Szűkítés



Kiválasztott Címke

2013

Minden Címke 304


Jelenleg 24 bejegyzés található 2013 cimkével

Mikulás-kupa Arany- és ezüstérem az RTK-nak

A NAV Bevetési Főigazgatóság által 2013. december 6-án rendezett  Mikulás-kupa szituációs lőversenyen a NAV szervek, illetve a meghívott rendészeti szervek munkatársai indultak, összesen 26 csapat 78 fővel.

Az RTK képviseletében Dr. Gáspár Miklós r. alezredes, Cserhalmi Pál r. őrnagy és Goják Zoltán III/6 szakasz hallgató volt jelen, továbbá 8 hallgató a verseny biztonságos lebonyolításában segédkezett, ezúton is köszönjük nekik. A versenyen összesen három, szituációs jellegű pályán mérték össze a versenyzők és a csapatok tudásukat. Külön versenyszám volt az ún. "fémpárbaj", amelyet egyéni nevezés alapján értékeltek kieséses alapon és amelynek a győztese Cserhalmi Pál r. őrnagy úr, az RTK oktatója lett.

Karunk csapata az összetett eredmények alapján ezüstérmes lett.

A pályákon elért eredményeket külön is díjazták: a "Három télapó" elnevezésű pályán csapatunk aranyérmes, Dr. Gáspár Miklós r. alezredes egyéniben ezüstérmes lett.

    • Mikulás Kupa
Cimkék: kupa, lövészet, 2013

Országos Pisztoly Felmérő Egyéniben és csapatban is kiemelkedő helyen végzett a Rendészettudományi Kar

A 2013. december 5-6-án az ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központja által megrendezett Országos Pisztoly Felmérőn mind Karunk, mind az Egyetem Lövész Szakosztálya képviseltette magát több csapattal is. Az NKE Lövész Szakosztály I. csapata a megtisztelő 3. helyen végzett. Csapattagok: Dr. Regényi Kund alezredes (NKE NBI), dr. Gáspár Miklós r. alezredes (NKE-RTK) és Cserhalmi Pál r. őrnagy (NKE-RTK) összeállításban. Összesített egyéniben dr. Gáspár Miklós r. alezredes a 6. helyen végzett.

A versenyre az ország minden részéről meghívásos alapon lehetett nevezni a rendőri, illetve a meghívott más rendészeti szervek munkatársainak. A szervek jellemzően a leggyakorlottabb lövőiket küldik erre a versenyre, így a 196 fős mezőny (57 csapat) erős volt.

Ennek ellenére sikerült a két induló hallgatói csapatnak jó helyezést elérnie. Az RTK-s hallgatói csapatok tagjai előzőleg egy válogató "Iskolázó versenyen" vettek részt, és a három legjobb lány, illetve fiú lett lettek a csapatok tagjai. (1. csapat: Vincze Petronella, Szajki Dóra, Pecsenka Dóra, 2. csapat: Havaj Tamás, Hulimájer Dávid, Pressburger Tamás)

Cimkék: kupa, lövészet, 2013

Megtérül a kutatómunkába fektetett idő és energia – KTDK a Rendészettudományi Karon

11 tagozatban 81 szerzőtől 80 dolgozat versenyzett a Rendészettudományi Kar őszi Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciáján. A díjakat Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, tanszékvezető egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának dékánja adta át. Az eredményhirdetést megelőzően dr. Szabó Andrea pénzügyőr alezredes asszony, a Vám- és Pénzügyőri Tanszék megbízott tanszékvezetője a rendészettudomány területén végzett magas színvonalú tudományszervező munkája elismeréséül Felkai László közigazgatási államtitkár által adományozott Szabó-András Oklevél elismerést vett át.

Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, az NKE Rendészettudományi Kar dékánja a rendezvény megnyitóján kiemelte: „Nagyon fontos a kar számára, hogy sok olyan hallgatója van, aki a tanulás mellett a kutatómunkába is időt és energiát fektet, amely biztos, hogy meg fog térülni.”

A 2013. december 5-6-án megrendezett tudományos diákköri konferencián a tagozatokban az első három helyezettet díjazták. Ezen felül a hallgatók különdíjakat és a legjobb opponensek is díjakat kaptak a zsűrik javaslatai alapján. Az egyetem rektora, Prof. Dr. Patyi András által adományozott díjak mellett számos különdíj is kiosztásra került.

A legjobb dolgozatok továbbjutottak a 2015-ben megrendezésre kerülő XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.

Cimkék: TDK, 2013

Könyvadomány gyűjtés

A Büntetés-végrehajtás Tudományos Műhely hallgatói, a Büntetés-végrehajtási Tanszék leendő tisztjei december 10-től könyvadományokat gyűjtenek a Tökölön raboskodó fiatalkorúak részére, azzal a céllal, hogy egy kis ünnepi hangulatot csalogassanak be a fogvatartotti körletek sivár egyhangúságába, megtörve a karácsonyi időszak alatt jellemző magányt és elhagyatottság érzését. A könyvadományokat december 19-ig a Büntetés-végrehajtási Tanszék titkárságán van lehetősége leadni mindenkinek, aki úgy gondolja, hogy szeretne hozzájárulni az ifjúkori botlások elkövetőit övező légkör szeretetteljesebbé tételéhez.

Cimkék: könyvadomány, 2013

Baumgartner Ádám lett az őszi félév legjobbja büntetőeljárás-jogból

A Rendészettudományi Kar BTI Büntetőeljárásjogi Tanszék idén is megrendezte büntetőeljárás-jogi tanulmányi versenyét. A kar másodéves hallgatói szóban és írásban mérhették össze tudásukat a Büntetőeljárás-jog című tantárgy első féléves tananyagából.

