Szűkítés



Minden Címke 304


bejegyzések

Portugál rendőr kolléga látogatása a CEPOL csereprogram keretében

    • portugal cepol img 0606l
    • portugal cepol img 0605l
    • portugal cepol img 0610l
    • portugal cepol img 0615l
  • Előző
  • Következő

A közelmúltban látogatást tett egyetemünkön Raul Brito Coelho, a portugál Bűnügyi Rendőrség (Policia Judiciaria) Vagyon-visszaszerzési Hivatalának (Gabinete de Recuperação de Ativos) nyomozója. A portugál kolléga a CEPOL csereprogram keretében – Matyi Ádám r. hadnagy idegenvezetése mellett –  tartózkodott Magyarországon a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Vagyon-visszaszerzési Hivatalánál.

A vendéget az egyetem vezetése részéről dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes és dr. Nagy Judit r. ezredes, nemzetközi rektorhelyettes fogadta.  Raul Brito Coelhót a Rendészettudományi Karon  dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, a kar dékánja, valamint dr. habil. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes és dr. Mészáros Bence r. ezredes, mb. tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, továbbá prof. dr. Sallai János r. ezredes, a Rendészetelméleti és -történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára látta vendégül – tájékoztatta honlapunkat dr. Frigyer László r. őrnagy, a Kriminalisztikai Intézet tanársegédje. A portugál szakember dr. Frigyer László kísértében betekintést nyerhetett az egyetem és a kar életébe, továbbá dr. Nyitrai Endre r. őrnagy előadásában a Krimináltaktikai és Metodikai Tanszék által oktatott tárgyak specialitásaiba. A látogatás megfelelő alkalom volt arra, hogy a szakmai tapasztalatcsere keretében az egyetem oktatói szélesebb körű betekintést nyerhessenek a portugál rendőrség általános és tudományos tevékenységébe.

Cimkék: CEPOL, Látogatás, 2017

Kétéves a Hszt. – konferencia az új szolgálati törvény tapasztalatairól

    • fokep
    •  dsc0795 2
    •  dsc0802 2
    •  dsc0811 2
    •  dsc0813 2
    •  dsc0816 2
    •  dsc0828 2
    •  dsc0850 2
    •  dsc0855 2
    •  dsc0865 2
  • Előző
  • Következő

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) megalkotásának folyamatáról és a törvény hatályba lépése óta eltelt két esztendő gyakorlati tapasztalatairól tanácskoztak a téma szakértői a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szeptember 26-án. A nagy érdeklődéssel kísért egésznapos konferencia résztvevői valamennyi érintett szervezet szempontjából értékelték az elmúlt két évet.

A konferenciát dr. Nagy Judit r. ezredes, nemzetközi rektorhelyettes nyitotta meg, a konferenciát szervező Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék vezetőjeként. Mint mondta, már tavaly felvetődött az új Hszt. megvitatásának gondolata, és erre minden érintett szervezet részéről igény mutatkozott. A résztvevőket köszöntve dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy felidézte: voltak olyan vélemények, hogy ennek a konferenciának még nincs itt az ideje, hiszen nem áll rendelkezésünkre elegendő gyakorlati tapasztalat. Ennek ellenére a mai rendezvény iránt igen nagy az érdeklődés – mondta a Rendészettudományi Kar (RTK) dékánja. Végül reményét fejezte ki, hogy a vita során a hallgatóság véleménye, nézetei is tükröződnek majd.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének tagja felvázolta a hatályos szolgálati törvény megszületésének történetét. Mint fogalmazott: alapos, mély, történetiségen alapuló rendészetelméleti háttere volt az új Hszt. létrehozásának. Mind a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program megalkotásakor, mind az NKE felállításakor világossá vált, hogy a rendészeti szakmáknak más sajátosságai vannak, mint amelyek a közigazgatásban dolgozók vagy a katonák tekintetében fennállnak. Ez a felismerés alapul szolgált a Hszt. kodifikációs munkálatai során is. További nehézséget okozott, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tiszti állományába négyféle módon lehet bekerülni; ez a körülmény megnehezítette az egységes szabályozás elkészítését. A vezérőrnagy végül a jogszabály-előkészítő munka sokrétűségét érzékeltetve elmondta: a törvény megalkotása számos társadalmi tényező, így például demográfiai tendenciák tanulmányozását is megkövetelte.

Dr. Bognár László ny. r. dandártábornok, az NKE Fenntartói Testület Hivatalának szakértője „A Kormányzati Személyügyi Stratégia rendvédelmi ágazatra vonatkozó elvárásainak és céljainak teljesülése az új Hszt. és végrehajtási rendeletei tükrében” című előadásának bevezetőjében kiemelte, hogy a stratégia egyik alapelve a közszolgálatban dolgozók számára az egyes területek közötti átjárhatóság biztosítása volt. A dandártábornok bemutatta a stratégiaalkotás folyamatát, majd részletesen ismertette a fő stratégiai célokat: a teljes életútra kiterjedő kiszámítható és vonzó életpályát; a fegyveres szervek számára kellő mennyiségű és felkészültségű hivatásos utánpótlás biztosítását; a hivatásos életpálya módosításának, lezárásának, illetve az átjárhatóságnak a szabályozását.

A Belügyminisztérium Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztályának vezetője a kodifikációs kihívásokról, illetve az új rendészeti életpályamodell eddigi tapasztalatairól tartott előadást. Kovácsné dr. Szekér Enikő bv. ezredes elmondta, hogy a Belügyminisztérium kapta feladatként a közszolgálati életpálya kidolgozását, ennek a munkának csupán egy része volt a Hszt. létrehozása. Már 2010 és 2014 között is sok eredmény született az előkészítő munka során, ezekre építettek a tényleges jogszabály-előkészítés megkezdésekor, 2014-ben, továbbá a korábbi szolgálati törvényből is emeltek át jól kidolgozott, használható elemeket. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az új Hszt. és a végrehajtási rendeletek szorosan együtt értelmezendők.

Dr. Czene Csaba r. alezredes, az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat Személyügyi Főosztályának mb. vezetője a szolgálati törvény hatálybalépése óta eltelt időszak rendőrségi tapasztalatait összegezte, és szólt a hivatásos állomány tagjainak teljesítményértékelésével és minősítésével kapcsolatos tapasztalatokról is. A Hszt. egyik új jogintézményéről, a tisztjelölti státuszról szólva dr. Simon Attila r. ezredes, mesteroktató, az NKE RTK Rendvédelmi Tagozatának parancsnoka a többi között kiemelte, hogy a tisztjelöltek szolgálati helye az RTK Rendvédelmi Tagozata, és a tisztjelöltek kizárólag az NKE-ről szóló törvényben meghatározott szolgálati feladatokra vezényelhetők. Dr. Frigyer László r. őrnagy, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézetének tanársegédje az egyetemre vezényelt hivatásos állomány vonatkozásában beszélt az új rendészeti életpályamodell sajátosságairól. Hangsúlyozta az egyéni fejlesztési terv fontosságát, aminek szerepe: a beosztásokhoz szükséges kompetenciák felmérését követően azok fejlesztése és a megvalósítandó célok kitűzése.

