Szűkítés



Minden Címke 289


bejegyzések

A Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék megalakulása egy sikertörténet

    • A Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék megalakulása egy sikertörténet

A rendkívüli méreteket öltő tömeges migráció, az újkori vagy modernkori népvándorlás súlyos kihívásokat jelent nemcsak az Európai Unió, de az egész világ számára is, így az elmúlt években a biztonság felértékelődött. Dr. Végh Zsuzsannával, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatójával beszélgettünk a migráció és a terrorizmus kapcsolatáról, a megoldási lehetőségekről és Európa jövőjéről, valamint arról, hogy mi hívta életre a Rendészettudományi Karon a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszéket, amelynek megvalósulását sikertörténetnek nevezte.

A Rendőrtiszti Főiskola (RTF) egykori hallgatójaként rendészeti igazgatás szakirányon végzett. Milyen emlékei vannak erről az időszakról?

Végh Zsuzsanna: Szívesen emlékszem vissza erre az időszakra, hiszen akkor nagyon fiatal voltam, tele világmegváltó gondolattal. A Rendőrtiszti Főiskola sok új ismeretet adott, a későbbiek során az élet pedig bebizonyította, hogy minden ott megszerzett tantárgyi ismeret elsajátítására szükség volt, ezeket ugyanis nagyon jól tudtam hasznosítani később a jogi egyetemen is. Már a főiskolai évek alatt elhatároztam, hogy szeretnék továbbtanulni. Az Igazgatásrendészeti Csoportfőnökségen olyan munkakörbe kerültem, ahol panaszügyekkel és másodfokú ügyekkel foglalkoztam. Azért jelentkeztem a főiskolai diploma megszerzését követően rövid időn belül a jogi egyetemre, mert a munkámhoz elengedhetetlenné vált a jogi ismeretek mélyebb elsajátítása. Esti tagozaton végeztem, napközben dolgoztam, este a kicsi gyermekeimmel foglalkoztam, majd utána tanultam.

 A Belügyminisztérium Idegenrendészeti és Menekültügyi Osztály vezetőjeként milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a munkája során?

V. Zs. Ennek az osztálynak az életre hívását az indokolta, hogy szükségessé vált egy új migrációs struktúra kialakítása, amelyhez természetesen a jogi alapokat is meg kellett teremteni. Ez az osztály rövid ideig létezett, hiszen fő feladatát teljesítette, ugyanis előkészítette azokat a jogszabályokat, amelyek a szervezeti változáshoz szükségesek voltak, emellett a működéshez szükséges feltételrendszert is kidolgozta.

Mi hívta életre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt 2000-ben?

V. Zs. Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában világossá vált, hogy a migráció kérdése előtérbe fog kerülni. Már akkor egyértelmű volt, hogy az Európai Unió a csatlakozás feltételeként elvárja egy olyan migrációs szervezet kialakítását, amely képes a közösségi vívmányokat hatékonyan végrehajtani az Európai Unió migrációs politikájának érvényre juttatása érdekében. Ebben az időszakban Magyarországon rendkívül tagolt volt az intézményi rendszer, ugyanis migrációs vagy azzal szorosan összefüggő feladatokkal több szervezet is foglalkozott. A rendőrség mellett idegenrendészeti feladatot látott el az akkor még létező Határőrség, önállóan működött a Menekültügyi és Migrációs Hivatal, amelynek szintén volt idegenrendészeti jogköre, belügyminisztériumi szervként látta el feladatait az Állampolgársági Főosztály. Minden szervezet érthetően a sajátos szervezeti célkitűzései és érdekei mentén, sokszor párhuzamosan végezte a feladatait. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez így nincs rendjén, ezért megszületett a kormányzati döntés a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásáról. Az új intézmény 2000. január 1-jén kezdte meg a működését, de az országos struktúra kiépítése csak több lépcsőben, két év alatt valósulhatott meg. 

Tizenhét éve Ön vezeti a szervezetet. Hogyan tudná összegezni ennek az időszaknak a sikereit?

V. Zs. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a kezdeti nehézségek ellenére ez a szervezet kiépült és megszilárdult. Az egyébként nagyon elkötelezett állomány bebizonyította, hogy válsághelyzetekben is képes helytállni. Kihívásokban az elmúlt 17 év alatt bőven volt részünk, hiszen minden évben adódott olyan feladat, amelynek a megoldása fokozott erőfeszítést, jelentős túlmunkavégzést és nagyon sokszor szervezeti átalakításokat igényelt. Azok az értékelések, amelyek egy-egy év végén elhangzottak kormányzati szinten, igazolták, hogy helyes döntés volt annak idején a szervezet létrehozása. Egyenrangú partnerei vagyunk az uniós tagállamokban működő menekültügyi és idegenrendészeti feladatokat ellátó szervezeteknek, és a hivatal ma már nagyon jó és széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Számos migránsokat kibocsátó, vagy a beutazások szempontjából frekventált országban jelen vannak munkatársaink, akik beutazásokat megelőző fontos szűrő-, ellenőrző feladatokat látnak el, munkájukkal jelentősen hozzájárulva a kockázatok csökkentéséhez.

2017. január 1-jétől a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt vezeti. Mennyiben változott a szervezet hatásköre?

V. Zs. Kormányzati döntés eredményeként elkerült a hivataltól az állampolgársági szakterület, amit természetesen fájlalok, mivel ez egy nagyon szép szakmai területe volt az intézményünknek. Nagyon sok munkát végeztünk ezen a szakterületen, hiszen amikor 2010-ben életbe lépett az egyszerűsített honosítás jogintézménye, évente százezres nagyságrendben érkeztek honosítási kérelmek. Az elmúlt évek során több mint 900 ezer ember honosítási kérelmében jártunk el és készítettünk elő döntési javaslatot. Nagyon sok esetben szélesebb összefogásra is szükség volt a hivatali szervezeten belül, mivel nem győzte az Állampolgársági Igazgatóság önmagában a kirívó mértékű feladat ellátását, ezért sokszor más központi egységek és a regionálisan működő területi szerveink munkatársait is mozgósítottuk. Szoros összefogással és egységes tenni akarással értük el az eredményeinket. Fájt a döntés azért is, mert olyan vezetők és munkatársak kerültek el a hivataltól, akikkel már nagyon sok éve együtt dolgoztunk, de akikről tudom, hogy az új szervezetüknél is eredményes munkát fognak végezni.

2012-ben Rendészettudományi Karrá alakult az RTF, amelynek Bevándorlási és Állampolgársági Tanszéke idén ötéves lett. Elégedett a kibocsátott hallgatókkal?

V. Zs. Nagyon elégedett vagyok. Évente rendszeresen értékeljük az eredményeket, meghatározzuk az irányokat, amelyek mentén változtatni szükséges annak érdekében, hogy azok a hallgatók, akik kikerülnek az iskolapadból és hozzánk jönnek dolgozni, minél eredményesebben és minél gyorsabban tudjanak bekapcsolódni a szakmai munkába. Azt tapasztaljuk, hogy kiváló elméleti felkészültséggel rendelkeznek, amit nagyon fontosnak tartok, olyan elméleti ismeretekkel bírnak, amelyek segítségével más felsőfokú oktatási intézményben végzett pályakezdőkhöz képest gyorsabban válnak alkalmassá a feladatok ellátására. A gyakorlati kérdések oktatására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, most kicsit másként is készülünk a szakmai gyakorlatok megszervezésére, mint a korábbi időszakban.

Miért tartották fontosnak azt, hogy a Rendészettudományi Karon kapjon helyet Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék, a képzés?

V. Zs. Már hosszú évekkel ezelőtt arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ez egy speciális szakterület, amely speciális ismereteket igényel, ezért fontos az ennek megfelelő oktatás. Amikor a Rendőrtiszti Főiskolán az idegenrendészeti vagy akár a menekültügyi szakmai tantárgyakat oktatták, megkaptam ugyan a megfelelő tudásanyagot, de ma már sokkal többre van szükség ahhoz, hogy valaki átlássa ezt a nagyon szerteágazó, nagyon sok problémával terhelt területet, különösen napjainkban. A képzés megvalósulása egy sikertörténet, mindig büszkén meg is osztom ezt minden egyes nemzetközi tárgyalás során a partnerekkel, akik szeretnének hallgatókat küldeni a tanszékünkre. Nyilván, ez akkor tud majd megvalósulni, ha egy angol nyelvű képzés is elindul, de a külföldi szakemberek már most elismeréssel szólnak az oktatás területén elért eredményekről.

Az elmúlt évben a biztonság felértékelődött, hiszen a modern kori népvándorlás súlyos kihívásokat jelent. Az illegális migráció további erősödésére számít az idén a Migrációkutató Intézet. Ön is ezzel számol?

V. Zs. Ez olyan súlyos probléma, amely nemcsak Európát, hanem szinte az egész világot érinti, és amely nem fog egyik pillanatról a másikra megoldódni. Vannak törekvések a folyamat megállítására, ezek azonban legfeljebb csak fékezik az áramlás mértékét. Ha nem történik komoly változás az Európai Unió migrációs politikájában, akkor hosszú távon együtt kell élnünk ezzel a nemkívánatos helyzettel. A közös európai menekültügyi rendszer az, amely elvileg alapját kellene hogy képezze a migrációs szervezetek munkájának, olyan zsinórmérték, amelyhez az unió elvárása szerint minden tagállamnak igazodnia kell. De ennek szabályrendszere migrációs szempontból konszolidált időszak terméke, és nem tud megfelelő választ adni a mai kihívásokra, ezért nem is lehet hatásosan alkalmazni. Szakmai körökben mindenki megfogalmazza a kritikáit, a nemzeti szabályok feszegetik a határokat a saját érdekek érvényesítése érdekében, ami nagyon fontos, hiszen az illegális migrációval összefüggésben súlyos biztonsági kérdésekről is beszélünk ma már. Ha az Európai Unió nem mutat kellő rugalmasságot a tekintetben, hogy ezeket a szabályrendszereket nagyon gyorsan megváltoztassa, akkor sokáig napirenden lesz ez a súlyos kérdés. Nyilatkozatok hangzanak el az olaszországi helyzettel kapcsolatban, hogy legalább 200 ezer migránsra számítanak ebben az évben. Én is többször megfogalmaztam már konferenciákon, hogy mennyire sérülékeny az EU–török megállapodás, ezt most láthatjuk az elmúlt napok eseményei kapcsán. A balkáni útvonal lezárása – elsősorban nemzetállami intézkedések nyomán – megtörtént, de azért még mindig nagy számban érkeznek illegálisan a migránsok ezen az útvonalon, többségében persze már nem igazán a háború elől menekülve. Ha Törökország esetleg nem tartja be a vállalásait, újra nagyon nehéz helyzet állhat elő. Bár úgy gondolom, hogy Magyarország a külső határvédelem megerősítésével nagyon sokat tett annak érdekében, hogy ne csak hazánk, hanem más tagállamok tekintetében is csökkenjenek a kockázatok.

Főigazgató asszony gondolta volna 2015-ben, hogy ennyire elhúzódó válságra kell számítani?

V. Zs. Őszintén szólva, igen, mert a migrációs gondok már sokkal korábban felmerültek, viszont láthatóan elmaradtak a szükséges intézkedések. 2015-ben egyértelművé vált, hogy nem áll az unió rendelkezésére olyan eszköztár, amellyel orvosolni tudta volna a kialakult válsághelyzetet. Nagyon régóta járok nemzetközi fórumokra, tagja vagyok az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal Igazgatótanácsának, ahol a migrációs szervezetek első számú vezetői találkoznak egy évben két-három alkalommal, hogy megvitassák az aktuális problémákat, a közös teendőket. Látható, hogy rendkívül lassan halad előre a közös megoldás kimunkálása. Olykor egyes tagállamok még azt is megkérdőjelezik, hogy jelenleg beszélhetünk-e egyáltalán válsághelyzetről. Nyilván azok a tagállamok, amelyek elkötelezettek a korábbi menekültpolitika, egy nyitott befogadási elveken nyugvó menekültügyi szabályrendszer mellett, nehezen értik meg, hogy most másra van szükség.

