Szűkítés



Minden Címke 304


bejegyzések

Rendészettudományi Kar Tisztavatási Ünnepsége

    • tisztavatas_fokep 1
    • tisztavatas_2
    • tisztavatas_9
    • tisztavatas_13
    • tisztavatas_3
    • tisztavatas_4
    • tisztavatas_5
    • tisztavatas_6
    • tisztavatas_7
    • tisztavatas_8
    • tisztavatas_9
    • tisztavatas_10
    • tisztavatas_11
    • tisztavatas_14
    • tisztavatas_kl1
    • tisztavatas_kl2
    • tisztavatas_kl4
    • tisztavatas_kl5
    • tisztavatas_kl6
  • Előző
  • Következő

- Nehéz, komoly felelősséggel járó, de szép hivatást választottak. Az egyenruha tiszteletet parancsol, a rendőr a törvény hangja, minden szavával és tettével a törvényt kell képviselnie, példát kell mutatnia. Olyan tisztekre van szükség, akik szeretik a hazájukat és szolgálatukat elkötelezetten és legjobb tudásuk szerint látják el. Az országnak és a nemzetnek szüksége van Önökre - hangsúlyozta ünnepi beszédében Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Budai Várban megtartott tisztavatási ünnepségen.

A miniszterelnök beszédében szólt a 2010 utáni rendvédelmi reformról, kifejtve: az emberek egyik fő elvárása az volt, hogy a rendőrség véletlenül se kelthessen olyan benyomást, hogy nem az áldozatok, hanem az elkövetők oldalán áll, vagy esetleg egyes tagjai a bűnelkövetők táborához tartoznak. Az is elvárás volt, hogy az ország legkiesőbb településein is érezhető legyen a rendőri jelenlét. Ehhez szükség volt 3500 új rendőrre – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet a rendvédelmi szervek közötti kiváló kapcsolatra, arra, hogy az elmúlt években bebizonyították: ipari katasztrófa, egész Európát megtépázó váratlan havazás, vagy akár árvíz esetén is lehet rájuk számítani. Erről a rendről álmodtunk 25 évvel ezelőtt - tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor az egyik legnagyobb adósságnak a rendvédelmi életpályamodell kialakítását nevezte, jelezve: kiemelten fontos feladatnak tartja e munka elvégzését, hogy tervezhetőbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és stabilabb legyen az ágazatban dolgozók életpályája.

A 166 végzett hallgató a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, a miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter és a tábornoki kar jelenlétében tette le a tiszti esküt.

A karról idén 120 tiszt kerül a Rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó (41 fő), gazdaságvédelmi nyomozó (14 fő), igazgatásrendészeti (12 fő), közlekedésrendészeti (15 fő), közrendvédelmi (16 fő) és határrendészeti (22 fő) szakirányokon végeztek. A többi végzős hallgató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (29 fő), a Büntetés-végrehajtási Szervezet (6 fő) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (11 fő) tisztje lesz.

Idén először avattak a közrendvédelmi és a közlekedésrendészeti szakirányon 2007 óta nappali munkarendben diplomát szerzett rendőrtiszteket. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január elsejei megalakulása óta a hagyományos rendészeti tisztképzés megújult. A hat szemeszteres alapképzés belügyi alapmodullal kezdődik, amely biztosítja, hogy a rendészeti hivatásos állományba lépők egységesen sajátítsák el a közös ismeretanyagot. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mindhárom karán, így a Rendészettudományi Karon is még tavaly bevezetésre került az „egységes egyetemi közös modul”, amely a majdani átjárhatóságot biztosítja a hivatásrendek között.

A hallgatók a képzés során elméleti és gyakorlati tudást szereznek, amelyet a rendészeti szerveknél töltött szakmai gyakorlatokon tudnak elmélyíteni, de ha a szükség úgy hozza, a veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos feladatokban is részt vesznek, mint ahogyan ez történt a 2013. évi árvíz idején. A Rendészettudományi Kar arra is figyelmet fordít, hogy a hallgatók elsajátítsák a rendészeti szervek tisztjeitől elvárt magasabb erkölcsi értékeket, magatartásformákat, és azokat magukénak vallják.

A végzett hallgatók a diploma megszerzése után tiszti kinevezést kaptak és a rendészeti szerveknél végzettségüknek megfelelő beosztásokat tölthetnek be. Három év gyakorlatban töltött idő után felvételizhetnek a rendészeti vezető mesterképzésre, vagy specializálódhatnak a kar valamely továbbképzési szakán.

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: tisztavatás, 2014

Nappali munkarend oklevél-átadási ünnepség

    • diplomaoszto_1
    • diplomaoszto_2
    • diplomaoszto_3
    • diplomaoszto_4
    • diplomaoszto_5
    • diplomaoszto_7
    • diplomaoszto_6
  • Előző
  • Következő

2014-ben a nappali képzésben 174 hallgató kapott diplomát a Rendészettudományi Karon. Prof. Dr. Patyi András rektor, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, dékán és a rendvédelmi szervek képviselői adták át az okleveleket és a kinevezési okiratokat. A karról idén 120 tiszt kerül a rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó (41 fő), gazdaságvédelmi nyomozó (14 fő), igazgatásrendészeti (12 fő), közlekedésrendészeti (15 fő), közrendvédelmi (16 fő) és határrendészeti (22 fő) szakirányokon végeztek. A többi végzős hallgató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (29 fő), a Büntetés-végrehajtási Szervezet (3 fő) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (11 fő) tisztje lesz. A biztonsági szakirányon 11 fő kapott oklevelet. Nyolc hallgató kiváló eredménnyel fejezte be tanulmányait.

-  Nagyon régen láttam már ennyi elszánt, mosolyogni is tudó tiszta tekintetet - fogalmazott Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az ünnepség elöljárója a diplomák és a kinevezési okmányok átadása után. - Azzal, hogy átvették oklevelüket, a bolognai rendszer szerinti bachelorok lettek, mely a baccalaureus szóból származik, ami olyan személyt jelképez, akit babérkoszorúval ékesítettek fel. A tanulás igazi folyamata, azonban most kezdődik. - folytatta ünnepi gondolatait Prof. Dr. Patyi András. Ezt követően Concha Győző, A rendőrség természete és állása szabad államban című munkájára utalt, amelyben a szerző az alkotmány és közigazgatás viszonyáról így fogalmazott: a közigazgatás nem más, mint az alkotmány gyakorlata. Ezt a gyakorlatot valósítják meg a rendőrtisztek munkájuk során, az Alkotmányt hajtják végre és ültetik át a gyakorlatba. Az alkotmányos jogállam olyan érték, értékrend, amelyért minden nap tenni kell. Bármilyen ágazaton belüli rendészeti, biztonsági tevékenység a jogállam fenntartásáról szól. Ez nem egyszerű feladat, nem egyszerű munka, ez hivatás - tette hozzá Patyi András.

Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke, Simon Balázs Egyetemi Szakmai Díjat adott át Molnár Ildikó hallgatónak. A Pro Juventute Díjat Horváth Zoltán, az Egyetemi Közösségi Díjat Benyó Hajnalka érdemelte ki. Mindhárman kitartó munkájukkal és odaadásukkal hozzájárultak a közösségi értékek megőrzéséhez.

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: tisztavatás, 2014

Rendőrtiszt jelöltek befogadó ünnepsége

- Szolgáljanak és védjenek hittel, meggyőződéssel, tisztességgel, becsülettel - hangsúlyozta  Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány az ORFK Teve utcai épületének auditóriumában, ahol ünnepélyes keretek között fogadta a Rendészettudományi Kar végzős, rendőri szakos hallgatóit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az ORFK vezetői, valamint a Megyei (Budapesti) Rendőrfőkapitányok jelenlétében.