Az egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tapasztalatainak összegzését Tóth László ogy. dandártábornok, az Országgyűlési Őrség parancsnoka kezdte, megemlítve, hogy ez a szervezet speciálisnak számít a Hszt-ben, hiszen a házelnök közvetlen irányítása alatt áll; e helyzetéből fakadnak sajátosságai is.  Sipos János bv. ezredes, a BVOP Humán Szolgálat Személyügyi Főosztályának vezetője a hivatásos állomány előmenetelének kérdéseire helyezte a hangsúlyt. A BM Országos Katasztófa-védelmi Főigazgatóság Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztályának vezetője, dr. Gubicza József tű. ezredes az állomány folyamatos és több szinten megvalósuló képzését emelte ki előadásában. Gulyásné Rajnai Gabriella, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)  Központi  Irányítás Humánigazgatási Főosztályának helyettes vezetője a szervezet sajátosságait bemutatva kitért arra, hogy a NAV két teljesen eltérő kultúrájú szervezetből jött létre, majd részletesen szólt a Hszt. és a NAV személyi állományára, köztük a hivatásos állományra ugyancsak rendelkezéseket tartalmazó NAV-törvény kapcsolódási pontjairól.  

A konferenciát a szervezést magára vállaló Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék oktatóinak előadásai zárták. A szolgálati törvényben található alapjogi korlátozásokról tartott előadást dr. Szilvásy György Péter r. őrnagy, tanársegéd. A szolgálati jogviszony létesítésének feltételeit dr. Buzás Gábor PhD c. r. alezredes, adjunktus elemezte.  Dr. Schubauerné dr. Hargitai Vera mesteroktató a szolgálati törvényben szabályozott tanulmányi szerződésekről szólt előadásában.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: hszt, konferencia, 2017

Konferencia a fogvatartottak reintegrációjáról

    • fokep
    •  dsc0638 2
    •  dsc0646 2
    •  dsc0659 2
    •  dsc0668 2
    •  dsc0676 2
    •  dsc0682 2
    •  dsc0686 2
    •  dsc0692 2
    •  dsc0695 2
  • Előző
  • Következő

A fogvatartottak reintegrációjának múltja, jelene és jövője címmel rendezett konferenciát szeptember 25-én a Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében helyet foglaló több mint százötven résztvevő képet kapott az előadóktól a téma valamennyi aspektusáról – a munkáltatástól kezdve a pártfogói munkán át a biztonsági szempontokig.

A konferencián megjelenteket elsőként prof. dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos rektorhelyettese köszöntötte. Mint mondta: a Széchenyi Díszterem méltó helyszín egy méltó konferenciához, és büszkeséggel tölti el az egyetem vezetését, hogy a büntetés-végrehajtás legjobbjait köszönthetjük itt. A rektorhelyettes a felsőoktatás hármas szerepének (kutatás, publikálás, oktatás) fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy az egyetemen a kutatóműhelyek munkáját szigorú minőségirányítási elvek szabályozzák. Elvárás a mai konferencia résztvevőivel szemben is, hogy előadásaik hamarosan tudományos publikációként is napvilágot lássanak.

A Büntetés-végrehajtási Szervezet vezetése nevében Schmehl János bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese köszöntötte a konferencia résztvevőit. A parancsnokhelyettes méltatta a Büntetés-végrehajtási Tanszék tudományos munkáját, és úgy vélekedett, hogy a mai konferencia a tanszék történetének legjelentősebb tudományos eseménye. Mint mondta, a reintegráció rendkívül fontos terület, és a jogszabályi háttér, valamint a fegyőrök elkötelezettsége adott a sikerhez, azonban mindez nem elég: a társadalomba való visszatérést a fogvatartottnak is akarnia kell.

A prezentációk sorát Schmehl János nyitotta „A büntetés-végrehajtási kódexben meghatározott reintegrációs törekvések megvalósulásának helyzete a Büntetés-végrehajtási Szervezetben” című előadásával. A tendenciákról szólva elmondta: örvendetes tény, hogy a fiatalkorú elítéltek száma folyamatosan csökken, továbbá egyre kevesebb elítéltnek kell befejeznie az általános iskolát az intézetek falain belül. A vezérőrnagy az elítéltek képzését érintve hangsúlyozta, hogy kiemelt cél a hiányszakmákra való felkészítés: ez is segítheti a szabaduló elítéltek társadalomba való visszatérését, hiszen esélyt teremt arra, hogy az érintettek szinte biztosan munkát találjanak. A munka világába történő visszatalálás a közfoglalkoztatási programban kezdődhet, de az a cél, hogy ne ott legyen vége – ebben kiemelt szerepet játszanak a pártfogók. Az országos parancsnokhelyettes sikertörténetnek nevezte a reintegrációs őrizetet: e speciális forma az együttműködő, a társadalomba visszailleszkedni hajlandó fogvatartottak számára adott. Schmehl János végül méltatta a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács tevékenységét, és megköszönte az intézetekben dolgozó munkatársaknak a hatályos büntetés-végrehajtási kódex előkészítésében való közreműködést.

A munkáltatás reintegrációban játszott szerepéről szólva Lajtár József bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese kifejtette: a munkáltatás egyik fő célja, hogy az elítélt hasznosnak érezze magát. Mint mondta, ilyen keretek között is lehet hatékony, jó minőségű munkát végezni – erre jó példa a határkerítés építése, ahol 500 fogvatartott végzett példaértékű munkát. A vezérőrnagy felidézte, hogy régen maga a munka volt a büntetés, de ma már ez a reintegráció legfontosabb eleme. Az elítéltek munkáltatása Európában az 1700-as években jelent meg, hazánkban pedig 1810 óta alkalmazzák, és csak a 2015. január 1-jén hatályba lépett jelenlegi büntetés-végrehajtási kódex teszi kötelezővé a munkavégzést vagy a tanulást minden, arra egészségileg alkalmas elítélt számára. Lajtár József kiemelte, hogy a munkáltatás biztonsági szempontból is lényeges: ha az elítélt a munkájával van elfoglalva, abban a nap végére elfárad, kevesebb a rendkívüli esemény, javul az intézetekben a fegyelmi helyzet.  A vezérőrnagy végül felvázolta a munkáltatás formáit, és elmondta, hogy az elítéltek munkájával előállított termékek nagy része a közszféra számára készül (pl. egyenruhák), de az elítéltek a saját ellátásukból, a saját környezetük karbantartásából is kiveszik a részüket.

Dr. Lőrincz József, az ELTE ÁJK c. egyetemi tanára a korrekcionalista ideológia szabályozóinak XX. századi fejlődéséről szólva bemutatta a javítástól a nevelésen, az átnevelésen és a reszocializáción át a mai reintegrációig vezető mintegy 150 éves fejlődési folyamatot.  Egy 110 elítélt részvételével készített felmérés tanulságait sorolta dr. Budai István bv. dandártábornok, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka. Mint mondta, a Nógrád megyébe szabaduló elítéltek körében igen alacsony az iskolázottság: a 110 fő közül 53-an nem fejezték be az általános iskolát sem. Családonként átlagosan 2–3 gyermeket nevelnek, több mint 50%-uk esetében a rokoni, baráti körben is van büntetett előéletű személy. Huszonegyen úgy nyilatkoztak, hogy kizárólag bűnözésből élnek.  A társadalomba való visszatérésük szempontjából lényeges – mondta a dandártábornok –, hogy a megkérdezettek 85%-a végzett munkát az intézetben. Somogyvári Mihály bv. alezredes, a BVOP Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet vezetője a büntetés-végrehajtásban alkalmazott, a kockázatelemzést segítő informatikai rendszerekről beszélt. Ismertette az európai (köztük a hazai) és a világ más részein használt alkalmazások típusait, használatuk előnyeit és korlátait. A BVOP Pártfogó Felügyelői Osztályának munkatársa, Juhász Ferenc bv. alezredes a büntetés-végrehajtási pártfogók reintegrációban betöltött szerepéről tartott előadást. Lehoczki Ágnes bv. őrnagy, az NKE Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszékének szaktanára „Kiégés a személyi állomány körében” című előadásában egy 5 éven át tartó vizsgálat első mérésének adatait elemezte. Mint mondta, a 17 intézet több mint félezer munkatársa körében végzett kutatás elsődleges célja az attitűdök alakulásának vizsgálata. Sztodola Tibor bv. alezredes, ugyancsak a tanszék szaktanára, a biztonság és a reintegráció kapcsolódási pontjairól beszélt előadásában.

A Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely vezetője, prof. dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, egyetemi tanár „Reintegrációs törekvések a »Börtönvilágban«” címmel arról értekezett, hogy világszerte milyen tendenciák érhetők tetten a reintegrációról való gondolkodásban, s milyen új utakat keresnek a szakemberek. A Büntetés-végrehajtási Tanszék vezetője kiemelte, hogy napjainkban ismét tapasztalható a börtön reszocializációs feladatának és lehetőségeinek határozott elutasítása és tagadása.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ökumenikus istentisztelettel búcsúztunk a Farkasvölgyi úti campustól

    • mise0921 p1014639l
    • mise0921 p1014641l
    • mise0921 p1014646l
    • mise0921 p1014648l
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar polgárain kívül talán kevesen tudják, hogy a kar volt főépülete eredetileg rendház volt: 1927-ben építették és szentelték fel az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció számára. Erről is megemlékeztek mindazok, akik részt vettek a záróünnepség előtti istentiszteleten.

Az istentiszteletet Író Sándor atya, Vérteskethely plébánosa és Balogh Dávid, a Budapest Cinkota-Mátyásföldi Református Egyházközség segédlelkésze tartotta – tudtuk meg dr. Budaházi Árpád r. őrnagytól. Balogh Dávid a bevezető imát követően felolvasott egy rövid részletet a Szentírásból, amit az elmélkedése követett. Mint mondta: úgy tartja a mondás, hogy az ember tervez, Isten végez. Ez helyesen úgy van, hogy Isten tervez, ember végez. Mindnyájan Isten munkatársai vagyunk, hozzá kell, hogy járuljunk a tervéhez. Író Sándor atya Máté evangelistától olvasott fel egy szentírási részletet, és ezt az elmélkedése követte.  Egy épületnek a benne lévő emberektől lesz lelke – mondta az atya.

Az istentisztelet után Kovács Piroska Mária nővér FDC, az Isteni Szeretet Leányai Kongregációja tartományfőnöknője beszélt arról a díszteremben, hogy 1927-ben nyílt meg a Rendészettudományi Kar Farkasvölgyi úti campusának területén a Magyar Tartomány Anyaháza, ide költöztek a szerzetesi életre vállalkozó fiatalok, itt sajátították el a kongregáció lelkiségét, és itt nyertek szerető testvéri gondozást a munkában megfáradt idős nővérek. Az 50-es években több más rendhez hasonlóan a kongregációjuk működési engedélyét is megvonták, majd következtek a lágerek és a 40 év szétszóratás.

Végül dr. habil. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes köszönte meg a jelenlévőknek a közös búcsúzást.

Cimkék: istentisztelet, 2017

Zászlólevonás a Farkasvölgyi úti campuson

    • fokep
    •  dsc0377 2
    •  dsc0387 2
    •  dsc0425 2
    •  dsc9766 2
    •  dsc9767 2
    •  dsc9789 2
    •  dsc9791 2
    •  dsc9839 2
    •  dsc9845 2
    •  dsc9854 2
    •  dsc9855 2
  • Előző
  • Következő

Utolsó rendezvényét tartotta meg a Rendészettudományi Kar (RTK) a Farkasvölgyi úti campuson. A kari záróünnepség a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola első parancsnokáról, dr. Györök Ferencről elnevezett előadóteremben kezdődött, ahol elismerések átadására is sor került. Az ünnepség végén a Főépület előtt ünnepélyes keretek között levonták a kari lobogót.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, a belügyminiszter képviseletében Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár, Zsinka András ny. r. vezérőrnagy, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára, valamint Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének BM által delegált tagja. Jelen voltak az NKE felsőbb vezetői, a rendvédelmi szervek képviselői, az RTK vezetői – köztük Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja – oktatói, munkatársai, a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola korábbi vezetői, a Hallgatói Önkormányzat képviselői.

Prof. Dr. Patyi András rektor a rendezvény fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmazott: „méltatlan lenne búcsú nélkül itt hagyni ezt az objektumot”. Mint mondta, bár sem a karnak, sem a jogelőd intézménynek nem volt hallgatója vagy tanára, az esemény nagyszerűsége és komoly méltósága meghatja. Az egyetem rektora emlékeztetett arra, hogy az alapításkor az NKE, illetve az RTK a rendészeti felsőoktatás magyarországi művelésének letéteményese lett, ezzel rendkívüli felelősséggel járó örökséget kapott. Az intézménynek azon túl, hogy teljesítenie kell a felsőoktatással szemben támasztott általános követelményeket, meg kell felelnie azoknak az elvárásoknak is, amelyeket a fenntartó négy minisztérium határoz meg a Fenntartói Testületen keresztül. Patyi András reményét fejezte ki, hogy az RTK oktatói, munkatársai ezt a felelősséget átérezve fognak dolgozni a jövőben, az új campuson is. „Isten áldja a Rendészettudományi Kart, Isten áldja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és ezt a helyet!” – fejezte be gondolatait a rektor.

Volt hallgatóként a Rendőrtiszti Főiskola történetét elevenítette fel beszédében Zsinka András ny. r. vezérőrnagy. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a rendőri szakmai ismeretek megszerzése mellett a főiskola közös élményeket, életre szóló emberi kapcsolatokat is jelentett az itt oklevelet szerzett hallgatóknak. A vezérőrnagy utalt arra, hogy 2011-től az RTK a felelős az egyes rendvédelmi szervek tisztjeinek, illetve a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal kormánytisztviselőinek a képzéséért. Mint mondta, az elmúlt években – az egyetemi karrá válással – minőségi változás következett be ezen a területen, aminek elérésében kulcsszerepe volt a Fenntartói Testületnek, az egyetem és a kar vezetésének és az oktatóknak. A helyettes államtitkár a kar kimagasló értékének nevezte a hallgatói tehetséggondozást, végül arra kérte az RTK munkatársait, hogy a jövőben is elődeik példáját követve teljesítsék kötelességüket.

Az ünnepi beszédek elhangzása után Bodnár Zsolt r. dandártábornok, a Terrorelhárítási Központ főigazgató-helyettese emlékszalagot kötött fel az RTK zászlajára.

A záróünnepség keretében köszöntötték az Egyesített Tiszti Iskolán 50 esztendeje, 1967-ben végzett határőr tiszteket, akik aranyoklevelet vehettek át Patyi András rektortól és Boda József ny. nb. vezérőrnagytól, az RTK dékánjától. Az aranyoklevelek átadása előtt Dr. Farkas Johanna adjunktus az 1967-es év emlékezetes eseményeit idézte fel, képekkel és zenei felvételekkel illusztrálva.