A Rendészettudományi Karon megrendezett konferencián legutóbb azt mondta, hogy az útnak induló embereket nem lehet megállítani, csak akkor, ha sikerül megszüntetni a migrációt kiváltó okokat. Lát erre esélyt?

V. Zs. Van elmozdulás ebben a tekintetben, hiszen az Európai Unió végre elkezdett foglalkozni egy kicsit hatásosabban a külső dimenzió kérdésével, jóllehet, ez évek óta napirenden volt. Különböző támogatások útján, gazdasági fejlesztésekkel, segélyprogramokkal a kibocsátó országokat próbálja segíteni. Ez lenne a helyes irány. Én is azt vallom, hogy biztonságban, emberi körülmények között legyen joga a hazájában élni minden embernek. A megoldás persze nagyon sok pénzbe kerül, és csak egy hosszú folyamat eredménye lehet. Főként olyan országok esetében adódnak gondok, ahol nincs szilárd kormányzás, vallási, törzsi viszályok uralkodnak. Ennek a megoldása az egyik legfontosabb gondunk jelenleg.

Egyértelműen kijelenthető, hogy az illegális migráció összefügg a terrorizmussal?

V. Zs. Az illegális migráció és a terrorizmus összefüggéseinek kérdése már a ’80-as években is előtérbe került, részese voltam az illegális migrációval foglalkozó több mint harminc országot tömörítő nemzetközi fórumnak, az úgynevezett Budapest Csoportnak. Ennek az volt a feladata, hogy az akkor már eléggé jelentős méreteket öltő illegális migrációval szemben megoldást találjon, hogy olyan ajánlásokat tegyen a kormányok számára, amelyek képesek megfékezni a folyamatot. Már 2001-ben, az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadások után is tartottunk egy olyan ülést, melynek egyébként Budapest adott otthont, ahol az volt a fő kérdés, hogy összefügg-e az illegális migráció a terrorizmussal. Nagyon sokan élesen felszólaltak az ellen, hogy ezeket bárki is összemossa, hiszen két különböző fogalomról van szó, és nem is szabad együtt emlegetni a két kérdéskört. Mások álláspontja azonban már akkor is az volt, hogy az illegális migráció elősegítheti a terrorizmus terjedését. Elfogadtak egy olyan ajánlást, amely az illegális migráció megfékezését úgy akarta elérni, hogy csökkenteni próbálta a biztonsági kockázatokat. Biometrikus okmányok kiadását javasolta például, célként tűzte ki az embercsempészekkel szembeni szigorú fellépést és egy olyan határellenőrzési rendszer kialakítását, ahol a biztonságot veszélyeztető személyek kiszűrhetőek. Sok év telt el azóta, és ezek a kérdések még mindig napirenden vannak. Ma már egyértelművé vált, hogy az illegális migrációval igenis összefügg a terrorizmus. Ma már nem lehet szétválasztani a kettőt egymástól. A mi szervezetünknek – együttműködve a nemzetbiztonsági kérdésekért felelős szolgálatokkal – az a feladata, hogy kiszűrje lehetőleg még a tranzitzónában azokat a személyeket, akik ebből a szempontból veszélyt jelenthetnek.  

Valóban Európa jövője forog kockán?

V. Zs. Bizonyos értelemben osztom ezt a véleményt azért, mert maga a schengeni rendszer léte forog most kockán. Több tagállam is visszaállította a belső határellenőrzést, ami nyilvánvalóan nehézséget okoz az uniós polgárok számára, hiszen korlátozza a szabad mozgás jogának gyakorlását. Ha újra mindenhol belső határokat építünk, Európa már nem lesz az az Európa, amit megálmodtunk, és amelynek érdekében lényegében létrejött az Európai Unió.

A napokban jogi határzárat szigorító módosításokat fogadott el az Országgyűlés a kormány javaslatára. A parlament döntésével kiegészítette a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal. Ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez idő alatt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el. Mindez elkerülhetetlenné vált?

V. Zs. Az elkövetkezendő hónapok óriási kihívása az új jogi szabályok alkalmazása lesz. Amikor 2015. szeptember 15-ével megtörtént a külső határ lezárása és megalakultak a tranzitzónák, ez egy nagyon helyes és elkerülhetetlen intézkedés volt. Jelentős mértékben visszaesett a Magyarországra illegálisan bejutó külföldiek száma, és ezzel összefüggésben a regisztrált menedékjogot kérők száma is csökkent. 2015-ben 400 ezren haladtak át az ország területén illegálisan, több mint 177 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet, többségükben persze ezzel szerették volna elkerülni az idegenrendészeti jogkövetkezményeket. 2016-ban a menedékkérők száma visszaesett 30 ezer alá, ez óriási különbség, jól látszik, hogy a szerb határszakaszon kiépült jogi és műszaki határzár jelentősen lefékezte az illegális beáramlást, de azért látszott, hogy kijátszható a rendszer. Most az új kihívás az, hogy a közelmúltban elfogadott törvénymódosításokat a gyakorlatban hogyan tudjuk majd a legeredményesebben alkalmazni. A határon történő eljárás szabályainak és az uniós irányelvnek az alkalmazása során láthatóvá vált, hogy miután a sérülékeny csoportba tartozó személyeket, a kisgyerekes családokat, az idős beteg embereket, a kísérő nélküli kiskorúakat nem lehetett a tranzitzónákban elhelyezni, velük szemben nem lehetett a határon történő eljárás szabályait alkalmazni, a nyitott befogadó intézményekbe beszállított kérelmezők 90 százaléka néhány napon belül elhagyta Magyarországot. Jogellenesen továbbhaladtak Ausztria, Németország és Svédország felé. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a helyzet nem fenntartható, ezért született ez a törvénymódosítás. Az Országgyűlés által elfogadott törvény ugyanis arról szól, hogy aki belép a tranzitzónába, és előterjeszti a menedékjogi kérelmét, annak a teljes eljárás időtartama alatt ott kell tartózkodnia, és csak akkor léphet be az ország területére, ha a hatóság megalapozottnak találta a védelmi igényét. A tranzitzónában a sérülékeny csoportba tartozók számára speciális feltételeket kell biztosítani. A 14–18 éves korosztálynál fiatalabb gyermekeket továbbra is beszállítják a számukra kijelölt gyermek- és ifjúságvédelmi intézménybe. A hivatal arra törekszik, hogy a szülőkkel együtt a tranzitzónában elhelyezett gyermekeknek a lehető legbarátságosabb környezetet biztosítsa.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes, fotó: Szilágyi Dénes


Cimkék: 2017

Tömegkezelés az európai gyakorlatban

    • Tömegkezelés az európai gyakorlatban 6
    • Tömegkezelés az európai gyakorlatban 3
    • Tömegkezelés az európai gyakorlatban 5
    • Tömegkezelés az európai gyakorlatban 9
    • Tömegkezelés az európai gyakorlatban 8
    • Tömegkezelés az európai gyakorlatban 7
    • Tömegkezelés az európai gyakorlatban 1
    • Tömegkezelés az európai gyakorlatban 2
  • Előző
  • Következő

A Közbiztonsági Tudományos Diákkör és a Szent György Szakkollégium a „Tömegkezelés a hazai és az európai gyakorlatban” címmel rendezvényt szervezett a Rendészettudományi Karon.

Az eseményen a Készenléti Rendőrség állományába tartozó gyakorlati szakértők előadásait hallgathatták meg a jelenlévők. Holota Gábor r. őrnagy „Tömegkezelés és kommunikáció” címmel tartott prezentációjában a hallgatóság megismerkedhetett a tömegkezelés elvi alapjainak történeti áttekintésével Platón munkásságán át egészen Stephen D. Reicher szociálpszichológus korszerű elméletéig. Felvázolta a demokratikus tömegkezelés modern alapelveit is, majd bemutatta a 2016. március 01-je óta működő, európai mintára létrehozott de-eszkalációs csoport, a Partnercsoport munkáját.

A kommunikációt a középpontba helyező elméleti bevezető után következett Varga Tamás r. törzszászlós „Különbségek az európai rendőrségek tömegkezelési gyakorlatában” című előadása, amelyben a francia kontinentális típusú rendőrség készenléti csoportját (Compagnies Républicaines de Sécurité) és az észak-ír rendőrség (Police Service of Northern Ireland) tömegkezelési technikáit hasonlította össze a személyes tapasztalatainak a bemutatásával. Az előadás során szemléltette a rendőri alegységek mozgását önállóan és kötelékben, felhívta a figyelmet a két ország kiemelő csoportjainak különböző taktikai sajátosságaira és a gépjárműves taktikák sokféleségére. Az előadók készségesen válaszoltak a hallgatóság kérdéseire.

A Közbiztonsági Tudományos Diákkör képviseletében dr. Gál Erika r. őrnagy, míg a Szent György Szakkollégium képviseletében Bezsenyi Tamás r. őrnagy oktatók nyújtottak segítséget a rendezvény előkészületi tevékenységéhez és lebonyolításához. Az eseménnyel kapcsolatban mindketten hangsúlyozták, hogy az elsődleges szempont a hallgatók, hallgatói csoportok érdeklődési, kutatási körébe tartozó téma kiválasztása volt, majd az előkészületek során is arra törekedtek, hogy napjaink tömegkezelési gyakorlatának új irányait, változásait gyakorlati szakemberek tapasztalatai útján dolgozhassák fel hallgatóink. Dr. Major Róbert r. ezredes, a Közbiztonsági Tanszék vezetője hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű, a hallgatók érdeklődéséhez igazodó rendezvények nagymértékben hozzájárulnak hallgatóink megfelelő szervezeti kultúrájának kialakításához.


Cimkék: 2017

ORFK elismerés a kiemelkedő munkáért

    • ORFK elismerés a kiemelkedő munkáért

Április 24-e, Szent György napja Magyarországon a Rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból Papp Károly rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány elismerésben részesítette szakterületén huzamosabb időn át nyújtott kiemelkedő tevékenységéért Szerencsés Mónikát, a Rendészettudományi Kar közalkalmazottját.

Cimkék: 2017

Dékáni elismerések a Rendőrség napja alkalmából

    • Rendőrség napja 1
    • Rendőrség napja 3
    • Rendőrség napja 2
    • Rendőrség napja 5
    • Rendőrség napja 4
    • Rendőrség napja 6
    • Rendőrség napja 7
    • Rendőrség napja 8
  • Előző
  • Következő

„Az ünnepek megtartása, a hagyományok ápolása hozzájárulnak a közösségi lét fejlesztéséhez, a szervezeti kultúránk erősítéséhez. Egy szervezet életében fontos a közös ünneplés, ilyen a mai nap is, amikor megemlékezünk védőszentünkről, Szent Györgyről”- hangsúlyozta ünnepi gondolataiban Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke, az RTK egyetemi adjunktusa a Rendészettudományi Karon, a Rendőrség Napja alkalmából megrendezett ünnepségen.

Majd hozzátette: „Sárkányölő Szent György római kori katona és keresztény mártír volt, a küzdelem, az elesettek segítésének, támogatásának jelképévé vált. Élete, vértanúhalála és legendája példázata annak az elvnek, hogy küzdeni sohasem valaki, hanem valami ellen hivatott az ember. Szent György nemes jellemének tulajdonságai, a bátorság, a hősiesség, a kitartás, a nehézségek méltóságteljes tűrése, ő volt a középkorban a lovagok oltalmazója, a zarándokok védőszentje.”