- A rendőrök tevékenységében a polgárok biztonságának kell prioritást kapnia. A rendőri szolgálat döntő részét ugyanis azok a feladatok jelentik, amelyeknek célja a polgárok, az egyes szervezetek segítése, támogatása, a velük való együttműködés - fogalmazott Papp Károly. A leendő tisztek figyelmét felhívta arra, hogy a hivatás gyakorlása során a kiválóságra, az általános rend és fegyelem megtartására törekedjenek, továbbá arra is, hogy a szolgálati feladatok ellátása érdekében szükséges az élethosszig tartó tanulás és önképzés. Végezetül megköszönte Prof. Dr. Patyi Andrásnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának és az egyetem oktatóinak a rendőrtiszt jelöltek felkészítése során végzett munkájukat. Ezt követően emléklapot nyújtott át a végzős hallgatók részére, akiknek hivatásos pályafutása július elsejével veszi kezdetét a megrendelő szervek állományában. Papp Károly minden hallgatónak átadott a szolgálatra való felkészülést segítendő a Pályakezdő tisztek kézikönyve című segédanyagból egy példányt.

- Mindig tartsák szem előtt, hogy fiatalnak lenni a legjobb dolog a világon. A legszebb hivatások egyikét választották. Nagyon komoly jogokkal felruházva, arra fognak felesküdni, hogy polgártársaik életét, testi épségét megvédjék, a társadalom rendjét igyekezzenek fenntartani - fogalmazott Prof. Dr. Patyi András pohárköszöntőjében.

A három lépcsőből álló eseménysorozat második lépcsőfoka az egyetemi diploma átvétele, majd a harmadik fontos esemény a Budai Várban megrendezett tisztavató volt a végzős hallgatók életében.

    • befogado_4
    • befogado_6
    • befogado_7
    • befogado_5
    • befogado_2
    • befogado_1
    • befogado_3
  • Előző
  • Következő
Cimkék: tisztavatás, 2014

A tisztavató előkészületei

    • tisztavato_elokeszulet_1
    • tisztavato_elokeszulet_2
    • tisztavato_elokeszulet_3
  • Előző
  • Következő

„Tudatos, fegyelmezett, határozott és szép”- így jellemezte  a tisztavató próbáját dr. Pergovácz Erzsébet pszichológus, aki a Rendészettudományi Kar épületegyüttesének szomszédságában él immáron 1936 óta. – „1927-től éveken át az Isteni Szeretet Leányai Tanítórend zárdája működött az épületben. A hallgatók méltó utódai a korábban itt működő rend tagjainak, mert a tevékenységük azonos: szolgálnak és védelmeznek. A Rendészettudományi Kar szelleme pozitív hatással van a környék közbiztonságára, a hallgatókról a környéken lakóknak nagyon jó véleményük van. Fájó szívvel, érdeklődve érkeztem és megnyugvással távoztam”- fejezte be gondolatait Erzsi néni, aki évtizedek óta meghatottan hallgatja az udvarán a tisztavató próbáját, melyet most első alkalommal volt lehetősége megtekinteni. Egyúttal háláját is kifejezte Dékán úrnak, hogy lehetőséget biztosított számára.

Cimkék: tisztavatás, 2014

Folytatódik a rádióműsor

    • img 5252
    • img 5077
    • img 5089
    • img 5091
    • img 5104
    • img 5105
    • img 5110
    • img 5124
    • img 5131
    • img 5144
    • img 5148
    • img 5155
    • img 5160
    • img 5171
    • img 5187
    • img 5190
    • img 5195
    • img 5212
    • img 5219
    • img 5221
  • Előző
  • Következő

Végre kiderül az igazság!

Rédl Ádám a Budaőrs Rádió műsorvezetője maga is végigmegy az akadálypályán. Az eseményt Lőrincz Kornél r. főhadnagy közvetíti. A szintidő nem lenyűgyöző, de közben Ádám érdekes tapasztalatra tesz szert, mind önmagával, mind az általános fizikai állóképességével kapcsolatban. Ádám a gondolatait jól leizzadva, enyhe oxigénhiánnyal küszködve osztja meg a rádióhallgatókkal.

Az adás: Kiképzés Terepen 2. rész: Ádi végig megy! linken érhető el

Cimkék: Rádióműsor, 2014

Nemzetközi kerekasztal a robotok rendészeti alkalmazásáról

    • ares partnership 2 robotok
    • robotok_6 1
    • 4small 1 robotok
  • Előző
  • Következő

A tudósok sokszor valóra váltják az írói képzelet leghihetetlenebbnek tűnő szüleményeit. A rendészeti feladatokat ellátó robottal számos filmben és könyvben találkozhattunk már. Sokan úgy gondolják, hogy ez csupán a távoli jövőben válhat valósággá. – fogalmazott Dr. Székely Zoltán r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tanársegédje, aki megszállottan dolgozik azon, hogy a robotok ténylegesen az emberek védelmét szolgálják.

Kilenc európai és ázsiai országból származó kutató, valamint tizenkét intézmény, rendőri feladatokat ellátó szervezet és gazdasági társaság fejezte ki személyes elköteleződését a projekt iránt. Tárgyalások folynak további országok, illetve intézmények csatlakozásáról. Az együttműködést a feladat összetettsége indokolja. Egy robot létrehozását lehet műszaki kutatók feladatának tekinteni, de ahhoz, hogy egy robotrendőr az utcára lépjen, jogászok, szociológusok, pszichológusok és etológusok előkészítő munkájára van szükség. Ennek érdekében a projekt első mérföldköve a rendőrrobotok működésének jogi és szociális hátterének megteremtése lesz. A szolgálati szabályzat pontosan megfogalmazza a rendőr intézkedési kötelezettségét. Kérdés, hogy mennyire bízhatjuk e döntések meghozatalát egy mesterséges intelligenciával rendelkező robotra és mennyire várható el az emberektől, hogy alávessék magukat az intézkedésnek? Ezek a problémák túlmutatnak a mérnökök kompetenciáján, de a jogászok és szociológusok is csak a segítségükkel képesek a kérdéseket teljes körűen megvitatni.

Az egymás gondolkodásmódjának megismerését célzó kerekasztal beszélgetések áprilisban kezdődtek el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A projekt idén júniusban az ARES’14 elnevezésű workshop keretében lépett a nemzetközi színtérre. A rendezvény felett védnökséget vállalt dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet egyetemi docens, az NKE Nemzetközi Intézetének vezetője. A workshop tiszteletbeli elnöke a japán Hideki Hashimoto professzor, aki a kilencvenes évek elején alkotta meg és vezette be a tudományos közgondolkodásba az Intelligens Tér fogalmát. A nemzetközi szervező bizottságot európai és ázsiai professzorok alkotják. A rendezvény szervezésében részt vett Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, az RTK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese. Az ARES’14 első, nyilvános napján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem látta vendégül a résztvevőket.

Cimkék: beszámoló, 2014

BM Országos Atlétika verseny

    • bm atletika 1
    • bm atletika 2
    • bm atletika 3
    • bm atletika 4
    • bm atletika 5
    • bm atletika 6
    • bm atletika 7
    • bm atletika 8
  • Előző
  • Következő

A vizsgaidőszak és a nagy meleg sem szegte kedvét a BM Országos Atlétika versenyen egyetemünket képviselő, Rendészettudományi Kar hallgatóiból álló csapatnak. Az Ikarus Atlétikai Stadion pedig igazán kellemes színtere volt a versenynek. 

A legjobb eredmények:
Súlylökésben Váradi Krisztina I. helyet, míg Tasi Dániel a VII. helyet szerezte meg. Távolugrásban Szakács Ádám I. helyen és Hornyák Viki III. helyen végzett. Kézigránát hajításban Fenyvesi Réka a kiváló I. helyet, Tasi Dániel a III. helyet, Váradi Krisztina pedig a IX. helyet szerezte meg. 100m-en Tulkán Máté a IV. helyen, míg Popovics Melinda a VII. helyen végzett.
A 4x200m-es női váltónk is a kiváló II. helyet szerezte meg, remek küzdőszellemet tanúsítva. Tagjai: Popovics Melinda, Tamók Renáta, Fenyvesi Réka, Hornyák Viktória. Svéd váltónk a II. helyet szerezte meg. Tagjai: Váradi Krisztina, Tulkán Máté, Hornyák Viktória, Szakács Ádám.

