Szűkítés



Minden Címke 276


bejegyzések

Kari delegáció Ukrajnában

    • 18056141 1386241701445025 8764002784139665553 o 1
    • 17966121 1386242814778247 4381619020211761088 o 1
    • 18035516 1190763561045461 666923397 n 1
  • Előző
  • Következő

Az ukrajnai Vám- és Pénzügyi Egyetem meghívására április 20-án három hallgató és egy kari oktató vett részt  A vámpolitika és a gazdasági biztonság aktuális kérdései (igazgatási, pénzügyi, gazdasági, jogi és informatikai szempontok alapján) című nemzetközi konferencián Dnyepropetrovszkban.

A konferencia reggelén az egyetem három rektor-helyettese, Viktor Chentsov, Yevgen  Garmash és Dmytro Priymachenko fogadta a külföldi résztvevőket, Yuliia Barabash asszony, az egyetem Nemzetközi Osztályának vezetője pedig koordinálta a nap programját.

Dr. Szabó Andrea PhD pénzügyőr ezredes, tanszékvezető egyetemi docens, a delegáció vezetője elmondta: a Vám- és Pénzügyőri Tanszék hallgatói állományából három fő kiválasztása történt meg, olyan hallgatóké, akik képesek aktív résztvevőként (előadóként) megjelenni a konferencián nyelvismeretük okán, továbbá tudományos diákköri dolgozatuk vagy  szakdolgozati témájuk illeszkedik a konferencia programjához. Ennek megfelelően Bari Andrea harmadéves pénzügyi nyomozó szakirányú hallgató  Az adótudatosság nyomában – egy, a fiatalok körében végzett felmérés tapasztalatai alapján, Benyus Marcell harmadéves vám- és jövedéki igazgatás szakirányú hallgató Az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer nemzetközi kitekintésben, Nagymihály Zoltán harmadéves vám- és jövedéki igazgatás szakirányú hallgató A pénzügyőrség 150 éves története, továbbá dr. Szabó Andrea PhD pénzügyőr ezredes, tanszékvezető egyetemi docens Kockázatkezelés mesterfokon – az értékelő–elemző specializáció tapasztalatai címmel tartott angol nyelvű előadást.

Az ukrán egyetem évente rendezi meg hasonló témakörben fenti konferenciáját, amely kiváló lehetőség mind a hallgatók, mind az oktatók számára a nemzetközi kapcsolatok tágítására, illetve a szakmai tapasztalatok elmélyítésére. Ebben az évben egy kaliforniai professzor, John Jr. Poggi és a lengyel łódźi egyetem professzora, Maciej Rakowski is színesítette az előadók sorát.

A kar hallgatói és oktatója a Nemzeti Adó- és Vámhivatal támogatásával tudott kiutazni, amit ezúton is köszönünk!

Cimkék: Ukrajna, delegáció, 2017

Cyber 9/12 – hallgatóink a genfi döntőben

    • kiber

A Cyber 9/12 nemzetközi kiberverseny európai döntőjére április 20-21-én került sor Genfben, az Atlanti Tanács és a Genfi Biztonságpolitikai Központ közös rendezésében, angol nyelven. A Rendészettudományi Kart négyfős csapat képviselte a megmérettetésen. A csapat tagjai Bártfai Fanni, Margitics József, Mészáros István és Molnár Tibor voltak.

A csapat egyik tagja, Margitics József elsőéves biztonsági szakirányú hallgató elmondta, hogy dr. Gyaraki Réka rendőr őrnagytól, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék tanársegédjétől váratlanul kapta a felkérést még 2016 decemberében: részt venne-e egy nemzeti kiberversenyen. Némi gondolkodás után igent mondott a felkérésre, s ezt azóta sem bánta meg. Mint fogalmazott: „a kiberbiztonságról mint szakterületről az egyetem előtt eléggé homályos ismeretekkel rendelkeztem. Erős alapként szolgáltak az őrnagy asszony tanórái, melyek felkeltették érdeklődésemet a téma iránt, s az előadásokon túl a tanárnő által javasolt hírportálokon keresztül közelebb kerültem a kiberbiztonsághoz mint korunk egyik legfontosabb szakterületéhez”.

A februári ProDay konferencián tartott első nemzeti kiberversenyen a csapatnak a fiktív forgatókönyvben számos konfliktust kellett egyszerre megoldania, ami komplex háttértudást igényelt. Az alternatívák kidolgozását megelőzően információkat kezdtek gyűjteni a forgatókönyvben érintett országokról és a kibertámadásról. Nagyszerű csapatmunka vette kezdetét, amely megalapozta a csapat későbbi összhangját.

A verseny rávilágított arra, hogy hasonló válsághelyzet bekövetkeztekor milyen válaszreakciókat kell adni nemzeti és nemzetközi szinten. A hallgatók megismerkedtek az érintett szervek működésével, különösen a Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság feladataival, továbbá széleskörű ismereteket szereztek a kritikus infrastruktúrák, különösen az egészségügyi intézmények fontosságáról.

Az áprilisban megrendezett genfi vetélkedőn a csapat nagyobb kihívással nézett szembe, mint a hazai versenyen. A megoldásoknál kikérték a szakemberek véleményét kerekasztal-beszélgetés formájában, s ennek fényében készítették el az alternatívákat – minden csapattag egyet-egyet. Az alternatíva vázát képezte az OSINT (Open Source Intelligence – nyílt forrású hírszerzés). A munka ezen szakaszában Hankiss Ágnes címzetes egyetemi docens segítette a versenyzőket.

A nemzetközi vetélkedőn az RTK csapata nem ért el helyezést, de mint Margitics József mondta, „emiatt nem csüggedünk, mert rengeteg pozitív szakmai impulzus ért minket Genfben. Nagyszerű érzés volt képviselni Magyarországot és ezzel egyetemben a Rendészettudományi Kart nemzetközi szinten, egy kimagaslóan erős szakmai csapatban”.

Cimkék: kiberverseny, 2017

NKE SE a Shooting Master All Division lövészversenyen!

    • smad1
    • smad2
  • Előző
  • Következő

Az NKE SE Lövészszakosztálya újabb rangos nemzetközi versenyen vett részt: a Shooting Masters All Division elnevezésű nemzetközi IPSC pisztoly lövészbajnokságnak, az ORFK Rendészeti Oktatási és Képzési Központ Nagytétényi lőterén. A versenyzőknek 13 pályán kellett helyt állniuk változatos lőfeladatok végrehajtásával igen erős nemzetközi mezőnyben, ahol nemcsak amatőr, de profi versenyzők is a startpozícióban álltak. Az NK...E SE szakosztály nemcsak versenyzőivel, de bírókkal és segítőkkel is hozzájárult a verseny sikeres lebonyolításához. A legjobb eredményt Dr. Regényi Kund szakosztályvezető érte el a Classic divizióban 4. helyezéssel. A Szakosztály többi versenyzője sem vallott szégyent: eredményükkel mindannyian első osztályú minősítést értek el (Dr. Gáspár Miklós, Tóth László, Orbók Ákos). A rendezők külön köszönetet mondtak az NKE SE szakosztály, illetve az NKE Rendészettudományi Kar hallgatóiból felállított segítői csapatnak, valamint a bíróknak a pályákon tanúsított fegyelmezett, professzionális magatartásért, amellyel nagyban hozzájárultak a verseny gyors, biztonságos és eredményes lebonyolításához. A segítők egy élménnyel és sok tapasztalattal lehettek gazdagabbak, amikor Európa bajnok lövők végrehajtásait testközelből szemlélhették.

dr. Gáspár Miklós NKE SE lövész szakosztályvezető-helyettes


Sikeres nemzetközi polgárőr konferencia, aktív NKE közreműködéssel

    • img 5770 polgaror
    • img 5758 polgaror
    • img 5767 polgaror
  • Előző
  • Következő

A Budapesti Polgárőr Szövetség A társadalmi bűnmegelőzés nemzetközi és gazdálkodási sajátosságai címmel rendezte meg a II. Nemzetközi Polgárőr Konferenciát Józsefvárosban, 2017. április 28-29-én.

A konferencia első napjának levezető elnöke dr. Christián László r. alezredes, az NKE RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetője, az Országos Polgárőr Szövetség elnökségének a tagja volt, aki előadás megtartására is felkérést kapott a szervezőktől. A második nap levezető elnöke dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke volt.

A rendkívül sikeres, komoly érdeklődés mellett megrendezett konferencia célja az eltérő társadalmi felelősségvállalási és gazdálkodási sajátosságok bemutatása volt a hazai és nemzetközi gyakorlatban. A bűnmegelőzés a közbiztonság egyik leghatékonyabb eszköze, amely országonként eltérő módon alakult ki és fejlődött tovább. Hallhattunk példákat az egyes országokban különböző társadalmi és szocializációs háttérrel kialakult bűnmegelőzési módszerekről, valamint a működésbe bevont forrásokról, a szervezetek gazdálkodási szemléletéről is.

A konferencián előadást tartott többek között dr. Túrós András, Országos Polgárőr Szövetség elnöke, Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya, dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, dr. Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára és Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkára is.

A konferenciára nyolc országból érkeztek előadók és vendégek hazánkba (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Egyesült Királyság, Észtország, Ciprus, Ukrajna, Izrael, Írország).

Dr. Christián László tanszékvezető egyetemi docens Komplementer rendészet címmel tartott plenáris előadást, amelyben arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy hazánkban a közrend, közbiztonság fenntartásában a rendőrség mellett egyre komolyabb szerep jut a polgárőrség, az önkormányzati rendészet és a magánbiztonság számára. A hatékonyabb feladatellátás záloga az érdemi együttműködés a felsorolt szervek között.

A kimagasló színvonalon megrendezett konferenciáért elismerés illeti a szervező Budapesti Polgárőr Szövetséget.

A konferencia további képei itt találhatók: http://www.konferencia2017.bpsz.hu/galeria/#


Látogatás a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumban

    • imag2335
    • imag2345
    • imag2339
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar hallgatói, leendő pénzügyőrök csodálhatták meg elődeik egyenruháit, fegyvereit és megsárgult okmányait a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumban.