Az elismerések sorában elsőként Boda József dékán a Rendőrtiszti Főiskola főépületét ábrázoló emlékplakettet adott át Patyi András rektornak. Az egyetem rektora és a kar dékánja ezután a jogelőd Rendőrtiszti Főiskolára (RTF) utaló emléktárgyakat adott át az egyetem, illetve a kar vezetőinek és kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársainak. Elismerést vehetett át többek között Zsinka András ny. r. vezérőrnagy, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, valamint az RTF, illetve az RTK korábbi vezetői: Prof. Dr. Dános Valér ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy, valamint Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok. A XXXIII. OTDK idén áprilisban, az NKE RTK szervezésében lebonyolított Had- és Rendészettudományi Szekciójának szervezési feladataiban kiemelkedő teljesítményt nyújtott munkatársak emléklapot vehettek át. Patyi András díszkardot adományozott Dr. habil. Boda József dékánnak.

Az ünnepség a főépület előtt ért véget, ahol Erkel Ferenc szerzeménye, a Bánk bán című operából Bánk áriája hangjaira levonták a Rendészettudományi Kar lobogóját, jelképezve ezzel, hogy a kar végleg elhagyja az objektumot. A lobogót a díszőrök parancsnokától az RTK dékánja vette át, majd átadta azt az egyetem rektorának. A hallgatók díszmenetét követően az ünnepség a Készenléti Rendőrség zenekara által előadott Magyar takarodó hangjaival ért véget.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Újra a Tudomány Kapujában

    • plakatverseny
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata az Egyetem Szakkollégiumival, az MHTT Kápolnai Pauer István Ifjúsági Klubjával, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Hadtudományi, Közigazgatás-tudományi és Matematikai és Informatikai Osztályaival együttműködésben idén is megrendezi a hagyományossá vált Tudomány Kapujában Poszterversenyt és Kiállítást, amelynek egyik szekciója az Európai Kiberbiztonsági Hónap rendezvénysorozat részét képezi.A verseny lehetőséget kínál a tudományos pálya iránt érdeklődők számára kutatásaik és eredményeik bemutatására. A poszterek korlátozott számban kiállításra kerülnek, amelyek közül a szakmai zsűri által a legmagasabb pontszámmal értékelt alap- és mesterképzésben résztvevő poszterek készítői lehetőséget nyernek, hogy a „Haza szolgálatában” interdiszciplináris doktorandusz konferencián ismertessék a poszterükön összefoglalt kutatásaikat, eredményeiket.
 
További információk a csatolt dokumentumokban találhatóak:
 
Megosztás a Facebook-on


Robotzsaru bűnügyi mentorképzésen az RTK oktatói

    • mentor rzs img1
    • mentor rzs img3
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának érintett oktatói állománya külön meghívást kapott az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző-értékelő Főosztálya által szervezett, az ORFK Rendőrségi Igazgatási Központ Auditóriumában 2017. szeptember 6-án  megrendezett Robotzsaru bűnügyi mentorképzésre.

Karunkat Sánta Györgyné Huba Judit, a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet Intézkedéstaktikai és Informatikai Csoportjának mesteroktatója, valamint a Kriminalisztikai Intézet oktatói, dr. Mátyás Szabolcs PhD r. őrnagy, adjunktus, dr. Frigyer László r. őrnagy, tanársegéd és Rucska András r. őrnagy, tanár képviselte.

A részvétel elsődleges célja az volt, hogy az oktatók – a hallgatók minél magasabb szintű képzése érdekében – megismerkedjenek a  Robotzsaru rendszer bűnügyi moduljának újdonságaival, illetőleg a rendszerhasználat során felmerült aktuális problémákkal és azok megoldásával. A képzés jó alkalom volt továbbá az ORFK-val kialakított szakmai kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére is.


Lezajlott a Rendészettudományi Doktori Iskola pótfelvételi eljárása

    • p8224616
    • p8224618
  • Előző
  • Következő

Nyolc újabb hallgató nyert felvételt a Rendészettudományi Doktori Iskolába (RDI) a közelmúltban lebonyolított pótfelvételin. Közülük heten levelezős munkarendben kezdik meg tanulmányaikat, egy fő pedig nappalis hallgató lesz.

A pótfelvételire tizenegyen nyújtották be pályázatukat, végül a felvételi vizsgán részt vevő tíz főből nyolc jelölt bizonyult érdemesnek arra, hogy az RDI hallgatója legyen – tudtuk meg dr. Mátyás Szabolcs PhD r. őrnagytól. A doktori iskola titkára elmondta azt is: a pályázók által választott témák aktuálisak, és feldolgozásuk új tudományos eredmények létrehozását ígéri. A most felvett doktoranduszok érdeklődési körébe tartozik például a spanyol rendészeti modell, a kiberbűnözés, a fogvatartottak jövőképe, a rendészeti korrupció felderítése vagy a munkahelyi stressz. A prof. dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár, az MTA doktora által vezetett Rendészettudományi Doktori Iskola az idén második tanévét kezdi meg. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktori iskoláinak ünnepélyes tanévnyitója szeptember 12-én lesz.


A Karvasy Kutatóműhely projektindító értekezlete

    • karvasy fokep
    • karvasy dsc5575 2
    • karvasy dsc5587 2
    • karvasy dsc5569 2
  • Előző
  • Következő

Karvasy Ágoston közgazdász, egyetemi tanár, 1846-tól az MTA levelező tagja a névadója a Karvasy Kutatóműhelynek, ami 2017. augusztus 1-jén kezdte meg működését. A projektindító értekezletre szeptember 5-én került sor.

Prof. dr. Sallai János r. ezredes, egyetemi tanár az eseményt megnyitva elsőként Karvasy Ágoston munkásságáról emlékezett meg. Karvasy professzor 1862-ben kiadott A közrendészeti tudomány című művében így határozta meg a közrendészet-tudomány fogalmát: „A közrendészeti tudomány (Polizeywissenschaft) azon elveknek foglalatja, melyeknek alkalmazása által az államban a fenyegetődző veszélyek és háborítások közvetlenül elháríttatnak, azoknak káros következtetései megszüntettetnek vagy enyhíttetnek, és az emberek finomabb szükségletei, melyeket a magasabb míveltség kíván, kielégíttetnek. A veszélyek és a háborítások, melyeknek elhárítása a közrendészeti tudomány tárgyát képezi, származhatnak vagy az emberek gonosz akaratából, vagy azoknak vigyázatlanságából, vagy a természeti elemektől, azaz az emberi akarattól független eseményektől.”

A kutatóműhely vezetője elmondta: a fő cél olyan tudományos igényű kiadványok létrehozása, amelyek a rendészettudomány művelői számára hosszú távon haszonnal forgathatók majd. Ezek közül a fő vállalkozás a Rendészettudományi lexikon megalkotása, de emellett könyv készül például a rendészeti szervezetek vezetési folyamatairól, a magyar rendészet történetéről, illetve a magyar határőrizet történetéről – olyan elismert szerzők tollából, mint dr. habil. Kovács Gábor, prof. dr. Sallai János, prof. dr. Finszter Géza, prof. dr. Kozáry Andrea, dr. Parádi József. Mint a professzor fogalmazott, a kutatóműhely kiváló keretet biztosít műhelyviták rendezésére, de – már jövő tavasszal – konferenciákat és külföldi tanulmányutakat is szerveznek. Utóbbiak úti célja Pozsony, Münster és Lübeck lesz.

Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes


Az első éleslövészetre készülnek új hallgatóink

    • lokikepzes p8304828
    • lokikepzes p8304829
    • lokikepzes p8304838
    • lokikepzes p8304841
    • lokikepzes p8304843
    • lokikepzes p8304844
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Karon (RTK) megkezdődött a felkészülés az első éleslövészetre. Előtte azonban még számos elméleti ismeretet kell elsajátítaniuk elsőseinknek.

