Szűkítés



Kiválasztott Címke

2015

Minden Címke 304


Jelenleg 362 bejegyzés található 2015 cimkével

Nyílt nap az RTK-n

    • nyilt nap 2015 1 680 451 s
    • nyilt nap 2015 5 680 451 s
  • Előző
  • Következő

Január 15-én ismét megnyitja kapuit a pályaválasztás előtt álló diákok előtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara. A nyílt napon fizikai, egészségügyi, pszichológiai alkalmassági felvételi követelményekről kaphatnak információkat az érdeklődők, a pályaalkalmassági vizsgálatokkal, a felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról tájékozódhatnak, akik ellátogatnak a rendezvényre. A gyakorlatok bemutatását követően a fizikai-kondícionális alkalmassági vizsgálat teljesítésére is lehetősége lesz a hallgatóknak. Intézkedéstaktikai és tonfa, valamint alapkiképzést jellemző bemutató színesíti majd a nyílt nap programját, melynek résztvevői rendőrségi eszközöket is megtekinthetnek.


A pályázható szakirányokról a középiskolások számára összeállított tájékoztató anyag az alábbi linken érhető el:

http://rtk.uni-nke.hu/oktatas/felveteli/tajekoztato-a-palyazhato-szakiranyokrol-kozepiskolasok-szamara

A nyílt nap részletes programja a hivatkozáson tekinthető meg: http://rtk.uni-nke.hu/uploads/media_items/nyilt-nap-programja.original.pdf

Cimkék: Nyílt Nap, 2015

Igazi korszakváltást eredményezett az egyetemmé alakulás

    • polt peter

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész lett a Rendészettudományi Karon a Büntetőjogi Tanszék vezetője, aki a 65. életévét betöltött Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagytól vette át a tanszék irányítását. Pályája kezdetéről, a tudományos gondolkodás legfőbb jellemzőiről osztotta meg gondolatait az olvasókkal, valamint arról, hogy milyen változásokat tapasztalt az egyetemmé válás, karrá alakulás folyamatában és azt is megtudhattuk, hogy milyen a jó vezető.


Polt Péter középiskolásként még kifejezetten a reáltudományok iránt érdeklődött, de a családban fellelhető jogászok hatással voltak a pályaválasztására is. Már az egyetemi évei alatt lett kötődése a korábbi Rendőrtiszti Főiskolához Sárkány István tanítványaként, aki a büntetőjog felé terelgette. Ennek hatására jelentkezett tudományos munkatársnak az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetbe, amelynek ma már legfőbb ügyészként látja el a felügyeletét. 

Mi volt a pontos feladata az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben?

P.P. Az akkori OKKRI nemcsak a kriminológiai tudományokkal foglalkozott, hanem a kriminalisztikával is. Bakóczi Antallal dolgoztam együtt, kutatási témám a fehérgalléros bűnözés volt, ezen belül is a számítógépes csalás érdekelt igazán, ami akkor még nem létezett hazánkban; senki nem kutatta, hiszen nem szolgált háttérként hozzá a számítástechnikai fejlettség. Ezért nem merültek fel a dogmatikai problémák sem, hogyan lehet egy számítógépet becsapni, a csalás törvényi tényállása ugyanis ezen alapul, hogy valakit tévedésbe ejtünk, vagy tévedésben tartunk. Itthon senkinek sem volt elképzelése arról, hogy ezt a számítógéppel hogyan lehet megtenni. Mindig is szívesen kutattam, de azt az elvet vallottam, hogy nem elég csak elméletileg művelni a tudományt, hanem arra is figyelni kell, hogy ez a gyakorlati életben hogyan hasznosítható. Legfőbb ügyészként nagyon szorgalmazom, hogy az OKRI ne csak egyszerűen legyen jelen a magyar és a nemzetközi tudományos életben magas szintű szellemi produktumokkal, hanem közvetlenül is segítse azt a jogalkalmazói munkát, amit a magyar ügyészek végeznek. Ha a kettőnek kialakul egy jó egyensúlya, az mindenki számára hasznos lehet.

A kutatás kezdettől fogva fontos része életének, PhD-fokozatot is szerzett. Milyen hozzáadott értéket jelent az életében a tudományos gondolkodás?

P.P. Nagyon sokat adott nekem. A tanulmányok, könyvek, cikkek olvasása, írása, a tudomány művelése önmagában kreatívabbá teszi az embert, más szemmel tudja nézni a világot. Egy kicsit jobban tud fókuszálni fontos pontokra, logikusabb lesz a gondolkodása. Mindig olyan területet választottam, ami nagy fontossággal bírt a tudományban. Ahogyan említettem, a számítógépes csalás volt a kutatási témám, majd nemzetközi büntetőjoggal kezdtem el foglalkozni, ami akkor, Magyarországon, a szocializmusban nem volt egy nagyon frekventált ága a büntetőjog tudománynak. Abban az időben egy gyanús kapitalista terméknek tűnt, ugyanakkor a rendszerváltás után a nemzetközi büntetőjog, nemcsak mint tudomány értékelődött fel, hanem a gyakorlati kérdései is nagyon fontossá váltak, gondoljunk csak a háborús vagy népellenes bűntettek elkövetőinek lehetséges felelősségre vonására, az igazságtételre. A PhD-értekezésemet mentelmi jog témában írtam. Mind a mai napig egy olyan fontos közjogi kérdésnek tartom, amely nem az íróasztalfiókoknak írt tanulmányokban realizálódik csak, hanem a napi életben, legyen szó Magyarországon a mentelmi jogról, mint büntethetőségi akadályról, vagy pedig nemzetközi színtéren, hiszen Magyarországnak is van olyan mentelmi ügye, ami európai parlamenti képviselőt érint. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az elvekkel, ne csak a szabályokkal, hanem azok gyakorlati alkalmazási lehetőségeivel is. A kutatási eredményeimet mindig tudtam hasznosítani a gyakorlati munkám során, és egyfajta gondolkodási többletet jelentett, amit aztán a jogalkalmazási helyzetekben is tudtam alkalmazni.

Most ismét egy olyan témát kutatok, amely aktuális. Ez az Európai Unió pénzügyi érdekeinek a védelme. Ezzel összefüggésben az európai ügyész intézményének a létrehozatala napirenden van az unióban. 2013 óta ismert az európai bizottságnak az a javaslata, hogy az EU működési szabályzatának alapján létrehozzák az európai ügyész intézményét. Ezzel kapcsolatban több tervezet látott már napvilágot. Gyakorlati szakemberek és tudósok részletesen foglalkoznak ezzel a bonyolult, fontos elméleti és nagyon nehezen feloldható gyakorlati kérdéseket felvető intézménnyel.

Nemzetközi joggal kapcsolatos tanulmányait külföldi posztgraduális képzéseken igyekezett elmélyíteni. Úgy tudom, hogy részt vett a Strasbourgi Egyetemen és a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián. Milyen speciális ismereteket sajátított el?

P.P. A Strasbourgi Egyetemen egy jog-összehasonlítás témájú posztgraduális képzésen vettem részt, ahol a nagy európai jogrendszereket hasonlítottuk össze és azt, hogy milyen módon alakultak egymás mellett, egymást építve és egymással kölcsönhatásban, kezdve a római jogtól a kontinentális jogrendszeren keresztül egészen az angolszász jogig. Áttekintettük, hogy a kezdetektől napjainkig hogyan fejlődtek, hogyan hatottak egymásra és akkor, a nyolcvanas években milyen kölcsönhatásban voltak egymással. Abban az időben még létező volt a szocialista típusú jogrendszer. Ennek a jellemzőit is neves előadóktól hallhattam. A Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián alapvetően nemzetközi jogi stúdiumokat ismerhettem meg a nemzetközi bíróság épületében. A nemzetközi jog fejlődését tanították, különös figyelemmel azokra az esetekre, amelyeket a bíróság elbírált, és amelyek rendkívül fontosak voltak egész Európa, sőt a világ számára is.