A Vám- és Pénzügyőri Tanszék I. éves nappali munkarendű hallgatói a Szakmatörténet tantárgy keretei között látogattak el a gyűjteménynek helyet adó egykori Schiffer-villába. Dr. Potoczki Zoltán pénzügyőr alezredes, tanársegéd elmondta, hogy a gyönyörű épületben tartott tárlatvezetés során a hallgatók megismerkedtek a magyarországi adó- és vámszedés történetének írásos és tárgyi emlékeivel, és betekintést nyertek a szakmai könyvtár mindennapjaiba is.


„Egy életpálya a magyar tudomány szolgálatában”

    • fokep

A tudományos diákköri mozgalom országos tudományos fórumot biztosít az önképző, kutató, illetve művészeti munkában legkiválóbb eredményeket felmutató egyetemisták és főiskolások számára. Prof. Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke műhelyteremtő mester, aki éppen harminc éve vezeti a szervezetet. A professzorral tehetséggondozásról, az elmélyült kutatásról beszélgettünk, melynek során felhívta a figyelmet arra, hogy mindig hinnünk kell a tudomány varázsában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Egyik pályatársa műhelyteremtő mesternek nevezte, mióta tevékenykedik a tudomány szolgálatában?

1960-ban vettem részt az első OTDK versenyemen, ahol második helyezést értem el. A gépészmérnöki diplomámat 1963-ban szereztem, már akkor az egyik szakbizottság elnöke voltam. Majd 1987-ben az OTDT elnöke lettem, ennek már éppen 30. esztendeje és a tehetségek útját jelenleg professor emeritusként igyekszem egyengetni.

Mit jelent az Ön számára a tehetséggondozás?

Már középiskolás koromban azt tapasztaltam, hogy a diákoknak milyen fontos a példakép. Tanársegédként is az egyik legfontosabb feladatomnak a tehetségek gondozását tartottam, hiszen az iskola legfőbb feladata a tehetség felismerése és támogatása. Mindig azt az oktatót tartottam a legjobb pedagógusnak, aki hiteles, van „saját tudománya”, jó kommunikációs készséggel rendelkezik, elhivatott és szolgálatnak tekinti a munkáját.

Az elmúlt harminc esztendőben melyek voltak a legfontosabb változások a tehetséggondozás terén?

Magyarországon a társadalmi mobilitás az egyik legrégebbi problémák egyike és ez a tehetséggondozásban is megjelenik. Azonban a tudományos diákköri konferenciák sikeresen túlélték az elmúlt 65 esztendőt, mert mindig depolitizált volt és valóságos értékek mentén építkezett. A siker legfőbb titka a mester és tanítvány viszonyában rejlik. Amikor átvettem az elnöki feladatokat, megkezdtem a 16 szakmai bizottság megszervezését, amelyen belül a had-, és rendészettudomány mindig is különleges helyet foglalt el. A bizottságok stabilan működnek, alapvető értékeik vannak, a különbözőségük ellenére a céljukat tekintve teljes mértékben azonosak. A TDK úgy „tömegesedett”, hogy a színvonalából soha sem veszített. „A TDK örök”, mindig megújul, és társadalmi körülményekhez igazítja saját tevékenységét, szakmai közösségeket teremt, Soprontól Nyíregyházáig, Pécstől Debrecenig a tudomány világában. 

Ha jól tudom, a legintenzívebb felkészülési formának az elmélyült kutatómunkát tartja, ami által a fiatalok diplomája még értékesebb lesz.

A kutatás egy önismereti tréning, egy nagyon intenzív képzés és önképzés is egyben. A tudományos diákköri konferenciákon résztvevő 15.000 versenyző egy virtuális elit egyetemet alkot, innen kerülnek ki a legjobbak, a legfelkészültebb tudósok.

Valóban hinnünk kell a tudomány varázsában, szépségében?

Dosztojevszkijt idézném: „A szépség menti meg a világot.” A szépség műveltség, tudás, az emberek szeretete és békesség. A szépség lényegének, a művészet és a tudomány mibenlétének azonban van egy sajátossága: a valódi alkotás meggyőző ereje cáfolhatatlan, hatalmába keríti még a kétkedőket is. Aki egyszer találkozik mindezzel, egész élete során fontosnak tartja majd. A szakkollégiumi rendszer minősítő bizottságát is én vezetem. Ez egy szocializációs tér, számos egyéni értékkel, melynek során fontosnak tartom az önfejlesztést. A szakkollégiumok tagjai a tevékenységükkel a közösségeket építik, a tudományos diákköri tevékenységgel pedig önmagukat.

Ezt a munkát valaha abba lehet hagyni?

Abbahagyni soha nem lehet, hiszen mint említettem, „a TDK örök”. A társadalmi környezet folyamatosan változik ugyan, de mindig új és sokféle tehetséggondozási forma jön létre a felsőoktatásban. Szeretnénk kinyitni a tudomány kapuját a középiskolás hallgatók számára és el kívánjuk juttatni a TDK értékeit a határokon túlra is. Mindig változtatunk, hogy mindez változatlan maradhasson.

Meddig számíthatunk Professzor úr személyes közreműködésére a tehetséggondozás során?

Még egy négyéves ciklust vállaltam. Legfőbb vágyam, hogy a XXXV. OTDK-n is én üdvözöljem a legtehetségesebb hallgatókat.

Cimkék: OTDK 2017, interjú, 2017

Bemutatkoztak a jövő tudósai

    • dsc2536 2 680 454 s

A hazai felsőoktatási tehetséggondozás legnagyobb szabású seregszemléjén, a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián 16 tudományterületi szekcióban, 9 város (Budapest, Debrecen, Dunaújváros, Győr, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Pécs, Szeged, Veszprém) felsőoktatási intézményében négy héten át, 2-4 napos szekcióülések keretében versenyeztek a fiatal tudósjelöltek.

A Had- és Rendészettudományi Szekciónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett megmérettetésén 12 felsőoktatási intézmény mintegy 200 hallgatója vett részt.

„A hadtudománynak és a rendészettudománynak számos olyan aspektusa van, amelynek kutatásával foglalkozhatnak más felsőoktatási intézmények hallgatói is. A jogi karok, a bölcsészettudományi, a társadalomtudományi vagy éppen a műszaki képzést folytató felsőoktatási intézmények hallgatói – akár még az orvostanhallgatók is – könnyedén találhatnak kapcsolódási pontokat saját kutatási területükön szekciónk diszciplínáival” - hangsúlyozta Dr. Mészáros Bence PhD r. ezredes egyetemi docens, tanszékvezető, mb. tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, a XXXIII. OTDK Had- és Rendészettudományi Szekció ügyvezető titkára. Majd hozzátette: „A szekció minél szélesebb körű nyitásával szeretnénk bevonni a magyarországi és határon túli magyar egyetemek interdiszciplináris tudományterületeken tanulmányokat folytató hallgatóit a had- és rendészettudományok területén folyó kutatásokba. Az idei verseny jó tendenciát jelez ezen a téren, hiszen saját hallgatóink mellett a versenyzők közt köszönthettük a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Szent István Egyetem valamint a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatóit is.”


Győzelmet aratott a rendőr válogatott

    • sunok dsc 0103 1
    • sunok2017 csapatkep 1
  • Előző
  • Következő

Megszerezte története első győzelmét magyar rendőr jégkorong-válogatott, amely kilencedikként zárta a csehországi világbajnokságot.

Juhász Zoltán ny. r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, a Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék oktatója a Magyar Rendőr Jégkorong Válogatott szövetségi kapitányaként, illetve játékos-edzőként részt vett a csehországi Liberecben rendezett rendőr jégkorong világkupán.

Az ezredessel  interjú készült, mely az alábbi linken érhető el:

http://www.m4sport.hu/2017/04/28/a-vallapok-az-oltozon-kivul-maradnak-a-rendor-hokivalogatottnal/#


Libanoni delegáció az RTK-n

    • p4273996 libanoni
    • p4273986 libanoni
    • p4274000 libanoni
    • p4273984 libanoni
    • p4273999 libanoni
    • p4273997 libanoni
    • p4273992 libanoni
    • p4273975 libanoni
  • Előző
  • Következő

A Libanoni Belbiztonsági Erők (ISF) Rendőr Akadémiájának parancsnoka, Ahmad AL HAJJAR és Naim CHAMMAS tábornok, a libanoni rendőrfőkapitány toborzásért, képzésért és személyi ügyekért felelős helyettese a CEPOL Székházba érkezett tanulmányútra.

A tanulmányút során a delegáció a CEPOL képviselőjének, Papné Végső Juliannának a vezetésével ellátogatott a Belügyminisztérium Vezetőképzési, Továbbképzési és Tudományszervezési Főosztályára, a Nemzetközi Oktatási Központba és az NKE Rendészettudományi Karára, ahol az őket érdeklő speciális kérdések az alábbiak voltak: továbbképzés a hivatásos oktatók, parancsnokok, vezetők számára, illetve a BA, MA és PhD képzési programok a rendészeti oktatásban.

A látogatás napján a delegációhoz csatlakozott az éppen Budapesten tartózkodó Saint-Cyr-au-Mont-D'Or-ban található Francia Rendőr Akadémia korábbi igazgatója, Hélène Martini is, akit már többször is vendégként köszönthettünk a Rendészettudományi Karon. Az igazgató töltötte be 2012. és 2016. között az AEPC elnöki tisztségét is.

A vendégeket Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy (nyá.) az NKE-RTK dékánja és Dr. habil. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes fogadta, majd dr. univ. Kiss Rita nemzetközi referens mutatta be az RTK tevékenységét.


A hét könyve: Sittesduma: Magyar börtönszlengszótár

    • 18 sittesduma bor
    • 2017 18 sittesduma 1
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

Sittesduma: Magyar börtönszlengszótár
Gégény János gyűjtését szótárrá szerkesztette és a szócikkeket írta Kis Tamás
Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015

„A szótárakat általában szakemberek állítják össze, nyelvészek, lexikográfusok, ellenben meglehetősen ritkán fordul elő az, hogy valaki a saját nyelvének szavait kezdje el gyűjteni, és mintegy belülről, nyelvhasználóként szótárkészítésre szánja el magát. Bizonyos szlengszótárak esetében ez talán egy kicsit gyakrabban előfordul, hiszen diák mindenki volt, így egy diáknyelvi szótár összeállítása akár érdekes játék is lehet, vagy a katonai szlengről is készültek olyan gyűjtemények, amelyeket készítőjük katonai évei ihlettek.