Dr. Gáspár Miklós c. r. alezredestől megtudtuk, hogy az elsőéves tisztjelöltek most a rendvédelmi szerveknél rendszeresített lőfegyverekkel ismerkednek. Meg kell tanulniuk a fegyverek részeit, be kell gyakorolniuk a szét- és összeszerelés menetét. Ezt követően megismerkednek a lövéskiváltás elméletével, majd ún. szárazgyakorlás során – a lövés kivételével – végrehajtják mindazokat a mozzanatokat (a fegyver elővétele, célzás stb.), amelyeket majdan a lőgyakorlaton is. Az alezredes elmondta: az alapos elméleti felkészülés után szeptember második felében kerül sor az éleslövészetre.


Elsősegélynyújtást tanulnak az elsőéves RTK-s hallgatók

    • elsosegely dsc 0009 cikk resize
    • elsosegely dsc 0008masolat cikk resize
    • elsosegely dsc 0022 cikk resize
    • elsosegely dsc 0044 cikk resize
    • elsosegely dsc 0051 cikk resize
    • elsosegely dsc 0056 cikk resize
    • elsosegely dsc 0060 cikk resize
    • elsosegely dsc 0062 cikk resize
    • elsosegely dsc 1038 cikk resize
    • elsosegely dsc 1050 cikk resize
  • Előző
  • Következő

A közelmúltban a Rendészettudományi Karra (RTK) bevonult elsőéves hallgatók már a gyakorlatban sajátítják el az alapszintű újraélesztés elemeit.

Augusztus 31-én megkezdtük az Elsősegélynyújtás tantárgy gyakorlati részét, ahol az első foglalkozáson az alapszintű újraélesztés egyes elemeit (légzésvizsgálat, kompresszió, stabil oldalfektetés) sajátíthatták el a tisztjelöltek – mondta honlapunknak Pánczél Mátyás r. törzszászlós, vezénylő zászlós. Mint megtudtuk, a részfoglalkozásokat a Rendészeti elsősegélynyújtó csoport tagjai vezették, Braun Attila BLS instruktor segítségével. A törzszászlós – aki szakképzett mentőápoló és szintén BLS instruktor – elmondta, hogy a következő foglalkozásokon az alapszíntű újraélesztés elemeit a végrehajtás teljes folyamatában fogják gyakorolni a tisztjelöltek.

Fotó: Szaló Roland r. hallgató


Tamperei CEPOL kurzuson az RTK oktatója

    • cepol tamp balassa img 2512
    • cepol tamp balassa img 2511
    • cepol tamp balassa img 2510
  • Előző
  • Következő

Dr. Balassa Bence r. őrnagynak, az RTK tanársegédjének egyik kutatási területe az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS), ezen belül a Közös Biztonság- és Védelempolitika (CSDP) működése, elemeinek tevékenysége, döntéshozatali mechanizmusuk; valamint ezek összefüggésrendszere, kapcsolódási pontjai az EU békefenntartási és jogállamiság-építő misszióinak létrehozásával és működtetésével.

Ezért is jelentkeztem, és vettem részt feltétlen érdeklődéssel és örömmel a finnországi Tamperében, a Finn Rendőrtiszti Főiskola és Egyetem szervezésében megtartott háromnapos angol nyelvű CEPOL kurzuson, amelynek témája szorosan illeszkedett kutatásaimhoz. Bepillantást nyerhettünk az EU Közös Biztonság- és Védelempolitikai tevékenységének és az FSJ (Freedom, Security and Justice) területén működő különböző EU ügynökségek, mint a Frontex, az Europol és az Eurojust tevékenységének és feladatrendszerének összefüggéseibe. Az EU Külügyi Szolgálatának döntés-előkészítési és döntéshozatali mechanizmusa sokrétű és rendkívül bonyolult folyamat, tele olyan finom részterületekkel, amelyek megértése és rendszerbe illesztése olykor komoly kihívás elé állítja még a területet jobban ismerőket is –mondta el az őrnagy. A feszített tempó és a sűrű program ellenére ezek a kurzusok mindig lehetőséget nyújtanak új nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, kutatási területek összekapcsolására és gyakorlati tapasztalatcserére az EU tagállamai által delegált rendőri és civil szakértőkkel. Mindez nem csupán személyes szakmai fejlődésre, hanem az RTK nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítésére is jó alkalom – fejtette ki gondolatait karunk oktatója.

Cimkék: beszámoló, 2017

Képzéssel a szervezett bűnözés ellen

    • blasko b

A szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés részeként szakirányú továbbképzést szervez rendőrök, ügyészek és bírók részére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A két féléves képzés alatt a legmodernebb ismereteket szerezhetik meg a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek.

Az elmúlt években a tömeges migráció megjelenésével aktivizálódtak az embercsempészésre specializálódott bűnözői csoportok, amelyek hatalmas összegeket kaszáltak a migránsok illegális szállításából. Az Europol vezetője szerint 2015-ben 3-6 milliárd dollár közötti rekordbevételük lehetett az európai menekültváltságot kihasználó nemzetközi embercsempész hálózatoknak. Rob Wainwright, az Európai Unió rendőri együttműködési szervezetének igazgatója egy brit lapnak azt nyilatkozta, hogy az európai embercsempészet kiterjedtsége ma már megközelíti a kábítószer-kereskedelemét.

Többek között ez is azt példázza, hogy az eddiginél is nagyobb összefogásra van szükség az európai országok között a szervezett bűnözés visszaszorításához. A nemzetközi együttműködés mellett a hazai hatóságoknak, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szerveinek is hatékonyabb koordinációra van szükség ahhoz, hogy eredményeket lehessen felmutatni. A szervezett bűnözés hazai és nemzetközi helyzete, a közbiztonságra kiemelt veszéllyel bíró terrorcselekmények megelőzése indokolja, hogy az ellene fellépő, a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban tevékenykedő hivatalos személyek egymás munkáját megismerjék, és együttes fellépéssel segítsék elő a bűncselekmények eredményesebb felderítését, a hatékonyabb vádemelést és az időszerű, megalapozott ítélkezést.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem A szervezett bűnözés elleni küzdelem elmélete és gyakorlata nevet viselő szakirányú továbbképzési szakot indít. A két féléves képzésre a bíróságnál, ügyészségnél, rendőrségnél dolgozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek jelentkezhetnek. „A képzés kiemelten kezeli a kiberbűnözés elleni hatékony fellépést elősegítő ismeretek átadását, és a képzésben résztvevők tudásának és készségeinek továbbfejlesztését”- mondta  Prof. Dr. Blaskó Béla ny. rendőr vezérőrnagy. A szakfelelős szerint a szervezett bűnözéssel összefonódó kiberbűnözés korunk technikai vívmányait használja fel jogellenes célokra, és ezért a bűnüldöző szervek tagjai részéről fokozott felkészültséget igényel az ellene történő fellépés. „Ebben a harcban csak akkor lehetünk eredményesek, ha magunk is birtokában vagyunk a szükséges technikai ismereteknek és gyakorlati megoldásoknak”- fogalmazott Blaskó Béla.