A kutatás mellett mindig is tanított, először az  ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékén, illetve a Rendészettudományi Kar jogelőd intézményében is. Mit jelent manapság az oktatás az életében?

P.P. 1984 óta tanítok a Rendőrtiszti Főiskolán, ahová Békés Imre professzor úr meghívására érkeztem. Mindig szívesen oktattam itt, mert jobban lehetett a napi gyakorlathoz igazítani a büntetőjog oktatást ebben az intézményben.  Ma ugyanazokban a termekben oktatok az RTK-n, mint a nyolcvanas években.

Milyen változásokat tapasztalt az egyetemmé válás, karrá alakulás folyamatában?

P.P. Történt egy igazi korszakváltás, mert a főiskola irányvonala és az egyetemé csak részben egyezett meg. Önmagában az a tény, hogy alapképzésben és mesterképzésben is folyik az oktatás, más minőségű tanítást kíván meg. Ez a fokozatosság azt is lehetővé teszi, hogy a többszintű képzés révén a gyakorlatban is más szerepet szánjunk azoknak a hallgatóknak, akik az alap, és akik a mesterképzést végzik el, és ehhez tudjuk igazítani a tananyagot is. Az egyetemi képzésnek nagyobb elméleti megalapozottsága van, mint korábban a főiskolainak. Az alapképzés arra nyújt lehetőséget, hogy a megszerzett elméleti szint alapul szolgáljon egy magasabb, tudományos jellegű képzéshez, ami ilyen értelemben nem volt meg a főiskolai képzésben. Jobban hasznosítható ez a rendszer a gyakorlatban is, jobban orientál, és jobb alapokat nyújt egy nagyobb elméleti tudás megszerzéséhez.

Ebben a tanévben vette át a Rendészettudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének a vezetését. A tanszék jövője vonatkozásában milyen elképzelései vannak?

P.P. Szeretném, ha a kollégák minél magasabb szinten oktatnák a tárgyakat, ehhez fontosnak tartom, hogy a tanszéki munkatársak minél inkább képezzék magukat, ezáltal biztosított lesz a hallgatók magasabb szintű büntetőjogi képzése is. Szeretném azt, ha a képzés kicsit koherensebb lenne, az elmélet és a gyakorlat jobban kiegészítené egymást. Viszonylag csekélyebb óraszám esetében azon általános elvek tanítását szükséges előtérbe helyezni, amelyek nélkülözhetetlenek. Szeretném, ha a képzésben sokkal hangsúlyosabban tudnánk alkalmazni a számítástechnikai eszközöket. A tudományos teljesítmény kiemelt helyen kell, hogy szerepel ezen a tanszéken is. A hallgatók és az oktatók között egyetértés szükséges, hogy kialakuljon abban, hogy a büntetőjog egy fontos tárgy, amit jó oktatni és hallgatni is.

Mi a legfontosabb, legspeciálisabb büntetőjogi ismeret, amelyet egy leendő rendőrnek feltétlenül el kell sajátítania?

P.P. A legfontosabbnak azt tartom, ha egy hallgató sikeresen abszolválja a tárgyat és a későbbiekben, amikor az élete során találkozik egy-egy jogdogmatikai problémával, fel fogja ismerni azt és tudni fogja, hogy a megoldást merre kell keresnie. Büntetőjogi szakemberek segíthetnek ebben, ugyanakkor tudni kell, hogy mit és miért kérdezünk, hogy mit szeretnénk vele elérni.

Most készül az új büntetőeljárási törvény. Legfőbb ügyészként milyen elvárásai vannak törvénnyel kapcsolatban?

P.P. Alapvetően azt várom, hogy a büntetőügyek gyorsabban, hatékonyabban és az anyagi igazságnak megfelelően oldódjanak meg. Az új büntető-eljárásjogi kódex legfőbb jellemzői a maitól eltérően az kell, legyen, hogy nagyobb teret adjon az egyszerűsítésre, ugyanakkor a garanciális elemeket tartsa meg, de egy gyorsabb és hatékonyabb büntetőeljárást tegyen lehetővé. Az intézményrendszer, a hatáskörök és az eljárási szabályok kialakulóban vannak. Különösen fontosnak tartom a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazását, az így nyert adatoknak a bizonyításba való beépítését, bizonyítékként való felhasználását. Szükség van változtatásra, amely – a garanciális elemek megtartása mellett – egy jobb felhasználhatóságot tenne lehetővé. Egy bizonyítékok körét szélesítő szabályozást tudnék elképzelni. Nagyon fontosnak tartom annak eldöntését, hogy az érdemi bizonyítás hol történjen, mert azt nem tartom jónak, hogy mind a nyomozati, mind a bírósági szakban teljes körű bizonyítás folyik, ez a hatékonyság és a gyorsaság rovására megy.

 Az RTK-n leendő parancsnokokat nevelünk. Mit tanácsolna számukra? Ön szerint milyen a jó vezető? Milyen alapelveket követett vezetőként élete során?

P.P. Az ügyészség hierarchikus szervezet, de más típusú természetesen, mint a rendőrség, a rendvédelmi szervek. Az ilyen típusú, függelmi viszonyokon alapuló szervezet irányítása, vezetése is ma már a XXI. században egyfajta menedzserszemléletet igényel. Irányítani, vezetni egy szervezeti egységet vagy egy szervezetet csak akkor lehet, ha azt a szervezetet átlátja a vezető és egy minimális szinten tisztában van azokkal a feladatokkal, amelyeket a beosztottak, alárendeltek látnak el. Persze nem neki kell mindent megoldania, hanem azt kell biztosítania, hogy a szervezetben megoldódjanak ezek a kérdések. Ez egy más szemléletet igényel, mint amikor valaki úgy gondolja, hogy minden problémát csak személyesen ő oldhat meg. Ez egy más jellegű tudást igényel, más típusú büntetőjogi tudást is. A büntetőjog tele van garanciális elvekkel, egy vezetőnek, parancsnoknak is mindig tudnia kell, hogy melyek a korlátok és a lehetőségek. Ez utóbbiakat ki kell használni, a korlátokat viszont nem lehet átlépni.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


„A rendszerváltás óta nem volt ilyen elfogadottsága a rendőrségnek”

    • papp karoly orszagos rendorfokapitany sebi2447 m

Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány jelentős támogatást nyújtott az egyetemre vezényelt hivatásos oktatói állomány létszámának növeléséhez, melynek eredményeként a Rendészettudományi Karon két új intézet kezdhette meg működését ebben a tanévben. Kezdeményezője a rendészeti képzés szervezeti, tartalmi és jogi keretei megújításának, valamint a négyéves rendőrtiszt képzés kialakításának. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre fordított kitüntető figyelméért és folyamatos támogatásáért az Egyetem Díszpolgára címet érdemelte ki. Az országos rendőrfőkapitánnyal a parancsnoki feladatokról, a rendőri munkáról, eredményekről, oktatásról, kutatásról beszélgettünk.


Meséljen, kérem a kezdetekről! Középiskolásként mi motiválta, hogy a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkezzen?

Papp Károly: Családi indíttatásra jelentkeztem, hiszen rendőr családból származom. Édesapám volt rendőr, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozott közlekedésrendészeti alosztályvezetőként. A rendőrségnél szerettem volna kezdeni, de az akkori szabályok szerint két évig sorkatonai szolgálatot kellett volna teljesíteni. Mivel a Határőrség is a Belügyminisztériumhoz tartozott, ezért a Katonai Főiskolának a határőr szakát választottam. Arra gondoltam, hogy lesz majd lehetőségem átkerülni a rendőrséghez, ami 1990-ben be is következett. Hét évig szolgáltam a határőrségnél.

BM határőr-általános iskolai pedagógia tanári szakos végzettsége is van. A pedagógiai elveket és módszereket tudta érvényesíteni a pályája során?