A verseny egy beugró teszttel kezdődött, a kéttagú zsűri (dr. Gergi-Horgos Lívia tanársegéd és dr. Vári Vince r. őrnagy, szaktanár) a jó megoldások mellett a gyorsaságot is figyelembe vette. A hallgatók közül a tíz legeredményesebb juthatott be a döntőbe, amelyben elméleti és gyakorlati feladatok vártak a másodévesekre. A jó hangulatról a hallgatók és a zsűri mellett a versenyt moderáló Dr. Fantoly Zsanett tanszékvezető egyetemi docens gondoskodott.

A közel másfél órás küzdelemben a bűnügyesek hozták a legjobb formát, az első helyezést Baumgartner Ádám (II/1. szakasz) érte el, a második Vincze Petronella (II/1. szakasz) lett. A harmadik helyért Kristóf Nikoletta (II/7. szakasz) és Elek Balázs (II/1. szakasz) vívott nagy csatát, amelyből utóbbi került ki győztesen. Tavasszal a második féléves tananyagból versenyezhetnek a hallgatók.


Előkelő helyezés a Belügyminisztérium Országos Pontszerző Sportbajnokságán

    • 4. hely országos sportbajnokságon
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara a Belügyminisztérium éves összesített pontversenyében az előkelő negyedik helyen végzett. A kupát december 11-én Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a kar dékánja vette át a Rendészeti Szervek Kiképző Központjában.
A Belügyminisztérium éves bajnokságán a minisztérium központi szervei és irányítása alá tartozó szervek egységei mérik össze tudásukat, idén 74 csapat vett részt a bajnokságon.
Cimkék: sport, 2013

Dr. Dobos János Arany Emlékérem elismerések a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tanárai részére

2013. december 10-én Dr. Dobos János Arany Emlékérem elismerésben részesült Prof. Dr. Blaskó Béla r. vezérőrnagy, intézetvezető egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (NKE-RTK) dékánhelyettese. Dr. Dobos János Ezüst Emlékérmet kapott Dr. Lakatos János ny. r. ezredes, főtanácsos, a NKE-RTK Kriminalisztikai Tanszék ny. főiskolai adjunktusa. Dr. Dobos János Bronz Emlékérmet kapott Dr. Amberg Erzsébet r. százados, a NKE-RTK BTI Büntetőjogi Tanszéke szaktanára, valamint Nyilasi Tibor, a NKE-RTK Kriminalisztikai Tanszék szaktanára.

A Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete a Főpolgármesteri Hivatalban Tarlós István főpolgármester fővédnöksége és Zsolnai József közbiztonsági tanácsnok, szakbizottsági elnök védnöksége alatt  2013. december 10-én megtartott tudományos emléknapon emlékezett meg Dr. Dobos János ny. r. ezredes, a hazai kriminalisztika és bűnüldözés jelentős személyisége halálának tizedik évfordulójáról. Az évfordulóra alapított díj a Dr. Dobos János Emlékérem, melyet első ízben a tudományos ülésen adtak át.

Dr. Dobos János az újkori magyar bűnüldözés kiemelkedő alakja 1935. május 27-én született. 1953-ban, az érettségit követően jelentkezett a Rendőr Akadémiára, majd 1960-tól Moszkvában tanult. Diplomáját 1964-ben honosították: az ELTE-n avatták állam- és jogtudományi doktorrá. Első szolgálati helye a BRFK IX. kerületi Rendőrkapitányság volt, 1964-től pedig az Országos Rendőr-főkapitányságon teljesített szolgálatot. A rendszerváltozást követően a Rendőrtiszti Főiskolán oktatott, ahol a Bűnügyi Tanszék Vezetője volt. 1991-ben vonult nyugdíjba, majd 2003. december 17.-én váratlanul elhunyt.

Dr. Dobos János 1963 óta rendszeresen publikált, a bűnüldöző munka során szerzett tapasztalatait a szaktudományos sajtóban és számos könyvben adta közre. A hetvenes évektől a Magyar Televízió Kékfény című televíziós műsorának állandó szakértőjeként is tevékenykedett. Munkájával, oktatói és tudományos tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult — egyebek mellett — a korszerű bűnüldözés alapjainak megteremtéséhez, kidolgozásához, valamint a modern rendőrképzéshez. Könyvei, szakcikkei a mai napig előremutatók, kutatásra, továbbfejlesztésre alkalmasak és érdemesek. Munkaszeretete, munkabírása példaértékű lehet minden korosztály számára.

A tudományos ülésen adták át a Dr. Dobos János-díjat is, melynek ez évi kitüntetettje Bárdy Tibor ny. r. ezredes, az ORFK egykori beosztottja, Dobos János közvetlen munkatársa lett.

    • Prof. Dr. Blaskó Béla r. vezérőrnagy
    • Dr. Lakatos János ny. r. ezredes
    • Nyilasi Tibor
    • Dr. Amberg Erzsébet r. százados
  • Előző
  • Következő
Cimkék: emléknap, 2013

Büntetés-végrehajtási Jogi Kabinet

A Büntetés-végrehajtási Tanszék tanárai és hallgatói ünnepélyes keretek között felavatták a Büntetés-végrehajtási Jogi Kabinetet, így a Tanszék hallgatói otthonosabb környezetben és a rendelkezésre álló szakirodalomnak köszönhetően emelt szinten tudják elsajátítani a szakmájukhoz elengedhetetlenül szükséges büntetés-végrehajtási jog tárgyat. A ceremónián képviseltették magukat a Tanszék volt és jelenlegi oktatói, valamint hallgatói és a társtanszékek képviselői.

Az ünnepségen köszöntőt mondott Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Rendészettudományi Kar dékánja, Dr. Czenczer Orsolya PhD. bv. őrnagy, a büntetés-végrehajtási jog oktatója, valamint a Büntetés-végrehajtás Tudományos Műhely alapítója, a hallgatók részéről pedig Müller András bv. törzsőrmester, tanszéki demonstrátor. Köszöntőjükben kitértek Antal Kitti bv. törzsőrmester áldozatos munkájára, aki fáradtságot nem kímélve, szabadidejében kifestette a termet, hálával emlegették a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Szakkönyvtárát, ahonnan rengeteg, érdekesebbnél érdekesebb szakkönyv került elhelyezésre a Jogi Kabinet könyvtárába, illetve köszönetüket fejezték ki az ország büntetés-végrehajtási intézetei vezetőinek, hogy lehetővé tették a fogvatartotti képzőművészeti alkotások elhelyezését a Kabinet díszítése céljából.