Németh József köszöntőjében felidézte azt is, hogy különösképpen nagy volt György tekintélye a középkori Angliában. Oroszlánszívű Richárdnak személyes védőszentje volt, és III. Henrik idejében az 1222. évi oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították. A szigetországnak több mint 160 templomát szentelték Györgynek, s ünnepét kötelezővé tették. III. Eduárdtól ered az angol hadsereg csatakiáltása:,,Szent Györggyel Angliáért!'' Ő alapította a Szent György- vagy térdszalag-rendet is. A szent lovag tisztelete V. Henrik idejében érte el a csúcspontját, amikor a canterburyi érsek rendelkezése szerint Szent György ünnepe ugyanazt a liturgiai rangot kapta, mint a karácsony. A reformáció ellenére az anglikán egyház is megőrizte György iránti szeretetét. Századunk elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította. Az alezredes elmondta azt is, hogy a bátor szembeszállás a veszélyekkel és a bajba jutottak önzetlen segítése méltó példaképként állíthatók egy demokratikus állam modern rendőrsége elé.  Szent György a rend, a jogszerűség meggyőződéses védelmezője, a démonok uralmának megszüntetője, szimbolikusan pedig a gonosz, a bűn minden alakjának üldözője és legyőzője volt.

Majd záró gondolataiban emlékeztetett: “A fegyveres szervek életében, így a magyar rendőrségében is nagyon fontos szerepet játszik a tradíció, és a tapasztalat. A közszolgálati képzés egyik fontos eleme a tradíciók továbbadása a fiatalok számára, mely a rendészettudomány művelésének magyarországi fellegvárában, a Rendészettudományi Karon jelen van. Az erős szervezeti kultúrával rendelkező szervezetek tevékenysége a kutatások szerint eredményesebb. Korunk rendőrének azonban már nap, mint nap újabb kihívásoknak kell megfelelnie, mint elődeinknek. A jó szakmai gyakorlat, nem alakulhat ki a hagyományok ápolása és a tudományos kutatás által megszerzett tudás nélkül.”


A Szent György Szakkollégium nevében Bezsenyi Tamás r. őrnagy Tonhauser László, Dobos János és Mág Bertalan munkásságáról érdekes történetek felelevenítésével emlékezett meg.


A Rendőrség Napja alkalmából elismeréseket adott át Dr. habil Boda József nb. vezérőrnagy (nyá.), a Rendészettudományi Kar dékánja.

A hallgatók magas szintű intézkedéstaktikai felkészítéséért végzett fáradhatatlan tevékenységéért dicséretben részesült:


1.   Oláh Attila r. hadnagy


Százhalombattán a Nemzetközi Nyílt Harcművészeti Versenyen elért első helyezéséért dicséretben részesült:


2.   Magyari Irma r. hallgató

3.   Szőllősi Bence r.hallgató

4.   Mérei Alex r.hallgató

5.    Moldicz Máté r. hallgató

Százhalombattán a Nemzetközi Nyílt Harcművészeti Versenyen elért második helyezéséért dicséretben részesült:


6.   Csesznik Virág bizt. hallgató

7.   Novák Norbert r. hallgató
 


A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola VIII. Életmentő és Elsősegélynyújtó versenyen elért kiemelkedő eredményéért dicséretben részesült:


8.   Cserpák szabolcs r. hallgató

9.   Hörcsög Zoltán r. hallgató

10. Magyar endre Balázs r. hallgató

11. Madarász Péter r. hallgató



Kiemelkedő közösségi munkájáért dicséretben részesült:


12. Megyeri Géza r. hallgató

13. Énekes Gergely István r. hallgató

14. Kalányos Adél r. hallgató

15. Ádám Marcell r. hallgató

16. Farkas Norbert r. hallgató

17. Bíró Bálint r. hallgató

18. Molnár Ágnes r. hallgató

19. Koller István r. hallgató

20. Sándor Károly r. hallgató

21. Nerpel Richárd r. hallgató

22. Dobos Imre r. hallgató


Kiemelkedő szakaszparancsnoki tevékenységéért dicséretben részesült:

23. Domján Péter r. hallgató

24. Kiss Sándor r. hallgató



Makón a BM Országos Judo Bajnokságon elért első helyezéséért dicséretben részesült:


25. Balogh Szilvia r. hallgató

26. Nerpel Richárd r. hallgató

27. Pryma Attila bizt. hallgató


Egyetemi és Rendészeti Terepfutó Bajnokságon elért első helyezéséért dicséretben részesült:


28. Magyar Milán r. hallgató

29. Pradalits Dorina r. hallgató


Hazai és nemzetközi szinten elért rendszeres sportteljesítményéért dicséretben részesült:


30. Iflinger Zsolt János püőr. hallgató

31. Markek Dávid r. hallgató

32. Bósa Bence püőr. hallgató

33. Horváth Krisztián püőr. hallgató

34. Pálfi Zoltán püőr. hallgató


A Kar Kiváló Oktatója Dr. Farkas Johanna adjunktus lett, akinek Dr. habil. Boda József nb. vezérőnagy (nyá.), dékán oklevéllel gratulált. Az adjunktus az elismerést a rendezvényen jelenlévő édesapjának, Farkas Lászlónak, a Rendőrtiszti Főiskola egykori hallgatójának ajánlotta, aki egész életében kitartásra, szorgalomra és hazaszeretetre nevelte, tanította. 


Dr. Buzás Gábor c. r. alezredesnek a Belügyminiszter kiemelkedő szolgálati tevékenysége elismeréséül a Rendőrség Napja alkalmából "A Köz Szolgálatáért" érdemjel Bronz fokozatát adományozta.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: 2017

Az RTK hallgatói győzelmet arattak a nemzeti kiberversenyen

    • kiberverseny

A Rendészettudományi Kar biztonsági szakirányának hallgatói Dr. Gyaraki Réka rendőr őrnagy, tanársegéd vezetésével állhattak a dobogó legfelső fokára a közelmúltban rendezett nemzeti kiberversenyen, így ők utazhatnak a genfi Cyber 9/12 nemzetközi vetélkedőre. Gyaraki Réka jogász, tíz éve szerelt fel a rendőrség állományába, 2008-ban végzett a Rendészettudományi Kar jogelőd intézményében, a Rendőrtiszti Főiskola rendőrszervező képzésén. Infokommunikációs szakjogász, jelenleg doktorjelölt. A tanársegéddel a kiberbiztonságról, kibervédelemről beszélgettünk, aki ebben a témában 2008 óta végez kutatásokat.

Mit jelent ez a szó, hogy kibervédelem?

Az információs rendszereknek, a kibertérből származó fenyegetettségek elleni  védelmét jelenti. A 2013. évi L. törvény pontosan definiálja a kiberbiztonság kifejezést: a kibertérben létező kockázatok kezelésére alkalmazható politikai, jogi, gazdasági, oktatási és tudatosságnövelő, valamint technikai eszközök folyamatos és tervszerű alkalmazása, amelyek a kibertérben létező kockázatok elfogadható szintjét biztosítva a kiberteret megbízható környezetté alakítják a társadalmi és gazdasági folyamatok zavartalan működéséhez és működtetéséhez.

Mióta foglalkoznak ezzel a kérdéssel a világon?

1989-ben lépett hatályba az Európai Unió szabályozása a témában, ugyanakkor a kiberbűnözéssel már a hatvanas években is foglalkoztak. 2011-ben kötötték meg a számítógépes bűncselekményekre vonatkozó egyezményét, ami nálunk a 2004-es törvénnyel 2005-ben lépett hatályba. Az egyezményt 80-90 állam írta alá, holott mindenkit érint.

Legutóbb azt nyilatkozta, hogy a kibervédelemnek egyre nagyobb szerepet kellene kapnia az oktatásban is, hiszen az élet szinte minden területén használt információs rendszerek ellen irányuló támadásokat elsősorban oktatással, tudatosítással lehetne megelőzni, kivédeni.

A tudatosság, a tudatosítás a legfontosabb. Már általános iskolában is fontos lenne felhívni a figyelmet a kiberbiztonság fontosságára, a kibertámadások ugyanis minden felhasználót fenyegetnek. Tudatosan kellene használnunk az informatikai eszközeinket. Előfordulhat, hogy valaki soha nem értesül arról, hogy kibertámadás érte a számítógépét. Könnyelműek vagyunk a jelszavaink használatával, a letöltésekkel. Sokan nem tudják, hogy mobiltelefont is érhet támadás, arra is vírusirtót lenne szükséges telepíteni. Bár bevallom, hogy még én sem vagyok annyira tudatos használó, amennyire fontos lenne. Rengeteg intelligens eszközünk van otthon védelem nélkül, annak ellenére, hogy tudom, ezeket is megtámadhatják, hiszen azok wifiről is működtethetőek. Éppen ezért általában igyekszem elkerülni a kényelmi funkciókat használatát a mobiltelefonos alkalmazásokról. A laptopokon már évek óta leragasztom a webkamerát. Sajnos mindenki adatokat szeretne szerezni, mely a feketepiacon egyre nagyobb értéknek számít. A hackerek számát manapság már megbecsülni sem lehet. Magyarország azonban nem a legveszélyeztetettebb ország. Oroszországban követik el a legtöbb kiberbűncselekményt, ott a hackereknek nagy „értéke van”. 

Milyen eszközök állnak még rendelkezésre a megelőzés mellett?

Nagyon fontos rendészeti eszközökkel is fellépni a kiberbűnözés ellen.

2010-ben a kormány létrehozta a Kibervédelmi Központot. Mivel foglalkoznak?

A kiberbiztonság országos koordinációjáért felel. Emellett 2013-ban létrejött a Kibervédelmi Intézet is, amely sérülékenység-vizsgálattal foglalkoznak. Lehetőséget biztosítanak arra, hogy amennyiben támadás ér egy felhasználót, értesíteni tudja a kollégáikat e-mailben, akik technikai jellegű segítséget nyújtanak.

2013-tól Magyarország lett a NATO kibervédelmi munkacsoportjának vezetője is.

A NATO a tavalyi évben a kiberteret hivatalosan is hadszíntérré nyilvánította. A kibertéren keresztül történt támadások is katonai támadásoknak minősülnek, így kollektív összefogásra van szükség a NATO-tagok körében.

Ha jól tudom, létrejött a Kiberkoordinációs Tanács a kibervédelmi stratégia kialakítására, létrejött egy kibervédelmi ügyekben eljáró hatóság is, a kibervédelmi oktatás pedig ezeknek megfelelő keretrendszert kapott az információbiztonsági vezetők egyetemi képzésében.

2010-től van stratégiánk, kiberkoordinátort is választottak Rajnai Zoltán személyében. Ő volt a versenyen az egyik bíráló és a nemzetközi megmérettetésre való felkészülésünk során segítséget is kértünk tőle a versenyzőimmel.

Magyarország Kormánya 2013. március 21-én kormányhatározatot fogadott el Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról. A stratégia megfogalmazott célja, a kibertér biztonsági környezetének elemzése alapján azon nemzeti célok, stratégiai irányok, feladatok és átfogó kormányzati eszközök meghatározása, amelyek alapján hazánk érvényesíteni tudja nemzeti érdekeit a globális kibertér részét képező magyar kibertérben is.

Kötelezettségeink keletkeztek a kiberterrorizmussal kapcsolatban, a témában ajánlásokat fogadtunk el. Veszélyesebbnek tartom azt, ha egy terrorista informatikai rendszert támad meg, úgy vélem, sokkal nagyobb veszélyforrást jelenthet, mint egy bombatámadás. 2015-ben Ukrajnában például egy atomerőmű irányítási, vezérlő rendszerét támadták meg, aminek következtében két héten keresztül nem működött az áramellátása. Legutóbb Veszprémben a kórház ellen irányult a kibertámadás, fél napig nem működött a betegrögzítő rendszer. Sok hacker kedvtelésből követ el ilyen cselekményeket, sokszor fiatalok cserélnek kódokat egymással. Magyarországon 2000-ben fiatalkorúak feltörtek egy szervert, majd az elért felhasználóneveket és a jelszavakat megosztották internetes oldalakon. Ezek az esetek is azt példázzák, hogy elengedhetetlenné vált a kibertér biztonsági környezetének az elemzése is. Magyarország egyébként a 10. helyen szerepel a kiberbűnözés területén, az elkövetett kiberbűncselekmények listáján pedig harmadikként.