P.K. Határőr parancsnoki szakon tanultam, ugyanakkor tanári diplomát is kaptunk. Nemcsak a szakmára készítettek fel, a vezetői-parancsnoki munkához nagyon jól hasznosíthatóak voltak a pszichológiai, pedagógiai, neveléselméleti ismereteket, amelyeket a mai napig alkalmazok a munkám során. A módszerek és elvek végig kísérték a több mint három évtizedes pályafutásomat, stabil alapokat adtak számomra, amelyekre mindig is tudtam építeni.

Határőr tisztként szerzett tapasztalatait, ismereteit a jelenleg kialakult tömeges illegális migrációs helyzetben tudta-e, tudja-e kamatoztatni?

P.K. Teljes körűen, hiszen az alapvetések nem változtak, csak a kifejezések. Azok a szolgálati formák, bevetési metodikák, amelyeket akkor tanultam, ugyanúgy alkalmazhatóak.

2012. július 16-tól a rendőrség átszervezéséért felelt, majd az országos rendőrfőkapitány általános helyettese lett. Úgy vélem, az ebben az időszakban szerzett tapasztalatok egyértelműsítették Önben, hogy országos rendőr-főkapitányi kinevezését követően milyen irányok mentén vezeti tovább a testületet.

P.K. Az első nagyobb átszervezési feladatom 2007 második felében volt, amikor a Rendészeti Biztonsági Szolgálatból újra Készenléti Rendőrséget kellett felállítani, felépíteni. Egy nagyobb átszervezést hajtottam végre 2008. évben is, amelynek keretei között Szombathelyen, Győrben, Nyírbátorban és Miskolcon Bevetési Osztályt állítottunk fel. 2010-ben, az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyetteseként felelős vezetője voltam annak a 4100 fő beiskolázásának és felvételének, amely a kormány akkori döntése alapján létszámfejlesztést biztosított a rendőrség számára. Az új közfoglalkoztatási rendszer kialakításában is részt vettem a Belügyminisztériumban, ahogyan helyettes államtitkárként a rendőrség átszervezésének az előkészítésében is. Majd 2012. július 16-án miniszteri biztos lettem az ORFK-n.

Azóta több mint három év telt el. Melyek a legfontosabb eredmények?

P.K. Intézkedési kultúraváltás következett be a rendőrségen, ami szemléletváltást is eredményezett. Hangsúlyos elemként határoztam meg a párbeszéd kezdeményezését az állampolgárokkal, a civil szervezetekkel, az oktatási intézményekkel, az egyházakkal, mindenkivel, aki tenni akar annak érdekében, hogy a saját mikrokörzetében a közrend és a közbiztonság magasabb szintű legyen. Elvárom, hogy a rendőr magatartása legyen segítő, támogató és együttműködő. A rendőri tevékenységet a társadalom és az életviszonyok változásához szükséges igazítani. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az országnak van rendőrsége és nem a rendőrségnek van országa. Magyarország polgárai, az állampolgárok elvárásokat fogalmaznak meg a rendőrökkel szemben. Nekünk az a kötelességünk, hogy a jogszabályi környezet adta lehetőségek közepette ezeknek az elvárásoknak megfeleljünk. Azok a köszönőlevelek, amelyek érkeznek hozzánk, egyre jobban visszaigazolják az erőfeszítéseinket. Az állomány tevékenységét megköszönik a polgárok, ez ösztönzőleg hat, motivál. A visszacsatolás rendkívül fontos.

Hogyan ítélik meg az állampolgárok a rendőri munkát?

P.K. Az önkormányzatokat, az oktatási intézményeket rendszeresen megkérdezzük, hogy a rendőri munkát milyennek ítélik meg, a szakmai feladatok mennyire vannak összhangban az elvárásokkal. Az ország közrendje, közbiztonsága ugyanis a települések közrendjéből, közbiztonságából épül fel. A visszajelzések segítségével tudjuk meghatározni a szakmai irányainkat. Ha jól végezzük a dolgunkat, az állampolgárok elvárásai, az objektív biztonságérzet elkezd egymáshoz közelíteni, ez már komoly eredményt jelent. Az illegális bevándorlás során a rendőrség példásan helytállt. Európában különböző rendőrszakmai fórumok során minden rendőri vezető elismerően szólt arról a tevékenységről, amelyet végeztünk. Egy független felmérés keretében megkérdezték az állampolgároktól, hogy hogyan ítélik meg az illegális bevándorlással kapcsolatos rendőri munkát. A rendőrségbe vetett bizalom 78 pontos volt. A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas bizalmi indexe a rendőrségnek. Nagyra értékelem azt, hogy a törvényes, szakszerű munka mellett nagyon humánusan hajtották végre a rendőreink feladataikat, holott ez komoly erőfeszítést és nagyon fegyelmezett munkát igényelt tőlük. Összefogásra, összehangolásra, fegyelmezettségre volt szükség, hogy a kép a rendőrségről olyan legyen, mint amit ez a felmérés is tükrözött.

Szóba hozta az önkormányzatokat, a kis településeket és a szubjektív biztonságérzetet. 1800 lelkes abaúji településről származom. Azt tapasztaltam, hogy a rendszeres közterületi jelenlétnek visszatartó ereje van. A 24 órás utcai rendőri jelenlét program is ezt szolgálta. Továbbra is ez a törekvése a testületnek?

P.K. Nagyon markáns eleme maradt továbbra is a rendőri szolgálatnak. Az állampolgárok döntő többsége az egyenruhás rendőri tevékenységen, megjelenésen keresztül ítéli meg a munkánkat. Ha kiegyensúlyozottak a közbiztonsági viszonyok, a bűnügyi szolgálati ágra is kevesebb teher hárul. Amikor ezt a programot elkezdtük, az önkormányzatokkal együttműködve, a tapasztalatok alapján döntöttük el, hogy hol szükséges a 24 órás jelenlét. A program fontos eleme, hogy rendszeresen kapcsolatot tartunk az önkormányzatokkal, így kapunk és adunk információt. Megtudjuk, melyek azok a problémák, amelyek a településen élőket foglalkoztatják és rendőri eszközökkel szükséges kezelni. Fontosnak tartom, hogy kezdeményezőek legyünk, ezért is hoztuk létre a Járási Közbiztonsági Egyeztető Fórumokat, ahol félévente átbeszéljük egy-egy körzet gondját, közösen alkotunk rá programot, együttműködünk annak a végrehajtásában, majd közösen értékeljük. A sikereknek örülünk, a kudarcokat közösen viseljük, és együtt tűzzük ki az elérendő célokat.

Szülőfalumban nem régen modernizált körzeti megbízotti irodát, valamint újonnan kialakított kistérségi térfigyelő rendszert adtak át a Belügyminisztérium támogatásával. Milyen hatékonysággal működnek ezek a rendszerek az országban?

P. K. Nagyon hatékonyan segíti a bűnüldözést, a bűnmegelőző tevékenységet, a bűnfelderítést. A kormány külön forrást biztosított az önkormányzatok számára, a BM vezetése nagyon jó döntést hozott, hogy csak a minőségében megfelelő kamerarendszerek kialakítását támogatta, amellyel korlátozott látási viszonyok között is megfelelő képminőséget tudnak garantálni a felderítés érdekében, ha a jogsértő cselekmény bekövetkezik. Különös figyelmet fordítottunk az elmúlt öt évben arra is, hogy a körzeti megbízotti hálózatot továbbfejlesszük, közel 97%-os a körzeti megbízotti beosztások feltöltöttsége, amely az egyik kapocs a lakosság és a rendőrség között, ahogyan a közterületi járőrszolgálat is. Fontos, hogy a munkájukat úgy alakítsuk, hogy a 75 %-át a szolgálatuknak a közterületen töltsék és beszélgessenek az emberekkel, ismerjék meg a gondjaikat. Nem titok, hogy mikor tartunk ellenőrzést, hiszen mi nem a polgárok ellen, hanem a polgárokért vagyunk. Minden kis településen vannak olyan emberek, személyek, családok, csoportok, amelyek problémát okoznak, akik nem tartják be az együttélés szabályait, bűnöző életmódot folytatnak. Ezeken a településeken fontosnak tartom a sokkal hatékonyabb bűnfelderítő és bűnüldöző munkát, amelynek keretében az említett személyeket jogszerűen büntetőeljárás alá vonjuk és kiemeljük a közösségből. Az elmúlt években, amikor egy-egy csoport, személy büntetőeljárás alá vonása megtörtént, sok esetben írtak levelet az állampolgárok, hogy a településükön a viszonyok megváltoztak, a lakosság szinte fellélegzett. Az önkormányzatok mellett másik nagy stratégiai szövetségesünk a polgárőrség. Ez a szervezet is részt vesz ennek a programnak a lebonyolításában, végrehajtásában. Azokon a településeken, ahol megvalósult az összefogás az önkormányzatok, a rendőrség és a polgárőrség között, megfelelő közbiztonsági viszonyokat tudtunk teremteni.

