Szűkítés



Minden Címke 276


bejegyzések

November havi tudományos rendezvények


Újrázott a Rendészettudományi Kar, idén is elhódította a Rendészeti és Bűnmegelőzési Vándorserleget

Az NKE Rendészettudományi Kar (RTK) hallgatói egyéniben két aranyérmet és egy bronzérmet szereztek, így a csapatok versenyét is megnyerték az Októberi Emlékfutáson, amelyet a péceli Történelmi Nemzeti Emlékparkban rendezett meg a PIOK Ráday Pál Gimnázium és a Magyar Keresztény Szövetség. A futóversenyen több száz általános- és középiskolás diák vett részt, a rendészeti és bűnmegelőzési kategóriában az RTK-s versenyzők mellett rendőrök, polgárőrök, önkéntes tűzoltók és biztonsági őrök indultak az „1956” méteres távon. A férfiaknál Kozma Pál az RTK másodéves hallgatója végzett az első helyen, a bronzérmet pedig Stark Tamás szerezte meg szintén az RTK színeiben. A nőknél is az RTK-é lett az aranyérem, Kristóf Nikoletta Andrea futott elsőként a célba. A csapatversenyt is az egyetem nyerte, a második helyen a Gödöllői Rendőrkapitányság végzett, a harmadik az Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt. lett.

Dr. Budaházi Árpád r. százados

Cimkék: serleg, verseny, 1956

Ünnepi beszéd 1956. október 23. tiszteletére

Tisztelt Dékán Úr! Vezetőség!

Tisztelt Ünneplő Hallgatóság!

Hölgyeim és Uraim!

Az 1956-os forradalom mára igazi történelmi eseménnyé vált. Az ország lakosságának nagy része, különösen a fiatalabb generációk, már csak a történelemkönyvek lapjain, ismeretterjesztő műsorokban, nosztalgiázó idős emberek visszaemlékezéseiben és ilyen ünnepi beszédekben találkoznak 1956-tal.  Ez részben így van rendjén, hiszen 57 évvel ezelőtt történt eseményekről van szó, a forradalom résztvevői és tanúi közül egyre kevesebben vannak már közöttünk.

Ennek ellenére október 23-a több kellene, hogy legyen, mint egy fejezet a történelemkönyvben, vagy egy pirosbetűs ünnep a naptárban. Az 1956-os forradalom történelmünk azon ritka pillanatai közé tartozott, amikor szinte az egész ország egy emberként lépett fel egy közös ügy érdekében. A közös ügy a sztálini típusú diktatúra elsöprése és a szovjet megszálló csapatok kivonása volt.

1956 októberének utolsó napjaiban e két célért küzdött mindenki, ki szóval, ki fegyverrel. Mégis, a forradalom kirobbantóinak és részvevőinek egészen különböző elképzelései voltak a jövőre nézve. Mást akart Nagy Imre, a később kivégzett miniszterelnök, mást vártak a gyárakban megalakult munkástanácsok tagjai, más céljai voltak a fiatal íróknak és újságíróknak, és megint csak más célok vezérelték a barikádokon harcoló munkásokat, diákokat.

Voltak, akik egy új, de továbbra is szocialista rendszert akartak létrehozni: lényegében ez volt a célja a kormánynak is, amelynek tagjai között egyaránt voltak kommunisták, kisgazdapártiak, szociáldemokraták és más politikai irányzatok képviselői. A vidék parasztsága természetesen nem a háború előtti kor nagybirtokrendszerét akarta visszaállítani, de nem is az erőszakkal létrehozott téeszekben akart dolgozni, hanem saját földjén kívánt gazdálkodni. A gyári munkások sem a régi tulajdonosoknak szánták a gyárakat, hanem saját kezükbe akarták venni a termelés közvetlen irányítását. Az írók, újságírók, művészek csupán szabadon szerettek volna élni és alkotni.

Két dologban azonban mindenki egyetértett: véget kell vetni a kommunista diktatúrának és a szovjet megszállásnak. Ezért vállalt miniszterelnökséget Nagy Imre és miniszteri tárcát sok kiváló ember, ezért fogtak fegyvert a „pesti srácok” a Corvin-közben, a Széna téren, valamint Budapest és az ország számos más pontján.

„Ruszkik haza!” – ez a jelszó zengett országszerte, és néhány napig úgy tűnt, a szovjet csapatok valóban kivonulnak az országból. Nagy Imre miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből és deklarálta az ország semlegességét. Hamarosan kiderült azonban, hogy a szovjet csapatok kivonása Budapestről csupán taktikai lépés volt. November 4-én a szovjetek letartóztatták a tárgyalásokra érkező Maléter Pál honvédelmi minisztert, majd hajnalban megindult a megállíthatatlan offenzíva Budapest ellen.

Magyarország egyedül maradt. Az adott külpolitikai helyzetben nem számíthatott külső segítségre. A hidegháború törékeny egyensúlyát a másik szuperhatalom, az Egyesült Államok sem merte megbolygatni. Nagy csalódás volt ez Magyarország népének, akik napokon át hiába várták a Szabad Európa Rádió által ígért amerikai ejtőernyősöket.

A forradalom vérbe fojtását azonban megelőzte 10 reménnyel teli nap. Minden résztvevő úgy érezte, hogy történelmet ír. És valóban azt tették. Történelmet írt a miniszterelnök és a kormány, miközben megpróbálták a forrongó országot irányítani. Történelmet írtak a munkástanácsok tagjai, akiket saját társaik demokratikus úton választottak meg annak érdekében, hogy a gyár valóban a dolgozóké legyen. A szó igazi értelmében is történelmet írtak az írók, újságírók és művészek, akik évek óta először alkothattak szabadon. És történelmet írtak az október 23-án az utcára vonuló egyetemista és középiskolás diákok, akik közül sokan fegyvert is fogtak később. De történelmet írtak azok is, akik ledöntötték a gyűlölt Sztálin-szobrot és leverték a kommunista diktatúra jelképét, a vörös csillagot a középületekről. E tettek valódi jelentősége természetesen eltérő. Mégis, sok ezren érezték úgy, hogy cselekedeteikkel hozzájárultak egy új, szabadabb ország létrehozásához.