Mit tudhatunk az információbiztonsági törvényről? 2015-ben módosították legutóbb.

Kétévente kötelező a módosítás, hiszen az információs rendszerek óriási sebességgel fejlődnek. A rendészeti jellegű változtatások, kiegészítések megírásában én is közreműködtem. Tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy rugalmasabb jogi szabályozásra lenne szükség.

A versenyről mondjon, kérem néhány gondolatot!

Az egyik hallgatóm ötlete volt, hogy nevezzünk a versenyre. A csapat tagjai, Margitics József, Bártfai Fanni, Molnár Tibor és Mészáros István mindannyian a biztonsági szakirány nappali és levelező munkarendű hallgatói. Egyikük a SOTE biztonsági vezetője, a csapat másik tagja korábban dolgozott a Nemzeti Nyomozó Iroda Csúcstechnológiai Bűnözés elleni Osztályán, összességében mindannyiuknak volt kibervédelmi területen szerzett előképzettsége. A versenyen egy fiktív helyzetre, egy kialakult kiberkonfliktusra kellett megoldási lehetőségeket keresni a résztvevőknek.

Mi lehet a sikerül titka?

A sikerünk titka az volt, hogy hallgatóink komplex tudással rendelkeznek.

Hogyan készültek a versenyre?

Előzetesen megkaptuk a forgatókönyvet, amiben az szerepelt, hogy egy egészségügyi intézmény ellen intézett támadás kezelésében kell majd részt vennünk. Részletesen leírták, hogy milyen támadásról van szó és kiket érint. Kidolgoztunk egy javaslatot és egy négy oldalas helyzetértékelő jelentést, a megadott kérdések alapján. A verseny előtt egy héttel aztán megkaptuk a kibővített forgatókönyvet is. Egy hét alatt elkészítettünk egy nagyon részletes prezentációt. Eközben megtudtuk azt is, hogy bekerültünk a legjobb öt csapat közé, majd a versenyen előadtuk az általunk összeállított anyagot, valamint sikeres megválaszoltuk a további feltett kérdéseket.

Mennyi időt vett igénybe a felkészülés?

Minden nap, decembertől januárig végéig, sok esetben késő éjjel készültünk a versenyre. Két ünnep között is foglalkoztunk a legfontosabb kérdésekkel. Minden résztvevő hozzátett egy-egy gondolatot, ami végül elvezetett minket a sikeres megoldáshoz. Mindannyian meg akartuk nyerni ezt a versenyt.

A Genfi Cyber 9/12 nemzetközi vetélkedőre hamarosan utaznak. Mit gondol, milyen eséllyel pályáznak?

A genfi versenyen való részvételünk költségeit a nemzeti vetélkedő szervezői állják. A Cyber 9/12 európai döntőjét április 20-21-én, az Atlanti Tanács, a Genfi Biztonságpolitikai Központtal együttműködve rendezi meg, angol munkanyelven. A hallgatóknak fiktív forgatókönyv alapján egy nagyszabású, az európai rendszerek ellen irányuló számítógépes támadásra kell majd reagálniuk. Az lesz a feladatuk, hogy ajánlásokat tegyenek védekező intézkedésekre, valamint összehangolják a különböző szereplők eltérő érdekeit a közös fellépés megvalósításához. A versenyzők az ötleteikből és javaslataikból egy kollektív kiberbiztonsági válságkezelő tervet állítanak majd össze, amelyben számításba kell venniük a többi között a NATO, az EU és az érintett államok politikai és irányítási struktúráját is. Egyelőre még várjuk a forgatókönyvet, akkor pontosabban fogjuk tudni, hogy milyen feladatra számíthatunk. Március 29-én az új forgatókönyv alapján szervezünk egy kerekasztal-beszélgetést országos hírű szakemberekkel, akiknek számítunk a segítségére. Nagy reményekkel utazunk ki és továbbra is mindent megteszünk a győzelemért.


A Szent György Szakkollégium tagjaiból álló New Generation Team névre keresztelt csapat is indult a versenyen. Bóka Dorottya harmadéves bűnügyi nyomozó szakirányos hallgató, Nagy Ivett és Köllő Dávid másodéves gazdaságvédelmi nyomozó szakirányos hallgatók, valamint Tóth Gergő másodéves közlekedésrendészet szakirányos hallgató, Som Zoltán, az Államtudományi és Közigazgatási Kar PhD hallgatójának a vezetésével a negyedik helyezést érték el.

„Rengeteget tanultunk a felkészülés során. Megtisztelő volt számunkra, hogy egyenruhában képviselhettük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karát a verseny szóbeli fordulóján. Csak ajánlani tudom minden hallgatónak, hogy jövőre mérettesse meg magát, mert a későbbiekben biztosan megtérül majd a befektetett munka. A győztes csapatnak sikeres felkészülést és eredményes versenyzést kívánunk a Cyber 9/12 versenyen”- hangsúlyozta Köllő Dávid.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: 2017

A Büntetés-végrehajtási Tanszék legjelentősebb tudományos projektje

    • büntetés végrehajtás 2
    • büntetés végrehajtás 1
  • Előző
  • Következő

A Büntetés-végrehajtási Tanszék legjelentősebb tudományos projektje valósulhat meg

A Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszékének kutatói megalapították a Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhelyt, és megtartották a nemzetközi nyitóértekezletüket. A Közigazgatás és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló kutatás jelentőségét, céljait és tevékenységrendszerét Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a kutatás vezetője ismertette. Kiemelte, hogy a pályázat az állam közbiztonsági feladatainak fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. 

„A kutatás a reintegrációs tisztek képzésével járul hozzá ahhoz, hogy a szabadult fogvatartottak ne kövessenek el újabb bűncselekményt, valamint képesek legyenek törvénytisztelő és önálló életvezetésre. A program célkitűzése párhuzamos a büntetés-végrehajtási kódexben foglaltakkal, hiszen a fogvatartottak eredményes reintegrációja kiemelt célként jelenik meg” – hangsúlyozta a dandártábornok. Hozzátette, a kutatás egyszerre szolgálja a büntetés-végrehajtási reintegrációs munka mindennapi eredményességét, a tudományt és a felsőfokú szakemberképzést. A kutatás vezetője a reintegrációs tisztet a büntetés-végrehajtás kincsének, legfontosabb szereplőjének tartja. „Az NKE-n mint az együttműködés egyetemén megvalósul az együttműködés programja, hiszen Kanada, Málta és Románia büntetés-végrehajtási szervezetei, felsőoktatási szakemberei, valamint az NKE karai és a BVOP képviselői is segítik a munkánkat” – fogalmazott a dandártábornok, aki részletesen beszámolt a kutatás időzítéséről, a legfontosabb mérföldkövekről. A publikációk és tankönyvek 84 ív terjedelemben foglalkoznak majd a modern büntetés-végrehajtás pszichológiájával, a reintegráció neveléslélektani kérdéseivel, filozófiai, tudományrendszertani és elméleti megközelítésekkel, a börtönök történetével. Szó lesz a reintegrációs tiszt feladatköréhez kapcsolódó ellenőrzési és adminisztratív tevékenységekről, a jogi, valamint a biztonsági vonatkozásokról, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet történetéről is. Valamennyi tervbe vett publikáció – alapkutatások vagy gyakorlati kutatások eredményeként – a reintegráció sikeres végrehajtásához szükséges ismereteket tartalmaz majd. Olyan ismeretek átadására törekszünk, amelyek nemcsak a reintegrációs tisztek képzését és mindennapos munkavégzését segítik elő, hanem hozzájárulnak a teljes Büntetés-végrehajtási Szervezet munkájának eredményességéhez, így végső soron a tercier bűnmegelőzéshez.

A kutatócsoport tagjai már pontosították a projektet és véglegesítették a munkatervet. Ruzsonyi Péter emlékeztetett: „Az NKE Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszékén már a pályázat hivatalos kiírását megelőzően elindult egy közös gondolkodás a szóba jöhető kutatási terület körvonalazása, és a kötelezően előírt feltételek biztosítása érdekében. A hónapokig tartó előkészítő munka alatt is tisztában voltunk azzal a hatalmas lehetőséggel és felelősséggel, hogy eredményes pályázat esetén a tanszék 45 éves történetének legjelentősebb tudományos projektjét valósíthatjuk meg.” Elmondta azt is, hogy a kutatási terület kiválasztása során szinte automatikusan a reintegrációs tisztek képzésének fejlesztését határozták meg prioritásként, hiszen korrekciós irányultságuk miatt jelenleg ezt a szakmai kihívást tekintik a legjelentősebbnek.

A Kormány nyolc új börtön építését kezdi meg, ami 5000 fős fogvatartotti férőhelybővítés jelent, és 2500 új kolléga felvétele, kiképzése vár megoldásra. Ebből a feladatból természetesen tanszékünk is kiveszi a részét. Premisszaként fogadjuk el, hogy a reintegrációs tisztek munkájának minősége alapvetően meghatározza a fogvatartottak visszailleszkedési esélyeit, így a reintegrációjuk eredményességét. A reintegrációs tisztek a munkavégzésükhöz szükséges ismereteiket és végzettségüket jelenleg kizárólag az NKE RTK Büntetés-végrehajtási Tanszékén, illetve annak közreműködésével átképzés során szerzik meg. Kutatásunk aktualitását bizonyítja, hogy az új Bv. kódex a nevelői beosztást megszüntette, és helyébe a reintegrációs tiszti beosztást emelte be. Az új elnevezés mögött új funkciók ellátása, ugyanakkor megváltozott feladatrendszer is áll, amelyre fel kell készítenünk a hallgatókat. Ez a feladat csak akkor teljesíthető, ha jelentős mértékben átalakítjuk a jelenlegi oktatási anyagot és a képzési struktúrát. Törekvéseink minden vonatkozásukban illeszkednek a Rendészettudományi Karon jelenleg zajló folyamathoz; miszerint a nappali munkarendben tanuló hallgatók zömének képzési ideje 3 évről 4 évre emelkedik. Ez a változás a büntetés-végrehajtási hallgatókat előreláthatóan 2018 szeptemberétől érinti majd először” – jelentette ki a dandártábornok.

A kutatóműhely tagjai prioritásként kezelik, hogy már most fel kell készülniük az új börtönök átadásából következő jelentős mértékű szakemberigényre, a kiképzési és oktatási szükségletek kielégítésére. Az elkövetkező években megközelítően 250–300 új tiszt kibocsátását kell megoldaniuk. Álláspontjuk szerint az ilyen mértékű szakemberigény kielégítése a továbbiakban már nem biztosítható a zártpályás rendszer változatlan fenntartása mellett: indokoltnak látszik a nappali munkarendű képzésre történő jelentkezés lehetőségének megnyitása a civil szféra fiataljainak számára. Ez a változtatás azonban alapvető módosításokat tesz szükségessé az oktatási struktúrában, hiszen a leendő hallgatók nem rendelkeznek majd intézeti tapasztalattal, és náluk a rendészeti szocializáció folyamatát a nulláról kell kezdeni.

Véleményük szerint a reintegrációs törekvések megismertetése és elfogadtatása a civil életből érkező hallgatók esetében még nagyobb jelentőségű lesz. A pályázat összeállításának első pillanatától arra törekednek a szakemberek, hogy a kutatás befejezését követően publikálandó tankönyvek és monográfiák ne kizárólag csak a reintegrációs tisztek oktatása során legyenek felhasználhatóak. Az összegyűjtött ismereteket szeretnék majd hozzáférhetővé tenni a Büntetés-végrehajtási Szervezet valamennyi dolgozója számára, ezzel is elősegítve a reintegrációs törekvéseket középpontba állító szakmai attitűd kialakítását.