A börtönszleng azonban nem ilyen szlengtípus, beszélői tényleg csak a legritkább esetben szoktak nyelvi anyaggyűjtésbe kezdeni. Különösen nem jellemző, hogy az igazán súlyos, több évtizedes büntetésüket töltő elítéltek, az egykor a bűnözést életcélnak tekintő nehézfiúk töltsék börtönbeli éveiket saját maguk és környezetük szavainak, kifejezéseinek feljegyezgetésével és egy eljövendő szótár álmának dédelgetésével.

A Sittesduma ebből a szempontból mindenképpen kivételes szótár, ugyanis anyagának összegyűjtője Gégény János, vagy ahogy társai ismerik Kacsa, a magyarországi büntetés-végrehajtás legrégibb még használt törzsszámával rendelkező rabja, aki jelenleg is harminc és fél éves börtönbüntetését tölti Sátoraljaújhelyen. Szókincsgyűjtői szerepében Gégény János méltó utódja egy több mint kétszáz éve élt, püspöki oltalmat kérő fogolynak, Kovács Jánosnak, akinek a nevét az őrizte meg az utókor számára, hogy 1775. szeptember 28-án tollba mondta a manapság Piarista szójegyzék címen emlegetett egyik legelső magyar tolvajnyelvi emlék hetven kifejezését, melyekből egy 18. századi zsivány nyelve bontakozik ki előttünk. A Piarista szójegyzék-hez hasonlóan egy fogvatartott börtönszlengjét mutatja be a Sittesduma című szótár is, melynek lapjain Gégény János eddigi huszonnyolc börtönévének több mint százszor több szócikkből álló gyűjteménye sorjázik.”

– részlet Kis Tamás előszavából –

A Kar könyvtárában megtalálható példány elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=423656

Cimkék: könyvajánló, 2017

Eredményesen zárult az idei OTDK

    • fokep
    •  dsc2530 2
    •  dsc2536 2
    •  dsc2553 2
    •  dsc2557 2
    •  dsc2597 2
    •  dsc2669 2
    •  dsc2675 2
    •  dsc2696 2
    •  dsc2714 2
    •  dsc2718 2
    •  dsc2825 2
    •  dsc2830 2
    •  dsc2891 2
    •  dsc3248 2
    •  dsc3249 2
    •  dsc3263 2
    •  dsc3272 2
  • Előző
  • Következő

19 felsőoktatási intézmény, 21 tagozat, 192 pályázó, 62 helyezés, 44 különdíj. Számokban ez volt az XXXIII. OTDK Had- és Rendészettudományi szekciójának ülése, amelyet idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara rendezett a Nemzeti Tehetség Program támogatásával. Mind a tagozati-, mind pedig a különdíjakban az NKE hallgatói vitték a prímet, de láthatóan más intézményekben is egyre eredményesebben foglalkoznak ezekkel a speciális tudományterületekkel. 

„Az ország első, egykori katonai akadémiájának épületében vagyunk, amely annak idején széles nemzeti közakadozásból jött létre és elsőként működött a hadi tudományok művelő intézményeként is” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora beszédében kitért arra, hogy az akadémiát létrehozó törvényben szerepel az is, hogy nemcsak erővel, hanem tudomány művelésével is lehet a hazáért harcolni. Patyi András szerint a szekció másik tudományterülete, a rendészettudomány sem esik messze az egykori Ludovika Akadémia szellemiségétől, hiszen ott hosszú ideig folytak olyan képzések, amelyek az akkori rendészeti szervek tiszti és altiszti utánpótlását szolgálták. „A két tudományterület összekapcsolódása tehát nem az elmúlt évek találmánya”- fogalmazott a rektor, aki szerint külön öröm, hogy az NKE-n kívül számos más felsőoktatási intézmény hallgatója is komolyan érdeklődik a hadtudomány és a rendészettudomány iránt. Patyi András köszönetet mondott a szervezők mellett a résztvevőknek is, akik egy tisztességes versenyen mutathatták meg tudásukat. Személyes élményként idézte fel az 1991-es OTDK-t, ahol második helyezést ért el, majd 2005-ben szekcióelnökként is tevékenykedett.

A versenyzők mellett a szervezők és együttműködő partnerek segítségét is megköszönte a rendezvényen Dr. habil. Boda József ny. vezérőrnagy. A Rendészettudományi Kar dékánja külön kiemelte, hogy voltak olyan konzulensek, akik 5-6 hallgató munkáját is segítették. „Tartalmas, már a tudományossághoz közelítő pályamunkákkal is találkozhattunk a versenyen”- mondta a szekció ügyvezető elnöke.

A XXXIII. OTDK Had- és Rendészettudományi szekciójának 21 tagozatában 62 helyezést és 44 különdíjat osztottak ki. Az első helyezettek közül 18-an a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karait, illetve önálló intézeteit képviselték, de számos második és harmadik helyezést is szereztek az NKE hallgatói. A 44 különdíjasból pedig 38-an tanulnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, de kaptak különdíjat a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Szent István Egyetem hallgatói is. A többi között európai biztonság, katonai logisztika, kriminalisztika, tűzvédelem és mentésirányítás, valamint vám-, adó- és jövedéki Igazgatás témakörökben versenyeztek a hallgatók. Olyan témákban hangzottak el előadások a többnapos konferencián, mint például az ügyészség alkotmányos helyzete és működése, a terrorista propaganda, az elektronikai hadviselés eszközei, a kritikus infrastruktúrák védelme, vagy éppen a ma különösen aktuális kiberbiztonság.

Prof. Dr. Szendrő Péter szerint a Had- és Rendészettudományi szekció történetének az idei OTDK volt az eddigi legnagyobb rendezvénye, amely évek alatt „felnőtt a feladatához és ki is teljesedett”. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke elmondta, hogy az utóbbi 10 évben megkétszereződött a szekció résztvevőinek a száma, akik színvonalas teljesítményt nyújtottak a verseny során. Szendrő Péter számára külön pozitívum, hogy ebben a szekcióban is egyre több tudományterület jelenik meg kisebb-nagyobb mértékben a hallgatók munkáiban. „A XXXIII. OTDK ezzel véget ért, de a munka tovább folytatódik”- fogalmazott az OTDT elnöke.

Legközelebb az Óbudai Egyetem rendezi majd meg az OTDK Had- és Rendészettudományi szekcióját. A rendezvény végén Patyi András rektor és Boda József dékán adta át a stafétát Réger Mihálynak, az Óbudai Egyetem rektorának.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Elkezdődött az OTDK had- és rendészettudományi szekciója

    • fokep
    •  dsc2321 2
    •  dsc2328 2
    •  dsc2348 2
    •  dsc2351 2
    •  dsc2352 2
    •  dsc2393 2
    •  dsc2418 2
    •  dsc2423 2
    •  dsc2435 2
    •  dsc2443 2
    •  dsc2446 2
    •  dsc2462 2
  • Előző
  • Következő

12 felsőoktatási intézmény mintegy 200 hallgatója vesz részt a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Had- és Rendészettudományi Szekciójának megmérettetésén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A háromnapos rendezvényen 21 tagozatban mutatják be tudományos tevékenységük eddigi eredményeit a hallgatók, akik közül többen határon túli intézményekből érkeztek.

 „Az NKE alapítása óta jelentős erőfeszítéseket tesz a tehetségek támogatásával kapcsolatban, amelynek egyik fontos része a KÖFOP-projekt keretében működő kiválósági programokban való részvétel” - hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Padányi József dandártábornok. Az egyetem tudományos rektorhelyettese elmondta azt is, hogy a hamarosan meghirdetendő új Nemzeti Tehetség Programban is aktívan tud majd részt venni az NKE. Elhangzott, hogy az egyetem az elmúlt években bizonyította, hogy helye van a tudományos diákköri mozgalomban is. A korábban ProScientia Aranyéremet elnyerő rektorhelyettes szólt arról, hogy a hadtudományi és rendészeti szekció több évtizedes múltra tekint vissza, hiszen az első katonai főiskolás hallgatók már 1977-ben részt vettek a tudományos diákköri megmérettetésen. Az 1987-ben megalakult hadtudományi szekció első elnöke pedig az NKE oktatója, Szenes Zoltán tábornok volt, aki azóta is aktív résztvevője a mozgalomnak. 

Prof. Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke elmondta, hogy 2009-ben alakult meg az OTDT had- és rendészettudományi szekciója, amely egy példás építkezés eredménye volt. Elhangzott, hogy ez a szekció az utolsó az idei OTDK-n, és a tudományos diákköri mozgalom idén is „megmozgatta az országot”. 1800 helyi konferencián mintegy 14 ezer hallgató vett részt, közülük 400-an a határon túlról érkeztek a megmérettetésekre. Szendrő Péter hozzátette, hogy a had- és rendészettudományi szekció népszerűségét mi sem jelzi jobban, minthogy megalakulása óta megkétszereződött az abban résztvevők száma. Elhangzott, hogy az OTDK első helyezettjei közül idén összesen mintegy 50 ProScientia Aranyérmet adnak majd át a legjobbaknak.

„Ez a konferencia azon hallgatók seregszemléje, akik a legtöbbet tudnak a tudományágukból, és a tudományos elit képviselőjeként a jelen és a jövő letéteményesei ebben az országban”- fogalmazott Prof. Dr. Mezey Barna, az ELTE rektora. Az OTDT alelnöke szerint a tudományos rendezvény kiváló alkalom arra is, hogy az egyfajta irányba gondolkodók megismerjék egymást és együtt menjenek tovább az úton. A rektor úgy véli, hogy a had- és rendészettudományi szekció egyfajta sajátos fókusza a legszélesebb értelemben vett társadalomtudományoknak. „Ennek az országnak a szürkeállománya az egyetlen igazi ásványkincse, ez képes fenntartani és továbbvinni hazánkat” – mondta Mezey Barna, aki szerint ezért is van nagy szükség a folyamatos tehetséggondozásra.

Dr. habil. Boda József ny. vezérőrnagy történeti visszatekintésében emlékeztetett arra, hogy rendészeti vonalon 1975-ben történt az első sikeres bemutatkozás a tudományos diákköri mozgalomban, amikor a Rendőrtiszti Főiskola egyik hallgatója második helyezést szerzett az OTDK-n. A Rendészettudományi Kar dékánja szerint a tehetséggondozással a jövőt építjük, ezért ennek a versenynek is mindenki nyertese lehet, hiszen a résztvevők már elkötelezettek a tudomány iránt.