A képzés átfogóan mutatja be a szervezett bűnözés elleni küzdelem elméleti és gyakorlati ismereteit, és az átadott tudásanyaggal segíteni kívánja a szervezett bűnözés körébe tartozó bűncselekmények felderítését és bizonyítását. A képzés ismerteti a szervezett bűnözéssel érintett büntetőeljárásban a bírói, az ügyészi és a nyomozó hatósági tevékenység speciális teendőit, valamint felveti a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási problémákat, és megoldásokat nyújt azokra. „Az egyik fő cél az, hogy az egyes hivatásrendek között erősödjön a kommunikáció”- tette hozzá a szakfelelős. A szakot elvégzők olyan kompetenciákra tesznek szert, amelyek képessé teszik őket a szervezett bűnözéssel összefüggő büntetőügyekben való eljárásra is. Mindezt olyan komplex szemlélet és tudás birtokában teszik, amelynek középpontjában a modernizáció elveinek és gyakorlatának konzekvens alkalmazása áll. A képzésben résztvevők jól hasznosítható, gyakorlatorientált tudást sajátítanak el, amely segítséget nyújt a bírói, ügyészi és nyomozó hatósági munka professzionális végzésére. Olyan ismeretekről van szó, mint például a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatályos jogi szabályozása, a titkos információgyűjtés elméleti és gyakorlati kérdései a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban vagy felderítést és bizonyítást támogató elemző-értékelő tevékenység.

Az Egyetem Kiváló Oktatója címmel is kitüntettet Blaskó Béla szerint kezdetben 30-40 fő képzését végzi majd az egyetem és a jelentkezőknek rendelkezniük kell munkahelyi vezetőjük vagy állományilletékes parancsnokuk hozzájárulásával is. Ők tudják ugyanis azt, hogy melyik kollégájuknak van igazán szüksége a legaktuálisabb ismeretekre. Blaskó Béla úgy látja, hogy minden bűnüldözésben és igazságszolgáltatásban dolgozó szakember számára fontos lenne ezen ismeretek elsajátítása, így reméli, hogy a képzés hosszabb távra szól és akár bővülhet is a résztvevők száma.

A képzés egyik kezdeményezője és koordinátora dr. Tóth Éva ny. kúriai bíró, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi tanára is úgy látja, hogy a képzés elindítását a szervezett bűnözés hazai és nemzetközi jelenlegi helyzete, elszaporodottsága, a jól szervezett terrorcselekmények megelőzése indokolja. A szakember fontosnak tartja, hogy a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban tevékenykedő hivatalos személyek egymás munkáját - azon belül, az egyes munkafolyamatokat, munkamódszereket, szervezési feladatokat is – megismerjék. Ez azonban szerinte csak akkor lehet teljes és eredményes, ha a képzések légkörét - a témák jellege ellenére is - az őszinteség jellemzi, ezért is csak a rendőrség, az ügyészség és a bíróság vezetői által beiskolázottak vehetnek részt rajta. Tóth Éva a képzés tematikájában megjelenő legfontosabb témakörök között említette a szervezett bűnözésre vonatkozó jogi szabályozás fejlődésének megismerését, a tanúvédelem kérdését, valamint a titkos eszközök eredményének bizonyítékként való felhasználásának lehetőségét. A szakember hozzátette azt is, hogy a képzés résztvevői megismerhetik a Belügyminisztérium kiemelt szerveinek bűnfelderítő tevékenységét, a szervezett bűnözés körében előforduló leglényegesebb bűncselekmények feldolgozását, a felderítés és a vizsgálat, valamint a vádemelés jogdogmatikai és bírói gyakorlatát. A szóbeli vizsgával záruló képzést a kezdeményezők, így Tóth Éva is, azért tartják időszerűnek, mert ebben a témában, elsősorban a gyakorlati alkalmazásban bizonytalanságok tapasztalhatóak.

A cikk teljes terjedelmében a Bonum Publicum júliusi számában olvasható.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Blaskó Béla, RTK, 2017

Megérkeztek a migrációs és a biztonsági szakirány hallgatói is

    • mig bizt bev 4860
    • mig bizt bev 4852
    • mig bizt bev 4848
    • mig bizt bev 4801
    • mig bizt bev 4846
    • mig bizt bev 4832
  • Előző
  • Következő

Hétfő reggel megérkeztek a Rendészettudományi Kar (RTK) elsőévesei közül a migrációs és a biztonsági szakirány hallgatói. Ezzel a nappali munkarend teljes első évfolyama megkezdte az alapfelkészítést, illetve tanulmányait.

A két szakirány hallgatói nem részesülnek rendészeti alapfelkészítésben, mint a múlt héten bevonult társaik, ezért érkezhettek egy héttel később. Az elsőévesek hallgatói fogadalomtétellel kezdték a napot, majd az RTK Tanulmányi Osztályának oktatási referense, Paplogó Edit adott számukra tájékoztatást a mindennapokban elengedhetetlen tudnivalókról. Az első nap már foglalkozásokkal, elsőként munkavédelmi oktatással folytatódott.

Az elsőéves migráció szakirányos hallgatók még három évet töltenek a karon alapképzésben, a négyéves képzés csak jövőre indul – tudtuk meg dr. Szuhai Ilonától, a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék tanársegédjétől. Mint mondta, a hallgatókkal ösztöndíjszerződést köt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, garantálva az elhelyezkedést a diploma megszerzését követően. A Hivatal szoros kapcsolatban áll a Tanszékkel, segítve a gyakorlatorientált képzést. Ez a kötelék megnyilvánul abban is, hogy szerdán az elsőéves hallgatók tanszéki nap keretében tanévnyitó rendezvényen vesznek részt a Hivatalban, ahol a szervezeti felépítésről és hallgatói kötelezettségeikről kapnak majd tájékoztatást.

A biztonsági szakirányos hallgatók szintén tájékozódással folytatják a hetet – mondta dr. Szabó Csaba PhD r. őrnagy, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék tanársegédje. A szerdai tanszéki napon leendő oktatóiktól, demonstrátoroktól, a szakirány már végzett hallgatóitól, illetve a magánbiztonsági szakma elismert gyakorlati szakembereitől hallhatnak hasznos és érdekes információkat leendő szakmájukról. Dr. Szabó Csabától megtudtuk, hogy – az RTK-n egyedüliként – a biztonsági szakirányon a jövőben is hároméves marad a képzés.

Mára tehát teljessé vált az RTK első évfolyama. A múlt héten bevonult tisztjelöltek (leendő rendőr-, pénzügyőr- és tűzoltótisztek), valamint a hivatásos állományból nappali munkarendre felvételt nyert büntetés-végrehajtási szakirányos hallgatók mellé felsorakoztak a migrációs és a biztonsági szakirány elsőévesei is.

Suba László


NKE Katasztrófavédelmi Intézet hallgatói a legerősebb tűzoltók versenyén

    • 33333
    • 2333
  • Előző
  • Következő

2017. augusztus 25-26-án került megrendezésre Orosházán a TFA (Toughest Firefighter Alive) nemzetközi tűzoltó sportbajnokság. A kétnapos rangos, embert próbáló megmérettetést immár negyedik alkalommal szervezte és bonyolította le a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az „Őrizd a lángot” Alapítvánnyal és az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesülettel közösen. A látványos versenyen közel kétszáz magyar, osztrák, német, lengyel, román, szlovák versenyző küzdött meg egymással, de idén öt hölgy is teljesítette a legerősebb tűzoltókra rótt próbatételeket.

A rendezők által felkért NKE Katasztrófavédelmi Intézet részéről 2 fő oktató, 1 fő intézeti munkatárs és 10 fő nappali munkarendben tanuló, katasztrófavédelem alapszakos hallgató is részt vett a legerősebb tűzoltók verseny rendezvényterületének helyszínein.