Ezt követően a Büntetés-végrehajtás Tudományos Műhely a Magyar Tudomány Ünnepe tiszteletére könyvbemutatót szervezett, amelynek keretén belül Dr. Kapa Mátyás ügyvéd, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Eljárásjogi Tanszék előadója, a történelem szerelmese tartott felolvasóestet a frissen kiadott könyveiről. A hallgatóság szórakoztató és könnyed stílusban kapott ízelítőt a „Történelem legfurcsább ragadványnevei” című mű alapján arról, hogy I. Harald dán királyt miért illették a „Kékfogú” ragadványnévvel, vagy a „Történelem legbizarrabb halálesetei” című mű alapján II. Navarrai Károlynak miért kellett meghalnia egy brandyvel átitatott zsákba varrva. Ezt követően megismerhették a „Római hajnal” című történelmi kalandregény-sorozat első kötetét, ami betekintést enged a korabeli római családok viszályokkal, intrikákkal teli világába.

    • 4 bvjogika
    • 1 bvjogika
    • 2 bvjogika
    • 3 bvjogika
    • 5 bvjogika
    • 6 bvjogika
    • 7 bvjogika
    • 8 bvjogika
  • Előző
  • Következő
Cimkék: bv, 2013

6 szekció, 54 előadás – ötödik alkalommal találkoztak a rendészeti ágazat doktoranduszai

A Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete (RDOE) 2013. november 21-én rendezte meg a Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak V. Országos Fórumát.

Dr. Kovács Gábor rektorhelyettes megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt figyelmet fordít a tudományos képzésre, utánpótlásra, és ebbe ez a rendezvény is kiválóan illeszkedik. Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Rendészettudományi Kar dékánja köszöntőjében utalt rá, nagy öröm a karnak, hogy immár ötödször adhat otthont a konferenciának, és hogy befogadhatta az egyesületet is. Berki Gábor a doktoranduszok nevében köszöntötte a rendezvény résztvevőit, és reményét fejezte ki, hogy a jövőbeli Rendészettudományi Doktori Iskola képviselői is hamarosan csatlakozhatnak a Doktorandusz Önkormányzathoz.

A plenáris nyitóelőadást – a hagyományokhoz híven – egy a közelmúltban fokozatot szerzett oktató kolléga tartotta. Dr. Nagy Judit r. őrnagy, egyetemi docens a bűnözés és bűnüldözés 20. századi kihívásairól adott kiváló összefoglalót a konferencia résztvevőinek.

A szekcióüléseket egyrészről a magas előadói létszám, másrészről nagy tematikai gazdagság jellemezte. A 49 jelenlegi vagy leendő doktorandusz közt az ország minden részéről érkeztek előadók, akik mellett a Rendészettudományi Kar 5 tehetséges hallgatója is bemutathatta kutatási eredményeit. A tematikában egyaránt szerepelt rendészeti, büntetés-végrehajtási, katasztrófavédelmi, adó- és vámigazgatási, migrációs, határrendészeti, kriminológiai, biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági, kriminalisztikai, büntető-, polgári és közigazgatási jogi témájú előadás, de emellett a társadalomtudományok olyan területei is képviseltették magukat, mint a pszichológia vagy a történettudomány. Az előadók közt a Rendészettudományi Karról nem kevesebb, mint 18 oktató szerepelt.

A rendezvényt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Rendészettudományi Kar vezetése is kiemelt figyelemmel kísérte. Megtisztelte a megnyitóünnepséget Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az egyetem Fenntartói Testületének tagja, c. egyetemi tanár, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára; Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes; Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Rendészettudományi Kar dékánja. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, oktatási dékánhelyettes; Prof. Dr. Sallai János ny. r. ezredes, mb. tudományos és nemzetközi dékánhelyettes; valamint Berki Gábor ny. r. százados, az NKE Doktorandusz Önkormányzatának képviselője. A konferenciára eljöttek a honi rendészettudomány további jeles képviselői is, így többek közt ellátogatott a rendezvényre Prof. Dr. Finszter Géza ny. r. ezredes, Prof. Dr. Irk Ferenc, Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy, valamint Dr. Virányi Gergely ny. hőr. dandártábornok is.

A szekciók vezetését – szintén hagyományos módon – a Rendészettudományi Kar vezető oktatói vállalták: az egyetemi docensek közül Dr. Madai Sándor, Dr. Barabás Andrea Tünde, Dr. Hegedűs Judit és Dr. Nagy Judit, a főiskolai tanárok közül Prof. Dr. Valcsicsák Imre, a professzori karból pedig Prof. Dr. Fórizs Sándor.

Az eredményes konferencia résztvevői kutatási eredményeiket rövidesen konferenciakötetben is megjelentethetik.

dr. Szilvásy György Péter
RDOE elnöke

    • RDOE 1
    • RDOE 4
    • RDOE 3
    • RDOE 2
    • RDOE 5
  • Előző
  • Következő

Egy csipet Mexikó

Tizennyolc év táncolás, számos hazai és külföldi fesztivál, valamint egy világméretű Dél-koreai vendégszereplés után a mexikói szíveket is meghódította a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes, amely tagjai sorában tudhatja Lajtos Zsanettet, a Rendészettudományi Kar biztonsági szakirányos hallgatóját.

Három hét Mexikó, ennyi időt töltött a néptáncegyüttessel a távoli országban. Milyen élmények érték?