Pontszerzőink között volt 1500m-en Cserhalmi Pál őrnagy úr, és Oláh Attila hadnagy úr, valamint a 4x400m-es férfi váltó is remekül szerepelt. Tagjai: Tulkán Máté, Mellau Ádám, Lőrinczi Ede, Lantos Attila.

Gratulálunk az egész csapatnak!

Cimkék: sport, 2014

Rádióműsor a Rendészettudományi Karon

    • img 5268
    • img 4975
    • img 4982
    • img 4983
    • img 4985
    • img 4987
    • img 4988
    • img 4990
    • img 4993
    • img 4996
    • img 4998
    • img 5004
    • img 5008
    • img 5009
    • img 5014
    • img 5017
    • img 5018
    • img 5021
    • img 5027
    • img 5034
    • img 5035
    • img 5040
    • img 5041
    • img 5045
  • Előző
  • Következő

A Budaörs Rádió Kiképzés című műsora kitelepült a Rendészettudományi Karra. A műsor fő kérdésére "Vajon mire képes egy műsorvezető?" kerestük a választ.

Lőrincz Kornél r. főhadnagy, Garamvölgyi Eszter r. hallgató és Kóti Gergő r. hallgató közreműködésével megmutatta műsorvezető társának, Rédl Ádámnak azt az utat, amelyet be kellene járnia ahhoz, hogy versenybe szálljon akár a Kar hallgatóival is. Ádám a háromrészes műsorban megismeri az akadálypályát, kipróbálja magát rajta, majd megpróbál versenyre kelni hallgatóinkkal. A tapasztalatait és a végeredményt megosztja velünk a következő hetekben.

Az első adás a következő linken érhető el:

http://www.mixcloud.com/budaorsradio02/t%C3%A9rer%C5%91-kik%C3%A9pz%C3%A9s-terepen-1-r%C3%A9sz-140611/


Együttműködés az illegális migráció elleni küzdelemben

    • eap1 migracio
    • eap2 migracio
  • Előző
  • Következő

A Belügyminisztérium Lengyelország, Lettország, Románia és Szlovákia határrendészetért felelős szerveivel, valamint a bécsi székhelyű Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Intézettel közösen 2013 áprilisában indította el az „Együttműködés az illegális migráció elleni küzdelemben a Keleti Partnerség országaival - Prágai Folyamat Akcióterv végrehajtásának támogatása” nevű projektjét. A projekt az Európai Bizottság „Együttműködés Harmadik Országokkal a Migráció és Menekültügy Területén Tematikus Program” keretében, több mint 800 ezer eurós Európai Uniós támogatásból valósul meg 2015. április 18-ig.

A projekt végrehajtásában a Belügyminisztérium, mint projektvezető, továbbá a lengyel Határőrség, a szlovák Belügyminisztérium, a román Belügyminisztérium, a lett Határőrség, valamint a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Intézet vesz részt.

A projekt fő célkitűzése, hogy az Európai Unió és a Keleti Partnerség országai, azaz Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Fehéroroszország között fejlessze a stratégia együttműködést a határon átnyúló bűnözés megelőzése érdekében, különös tekintettel a szabálytalan migrációra.

A projekt megvalósulása során további célkitűzés az Európai Unió és a Keleti Partnerség országai közötti együttműködés fejlesztése, másrészt a Keleti Partnerség tagállamai közötti partneri viszony erősítése is. A gyakorlati együttműködés során a projekt kiemelt figyelmet fordít a tárcaközi együttműködés fejlesztésére a Keleti Partnerség országaiban a meglévő határrendészeti koncepciók keretei között, valamint integrált határigazgatási rendszerek képzési és oktatási moduljainak a nemzeti tantervekbe történő beépítésére. E cél elérése érdekében a Keleti Partnerség országainak delegációja látogatást tett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán, ahol a kar dékánja, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok és Dr. habil. Varga János ny. hőr. ezredes, a Határrendészeti Tanszék vezetője fogadta a vendégeket. A látogatók betekintést nyerhettek az egyetem és a kar történetébe, tevékenységébe, valamint képzési rendszerébe, illetve részt vehettek egy gyakorlati foglalkozáson a Határrendészeti Tanszék okmányvizsgáló szakkabinetjében, melyet dr. Székely Zoltán r. őrnagy, tanársegéd tartott. A programot végül kötetlen szakmai beszélgetés zárta.

Cimkék: beszámoló, 2014

Elismerő plakett ünnepélyes átadása

    • mefs dijatado
    • mefs dijatado 2
  • Előző
  • Következő

Életmű Díjakkal, Arany plakettekkel és Hallgatói Díjakkal ismerte el a Magyar Egyetemi- Főiskolai Sportszövetség (MEFS) azoknak a szakembereknek és hallgatóknak a munkáját és tevékenységét, akik a felsőoktatás sportéletének népszerűsítéséért, annak eredményességéért a legtöbbet tették az elmúlt években.

Váradi Krisztina, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar tanulója, súlylökő, diszkoszvető, hétszeres korosztályos Magyar Bajnok, ötszörös második a felnőtt Országos Bajnokságon. 2010-ben az Ifjúsági Olimpián Szingapúrban ezüstérmet szerzett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportirodájának kommunikációs munkatársaként jelentős szerepet vállalt az egyetemi sportélet fejlesztésében, a sportos életmód népszerűsítésében, hallgatói díjban részesült. Az elismerő plakettet a Rendészettudományi Kar Testnevelési tanszékének vezetője és a MEFS alelnöke, Dr. Freyer Tamás adta át.

Cimkék: beszámoló, sport, 2014

Magyar Egyetemi - Főiskolai Országos Atlétika Bajnokság

    • mefob ktk dobogo 1
    • mefob 2
    • mefob ktk 2
  • Előző
  • Következő

A Dr. Koltai Jenő Sportközpont adott otthont a május végén megrendezett Magyar Egyetemi- Főiskolai Országos Atlétika Bajnokságnak. A két napos versenyen egyetemünk hallgatói kiváló eredményeket értek el, ami az egyetemi bajnokságban, pontokban is jelentkezik.

A legeredményesebbek a dobók voltak, élükön Váradi Krisztinával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar hallgatójával, aki súlylökésben és diszkoszvetésben I. helyen, míg kalapácsvetésben a II. helyen végzett. A Rendészettudományi Kar színeiben Kerekes Dóra súlylökésben VI. és diszkoszvetésben II. lett.  Szakács Ádám 10 próbában a 3.helyet szerezte meg.  Értékes pontokat gyűjtött Biermann Teódora, aki 100 m gáton III. és 400 m gátfutásban IV. lett. Baglyos Vivien távolugrásban a III. helyezést hozta el. Somogyi Flóra 800 m és 1500 m-en indult. A 4x400 m-es férfi váltó Tulkán Máté, Lőrinczi Ede, Milleau Ádám, Zsákai Lénárt  összeállításban a 4., a női 4x400m-es váltó az 5. helyen futott célba.  Biedermann Teodora (NKE-KTK) , Szabó Nóra, Takács Dalma, Hornyák Viktória összeállításban.

Gratulálunk sportolóinknak!

Cimkék: beszámoló, sport, 2014

Díjazott pályamunkák bemutatása 2.

    • mort_dijaz_1
    • mort_dijaz_2
    • mort_dijaz_3
    • mort_dijaz_4
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretei között működő Rendészetelméleti Kutatóműhely által kiírt országos tudományos pályázatán helyezést elért pályamunkák másodízben szakmai kerekasztal beszélgetés során kerültek bemutatásra.