Az új életpályamodell bevezetése mit jelentett az állomány számára?

P. K. A személyi állomány nagyon várta már az új szolgálati törvényt. Fontosnak tartották az illetményemelést, az illetmény rendezését. Július elsejével átlagosan harminc százalékos béremelés történt, 2019-ig évenként további átlagos öt-öt százalékos illetményemelés fog bekövetkezni. A lakáshoz jutási feltételek átalakítása, a biztosítási rendszer kialakítása folyamatban van. Az illetmény rendezése javítani fogja szervezet megtartó erejét.

A Rendőrtiszti Főiskola egyetemi karrá alakulása során milyen változásokat tapasztalt?

P. K. Annak, hogy a rendőrtisztképzés egyetemi karként működhet, nagyon örültem. A mesterképzés továbblépési lehetőséget biztosít a rendőrtisztek számára. Elkötelezett híve vagyok annak, hogy az elmélet és a gyakorlat arányának az átalakítását az oktatók tapasztalatait figyelembe véve elkezdjük, amelyhez minden segítséget megad az ORFK a jövőben is. Azokat a kéréseket is igyekszünk teljesíteni, ami az egyetem részéről érkezik. Azt vallom, hogy élethosszig tartó képzés szükséges, amíg valaki rendőrként szolgál. A befogadási ünnepséget is azért vezettem be a végzős hallgatók számára 2013-ban, hogy ünnepélyes keretek között tapasztalják meg, hogy a rendőrség vezetése várja őket, számít a munkájukra és azt szeretné, ha jól éreznék magukat a testületben.

Elégedett az a Rendészettudományi Karon folyó oktatással? Milyen tapasztalatai vannak a végzettjeink felkészültségével kapcsolatban?

P. K. Teljes mértékben elégedett vagyok. A jövőben is minden segítséget megad az ORFK ahhoz, hogy továbbra is színvonalas legyen az oktatás. Óriási fogadóbázisunk van, melynek segítségével a hallgatók megismerkedhetnek a rendőri tevékenységgel, azzal, amit elméleti szinten már megtanultak, megtapasztalhatják mindazt a gyakorlatban. Közös a feladat, közös a cél, hogy minél felkészültebb rendőrtisztek szolgálhassák Magyarország polgárait.

Jelentős támogatást nyújtott az ORFK az egyetemre vezényelt hivatásos oktatói állomány létszámának növeléséhez, melynek eredményeként a Rendészettudományi Karon két új intézet kezdhette meg működését, a Kriminalisztikai és a Rendészeti Magatartástudományi. Milyen elvárásai vannak az intézetekkel szemben?

P.K. Támogattam mindkét intézet felállítását és működtetését. Nélkülözhetetlennek tartom a speciális ismeretek oktatását.

Az egyetem felkérésére oktatási tevékenységet is folytatott, a hallgatók és az oktatók számára számos előadást tartott a rendőrséget érintő szakmai kérdésekről. Mit jelent az Ön számára az oktatás?

P.K. Mindig örömmel találkozom a hallgatókkal. Sok helyen szolgáltam, nem egy tipikus rendőri pályám van. A tapasztalatok, melyeket szereztem, hasznosak lehetnek a diákok számára. És fontosnak tartom azt is, hogy az országos rendőrfőkapitány soha ne felejtse el, hogy honnan jött.

Ön mindig is szívesen fogadta a kutatók kezdeményezését, javaslatát egy-egy szakmai probléma megoldásában. Ez a mai napig így van?

P.K. A tudomány képviselői megalapozottan, elmélyülten, objektíven tudnak bizonyos kérdéseket megítélni. Nálunk a rendszerben a legfontosabb az ember. Az emberrel való foglalkozás, az emberről való gondoskodás elengedhetetlen. Adok, s egyben számítok a Rendőrség Tudományos Tanácsának és a Belügyi Tudományos Tanácsnak a véleményére, hiszen a rendőrség felső szakmai vezetésének a tevékenységét is támogatják.

Milyen ismeretek elsajátítását tartja elengedhetetlennek egy rendőrtiszt esetében?

P.K. A jogi, szakmai, kriminalisztikai ismeretek professzionális elsajátítása, melyek az egyes szolgálati ágaknál lévő tevékenység gyakorlásához szükségesek. Nem szabad ugyanakkor csak egy szolgálati ágra specializálódni. Egyetlen rendőrtisztképző intézményünk az RTK, fontos, hogy minél magasabb szintű vezetői képzést kapjanak a leendő tisztek, nem tudhatjuk, hogy a végzett tiszt mikor lesz egy alosztály vezetője, rendőrőrs parancsnoka, vagy osztályvezető. Akkor már nem csupán a saját munkájáért felel majd, hanem a beosztottjaiért is, amely óriási felelősséggel jár.

Minden évben egy felemelő ünnepséggel, a tisztavatással válnak rendőrtisztté a hallgatóink. Az életem egyik legmeghatározóbb része, hogy ennek a testületnek a tagja lehetek. Minden évben a várban ez újra tudatosul bennem. Az országos rendőrfőkapitány mit érez, amikor látja a jövő rendvédelmi dolgozóit, amikor esküre emelik a kezüket?

P.K. Augusztus 20-án a katonák a tisztavatásán is ezt érzem, és 1990 óta a rendőrtisztekén is. 1983. augusztus 20-án egy határőr főhadnagyot avattak a Kossuth téren, ez az a pillanat, amely minden alkalommal előjön belőlem. Soha nem múló élményt jelent, az egyenruhások számára, ezek nagyon fontos érzések.

Mire lehet büszke manapság egy rendőr?

P.K. Arra a teljesítményre, amit a magyar rendőrség az elmúlt években nyújtott.

Milyen a jó vezető? Milyen alapelveket követett vezetőként élete során?

Legyen emberséges, következetes, szabálykövető, fegyelmezett, kérje számon a feladatok végrehajtását. Legyen érzékeny az állomány problémáira, de azzal, hogy követelek valakitől, egyúttal megtisztelem a munkatársaimat, azt sugárzom feléjük, hogy biztos vagyok abban, hogy a feladatot a követelményeknek megfelelően végre tudják hajtani.

A jövő rendvédelmi dolgozóinak, a végzős hallgatóknak mit tanácsol? Mire legyenek figyelemmel szolgálatuk során?

P.K. Tanuljanak jól, igyekezzenek minden ismeretet elsajátítani, amelyeket az egyetem a képzés során biztosít számukra. Képezzék magukat, ha végeznek, soha ne hagyják abba a tanulást és a képzést, mert aki megáll, lemarad, és nem tud majd sikeres rendőri pályát befutni.

Önt mi tudja meggyőzni mások értékéről?