Párizsi átszállással, 13 óra repülés és közel ugyanennyi buszozás után a csapat fáradtan, de mérhetetlenül boldogan toppant Monterrey egyik patinás hoteljébe (Hotel Ancira). Az eddig többnyire iskolákban, kollégiumokban elszállásolt együttes hirtelen nem is tudta hova nézzen ebben az impozáns hotelben. Persze nem telt sok időbe megszokni a gondolatot, hogy az elkövetkezendő két hétben ott fogunk lakni. A napjainkat kirándulások, városnézés, próbák, múzeumlátogatások tarkították. Szabad idejében az ember kihasználhatta a konditerem, illetve medence adta lehetőségeket, de a szorgalmasabbak moshatták, vasalhatták a viseleteket a következő fellépésre. Ezen két hét alatt jártunk például Santiagoban, egy igazán hangulatos kisvárosban Mina-ban, Chingpinque-ben, látogatást tettünk a modern művészetek múzeumában és a Monterreyhez közeli hegyekben, egy cseppkőbarlangban, valamint alkalmunk nyílt megnézi egy rendkívül izgalmas előadást a Bandaloop társaság közreműködésében. A fellépéseink az említett városokban, illetve a gyönyörű Fundidora parkban voltak, valamint a San Pedro-i színház nagyszínpadán és a Santa Lucia fesztivál főszínpadán. Azon a színpadon, ahol a mexikói állami népi együttes is színpadra lépett. Néhányuknak arra is lehetősége volt, hogy az Azteca TV élő műsorában mutathassuk meg a mexikói nézőknek milyen az a kalotaszegi népzene és néptánc. A két hét elteltével az együttes újra egy hosszú buszút elé nézett, hiszen Toluca-ig az út 14 órán át tartott. A lepakolást követően, csoportos esti városnézésre indultunk. A város gyönyörű volt az esti fényekben. A mariachi zenészek éneke, muzsikája meglepetésként érte az éppen haza érkező hölgyet, nekünk pedig mosolyt csalt az arcunkra az eddig csak tv-ben látott jelenet. Másnap buszos idegenvezetésen vettünk részt, a kísérőnk kedvesen mutatta meg a várost a nappali fényben is. Délután a színházában adtunk műsort, utána felpakoltunk a buszra és indultunk tovább. Mexikóvárosba érkeztük a turné utolsó négy napjára. Látnivalóban itt sem volt hiány, konzul úr a piramisokhoz szervezett nekünk kirándulást. Bepillanthattunk az azték és maja kultúrába, az antropológiai múzeumba és megcsodálhattuk a Guadalope-i bazilikában őrzött Szűz Mária ikont. Felléptünk Pacuhában a művészeti egyetemen és egy hatalmas színházban. Utóbbinál, kint élő magyar családokkal volt szerencsénk némi időt eltölteni.

Hogyan fogadták a táncukat?

Fellépéseink mindenütt sikert arattak. A közönség lelkes hosszas tapssal fejezte ki örömét a magyar együttes iránt. Megismertettük a nézőket a mezőföldi, a magyarbődi, a kalotaszegi, a kunsági, a viski, a győrgyfalvi és a szilágysági táncokkal. A talp alá valót a Bara zenekar szolgáltatta. Műsoraink zárásaként a Cielito Lindo mexikói dal eléneklése különös ovációra késztette a tömeget. Csodálatos heteket töltöttünk Mexikóban, visszavárják az együttest, és mi is örömmel visszamennénk, talán lesz még alkalmunk a jövőben a Cielito Lindot énekelni a varázslatos mexikói közönségnek.

A mexikói ételeken kívül a táncukból is kaptak ízelítőt?

Számomra a legkülönlegesebb élményt az a nap nyújtotta, amikor a tánckar férfi tagjai táncba invitálták a hölgyeket. Na de nem a megszokott néptánchoz kerestek maguknak párt, hanem egy igazi mexikói táncos délelőtthöz. Ahol a város idős táncospárjai végtelen szeretettel viszonyulva egymáshoz, mulatták át az egész délelőttöt. Felemelő érzés volt látni, hogy a zene és tánc szeretete tényleg nem veszik ki az emberből az idő múlásával. Büszkeség volt köztük- velük együtt táncolni. Köszönet illeti konzul urat és a fesztivál szervezőit, amiért azon fáradoztak, hogy a csoport élményekkel tele, egy kiváló fesztiválról érkezhessen haza. Az együttes vezetőit, amiért keresték a lehetőségeket, hogy a táncosok „terheit” enyhíteni tudják. Valamint mindazokat, akik bármilyen formában támogatták az együttest.

Ami a közeljövőt illeti, a közönség hol találkozhat Önökkel?

A 20 éves a Martin György Néptáncszövetség ünnepi gálaműsora alkalmából a Nemzeti Táncszínházban november 23-án 19 órától Kunsági táncokat láthat tőlünk a közönség. December 9-én 19.00-kor pedig a Művészetek Palotájában lép fel a Forrás néptáncegyüttes a Levelek című önálló műsorral.

                                                                                              Dr. Budaházi Árpád r. százados

    • Csoportkép
    • Fellépés után egy mexikói kisfiúval
    • Felvétel
    • Mexikói élmény
    • A csapat
  • Előző
  • Következő
Cimkék: Mexikó, beszámoló, 2013

Közigazgatás – Büntetőjog – Igazságszolgáltatás – karközi konferencia a Közigazgatás-tudományi Karon

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara és Rendészettudományi Kara „Közigazgatás – Büntetőjog - Igazságszolgáltatás” címmel tudományos konferenciát szervezett 2013. november 14-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán.

A konferencia a közigazgatási büntetőjog és a jogszolgáltatás új jogforrásait, strukturális változásait vizsgálta, olyan tudományos fórumot teremtett, amely rávilágított az igazságszolgáltatásban zajló reform-folyamatokra, illetve az ezek mögött meghúzódó szervezeti megújulásokra. A rendezvény nem csupán a szakma képviselőit, hanem a jogász társadalom valamennyi közjog iránt érdeklő tagját kívánta megszólítani. A konferencián neves jogtudósok, az elmélet és a gyakorlat kiemelkedő szakemberei tartottak előadást.

Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjében a rendezvény karközi jellegét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a tudományos igényű konferencia szervezői a Rendészettudományi Kar, mely néhány évvel ezelőtt még a Rendőrtiszti Főiskola nevet viselte, és a Közigazgatás-tudományi Kar, amely néhány korábban Államigazgatási Főiskolaként működött, immár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül két külön karként együttműködve közösen szervezte meg a konferenciát, amely a közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszer elmúlt években lezajlott megújítását veszi górcső alá. A rendezvény tematikájának alapja, a két kar működésének középpontjában álló közigazgatás és rendészet összekapcsolódása, amely jelenség már a felvilágosodásra visszavezethető, Hegel és Cesare Beccaria filozófiájában is megragadható. Az két tudományterület szoros összefonódása mögött pedig az a gondolat áll, hogy a rendészeti tevékenység a közigazgatás legrégebbi, legősibb tevékenysége. A rektor hangsúlyozta, hogy megtelepedett, állami, városi közösségbe tömörült ember ősidők óta törekszik arra, hogy ennek a megszervezett közösségnek (polisz) a rendjét fenntartsa, és ami ezt a rendet veszélyezteti, azt megelőzze vagy elhárítsa. E tevékenység, a kialakított közrendre és az ebben megjelenő közbiztonságra vonatkozó veszély elhárítása ma is a rendészet alapvető jellemvonása. Ez a veszélyelhárító motívum jelenik meg a civil közigazgatási tevékenység középpontjában álló hatósági tevékenységben is.  Ugyanakkor napjainkban már rendkívül differenciálódott állami és jogi jelenségeknek lehetünk tanúi, ezért a konferencia részletesen foglalkozik jogrendszerünk és állami berendezkedésünk mögött meghúzódó alkotmányjogi elvekkel és hagyományokkal; a Büntető Törvénykönyv és a Szabálysértési kódex változásaival; a közigazgatás és az igazságszolgáltatás, de az egész államszervezet átalakulásával.

Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára nyitó előadását Csontváry Kosztka Tivadar Öreg Halász című festményén látható arc tükrözhetőségében rejlő kétélűség bemutatásával kezdte, ezzel keretbe foglalta és előrevetítette az egész konferencia tematikájának jellegét. E motívum köré fonva – az Alaptörvény, továbbá a már érvényes, de 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv, valamint az idén július 1-jén hatályba lépett Büntetőjogi kódex újításait, illetőleg ezeknek, mind a közigazgatást, mind az igazságszolgáltatást érintő eklatánsabb változásait – ismertette. Az alaptörvény kapcsán kiemelte annak stabilitását növelő rendelkezéseit: az alkotmánybírák 12 évre történő választását, az Alkotmánybíróság kibővült hatáskörét, az alapjogok az Alaptörvény elején történő deklarálását, a klónozás tiltását, az adósságplafon intézményének bevezetését, s végül, de nem utolsó sorban kitért a jelnyelv fontosságának növelésére. Mindemellett említést tett több mint kétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről, melynek jogi hátterét az 1304/2011. (IX. 2.) kormányhatározat biztosítja. Az előadó jelentős lépésként aposztrofálta a kormányablakok létrejöttét, a járásrendszer kialakítását, a minisztériumok számának csökkentését. A közigazgatást érintő változásokat követően áttért az igazságszolgáltatás reformjára. Itt a büntetőjogban végbemenő néhány változásra hívta fel a figyelmet, mint például az önvédelem-, illetve a gyermekek büntetőjogi védelmének kiterjesztésére, továbbá megemlítette, hogy súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, a büntethetőség alsó korhatára 12 évre redukálódott. Végezetül említést tett az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényről, amely a korábbi polgári jogot érintő különálló törvényeket integrálta egy úgynevezett monista kódexbe, amely így gyakorlatilag a leghosszabb törvénykönyvé vált hazánkban.