A mintegy 200 hallgató 21 tagozatban mutathatja be önálló kutatási és tudományos eredményeit. A többi között európai biztonság, katonai logisztika, kriminalisztika, tűzvédelem és mentésirányítás, valamint vám-, adó- és jövedéki Igazgatás témakörökben versenyeznek a hallgatók, akik döntő többsége a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkezett. De az OTDK résztvevői között vannak például az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és három határon túli intézmény hallgatói is. Olyan témákban hangzanak el előadások a konferencián, mint például az ügyészség alkotmányos helyzete és működése, a terrorista propaganda, az elektronikai hadviselés eszközei, a kritikus infrastruktúrák védelme, vagy éppen a ma különösen aktuális kiberbiztonság.

A XXXIII. OTDK had- és rendészettudományi szekciójának eredményhirdetésére csütörtökön kerül sor.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


1133 felvételiző az RTK-n

    • felveteli 1

A Rendészettudományi Karon kezdetét vette a fizikai alkalmassági felvételi a Testnevelési és Küzdősportok Tanszék oktatóinak és az RTK hallgatóinak részvételével. Az 1133 jelentkező öt napon keresztül bizonyíthatja felkészültségét. A tavalyi évben a felvételizők mindössze 35%-a felelt meg az alkalmassági vizsgálaton.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar fizikai felvételi követelményei:

1. Kardio-respiratorikus rendszer állóképességének vizsgálata (2000 m-es terepfutás)

A teszt leírása: A felvételizők terepen kimért pályán futják le a távot.

A vizsgáztatók a táv teljesítésének ideje alapján értékelik a pályázó teljesítményét.

2. Törzsizom erőállapotának mérése (1 perc alatti maximális számú felülés)

A teszt leírása: A felvételiző üljön le a talajra, hátát tartsa függőlegesen, kezeit kulcsolja össze a tarkója alatt, a térdeit 90 fokos szögben hajlítsa be úgy, hogy a sarka és a talpa a talajon legyen. Feküdjön le a hátára úgy, hogy a válla érintse a talajt, majd térjen vissza újra ülő helyzetbe, miközben könyökével érintse meg a térdét. A „rajt” vezényszótól az „állj” vezényszóig (60 mp) tökéletesen végrehajtott felülések számát értékelik.

3. Láberő mérése (helyből távolugrás cm-ben)

A teszt leírása: A felvételiző álló helyzetből páros lábról, a karokkal erőteljesen lendítve rugaszkodjon el és ugorjon el a lehető legtávolabbra. Az érvényes távolságot az elugró vonaltól a leérkező leghátsó testrészig mért legrövidebb távolság adja. Két kísérlet engedélyezett, a jobbik eredményt rögzítjük.

4. Gyorsaság mérése (4x10 m ingafutás)

A teszt leírása:. A 4 × 10 m-es táv időre való megtétele úgy, hogy a futó az egymástól 10 mre lévő két vonal közt fut. Fordulónként lábbal érinteni kell az elöl lévő vonalat. A rajt-cél vonalon való másodszori áthaladás zárja az időmérést. Értékelés: másodperc-tizedmásodperc méréssel.

5. Kar-váll erőállapotának mérése (a kettő közül az egyik kötelezően választható)

a) Hajlított karú függés

A teszt leírása: A felvételizőnek meg kell tartania a hajlított karú helyzetét előre néző tenyérrel a rúdon való függés közben úgy, hogy az álla a rúd felett legyen. A próba akkor fejeződik be, amikor a felvételiző szemmagassága a rúd alá süllyed. Az eredményt másodpercekben mérik.

b) Fekvenyomás

A teszt leírása: Meghatározott súly (férfiak 60 kg, nők 25 kg) maximális ismétlésszámú kinyomása fekpadon. A szabályosan végrehajtott gyakorlat során a súly leengedésekor a rúd a mellkast éri, kinyomásakor a felső holtponton a könyök nyújtott.

Cimkék: felvételi, 2017

Tanszéki nap a határátkelőhelyen

    • ibh2 tanulmanyut hor
    • ibh1 tanulmanyut hor
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszéke tanszéki napot tartott, amelynek keretén belül az oktatók és mindhárom nappali tagozatos határrendészeti szakirányú évfolyam szakmai tanulmányúton vett részt a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén.

Az első és másodéves hallgatók Dr. habil. Varga János nyá. hőr. ezredes, Dr. Kiss Lajos r. alezredes és Molnár Ákos r. őrnagy kíséretében Ásotthalom - Bački Vinograd korlátozott nyitva tartású közúti határátkelőhelyen ismerkedhettek meg a közelmúltban bevezetett ún. szisztematikus ellenőrzés sajátosságaival, mozzanataival. A határátkelőhely 07.00 és 19.00 óra közötti nyitva tartással, irányonként 2–2 forgalmi sávval rendelkezik, amelyet a magyar, valamint a szerb állampolgárokon kívül a szabad mozgás uniós jogát élvező személyek vehetnek igénybe. A harmadéves hallgatók Dr. Balla József r. alezredes, Kui László c. r. alezredes és dr. jur. Székely Zoltán r. őrnagy kíséretében látogatták meg a mórahalmi irányító központot (Command Center), illetve a megyei határrendészeti operatív törzset. Az irányító központ a szabotázsvédelemmel ellátott ideiglenes biztonsági határzár hatékony működéséért felel. Az operatív törzsben, illetve az irányító központban Pál János r. alezredes mutatta be a napi szolgálatellátás rendjét és jelentőségét. Majd a hallgatók a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában Pere Csaba r. főhadnagy előadását hallgatták meg a megye migrációs helyzetéről és az idegenrendészeti hatósági munkáról. A szakmai nap zárásaként mindhárom szakasz meglátogatta a Röszke közúti autópálya határátkelőhely mellett kialakított ún. „tranzitzónát”, amelyben a menedékkérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgárok tartózkodnak kérelmük elbírálási ideje alatt. Molnár Ákos r. őrnagy összegzésként elmondta, hogy a tanulmányút elérte a célját, hiszen a hallgatók elméleti tudását jól egészítették ki a gyakorlat során tapasztalt szakmai aktualitások.


Az egyenruha kötelez

    • fokep
    •  dsc1447 2
    •  dsc1466 2
    •  dsc1473 2
    •  dsc1480 2
    •  dsc1496 2
    •  dsc1498 2
    •  dsc1510 2
    •  dsc1558 2
    •  dsc1568 2
    •  dsc1573 2
    •  dsc1579 2
    •  dsc1607 2
    •  dsc1608 2
    •  dsc1633 2
    •  dsc1650 2
    •  dsc1656 2
  • Előző
  • Következő

„A mai napon együtt ünneplünk azokkal az emberekkel, akiknek a biztonságáért dolgozunk nap, mint nap, és akiknek a visszajelzéseiből kitűnik, hogy a közbiztonság fenntartása érdekében tett erőfeszítéseink nem hiábavalóak”- hangoztatta Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya a Városligetben tartott VII. Rendőr- és Tűzoltónap alkalmából.

 „A rendőri munka elismertségének legnagyobb fokmérője a lakosságtól kapott elismerés és megbecsülés. Magyarország Rendőrsége az állomány áldozatos munkája révén kivívta joggal vívta ki ezt az elismertséget, amelynek megtartása azonban mindannyiunk kötelessége és jelenti mindazt, amiért egykoron valamennyien hivatást és nemcsak egy munkát választottunk” - mondta a budapesti Bucsek Gábor. Budapest rendőrfőkapitánya hozzátette, hogy Szent György napja sok jelentéssel bír, így a hétköznapokat, a szolgálatot, az együttműködést a társszervekkel, az önkormányzatokkal, valamint az összetartozást is. Úgy véli, a testület csak úgy tud eredményeket elérni, ha a tagjai egymással hatékonyan együttműködnek, kölcsönösen segítik egymást. A rendőrök a szolgálatot a törvényekben kifejeződő társadalmi akaratnak megfelelően, a köz érdekében a társadalom által biztosított lehetőségek között látják el. „A Budapesti Rendőr-főkapitányság az ország legnagyobb városának a biztonságát felügyeli, mindez komoly, embert próbáló feladat, melyet a kollégáim a legjobb tudásuk szerint, esküjükhöz híven, lelkiismeretesen hajtanak végre. Mindent megteszünk azért, hogy szolgáljuk és védjük a budapesti lakosságot”- fejezte be ünnepi gondolatait Bucsek Gábor.


Varga Ferenc tű. dandártábornok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója szerint bajtársiasság és barátság köti össze a rendőröket és a tűzoltókat, mindannyian az állampolgárok védelmére esküdtek fel. „A munka során nem nélkülözhetjük az önkénteseket, hiszen összefogás nélkül nem tudunk hatékonyak lenni” - fogalmazott a dandártábornok hozzátéve azt, hogy a két testület milyen közel áll egymáshoz. „A tavalyi év óta a megyei ügyeleteink közös objektumban működnek, csak a fővárosban több mint ötezer esetben dolgoztak együtt rendőrök és tűzoltók egy-egy esemény kezelésében”- emlékeztetett az igazgató.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar és a Katasztrófavédelmi Intézet képzéseire idén mintegy 2000 érdeklődő volt kíváncsi. Számos dolgozó, oktató és hallgató képviselte az RTK-t a rendezvényen. A Rendészettudományi Kar sátránál a legtöbb középiskolás a nap folyamán a rendőr szakirányok felől érdeklődött. A rendezvényen résztvevő négyezer középiskolás hallgató közül sokan hangsúlyozták, számukra a rendőri szakma tiszteletet parancsol, már most bizonyos számukra, hogy az egyenruha kötelez.