P.K. Szolgálni az embereket, szolgálni a társadalmat nehéz, ugyanakkor felemelő érzés. Minden emberben, a kollégáimban is mindig a pozitív értékeket keresem. A vezetői munkám során a munkatársaimat szigorúsággal, következetességgel, fegyelemmel igyekeztem hozzásegíteni ahhoz, hogy a lehető legtöbb pozitív értéket, a legjobb teljesítményt hozzák ki magukból.

Van-e, volt-e példaképe?

P.K. Az édesapám, aki nagyon sikeres rendőr volt. A volt kollégái a mai napig tisztelettel emlékeznek rá. Pályám során a vezetőimre mindig nagy figyelemmel tekintettem. Mindig nagyon figyeltem arra, hogy a nálam magasabb vezetők hogyan irányítanak, ennek során sokat tanultam tőlük.

Mire a legbüszkébb a pályája során?

P.K. Azokra a munkatársaimra, akikkel együtt szolgálhattam a határőrségnél és a rendőrségnél. Valamennyi rendőri szervre és határőrségi szervre büszkeséggel gondolok, az ő teljesítményük nagymértékben hozzásegített ahhoz, hogy országos rendőrfőkapitány lehettem. 


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


„Szakmaiság, szerénység és szorgalom”

    • boda 680 460

Beszélgetés Dr. habil. Boda József nemzetbiztonsági vezérőrnaggyal (nb. vőrgy.), a Rendészettudományi Kar dékánjával

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Dr. habil. Boda József nb. vőrgy. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar dékánja 2015. június 1-jétől. Pályája során tizenkilenc évig dolgozott felderítőként és ugyanennyi ideig rendőri vezetőként, majd öt évig nemzetbiztonsági felsővezetőként. 27 tudományos társaság és egyesület tagja, vezetője volt. A dékánként eltöltött négy hónap eredményeiről, pályája kezdetéről, kutatásairól, nemzetközi tapasztalatairól, célokról, értékekről beszélgettünk.

Megismerve az életútját, nem kérdés, hogy miért kapott szakmai, tudományos és tudományszervező tevékenységéért 46 elismerést az Aranykoszorús I. osztályú ejtőernyős tiszt kitüntetéstől a köztársasági elnök által adományozott Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjéig. Meséljen, kérem, a kezdetekről!

Boda József: Egy tízgyermekes család elsőszülöttjeként az általános iskola elvégzése után – azért, hogy ne jelentsen a családomnak komoly költséget a gimnáziumi tanulmányom – ipari tanuló lettem. Járműlakatos szakmát szereztem, és két évig a szakmámban dolgoztam, közben a dolgozók esti iskolájában leérettségiztem. Ejtőernyősnek még ipari tanulóként jelentkeztem. 1968-ban találtunk egy felhívást az egyik osztálytársammal, amelynek hatására kipróbáltuk az ejtőernyőzést, s ez végül meghatározta a későbbi pályámat.

Ezek szerint először alakult ki az ejtőernyőzés, majd a felderítés iránti szenvedélye.

B. J. 1969. május 2-án hajtottam végre életem első ejtőernyős ugrását, ekkor tizenhat éves voltam. Igazából először kalandvágyból ugrottam. Aztán megtudtam, hogy ezt hivatásszerűen is lehet végezni, ezért tizenkilenc éves koromban jelentkeztem a Kossuth Lajos Katonai Főiskola (KLKF) felderítő szakára. Ekkor már több mint kétszáz ugráson voltam túl.  Szolnokra kerültem vissza, oda, ahol felnőttem, és öt évig mélységi felderítő csoportparancsnokként dolgoztam. Csaknem húsz évig ez volt a munkám, a hivatásom. 1995. október 4-én teljesítettem az ezredik ugrásomat, jelenleg 1034 ugráson vagyok túl.

Mit tudhatunk a mélységi felderítésről?

B. J. Ma kommandósoknak, különleges erőknek nevezzük őket. A Varsói Szerződés tagállamaiban volt elterjedt ez a kifejezés, de Nyugaton is voltak hasonló alakulatok. Olyan különlegesen kiképzett katonák voltak ők, akik az ellenség háta mögött diverziós és felderítő tevékenységet végeztek. A felderítés mellett feladatuk volt – hasonlóan a mostani különleges erőkhöz – az ellenség vezetőinek a likvidálása, foglyul ejtése, rakéták, atomeszközök, stb. megtámadása, fölrobbantása.

Ez a tevékenység folyamatos kiképzéssel párosult?

B. J. A katona élete akkor is és ma is erről szólt, szól, ha éppen nem folytat missziós tevékenységet. Állandó fizikai, elméleti kiképzés szükséges a szolgálat során.

Hány év alatt válhat valaki igazán jó felderítő tisztté?

B. J. Az iskolai képzés során négy év alatt megfelelő felkészítést kaptunk. Mindent megtanultunk, amit egy felderítő tisztnek tudnia kell. Pedagógia tanári diplomát is szereztünk, amit rendkívül fontosnak tartok, ugyanis a sorkatonákat nem csupán kiképezni kellett, hanem nevelni is. Csoportparancsnokként mindennap a katonákkal foglalkoztunk, képeztük, irányítottuk őket.

Parancsnoki végzettséget is szerzett a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián (ZMKA). Milyen ismereteket sajátított itt el?

B. J. Magasabb szintű parancsnoki képzésben részesültünk, amely egyúttal egyetemi végzettséget, képzettséget adott. Megtanultuk, hogyan irányíthatunk nem csupán száz, hanem akár kétezer embert is, ennek elméleti és gyakorlati vezetési elveit is elsajátítottuk. Megismertük, hogyan működnek az alegységek és a több településen elhelyezett, akár több ezer fős katonai szervezetek. A szervezeti kultúra, a szervezeti sajátosságok és a vezetői ismeretek elsajátítása volt a legfőbb cél a képzés során, hogy a parancsnoki elvárás közvetítése egyértelműen megvalósuljon a szinteken. A ZMKA-n nagy hangsúlyt fektettek a nyelvi képzésre. Mi, felderítők angolul vagy németül tanulhattunk. Itt kezdtem el az angol nyelv elsajátítását, ami szintén meghatározó jelentőségű lépés volt a későbbi rendőri missziós tevékenység vonatkozásában. Ebben az időben kezdtem meg tudományos tevékenységemet is, hiszen fontosnak tartottam a megszerzett ismeretek és tapasztalatok feldolgozását, továbbadását a parancsnokok és a törzs kiképzése során. Tanítottam és publikáltam.

Mi jellemzi a jó vezetőt, a jó parancsnokot?

B. J. A példamutatás. A vezetői képzéseken sok hasznos ismerettel gazdagodtunk. Aki ezeket a magáévá tudta tenni, jó vezető lett belőle. Fontos alapelvnek tartom, hogy annyi tiszteletet adjunk meg mindenkinek, mint amennyit másoktól elvárunk. Egy jó vezetőnek megfelelő tudással, intelligenciával és a kulturális különbségek ismeretével is rendelkeznie kell. Kiemelten fontosnak tartom a vezetők részére az idegen nyelv és a szakmai ismeretek elsajátítását is. Tapasztalatom szerint ahhoz, hogy egy szervezet sikeres legyen, be kell vonni az állományt a döntéshozatalt megelőző parancsnoki munkába. Ki kell kérni a véleményüket, és csak utána lehet megalapozott döntést hozni a körülmények figyelembevételével. Együttműködőkre van szükség, szövetségeseket kell keresni, lehetőség szerint befolyásos szövetségeseket, akiknek a segítségével a kitűzött célok megvalósíthatók.

Egyetemi doktori fokozatot A mélységi felderítés fejlődése, helye, szerepe az új védelmi alapelvekben című tanulmányával szerzett. Milyen megállapításokra jutott?