Alkotmányos alapértékek a magyar alkotmányosság folytonossága szemszögéből címmel tartott előadásában Dr. habil. Horváth Attila, a Közigazgatás-tudományi Kar intézetvezető egyetemi docense rávilágított, hogy régen fontos szempont volt, hogy a régi elavult jogszabályoktól meg kell szabadulni, azonban ha egy szabály ennek ellenére sokáig fenn tudott maradni, akkor az jól működött. Magyarországon a jogszabályok életkora átlagosan 7 év volt. A közigazgatás kapcsán az előadó kitért a megyerendszer és járásrendszer kialakulására, és úgy értékelte, hogy legracionálisabban hozták létre a vármegyéket, központból szervezve a területet a helyi szempontok és sajátosságok figyelembevételével. A büntetőjog vonatkozásában szót ejtett a régi büntetőjogi alapelvekről, hogy annak tükrében vizsgálhassuk a napjainkban meglévőeket, mint az élethez való jogot, a kínzás tilalmát, vagy például a jogos védelmet. Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Továbbképzési és Nemzetközi rektorhelyettese A közigazgatási jog és a szabálysértési jog alapkérdései címmel tartott előadást, melyben a közigazgatás büntetőhatalmának korlátaira fókuszált. A fogalmi kategóriák és a jogrendszertani pozíció meghatározását követően az előadó kitért a szabálysértései jog érdemi kérdéseire, amelyet AB határozatok tükrében, valamint a 2012-es jogalkotás kapcsán a közigazgatási büntetések szabályozásának kérdésein keresztül vizsgált, és az előadás végén külföldi példákra hivatkozással átfogó revízióra tett javaslatot. Dr. Hollán Miklós, a Rendészettudományi Kar egyetemi docense Büntetőjogi kerettényállások és a közigazgatási jog címmel tartott előadásában elsőként a kerettényállás fogalmát járta körül, vizsgálta a nevesített jogszabályra történő hivatkozás módszerét,  a keretkitöltő normák és más jogágak kapcsolatát, valamint annak jogforrási szintjeit. Az előadás végén az előadó konkrét példákon keresztült vizsgálta ezek alkotmányos vonatkozásait. Dr. Székely Ákos, a Kúria bírája Az új Büntető Törvénykönyvről – új kihívások, új válaszok című előadásában a 2013. július 1-én hatályba lépett új Btk. változásait ismertette a hallgatóság számára. Az előadó kitért a büntethetőséget kizáró okok közül a gyermekkor és a jogos védelem elhatárolási kérdéseire, a büntethetőséget megszüntető okok közül pedig az elévülés és a tevékeny megbánás eseteit ismertette. Az előadás érintette a személy elleni erőszakos bűncselekmények körét, valamint az összbüntetés és a szabálysértés területén bekövetkezett jogszabályi változásokat. Dr. Polt Péter, legfőbb ügyész előadásában az új ügyészi törvényt járta körül, részletesen vizsgálta, hogy az milyen módon eredményez változást az ügyészi feladtok tekintetében, és melyek azok a feladatkörök, amelyek változatlanok maradtak. Dr. Balogh Zsolt, a Kúria bírája, a Közigazgatás-tudományi Kar docense Bírósági szervezet – régi szerepek, új kihívások címmel tartott előadást, melynek fókuszába a hatásköri változásokat helyezte. Ezek között a normakontroll feladatok, valamint a népszavazásra feltett kérdések álltak. Az előadó kitért a bíróságok és az Alkotmánybíróság kapcsolatára is, felvázolt egy új lehetséges feladatmegosztást a törvényhozás alkotmányossága és végrehajtás törvényessége vonatkozásában. Az előadás végül a bírósági szervezetrendszerben végbemenő változásokat ismertette. Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Rendészettudományi Kar dékánja a kriminálpedagógus szemszögéből ismertette a készülő Büntetés-végrehajtási törvényt. Az előadás körüljárta az új Bv. törvény létrehozásának indokait, vizsgálta a büntetés-végrehajtás céljának és feladatának új definícióját, majd kitért az új bv. tervezet legfontosabb kriminálpedagógiai vonatkozásaira, a kriminálpedagógia fogalmára. Az előadó ismertette a büntetés általános célrendszerét, és a reintegráció megvalósításának módjait, részletesen kifejtve egy új szemléleten alapuló osztályozási- és kezelési rendszer kialakítását, végül kiemelte a Bv. kódex-tervezet és a kriminálpedagógiai alapvetések párhuzamát. A konferencia záró előadását Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, a Közigazgatás-tudományi Kar oktatója zárta, aki Adatvédelem változó igazságszolgáltatásunkban címmel tartott előadást, melyben a bíróságok és a nyilvánosság kérdéseit járta körül. Az előadó kitért a nyilvánosság funkcióira, a tárgyalás nyilvánosságának kérdésére, kiemelten beszélt a sajtónyilvánosságról, valamint az anonimizálás kérdéséről, valamint a közadatok újrahasznosításának 2012-es szabályozásáról.

Az előadássorozatot kérdések és hozzászólások zárták, a rendezvény alkalmat és egyben hagyományt teremtett a két karoktatói és hallgatói közötti közös gondolkodásra, a közigazgatás és rendészet területén végbemenő szervezeti és intézményi változásokhoz kapcsolódó tapasztalatcserére, a jelenlegi és jövőre vonatkozó szakmai kihívások megvitatása, valamint jogalkotási javaslatok megfogalmazása.


Bűnügyi Tudományok a Rendészetben

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia során beszámoltak a Bűnügyi Tudományok Intézete tanszékei az általuk gondozott tudományterületek, tantárgyak oktatásának helyzetéről, bemutatva a tananyag szerkezetét, alakulását, fejlődését tekintettel a törvényi és társadalmi változásokra, és Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttére. A négy tanszék: Büntetőjogi, Büntetőeljárásjogi, Kriminológiai, valamint Közigazgatási Büntetőjogi referátuma arról szólt, hogy a rendészeti kihívásokra, igényekre miként készítik fel a hallgatókat.

A konferencián kifejtették véleményüket a „megrendelők és a felhasználók”, vagyis a rendőrség és a büntető-igazságszolgáltatás vezetői, így Dr. Polt Péter legfőbb ügyész, Dr. Székely Ákos kúriai bíró, a Büntető Kollégium tagja, Dr. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint az ORFK Készenléti Rendőrségének parancsnoka-helyettese, egyúttal a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója, Bucsek Gábor r. dandártábornok.

A bűnügyi tudományos műhelyek reflexiói is gazdagították a programot. A debreceni, a szegedi, a pécsi, valamint a budapesti (ELTE) egyetemek jogi karainak tanszékvezető professzorai, köztük Prof. Dr. Korinek László akadémikus, a Belügyi Szemle főszerkesztője, a Magyar Rendészettudományi Társaság elnöke.

A meghívottak helyenként kritikusan, de alapvetően pozitívan értékelték a kar oktatásának színvonalát a bűnügyi tudományok területén. Javaslataik egybehangzóan arra irányultak, hogy a kibocsátott diplomás rendőrtisztek mind jobban képesek legyenek megfelelni a kor kihívásainak a társadalmi rend és béke szolgálatában.

A konferenciát köszöntötte Prof. Dr. Blaskó Béla r. vezérőrnagy, intézetvezető egyetemi tanár, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese, a levezető elnöki tisztet Prof. Dr. Finszter Géza, az MTA doktora látta el. Az előadások írásos változata hamarosan olvasható a Magyar Rendészetben.

