Szűkítés



Minden Címke 294

Beszéd- és hangelemzés a bűnüldözésben - lehetőségek és korlátok

    • fokep
    •  dsc4783 2
    •  dsc4801 2
    •  dsc4804 2
  • Előző
  • Következő

A beszéd- és hangelemzés lehetőségei és felhasználása a bűnüldözésben címmel rendezett szakmai konferenciát a Magyar Rendészettudományi Társaság, melyre május 4-én került sor a Ludovika campuson. Az előadók a hallgatóság elé tárták a technológiai és jogi lehetőségeket, ugyanakkor őszintén beszéltek a mindkét szemszögből fennálló korlátokról is.

Dr. Janza Frigyes, a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) főtitkára köszöntőjében méltatta azt a mintegy négy esztendeje tartó közös munkát, melyben szorosan együttműködik a Károli Gáspár Református Egyetem, az MRTT, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint az Anima Polygraph Kft. Elmondta: a kutatás eredményéről – egy új hazugságvizsgálati módszerről – e fórumon esik szó először, s a konferencia megszervezésével az MRTT hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a napjainkban is zajló kutatás folyamatosan napirenden legyen. Mint hangsúlyozta, ez azért fontos, mert a módszer felhasználása a büntetőeljárásban csak szilárd tudományos megalapozottság birtokában lehetséges.

A konferencia moderátora dr. Szövényi György, az MRTT biztonságpolitikai tagozatának elnöke volt, aki a szóban forgó kutatómunka tevékeny részeseként a téma kiváló szakértője.

Ki szokott önök közül hazudni? – tette föl elsőként a kérdést az Anima Polygraph Kft. ügyvezetője, Kis György. A kérdésre adható válasz (mindenki mond kisebb-nagyobb hazugságokat élete során) egyúttal mutatja a hazugságkutatás fontosságát is. Kis György elmondta, hogy a munka alapjául Paul Ekman kutatási eredményeit tekintették elméleti alapnak, a gyakorlatban pedig  a Nemesysco izraeli cég által kifejlesztett LVA (Layered Voice Analysis – rétegzett hangelemzés) technológiát használják.  Az LVA hangelemző módszer két elemző képletre épülő algoritmusok halmaza, mely nyolc fő emocionális jellemzőt tartalmaz minden egyes hangszegmensből. A módszer nem hazugságvizsgálat, hanem érzelemelemzés: a beszélőnek az általa mondottakhoz való érzelmi viszonyulását elemzi (stressz, tétovázás stb.). Dr. Takács Szabolcs, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára a felvett hangminták matematikai elemzéséről beszélt, hangsúlyozva, hogy a kutatásban az elemzendő anyagok anonimitása mindvégig biztosított volt.

Tatár Zoltán, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének munkatársa az akusztikai-fonetikai beszélőazonosításról, valamint a hangfelvételek eredetiségének vizsgálatáról tartott előadást. Elmondta, hogy a beszélőazonosításhoz megfelelő technikai paraméterekkel rendelkező hangfelvétel szükséges, és ha ez rendelkezésre áll, a beszédhang olyan összetevőit (formánsait) tartalmazza, amelyeket senki sem tud beszéd közben elváltoztatni. A hanganyagok eredetiségének vizsgálati módszereiről szólva a hangtechnikai szakértő utalt arra, hogy a munkájukat fejlett szakértői szoftverek támogatják. Fejes Attila, ugyancsak az intézet hangszakértője, a hangbiometriáról beszélt. Ez a módszer nem más, mint akusztikai-fonetikai beszélőazonosítás.

A hangfelvétel jogi megítéléséről és bizonyítékként történő felhasználásáról szólt dr. Mészáros Bence, a Rendészettudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese. Előadásában rámutatott arra, hogy a téma a jog számos szegmensét érinti, így például jelentősége van az adatvédelemben, a polgári jogban, a büntetőjogban, illetve rendkívül érzékeny terület e vonatkozásban a magánnyomozók információgyűjtési módszereinek kérdésköre. Az előadó részletesen elemezte a hangfelvétel büntetőeljárásban történő felhasználásának lehetőségeit.

A konferencia tartalmas konzultációval zárult, jelezve, hogy az elhangzott előadások élénk érdeklődést váltottak ki a jelenlévők soraiban.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: MRTT, konferencia, 2017