B. J. Ez volt az első doktori disszertációm. Akkor már több rendőri missziós tevékenységen túl voltam, és láttam, hogyan működnek a különleges alakulatok a Varsói Szerződésen kívül is, milyen nemzetközi tevékenységben vesznek részt. Ezeket az ismereteket vettem számba a mélységi felderítés során szerzett tapasztalataimmal együtt. Fölállítottam egy elképzelést, hogyan kellene ennek a jövőben működnie. A jelenlegi Különleges Műveleti Zászlóalj feladatait részben már előrevetítettem. Majd 2007-ben megvédtem a rendőri békefenntartásról szóló disszertációmat, amelyben a rendőri missziók során tapasztaltakat gyűjtöttem össze. A mai napig egyébként a különleges műveletek érdekelnek leginkább. Éppen ebben a témában adtam le a napokban egy könyvfejezetet a Különleges katonák című kötetbe.

    • dekani interju 2
    • dekani interju 3
  • Előző
  • Következő

Az ötéves nemzetközi tapasztalata során mi volt a legmeghatározóbb élménye?

B. J. Kambodzsában 14 hónapot, Mozambikban egy évet, Grúziában 15 hónapot, Boszniában másfél évet töltöttem. Bár a szerencse is a mi oldalunkon volt, mégis a legnagyobb sikernek azt tartom, hogy sikerült élve hazahozni mindenkit mindenhonnan. Szakmai feladatként pedig azt, hogy megtettünk az adott ország rendőrségéért, polgáraiért mindent, ami az erőnkből és tudásunkból telt. Az első misszióra kevés időm volt felkészülni, hiszen kilenc nappal az indulás előtt neveztek ki. A többire viszont már saját magam választhattam ki és készíthettem fel az állományt. Mindvégig megpróbáltam gondoskodni róluk, és igyekeztem példát mutatni számukra.

Miért fontosak a nemzetközi békefenntartás és polgári válságkezelés területén szerezhető tapasztalatok?

B. J. Azt gondolom, hogy ma már alapvető követelmény a rend-őri vezetők számára egy vagy több idegen nyelv ismerete és a nemzetközi tapasztalat. Minden rendvédelmi szerv vezetőjének legalább egyszer részt kellene vennie – mielőtt magasabb beosztásba kinevezik – nemzetközi környezetben történő tapasztalatszerzésben. Legyen ez békefenntartó misszió vagy összekötő tiszti feladat. Fontosnak tartom, hogy a magyar rendőrség azáltal is európai szintűvé váljon, hogy idegen nyelveket beszélő, nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett vezetők szolgálnak benne. Jelentős az előrelépés ebben, ugyanis már rendőri vezetőink több mint egyharmada megfelel ennek az elvárásnak.

A CEPOL alapítójaként tartják számon hazánkban.

B. J. A CEPOL megalakulásakor az uniós tagállamok léphettek be a tagok közé. Magyarországot tagjelöltként, megfigyelőként küldték ki erre az eseményre. A Belügyminisztérium úgy döntött, hogy a Nemzetközi Oktatási Központ vezetőjeként megfigyelőként, majd 2004-től teljes jogú tagként képviseljem Magyarországot, egészen 2010-ig. Ez közel tíz éven át tartó időszak volt az életemben. A szervezet rendőri vezetők továbbképzésével foglalkozott már abban az időben is. Tanfolyamokat szerveztünk, jelöltük és felkészítettük a rendőri vezetőket ezekre a speciális szakmai ismereteket közvetítő angol nyelvű tanfolyamokra.

Nemzetbiztonsági felsővezetői múltja mit adott Önnek? 

B. J. Egy egészen más világot ismertem meg, teljesen más működési elvekkel, mint amit katonaként vagy egy nyílt rendőri munkában tapasztaltam. Sokkal több a bizalmas információ, az állomány védelmére biztonsági szempontból is jobban oda kell figyelni. A nyilvánosság kizárásával folyik ez a típusú tevékenység.

Ismerve az életpályáját, köztudomású, hogy mindvégig tanult és tanított.

B. J. Ez valóban így van. A hivatalos kötelező tanfolyamok elvégzése után is mindig szerettem volna egyre többet tudni, jobb vezetővé válni. A szakszolgálathoz kerülvén jelentkeztem egy NATO-hírszerzői tanfolyamra. Úgy vélem, ahhoz, hogy valaki hiteles vezető legyen, az adott szakmában is el kell mélyülni. Folyamatos tanulásra ösztönzött az a célom is, hogy tudományos fokozatot szerezzek, habilitáljak, s ez olvasással, kutatással, tanulással, tudományos tevékenységgel jár. Ahhoz, hogy valaki szinten tudja tartani magát, és hatékonyan el tudjon vezetni egy szervezetet, naprakésznek kell lenni, nem elég csupán a híradásokból értesülni a világ dolgairól.

Terroristaellenes túsztárgyaló és lövészoktatói tanfolyamon is részt vett.

B. J. Ez volt az első nemzetközi tanfolyamom 1991-ben. Amint átkerültem a rendőrséghez, egy hónapon át, több mint húsz társammal együtt voltam kint az Amerikai Egyesült Államokban ezen a képzésen. A módszereik nem, de a technikájuk, az eszközeik, felszereléseik jelentősen jobbak voltak. Így volt ez 1996-ban Boszniában is, ahol a helyi különleges rendőri egység műveleteket hajtott végre a NATO engedélye nélkül. Ezt a jelen lévő NATO-csapatokkal együtt meg kellett akadályoznunk. A helyi NATO-központban volt az operatív törzs, ahová engem is meghívtak. Ott kivetítőn, műholdról láthattuk, mikor és mennyi gépjárművel hagyja el a különleges rendőri alakulat a laktanyát. Ez akkor olyan technikai különbség volt, amit mi Magyarországon el sem tudtunk volna képzelni.

Hat esztendőn keresztül mint az ORFK RKSZ parancsnokhelyettese szervezte és irányította az állomány különleges műveletekre történő felkészítését és a különleges rendőri műveletek végrehajtását. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra?

B. J. Szívesen csináltam, nagyon jól felkészült kollégáim voltak, rendkívül motivált hivatásos állománnyal dolgoztam. Alapvető feladatunk ott kezdődött, ahol az átlagrendőr munkája véget ér. Mi a veszélyes és fegyveres bűnözők elfogását végeztük. -1996-ban a szakmai követelménynek való megfelelés okán elvégeztem a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi átképzési szakát is.

Hogyan vette át a Rendészettudományi Kar irányítását? Milyen gondolatok fogalmazódtak meg Önben?

B. J. Fontosnak tartom, hogy ha valaki rendelkezik vezetői-szakmai tapasztalattal, azt átadja a fiataloknak. Korábban, amikor az egyetem megalakult, tanítottam itt, egy bűnügyi szakirányú szakasz szemináriumait vezettem, és nagyon jó benyomást tettek rám a hallgatók a lelkesedésükkel, a tudásszomjukkal. Szeretném, ha a rendvédelmi szervek bel- és külföldi elismertségét kivívó karként működne ez az intézmény, amelyben néhány oktató nyugdíjazása okán egy új generációt szándékozom kinevelni, ők lesznek az utódaink. Azt is szeretném elérni, hogy az egyetem és a Belügyminisztérium vezetése egyfajta erőforrásként, tudásbázisként tekintsen ránk.

Biztosítani kell a hallgatók számára a hagyományok tiszteletén keresztül a legkorszerűbb rendészettudományi, szakmai és információs technológiai ismereteket – hangsúlyozta a dékáni beiktatáson. Feladat- és teljesítményorientált vezetést kíván megvalósítani a három év során, amelynek része egy hatékony tervezési és belső ellenőrzési, felügyeleti rendszer. Mi valósult meg belőle eddig?

B. J. Elindítottuk ezt a folyamatot, amelyben a Rendészetelméleti és Történeti Tanszék is a segítségemre lesz. Kezdeményezzük egy Hagyományőrző Egyesület létrehozását is, amelynek a leendő tagjait ellátjuk majd a rendőrök által a két világháború között viselt régi egyenruhával. Hamarosan létrejön a Rendészettörténeti Emlékhely a Ludovikán, ahol a megemlékezéseinket tartjuk majd. Kiállítást is tervezünk az RTF 45. évfordulójára, ennek része az is, hogy a rendvédelmi szervek történetének hagyományőrzésével foglalkozó szervezetekkel együttműködünk a jövőben. A korszerű informatikai eszközök az új oktatási épületben, a Ludovikán állnak majd a rendelkezésünkre.