A Rendészetelméleti Kutatóműhely legújabb célkitűzése a fiatal rendészeti kutatók tudományos tevékenységének támogatása. Ennek egyik pillére a 2014 márciusában meghirdetett tudományos pályázat, amin a szerzők a Kutatóműhely tagjai által előzetesen megadott témakörökben nyújthatták be pályázataikat. A Rendészettudományi Karon megrendezett kerekasztal beszélgetés során három díjazott mutathatta be művét.

A bűnüldözés hatékonyságának mibenlétéhez a fogalmi elemek meghatározásán, és az elméleti kérdések megválaszolásán keresztül juthatunk el- fogalmazott a díjnyertes pályaművet bemutató dr. Vári Vince r. őrnagy. Ennek során feltárást igényelnek a bűnüldözés hatékonyságmérésének eddigi tudomány igényű megközelítései. A hatékonyság önmagában nem definiálható könnyen, hisz olyan elemeken nyugszik a „kvalitás”elismerése és értékelése, mely hiányára csak indirekt módon következtethetünk. A bűnüldözés hatékonyságának mérésére már korábban is történtek lépések, de valódi áttörés nem született-tette hozzá dr. Vári Vince.

Kiss Róbert tanulmányában több hipotézis feltevésén keresztül kereste a választ arra, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek – a rendészet eszközeivel – szükséges-e foglalkozni a hajlék nélküliekkel. A rendészeti tevékenység alakulására a legnagyobb impulzussal az Alaptörvény negyedik módosítása járt, amely jogszabályi szinten bevezette a hajléktalan életmódot folytató személyek életvitelét érintő két szabálysértési deliktumot. A hajlék nélkül élő emberek négyszer több alkalommal kerülnek igazoltatási szituációba a hatóságokkal, mint az állampolgárok más közössége, így törvényszerűvé válik, hogy a rendőrség igazoltatási gyakorlata megérett a felülvizsgálatra. A hajléktalan életmódot folytató személyekkel szembeni rendészeti tárgyú intézkedések meghozatalánál minden esetben figyelembe kell venni a szükségesség és indokoltság mentén az arányosság követelményét- hangsúlyozta Kiss Róbert.

Szabó Csaba r. főhadnagy a rendőri munka során kialakuló lelki és erkölcsi problémák pszichológiai kezelésének vizsgálatával foglalkozik. Elmondta, hogy a tanulmányában feltérképezésre került a rendőri munkával járó lelki, erkölcsi, etikai és pszichés problémákat okozó helyzetek bemutatása és elemzése, összehasonlítva a katonák lelki és erkölcsi jellegű problémáival. Választ keresett arra, hogy a rendőri életpálya során, milyen események láncolatai okozzák a rendőr személyiségében történő változásokat, valamint a kialakult pszichés jellegű problémák kezelése során alkalmazható pszichológiai módszerek bemutatására és elemzésére, kitérve a módszerek hatékonyságára. A kutatás egy segítő rendészeti modell kidolgozására törekszik, aminek segítségével a rendőrök lehetőséget kapnak egy társadalom központú alternatív segítő módszer nyújtotta szolgáltatások igénybevételére, amely módszer segítségével a kialakuló egyéni problémák - magánéleti, vagy szolgálatból eredő - hatékony kezelésére válik lehetőség. Fontos szempont, hogy a rendőrségnél alkalmazott pszichológiai módszerekkel együtt, azokat támogatva kerüljenek elemzésre a rendőrök életében felmerülő lelki, erkölcsi és pszichikai problémák, hiszen csak így tud a rendőr képessé válni azok kezelésre. A tanulmány kiemelt helyen kezeli az egyik legfajsúlyosabb negatív társadalmi jelenséget, a rendőri korrupciót. Megoldási javaslatként a rendőri korrupció okainak a feltérképezésére és elemzésére kell helyezni a hangsúlyt, így a rendőri korrupciós magatartás már gondolati síkon kezelhetővé válik. A rendőri munkából eredő lelki, erkölcsi, etikai és pszichés problémák hatékony kezelése elsősorban az egyén akarati tényezőinek stimulálásával, a megoldási struktúrákat nyújtó folyamatrendszerek biztosításával, valamint a segítő intézményi keretek létrehozásával erősíthető, ez által megteremthető a segítő szolgálati rendszer alternatív módozata a rendőrségi lelkipásztori modell. A rendőrségi lelkipásztori szolgálatának munkatársai - a pszichológiai tudományterülete mellett, és nem ellene - állandó jelenlétükkel, programokkal, lelki beszélgetésekkel, tanácsadásokkal, közös szolgálat ellátással erősítik a rendőrök erkölcsi értékeit.  A társadalom tagjai a rendőrségi lelkipásztorok segítségével egy erkölcsileg, lelkileg és pszichés szempontból erős, kiegyensúlyozott, segítőkész, kommunikatív, de egyben határozott, pártatlan, korrupciós hajlamoktól mentes rendőrrel találkozik, amely rendőr a demokratikus társadalmi értékek és a jogbiztonság elősegítése érdekében látja el szolgálati feladatait- zárta gondolatait Szabó Csaba.

A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Pap Júlia kriminológus és Dr. Cieleszky Péter r. ezredes, akik számos előremutató javaslatot fogalmaztak meg a kutatásokkal összefüggésben.

Dr. Christián László a rendezvény zárásaként bejelentette, hogy a Kutatóműhely keretében Kutatócsoportok jönnek létre.


A rendőrségi bűnmegelőzés helye a rendészeti oktatásban

    • krim2
    • krim1
    • krim3 1
    • krim4 1
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia nyomán bekövetkezett gyakorlati változások és a bűnmegelőzésre vonatkozó társadalmi igények megismerése hangsúlyosan szerepelnek a rendészeti felsőoktatás rendszerében - fogalmazott Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar dékánja.
A bűnmegelőzés területén a legfontosabb szerepet vitathatatlanul a rendőrség tölti be, ez a pozíció azonban felelősséggel is jár. A bűnmegelőzés szereplői és tágabb értelemben véve az egész társadalom igényli és elvárja a rendőrségtől munkája magas színvonalú elvégzésén túl a tájékoztatást, valamint a megfogalmazott véleményük hasznosítását a munkájuk során. A rendőrség alapfeladatai ellátása révén hiteles, pontos képet alakít ki a bűnözés, mint társadalmi jelenség mennyiségi és minőségi jellemzőiről, összetételéről, alakulásáról, morfológiai sajátosságairól - hangsúlyozta Prof. Dr. Ruzsonyi Péter.

A legjobb bűnmegelőzés a jó szociálpolitika- kezdte meg vitaindító előadását dr. Németh Zsolt ny.r. ezredes, a Rendészettudományi Kar Kriminológia Tanszékének oktatója. A társadalom egy nagy pedagógiai intézmény és ebben a rendőrségnek is meg kell találnia a helyét. A bűnmegelőzés területén a legfontosabb szerepet vitathatatlanul a Rendőrség tölti be. A rendészettudományi képzésben is fontos helyet foglal el ez a szegmens: a szakmai tanszékek a gyakorlati teendőket oktatják, az elméleti megközelítés a szociológia, a pszichológia és a kriminológia feladata. Az állam a bűnözésért viselt felelősség egy részét a társadalom szereplőire, különösen az önkormányzatokra, a közösségekre, az üzleti szférára és az egyházakra telepíti- fejezte be gondolatait dr. Németh Zsolt.
A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia Nógrád megyében megelőzte a korát. Hat évvel ezelőtt ugyanis egy olyan program látott napvilágot a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon, amely alapján a lakosság biztonságérzetét negatívan befolyásoló jelenségek ellen úgynevezett zéró toleranciával lépett fel a hatóság, továbbá fokozott figyelmet tanúsított a lakosok nyugalmát zavaró jogsértések és személyek körében - sorolta fel eredményeiket dr. Kalmár Zsolt r. ezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettese.