1956 októbere ugyanis hazánk történelmének egyik legsötétebb időszakának vetett véget. A Rákosi Mátyás nevével fémjelzett magyarországi sztálinista diktatúra teljesen áthatotta a mindennapi életet: senki sehol nem volt biztonságban, a munkahelyeken, az iskolákban, az utcán, sőt, még saját otthonaikban is a besúgóktól és az ÁVH-tól rettegett szinte mindenki. Ezrek kerültek hamis, időnként teljesen abszurd vádakkal az Államvédelmi Hatóság börtöneibe, ahol kínzások, sokéves börtönbüntetés vagy éppen halálos ítélet lett a részük. Családok százait telepítették ki lakásukból, és ezreket zártak bírósági ítélet nélkül évekig internáló- és kényszermunka-táborokba. A teljesen elhibázott gazdaságpolitika és az erőltetett iparosítás miatt a lakosság ellátásának színvonala a háborús éveket idézte. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a hatalom látványos jelei mindenütt jelen voltak, a vörös csillagok, a Rákosi- és Sztálin-képek formájában. A munkahelyre fél órával korábban kellett bemenni, hogy a „kollektíva” együtt tárgyalja meg a pártlap, a Szabad Nép cikkeit; mindenki köteles volt fizetéséből havonta jelentős összegeket ún. „békekölcsön” formájában felajánlani; az iskolások, főiskolások, egyetemisták életét pedig a kötelező orosz nyelvtanulás és a kommunista ideológiával áthatott tananyag keserítette meg.

1956. október 22-én, amikor a műegyetemisták megfogalmazták követeléseiket, 14 pontjuk jól tükrözte, mit tartottak a legégetőbb problémáknak: Új kormány létrehozását követelték Nagy Imre vezetésével; többpárti választásokat; a szovjet csapatok kivonását; a gazdasági élet átszervezését; a politikai és gazdasági perek felülvizsgálatát; a kommunista vezetők, elsősorban Rákosi szerepének kivizsgálását; teljes vélemény- és sajtószabadságot. De fontosnak tartottak olyan szimbolikus intézkedéseket is, mint a Kossuth-címer bevezetése a szovjet címerre nagymértékben hasonlító államcímer helyett, március 15. és október 6. nemzeti ünneppé nyilvánítása és a Sztálin-szobor eltávolítása. Az elkövetkező napokban e követelések többsége – ha rövid időre is – teljesült.

1956 októberében nagyon sok embernek kellett egész életére kiható döntést hoznia. Volt, akinek ez a döntés később az életébe került, másoknak hosszú börtönéveket vagy több évtizednyi emigrációt jelentett. A fegyveres erők és testületek tagjainak talán még nehezebb volt a döntés: sokan közülük olyan helyzetbe kényszerültek, hogy választaniuk kellett az ország alkotmányára letett esküjük, elöljáróik parancsa és saját személyes meggyőződésük között. Ma elsősorban azok emléke előtt tisztelgünk, akik azért áldozták fel karrierjüket, szabadságukat, sőt életüket is, hogy megteremtsenek egy szabad, független, demokratikus országot. Nem rajtuk múlt, hogy akkor, 1956-ban ez nem sikerülhetett. Mégis hatalmas részük volt abban, hogy ma, 2013-ban egy szabad, független, demokratikus Magyarországon élhetünk.


Beszámoló „A közösségi rendészet hazai perspektívái” című műhelybeszélgetésről

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán működő Rendészetelméleti Kutatóműhely szervezésében 2013.október 16-án, komoly érdeklődés mellett került sor a: „A közösségi rendészet hazai perspektívái” című szakmai rendezvényre. Elsőként dr. Christián László egyetemi docens, a Rendészetelméleti Kutatóműhely alapító vezetője ismertette röviden a Műhely eddigi tevékenyégét. Az eddigi négy szakmai rendezvény iránti számottevő érdeklődés is azt bizonyítja, hogy az eredeti célkitűzéssel összhangban jelentős igény mutatkozik rendészettudomány művelésére, ezáltal is népszerűsítve a fiatal diszciplínát. A Műhely hírlevele közvetlenül immár több, mint 150 személyhez jut el, ugyanakkor nagy áttörés, hogy elindult a Műhely saját honlapja – www.rendeszetelmelet.hu - és Facebook profilja is.

A szóban forgó kerekasztal beszélgetés célja elsősorban a 2013 és 2016 között hazánkban megvalósuló közösségi rendészeti modellkísérlet bemutatása, illetve az ezzel kapcsolatos itthoni perspektívák számba vétele volt.

A közösségi rendészet immár több évtizede sikeres rendészeti filozófia, amely az angolszász országokból indult világ körüli hódító útjára. Manapság már világszerte ismerik és alkalmazzák a közösség és az állampolgárok igényeire támaszkodó rendészeti megközelítést. Magyarországon is örökzöld téma a közösségi rendészet, de eddig kevés gyakorlati tapasztalatunk van ezen a téren.