Az eseményre kilátogatók százötven kiállító sátor segítségével, színvonalas és változatos programok során ismerkedhettek meg a rendőri munkával. Láthattak, rendőr-, tűzoltó-, és Old Timer autókat, szolgálati kutyákat, hagyományőrző lovas rendőröket, fegyverkiállítást, vezetési szimulátort, motoros, helikopteres, valamint a Rendészettudományi Kar oktatói és hallgatói által bemutatott intézkedéstaktikai és tonfa bemutatókat is. A tűzoltó majálison véradó kamion, füstsátor, légzőkészülék, tűztálca, tűzoltóautó kiállítás, régi kocsi fecskendő, habképző anyag és magasból mentési bemutató várta az érdeklődőket, és részletesen megismerkedhettek a tűzoltó gépjárművekkel, valamint speciális feszítő-vágó berendezésekkel is.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A rendőri szakma egy életre szóló hivatás

    • A rendőri szakma egy életre szóló hivatás

Dr. Farkas István rendőr ezredes, a Nemzetközi Oktatási Központ igazgatója pályafutása során mindig szívügyeként kezelte a rendőrök megfelelő intézkedéstaktikai felkészültségét. A képzések irányába való elkötelezettségének hátterében 9 éves kommandós és több mint 25 éves vezetői tapasztalata áll. A vezetése alatt álló intézmény más rendészeti és egyéb szervezetekkel közösen tervez és szervez képzéseket nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. A tanfolyamok igazodnak a célcsoportok igényeihez, együttműködésben alakítják ki a képzési tematikákat. A nyelvi képzések mellett specializálódtak a nemzetközi szinten kimagasló eredményeket felmutató, Végh József ötlete alapján kifejlesztett lélektaktikai tréningre, mely a Taktikai Házban megvalósuló egyedi intézkedéstaktikai felkészülést biztosítja a rendészeti szakemberek számára. A képzés során olyan alapvető kompetenciákat szereznek a résztvevők, melyek az intézkedések hatékonyságát növelik. Farkas István emellett támogatja az egyéb rendészethez kapcsolódó események és konferenciák megvalósítását, illetve tudományos kutatásban is részt vesz. Az aktuális kutatások egyike a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendészeti Magatartástudományi Intézet vezetője, Dr. Haller József által vezetett Kriminálpszichológiai Kutatóműhely keretein belül valósul meg. Szakmai elhivatottsága, gyakorlati és tudományos életútja a fiatal rendőr-nemzedék számára méltán példaértékű.

A sok éves gyakorlati tapasztalata alapján mit gondol, milyen alapvető kompetenciákra van szüksége egy rendőrnek?

Farkas István: Úgy vélem, egyrészt taktikai gondolkodásra, melynek kialakítása az intézkedéstaktikai képzés egyik célja. Másrészt egyfajta nyitottság és motiváció is szükséges a rendőri munka végrehajtásához. Külön kiemelném a motiváció rendkívüli szerepét, mely véleményem szerint a hivatástudat és a szakszerű munkavégzés alapja.

Ön szerint mi alakíthatja, illetve befolyásolhatja az intézkedési rutin folyamatát?

F. I.: Ebben a témakörben fontos megemlíteni és hangsúlyozni a „Jel-Zaj” Rendszer szerepét, amely a rutin kialakulásában alapvető fontosságú. Viszonylag magas ismétlődésszám szükséges ahhoz, hogy egy bizonyos cselekvéssor automatizmussá váljon, és a környezetből jövő számtalan információból a rendőr kiszűrje a munkájához legfontosabbakat. A különböző rendőri szakterületeken pedig a „jel”, az intézkedés szempontjából fontos és a „zaj”, mely az intézkedés szempontjából nem fontos jelenség  másként értelmezendő. Egy járőrnek, egy testőrnek, egy tömegoszlató rendőrnek, egy bűnügyesnek, vagy éppen egy fedett nyomozónak teljesen másképp kell látnia a világot. A különböző területen dolgozó rendőrök számára tehát mást jelent a „jel” és a „zaj”, amit az idegrendszer hosszú gyakorlás során tanul meg. A szakmai ismeretek elsajátítása mellett ezt a folyamatot erősítheti a világ történéseihez való rugalmas hozzáállás is. Véleményem szerint az alapok tudatos és tudományos kialakítása azért nagyon fontos, mert ezekre építve lehet az automatizmusokat kialakítani, ami a rendőri rutint eredményezi.

Ha valaki rendelkezik a feladatvégzéshez szükséges gondolkodásmóddal és megfelelő motivációval, akkor a stresszhelyzet befolyásolhatja-e az intézkedés hatékonyságát?

F. I.: Lesarkítva mondom: úgy vélem, stresszhelyzet nincs. Ez alatt azt értem, hogy az agyban egyfajta leképeződés szükséges a stressz kialakulásához. Ha a rendőr „stresszesnek” értékeli a helyzetet, az jelentősen befolyásolhatja a munkavégzését. A stressz-reakciók csökkentését pedig legegyszerűbb módon a rutin kialakításával lehet elérni, melyet tréningekkel és képzésekkel lehet erősíteni. A rutinnal rendelkező rendőr a szakszerű feladat végrehajtása során megerősítődik, és nem jelentkezik nála stressz-reakciót. A képzés célja nem a stressz-kezelés „megtanulása”, hanem a rendészeti kollégák komplex felkészítése. Arra törekszünk a tréningeken, hogy próbálja ki, ezáltal pedig ismerje meg magát a munkavégzése során előforduló helyzetekben. Ezt a szakmai fejlődést katalizálhatja a tudatos és motivált hozzáállás. Ha például keresi azokat a helyzeteket, amik jól modellezik a jövőben előforduló szituációkat, azzal az önképzését valósítja meg. A küzdősportot űző rendőrnek ezért sokkal egyszerűbb testi kényszer vagy bármilyen kényszerítő eszköz használata, mert képes egy másik embert megütni, illetve ha megütik, képes azt lelki következmények nélkül elviselni. Az ütés nem lesz stressz-faktor számára, ezért hasonló helyzetben nagyobb eséllyel reagál stressz-reakció nélkül, így szakszerűen tud majd intézkedni. A lélektaktikai tréning ezen a gondolatmeneten alapul, ezt modellezzük és gyakoroljuk kontrollált körülmények között. A rendőr különböző intézkedési helyzetekben, bár apró lépésekkel haladva, de tudatosan építi fel magában a „szakmát”.

Ön szerint, aki készül a hivatására, az a mindennapi életben is odafigyel bizonyos helyzetekre?

F. I.: Én azt gondolom, ha valaki szisztematikusan készül a szakmára és belső motivációval rendelkezik, az kihat az élet egyéb más területére is. Ezért van jelentősége a sportnak, mert rendszert képez a maga szabályaival és kiterjed nemcsak az edzésre, de a táplálkozásra és az időbeosztásra is. A rendőri szakmára való tudatos felkészülés ezért a civil életre is hatást gyakorol.

A „jó rendőri programok” kialakítása mennyi időbe telik?

F. I.: Ez nagyon nehéz kérdés, mert nemcsak a környezeti, hanem az egyéni adottságokon is múlik. Nem mindegy, hogy mi jellemzi azt az embert, akiben ki akarom alakítani. Rendőr esetében azonnal felmerül egy alapvető kérdés, hogy miért akar rendőr lenni? Ha kalandkészlettel rendelkezik és a filmek „valóságélményei” befolyásolják, akkor könnyen csalódhat, mert a filmek a szakmáról sok esetben torz képet közvetítenek. Azt fogja hinni, hogy a rendőr mindenható és minden nyomozati munkát egyedül el tud végezni. Ha egy leendő rendőr így gondolkodik a hivatásról, akkor csalódni fog. A rendőri munkához komoly és célirányos felkészülés szükséges. Mivel a környezet és a bűnözői világ változik, ezért a rendőri szakma igényli a megváltozott körülményekhez való gyors alkalmazkodást. A rugalmas hozzáállás és az önfejlesztés mellett pedig a képzések erősíthetik a szakmaiságot, mely a hivatástudatot növeli.

A hivatástudat kialakulását mi befolyásolhatja?

F. I.: Ha a családjából van előtte példa, az erősítheti a hivatástudat kialakulását. Valamennyire beleláthat a rendőri munkába és ennek ellenére, vagy éppen ezért szeretne rendőr lenni, akkor könnyebb a motiválás. Ugyanis véleményem szerint a hivatástudat egyik alapja a motiváció, mely az egyéni adottságokkal és a tudatos felkészüléssel karöltve hozza létre a szakembert. A szakemberré válás folyamatában a tanárok szerepe is fontos, hogy érdekessé tegyék a tanulnivalókat. Feladatuk, hogy bemutassák milyen sokrétű a rendőri munka, és széleskörű ismerettel, tudással kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki jó rendőrré váljon. Egy bűnügyesnek például nagyon sokat kell tanulnia és gyakorolnia, hogy a tanú- vagy a gyanúsított kihallgatás során az elkövető beismerő vallomást tegyen. Nagyon szép és színes a rendőri szakma és mivel sokféle terület van benne, azt gondolom, hogy különböző érdeklődésű emberek is megtalálhatják benne az életpályát. Mert úgy vélem, hogy ez életpálya, amit tényleg egy életen keresztül kell csinálni.

Véleménye szerint az életpályához elengedhetetlen motivációt hogyan lehet a legjobban fenntartani, esetleg növelni?

F. I.: Azt gondolom, hogy a mindennapi munkán túl olyan aktivitást célszerű folytatni, ami támogatja a rendőr-szakmai munkát. Képezhetjük magunkat fizikálisan, hogy az állandó mozgással a keringési rendszert karban tartsuk, illetve mentálisan is. A körülöttünk lévő eseményeket folyamatosan követni kell, mert a videók megfigyelése, a véleményeken való gondolkodás az ismeretek szintén támogatják a felkészülést. A rendőri munkára való felkészülés nagyon komoly és felelősségteljes hozzáállást igényel, mely nem fejeződik be az iskola elvégzésével.

Akkor a mindennapokból és a munkából is lehet meríteni a fejlődés érdekében?