Dr. Balázs Sándor r. alezredes a bűnmegelőzés és a szubjektív biztonságérzet összefüggéseiről beszélt, továbbá arról, hogy a jó felderítés az egyik legjobb bűnmegelőzési módszer.

A bűnözésföldrajz a kriminalisztika és a földrajztudomány közös metszete. Célja, hogy a bűnözés térbeli aspektusait és az ehhez kapcsolódó összefüggéseket vizsgálva segítse a bűnüldözés hatékonyságát - fogalmazott dr. Mátyás Szabolcs r. százados. A módszerei a közlekedésbiztonság területén nagyon jól hasznosíthatóak. Ez az előadás új szempontból világította meg a bűnmegelőzés lehetőségeit.

Az internet jelentős veszélyforrás. A gyerekek kiszolgáltatottak a naivságuk, a hiszékenységük és a túlzott online kötöttségük okán- hangsúlyozta Fromann Richárd szociológus.

Lippai Edit az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa rámutatott, hogy a prevenciós eszköztár mögött kevés a valódi tudásanyag, a humán alapkutatások eredményei még nem épültek be. Az iskolai erőszakkal kapcsolatban az intézetükben számos modellt dolgoztak ki, főleg az alternatív vitarendezés tárgyában.

A jelenlévő középiskolás fiatalok is részt vettek a vitában, amely során megfogalmazták, hogy a rendészeti szakmát rendkívül sokrétű, izgalmas és felelősségteljes gondolkodást megkövetelő hivatásnak tartják.

A konferencia fő célja az volt, hogy a rendőrségi szakemberek mellett a társadalmi bűnmegelőzés szereplői is elmondhatták véleményüket. Így a bűnmegelőzés iránti reális társadalmi igény, a partnerség és az egymásra utaltság is hangsúlyos szerepet kapott a gondolatok között.


Tízéves a Magyar Rendészettudományi Társaság

    • 10 eves az mrtt 680 451 s
    • 10 eves az mrtt 2 680 451 s
    • 10 eves az mrtt 1 680 451 s
    • 10 eves az mrtt 3 680 451 s
    • 10 eves az mrtt 5 680 454 s
  • Előző
  • Következő

A hazai rendészettudomány központja, a fiatal szakemberek iránytűje kíván lenni a továbbiakban is a tíz éve alapított Magyar Rendészettudományi Társaság - mondta a civil szervezet ünnepi közgyűlésén Dr. Pintér Sándor, aki maga is közreműködött a társaság alapításában.

1998 körül fogalmazódott meg a gondolat a Belügyminisztériumban a szervezet létrehozásáról - tekintett vissza a belügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület kápolnájában tartott május 23-i rendezvényen. A Belügyminisztériumban akkoriban oktatási reform zajlott, az EU-csatlakozás szintén új problémákat vetett fel, melyek új válaszokat igényeltek. A tudomány zavartalan művelése szempontjából fontos volt, hogy a társaság civil szervezetként szülessen meg, hiszen a belügyi szervek hierarchikus működése nem kedvez ennek a tevékenységnek. A miniszter szerint a 2004 májusában megalakult Magyar Rendészettudományi Társaság beváltotta a hozzá fűzött reményeket, tevékenységével azóta is támogatja a rendészettudományban felmerülő kérdések megválaszolását.

A társaságnak a jövőben hangsúlyt kell fektetnie az informatikára, mélyítenie kell kapcsolatait a társtudományokkal - sorolta Pintér Sándor a következő évek feladatait. Fontos, hogy a kutatási eredményeket a tudományos szaklapokon kívül azokon a fórumokon is megjelentessék, melyek az ismeretterjesztést szolgálják, hiszen a tudományág eredményei a civilek érdeklődésére is számot tarthatnak.

A rendészeti tevékenység a közigazgatás legrégebbi működési formája, archetípusa - mondta az ünnepi közgyűlésen Prof. Dr. Patyi András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora emlékeztetett, hogy ez a felsőoktatási intézmény a letéteményese a közszolgálati munkára felkészítő képzésnek, amely elképzelhetetlen folyamatosan megújuló tudásanyag nélkül. Az új összefüggések feltárása, az emberi magatartás jobb megértése nélkülözhetetlenné teszik a kutató munkát. A rendészettudomány művelése a rektor szerint a priori feltétele a modern alkotmányosságnak, a társadalom megértésének. A rendészetben a jogrendszer minden szelete megjelenik - tette hozzá.

Több mint száz éve annak, hogy hazai tudósok először publikálni kezdtek rendészettudományi témában - emlékeztetett Dr. Korinek László kriminológus, az MTA tagja, a társaság elnöke. A tudomány művelésének 1945-ben, Magyary Zoltán tragikus halálával egy időre hazánkban vége szakadt, majd a 60-as évektől kezdve a Belügyminisztériumban, búvópatakként indult újra a tudományos gondolkodás. A rendszerváltás előtt már rendelkezésre állt egy majdnem teljesen kész rendőrségi törvény, mára pedig sikerült elérni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztálya albizottságként ismeri el a rendészettudományt-tette hozzá Korinek László.

A Magyar Rendészettudományi Társaság 112 fővel alakult meg, ma mintegy 400 tagot számlál - beszélt a szervezetről Dr. Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, a társaság főtitkára. Több tagozattal rendelkeznek, a társasághoz civil szervezetek is csatlakozhatnak. A Rendészettudományi Társaság csak tagdíjakból él, munkatársai fizetést nem kapnak. A konfrontációnak ugyan nem hívei, az őszinte vitát azonban vállalják, készek arra, hogy tudományos eredményeikkel segítsék a mindenkori kormány rendészeti igazgatási munkáját - beszélt tevékenységükről a főtitkár. Dr. Janza Frigyes hangsúlyozta: a társaságban folyó tudományos munka befolyásolására sosem tett kísérletet a kormány működésük eddigi tíz éve alatt. A vezérőrnagy azt szeretné, ha 2015-ben elindulhatna a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a rendészettudományi doktori iskola, 2016-ban pedig rendészettudományi kutatóközpont születhetne Magyarországon. Jövőbeli céljuk a rendészeti nyelv megújítása, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási portfóliójának fejlesztésében is részt akarnak venni - hangzott el.

Az ünnepségen Szent György plakettet vehetett át Boross Péter volt miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter.

A Magyar Rendészettudományi Társaság elnöksége emléklapot adományozott Prof. Dr. Patyi Andrásnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának


Légiközlekedés Védelmi Tisztek Szakmai Továbbképzése és Tudományos Konferenciája

    • legikozlek
    • legikoz2
    • legikozl3
    • legikozl4
    • legikozl5
    • legikozl6
  • Előző
  • Következő

Légiközlekedés Védelmi Tisztek Szakmai Továbbképzése és Tudományos Konferenciája

2014. május 28.

A légiközlekedés védelme a XXI. század jelentős kihívása. A hazánkban működő légitársaságokhoz, földi kiszolgáló cégekhez, a minősített repülőterekhez és a hatóságokhoz védelmi tiszt alkalmazása szükséges- kezdte meg nyitó gondolatait Prof. Dr. Blaskó Béla, ny. r. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar oktatási dékán-helyettese a Légiközlekedés Védelmi Tisztek Szakmai konferenciáján, amelyet Debrecenben, a Megyeházán rendeztek meg.  A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala és a Rendészettudományi Kar közös együttműködése keretében hetedik alkalommal szervezték meg ezt az Európai Unió által előírt továbbképzést. A biztonsági szempontból veszélyeztetettnek minősülő létesítmények és tevékenységek összehangolt védelmének megszervezése, egyfajta biztonsági háló kialakítása szükséges nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A globális veszélyeztetettség miatt hazánkra is egyre nagyobb felelősség hárul az optimális biztonság minél magasabb szintjének elérése és fenntartása érdekében. Számos sebezhető pontja van a légiközlekedésnek, amelynek biztonsága az abban közreműködő állami és gazdasági élet biztonságvédelmi munkatársainak egymást kölcsönösen segítő tevékenységével érhető el. A Rendészettudományi Kar a globális biztonság többoldalú megközelítésének fontosságát továbbra is kiemelkedő súllyal kezeli. Ezek a kérdéskörök a Közbiztonsági, valamint a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék tevékenységében is megjelennek- tette hozzá Prof. Dr. Blaskó Béla, aki a konferencia moderátoraként működött közre.