Mi a legfőbb megvalósítandó célja az RTK-n?

B. J. Olyan rendőrtiszteket szeretnék a végzéskor látni, akik ezzel a hagyományőrzéssel „megfertőzve”, de korszerű rendvédelmi ismeretekkel felvértezve lépnek majd ki az intézmény kapuján. Legyen meg a lojalitásuk a szervezet iránt, és készüljenek fel azokra a feladatokra, amelyeket a rendőri vezetés elvár tőlük. Az oktatóktól pedig példamutatást várok. Fontosnak tartom, hogy megjelenésükben, szakmaiságukban is élen járjanak, követelményeik világosak legyenek.
Két új intézet alakult a közelmúltban, a Kriminalisztikai és a Rendészeti Magatartás-tudományi Intézet. Azon fáradozom, hogy nemzetközi hírűvé váljanak. Ezért hazai és nemzetközi szinten is elismert szakértőket szeretnék bevonni a munkába, hogy átadhassák mindazt a tudást, amellyel rendelkeznek.

Milyen elvek szerint élte az életét?

B. J. Katonaként megtanultam fegyelmezetten élni, ugyanakkor mindig megvolt az önálló véleményem. A társaim és az idősebbek tiszteletét mindig is előtérbe helyeztem.

Mi tudja meggyőzni mások értékéről?

B. J. Az elkötelezettség, az elhivatottság egy adott terület iránt. Ha látom, hogy valaki tényleg őszintén hisz valamiben, és azért tenni is akar, ez az, ami számomra értéket jelent. A tudás, a lelkiismeretesség, a pontosság és a tisztesség mindig meggyőz mások értékéről. Mindig is olyan emberekre néztem fel, akik erkölcsileg és szakmailag is többek voltak az átlagnál, elismertek az adott szakterületen.

Kitől tanult a legtöbbet élete során?

B. J. Az édesapámtól és az eddigi vezetőimtől, valamint a katonai főiskolai osztályfőnökömtől. Pintér Sándor belügyminiszter ösztönzésére kezdtem el a missziós tevékenységet, tőle is rengeteget tanultam.

Mi volt a legveszélyesebb pillanat az életében?

B. J. Mozambikban történt, ahol egy régióparancsnokságot vezettem.  A dél-afrikai határon is voltak állomásaink, ellenőriztük a rendőrséget. Erről az útról visszatérőben egy négy-öt főből álló rablóbanda próbált megállítani és kirabolni, amikor egy szavannás terület lejtőjén ereszkedtem le az ENSZ-gépkocsival. Először lőtték az utat előttem, majd az autót. Ekkor már elég komoly felkészültséggel rendelkeztem, és eldöntöttem, hogy nem állok meg. Lelassítottam, jelezve, hogy meg fogok állni. A dolog azért is volt bonyolult, mert a feleségem is velem volt – éppen a szabadságát töltötte Mozambikban –, és az ő élete is veszélyben forgott. Mondtam neki, hogy a motorblokk mögé bújjon le. Mikor a lövöldöző elé értem, beletapostam a gázba, de nem akartam elütni, ezért elkormányoztam a gépkocsit mellette, és megpróbáltunk elmenekülni. Nagy szerencsénk volt, mert a lövedékek nem találtak el bennünket, csak a gépkocsit. Annak a kerekét viszont kilőtték, ezért lassulni kezdett. A rablók elindultak utánunk, de közben szemből megjelent néhány áruszállító kamion, így eltűntek a bozótban. Másnap a helyi rendőrökkel elfogtuk a bűnözőket.

Mire a legbüszkébb a pályája során?

B. J. A volt sorkatonáim és a missziós rendőr kollégáim a mai napig, negyven év elteltével is megismernek, keresnek, ezt elismerésnek tartom. Amikor megjelent egy, az életpályámat összefoglaló írás, számos elismerő e-mailt kaptam tőlük.

Mennyi ideje marad sportra, ejtőernyőzésre, barátokra? Egyáltalán mi tölti fel energiával?

B. J. Hetente kétszer-háromszor egy órát futok. Az ember ennek során kiizzadja az összes mérget a szervezetéből. Nagyon szeretek olvasni is, erre hétvégenként van némi időm. A szabadidőm nagy részét a családommal töltöm, a feleségemmel, de próbálok időt szakítani a gyermekeimre és a négy unokámra is.

A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének mennyi ideig volt az elnöke?

B. J. Tizenkét évig, tavaly adtam át az elnöki tisztséget Boldizsár Gábor dékán úrnak és a Tanácsadó Testület elnöke lettem. A szervezet alapvetően az ejtőernyős hagyományok ápolásával foglalkozik. Megírtuk a katonai, a polgári ejtőernyőzés és a mélységi felderítés történetét, továbbá ejtőernyős versenyeket, veterántalálkozókat is szervezünk. Korábban csak ejtőernyősök lehettek tagok, most már bárki, aki elfogadja az alapszabályt.

Mit tanácsol a jövő rendvédelmi dolgozóinak?

B. J. Azt, hogy folyamatosan tanuljanak, képezzék magukat és legyenek kitartóak. Valószínűleg nem egyedül vagyok így, de úgy érzem, hogy a céljaim eléréséhez háromszor annyit kellett tennem, mint másoknak, de máig azt gondolom, hogy megérte. Jellemezze az életüket a példamutatás, a szakmaiság, a szerénység és a szorgalom!

Cimkék: interjú, 2015

„Megtaláltam az élethivatásomat”

    • blaskobela

Prof. Dr. Blaskó Béla rendőr vezérőrnagy 34 éve oktatja a büntetőjogot a Rendészettudományi Karon és a jogelőd Rendőrtiszti Főiskolán, ahol főigazgatóként, oktatási dékánhelyettesként, tanszék- és intézetvezetőként is tevékenykedett. A hallgatói tehetséggondozást mindig is fontosnak tartotta, a kezdeményezésére létrejött a Szent György Szakkollégium az intézményben. Kiemelkedő oktatói munkája elismeréseként 2015-ben a Rendészettudományi Kar kiváló oktatója lett. A hallgatókkal, a rendőrökkel és a tanárokkal szemben támasztott elvárásait is megosztotta a honlap olvasóival és elmondta azt is, hogy milyennek látja magát Prof. Dr. Blaskó Béla egy évtized múlva.

Hogyan lesz egy repülőgép-technikusból rendőr?

Az Eötvös Loránd Gépipari Technikum légiközlekedés gépészeti szakán szereztem technikusi oklevelet, itt is érettségiztem. A repülőgépész technikusi képesítő vizsga letétele után az osztályunk három munkahelyen kezdett el dolgozni: a tököli repülőgépgyárban, a tököli repülőtéren állomásozó szovjet vadászrepülő ezred magyarországi javítóbázisán, a budaörsi repülőtéren, amely a mezőgazdasági repülés honi központja volt, valamint a MALÉV-nél, ahová én is kerültem. A kötelező két év sorkatonai szolgálatból az itt dolgozó fiataloknak csupán három hónapot kellett letölteniük. Három hónap után felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, ugyanis azt az ígéretet, amit nekünk, ott kezdő fiataloknak tettek – nevezetesen, hogy kiküldenek az akkor hazánkba érkező TU-134/A típusú repülőgép  fél éves kijevi „típustanfolymára” – nem teljesítették. Itthon maradtam és nem sokkal később bevonultam két évre sorkatonának. Mikor leszereltem, megnősültem és először a SZIM Esztergagépgyárában, majd az ÉLGÉP-nél gépésztechnikusként dolgoztam. 1972-ben megjelent egy újsághirdetés, hogy a BRFK rendőr tiszthelyetteseket keres felvételre 2.800 forint kezdő fizetéssel. Öt éven belül lakáshoz juthattam és továbbtanulási lehetőséget biztosítottak. Nagyjából annyit tudtam a rendőrségről, mint egy átlagember. Vagyis kerüljük el messzire, mert nem sok jó származhat abból, ha a rendőrséggel kapcsolatba kerül valaki. Végül is győzött a hivatástudatom, melynek kialakulásában a döntő szerepet akkor még a magas fizetés és a lakáshoz jutás belátható időn belüli ígérete játszotta. Természetesen a rendőri hivatásról alkotott képem, a rendőri hivatáshoz való kötődésem idővel jelentős változáson ment át. Kereken 40 évet töltöttem a rendőrség hivatásos állományában, talán ez is érzékelteti, hogy azon szerencsés emberek közé tartozom, akik megtalálták élethivatásukat.