Rácz Sándor tű. őrnagy, egyetemi tanársegéd vezetésével több versenyszám hatékony lebonyolítását segítették elő a hallgatók, így folyamatosan kellett a személygépjármű motorteréből kiemelt hetven kilógrammos akkumulátor kijelölt területről történő visszahelyezését és a kihúzott alapvezeték visszaszerelését biztosítani.

Dr. Teknős László tű. százados, egyetemi tanársegéd háromfős hallgatói csapatával a város impozáns részén, a Szabadság téren egy kiállítási sátorban fogadta a versenyre látogatókat. Folyamatosan információkat adtak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési kurzusairól, a továbbképzési lehetőségekről, illetve bemutatták a Katasztrófavédelmi Intézet hallgatói életét az érdeklődőknek.

Dr. habil. Vass Gyula tű. ezredes PhD., főtanácsos, egyetemi docens, a katasztrófavédelmi Intézet igazgatója a rendezvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy a "hallgatók önkéntes helytállása kihagyhatatlan érték lehet a szakmai és a nemzetközi kapcsolatok elmélyítésében, a tűzoltó sport népszerűsítésében." 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KVI, 2017

Összmunkatársi értekezlet és állománygyűlés az RTK-n

    • osszmunkatarsi 700 p8244648
    • osszmunkatarsi 700 p8244649
    • osszmunkatarsi 700 p8244654
    • osszmunkatarsi 700 p8244664
    • osszmunkatarsi 700 p8244682
    • osszmunkatarsi 700 p8244688
    • osszmunkatarsi 700 p8244695
    • osszmunkatarsi 700 p8244698
    • osszmunkatarsi 700 p8244699
    • osszmunkatarsi 700 p8244705
    • osszmunkatarsi 700 p8244710
    • osszmunkatarsi 700 p8244714
    • osszmunkatarsi 700 p8244723
    • osszmunkatarsi 700 p8244726
  • Előző
  • Következő

Az előttünk álló tanév feladatai és a Rendészettudományi Kar (RTK) Ludovika campusra költözése állt valamennyi előadó mondandójának középpontjában az RTK Farkasvölgyi úti campusán rendezett összmunkatársi értekezleten és állománygyűlésen augusztus 24-én.

Prof. dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora azt kérte a jelenlévőktől, hogy a költözés ne akadályozza a folyamatos, magas színvonalú munkavégzést. Hangsúlyozta, hogy az NKE-nek teljesítenie kell mindazon követelményeket, amelyeket valamennyi felsőoktatási intézmény számára meghatároz a felsőoktatásról szóló törvény, ugyanakkor többletfeladataink is vannak, melyek egyetemünk speciális voltából (pl. a rendvédelmi tisztek képzéséből) fakadnak. Mint mondta, ennek érdekében alapvetően fontos a gyakorlati képzés, ami csak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervekkel való folyamatos együttműködés révén képzelhető el. A rektor elismerően szólt a Rendészettudományi Doktori Iskoláról (RDI), kiemelve, hogy az ott folyó szigorú, intenzív doktori képzés bizonyítja: az RDI és az RTK komolyan veszi a rendészettudomány művelését. Ez azért is fontos, mert a speciális kutatási terület nem teszi lehetővé, hogy az RDI más hasonló tudományos műhelyekkel összemérje a tevékenységét, így csak a legmagasabb színvonalú munka megengedett.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy az előttünk álló feladatok közül kiemelte, hogy a kor követelményeihez igazodva elvárható a papír alapú jegyzetek helyett minél több online tananyag közzététele. Az idén induló négyéves alapképzés bevezetésének indokaként a gyakorlati készségek gazdagítását említette. Az NKE Fenntartói Testületének Belügyminisztérium által delegált tagja kiemelte: minden oktató valamennyi tanórájába be kell épülnie valamilyen nevelő szándékú gondolatnak is. A vezérőrnagy felhívta a figyelmet arra, hogy a hallgatók új generációi más kompetenciákkal rendelkeznek, mint elődeik, ezért a korábbiaktól eltérő pedagógiai módszerekre van szükség.

Dr. Dsupin Ottó r. dandártábornok, az ORFK Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központjának (ROKK) igazgatója Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány köszönetét tolmácsolta az RTK személyi állományának az idén kibocsátott tisztek felkészítéséért. Mint mondta, ezek a fiatal szakemberek már olyan kiemelt feladatok ellátásában álltak helyt, mint a FINA vizes vb vagy a Sziget fesztivál biztosítása, illetve a határvédelem ellátása. Az ORFK elvárásairól szólva dr. Dsupin Ottó is hangsúlyozta a gyakorlatias képzés kiemelt szerepét; emellett – mint mondta – a magas szintű szakmai ismeretek átadásán túl a beosztottakkal való foglalkozás és az idegen nyelven történő kommunikáció képességével, továbbá határozottsággal kell rendelkezniük a kibocsátandó tiszteknek.

Az RTK Ludovika campusra költözésének részleteiről adott részletes tájékoztatást dr. Horváth József, az NKE főtitkára, majd Lakos Lambert István, az NKE informatikai igazgatója számolt be a szakterületét érintő tudnivalókról. Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes oktatásszervezési információkat osztott meg a jelenlévőkkel, kiemelve az oktatói munka hallgatói véleményezésének fontosságát. Dr. Nagy Judit r. ezredes, nemzetközi rektorhelyettes az NKE nemzetközi kapcsolatainak fejlődéséról szólva elmondta, hogy új irányokat érint a nemzetköziesítés: az USA, a visegrádi országok és Oroszország egyetemei is szerepelnek partnereink között. Kiemelte, hogy a CEPOL mellett a FRONTEX-szel is partneri megállapodást kötött az egyetem. A rektorhelyettes ugyanakkor hangsúlyozta, hogy kívánatos lenne a nemzetközi hallgatói és oktatói mobilitás erősítése, különösen az ERASMUS program keretében. Dr. Simon Attila r. ezredes, az RTK Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet (RKNI) vezetője a tavaly alakult Rendvédelmi Tagozat működéséről beszélt, aláhúzva, hogy az első tisztjelölti vizsga lebonyolítása sikeres volt. Az intézetvezető üdvözölte a négyéves képzés bevezetését, jelezve: ez a rendszer már elég időt biztosít arra, hogy alapos gyakorlati képzésben részesítsék a hallgatókat.

A tanévkezdést érintő információk ismertetésén túl az RTK oktatói számára továbbképzéssel folytatódott a rendezvény. A nemzetközi folyóiratokban történő publikálás alapvető szabályairól szólt dr. Haller József, az RTK Rendészeti Magatartástudományi Intézetének vezetője. Dr. Hegedűs Judit, az intézet Magatartástudományi és Módszertani Tanszékének vezetője innovatív pedagógiai módszerekről adott rövid ismertetést. Végül a Police Café módszert mutatta be dr. Molnár Katalin egyetemi docens, kiemelve, hogy a rendőrség munkatársai már több településen sikerrel alkalmazzák ezt a problémafeltáró módszert a helyi civilekkel együttműködve. Dr. habil. Boda József nyá. nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja zárszavában megköszönte a jelenlévőknek az elmúlt tanévben végzett munkát. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a pontosságra és a felkészültségre, valamint hangsúlyozta, hogy a jövőben még nagyobb szerep jut majd a hallgatók nevelésében az osztályfőnököknek.