Ilyen jellegű képzés a Megyeházán az elmúlt száz évben biztosan nem volt. Megtiszteltetés, hogy erre a városra esett a szervezők választása, köszönhetően annak is, hogy a térségben kiemelkedő szerepet tölt be a Debreceni Repülőtér - ezzel a gondolattal köszöntötte a megjelenteket Bodó Sándor országgyűlési képviselő, a Megyei Közgyűlés elnöke.

A repülés hosszú idő óta a legbiztonságosabb módja a helyváltoztatásnak, amely a szakemberek összetett munkájának köszönhető. A repülés védelme hangsúlyos jelentőséget kapott a polgári légiközlekedésben, mely az egyik legkomplexebb dolog a világon. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar közreműködése a továbbképzésben elismerésre méltó- hangsúlyozta Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

További értékes védnöki nyitó gondolatokat osztott meg a jelenlévőkkel Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke, Prof. Dr. Janza Frigyes, ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára és Dr. Fekete Csaba, r. dandártábornok, a Pest-megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettese.

A szakmai továbbképzésen előadások hangzottak el a légiközlekedés-védelmi hatósági tevékenységről, annak komplex jellegéről, az Európai Uniós elvárásokról, a biztonságvédelmi kihívásokról és feladatokról, továbbá új védelmi módszerekkel ismerkedhettek meg a résztvevők.

A program zárásaként helyszínbejárást tartottak a szervezők, melyen a  Debreceni Nemzetközi Repülőtér bemutatása után a csomagellenőrző röntgen és a folyadékvizsgáló berendezés megtekintése is megtörtént. Herdon István tulajdonos a fejlesztési elképzelésekről beszélt és elmondta, hogy piaci pozíció javulást jelent egy régiónak, ha van működő repülőtere.

A nyírábrányi az egyetlen olyan Határrendészeti Kirendeltség, amely nemzetközi közúti, vasúti átkelőhellyel és nemzetközi repülőtérrel is rendelkezik- hangsúlyozta Szentesi Bálint r. őrnagy, határrendészeti kirendeltség-vezető, aki biztonságvédelmi kihívásokat sorolt fel előadásában.

A rendezvény támogatta Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke. Dr. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar dékánja és Prof.  Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testület tagja voltak a rendezvény védnökei.

A Magyarország Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési programjában előírt management szinten tartó képzésen részvételt igazoló tanúsítványok átadásával zárult az egész napos rendezvény.


Nemzetközi konferencia az új büntetés-végrehajtási törvényről

    • bvkodex 2
    • bvkodex 3
    • bvkodex 1
    • bvkodex 5
    • bvkodex 7
    • bvkodex 9
    • bvkodex 4
    • bvkodex 8
  • Előző
  • Következő

A közszolgálat elhivatottságot jelent, a másokért, a nemzetért való tenni akarást, tisztességet és emberséget- hangsúlyozta Prof. Dr. Ruzsonyi Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar dékánja Az Új Büntetés-Végrehajtási Törvény című nemzetközi konferencia megnyitóján. Hozzátette, büszkeséggel tölti el, hogy ennek az egyetemnek a polgára és elmondta, a tudományos rendezvény fő célja az új Büntetés-végrehajtási kódex jelentőségének a bemutatása, kritikus érvekkel, előremutató javaslatokkal kiegészítve.

A börtön világa érdekes és elgondolkodtató. Nem csupán a hétköznapi embereket és a sajtó munkatársait foglalkoztatja ez a téma, hanem számos írót is megihletett- hangsúlyozta Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. A rendészeti tevékenységek közül a nevelési célzat a legerőteljesebben a büntetés-végrehajtás során érvényesül.  A nehézség abban rejlik, hogy szabad akaratú emberek tömegeit elzárva kell nevelni, majd többségüket visszavezetni a társadalomba. A tétje a közös gondolkodásnak az, hogy ez a bizonyos nevelési mozzanat elvezet-e egy sikeres, vagy legalábbis semleges visszavezetéshez a társadalom irányába- fejezte be gondolatébresztő köszöntőjét Prof. Dr. Patyi András.

Magyarország Kormánya 2010-től kezdődően új értékalapokra helyezte és elkezdte átalakítani a társadalom működését meghatározó jogi környezetet- kezdte köszöntőjét Schmehl János bv. dandártábornok, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnok Biztonsági és fogvatartási helyettese. Ennek a munkának hangsúlyos elemét képezte az igazságszolgáltatási reform, amelynek harmadik pillérét képezi az új Büntetés-végrehajtási törvény, ugyanis a 1979. évi törvényerejű rendelet normarendszere megérett a változtatásra, igazodik a társadalmi és a szakmai elvárásokhoz, valamint a nemzetközi vállalásokhoz. A szakma meggyőződése szerint a büntetés-végrehajtási törvény kiemelkedő és közvetlen jelentősége abban áll, hogy az elmúlt közel 40 év tapasztalatai szintetizált formában, a gyakorlat és az elmélet magas színvonalú közelítésével jól alkalmazható jogi normaként jelennek meg. A Büntetés-végrehajtási kódexben a szabadságvesztés céljának fogalmi meghatározása egyértelműen rögzíti azt a primer szakmai feladatot, amely a személyiség kedvező irányba való fejlesztését jelenti. Mindez elősegíti, hogy az elítélt szabadulása után a társadalom jogkövető tagjává váljon. Másrészt tükrözi, hogy operatív feladatként jelenik meg az elítélt biztonságos megőrzése, amely az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítésének szükségképpeni velejárója. Régi hiányosságot számol fel a törvény, amikor adekvát célfogalmat határoz meg a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés esetére, amely nem lehet más, mint a társadalom védelme.  A személyi és tárgyi feltételek biztosítása és összhangja esetén a büntetés-végrehajtási szervezet képes lesz az új jogintézmények magas színvonalú megvalósítására és működtetésére, további fejlesztésére, így a szakmai indokoltság nemcsak az ismertetett elmélet, hanem a gyakorlat alapján is igazolható lesz. Eredményei alapján az új intézmények bevezetése kiemelkedő jogtörténeti állomása lesz a magyar börtönügynek- tette hozzá Schmehl János.

Cornel Marius Marin, a román Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnok helyettese elmondta, hogy Romániában is új Büntetés-végrehajtási törvény született. Beszélt az új kódex tartalmáról, a büntetés-végrehajtási bíró speciális hatásköreiről és arról, hogy a túlzsúfoltság náluk is problémákat okoz. Az Európa Tanács kínzás megelőzésével foglalkozó bizottsága, a CPT iránymutatása alapján 1438 hellyel kellene rendelkezniük, ez további 15 új büntetés-végrehajtási intézet megépítésével lenne csak elérhető.

Tudományosan megalapozott, hogy nincs oksági összefüggés a cigány származás és a bűnelkövetési gyakoriság között- jelentette ki Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztos helyettese a büntető jogalkalmazás nemzetiségi vonatkozásai című előadása során.

Prof. Dr. Vókó György, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója és Dr. Pallo Józsf bv. ezredes a büntetés-végrehajtási jog szabályozásának korszerűsítéséről és várható hatásairól, Dr. Huszár Lászó bv. dandártábornok a kockázatkezelés rendszeréről osztott meg értékes gondolatokat a hallgatósággal.

