Szűkítés



Minden Címke 294

Hazudj, ha tudsz! – ahogyan a szakma látja

    • hazudj ha tudsz 2p5034184
    • hazudj ha tudsz 1p5034181
    • hazudj ha tudsz p3p5034174
  • Előző
  • Következő

Ezzel a címmel várta az érdeklődőket A vallomás műszeres ellenőrzése című szabadon választható tantárgy nyitottá tett tanórája a Rendészettudományi Kar tanácstermébe. A Büntetőeljárásjogi Tanszék által gondozott rendhagyó óra előadói a hazugságot járták körbe az agykutató, a szakértő, a nyomozó, a pap és a büntetőjogász szemszögéből.

A beszélgetés első körkérdése a pszichopatákra irányult. A betegség nem minősül kóros elmeállapotnak, így a pszichopata ugyanúgy büntethető, mint bármely más elkövető, viszont nehézséget okozhat a büntetőeljárásban, hogy a pszichopata nem érez, nem szorong és nem tanul a hibájából. „Bizonyos vonásokat látunk a pszichopata viselkedésében, azonban óriási a heterogenitás a pszichopaták között” – állapította meg dr. Czobor Pál egyetemi docens, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának tudományos igazgatója, majd hozzátette: „A pszichopátia definíciója, mint ahogy a legtöbb mentális betegség definíciója, reakciókon, viselkedésen és megfigyelésen alapul. Vannak bizonyos jellemvonásai a pszichopátiának: például a bűntudati érzés, a megbánás és az empátia hiánya.” „Belül üres, lelketlen, érzéketlen, hidegvérű ragadozó” – jellemezte a kialakult gyakorlat alapján a pszichopatát Gál Sándor c. r. alezredes, a BRFK Nyomozó Főosztály Életvédelmi Osztályának osztályvezetője, aki azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy pályafutása során csak ritkán találkozott a pszichopaták ismérveivel rendelkező elkövetővel. A résztvevők számos példán, ügyön keresztül is bepillanthattak a nyomozók izgalmas munkájába. A pszichopaták mellett a hazugság felismerésének képessége is szóba került: „Akik itt ülnek, mindannyian kiváló vagy kevésbé kiváló, műszer nélkül hazugságot mérni tudó emberek” – vette át a szót dr. Agárdi Tamás, a Magyar Igazságügyi Szakmai Kamara elnöke. „Mindannyian azzal dolgozunk, hogy próbáljuk a valósággal egybevetni mindazt, amit az előttünk lévő ember mond. Ez a képesség velünk születik” – mondta Agárdi Tamás, aki arra is utalt, hogy ez a képesség fejleszthető. Miért tiltott egyházi szempontból a hazugság? – tette fel a moderátori kérdést dr. Budaházi Árpád r. őrnagy, a Büntetőeljárásjogi Tanszék adjunktusa a hazugságot papi szemszögből vizsgáló dr. Csiba Tibor atyának, kerületi esperesnek, isaszegi plébánosnak. „A hazugság az valamiféle erőszak a másikkal szemben, ugyanis a megismerő képességében sebzi meg azt a másik embert. A hazugság az emberek közötti bizalmat ássa alá, illetve megbontja a társadalmi kapcsolatok rendszerét is” – mondta a plébános. Dr. Vári Vince r. őrnagy, a Büntetőeljárásjogi Tanszék oktatója a hazugságot jelző nonverbális jelekkel kapcsolatban kiemelte, hogy bár nem minősülnek bizonyítéknak, hasznosak például a kihallgatást végző nyomozó számára, akit segítenek ezek a jelek abban, hogy milyen irányba terelje a vallomástételt. A másfél óra gyorsan eltelt, a tanóra folytatása ősszel következhet, hiszen a Büntetőeljárásjogi Tanszék az őszi félévre is meghirdette A vallomás műszeres ellenőrzése c. szabadon választható tantárgyat.

Cimkék: előadás, 2017