F. I.: Igen, határozottan. A profi bokszoló sem úgy lesz profi, hogy egyből az övért száll ringbe, hanem pici sikerekből tevődik össze a pályája. Egy rendőr esetében lehet az egy cél, hogy egy részeg, hőzöngő emberrel egy normális igazoltatást valósítson meg. Az igazoltatási szituációban az emberek általában nem a rendőrnek engedelmeskednek vagy szegülnek ellen, hanem az egyenruhának. Ha a rendőr személyiségébe beépülnek azok az ismeretek, amiket a motivációval szerzett meg és a gyakorlással tökéletesített, akkor szakszerű intézkedést tud megvalósítani. Ez a komoly siker. Ebben az esetben nem az egyenruhának, hanem a felkészültségének köszönheti a rendőr a hatékonyságát. Apró lépésekből kell felépítenie magát és nagyon jó, ha emellett a parancsnok és a társak támogatását is élvezi. Figyelni kell arra, hogy a fejlődés mindig hozzáadásból jön létre, soha nem elvételből. Ezért fontos megbeszélni utólag a tapasztalatokat, hogy a hibákat javítsuk, és a pozitívumokat megerősítsük annak érdekében, hogy a jó gyakorlatok rögzüljenek és a jövőben még jobb intézkedés valósuljon meg. Mindig vonjuk le a tanulságokat, így lehet szépen felépíteni önmagunkat és így a motiváció is folyamatosan fennmaradhat. Ha érdekel minket, amit csinálunk és foglalkozunk magunkkal, a munkánkkal, akkor azt gondolom, az egy jó út. Ha tudatosak vagyunk, ha tudjuk mit, miért mondunk, csinálunk, az tovább erősíti a szakmai elhivatottságot. Azt gondolom, hogy megfelelő motiváció talaján, az önfejlesztés hatására valósulhat meg a tudatos felkészülés. Ez az, ami a rutin megszerzéséhez vezet, és ez az, ami a hatékony és szakszerű intézkedéseket eredményezi.

Az interjút Berecz Richárd harmadéves rendőr hallgató készítette, aki a rendészeti hivatásban megjelenő attitűdök témakörén belül végez kutatómunkát. A rendőrök felkészültségét alapvetően meghatározó kérdésekre keresi a választ, ezért vizsgálja a kognitív funkciók, illetve az intézkedési rutin jellegzetességeit a közrendvédelmi feladatok végrehajtása során.


Fotó: Szaló Roland r. hallgató


Cimkék: 2017

Rendőr Képzőművészek Kiállítása

    • Rendőr Képzőművészek Kiállítása  5
    • Rendőr Képzőművészek Kiállítása  7
    • Rendőr Képzőművészek Kiállítása  8
    • Rendőr Képzőművészek Kiállítása  6
    • Rendőr Képzőművészek Kiállítása  4
    • Rendőr Képzőművészek Kiállítása  3
    • Rendőr Képzőművészek Kiállítása  1
    • Rendőr Képzőművészek Kiállítása  2
  • Előző
  • Következő

A Rendőr Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a Rendőrségi Igazgatási Központ galériájában rendezte meg a XIX. Rendőr Képzőművészek Kiállítást, melynek a védnöke Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány volt. A kiállítók között szerepel már harmadik éve dr. Frigyer László r. őrnagy, a Rendészettudományi Kar Kriminalisztikai Intézet Bűnügyi Stratégiai Tanszékének tanársegédje is a fafaragásaival.

Bodrogi Gyulának, a nemzet színészének az ünnepélyes megnyitója, valamint zene- és táncművészeti előadások után a kiállítók elismerő okleveleket és tárgyjutalmakat kaptak. Az elismeréseket Dr. Töreki Sándor r. dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, valamint Sas Ferenc, az egyesület elnöke, és a kiállítás főszervezői, Németh János Antal és Serdült Erika Irán adták át.

A tárlaton a képzőművészek által kiállított festéssel, rajzolással, szobrászkodással, fafaragással, hímzéssel, valamint számos egyéb módon készült képzőművészeti alkotások 2016. április 20-tól 2016. május 13-ig tekinthetőek meg.

Frigyer László a honlap olvasói számára elmondta, hogy az eredeti szakmája asztalos.  „A mesterséget és ezzel a fa szeretetét édesapámtól örököltem. Így annak ellenére, hogy időközben több szakmát is kitanultam, és a Rendőrtiszti Főiskola elvégzését követően az ELTE-n jogász végzettséget szerezem, ha tehetem továbbra is édesapám régi műhelyében keresem az igazi kikapcsolódást”- hangsúlyozta a tanársegéd. Majd hozzátette: „A faragáshoz  csakúgy, mint az oktatáshoz, sok kitartás és türelem kell. A fával dolgozni kell.  Az emléktárgyak egyszerű asztalos vésővel készülnek néha akár napokig is. Ugyanakkor ez ennek a munkának a legnagyobb szépsége is egyben. Kezdetben csak egy faragatlan nyers munkadarab áll a rendelkezésre, amelyből ki kell hozni a legjobbat és a legszebbet. Mindez kapkodással, erőszakos nagy lépésekkel nem megy. Az eredményt csak aprólékos megtervezett munkával lehet elérni. Éppen ezért szeretek tanítani, mert az oktatásban is pontosan ez a lényeg. Ha kitartó türelemmel, szeretettel és példamutatással viseltetünk a hallgatók irányába, akkor lesz lehetőségünk arra, hogy a lehető legjobb irányba tereljük őket. Ugyanakkor sajnálatos módon nincs olyan sok időm az alkotásra, mint szeretném. Így általában csak ünnepi alkalmakra készítek egy-egy személyre szóló meglepetést közeli ismerősnek. A kiállított munkadarabok is családtagok részére készültek”- jelentette ki dr. Frigyer László.

Cimkék: 2017

Szakmai tanulmányút

    • Szakmai tanulmányút 1
    • Szakmai tanulmányút 2
    • Szakmai tanulmányút 3
    • Szakmai tanulmányút 4
    • Szakmai tanulmányút 6
    • Szakmai tanulmányút 5
  • Előző
  • Következő

 A Rendészettudományi Kar Vám-és Pénzügyőri Tanszéke szervezésében szakmai tanulmányúton vettek részt a tanszék másodéves, nappali tagozatos pénzügyi nyomozó szakirányú hallgatói a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó-és Vámigazgatósága záhonyi határkirendeltségén és a NAV Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán. Potoczki Zoltán püőr. alezredes, tanársegéd elmondta, hogy a hallgatók betekintést nyertek a vámkezelések menetébe, az adózás alól elvont jövedéki termékek, például csempészett cigaretta szabadforgalomba bocsátása elleni küzdelem rejtelmeibe, illetve tanulmányozták a vámhatóság hatáskörébe tartozó bűncselekményekhez, többek között a költségvetési csaláshoz kapcsolódó nyomozati munka jellegzetességeit. A tanulmányi úton a hallgatók megismerték a vámhatóság által használt rendészeti technikai eszközök és informatikai rendszerek, közúti röntgen berendezés, légpárnás hajó, térfigyelő rendszer, szolgálati kutya, EKÁER-rendszer működését, gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit.

Cimkék: 2017

A hét könyve: Ünnepi kötet a 70 éves Janza Frigyes tiszteletére

    • A hét könyve: Ünnepi kötet a 70 éves Janza Frigyes tiszteletére 1
    • A hét könyve: Ünnepi kötet a 70 éves Janza Frigyes tiszteletére 2
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

Ünnepi kötet a 70 éves Janza Frigyes tiszteletére:

Liber amicorum in honorem Friderici Janza septuagenarii

Szerkesztette: Boda József, Felkai László, Patyi András

Dialóg Campus Kiadó, 2017

„A könyv Dr. Janza Frigyes ny. á. rendőr vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár 70. születésnapjára készült. Tisztelői, barátai, volt és jelenlegi munkatársai, vezetői és beosztottai fogtak össze, hogy a köszöntés jegyében méltassák életútját, életművét, emberségét és szakmai elkötelezettségét.

A kötet a Belügyminisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a rendészeti szervek vezetőinek köszöntőivel indul, és több mint negyven tanulmányt foglal magába a rendészettudomány és a kapcsolódó tudományterületek művelőinek tollából.

A kerek 70. Életév egy apró szójátékra is lehetőséget ad, mondhatjuk, hogy az ünnepelt egy „hetvenkedő” rendőr, de a „hetvenkedő” rendőr mundérjában egy szerény, elkötelezett, szorgalmas és nagy munkabírású, hihetetlenül művelt, valójában minden dicsekvés nélküli, jó ember található, aki sokunknak nem csak kolléga, hanem barát is egyben.

Ez a kötet legyen tehát tisztelgés a Tudós, a rendőr Tábornok és a Barát előtt. Boldog születésnapot kívánunk! ”

- részlet a szerkesztők előszavából –

A kötetben található tanulmányok:

  • Angyal Miklós: Bűnjelek Eco-lógiája
  • Auer Ádám: A jogi személyiség a közjog és a magánjog paradigmájában – fragmentum
  • Balla Zoltán: A panaszjog mind a rendészet furcsa jogorvoslati eszköze
  • Balláné Füszter Erzsébet: Új technikai eszközök és módszerek a rendvédelmi munkában
  • Barabás A. Tünde: A média hatása a nézőkre: félelem kontra agresszió?
  • Blaskó Béla: Gondolattöredékek Kelsen Tiszta jogtanáról, a normativizmusról, a pozitivizmus kritikájáról, büntetőjogi vetületükről
  •  Boda József: A Rendőrakadémiától az egyetemi szintű képzésig
  • Boldizsár Gábor: Komplex veszélyek és komplex válaszok, avagy a hon- és rendvédelem közös ügyei
  • Christián László: Rendészet és rendszerváltás
  • Fantoly Zsanett: Rendészet és büntetőeljárás az alapjogok fényében
  • Finszter Géza: Forgatókönyvek
  • Fórizs Sándor: A német szövetségi belügyminisztérium 2015. Évi bűnügyi statisztikája
  • Gaál Gyula: A határellenőrzéstől a rendészettudományig
  • Görbe Attiláné Zán Krisztina: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének első öt éve
  • Gubicza József: Gondolatok a katasztrófavédelem állománya utánpótlásának és előmenetelének biztosítására tett lépésekről, azok eredményeiről
  • Haller József: Kriminálpszichológia és humán etológia – rendészeti etológia?
  • Hautzinger Zoltán: Bűnügyi nyomozás tudománya a magyar felsőoktatásban, avagy a kriminalisztikai képzés rendszere
  • Hegedűs Judit – Fekete Márta: Fogvatartottak reintegrációja egy nemzetközi projekt tükrében
  • Kaiser Tamás: A közpolitikai változások és az új institucionalizmus
  • Kerezsi Klára – Nagy Veronika: A rendészettudomány kritikai megközelítése
  • Kis Norbert: Politikai pszichológia avagy néplélektani töprengések
  • Koller Boglárka: Sorsfordító esztendő
  • Korinek László: Nyomok és tárgyi bizonyítási eszközök a bűnüldözésben – történeti adalékok
  • Kovács Gábor: A szervezeti kultúra megjelenésének sajátosságai a rendészeti szerveknél
  • Kovács Tamás: Két „csóttábori” jelentés nyomában
  • Kozáry Andrea: Perbeszéd helyett párbeszéd: mediáció mint konfliktuskezelési eljárás
  • Major Róbert: Büntetés vagy nevelés a közlekedésbiztonság javításának kulcsa?
  • Mátyás Szabolcs: A térinformatika rendészettudományi alkalmazásának lehetőségei
  • Nagy Judit: Rendészet Európában – uniós közös rendészeti mesterképzés
  • Németh József: Rendőrségi kutatások az EU Horizont 2020 pályázatok tükrében
  • Padányi József: Szun Ce és Zrínyi Miklós hadtudományi elvei a vezetésről
  •  Pallo József: Elvek és értékek a formálodó büntetés-végrehajtási jogban
  • Pap András László: A közelmúlt fejleményei az intézményes diszkrimináció és zaklatás joggyakorlatában
  • Ruzsonyi Péter: Hogyan tovább? Kérdőjelek a tész kapcsán
  • Sallai János: Dorning Henrik rendőrségi szakíró, a rendőrség országos szaktanulmányi felügyelője és zoológus
  • Sárkány István: A terror ideológiája, az ideológia terrorja
  • Szabó Andrea: Kockázatkezelés mesterfokon, avagy az értékelő-elemző specializáció tapasztalatai
  • Szakács Gábor: Az emberierőforrás-gazdálkodás a közszolgálat húzóágazatává válhat
  • Szilvásy György Péter: „Keresztes lovagok” egykor és most
  • Tarján Gábor: Az anschluss nyomában – Elűzött zsidók és a közigazgatás
  • Tóth Nikolett Ágnes: Negyvenöt éve a Belügyminisztérium szolgálatában
  • Varga János: A rendőrség határrendészeti és bűnügyi szervezeteinek együttműködése
  • Verhóczki János: Hivatásos tisztek a mai magyar rendészeti felsőoktatásban
  • Vókó György: A bűnismétlés megelőzéséről elméleti megközelítésből


