezek segítségével rögzítik a nyomokat. Látens, nem látható nyomok felkutatására használatos eszközök, akár az emberi testnedvek felkutatására is alkalmas UV fény kibocsátásával.

A normál hőkamera celsiusban is mér. Nagy előnye, hogy az aktuális vizsgált témát lehet vele fotózni, párhuzamosan elkészíti a normál fotót és a fényképet a hőmérséklet megjelölésével. Különösebb képzést nem igényel, például egy emberölés esetében megmérhető a testhőfok.

A videopole kamera nehezen hozzáférhető, nehezen megközelíthető helyeknek a kamerás felderítésére szolgál. A kamera mellett található egy kisebb lámpa, ami a sötétebb helyeket megvilágítja. Annyiban innovatív, hogy a bűnügyi helyszínelésben eddig nem volt használatban. 

Három helyszínelő busszal rendelkezik az intézet, amelyek összkerékmeghajtásos, nyolc centiméterrel megemelt, erős motorral, két akkumulátorral, aggregátorral rendelkező gépjárművek. Oldalfénnyel rendelkezik két irányban és hátrafelé, mely nagy területet bevilágít, akár tíz méter átmérőjű körben. A buszban lévő bűnügyi technikai eszközök sora és a ciánakrilátos nyomrögzítő kabin szolgálja a nyomkutatást, mely labortevékenységre is képes. Zárt internetkapcsolattal rendelkezik

A Rendőrmúzeum történésze, Androvicz Gábor néhány gondolatot megosztott a bűnügyi helyszínelők kezdeti két eszközéről.

Hullakereső szonda
Ezt az eszközt a földbe ledugva levegőt lehet vele felszívni, majd ezeket a levegőmolekulákat elemezve megállapítható volt, hogy a földben van-e holttest.

Szagmintatároló üveg

A bűnügyi helyszínelők szagnyomot tudtak rögzíteni - a tanúk elmondása és egyéb információk alapján - ahol véleményezhető, hogy pl. ott ült, feküdt az illető. Azt a helyet egy steril Ágnes-pelenkával takarták le, erre ráraktak egy alumíniumfóliát, és rajtahagyták 2-3 óráig. Az ott lévő szagmolekulák - melyek az elkövetőtől származtak - az Ágnes-pelenkába szívódtak bele, ezután egy steril befőttes üvegbe rakták és bűnjelcímkével látták el, hogy hol lett rögzítve ez a szagnyom.

Az elfogást követően a gyanúsítottól szagmintát vettek, oly módon, hogy kézmosást követően huzamosabb ideig (2-3 óra hosszát) kellett egy Ágnes-pelenkát megfogniuk melybe testszaguk, kipárolgásuk beleszívódott Ezt steril befőttesüvegbe helyezték el és bűnjelcímkézték, majd a szagazonosító kutyák több befőttesüvegben lévő szag közül tudták kiválasztani az elkövetőtől rögzített szagot.

Cimkék: 2015