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács által 2013. augusztus 13-án a Kormány elé terjesztett Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia önálló alcímként taglalja a közösségi rendészeti modell hazai megvalósításának lehetőségét. A műhelybeszélgetésen elsőként dr. Szabó Henrik r. alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztály kiemelt főreferense, a közösségi rendészet magyarországi modellkísérletét irányító Állandó Szakértői Csoport vezetője tartott félórás nyitó előadást. Ebben röviden ismertette a projekt előzményeit, illetve a megvalósítás részleteit. Beszámolt a kivitelezés fedezetéül szolgáló vegyes finanszírozási rendszerről, aminek keretében a Svájci Alapból 2 millió svájci frank támogatást kap hazánk a modellkísérlet végrehajtására. Az említett összeghez a Belügyminisztérium további 385.000 frank értékű támogatást biztosít. A modellkísérlet négy városban kerül lebonyolításra: Miskolc, Nyíregyháza, Szeged és Zala egyes településrészei. A program végrehajtásának menetét és fő elveit a nyolcfős szakértői csoport által készített módszertani kézikönyv tartalmazza. A pilot keretében önkéntes jelentkezés alapján, 40 fő közösségi rendőr kiképzésére kerül sor, akik a már szolgálatot teljesítő állományból önként jelentkezők közül kerülnek kiválasztásra. Közülük 31 fő látja el majd a konkrét közösségi rendőri feladatokat, míg a fennmaradó 9 főnyi állomány tartalékot jelent. A pilotba bevont településeken kialakított zónákban körülbelül 15.000 állampolgárra jut egy közösségi rendőr. Ennek kapcsán a felszólalók jelentős része aggályosnak tartotta ilyen nagyságrendű lakosságszám esetében csak korlátozottan lehet eredményes a közösségi rendőr működése.

Az előadók közül Salgó László r. őrnagy a sikeres rendőri működést hátráltató tényezőként említette az állomány humánpolitikai problémáit. Ezek közül kiemelte a nagyarányú fluktuációt. Véleménye szerint utóbbi tényező jelentős mértékben veszélyeztetheti a közösségi rendőrségi modell eredményességet, mert a modell működése feltételezi az állampolgárok és az általuk ismert közösségi rendőr között létrejött bizalmi viszonyt.

dr. Buzás Gábor r. alezredes, főiskolai docens két rendkívül érdekes előzményre hívta fel a figyelmet. A Budapest fővárosi rendőrségről szóló 1881. évi XXI. törvénycikk filozófiája, illetve az 1998-ban kiadott Rendőr zsebkönyv bizonyos módosításokkal a most megfogalmazottakat is tartalmazta. Ezen túlmenően rávilágított a körzeti megbízottak jelentőségére a közösségi rendészetben, illetve a vezetői felelősség, statisztikai szemlélet összefüggéseire.

Dr. Mészáros Bence egyetemi adjunktus, az új Btk. esetleges hatásait vizsgálta, megvilágítva annak közösségi rendészeti összefüggéseit, valamint beszámolt az Akadémia Pécsi Kriminológiai Bizottságának új kezdeményezéséről, amelynek fókuszában a városok biztonságosabbá tétele áll, támaszkodva a megnyugtató rendészetelképzelésére.

Dr. Németh Zsolt ny. r. ezr., főiskolai tanár hangsúlyozta, hogy a közösségi rendőrség gondolata csak bizonyos módszereiben új filozófia. Véleménye szerint a jövőben a rendőrségnek aktívabban kell szerepet vállalnia a bűnözés mögött meghúzódó szociális problémák megoldásában.

Dr. Christián László egyetemi docens, a Kutatóműhely vezetője szerint „a közösségi rendőrség tagjainak képzése során olyan konkrét fogódzókra kell helyezni a hangsúlyt, melyek alapján megállapítható, hogy ténylegesen miben különbözik a közösségi rendőr egy most szolgálatot teljesítő rendőrtől.” Felszólalásában a döntéshozatal szintjének decentralizálása mellett foglalt állást és kifejtette, hogy az új filozófia csak a bürokratikus terhek csökkentése és a statisztikai szemlélet háttérbe szorításával lehet eredményes.

Az előadások után örvendetes módon egy órán keresztül komoly szakmai diskurzus (helyenként vita) vette kezdetét neves szakemberek – Kerezsi Klára, Janza Frigyes, Turi András, Kopasz Árpád, Szabó Lajos, Hargitai Márta - hozzászólásával, amely a jövőben a Kutatóműhely honlapjának fórum rovatában folytatódhat.

A Rendészetelméleti Kutatóműhely következő rendezvénye egy Magánbiztonsági szakmai nap lesz az elkövetkező hetekben.

Dr. Christián László


Egyszer minden „i”-re felkerül a pont

Egyszer minden „i”-re felkerül a pont, avagy egy sikeres alaki szemle beszámolója

A rendvédelmi dolgozók életében alapvető dolog, hogy a különböző kiképzések parancsnokok általi értékelése az egyes vizsgák és szemlék útján történik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar 2013/2016 évfolyam augusztus 22.-szeptember 27. között végrehajtott alapkiképzésének utolsó megmérettetésére a végső kiképzési napon lezajlott alaki szemlével került sor.

A hallgatók a folyamatos alaki kiképzés és a sikeres tanévnyitó után magabiztossággal, egyben nagyfokú izgalommal néztek szembe a rájuk váró, életük egy emlékezetes ciklusát lezáró rendezvényre. Szabó Andrea rendőr főhadnagy, I. évfolyamparancsnok, valamint a 17 fő hallgatói kiképző és Cserhalmi Pál rendőr őrnagy – aki a III. évfolyam parancsnokaként az alaki foglalkozásokat vezette – a rendelkezésre álló idő arányában becsülettel felkészítette a mindvégig példás hozzáállású állományt a kijelölt szemlére.

2013. szeptember 27-én, a rendőri testnevelés foglalkozást és némi gyakorlást követően, 11:30-kor az első évfolyam felsorakozott a már kevésbé napos alakulótérre, s a szemle miatti feszültséggel, egyben az utolsó nap adta örömmel a szívében várta a szemlebizottságot.