A Kar könyvtárában megtalálható példány elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=423264

Cimkék: könyvajánló, 2017

Cimkék: könyvajánló, 2017

A Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék megalakulása egy sikertörténet

    • A Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék megalakulása egy sikertörténet

A rendkívüli méreteket öltő tömeges migráció, az újkori vagy modernkori népvándorlás súlyos kihívásokat jelent nemcsak az Európai Unió, de az egész világ számára is, így az elmúlt években a biztonság felértékelődött. Dr. Végh Zsuzsannával, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatójával beszélgettünk a migráció és a terrorizmus kapcsolatáról, a megoldási lehetőségekről és Európa jövőjéről, valamint arról, hogy mi hívta életre a Rendészettudományi Karon a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszéket, amelynek megvalósulását sikertörténetnek nevezte.

A Rendőrtiszti Főiskola (RTF) egykori hallgatójaként rendészeti igazgatás szakirányon végzett. Milyen emlékei vannak erről az időszakról?

Végh Zsuzsanna: Szívesen emlékszem vissza erre az időszakra, hiszen akkor nagyon fiatal voltam, tele világmegváltó gondolattal. A Rendőrtiszti Főiskola sok új ismeretet adott, a későbbiek során az élet pedig bebizonyította, hogy minden ott megszerzett tantárgyi ismeret elsajátítására szükség volt, ezeket ugyanis nagyon jól tudtam hasznosítani később a jogi egyetemen is. Már a főiskolai évek alatt elhatároztam, hogy szeretnék továbbtanulni. Az Igazgatásrendészeti Csoportfőnökségen olyan munkakörbe kerültem, ahol panaszügyekkel és másodfokú ügyekkel foglalkoztam. Azért jelentkeztem a főiskolai diploma megszerzését követően rövid időn belül a jogi egyetemre, mert a munkámhoz elengedhetetlenné vált a jogi ismeretek mélyebb elsajátítása. Esti tagozaton végeztem, napközben dolgoztam, este a kicsi gyermekeimmel foglalkoztam, majd utána tanultam.

 A Belügyminisztérium Idegenrendészeti és Menekültügyi Osztály vezetőjeként milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a munkája során?

V. Zs. Ennek az osztálynak az életre hívását az indokolta, hogy szükségessé vált egy új migrációs struktúra kialakítása, amelyhez természetesen a jogi alapokat is meg kellett teremteni. Ez az osztály rövid ideig létezett, hiszen fő feladatát teljesítette, ugyanis előkészítette azokat a jogszabályokat, amelyek a szervezeti változáshoz szükségesek voltak, emellett a működéshez szükséges feltételrendszert is kidolgozta.

Mi hívta életre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt 2000-ben?

V. Zs. Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában világossá vált, hogy a migráció kérdése előtérbe fog kerülni. Már akkor egyértelmű volt, hogy az Európai Unió a csatlakozás feltételeként elvárja egy olyan migrációs szervezet kialakítását, amely képes a közösségi vívmányokat hatékonyan végrehajtani az Európai Unió migrációs politikájának érvényre juttatása érdekében. Ebben az időszakban Magyarországon rendkívül tagolt volt az intézményi rendszer, ugyanis migrációs vagy azzal szorosan összefüggő feladatokkal több szervezet is foglalkozott. A rendőrség mellett idegenrendészeti feladatot látott el az akkor még létező Határőrség, önállóan működött a Menekültügyi és Migrációs Hivatal, amelynek szintén volt idegenrendészeti jogköre, belügyminisztériumi szervként látta el feladatait az Állampolgársági Főosztály. Minden szervezet érthetően a sajátos szervezeti célkitűzései és érdekei mentén, sokszor párhuzamosan végezte a feladatait. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez így nincs rendjén, ezért megszületett a kormányzati döntés a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásáról. Az új intézmény 2000. január 1-jén kezdte meg a működését, de az országos struktúra kiépítése csak több lépcsőben, két év alatt valósulhatott meg. 

Tizenhét éve Ön vezeti a szervezetet. Hogyan tudná összegezni ennek az időszaknak a sikereit?

V. Zs. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a kezdeti nehézségek ellenére ez a szervezet kiépült és megszilárdult. Az egyébként nagyon elkötelezett állomány bebizonyította, hogy válsághelyzetekben is képes helytállni. Kihívásokban az elmúlt 17 év alatt bőven volt részünk, hiszen minden évben adódott olyan feladat, amelynek a megoldása fokozott erőfeszítést, jelentős túlmunkavégzést és nagyon sokszor szervezeti átalakításokat igényelt. Azok az értékelések, amelyek egy-egy év végén elhangzottak kormányzati szinten, igazolták, hogy helyes döntés volt annak idején a szervezet létrehozása. Egyenrangú partnerei vagyunk az uniós tagállamokban működő menekültügyi és idegenrendészeti feladatokat ellátó szervezeteknek, és a hivatal ma már nagyon jó és széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Számos migránsokat kibocsátó, vagy a beutazások szempontjából frekventált országban jelen vannak munkatársaink, akik beutazásokat megelőző fontos szűrő-, ellenőrző feladatokat látnak el, munkájukkal jelentősen hozzájárulva a kockázatok csökkentéséhez.

2017. január 1-jétől a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt vezeti. Mennyiben változott a szervezet hatásköre?

V. Zs. Kormányzati döntés eredményeként elkerült a hivataltól az állampolgársági szakterület, amit természetesen fájlalok, mivel ez egy nagyon szép szakmai területe volt az intézményünknek. Nagyon sok munkát végeztünk ezen a szakterületen, hiszen amikor 2010-ben életbe lépett az egyszerűsített honosítás jogintézménye, évente százezres nagyságrendben érkeztek honosítási kérelmek. Az elmúlt évek során több mint 900 ezer ember honosítási kérelmében jártunk el és készítettünk elő döntési javaslatot. Nagyon sok esetben szélesebb összefogásra is szükség volt a hivatali szervezeten belül, mivel nem győzte az Állampolgársági Igazgatóság önmagában a kirívó mértékű feladat ellátását, ezért sokszor más központi egységek és a regionálisan működő területi szerveink munkatársait is mozgósítottuk. Szoros összefogással és egységes tenni akarással értük el az eredményeinket. Fájt a döntés azért is, mert olyan vezetők és munkatársak kerültek el a hivataltól, akikkel már nagyon sok éve együtt dolgoztunk, de akikről tudom, hogy az új szervezetüknél is eredményes munkát fognak végezni.

2012-ben Rendészettudományi Karrá alakult az RTF, amelynek Bevándorlási és Állampolgársági Tanszéke idén ötéves lett. Elégedett a kibocsátott hallgatókkal?

V. Zs. Nagyon elégedett vagyok. Évente rendszeresen értékeljük az eredményeket, meghatározzuk az irányokat, amelyek mentén változtatni szükséges annak érdekében, hogy azok a hallgatók, akik kikerülnek az iskolapadból és hozzánk jönnek dolgozni, minél eredményesebben és minél gyorsabban tudjanak bekapcsolódni a szakmai munkába. Azt tapasztaljuk, hogy kiváló elméleti felkészültséggel rendelkeznek, amit nagyon fontosnak tartok, olyan elméleti ismeretekkel bírnak, amelyek segítségével más felsőfokú oktatási intézményben végzett pályakezdőkhöz képest gyorsabban válnak alkalmassá a feladatok ellátására. A gyakorlati kérdések oktatására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, most kicsit másként is készülünk a szakmai gyakorlatok megszervezésére, mint a korábbi időszakban.

Miért tartották fontosnak azt, hogy a Rendészettudományi Karon kapjon helyet Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék, a képzés?

V. Zs. Már hosszú évekkel ezelőtt arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ez egy speciális szakterület, amely speciális ismereteket igényel, ezért fontos az ennek megfelelő oktatás. Amikor a Rendőrtiszti Főiskolán az idegenrendészeti vagy akár a menekültügyi szakmai tantárgyakat oktatták, megkaptam ugyan a megfelelő tudásanyagot, de ma már sokkal többre van szükség ahhoz, hogy valaki átlássa ezt a nagyon szerteágazó, nagyon sok problémával terhelt területet, különösen napjainkban. A képzés megvalósulása egy sikertörténet, mindig büszkén meg is osztom ezt minden egyes nemzetközi tárgyalás során a partnerekkel, akik szeretnének hallgatókat küldeni a tanszékünkre. Nyilván, ez akkor tud majd megvalósulni, ha egy angol nyelvű képzés is elindul, de a külföldi szakemberek már most elismeréssel szólnak az oktatás területén elért eredményekről.