„Kutatási programunk eredményes megvalósításának egyik záloga, hogy szakmai együttműködésre kész és képes, ugyanakkor jelentős kutatói múlttal rendelkező tagokból álló csapatot sikerült összeállítani. A kutatók és a közreműködő partnerek több hazai és külföldi oktatási intézményt és szakmai szervezetet képviselnek” – jelentette ki Prof. Dr. Ruzsonyi Péter. Hozzátette: „Külföldi együttműködő partnereink a Máltai Egyetem (L-Universitá Tá Malta) senior előadója, Dr. Joseph Giordmaina, valamint a romániai Universitatea „Tibiscus” din Timisoara egyetemről Dr. Alina Zomesteanu docens és Dr. Daniel Muranyi adjunktus. A kanadai Új Skócia Büntetés-végrehajtási Parancsnokságának főigazgatója, Diana L. MacKinnon és munkatársai informális módon, szakmai anyagokkal támogatják törekvéseinket”. A romániai Tibiscus Egyetem évek óta vesz részt a város határában található fiatalkorúak intézete (Buzias Center) dolgozóinak belső képzésében. A kutatás újdonsága, hogy a nevelők (edukátorok) munkájához szükséges tulajdonságok és szükségletek összegyűjtése, majd elemzése után fognak konkrét képzési programot kidolgozni ennek a szakmai csoportnak a reintegrációs célok elérése érdekében. Egyöntetű véleményük, hogy a romániai képzési rendszer megismerése számos új kezdeményezés alapja lehet. A máltai partner is hasonló tapasztalatokkal járul hozzá a kutatási programhoz. Dr. Joseph Giordmaina, a Máltai Egyetem senior oktatója évtizedek óta foglalkozik a börtönön belüli oktatás/nevelés lehetőségeinek vizsgálatával, illetve új eljárások kidolgozásával. Jelenleg ő vezeti a Máltai Egyetem Pedagógiai Karának Börtöntanulmányok szakcsoportját. Előadása során az általa képviselt holisztikus megközelítés lényegét ismertette, melynek centrumában – az általánosan elterjedt korábbi biztonságközpontú gyakorlattal szemben – a fogvatartott áll a rá jellemző egyedi szükségleteivel. Büntetőfilozófiájuk középpontjában a büntetés/megtorlás, a rehabilitáció és a resztoratív igazságszolgáltatás közötti egyensúly megteremtése áll.

„Biztosak vagyunk abban, hogy az együttműködés során számos olyan új nézőpontra és gyakorlati megoldásra találunk Máltán az ország eltérő történeti fejlődéséből, a bűnről és a bűnös emberről alkotott elképzeléséből és a reintegráció-központú kezelési rendszeréből következően, amely inspiráló lehet az itthoni tevékenységrendszer megújítása, illetve kiteljesítése során” – fogalmazott Ruzsonyi Péter. Majd hozzátette: „Reményeink szerint a publikációk tartalmának olyan belső arányát sikerül kialakítanunk, amelyek a reintegrációs tisztek, valamint a teljes büntetés-végrehajtási személyi állomány számára informatívak és hasznosak lesznek. Őszintén bízunk abban is, hogy más felsőoktatási intézetek is felhasználásra érdemesnek tartják majd az elkészülő tankönyveinket és monográfiáinkat.”

Eredményes pályázati eljárást követően a tényleges kutatói munkát 2017 januárjában kezdte meg a csapat. Véleményük szerint a kutatói gárda, a közreműködő szakemberek és az átgondolt tevékenységi stratégia garanciát jelentenek arra, hogy a Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely eredményesen teljesíti majd a vállalásait. Az elkövetkező közel két évben az elméleti alapkutatások mellett gyakorlati terepkutatásokat is meghirdetnek. Az eredménytermékek tartalmának összeállításakor a teória és a praktikum összhangjának a megteremtésére törekedtek.

„A Büntetés-végrehajtási Szervezet vezetése a pályázati szándékunk bejelentésének pillanatától bátorított bennünket, majd a pályázat pozitív elbírálását követően támogató engedéllyel biztosította a Kutatóműhely számára a munkavégzés feltételeit. Mottónk – „az együttműködés kutatási programja” – így további dimenzióval gazdagodott” – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a dandártábornok. „Az idei esztendőben egy hazai, a következő évben pedig egy nemzetközi konferencián számolunk majd be a projekt eredményeiről, illetve betekintést kínálunk néhány külföldi ország reintegrációs gyakorlatába, és ismertetjük a szakemberképzés nemzetközi trendjeit. Őszintén reméljük, hogy a jelen olvasóját hamarosan valamelyik konferencia hallgatójaként köszönthetjük majd” – fejezte be gondolatait a kutatás vezetője.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes, fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: 2017

Beszámoló: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem látogatása

    • img 4763
    • img 4462
    • img 4821
  • Előző
  • Következő

A tehetséggondozás keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakkollégiumainak tagjai számára lehetőség nyílt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karára utazni és ott szakmai-kulturális napokat eltölteni. Az utazás fő célja a kapcsolatépítés, a tehetséggondozás és az OTDK-ra való felkészülés volt. Mindezeket kulturális programok tették színesebbé. A tanulmányi úton dr. Németh András honvéd őrnagy, illetve Felegyi Júlia tudományos referens kísérte az egyetemi hallgatókat.

Az érkezést követően Dr. Radu Lupescu, a Sapientia EMTE adjunktusa  vezette körbe a látogatókat Kolozsvár belvárosában, ismertette a város történelmét, jelentős épületeit és felsőoktatási létesítményeit. A második nap során a szakkollégiumok tagjai Szenkovics Dezső dékánhelyettes kíséretében megtekintették a Sapientia EMTE épületét, oktatási egységeit, valamint működését is megismerhették. Ez követően a hallgatók egy workshop keretében bemutatkoztak az egyetem tudományos rektorhelyettesének, Prof. Dr. Balog Adalbertnek és Hauer Melinda egyetemi főtitkárnak, akikkel hasznos szakmai délelőttöt tölthettek el.  A program során az erdélyi és magyarországi hallgatók tudományos kutatási munkáinak, kutatási terveinek ismertetésére és megvitatására is sor került, amely jó gyakorlatnak bizonyult, különösen az OTDK-ra készülő előadók számára.

A Rendészettudományi Karról a Szent György Szakkollégium két tagja, Koller Marco harmadéves, illetve Balogh Imre Kristóf elsőéves hallgatók képviselték a Kart. Az út számukra hasznosnak bizonyult, hiszen fejleszthették előadói képességeiket, a kutatómunkák bemutatása során kialakult vitákban aktív szerepet tudtak vállalni, valamint bővíthették ismereteiket számos előadásra kerülő témával kapcsolatban. A workshop keretében a Sapientia EMTE vezetősége megismerhette a szakkollégiumot és tevékenységét, így a későbbiekben további szakmai együttműködésre is sor kerülhet. 


Szöveg: Balogh Imre Kristóf I/1, Szent György Szakkollégium tag


Az elnök emberei - világelsők között

    • Az elnök emberei - világelsők között  2
    • Az elnök emberei - világelsők között 4
    • Az elnök emberei - világelsők között 5
    • Az elnök emberei - világelsők között  1
    • Az elnök emberei - világelsők között 3
  • Előző
  • Következő

A Készenléti Rendőrség Köztársasági Elnöki Őrségének csapata a műveleti egységek világversenyén maga mögé utasította a világ elitjét tavaly az Egyesült Államokban. A Rendőrtiszti Főiskola egykori és az NKE jelenlegi hallgatóiból álló csapat a második helyen végzett, s egyben kiérdemelték a legjobb nemzetközi csapat címét is. Papp Zoltán r. alezredessel, a Köztársasági Elnöki Őrség parancsnokhelyettesével beszélgettünk.


A Műveleti Egységek Világversenyét hatvan csapat részvételével Orlandóban rendezték. Meséljen, kérem a versenyről!

Papp Zoltán: Egy olyan megmérettetésen vettünk részt, amelyre kizárólag speciális rendeltetésű rendvédelmi, terrorelhárító vagy műveleti egységek jelentkezhetnek a világ minden pontjáról, mindenhonnan persze a legjobbak érkeztek.  Ebben a szakmai közegben mindenki ismeri a versenytársait, Magyarországról csaknem húsz éve versenyeznek rendszeresen az egységeink. Már korábban a Terrorelhárítási Központ színeiben is indultunk a megmérettetésen. A SWAT Round-Up a florida megyei beavatkozó egységek közös, képzéssel egybekötött versenyével indult el 34 évvel ezelőtt. A verseny idővel aztán nemzetközi rendezvénnyé nőtte ki magát. A képzés első két napján a csapat tagjai intézkedéstaktikai, vezetéselméleti előadásokat, a taktikai sebesültellátásról, mesterlövészek alkalmazási területeiről és tűzharcban való túlélésről szóló, személyes élményeken és tapasztalatokon alapuló kurzusokon vettek részt. Az amerikaiakra jellemző, hogy nem félnek tanulni a hibáikból, így közös erővel elemeztük azokat, és vontuk le a tanulságokat.

A négynapos képzés után kezdetét vette a négynapos verseny.

P. Z. Minden nap különböző pályán voltak feladatok, amelyeket általában néhány perc alatt kellett teljesíteni, több csapat esetében előfordult, hogy valakinek végül nem is sikerült. Minden pálya nagy fizikai megterhelést jelentett a versenyzőknek. Nagyon jó csapatok indultak, sokszor csak másodpercek döntöttek a helyezésekről. A résztvevők többféle fegyverrel lövészeten is megmérettettek, csapatban és egyénileg is feladatokat oldottak meg, a mesterlövészeknek több speciális feladatot kellett teljesíteniük. A négy nap alatt folyamatos volt a felkészülés a többi kihívásra, minden alkalommal kiértékeltük az előző feladatokat, majd a következő pályára készültünk fel. Több mint háromszáz lövést adtak le a csapatom tagjai és egyszer sem hibáztak, erre rendkívül büszke vagyok. Gyakran hajnalig gyakoroltuk a következő feladatot.

Melyek voltak a versenyzők kiválasztásának a szempontjai?

P. Z. Elengedhetetlen volt a nyelvtudás, a fizikai felkészültség. Olyan készségek birtokában kellett az indulóknak lenniük, amelyeket csak hosszú évek alatt lehet elsajátítani, éppen ezért olyan emberekkel utaztunk a megmérettetésre, akik megfelelő tapasztalattal, érettséggel rendelkeztek, a versenyzőink átlagéletkora 35 év volt. A lelki egyensúly, a kiegyensúlyozottság mellett megfelelő higgadtságra és nyugalomra is szükség volt a rendkívüli stresszhelyzetekben. A géppisztolyt és a pisztolyt készségszinten kellett tudni használni. A kitartás, a határozottság szintén elengedhetetlen volt mindenki számára, a sikerhez pedig óriási rutinra, kiváló kommunikációs készségre volt szükség. Magasan képzett szakemberek versenyeztek, így igazán csak az adott feladatra kellett felkészíteni őket, melyeket pontosan kellett végrehajtaniuk.

Hogyan készültek a megmérettetésre?

P. Z. A felkészülés a szolgálati feladatok ellátása mellett zajlott, pénteki napokon tudtunk csak intenzívebben készülni. A Rendészettudományi Kar vezetésének ezúton szeretnék köszönetet mondani azért, hogy a rendelkezésünkre bocsátották az akadálypályát, amelynek segítségével a terepen könnyebben boldogultunk.

Kiket utasítottak magatok mögé?

P. Z. Idén a nemzetközi mezőny szűkebb volt a megszokottnál, de az igazi ellenfelet mindig az amerikai csapatok jelentik. Indultak svédek, németek, brazilok, jamaikaiak és természetesen amerikai csapatok az ország minden államából. A korábbi években orosz, dél-koreai terrorelhárítók is neveztek, de ők sem tudtak igazán jó eredményeket elérni. Magyarországról összesen három csapat indult, köztük a Terrorelhárítási Központ tagjai is, ők összesítésben végül harmadik helyezettek lettek, ezúton is gratulálok nekik.