Dr. Pallo József elmondta, hogy minden demokratikus jogállamban alapvető követelmény, hogy a személyi szabadság elvonásával járó jogkövetkezmények a legmagasabb jogszabályi szinten jelenjenek meg. A törvény a klasszikus felosztást követi, amikor szabályozza a szabadságvesztés, intézkedések és a szabadságvesztés elzárás végrehajtását. Új elem, hogy preambulummal nyit a törvény, ahol az elvi és jogpolitikai hitvallás jelenik meg. Ugyancsak nóvum, hogy az egész büntetés-végrehajtás joganyagra vonatkozó alapértékek jelennek meg egy önálló szerkezeti egységben. Végre ezek is deklarált formában ragyognak fel. A törvény most első alkalommal rögzíti, hogy melyek a szervezet jogai és kötelezettségei. Ezzel válik teljesen zárttá a büntetés-végrehajtási jogviszony rendszere- fejezte be gondolatait Dr. Pallo József.

Prof. Dr. Ruzsonyi Péter a Kriminálpedagógia és az új Büntetés-végrehajtási törvény című előadásában elmondta, hogy a törvény a reintegráció fogalmát nem definiálja, valamint, hogy a kriminálpedagógia a neveléstudomány rendszerében helyezkedik el. Felvázolt kriminálpedagógiai alapvetéseket és ismertette a reintegráció megvalósításának módjait.


Rendészet és tudomány

    • RDOE konferencia május
    • RDOE konferencia május 2
    • RDOE konferencia május 3
    • RDOE konferencia május 4
    • RDOE konferencia május 5
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar dísztermében rendezte meg közgyűlését a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete, amelyet „Rendészet és tudomány” címmel konferencia követett. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testület tagja; Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese, az egyesület tiszteletbeli tagja; Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár, az Egyesület tiszteletbeli tagja; Dr. Fantoly Zsanett tanszékvezető egyetemi docens; valamint Dr. Christián László tanszékvezető egyetemi docens, aki egyben a Rendészetelméleti Kutatóműhely vezetője is.

A közgyűlés kezdetén Prof. Dr. Sallai János ny. r. ezredes, a Kar megbízott tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens köszöntötte az egyesület tagjait. Dr. Sallai János saját életéből merített példákkal illusztrálta a kutatói munka nehézségeit és örömeit, ezt követően Dr. Hautzinger Zoltán tájékoztatást adott a pécsi Határőr Kutatóműhely rendezvényeiről és kiadványairól. Kiemelték, hogy ajtajuk bármikor nyitva áll az érdeklődő doktoranduszok előtt.

A közgyűlés megtárgyalta a napirendi pontokat. Sor került az egyesület és az elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadására, a közhasznúsági melléklet és az éves költségvetés jóváhagyására. A közgyűlés a Felügyelő Bizottság tagjává választotta Horváth Orsolya pécsi doktoranduszt. A közgyűlés zárásaként dr. Szilvásy György Péter r. százados, az egyesület elnöke és a Szent György Szakkollégium vezetői, Lantos Mihály r. őrnagy és Felegyi Júlia hallgató együttműködési megállapodást írtak alá.

A közgyűlést követő konferencián a nyitóelőadást Prof. Dr. Finszter Géza egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az egyesület tiszteletbeli tagja tartotta meg „Társadalomtudományok és a rendészet” címmel, aki magas színvonalon, széles áttekintéssel és jóízű humorral örvendeztette meg a hallgatóságot. A második előadást is vendégelőadó tartotta: Petró Csilla, a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola doktorandusza az új közszolgálati életpályát az átjárhatóság szemszögéből vizsgálta.

Ezt követően további nyolc előadás megtartására került sor az egyesület tagjai által:

  • Amberg Erzsébet r. őrnagy, tanársegéd, NKE RTK Bünetőjogi Tanszék: Büntetőjogi ultima ratio, mint rendészeti rendezőelv 
  • Vári Vince r. őrnagy, szaktanár, NKE RTK Büntetőeljárásjogi Tanszék: A nyomozás egyszerűsítésének perspektívái
  • Pacsek József legfőbb ügyészségi ügyész: A kitoloncolás végrehajtásának törvényességi felügyelete az illegális migráció kezelését célzó új európai tendenciák tükrében
  • Töttős Ágnes migrációs szakreferens, BM: Az Európai Unió legális migrációs politikájának legújabb eredményei
  • Máté István Zsolt igazságügyi informatikai szakértő: Együttműködés az igazságügyi informatikai szakértővel a büntetőeljárás során
  • Horváth Gézáné igazságügyi vegyészszakértő, Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézetek Veszprémi Intézet: Aktualitások az igazságügyi  véralkohol analízis területén
  • Orbán József műszaki igazgató, HungaroControl Zrt.: A valószínűségi hálók rendészeti alkalmazhatósága
  • Gergi-Horgos Lívia tanársegéd, NKE RTK Büntetőeljárásjogi Tanszék: Gondolatok a törvényes vád megalapozatlanságáról a tárgyalás előkészítése során

A konferencia levezetését Dr. Budaházi Árpád r. százados, adjunktus, az egyesület korábbi elnöke vállalta. A színvonalas előadások közlésére a Magyar Rendészet című folyóiratban kerül sor.

Cimkék: RDOE, beszámoló, 2014

Díjazott pályamunkák bemutatása

    • kutatomuhely_1
    • kutatomuhely_2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretei között működő Rendészetelméleti Kutatóműhely által kiírt országos tudományos pályázatán díjazott pályamunkák szakmai kerekasztal beszélgetésen kerültek bemutatásra.

A rendezvény kezdetén Dr. Christián László, a Kutatóműhely vezetője és Lantos Mihály r. őrnagy, a Szent György Szakkollégium igazgatója együttműködési megállapodást írt alá. A Szent György Szakkollégium a rendészettudományok területén működő elitképző műhely.

A 2013 májusában megalakult Rendészetelméleti Kutatóműhely legújabb célkitűzése a fiatal rendészeti kutatók tudományos tevékenységének támogatása. Ennek egyik pillére a 2014 márciusában meghirdetett tudományos pályázat, amin a pályázók a Kutatóműhely tagjai által előzetesen megadott témakörökben nyújthatták be kutatásaikat. A május 21-én, a Rendészettudományi Karon megrendezett kerekasztal beszélgetés során három díjazott mutathatta be pályázatát.

A díjnyertes pályaművet bemutató Molnár Ildikó Rendészettudományi Karon végzős hallgató és dr. Gáspár Miklós a rendészeti korrupció aktuális kérdéseiről és a lehetséges válaszokról tartottak előadást. Empirikus kutatásuk eredményeként megállapították, hogy a Rendőrség megítélése lényegesen pozitívabb, mint ahogyan azt a közvélemény-kutatások demonstrálják.  Medve Judit előadásából a hallgatóság megismerhette a kistelepüléseken jellemző bűnözési formák mérséklésének problémáit.

A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Prof. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Fenntartói Testület tagja, Prof. Dr. Sallai János ny. r. ezr., a Rendészettudományi Kar  tudományos és nemzetközi dékán-helyettese; dr. Inzelt Éva az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tanársegédje és Dr. Németh József, a Rendőrség Tudományos Tanácsának Elnöke is.

Dr. Janza Frigyes számos javaslatot fogalmazott meg a korrupció tárgykörében. Hangsúlyozta, hogy a rendészeti oktatásban jelenleg is a tananyag részét képezi a korrupció elleni védekezés és az azzal kapcsolatos szakmai ismeretek. Fontos lenne a korrupcióval kapcsolatos fogalmak tisztázása, amit új kutatási területként a fiatal tehetségek figyelmébe ajánlott.