                                                                                              Dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes

    • Bűnügyi tudományok 1
    • Bűnügyi tudományok 2
    • Bűnügyi tudományok 4
    • Bűnügyi tudományok 5
    • Bűnügyi tudományok 3
  • Előző
  • Következő

Magánbiztonsági Szakmai Napot rendeztek a Rendészettudományi Karon

Komplex Magánbiztonsági szakmai napot rendezett 2013. november 5-én az NKE RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék, valamint a Rendészetelméleti Kutatóműhely. A program első napirendi pontja a Magánbiztonsági Oktatási Tanács alakuló ülése volt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó magánbiztonsági képzés tekintetében mérföldkőként értékelhető, hogy a Rendészettudományi Karon megalakult a Magánbiztonsági Oktatási Tanács. A Tanács tagjai: a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke, oktatási elnökhelyettese, illetve két meghatározó szakmai egyesület (Magyar Biztonságvédelmi Egyesület, Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesülete) vezetője, valamint további 13 meghatározó magánbiztonsági cégvezető és szakember. A Tanács azzal a céllal jött létre, hogy működésével támogassa az NKE magánbiztonsági képzését. Különös tekintettel a szakmai prioritások szem előtt tartásával:

  • javaslatokat terjesszen elő a meglévő és új képzési formákra vonatkozóan,
  • kidolgozza a szakmai szervezetek és vállalkozások, gyakorlati szakembereknek, az oktatásban történő szerepvállalását,
  • konkrét ajánlásokat dolgozzon ki a képzés támogatási formáit illetően az egyes magánbiztonsági cégek, illetve szakmai szervezetek számára, illetve
  • ajánlásokat fogalmazzon meg az képzés támogatási formáit illetően.

A megjelentek egyetértettek abban, hogy a Tanácsnak komoly szerepet kell vállalnia a magánbiztonsági képzés fejlesztésében és annak támogatásában. „Valamennyi érintett fél győztesen jöhet ki a formálódó együttműködésből, az Egyetem, a Hallgatók és a magánbiztonsági szakma is”, állapította meg rendkívül találóan Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes a tanácskozás zárásaként.

Az alakuló ülést követően az NKE Rendészetelméleti Kutatóműhely keretében szakmai kerekasztal beszélgetés következett, ahol az NKE vezetőinek, a magánbiztonsági szakma prominens képviselőinek és a biztonsági szakirány hallgatóinak nyílt alkalma a kötetlen párbeszédre. A tanácskozás során sikerült tisztázni például a hallgatók formaruhájának, illetve az alapkiképzésben való részvételi kötelezettségének kérdését is.

Az nap záró programja az első alkalommal megrendezett magánbiztonsági szakest keretében történő gólyaavatás volt. A felsőbbéves hallgatók ötletes feladatokkal tették próbára az elsőéves hallgatókat, majd az eskütételük levezénylése után szimbolikusan maguk közé fogadták őket. A gálavacsorát követően zenei aláfestés mellett volt alkalma a résztvevőknek további beszélgetéseket és szakmai eszmecseréket folytatni.

    • Magánbiztonsági szakmai nap
    • Magánbiztonsági szakmai nap
  • Előző
  • Következő

Elégedettségi vizsgálat

Kutatási jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának, 2013 őszi alapkiképzésben résztvevő, elsőéves hallgatóinak véleményei alapján.

RTK elégedettségi kérdőív - 2013

Cimkék: RTK, alapkiképzés, 2013

Sport, erkölcs és hagyomány mindenkinek


November havi tudományos rendezvények


Egyszer minden „i”-re felkerül a pont

Egyszer minden „i”-re felkerül a pont, avagy egy sikeres alaki szemle beszámolója

A rendvédelmi dolgozók életében alapvető dolog, hogy a különböző kiképzések parancsnokok általi értékelése az egyes vizsgák és szemlék útján történik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar 2013/2016 évfolyam augusztus 22.-szeptember 27. között végrehajtott alapkiképzésének utolsó megmérettetésére a végső kiképzési napon lezajlott alaki szemlével került sor.

A hallgatók a folyamatos alaki kiképzés és a sikeres tanévnyitó után magabiztossággal, egyben nagyfokú izgalommal néztek szembe a rájuk váró, életük egy emlékezetes ciklusát lezáró rendezvényre. Szabó Andrea rendőr főhadnagy, I. évfolyamparancsnok, valamint a 17 fő hallgatói kiképző és Cserhalmi Pál rendőr őrnagy – aki a III. évfolyam parancsnokaként az alaki foglalkozásokat vezette – a rendelkezésre álló idő arányában becsülettel felkészítette a mindvégig példás hozzáállású állományt a kijelölt szemlére.

2013. szeptember 27-én, a rendőri testnevelés foglalkozást és némi gyakorlást követően, 11:30-kor az első évfolyam felsorakozott a már kevésbé napos alakulótérre, s a szemle miatti feszültséggel, egyben az utolsó nap adta örömmel a szívében várta a szemlebizottságot.

A foglalkozás elöljárója dr. Simon Attila rendőr alezredes, a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet intézetvezetője volt, aki az évfolyamparancsnok jelentéstételét követően köszöntötte az állományt, majd röviden értékelte az alapkiképzést, s utasítást adott az alaki szemle végrehajtására. A szemlebizottság tagjaként Kallós András rendőr alezredes, a Kiképzési és Nevelési Osztály vezetője, tagozatparancsnok – az alapkiképzésért felelős vezető – is részt vett a bemutatón.

A tagozatparancsnok által készített levezetési terv alapján a hallgatók bemutatták az elöljáró fogadása mellett a fordulatokat álló helyben, az igazodást és annak ellenőrzését évfolyam (század) alakzatban. Ezt követően az egyes szakaszok önállóan, menetben bemutatták indulóikat, majd díszmenettel tisztelegtek elöljáróiknak, végezetül a századalakzat felvétele után a parancsnokok értékelték az alaki szemlét, amely – mint azt elmondták – évek óta az egyik legkiemelkedőbb volt, így kiváló értékelést kapott!

Az első éves hallgatók örömtől duzzadó mellkassal, egy emberként kiáltották az elköszönés vezényszavát, amely formálisan egy korszakot is búcsúztatott számukra.