Az egyik legnépszerűbb egyéni verseny minden évben a „Super SWAT Cop”.

P. Z. Csapatunk tagja, Rózsa János rendőr főtörzsőrmester 47 indulóból harmadik helyezést ért el, ezzel érdemelte ki a legjobb rendőr címet a mezőnyben.

Valóban kegyetlen volt a terep?

P. Z. Orlandóban teljesen más a klíma, mint a Magyarországon megszokott novemberben. Harminc fok volt, magas páratartalommal, égető napsütéssel. A terepen olykor ingoványos területen, felszerelésben kellett átfutni ebben a nagy melegben, ez a feladat azért komoly kihívást jelentett.

A teljes bevetési ruházat és felszerelés személyenként és feladattól függően elérte a 15-20 kilogrammot is? Milyen felszerelésekre kell gondolni?

P. Z. A feladat típusától függően vittük magunkkal az eszközöket. A kollégák bevetési öltözetben, védőfelszereléssel, gázálarcban, személyes felszerelésükkel, tartaléktárakkal, fegyverzettel versenyeztek, voltak még náluk törőeszközök az ajtóbetöréshez, feszítővas, valamint gázgránát-kilövő fegyverek is.

Ha jól tudom, nemzetközileg az egyik legfelkészültebb rendvédelmi egység az Önöké volt a verseny során. Mit tudhatunk a csapat tagjairól?

P. Z. A csapat összes tagja kiemelkedően jó szakember, küzdősportban járatos, lőkészségük kiváló, képességeiket 14–18 éve folyamatosan fejlesztik. Közülük négyen, Gulyás Zoltán r. százados, Baranyai Ernő r. százados, Győri Roland r. százados, Váradi Tamás r. százados a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola hallgatói voltak. Fedor Tibor r. főtörzszászlós a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon tanul,  Viplak Attila r. törzszászlós most felvételizik az RTK-ra, Rózsa János r. főtörzsőrmester idén végez levelező tagozaton az RTK-n, Vadon Péter r. törzsőrmester pedig szintén a Rendészettudományi Karon szeretne diplomát szerezni.

A sportnak, a mozgásnak milyen szerepe van az életükben?

P. Z. Az átlagtól magasabb fizikális felkészültség számunkra elengedhetetlen. Nálunk elvárás, hogy a szabadidejéből mindenki áldozzon a mozgásra. Legalább heti ötször mindannyian sportolunk. Crossfit-jellegű edzéseket végzünk, viszonylag rövid, nagy intenzitású, változatos eszközökkel hajtjuk végre ezt a tevékenységet. Sokat futunk, úszunk, jártasak vagyunk a közelharc, a kevert harcművészeti ágak világában is. A KEŐ-nél a fizikai felkészülés, ahogyan minden más képesség fejlesztésének alapja, hogy célirányosan a szolgálatra készítsen fel. Akár sportról, akár közelharcról, lövészetről, vagy taktikai foglalkozásról van szó, csak olyan módon készülünk, olyan eljárásokat alkalmazunk, ami valóban hatékony és eredményes a napi szolgálatellátás, vagy rendkívüli esemény során.    

A Köztársasági Elnöki Őrségről mit tudhatunk? Mi a titka ennek a szervezetnek?

P. Z. A Köztársasági Elnöki Őrség létrehozásával egy olyan egység felállítása volt a cél másfél évvel ezelőtt a Készenléti Rendőrségen belül, ami a személyvédelmen túl a terrorizmus terjedésével megnőtt veszélyekre is próbál megoldásokat találni. A 2015. április 1-jén létrehozott személyvédelmi egység a legmagasabb védelmi fokozatban, az év minden napján 24 órában látja el megbízatását, tagjai évtizedes személy- és objektumvédelmi, terrorelhárító műveleti tapasztalattal rendelkeznek. Szinte bármilyen rendkívüli eseményre időveszteség nélkül, hatékonyan reagálnak. Az egység személyvédelmi, műveleti, terrorelhárító és bevetési tapasztalatokkal rendelkező szakemberekből áll. Nekünk mindenre fel kell készülnünk, ugyanis egy rendezvényen, amelyen elnök úr is jelen van, elsősorban személyvédelmi feladatokat kell ellátnunk, ugyanakkor sajnos bármikor történhet egy rendkívüli esemény, egy terrorcselekmény, amelynek elhárításához műveleti tapasztalatokkal is rendelkeznünk kell. A legmodernebb személyvédelmi egységek ma már mindenre felkészülnek. Ezért dolgozunk olyan emberekkel, akik minden követelménynek megfelelnek és terrorelhárító műveleti múlttal is rendelkeznek. 164 fő szolgál itt, a szervezet főosztály jogállású, Balogh János vezérőrnagy úr közvetlen irányítása alá tartozik. A Személyvédelmi, valamint Objektumvédelmi Osztályunk közvetlen feladata a Sándor-palota őrzés-védelme is.

Ki lehet tagja a Köztársasági Elnöki Őrségnek?

P. Z. Tiszthelyettest nyolcéves gyakorlattal veszünk fel közvetlen személyvédelmi feladatok ellátására. Előnyt jelent a személyvédelmi vagy műveleti múlt, emelt szintű vezetéstechnikai gyakorlat, nyelvtudás, közelharcjártasság, előny még, ha jól kezeli a fegyvert is, ugyanakkor érett, kiegyensúlyozott személyiséggel rendelkezik és a kommunikációs képessége is átlagon felüli. A felvételi eljárásunk ezeknek a képességeknek a meglétét méri. Kétnapos, többfordulós kiválasztásos rendszerben minden szempontból megvizsgáljuk a jelentkezőt. A megfelelő kiválasztást tartom a sikerünk titkának, ugyanis vallom, hogy mi egy elit egység vagyunk. Számomra csak a legjobb lehet az elég jó, egyre jobbak szeretnénk lenni, igyekszünk mindig fejlődni. Csapatunkba olyan embereket keresünk, akik hasonlóan gondolkodnak, mint az egység állománya. Az a mottónk, hogy mindig fejlődni kell, sohasem érezhetjük azt, hogy elértük a képességeink csúcsát.

Jól tudom, hogy hölgy is szolgál Önöknél?

P. Z. A Személyvédelmi Osztályon két kolléganő dolgozik. Egyikük végigcsinálta a kiválasztási eljárásunkat. Ugyanakkor ez egy férfias szakma, mindig fennáll a közvetlen fizikai konfrontáció esélye, szükség van agresszivitásra a szolgálat ellátása során, valamint testi erőre, a harc közben pedig kiegyensúlyozott gondolkodásra extrém stressz alatt. Nőket ezért ritkán veszünk fel, akik ugyan egyre többen jelentkeznek. Sokan szeretik a kihívásokat, ez persze tiszteletreméltó.

A híradások a versenyt követően a kommandós egységükről szóltak, arról, hogy a búvártól az ejtőernyősig, a mesterlövésztől a tűzszerészig mindenki megtalálható a szervezetükben….

 P. Z. Már az egység szerveződésekor a képzés fontosságát hangsúlyoztuk. Folyamatos az oktatás, akit csak lehet, beiskolázunk különböző tanfolyamokra, sokan búvárkodnak, ejtőernyőznek, hajót vezetnek, a kiképzés részének tekintjük ezeknek a képességeknek az elsajátítását. A tanulás során mindenki olyan személyes fejlődésen is keresztülmegy, aminek az eredménye az általunk keresett karakter. A „Police Medic” képzéseken mindannyian részt veszünk. Ahogyan már hangsúlyoztam, nekünk minden pillanatban fel kell arra készülnünk, hogy bármikor, bármilyen rendkívüli esemény bekövetkezhet. Amikor felvesszük a védett személyt, azonnal „harci üzemmódba” kell helyezni magunkat akkor is, ha nem történik semmi. Ez az állapot mentálisan megterhelő, különösen a 24 órás szolgálat alatt.

17 éves terrorelhárító műveleti múlttal rendelkezik. Hogyan került a szervezethez? Mikor lett rendőr?

P. Z. 1999-ben szereltem fel a rendőrség állományába. Csopakon végeztem el a rendészeti szakközépiskolai képzést, és eredményeim alapján automatikusan felvételt nyertem a Rendőrtiszti Főiskola közrendvédelmi szakirányára, ahol a szervezeti kultúráról sokat tanultam. Nagyon hiszek ebben a hivatásban, gyönyörű szakmának tartom, amely nem hasonlítható semmilyen máshoz. Már egészen fiatalon érdekeltek a mentális-fizikai kihívások 17 évesen kezdtem ejtőernyőzni, majd a hadseregben is mélységi felderítő voltam. Én kértem azt, hogy a legjobb egységhez vezényeljenek. Később rendőrként is ez vezérelt mindenképpen ’kommandós’ akartam lenni, és az elit bevetési egységnél dolgozni, amely 2001-ben a Terrorelhárító Szolgálat volt. Hat hónapos alapképzés elvégzése után felszámolóként kaptam beosztást a TESZ-nél. Voltam mesterlövész beosztásban, vezettem alapképzést, majd az állomány képzését, majd műveleti alosztályvezető lettem. A Terrorelhárítási Központ megalakulásakor műveleti osztályvezetőként dolgoztam, majd a Személyvédelmi Igazgatóságra kerültem, végül a jelenlegi egységemnél főosztályvezető-helyettes beosztást kaptam.

Jelenleg a rendészeti vezető mesterképzés első éves hallgatója.

P. Z. Nagy várakozással ültem újra az RTK padsoraiba. Késztetést éreztem arra, hogy újra tanuljak. Nagyon hasznosnak tartom a képzést, Finszter professzor úr és Fórizs tábornok úr óráinak nagy rajongója vagyok.

Hogyan tudja a tanulást összeegyeztetni a szolgálati feladataival?

P. Z. Nagyon nehezen. De a feszített munkatempóm mellett is szükségesnek érzem, hogy időt szakítsak a tanulmányaimra, mert, ahogy már említettem, a folyamatos fejlődést elengedhetetlennek tartom.

Innen egyenes út vezet a doktori iskola felé?

P. Z. A távlati terveim között szerepel, mert most újra élvezem a tanulást. Arról a témáról írnék, hogy miként illeszkedik a rendőri műveleti munkának azon területe a rendőri szakma egészébe, ahol a legitim erőszak alkalmazásának eszköze szerves részét képezi az eredményes feladat-végrehajtásnak. Jelen korunkban egyre erőteljesebb a közbiztonságot fenyegető terror vagy terrorjellegű erőszakos cselekmények bekövetkezésének veszélye. Ugyanakkor a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben egy szakmailag megalapozott, cél- és eredmény orientált terrorelhárító felszámoló művelet megtervezése és végrehajtása nagy kihívást jelent és olyan szakmai etikai kérdéseket vet fel, amelyeket még meg kell válaszolni.  


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes, fotó: Papp Zoltán archív

Cimkék: 2017

Emlékkötettel is köszöntötték a 70 éves Janza Frigyest

    • Emlékkötettel is köszöntötték a 70 éves Janza Frigyest 1
    • Emlékkötettel is köszöntötték a 70 éves Janza Frigyest 2
    • Emlékkötettel is köszöntötték a 70 éves Janza Frigyest 3
    • Emlékkötettel is köszöntötték a 70 éves Janza Frigyest 4
    • Emlékkötettel is köszöntötték a 70 éves Janza Frigyest 5
    • Emlékkötettel is köszöntötték a 70 éves Janza Frigyest 7
    • Emlékkötettel is köszöntötték a 70 éves Janza Frigyest 8
    • Emlékkötettel is köszöntötték a 70 éves Janza Frigyest 6
  • Előző
  • Következő

„Több mint négy évtizedes szakmai életútjának eredményeit tekintve elmondhatjuk, hogy rajta nem múlik a haza fényre derülése” – hangzott el azon az egyetemi ünnepségen, amelyen a 70 éves Janza Frigyes nyugállományú rendőr vezérőrnagyot, a Fenntartói Testület tagját köszöntötték. Az NKE rektora a tábornok részére egy ünnepi kötetet adott át, amelyben kollégái és barátai publicisztikái olvashatóak.