Dr. Christián László a rendezvény zárásaként bejelentette, hogy a Kutatóműhely keretében a korrupció jelenségének vizsgálatára szakosodott Kutatócsoport jön létre.


POLIGRÁF – Műszeres vallomásellenőrzés a bűnügyekben

    • Poligráf Dedikálás
    • Poligráf 1
    • Poligráf 2
    • Poligráf 3
    • Poligráf 4
    • Poligráf 5
    • Poligráf 6
  • Előző
  • Következő

„Egy tudományos munkának talán a legnagyobb erénye, hogy ha valaki olvas belőle, az tanul. Én annyira tanultam belőle, hogy már a habilitációs előadásomban is merítettem a monográfia alapjául szolgáló doktori értekezésből, az egyetemi oktatásban is felhasználom, és rendszeresen idézek a műből” – mondta Dr. habil. Elek Balázs, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, a Debreceni Ítélőtábla büntető ügyszakos tanácselnöke a Rendészettudományi Kar dísztermében tartott könyvbemutatón.

Az NKE Szolgáltató Kft. gondozásában jelent meg Dr. Budaházi Árpád r. századosnak, a Büntetőeljárásjogi Tanszék adjunktusának a Poligráf – Műszeres vallomásellenőrzés a bűnügyekben című monográfiája. A könyv a hazánkban legelterjedtebb vallomásellenőrzési módszerrel, a poligráfos vizsgálattal foglalkozik. A poligráfban sokan a csodaszert látják, amely lerántja a leplet a hazugságról, mások viszont aggályosnak tartják az igénybevételét: attól tartanak, hogy többet árt, mint használ, mert tévútra viheti a nyomozást. A közvélekedés szerint ráadásul a poligráfos vizsgálat kis gyakorlással könnyen manipulálható.

Mi hát az igazság a hazugságvizsgálattal kapcsolatban? Hogyan segítheti a nyomozó hatóság és a bíróság munkáját? Mik a veszélyei? A szerző nemcsak ezekre a kérdésekre keresi és adja meg a választ, de bűnügyeken keresztül bemutatja a szaktanácsadók munkáját, ismerteti más országok gyakorlatát, felvázolja a technikai fejlődés eddigi eredményeit és lehetőségeit is.

A monográfia ismerteti és elemzi a poligráfos vizsgálat hatályos szabályozását, feltárja a műszer alkalmazására vonatkozó büntető eljárásjogi és kriminalisztikai ismereteket, bemutatja a felmerülő jogi problémákat, és javaslatokat fogalmaz meg azok megoldására. Az olvasmányos stílusban megírt, gazdag hazai és külföldi szakirodalmat feldolgozó monográfia hasznos lehet a jogelmélet, a jogalkotás, a jogalkalmazás, a jogi és rendészeti felsőoktatás számára, továbbá bátran ajánlható az érdeklődő olvasóközönségnek is.

A könyv már kapható a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jegyzetboltjaiban, illetve megrendelhető a www.nkeszolgaltato.hu honlapcímen.

fotó: Budaházi Anikó


Büntetőeljárási kodifikációs konferencia

    • Elnökség - kodifikációs konferencia
    • Prof. Dr. Farkas Ákos kodifikációs konferencia
    • Dr. Fantoly Zsanett kodifikációs konferencia
    • Dr. Gergi Horgos Livia kodifikációs konferencia
    • Dr. Budaházi Árpád kodifikációs konferencia
    • Dr. Vári Vince kodifikációs konferencia
  • Előző
  • Következő

Tizenhat évvel ezelőtt született meg a várhatóan hamarosan hatályát vesztő büntetőeljárási törvény

Életemben másodszor adódott az alkalom, hogy büntető eljárásjogi kodifikációban veszek részt – kezdte vitaindító előadását Prof. Dr. Farkas Ákos a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ME-ÁJK) dékánja, a ME-ÁJK Bűnügyi Tudományok Intézete intézetigazgató egyetemi tanára a Rendészettudományi Kar dísztermében tartott büntetőeljárási kodifikációs konferencián. A Büntetőeljárás-jogi Kodifikációs Bizottság tagja szerint úgy tűnik, lejárt a 2003-ban hatályba lépő büntetőeljárási törvény (Be.) érvényessége.

A Büntetőeljárásjogi Tanszék konferenciáját Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a kar dékánja nyitotta meg, aki elmondta, a rendezvény aktualitását az adja, hogy közel egy évvel ezelőtt alakult meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban a Büntetőeljárás-jogi Kodifikációs Bizottság Prof. Dr. Erdei Árpád vezetésével, amely arra hivatott, hogy megalapozott, tudományos konszenzuson alapuló, valamint a gyakorlati problémákra reflektáló kódex alapjait fektesse le. A konferencia levezető elnöke, Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, oktatási dékán-helyettes, a Bűnügyi Tudományok Intézete intézetvezető egyetemi tanára a megnyitót követően Prof. Dr. Farkas Ákosnak adta át a szót, aki felvázolta a kodifikáció folyamatát. Hangsúlyozta, hogy a bizottsági munka alapja a konszenzus, hiszen különböző érdekeket kell összhangba hozni. Dr. Fantoly Zsanett a Büntetőeljárásjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, a BM Kodifikációs Szakbizottság tagja előadásában a büntetőeljárási alapelveket és alapvető rendelkezéseket vizsgálta kodifikációs szempontból. Rámutatott, hogy a hatályos Be. az alapelvek jelentős részét a törvény első fejezetében, az alapvető rendelkezések cím alatt helyezi el. Az ún. másodlagos, processzuális alapelvek – szóbeliség, nyilvánosság, közvetlenség – a tárgyalási fejezetnél vannak közvetlenül vagy közvetve szabályozva. A kodifikáció során felvetődött annak a kérdése, hogy az alapelveket esetleg csoportosítva szabályozzák, mégpedig a következőképpen: az eljárás egészére érvényes alapelvek, a nyomozási szakasz alapelvei és a bírósági szakasz alapelvei – mondta Dr. Fantoly Zsanett.

Dr. Gergi-Horgos Lívia a Büntetőeljárásjogi Tanszék tanársegédje előadásában úgy vélte, érdemes lenne felhatalmazni a bíróságot arra, hogy vizsgálhassa a vád megalapozottságát. Meglátása szerint a tárgyalás előkészítése során tartott előkészítő ülés is alkalmas lehet a vád megalapozottságának a vizsgálatára, de egy korszerű, fakultatív jellegű vád alá helyezési eljárás is megoldás lehet a felvetett probléma megoldására. Dr. Budaházi Árpád r. százados, a Büntetőeljárásjogi Tanszék adjunktusa a bizonyítási eljárásokkal foglalkozott. Meglátása szerint érdemes lenne visszatérni a Be. előtti korszakhoz, amikor a büntetőeljárási kódexek nem csoportosították a bizonyítási eljárásokat. Álláspontja szerint a bizonyítási eszközök felsorolását a törvény statikus részében kellene elhelyezni, a bizonyításra vonatkozó általános szabályoknál, a bizonyítási eszközöket eredményező eljárási cselekményeket pedig a dinamikus részben, a nyomozás és a bírósági eljárás menetének szakaszai között. Dr. Vári Vince r. őrnagy, a Büntetőeljárásjogi Tanszék tanára a nyomozás egyszerűsítésének perspektíváit vizsgálta. Úgy vélte, a Be. ma is tartalmaz eljárás egyszerűsítő intézményeket mint a bíróság elé állítás és a közvetítői eljárás, viszont ezek alkalmazása a törvény diszpozitív rendelkezésén alapul, így a feltételek fennállása esetén sem biztos, hogy az egyszerűsítés mellett dönt a hatóság. A konferencia végén a meghívottak is szót kaptak, akik az előadókhoz hasonlóan megosztották a jelenlévőkkel a kodifikációval kapcsolatban felmerülő gondolataikat.

fotó: Budaházi Anikó