A foglalkozás elöljárója dr. Simon Attila rendőr alezredes, a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet intézetvezetője volt, aki az évfolyamparancsnok jelentéstételét követően köszöntötte az állományt, majd röviden értékelte az alapkiképzést, s utasítást adott az alaki szemle végrehajtására. A szemlebizottság tagjaként Kallós András rendőr alezredes, a Kiképzési és Nevelési Osztály vezetője, tagozatparancsnok – az alapkiképzésért felelős vezető – is részt vett a bemutatón.

A tagozatparancsnok által készített levezetési terv alapján a hallgatók bemutatták az elöljáró fogadása mellett a fordulatokat álló helyben, az igazodást és annak ellenőrzését évfolyam (század) alakzatban. Ezt követően az egyes szakaszok önállóan, menetben bemutatták indulóikat, majd díszmenettel tisztelegtek elöljáróiknak, végezetül a századalakzat felvétele után a parancsnokok értékelték az alaki szemlét, amely – mint azt elmondták – évek óta az egyik legkiemelkedőbb volt, így kiváló értékelést kapott!

Az első éves hallgatók örömtől duzzadó mellkassal, egy emberként kiáltották az elköszönés vezényszavát, amely formálisan egy korszakot is búcsúztatott számukra.

Gratulálunk a teljes személyi állománynak a sikeres végrehajtásért!

Pánczél Mátyás


Az utolsó óra – előadás a rendkívüli halálesetekről

2013. október 28-án 13:50 órától Törteli Eszter r. főhadnagy asszony utolsó (nyílt) előadását tartja a rendkívüli halálesetekről, melyre a Rendészettudományi Kar Főépületében, az „A” teremben kerül sor.

Minden érdeklődőt várunk a főhadnagy asszony magas szakmai színvonalú és sziporkázóan szellemes előadására, mely „Az utolsó óra” címet kapta.

Az előadáson az elmúlt évek legérdekesebb budapesti rendkívüli haláleseteit dolgozza fel a főhadnagy asszony. Tekintettel a téma jellegére és a bemutatandó képi anyagra, a megjelenés csak erős idegzetűeknek ajánlott!

Lőrincz Kornél r. főhadnagy


Amikor a jókedv és a felkészültség találkozik

Amikor a jókedv és a felkészültség találkozik gondolatok a Rendészettudományi Kar első éves hallgatóinak menetgyakorlatáról…

Minden alapkiképzés lényeges része a bajtársiasságra, csapatmunkára történő felkészítés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának 2013. augusztus 22. - szeptember 27. között végrehajtott alapkiképzésén a hallgatók utolsó előtti megmérettetésére szeptember 26-án, a meghatározott időnormára teljesítendő menetgyakorlattal került sor. Ennek során – különböző hallgatói szakaszokból összeállított – vegyes csoportok (5-6 fő) önállóan hajtottak végre közel 12 kilométeres menetet a Kar kampuszát ölelő Budai-hegységben, ahol öt állomáson kellett szakmai kérdésekre felelniük, valamint szakmai feladatokat végrehajtaniuk. Minden csapatnak egy-egy térkép állt rendelkezésére, amelynek olvasásakor nagy segítséget nyújtott Lantos Mihály rendőr őrnagy Tereptan gyakorlat tanóra során leadott ismeretanyaga.

A reggeli eligazítást követően a csoportok megbeszélték választott neveiket és taktikájukat, majd elindultak. Szórakoztató és vidám perceket okozott a csapattagok bemutatására szolgáló rajzok elkészítése.

A menetgyakorlat értékelése pontrendszeren alapult, ahol a feladat teljesítésének idején túl minden állomáshelyen pontszerzési lehetőség adódott a sikeres végrehajtás arányában, emellett sokan a frappáns csapatnevek és –rajzok, illetve hozzáállásuk miatt kaptak plusz pontokat a foglalkozást ellenőrző parancsnokoktól. További érdekesség volt a csapatok számára, hogy a természetben talált hulladék összegyűjtését és a gyakorlat végeztével történő bemutatását külön pontokkal jutalmazták az elöljárók.

A menetgyakorlat végig vidáman telt, a hallgatók folyamatosan segítették egymást, s a versenyszellemet tökéletesen reprezentálja az az egyszerű tény, hogy az adott állomáshelyeken szinte kivétel nélkül a nehezebb, plusz pontokat hozó feladatokat hajtották végre.

A gyakorlat sikerét mi sem tükrözi jobban, hogy minden csapat a zordra forduló időjárás ellenére időben – majd’ minden ellenőrző pontot megtalálva – sérülés nélkül beérkezett, s jelentős mennyiségű, a természetben összegyűjtött hulladékkal tért vissza a kampusz területére!

A menetgyakorlatot a „Fal-osztag” fantázianevű csapat nyerte, amelynek tagjai: Cselleng Brigitta I./1., Ruff Dorina I./1., Kovács Gábor Attila I./4., Nagy Dávid Péter I./4., Szabó Viktor I./4. és Takács Dávid I./4. hallgatók voltak.

Gratulálunk a nyerteseknek, s a teljes első éves hallgatói állománynak a sikeres végrehajtáshoz!

Pánczél Mátyás


Bűnmegelőzés kisfilmekkel

A bűnmegelőzési üzeneteket ma már sokkal könnyebb eljuttatni az emberekhez a virtuális világ segítségével, mint a hagyományos kiadványokkal – mondta előadásában Grazter-Sövényházi Edit, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete tudományos diákkörén.