„Janza Frigyes közel fél évszázada áll belügyi szolgálatban és ezt a több évtizedet alapjaiban határozta meg a Belügyminisztérium (BM) és a köz szolgálata iránti elkötelezettsége"- mondta köszöntőjében Dános Valér nyugállományú rendőr vezérőrnagy. A BM főosztályvezetője szerint ez az elkötelezettség tettekkel és eredményekkel is alátámasztható. Elhangzott, hogy Janza Frigyes bár katonacsaládban nőtt fel, de fiatalon az állatorvosi pályát választotta. Az első igazi munkahelye a BM kutyakiképző iskolája volt, ahol 1983-tól, immáron hivatásosként az intézmény vezetője lett. Elhangzott, hogy a 90-es évek elején Janza Frigyes is részt vett abban a szakmai csoportban, amely az új típusú rendőrképzés megteremtésén dolgozott. 1998-től pedig a BM oktatási főosztályvezetőjeként, majd főigazgatójaként irányította a belügyi szerveknél folyó képzések, továbbképzések rendszerét. Újabb lendületet 2010 után kapott Janza Frigyes életpályája, amikor oktatási főszemlélőként aktív szerepet játszott a rendészeti szakterület oktatás-képzési rendszerének dinamizálásban és miniszteri megbízottként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásában.  2012 óta pedig a Fenntartói Testület tagjaként tett sokat az egyetem fejlődéséért. „Korodat meghazudtoló vitalitással, frissességgel végzed a munkádat és az életutad eredményeire tekintve elmondhatjuk, hogy rajtad nem múlik a haza fényre derülése”- hangsúlyozta Dános Valér, aki Pintér Sándor belügyminiszter elismerő oklevelét és emléktárgyat adott át az ünnepeltnek.

„Janza Frigyes egy személyben testesíti meg a kötelességtudást, a problémamegoldó képességet és a sokoldalúságot”- mondta köszöntőjében Korinek László akadémikus. A Magyar Rendészettudományi Társaság elnöke hozzátette, hogy az ünnepelt szabadidejében sokféle társadalmi munkát is végez. Korinek László szerint a Magyar Rendészettudományi Társaság nem jött volna létre és nem is működne Janza Frigyes nélkül, aki jelenleg is a szervezet főtitkára. „Reméljük, hogy a 70 éves kor nem búcsú, hanem egy mérföldkő, és továbbra is lehet majd számítani Janza Frigyes tapasztalatára és munkájára”- tette hozzá az akadémikus.

Prof. Dr. Patyi András szerint Janza Frigyes nélkül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nem lenne olyan, mint amilyen most: nem így nézne ki sem belülről, sem kívülről. Az intézmény rektora szerint a tábornokot komplex, mély műveltségen nyugvó gondolkodásmód jellemzi és szeretettel viselkedik minden ember és az egyetem mint intézmény iránt is. „Egészen más rendőrkép alakult ki és rögzült bennem azóta, hogy őt ismerem” – tette hozzá Patyi András, aki az egyetem egésze nevében fejezte ki tiszteletét és nyújtotta át az ünnepi kötetet a 70 éves Janza Frigyes számára. „Akik ebbe a könyvbe írtak, mind barátai az ünnepeltnek, így ez egyfajta szeretetesszencia is”- fogalmazott a rektor.

Janza Frigyes megköszönve a gratulációkat és az emléktárgyakat elmondta, hogy bár állatorvosi alapvégzettsége van, de mindig is érdekelte a jog és a közélet is. Sőt a pszichológiát úgymond autodidakta módon otthon tanulta és nagyon sok hasznos ismeretre tett szert, amit később hasznosítani tudott vezetői pályája során. A tábornok szerint az egyik legnagyobb baj ma a társadalomban, hogy az emberek ritkán beszélik meg problémáikat egymással, így a magánéletben is könnyen elmérgesedhetnek a kapcsolatok. „Mindig meg kell hallgatni a másik fél véleményét is, sőt ezek megszületésének teret is kell adni”- hangsúlyozta Janza Frigyes, aki szerint értelmes vitákra van szükség. Elmondta, hogy az egyetem jelszava a haza szolgálatában, ami nem a kormány szolgálatát jelenti. „Ha egyenruhában vagyunk, akkor azonban akkor is végre kell hajtani a feladatokat, ha azzal egyébként nem feltétlenül értünk egyet”- tette hozzá a tábornok. Értékteremtő munkát azonban Janza Frigyes szerint ebben a szakmában is lehet végezni, amiben nagyon fontos a hagyományok tisztelete, hiszen „mindig az előző generációk eredményeit tudjuk alapul venni, azt használjuk fel az új eredmények megteremtéséhez”. A tábornok úgy látja, hogy manapság számos területen, sorra dőlnek meg a dogmák, amitől nem kell félni. Az egyetem Fenntartói Testületének munkájával kapcsolatban megjegyezte, hogy nagyon jó az együttműködés a fenntartók között, amit jól jelez, hogy végül minden kérdésben sikerült dűlőre jutniuk. „Lassan lezárul az egyetemen az építkezés időszaka, és az eddiginél célirányosabban kell fordulni a minőségi fejlesztés felé”- mondta Janza Frigyes, aki szerint az NKE egyfajta kuriózumot képvisel a hazai és nemzetközi felsőoktatási palettán, és ezt a szervezeti modellt egyre többen követhetik majd. „Minden folyamatnak megvan a szükséges ideje, a maga ritmusa, és ezért nem érdemes kapkodni, hanem jól meg kell érezni, hogy mikor kell cselekedni is”- fogalmazott Janza Frigyes.

„Egy feladat találkozott egy személyiséggel”- mondta el Janza Frigyes elmúlt években végzett munkájával kapcsolatban pohárköszöntőjében Finszter Géza. Az NKE professzor emeritusa szerint a tábornok kiváló munkát végzett az egyetem alapításával és későbbi működtetésével kapcsolatban is, amihez szerinte különleges személyiségre van szükség. „Ehhez jól kell ismerni a belügyi igazgatás természetét és az egyetem történelmi küldetését”- tette hozzá Finszter Géza.

Cimkék: 2017

Tudományos diákköri ülés

    • tdk 0412

„A jövőre hatályba lépő büntetőeljárási kódex változásokat fog hozni a nyomozási gyakorlatban is” – hangsúlyozta Dr. Terdik Tamás r. ezredes, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese a Bűnügyi Tudományok Intézete tudományos diákköri ülésén.

A főkapitány-helyettes példaként említette meg, hogy a nyomozás felderítési és vizsgálati szakaszból fog állni. A felderítés a gyanúsított kihallgatásáig tart majd, ezután a nyomozó hatóság megküldi az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról és javaslatot tesz a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási cselekményekre vagy a nyomozás befejezésére. Fontosnak nevezte, hogy a védői kirendelések is meg fognak változni a törvényjavaslat értelmében, a védőként eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata lesz. Dr. Budaházi Árpád r. őrnagy elmondta, hogy az ezredes fővárosi nyomozási tapasztalatokat is megosztott a hallgatósággal. A beszélgetést Prof. Dr. Fantoly Zsanett a Büntetőeljárásjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára moderálta.

Cimkék: TDK, 2017

NKE a világ körül

    • nke a vilag korul web 680 413 s

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem emblémáját kell fényképen megörökítenie azoknak az egyetemi polgároknak, akik részt szeretnének venni az intézmény  által meghirdetett fotópályázaton.  A szervezők olyan fényképeket várnak, amelyek nem hagyományos, mindennapi beállításban és közismert vagy különleges helyszínen készültek.

A pályázatra bárki jelentkezhet, aki az egyetem aktív hallgatója, főállású oktatója, kutatója, tanára vagy adminisztratív munkatársa. Mindenki maximum 3 db., kifejezetten a pályázatra készített, korábban más célból hivatalosan nem közölt fényképpel nevezhet.

A zsűri által díjazásban részesített és legjobbnak ítélt művekből az egyetem kiállítást rendez 2017 novemberében a Tudomány Napja programsorozathoz kapcsolódóan.

További információk elérhetők a pályázati felhívás oldalán.

Cimkék: fotópályázat, 2017

A hét könyve: Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság

    • 2017 15 migracios valsag bor
    • 2017 15 migracios valsag meret
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság
Szerkesztette: Tálas Péter
Dialóg Campus Kiadó, 2017

„A Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság című kötetben olvasható tizenhárom tanulmány szerzői azt vizsgálják, hogy a 2015-ben, Európában kialakult migrációs és menekültválság miként érintette Magyarországot, s milyen politikai, intézményi, szakpolitikai, illetve jogi válaszok születtek hazánkban a helyzet kezelésére. A kötetben önálló tanulmányok tárgyalják a krízis okait és biztonságpolitikai vetületeit, továbbá a magyar reakciók különböző – menedékjogi, büntetőjogi, rendészeti, határőrizeti és határrendészeti, továbbá katonai – aspektusait. Ugyancsak önálló tanulmányok mutatják be a nem kormányzati szervezetek tevékenységét, valamint azt, hogy miként hatott a válság a mediterrán térség két, migrációnak leginkább kitett országára: Olaszországra és Spanyolországra.” 

– részlet a könyvborítóról –

A kötetben található tanulmányok:

  • Hegyaljai Mátyás: Előszó
  • Szuhai Ilona – Tálas Péter: A 2015-ös európai migrációs és menekültválság okairól és hátteréről
  • Vajkai Edina Ildikó: A migrációs válság biztonságpolitikai aspektusai
  • Szép Árpád: A 2015-ös migrációs válságra adott menedékjogi válaszok. Jogszabály-módosítással a tömeges beáramlás ellen?
  • Hautzinger Zoltán: Büntetőjogi válaszok a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre Magyarországon
  • Balla József: Határőrizeti intézkedések a migrációs válság kezelésére és megszüntetésére
  • Varga János: A helyzettudatosság és a reagálóképesség szerepe a migrációs válság határrendészeti kezelésében
  • Kovács Gábor: A rendőrség vezetésirányítási rendszerének sajátosságai a migrációs válsághelyzet kezelése során
  • Christián László: „Rendőri helyzetjelentés a frontvonalról”. A 2015. évi migrációs helyzet rendőri kezelése
  • Farkas Ádám – Horváth Tibor – Padányi József – Petruska Ferenc: A Magyar Honvédség feladatai, szerepének és helyzetének jogi aspektusai a tömeges migráció kapcsán
  • Klenner Zoltán: A nem kormányzati szervezetek szerepe a migrációs válság magyarországi kezelésében
  • Molnár Anna: A menekült- és migrációs kérdés nemzeti és uniós szintű politikai aspektusai Olaszországban
  • Szente-Varga Mónika: A migráció és a menekültügy kérdése Spanyolországban

A Kar könyvtárában megtalálható példány elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=422840

Cimkék: könyvajánló, 2017

Évfordulós Nyugdíjasok köszöntése

    • nyugdijas evfordulosok p4063853
    • nyugdijas evfordulosok p4063850
    • nyugdijas evfordulosok p4063851
    • nyugdijas evfordulosok p4063856
    • nyugdijas evfordulosok p4063859
    • nyugdijas evfordulosok p4063860
    • nyugdijas evfordulosok p4063862
    • nyugdijas evfordulosok p4063867
    • nyugdijas evfordulosok p4063869 cserhalmi
    • nyugdijas evfordulosok p4063873 klobusitzky
    • nyugdijas evfordulosok p4063879 klobusitzky
    • nyugdijas evfordulosok p4063883
    • nyugdijas evfordulosok p4063875
    • nyugdijas evfordulosok p4063877
    • nyugdijas evfordulosok p4063892
    • nyugdijas evfordulosok p4063885
  • Előző
  • Következő

A Belügyi Nyugdíjasok Budapesti Egyesülete éves taggyűlését a Rendészettudományi Karon tartotta. Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán köszöntötte az évfordulós nyugdíjasokat, akik egykoron a Rendőrtiszti Főiskola munkatársaiként, oktatóiként tevékenykedtek.