Az elmúlt évben a biztonság felértékelődött, hiszen a modern kori népvándorlás súlyos kihívásokat jelent. Az illegális migráció további erősödésére számít az idén a Migrációkutató Intézet. Ön is ezzel számol?

V. Zs. Ez olyan súlyos probléma, amely nemcsak Európát, hanem szinte az egész világot érinti, és amely nem fog egyik pillanatról a másikra megoldódni. Vannak törekvések a folyamat megállítására, ezek azonban legfeljebb csak fékezik az áramlás mértékét. Ha nem történik komoly változás az Európai Unió migrációs politikájában, akkor hosszú távon együtt kell élnünk ezzel a nemkívánatos helyzettel. A közös európai menekültügyi rendszer az, amely elvileg alapját kellene hogy képezze a migrációs szervezetek munkájának, olyan zsinórmérték, amelyhez az unió elvárása szerint minden tagállamnak igazodnia kell. De ennek szabályrendszere migrációs szempontból konszolidált időszak terméke, és nem tud megfelelő választ adni a mai kihívásokra, ezért nem is lehet hatásosan alkalmazni. Szakmai körökben mindenki megfogalmazza a kritikáit, a nemzeti szabályok feszegetik a határokat a saját érdekek érvényesítése érdekében, ami nagyon fontos, hiszen az illegális migrációval összefüggésben súlyos biztonsági kérdésekről is beszélünk ma már. Ha az Európai Unió nem mutat kellő rugalmasságot a tekintetben, hogy ezeket a szabályrendszereket nagyon gyorsan megváltoztassa, akkor sokáig napirenden lesz ez a súlyos kérdés. Nyilatkozatok hangzanak el az olaszországi helyzettel kapcsolatban, hogy legalább 200 ezer migránsra számítanak ebben az évben. Én is többször megfogalmaztam már konferenciákon, hogy mennyire sérülékeny az EU–török megállapodás, ezt most láthatjuk az elmúlt napok eseményei kapcsán. A balkáni útvonal lezárása – elsősorban nemzetállami intézkedések nyomán – megtörtént, de azért még mindig nagy számban érkeznek illegálisan a migránsok ezen az útvonalon, többségében persze már nem igazán a háború elől menekülve. Ha Törökország esetleg nem tartja be a vállalásait, újra nagyon nehéz helyzet állhat elő. Bár úgy gondolom, hogy Magyarország a külső határvédelem megerősítésével nagyon sokat tett annak érdekében, hogy ne csak hazánk, hanem más tagállamok tekintetében is csökkenjenek a kockázatok.

Főigazgató asszony gondolta volna 2015-ben, hogy ennyire elhúzódó válságra kell számítani?

V. Zs. Őszintén szólva, igen, mert a migrációs gondok már sokkal korábban felmerültek, viszont láthatóan elmaradtak a szükséges intézkedések. 2015-ben egyértelművé vált, hogy nem áll az unió rendelkezésére olyan eszköztár, amellyel orvosolni tudta volna a kialakult válsághelyzetet. Nagyon régóta járok nemzetközi fórumokra, tagja vagyok az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal Igazgatótanácsának, ahol a migrációs szervezetek első számú vezetői találkoznak egy évben két-három alkalommal, hogy megvitassák az aktuális problémákat, a közös teendőket. Látható, hogy rendkívül lassan halad előre a közös megoldás kimunkálása. Olykor egyes tagállamok még azt is megkérdőjelezik, hogy jelenleg beszélhetünk-e egyáltalán válsághelyzetről. Nyilván azok a tagállamok, amelyek elkötelezettek a korábbi menekültpolitika, egy nyitott befogadási elveken nyugvó menekültügyi szabályrendszer mellett, nehezen értik meg, hogy most másra van szükség.

A Rendészettudományi Karon megrendezett konferencián legutóbb azt mondta, hogy az útnak induló embereket nem lehet megállítani, csak akkor, ha sikerül megszüntetni a migrációt kiváltó okokat. Lát erre esélyt?

V. Zs. Van elmozdulás ebben a tekintetben, hiszen az Európai Unió végre elkezdett foglalkozni egy kicsit hatásosabban a külső dimenzió kérdésével, jóllehet, ez évek óta napirenden volt. Különböző támogatások útján, gazdasági fejlesztésekkel, segélyprogramokkal a kibocsátó országokat próbálja segíteni. Ez lenne a helyes irány. Én is azt vallom, hogy biztonságban, emberi körülmények között legyen joga a hazájában élni minden embernek. A megoldás persze nagyon sok pénzbe kerül, és csak egy hosszú folyamat eredménye lehet. Főként olyan országok esetében adódnak gondok, ahol nincs szilárd kormányzás, vallási, törzsi viszályok uralkodnak. Ennek a megoldása az egyik legfontosabb gondunk jelenleg.

Egyértelműen kijelenthető, hogy az illegális migráció összefügg a terrorizmussal?

V. Zs. Az illegális migráció és a terrorizmus összefüggéseinek kérdése már a ’80-as években is előtérbe került, részese voltam az illegális migrációval foglalkozó több mint harminc országot tömörítő nemzetközi fórumnak, az úgynevezett Budapest Csoportnak. Ennek az volt a feladata, hogy az akkor már eléggé jelentős méreteket öltő illegális migrációval szemben megoldást találjon, hogy olyan ajánlásokat tegyen a kormányok számára, amelyek képesek megfékezni a folyamatot. Már 2001-ben, az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadások után is tartottunk egy olyan ülést, melynek egyébként Budapest adott otthont, ahol az volt a fő kérdés, hogy összefügg-e az illegális migráció a terrorizmussal. Nagyon sokan élesen felszólaltak az ellen, hogy ezeket bárki is összemossa, hiszen két különböző fogalomról van szó, és nem is szabad együtt emlegetni a két kérdéskört. Mások álláspontja azonban már akkor is az volt, hogy az illegális migráció elősegítheti a terrorizmus terjedését. Elfogadtak egy olyan ajánlást, amely az illegális migráció megfékezését úgy akarta elérni, hogy csökkenteni próbálta a biztonsági kockázatokat. Biometrikus okmányok kiadását javasolta például, célként tűzte ki az embercsempészekkel szembeni szigorú fellépést és egy olyan határellenőrzési rendszer kialakítását, ahol a biztonságot veszélyeztető személyek kiszűrhetőek. Sok év telt el azóta, és ezek a kérdések még mindig napirenden vannak. Ma már egyértelművé vált, hogy az illegális migrációval igenis összefügg a terrorizmus. Ma már nem lehet szétválasztani a kettőt egymástól. A mi szervezetünknek – együttműködve a nemzetbiztonsági kérdésekért felelős szolgálatokkal – az a feladata, hogy kiszűrje lehetőleg még a tranzitzónában azokat a személyeket, akik ebből a szempontból veszélyt jelenthetnek.  

Valóban Európa jövője forog kockán?

V. Zs. Bizonyos értelemben osztom ezt a véleményt azért, mert maga a schengeni rendszer léte forog most kockán. Több tagállam is visszaállította a belső határellenőrzést, ami nyilvánvalóan nehézséget okoz az uniós polgárok számára, hiszen korlátozza a szabad mozgás jogának gyakorlását. Ha újra mindenhol belső határokat építünk, Európa már nem lesz az az Európa, amit megálmodtunk, és amelynek érdekében lényegében létrejött az Európai Unió.

A napokban jogi határzárat szigorító módosításokat fogadott el az Országgyűlés a kormány javaslatára. A parlament döntésével kiegészítette a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal. Ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez idő alatt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el. Mindez elkerülhetetlenné vált?

V. Zs. Az elkövetkezendő hónapok óriási kihívása az új jogi szabályok alkalmazása lesz. Amikor 2015. szeptember 15-ével megtörtént a külső határ lezárása és megalakultak a tranzitzónák, ez egy nagyon helyes és elkerülhetetlen intézkedés volt. Jelentős mértékben visszaesett a Magyarországra illegálisan bejutó külföldiek száma, és ezzel összefüggésben a regisztrált menedékjogot kérők száma is csökkent. 2015-ben 400 ezren haladtak át az ország területén illegálisan, több mint 177 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet, többségükben persze ezzel szerették volna elkerülni az idegenrendészeti jogkövetkezményeket. 2016-ban a menedékkérők száma visszaesett 30 ezer alá, ez óriási különbség, jól látszik, hogy a szerb határszakaszon kiépült jogi és műszaki határzár jelentősen lefékezte az illegális beáramlást, de azért látszott, hogy kijátszható a rendszer. Most az új kihívás az, hogy a közelmúltban elfogadott törvénymódosításokat a gyakorlatban hogyan tudjuk majd a legeredményesebben alkalmazni. A határon történő eljárás szabályainak és az uniós irányelvnek az alkalmazása során láthatóvá vált, hogy miután a sérülékeny csoportba tartozó személyeket, a kisgyerekes családokat, az idős beteg embereket, a kísérő nélküli kiskorúakat nem lehetett a tranzitzónákban elhelyezni, velük szemben nem lehetett a határon történő eljárás szabályait alkalmazni, a nyitott befogadó intézményekbe beszállított kérelmezők 90 százaléka néhány napon belül elhagyta Magyarországot. Jogellenesen továbbhaladtak Ausztria, Németország és Svédország felé. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a helyzet nem fenntartható, ezért született ez a törvénymódosítás. Az Országgyűlés által elfogadott törvény ugyanis arról szól, hogy aki belép a tranzitzónába, és előterjeszti a menedékjogi kérelmét, annak a teljes eljárás időtartama alatt ott kell tartózkodnia, és csak akkor léphet be az ország területére, ha a hatóság megalapozottnak találta a védelmi igényét. A tranzitzónában a sérülékeny csoportba tartozók számára speciális feltételeket kell biztosítani. A 14–18 éves korosztálynál fiatalabb gyermekeket továbbra is beszállítják a számukra kijelölt gyermek- és ifjúságvédelmi intézménybe. A hivatal arra törekszik, hogy a szülőkkel együtt a tranzitzónában elhelyezett gyermekeknek a lehető legbarátságosabb környezetet biztosítsa.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes, fotó: Szilágyi Dénes


Cimkék: 2017