Az előadó két olyan filmet is bemutatott a rendezvényen, amelyet a rendőrség szakemberei készítettek általános iskolás diákok számára. Az Országos Rendőr-főkapitányság úgynevezett „D.A.D.A.”, azaz Dohányzás – Alkohol - Drog – AIDS programjában résztvevő iskolákban használják fel az oktató anyagokat. A havonta egy alkalommal tartott foglalkozás, általában osztályfőnöki óra keretében a rendőrök levetítik a bűnmegelőzési témákat feldolgozó filmeket, majd a tanulókkal közösen beszélik meg a látottakat. Az egyik kisfilm egy betörőről szól, aki meg sem próbálkozik olyan házba bejutni, amely riasztóval és rácsokkal van ellátva, de az ugatós kutyákat sem kedveli. A másik film egy szórakozóhelyre viszi el a nézőt, ahol egy lány vált bűncselekmény áldozatává, miután nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott el.

A szakértők egyetértenek abban, hogy manapság szívesebben néz meg az ember egy néhány perces bűnmegelőzési kisfilmet, mint hogy áttanulmányozzon egy hasonló témájú brossurát. Grazter–Sövényházi Edit arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a betörős kisfilm megnézése után sokkal könnyebb felsorolni azokat az eszközöket, amelyek segítséget nyújtanak a betörés megelőzéséhez. Éppen ez a céljuk, az alkotók gondolatébresztőnek szánják a felvételeket. Az interaktív előadást dr. Vári Vince rendőr őrnagy a Büntetőeljárás-jogi Tanszék szaktanárának prezentációja követte, ő a szakdolgozat- és a tudományos diákköri dolgozatírás fortélyaiba vezette be a hallgatókat. Aktualitását az adta az előadásnak, hogy a harmadéves hallgatók szakdolgozatírás előtt állnak, de közeledik a kari tudományos diákköri megmérettetés is.

A Bűnügyi Tudományok Intézete tudományos diákköre abban fogja segíteni a hallgatókat, hogy már az egyetemi évek alatt komoly kutatómunkát végezzenek a bűnügyi tudományok területén – mutatott rá a diákkör jelentőségére Prof. Dr. Blaskó Béla rendőr vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar oktatási dékán-helyettese, a diákköri foglalkozást szervező intézetvezető egyetemi tanára. A vezérőrnagy elmondta, lesznek további alkalmak is, amelyek a kutatásra fogják ösztönözni a hallgatókat. Dr. Fantoly Zsanett, a Büntetőeljárás-jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense arra bíztatta a megjelenteket, válasszanak minél előbb egy olyan témát, amellyel szívesen szerepelnének a Tudományos Diákköri Konferencián.

Cimkék: 2013

A közösségi rendészet hazai perspektívái

A közösségi rendészet hazai perspektívái címmel rendez konferenciát október 16-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészetelméleti Kutatóműhelye.

A közösségi rendészet immár több évtizede sikeres rendészeti filozófia, amely az angolszász országokból indult világ körüli hódító útjára. Manapság már világszerte ismerik és alkalmazzák a közösség és az állampolgárok igényeire támaszkodó rendészeti megközelítést. Magyarországon is örökzöld téma a közösségi rendészet, de eddig kevés gyakorlati tapasztalatunk van ezen a téren. Most azonban, amikor megkezdődik egy közösségi rendészeti modellkísérlet hazánkban is, feltétlenül érdemes beszélni az elmélet és a gyakorlat egyes aspektusairól.

A nyilvános rendezvényen előadást tart dr. Szabó Henrik rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának kiemelt főreferense, a közösségi rendészet magyarországi modellkísérletét irányító Állandó Szakértői Csoport vezetője.

Felkért hozzászólók: dr. Christián László PhD, tanszékvezető egyetemi docens, dr. Búzás Gábor PhD, rendőr alezredes, főiskolai docens, Salgó László rendőr őrnagy, Főosztályvezető, Budapesti Rendőrfőkapitányság, Ellenőrzési Szolgálat , dr. Mészáros Bence PhD, egyetemi adjunktus és dr. Németh Zsolt PhD, nyugállományú rendőr ezredes, főiskolai tanár.

A rendezvény helyszíne és időpontja: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar (1121 Budapest, Farkasvölgyi u. 12.), Főépület 126, (ovális terem)

2013. október 16 (szerda), 14.30-17.00 óra

További részletek és vitaindító gondolatok hamarosan az új www.rendeszetelmelet.hu weboldalon.

A szervezők arra kérik az érdeklődőket, részvételi szándékukat előzetesen jelezzék az info@rendeszetelmelet.hu e-mail címen. 

Cimkék: október, 2013

Sikeres alaki szemlén vannak túl az elsős rendészeti hallgatók

    • Alaki bemutató
Évek óta az egyik legkiválóbb alaki szemlét mutatták be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának első éves hallgatói szeptember 27-én - értékeltek a szemlebizottság tagjai. Az elsős rendészeti hallgatók augusztus 22. és szeptember 27. között teljesítették az alapkiképzést, az alaki szemle ennek az időszaknak a lezárása a növendékek életében. A szemlén a hallgatók bemutatták az elöljáró fogadása mellett a fordulatokat álló helyben, az igazodást és annak ellenőrzését évfolyam, azaz század alakzatban. Ezt követően az egyes szakaszok önállóan, menetben előadták indulóikat, majd díszmenettel tisztelegtek elöljáróiknak.
 
Cimkék: 2013

Csapaterő bemutató bíróknak, ügyészeknek és rendőröknek

    • Csapaterő bemutató

A Rendészettudományi Kar csapaterő bemutatóval készült a kúriai bírókat, ítélőtáblai tanácselnököket, legfőbb ügyészségi ügyészeket és rendőri vezetőket is jelentős számban tagjai sorában tudó „Egyesület a szervezett gazdasági bűnözés elleni hatékonyabb fellépésért” vendégül látására. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testület tagja a rendezvényen elmondta, hogy a Rendészettudományi Kar tiszteket képez, éppen ezért fontos, hogy már az egyetemi évek alatt is gyakorolják a parancskiadást. „Senki sem tudja, hogy milyen hosszú az éjszaka, ha még nem virrasztott”- hívta fel a figyelmet a csapaterő bemutató jelentőségére, amely hasznos abból a szempontból is, hogy a jelenlévő jogalkalmazók bepillanthatnak abba, milyen pszichés folyamatok zajlanak le a rendőrben.

Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, intézetvezető egyetemi tanár, az NKE RTK oktatási dékán-helyettese – aki egyúttal az egyesület tagja - nyitotta meg a rendezvényt és köszöntötte a vendégeket. Az eseményen Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese is részt vett. A nagyszámban megjelent egyesületi tagok nagy érdeklődéssel várták a harmadéves rendőri szakirányos hallgatók csapatszolgálati gyakorlatát, amelyet a Készenléti Rendőrség közreműködésével hajtottak végre. A gyakorlat során rendezvénybiztosítást és tömegkezelést szimuláltak. A bemutató sikerességét jellemzi, hogy a résztvevők a gyakorlatot követően több mint egy órán keresztül tették fel kérdéseiket a szervezőknek. A nagy elismerést kiváltó bemutatóra már az előző félévben is készültek a hallgatók, a tavaszi szemeszterben112 órányi tanórán kívüli felkészítés előzte meg a gyakorlatot, amelyet a Készenléti Rendőrség hivatásos állományú munkatársai vezettek.


Dr. Budaházi Árpád r. százados


Holland rendőrtisztek látogattak a Rendészettudományi Karra

2013. szeptember 19-én a CEPOL (Európai Rendőrakadémia) Csereprogramja keretében Magyarországon tartózkodó 2 fő holland rendőrtiszt a Holland Rendőrség Keleti Regionális Igazgatóság Twente Körzeti Rendőrkapitányságról: Richard Grevink nyomozó, a Gazdasági Bűnözés Elleni Osztály, Rik Braakhuis nyomozó, a Szervezett Bűnözés Elleni Osztály munkatársa 2 magyar CEPOL cserepartnere - dr. Hódos Attila r. százados, intézményünk volt hallgatója, a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály GV. O. I., nyomozója és dr. Szanyi Ádám r. törzsőrmester kíséretében látogatást tettek a Rendészettudományi Karon az itt folyó oktatás és képzés megismerése céljából.

A látogatáson jelen volt Karunk oktatója dr. Simon Béla r. őrnagy, a Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék tanársegédje is.

Dr. Sallai János mb. dékánhelyettes köszöntötte a vendégeket, majd ezt követően a Vendégek az NKE és az NKE-RTK angol nyelvű prezentációját tekintették meg.

A Vendégek elismerően nyilatkoztak Karunk professzionális színvonalú képzéséről. Rendkívül tetszett nekik a három különböző kar közös képzési modulja, valamint Karunkon a különböző rendészeti szervek számára biztosított képzés együttes megvalósítása.

A Vendégeket különösen érdekelte a korrupció megelőzését célzó képzés a magyar rendészeti oktatásban, a gazdaságvédelmi szakon oktatott tantárgyak, valamint az oktatókkal szembeni követelmények.

Ezt követően szakmai kérdések megbeszélésre került sor, úgymint civil diplomával rendelkező fiatalok felkészítése a rendőri munkára, amelyre – érdekességként - a hollandok a ’side-streaming in’ szakkifejezést használják.

A magyar rendőrtisztek a bűnös forrásból származó vagyon elvonásának jogi lehetőségeiről érdeklődtek a holland Vendégektől, amely kitűnő lehetőséget biztosított számukra a magyar eljárással történő összehasonlításra.

Az angol nyelven folyó CEPOL Csereprogram az európai rendőrségi kultúra fejlesztésével a CEPOL egyik fő célkitűzését valósítja meg. Míg a tantermi képzés a határokon átnyúló rendőrségi együttműködés elméleti alapjait rakja le, az európai rendőrségi csereprogramok a gyakorlatba ültetik át az elméletet. A Csereprogramban résztvevő rendőrtisztek egymás országba látogatnak – a CEPOL finanszírozásában -, ahol több napot töltenek el a rendőrségnél, hogy megismerjék annak működését. A csereprogramok lehetőséget kínálnak ismeretek megszerzésére, tapasztalat cserére és a partnerek közötti további szakmai kapcsolatok kialakítására. A cserék erősítik a különböző kultúrák megismerését.

A CEPOL Csereprogram a rendőrakadémiák oktatói számára is nyitott. A részvétel feltétele az, hogy a magyar cserepartner által tanulmányozandó témában a meglátogatandó országból hazánkba utazni kívánó cserepartnert találjanak a programra.

Bővebben a CEPOL Csereprogramról: https://www.cepol.europa.eu/?id=734

dr. univ. Kiss Rita nemzetközi referens

Cimkék: 2013

2013. évi Budo és Küzdősport Gála RTK-s hallgatókkal

A SYMA Csarnok adott otthont az immár második alkalommal megrendezett Budo Gálának. A Terrorelhárítási Központáltal szervezett versenyen a rendvédelmi és fegyveres szervek küzdősportolóinak megmérettetése volt a cél K1, Karate és Ju Jitsu földharc kategóriában.

A Rendészettudományi Kart öt versenyző képviselte. Dobos Mátyás K1 kategóriában technikás, magabiztos győzelmekkel a döntőbe jutott, ahol egyhangú pontozással nyert. Pressburger Tamás karate kata kategóriában megvédte bajnoki címét, míg kumite-ban a 3. helyet szerezte meg. Habda Zsolt szintén karate kumite –ban vett részt, ahol csak a döntőben tudták megállítani, ezzel a második helyen végzett. Pápay Gergő egy győzelmet követően vereségekkel búcsúzott a küzdelmektől, Takács Barbara sérülését követően kénytelen volt visszalépni a további találkozóktól.