Gratulálunk a teljes személyi állománynak a sikeres végrehajtásért!

Pánczél Mátyás


Bűnmegelőzés kisfilmekkel

A bűnmegelőzési üzeneteket ma már sokkal könnyebb eljuttatni az emberekhez a virtuális világ segítségével, mint a hagyományos kiadványokkal – mondta előadásában Grazter-Sövényházi Edit, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete tudományos diákkörén.

Az előadó két olyan filmet is bemutatott a rendezvényen, amelyet a rendőrség szakemberei készítettek általános iskolás diákok számára. Az Országos Rendőr-főkapitányság úgynevezett „D.A.D.A.”, azaz Dohányzás – Alkohol - Drog – AIDS programjában résztvevő iskolákban használják fel az oktató anyagokat. A havonta egy alkalommal tartott foglalkozás, általában osztályfőnöki óra keretében a rendőrök levetítik a bűnmegelőzési témákat feldolgozó filmeket, majd a tanulókkal közösen beszélik meg a látottakat. Az egyik kisfilm egy betörőről szól, aki meg sem próbálkozik olyan házba bejutni, amely riasztóval és rácsokkal van ellátva, de az ugatós kutyákat sem kedveli. A másik film egy szórakozóhelyre viszi el a nézőt, ahol egy lány vált bűncselekmény áldozatává, miután nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott el.

A szakértők egyetértenek abban, hogy manapság szívesebben néz meg az ember egy néhány perces bűnmegelőzési kisfilmet, mint hogy áttanulmányozzon egy hasonló témájú brossurát. Grazter–Sövényházi Edit arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a betörős kisfilm megnézése után sokkal könnyebb felsorolni azokat az eszközöket, amelyek segítséget nyújtanak a betörés megelőzéséhez. Éppen ez a céljuk, az alkotók gondolatébresztőnek szánják a felvételeket. Az interaktív előadást dr. Vári Vince rendőr őrnagy a Büntetőeljárás-jogi Tanszék szaktanárának prezentációja követte, ő a szakdolgozat- és a tudományos diákköri dolgozatírás fortélyaiba vezette be a hallgatókat. Aktualitását az adta az előadásnak, hogy a harmadéves hallgatók szakdolgozatírás előtt állnak, de közeledik a kari tudományos diákköri megmérettetés is.

A Bűnügyi Tudományok Intézete tudományos diákköre abban fogja segíteni a hallgatókat, hogy már az egyetemi évek alatt komoly kutatómunkát végezzenek a bűnügyi tudományok területén – mutatott rá a diákkör jelentőségére Prof. Dr. Blaskó Béla rendőr vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar oktatási dékán-helyettese, a diákköri foglalkozást szervező intézetvezető egyetemi tanára. A vezérőrnagy elmondta, lesznek további alkalmak is, amelyek a kutatásra fogják ösztönözni a hallgatókat. Dr. Fantoly Zsanett, a Büntetőeljárás-jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense arra bíztatta a megjelenteket, válasszanak minél előbb egy olyan témát, amellyel szívesen szerepelnének a Tudományos Diákköri Konferencián.

Cimkék: 2013

A közösségi rendészet hazai perspektívái

A közösségi rendészet hazai perspektívái címmel rendez konferenciát október 16-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészetelméleti Kutatóműhelye.

A közösségi rendészet immár több évtizede sikeres rendészeti filozófia, amely az angolszász országokból indult világ körüli hódító útjára. Manapság már világszerte ismerik és alkalmazzák a közösség és az állampolgárok igényeire támaszkodó rendészeti megközelítést. Magyarországon is örökzöld téma a közösségi rendészet, de eddig kevés gyakorlati tapasztalatunk van ezen a téren. Most azonban, amikor megkezdődik egy közösségi rendészeti modellkísérlet hazánkban is, feltétlenül érdemes beszélni az elmélet és a gyakorlat egyes aspektusairól.

A nyilvános rendezvényen előadást tart dr. Szabó Henrik rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának kiemelt főreferense, a közösségi rendészet magyarországi modellkísérletét irányító Állandó Szakértői Csoport vezetője.

Felkért hozzászólók: dr. Christián László PhD, tanszékvezető egyetemi docens, dr. Búzás Gábor PhD, rendőr alezredes, főiskolai docens, Salgó László rendőr őrnagy, Főosztályvezető, Budapesti Rendőrfőkapitányság, Ellenőrzési Szolgálat , dr. Mészáros Bence PhD, egyetemi adjunktus és dr. Németh Zsolt PhD, nyugállományú rendőr ezredes, főiskolai tanár.

A rendezvény helyszíne és időpontja: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar (1121 Budapest, Farkasvölgyi u. 12.), Főépület 126, (ovális terem)

2013. október 16 (szerda), 14.30-17.00 óra

További részletek és vitaindító gondolatok hamarosan az új www.rendeszetelmelet.hu weboldalon.

A szervezők arra kérik az érdeklődőket, részvételi szándékukat előzetesen jelezzék az info@rendeszetelmelet.hu e-mail címen. 

Cimkék: október, 2013

Sikeres alaki szemlén vannak túl az elsős rendészeti hallgatók

    • Alaki bemutató
Évek óta az egyik legkiválóbb alaki szemlét mutatták be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának első éves hallgatói szeptember 27-én - értékeltek a szemlebizottság tagjai. Az elsős rendészeti hallgatók augusztus 22. és szeptember 27. között teljesítették az alapkiképzést, az alaki szemle ennek az időszaknak a lezárása a növendékek életében. A szemlén a hallgatók bemutatták az elöljáró fogadása mellett a fordulatokat álló helyben, az igazodást és annak ellenőrzését évfolyam, azaz század alakzatban. Ezt követően az egyes szakaszok önállóan, menetben előadták indulóikat, majd díszmenettel tisztelegtek elöljáróiknak.
 
Cimkék: 2013