Suba László


Lengyel belügyi delegáció a Rendészettudományi Karon

    • lengyelek fokep 1
    • lengyelek dsc4587 2 1
    • lengyelek dsc4541 2 1
    • lengyelek dsc4559 2 1
  • Előző
  • Következő

A Ludovika campus Hunyadi termében fogadta a Dr. habil. Boda József nyá. nb. vezérőrnagy vezette delegáció azt a magas rangú lengyel szakemberekből álló küldöttséget, amelynek élén Tomasz Zdzikot, a lengyel Bel- és Közigazgatásügyi Minisztérium helyettes államtitkára látogatott a Rendészettudományi Karra (RTK).

A lengyel helyettes államtitkár kíséretében volt Wojciech Federczyk, a Lech Kaczyński Nemzeti Közigazgatási Főiskola igazgatója, Anna Tulej,  a lengyel Bel- és Közigazgatásügyi Minisztérium Nemzetközi Ügyek Főosztályának vezetője, Marek Fałdowski r. ezredes, a Szczytnoi Rendőr Akadémia rektora,  Irmina Gołębiewska, a lengyel Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Együttműködési Irodájának igazgatóhelyettese és Michał Andrukonis, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének követtanácsosa, nagykövethelyettes. Az RTK dékánja mellett a magyar delegáció tagja volt Dr. Nagy Judit r. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nemzetközi rektorhelyettese és Dr. Mészáros Bence r. ezredes, az NKE RTK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese.

Dr. habil. Boda József egyetemi érmet adott át Tomasz Zdzikot helyettes államtitkárnak, a lengyel küldöttség vezetőjének, valamint RTK-érmet adományozott Marek Fałdowski r. ezredesnek, a Szczytnoi Rendőr Akadémia parancsnokának. Az RTK dékánja bemutatta a vendégeknek az egyetem és a Rendészettudományi Kar működését, a képzés rendszerét, majd a résztvevők eszmecserét folytattak a lengyel és a magyar rendőri iskolák és képzések közötti együttműködés lehetőségeiről. A lengyel szakértők kiemelt figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, hogy hogyan lehet a had- és rendészettudományi képzést egyetemi keretek között megvalósítani.

Fotó: Szilágyi Dénes


Dékáni szemle a most bevonult hallgatóknál

    • szemle fo p8234640
    • szemle p8234616
    • szemle p8234617
    • szemle p8234623
    • szemle p8234636
    • szemle p8234638
  • Előző
  • Következő

A következő öt hét nehéz lesz – mondta a Rendészettudományi Kar (RTK) dékánja a hétfőn bevonult elsőéves hallgatóknak, amikor megtekintette reggeli sorakozójukat. Dr. habil. Boda József nyá. nb. vezérőrnagy hozzátette: azt kérte a kiképzőktől, hogy keményen, következetesen, ugyanakkor emberségesen foglalkozzanak az új hallgatókkal.

Mint kifejtette: minderre azért van szükség, hogy aki az alapfelkészítés során úgy gondolja, nem tudja elfogadni a kötöttségeket, a fegyelmet, az idejében más pályát választhasson. A dékán egyúttal megerősítette, hogy az elkötelezett hallgatókra számít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, és a későbbiekben várják őket a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek. Dr. habil. Boda József végül tájékoztatta az elsőéves hallgatókat arról, hogy az alapfelkészítés intenzív szakaszát követően ők is az RTK új objektumaiban, a Ludovika campuson folytatják tanulmányaikat. Arra kérte őket, hogy vigyázzanak az általuk szeptember 24-én birtokba vehető épületekre, hiszen azoknak a következő generációkat is kell szolgálniuk.


Megkezdődött az elsőéves hallgatók alapfelkészítése

    • bevonulas dsc 0711
    • bevonulas dsc 0731
    • bevonulas dsc 0737
    • bevonulas dsc 0738
    • bevonulas dsc 0745
    • bevonulas dsc 0759
    • bevonulas dsc 0760
    • bevonulas dsc 0769
    • bevonulas dsc 0772
    • bevonulas dsc 0777
    • bevonulas dsc 0779
  • Előző
  • Következő

Bevonultak a Rendészettudományi Karra (RTK) azok az elsőéves hallgatók, akik a felvételi követelményeket teljesítve augusztus 21-étől a rendvédelmi hivatásra készülnek. Ma kezdődött a 249 leendő rendőr-, pénzügyőr, büntetés-végrehajtási és tűzoltó tiszt alapfelkészítésének intenzív szakasza – tudtuk meg Pánczél Mátyás r. törzszászlóstól, a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet vezénylőzászlósától.

Amíg azonban új hallgatóink (tisztjelöltjeink) tisztnek tudhatják magukat, számos kihívással kell szembenézniük. A tisztjelöltek a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesznek részt. Ennek intenzív szakaszában (a következő egy hónap alatt) a rendvédelmi szakemberek számára nélkülözhetetlen szolgálati  ismereteket sajátítják el. Megismerik például a rendfokozatokat, a hivatásos állomány tagjai közötti szolgálati érintkezés (így a tiszteletadás, a jelentés stb.) szabályait. Tantárgyaik között szerepel az önvédelem és a lőkiképzés csakúgy, mint az elsősegélynyújtás vagy az alaki foglalkozás. Mindenekelőtt azonban még azt is meg kell tanulniuk, hogyan kell szabályosan viselni az egyenruhát. Az alapfelkészítés intenzív szakaszának lebonyolításában az RTK hivatásos állományú oktatóit, kiképzőit felsőbbéves hallgatók – hallgatói kiképzők – is segítik.

A tisztjelöltek a rendészeti alapfelkészítés befejezésekor tisztjelölt vizsgát, majd a hivatásos állomány tagja számára előírt esküt tesznek. Ezt követően folytathatják tanulmányaikat.

Fotó: Szaló Roland r. hallgató

Cimkék: alapkiképzés, 2017

Jutalomban részesült az RTK hallgatója a nyári szakmai gyakorlaton

    • frei 1
    • frei 2
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar (RTK) nappali munkarendű hallgatói júliusban sem pihentek: szakmai gyakorlat keretében ismerkedtek leendő hivatásuk gyakorlati elemeivel. Jelenlétük az adott szolgálati helyen nem csupán az ő fejlődésüket szolgálta, hanem segítséget jelentett az ott szolgálatot teljesítő szakembereknek is. A szakmai gyakorlaton tanúsított pozitív hozzáállást, aktivitást ismerte el a Veszprémi Rendőrkapitányság vezetője, dr. Ipsits Csaba r. ezredes is, amikor jutalomban részesítette másodéves közlekedésrendészeti szakirányos hallgatónkat, Frei Bendegúz Istvánt – tájékoztatta honlapunkat dr. Major Róbert PhD r. ezredes, egyetemi docens, a Közbiztonsági Tanszék vezetője.

Mint dr. Major Róbert elmondta, a veszprémi kapitányságvezető levélben arról értesítette, hogy Frei Bendegúz István kiemelkedő érdeklődésről, hozzáállásról tett tanúbizonyságot, elméleti ismereteit a gyakorlatban kiváló színvonalon alkalmazta. Hallgatónk folyamatban lévő bűnügyben a helyszínen elvett vezetői engedélyt megvizsgálva hamisnak vélte, s ezt később a szakértői vélemény is alátámasztotta. Dr. Ipsits Csaba r. ezredes levelében elismerését fejezte ki az RTK-n folyó oktatói munkáért, és sok hasonlóan lelkes, elhivatott hallgatót kívánt karunknak.