Nagy Ádám

testnevelő tanár


Villámolvasás a gyakorlatban

Az Alexandra Könyvesházban rendezték meg a Rendészettudományi Kar oktatójának, Lantos Mihály r. őrnagynak a „Villámolvasás a gyakorlatban” című könyvének könyvbemutatóját. A könyvbemutatón mintegy 70 ember részvételével egy olyan tanulási módszert mutatott be a szerző, amely nagymértékben megkönnyíti a nagy mennyiségű információk gyorsabb, és hatékonyabb elsajátítását.
 
A módszer legnagyobb haszna nem is a gyorsaság, hanem a mélyebb, integráltabb, maradandóbb megértési szint elérése, ezért a Villámolvasás módszere az egyetemi tanulmányok eredményessége szempontjából rendkívüli előnyökkel kecsegtet. A megjelent könyv a módszer elsajátításának, és alkalmazásának gyakorlati lépéseit mutatja be. Megvásárolható minden ismert könyvesboltban.

Nemzetközi hét Brühlben

    • bruhl1

A Rendészettudományi Kar hét hallgatója lehetőséget kapott arra, hogy részt vehessen a németországi Szövetségi Főiskola által szervezett Nemzetközi Héten. A bűnügyi, gazdaságvédelmi és pénzügyőr-nyomozó szakos hallgatók egy hetet tölthettek el Dr. Simon Béla r. őrnagy kíséretében Brühl városában.

A hét fő témája a nemzetközi nyomozócsoportokhoz, közismertebb nevén JIT-hez kapcsolódott. Az elhangzott előadások során lehetőség nyílt a nyomozócsoportok munkájának megismerésére, az Europol és az Eurojust működési elveinek feltárására, valamint az OLAF és az Interpol szervezeteinek identifikálására. Az előadás-sorozaton közel hetven német, horvát, osztrák és magyar rendőrhallgató, valamint rendőr vett részt, előrébb mozdítva ezzel is az EU tagállamai között a kapcsolatok kialakítását, a közös munka jelentőségét a bűnüldözés terén.

A precízen összeállított elméleti oktatás mellett a résztvevőknek a gyakorlati tapasztalat fontosságát szem előtt tartva, csoportokban tevékenykedve is lehetőség nyílt a megszerzett ismeretek alkalmazására. A tananyagok elsajátítása után a négy jelenlevő nemzetből csoportokat alakítottak (két magyar-német, valamint egy osztrák-horvát), és egy fiktív eset alapján kellett egy közös nyomozócsoport megalakításáról dönteni. Ehhez megkaptuk a szerződésmintát, melyben pontokba sorolták, mely témákban kell egyeztetni a külföldi társszervvel. Többek között meg kellett állapítani az illetékes hatóságot, meg kellett határozni a közös nyomozócsoport célját, az esetleges intézkedéseket, amiket foganatosítani szükséges, és arra is választ kellett találnunk, mely ország jogszabálya alapján folytassuk le az eljárást. Az interakció során a meghívott előadók, szakemberek segédkeztek a felmerülő kérdések tisztázásában. A gyakorlat kitűnő lehetőségnek bizonyult az esteleges későbbi együttműködés gördülékenyebb megvalósítására, hiszen minden ország célja, hogy a nemzetközi bűnözés ellen a legrövidebb időn belül, eredményesen fellépjen, melyet a leghatékonyabban csak közösen és összefogva érhetnek el.

Az ötnapos képzés immár harmadik alkalommal bizonyította, hogy szükség van az ehhez hasonló nemzetközi konferenciákra, értekezletekre, és remélhetőleg a közeljövőben még több résztvevő országgal színesedik az érdeklődők száma.

Surányi Vivien, Wágner Zsófia, Kaszányi Patrik

Cimkék: 2013

Az amerikai tűzoltókra emlékeznek szeptember 11-én a rendészettudományi hallgatók

Az amerikai tűzoltók a new york-i Világkereskedelmi Központ épületei ellen intézett terrorcselekmény idején végzett munkájáról szóló film megtekintésével emlékeztek tengerentúli kollégáikra szeptember 11-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának első évfolyamos hallgatói. A diákok számára különleges élményt jelentett látni és hallani azt a küzdelmet, amelyet a tűzoltók, rendőrök és a mentők folytattak az életek megmentéséért tizenkét éve.


Alapkiképzés a Rendészettudományi Karon

    • alapkikepzes2

2013. augusztus 22-én 237 fő lelkes hallgató vonult be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karára, hogy megkezdjék felkészülésüket a rendvédelmi tiszté válás útján.

Az alapkiképzés 5 hetében szeptember 27-ig szoros napirendben a Kiképzési és Nevelési Osztály rendészeti kiképzői és gyakorlati oktatói, valamint 17 fő hallgatói kiképző gondoskodik az újoncok képzéséről.

A felvett hallgatók összesen 10 szakon, 11 szakaszba beosztva kezdték meg a rendőr-, pénzügyőr-, büntetés-végrehajtási, tűzoltó tisztté váláshoz vezető feladatok abszolválását.

2013. szeptember 2-től pedig további két szakasz civil szakirányú hallgató csatlakozik a 2013/2016. évfolyamhoz és kezdi meg tanulmányait a karon.

Lőrincz Kornél r. főhadnagy

    • alapkikepzes3
    • alapkikepzes4

Magyarország jobban teljesít

    • 1 435 288 100

Magyarország jobban teljesít a rendvédelemben is - mondta Orbán Viktor a Rendészettudományi Kar végzőseinek tisztavatásán
 

Magyarország ma már erős, és jobban teljesít a rend és a biztonság védelme területén is - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tisztavatási ünnepségén, a Budai Várban.