Kenyeres András ny. r. ezredes éves beszámolójában hangsúlyozta: a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar dékáni vezetésének a támogatását is élvezi az egyesület, amely számos programot kínál a nyugdíjas tagjai számára.

Cimkék: Alumni, Találkozó, 2017

PhD hallgatók házi konferenciája

    • p4053816 rdi hazi konf
    • p4053827 rdi hazi konf
    • p4053828 rdi hazi konf
    • p4053832 rdi hazi konf
    • p4053834 rdi hazi konf
    • p4053838 rdi hazi konf
    • p4053846 rdi hazi konf
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Doktori Iskola házi konferenciát szervezett a hallgatói részére. Prof. Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár és Dr. Molnár Katalin egyetemi docens megnyitó gondolatai után öt szekcióban huszonnégy hallgató tartott előadást. A szekciókban moderátorként Prof. Dr. Finszter Géza, Prof. Dr. Kerezsi Klára, Prof. Dr. Fórizs Sándor, Prof. Dr. Kozáry Andrea és Prof. Dr. Pap András László működtek közre.


A hét könyve: UT JURIS ORDO EXIGIT

    • 14 ut juris ordo bor
    • 2017 14 ut juris ordo exigit teljes
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

UT JURIS ORDO EXIGIT
Ünnepi tanulmányok Kajtár István 65. születésnapja tiszteletére
Szerkesztők: Béli Gábor, Korsósné Delacasse Krisztina, Herger Csabáné
Pécs, 2016

„A jog rendjének követése, szem előtt tartása, olyan időtől és tértől függetlenül érvényes, mondhatni egyetemes követelmény, ami a történeti és modern állam keretei között adekvát értelmet nyer és hordoz, mivel mindig az éppen fennálló jogrendet feltételezi. Kajtár István köszöntésére megjelentetett kötetünk 30 tanulmányt ölel fel. Ezek között műfajukat tekintve is változatos, kifejezetten jogtörténeti témájú és feldolgozású, történeti indíttatású, illetve történeti előzményekre kitekintéssel készült, valamint jelenkori, modern jogi, intézményi és dogmatikai kérdéssel foglalkozó munkák egyaránt megtalálhatók. Ez az egyébként izgalmas sokszínűség megnehezíti az írások mindegyikére megfelelőképpen illő közös jellemző megjelenítését, ekként a régi formulánál kifejezőbb címet nem is lehetne találni: Ut juris ordo exigit.

A szerzők Kajtár István jogi kari professzortársai ás pályatársai, a hazai jogtörténeti műhelyek doyenjei, a jogtörténet-tudomány jeles képviselői, a közös szeminárium két vezető grazi professzora, a pécsi jogi karon oktató barátok és tanítványok, köztük a jogtörténet-tudomány művelése iránt elhivatott legifjabb jogászkollégák.

Az ünnepi kötetek közreadása becses hagyomány. A tisztelgésen túl az ünnepi kötet a köszöntött tudós személye és munkássága révén a szűkebb-tágabb tudományos-szakmai kapcsolatok erősítését is szolgálja, miként a tudomány eredményes művelése ezt megkívánja.”

- a szerkesztők -

A Kar könyvtárában megtalálható példány elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=413339

Cimkék: könyvajánló, 2017

Új dékánhelyettes az RTK-n

    • rtk logo kor

Dr. Mészáros Bence r. ezredes, tanszékvezető egyetemi docens a Rendészettudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese április elsejétől. Dr. Nagy Judit r. ezredest, a korábbi dékánhelyettest a Nemzeti Közszolgálati Szenátusának véleményező döntése, valamint a Fenntartói Testület egyetértő határozata alapján nemzetközi rektorhelyettesnek nevezte ki az NKE rektora.

Mészáros Bence 2011-ben védte meg PhD-értekezését Fedett nyomozás a bűnüldözésben címmel. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszékének tanársegédje és adjunktusa volt, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének adjunktusa lett. A dékánhelyettes a Kriminalisztikai Intézet Bűnügyi Stratégiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense 2015. szeptember elsejétől. A Kari Tudományos Diákköri Tanács elnöke, emellett a XXXIII. OTDK Had- és Rendészettudományi Szekciójának ügyvezető titkára is. Kutatási területei közé tartozik a kriminálstratégia, a fedett nyomozó alkalmazása a bűnüldözésben, a titkosszolgálati eszközök a bűnüldözésben és a magánnyomozás.

Cimkék: kinevezés, 2017

Drónbemutatón vett részt az oktatónk

    • dronbemutaton 1
    • dronbemutaton 2
    • dronbemutaton 3
  • Előző
  • Következő

A Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék meghívást kapott a RIEL Elektronikai Kft. által szervezett, Hikvision drónelhárító puska és a Hikvision 6-rotoros drón zártkörű bemutatójára, melyen dr. Rottler Violetta r. őrnagy, tanársegéd képviselte a tanszéket az eseményen, aki szerteágazó kutatást végez a drónokkal kapcsolatos külföldi szabályozásokról, trendekről és tendenciákról.

„A tanszék húsz magánbiztonsági céggel, valamint önkormányzati rendészeti szervvel áll szerződéses és munkakapcsolatban, ennek a kapcsolatrendszernek köszönhetően számos rendezvényen vehetnek részt az oktatóink és a hallgatóink- hangsúlyozta Dr. Christián László tanszékvezető.

Rottler Violetta elmondta, hogy a rendezvény helyszíne egy óbudai golfpálya volt, ahol nagyon látványos, meggyőző bemutatón vehetett részt. „Az antidrón puska működési elve az, hogy célzott elektromágneses sugárzást bocsát ki az „ellenséges” drónra, ezáltal megszűnik a kommunikáció a behatoló drón és az operátor között” – fogalmazott a tanársegéd hozzátéve azt, hogy az antidrón-puska pillanatok alatt hatástalanná tette a bárhol megvásárolható hobbidrónt.

„A kis quadrokopter az antidrón puskának köszönhetően szinte azonnal lezuhant a pázsitra. A drón, mint segédeszköz sok előnnyel rendelkezik, mobil, könnyen automatizálható, költséghatékony, könnyen integrálható meglévő rendszerekbe, nem kell nagy infrastruktúrát kiépíteni a működéséhez. Az agrárinformatikában térképezésre már korábban is használták. A drónok különböző modulokkal vannak felszerelve: kamera (2MP, 4K 20-szoros optikai zoom-mal), hőkamera, hangszóró, teherszállító függelék. A hőkamerás modul 384x288 pixel felbontású, valós idejű hőmérséklet- mérés és kijelzés jellemzi. Tűzvédelemre is alkalmas lehet, ha beprogramozzák például, hogy a 200 Celsius fok fölötti hőmérsékletet jelezze. A reakcióidő jelentősen lerövidül és így a tűzkárok mértéke kisebb lehet. Kínában már bevett gyakorlat a drónok alkalmazása a tűzoltóságnál. Alkalmazási területei lehetnek még a programozott, önálló járőrözésen túl a villamos elosztóhálózat felügyelete, katasztrófa-védelem, terrorelhárítás, stadionok és kritikus infrastruktúrák védelme” – emlékeztetett Rottler Violetta.

Cimkék: bemutató, 2017

Elismerésben részesült az RTK oktatója

    • tothne kosa erika

A Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség Emléküléssel ünnepelte alapításának 110. évfordulóját. A rendezvényen Gedényi Mihály Elnöki Elismerő Oklevelet kapott Tóthné Kósa Erika, a Rendészettudományi Kar Testnevelési és Küzdősportok Tanszék mesteroktatója, aki hosszú időn keresztül, precíz, kiváló munkával nyújtott adminisztratív támogatást az egyetemi sport fejlődéséhez. A díj névadója az a Gedényi Mihály, aki a magyar egyetemi és főiskolai sport első reprezentánsa, egy igazi polihisztor és hazafi volt. Sok más mellett személyéhez kötődik, hogy hazánk megkapta az 1935-ös budapesti Egyetemi Világjátékok rendezésének jogát.

Cimkék: elismerés, 2017

A Kossuth Rádió vendége volt az RTK oktatója

    • kossuth radio utkozo

Dr. Major Róbert r. ezredes, a Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszékének a vezetője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorának a vendége volt. A műsor témájaként a Budapesten nagy vihart kavart, a közterület-felügyelet által foganatosított intézkedések szolgáltak, melyek során a kötelező haladási irány jelzőtáblák utasításának nem eleget téve közlekedő járművezetőkkel szemben tömegesen szabtak ki 50.000 forintos közigazgatási bírságot. A műsorban szóba került a bírságok jogszabályi háttere, az eljárások jogszerűsége, és az ehhez kapcsolódó általános állampolgári igazságérzet is. 

A beszélgetés az alábbi linken érhető el:

http://www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2017-03-30_18:00:00&ch=mr1#

Cimkék: Rádióműsor, 2017

Egyetemi és Rendészeti Terepfutó Bajnokság

    • gyoztes noi befuto
    • masodik futam rajtja
    • rendeszeti ferfi nyilt
    • rendeszeti masters ferfi
    • rendeszeti masters noi
    • szenior
    • rendeszeti noi nyilt
    • befutok
    • cel utan
    • egyetemi ferfi bajnokok
    • egyetemi noi bajnokok
    • elso futam rajtja
  • Előző
  • Következő

Az NKE RTK Testnevelési és Küzdősportok Tanszék, a Magyar Rendészeti Sportszövetség (MRS) és a Budapesti Egyetemi- Főiskolai Sportszövetség Kissné Ferencz Éva versenyigazgató közreműködésével ismét megrendezte hagyományos tavaszi terepfutó bajnokságát. A rendezési feladatokban segítséget nyújtott a Normafa- Park Igazgatósága is.

„A verseny szép időben és nagy sikerrel zajlott” – hangsúlyozta a versenyigazgató, aki elmondta, hogy a 155 versenyző a Normafánál rajtolt, majd az NKE RTK területén ért célba, köztük az RTK 96 hallgatója is. Kissné Ferencz Éva elmondta, hogy említést érdemel a segítők tevékenysége, akik ugyanazt a távot teljesítették, és az egész délutánt az erdőben töltötték, hogy hallgatótársaik, valamint a rendészeti dolgozók jól szervezett versenyen vehessenek részt. A díjakat Vincze P. Márton, az MRS ügyvezető elnöke, valamint Dr. Freyer Tamás tanszékvezető egyetemi docens adták át.

A bajnokság 6 kategóriájának eredményei:

Egyetemi férfiak nyílt kategória                           Egyetemi női nyílt kategória

1. Magyar Milán       20.36                                      1. Pradalits Dorina     25.12

2. Mészáros Gábor   22.45                                     2. Takács Réka Gy.    27.06

3. Kolláth Zoltán       23.55  (TEK lev.)                    3. Szűcs Tünde          27.46

Rendészeti férfiak nyílt kategória                     Rendészeti nők nyílt kategória

1. Kukucska Gergely 20.30 (Fejér MRFK)              1. Gyebnár Éva        22.11 (BékésMRFK)

2. Magyar Milán       20.36                                       2. Pradalits Dorina   25.12

3. Hajnal Kornél        21.04 (KR)                              3. Filipszky Edina      25.30 (TEK)

Rendészeti férfiak masters kat. (40+)                 Rendészeti nők masters kat. (40+)

1. Papp István T.       22.14 (Bács MRFK)               1. Balogh Mária        26.42 (TEK)

2. Tabajdi József  N.  23.00 (Bács MRFK)               2. Hegedűs Imola      28.39 (TEK)

3. Gerzsényi Zsolt     23.12 (Reptéri Ig.                  3. Nagy Katalin          28.40 (TEK)