Az elmúlt három évben az ország állampolgárainak nem kellett csalódniuk a rendőrségben, az ugyanis az átalakításokkal alkalmassá vált arra, hogy megvédje az embereket - mondta a kormányfő, hangsúlyozva, ma már nem kell attól félni, hogy egyenruhába bújtatott félkatonai szervezetek masíroznak az utcákon.

Orbán Viktor kiemelte: Magyarország ma már jobban teljesít a rend- és biztonságvédelem területén is, képes megvédeni magát és polgárait akár a bűnözőkkel, akár a természeti csapásokkal vagy a környezeti katasztrófákkal szemben is. Az elmúlt hónapokban ezt többször is meg lehetett tapasztalni, legutóbb a dunai árvíznél - tette hozzá, majd az árhullámmal szembeni védekezésért külön köszönetet mondott, hiszen "rendőrök, honvédek, tűzoltók, a katasztrófavédelem munkatársai és az önkéntesek együtt álltak helyt a gátakon".

Az egész világ és egész Magyarország láthatta, "mi komolyan gondoljuk, hogy minden magyar felelős minden magyarért" - fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök azt mondta a végzősöknek, hivatásuk a bátrak hivatása, a bátrak pedig nem engedik, hogy félelmeik irányítsák őket. Hozzáfűzte, hogy a rendészeti hivatás a bátorságon kívül felkészültséget, fegyelmet, határozottságot, alázatot és segítőkészséget is követel. "Mától önökön is múlik, hogy olyan országban éljünk, ahol minden becsületes magyar ember biztonságban érezheti magát, biztonságban tudhatja szeretteit, saját értékeit és a közvagyont" - hívta fel az új tisztek figyelmét.

Orbán Viktor végül azt kérte tőlük, ragaszkodjanak állhatatosan az alaptörvényhez, az abból fakadó jogszabályokhoz, hazájukhoz, nemzetükhöz, és legyenek büszkék arra, hogy a rendészettudományi karon végeztek, és ezt a hivatást választották. Kérte azt is, hogy legyenek példamutatók és feddhetetlenek.

A 135 végzett hallgató a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, a miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter, illetve a tábornoki kar jelenlétében tette le a tiszti esküt. A karról idén 85-en kerülnek a rendőrséghez - ők bűnügyi nyomozói, gazdaságvédelmi nyomozói, igazgatásrendészeti, illetve határrendészeti szakirányon végeztek -, a többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Büntetés-végrehajtás és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz.

A tisztavatási ünnepség különlegessége, hogy az idén végzetteké az első olyan évfolyam a rendészettudományi karon, amely teljes egyetemi tanévet töltött el a működését 2012-ben megkezdő Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Forrás: MTI


Oklevél-átadási ünnepség a Rendészettudományi Kar alap- és a mesterképzésben végzett levelezőseinek

    • 6 435 290 100

„Önök mindannyian hivatást választottak maguknak, nem álltak meg az alapképzésnél, hajtotta Önöket a tudásvágy. Ez nagyon dicséretes dolog” - mondta Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese a mesterképzéses hallgatók kibocsátóján.

„Úgy gondolom, hogy a képzés során megszerezték mindazon tudást, amiért intézményünket választották” - tette hozzá Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok. Idén húszan szereztek oklevelet a négy féléves rendészeti vezető mesterszakon. A mesterképzés hallgatóinak oklevélátadási ünnepségét az alapképzés levelezőseinek kibocsátója követte, amelynek keretében hatvannyolc hallgató vehetett át diplomát. Közülük nyolcan bűnügyi nyomozói, négyen gazdaságvédelmi nyomozói, hatan pénzügynyomozói, tízen közrendvédelmi, tizenegyen közlekedésrendészeti, négyen vám- és jövedéki, hárman katasztrófavédelmi, tizenkilencen biztonsági és hárman büntetés-végrehajtási szakirányon végeztek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese ünnepi beszédében elmondta, bízik benne, hogy a végzett hallgatók megtalálják számításukat a munka világában is, hiszen a jól képzett, szakszerűen eljáró, pontos, fegyelmezett munkaerő mindenhol nagy kincs, legyen ez bármilyen szervezet. A végzett hallgatók a diplomájukat Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornoktól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettesétől és Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornoktól, a Rendészettudományi Kar dékánjától vehették át.

Dr. Budaházi Árpád r. százados


Karunk volt hallgatója nyerte el a Pro Scientia Aranyérmet

    • juhasz agnes orsolya2

Juhász Ágnes Orsolya r. hadnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának volt hallgatója kapta meg idén a Pro Scientia Aranyérmet. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács kétévente ítéli oda a diáktudósok egyik legrangosabb elismerését, a Pro Scientia Aranyérmet. Az Aranyéremre pályázatot az nyújthat be, aki legalább egy ízben első helyezést nyert el valamely Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK). A díj odaítélésének feltétele továbbá a kiemelkedő tudományos tevékenység és a nyelvtudás is.

Juhász Ágnes Orsolya, a Mezőtúri Rendőrkapitányság fővizsgálója kétszer (2009-ben és 2013-ban) nyert első helyezést OTDK-n, 2009-ben megkapta a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját „A legértékesebb tudományos eredmény eléréséért”, hat tudományos közleménye és egy önálló könyve jelent meg, két középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, Németországban járt tanulmányúton, és emellett mind bűnügyi igazgatási alap-, mind pedig rendészeti vezető mestervégzettségét kitűnő eredménnyel szerezte meg a Rendészettudományi Karon.

Tekintettel arra, hogy tudományos és gyakorlati munkássága, valamint OTDK dolgozatai is szoros összefüggésben állnak a bűnmegelőzéssel, idén elnyerte a közigazgatási és igazságügyi miniszter különdíját is. A díjak átadására 2013 novemberében, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kerül sor.

Gratulálunk az elismeréshez!

dr. Szilvásy György Péter r. százados