16 éves korától megközelítőleg hány alkalommal vezetett repülőgépet?

2016-ban lesz ötven éve, hogy repülőgépet vezetek.  Rövidebb megszakításokkal ugyan, de mindig a repülés, a repülőtér közelében éltem az életemet.  Kezdetben motor nélküli (vitorlázó) repülőgépekkel repültem, majd később motoros gépekkel. Elég sok fel- és leszállásom volt, a pontos adatokhoz elő kellene vennem a repülésnaplóimat, illetve a log book-okat és akkor tudnám kiszámolni.

A repülőgép vezetése mennyi időt tölt ki az életében?

Eléggé ügyelnem kell arra, hogy se a családi, baráti, se a munkaköri kötelezettségeimet ne hanyagoljam el. A repülés a kedvenc szabadidős elfoglaltságom, szeretnék minél több időt a repülőtéren tölteni. Szerencsére az időjárás sokszor nem megfelelő és így talán annyira nem bánkódom, hogy nem repülhetek.

Magánpilótaként végzi ezt a tevékenységet. Ez mit jelent egészen pontosan?

A rendszerváltást követően a repülésben is sok minden megváltozott. A korábbi szakszolgálati engedélyeket részben megfeleltették, részben új szabályoknak kellett megfelelni. Jelenleg PPL licenc-em van. Ez azt jelenti, hogy kereskedelmi repülést nem folytathatok, azonban utassal repülhetek. Örömmel tölt el, hogy a baráti, ismerősi, munkatársi körömből nagyon sok emberrel szállhattam fel, és ahogyan közeledik a jó idő, remélem, még sokakkal és sokáig élvezhetem a kismotoros repülés nyújtotta örömöket.

Több mint három évtizede, egészen pontosan 34 éve oktatja a büntetőjogot. Az oktatási módszerek sokat változtak az idők folyamán?

Magamon is észreveszem, hogy igen, de különösen a fiatal büntetőjogász generáción látom, hogy van változás.  Jelentős mértékben változtak az oktatás technikai feltételei is, és az oktatók attitűdje is, igazodva az újabb és újabb beérkező fiatalok életszemléletéhez, világlátásához. Az itt végző tiszteknek be kell illeszkedniük egy sajátos szervezeti kultúrába, és ezt a középiskolában nem sajátíthatják el. Érthető módon a civil felsőoktatástól eltérő oktatási módszereknek – persze a kor színvonalának megfelelően – továbbra is helye van a Karunkon.

Mi a kutatási területe? Miért ezt a témát választotta?

A büntetőjogi bűnösség, illetve a nemi erkölcs elleni bűncselekmények kérdésköre foglalkoztat a leginkább.  Mondhatnám, hogy így adódott. Amikor a büntetőjogi szakcsoportba kerültem, láttam, hogy ki mivel foglalkozik és olyan területen kezdtem el kutatni, amivel más akkor nem foglalkozott.  Az idő előre haladtával azért más büntetőjogi, sőt újabban a rendészettudomány körébe tartozó kérdések iránt is érdeklődést tanúsítok.

A hallgatók elismerése mindig is fontos volt az Ön számára?

Egyértelműen igen a válaszom. Ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül. Talán akkor kell a pályát elhagyni, amikor ez már nem fontos egy oktató számára.

Amikor a hallgatója voltam, a gyakorlati példáit nagyon szerettük. Fontosnak tartja a gyakorlatorientált oktatást a mai napig?

Igen. A mi végzőseinknek nincs „próbaidejük”. Rögtön az élet kellős közepébe csöppennek. Sokan azt gondolják, hogy könnyű a jogászoknak, mert majd a szakvizsga után lehetnek ügyvédek, bírók, ügyészek. A végzett orvos sem operál azonnal. A mi végzőseink pedig rögtön „operálni” fognak.  Csak úgy tudnak helytállni, ha a képzés a lehető leggyakorlatiasabb. Ezzel együtt meg kell kapniuk azt a lehetőséget, hogy azonnal ne dobják őket a mély vízbe.

Mit tudna elmondani az RTK hallgatóiról?

A Karra való jelentkezési adatokból látható, hogy van „merítési bázisunk”.  A bekerülő hallgatók jó középiskolai eredményekkel érkeznek.  Többségük bírja a kemény kiképzést és eleget is tesznek tanulmányi kötelezettségeiknek. A Kart elhagyó fiatalok remélhetőleg rátalálnak majd a hozzájuk illő élethivatásra. Azokra a hallgatóinkra, akik nálunk végeznek, joggal büszkék lehetünk. 

Milyen a jó tanár?

A hallgató a jó tanártól mindig kérdezhet. Még akkor is, ha azonnal nem tudja a kérdésre megadni a választ.

Mit tanácsol az oktatóinknak?

A mi pályánk nem túlfizetett, de így is tartogat sok szépet és számos nehézséget. Mikor valamiért elkeserednek, az előbbire koncentráljanak, és soha ne adják fel.

A hallgatói tehetséggondozást mindig is fontosnak tartotta.

Büszkeséggel tölt el, hogy én kezdeményeztem a Szent György Szakkollégium megalapítását, amelynek ma is elnöke vagyok. A tehetséggondozásnak sok formája létezik. Ide tartozik a TDK-ra felkészülés során végzett hallgatói tevékenység, de az is, hogy az átlagnál többet tenni akaró hallgatók megtalálhassák annak lehetőségét, hogy az elképzeléseiket valóra váltsák.

A büntetőeljárási kodifikációban tevékenyen részt vesz. Milyen elfoglaltsággal jár ez a munka?

Heti rendszerességgel ülésezik szakbizottságunk az Igazságügyi Minisztériumban, ahol igyekszünk eleget tenni a kormányzati elvárások alapján meghatározott határidőknek. Úgy vélem, hogy komoly szakmai viták kereszttüzében születhet meg a hazai büntetőeljárást az elkövetkezendő évtizedekben meghatározó jogszabály.

Az egyenruha viselését mindig is fontosnak tartotta az RTK-n és a jogelőd RTF-en is.

Ennek egyszerű oka van. A hallgatók formaruhában kötelesek részt venni a foglalkozásokon. Az egyenruházott oktatói állomány is tekintse kötelességének, hogy egyenruhában tartja a foglalkozást, ezzel egyúttal követésre alkalmas mintát nyújtva a fiataloknak. Felháborítónak és egyúttal komoly fegyelemsértésnek tartanám, ha kellő indok hiányában a hivatásos oktató civil ruhában tartana órát a hallgatók számára.

Mit jelent az Ön számára a rendőri hivatás?

Nekem a rendőri hivatás életpályát adott, megtaláltam benne mindent: örömöt és persze bánatot is egyaránt. Ma az az általános nézet, hogy nyolc-tíz évenként fontos megújulni. Ebben a kérdésben konzervatív vagyok. Szerencsésnek tartom azt az embert, így magamat is, akinek nem kell a foglalkozását váltogatni, hanem élethivatásszerűen végezheti a tevékenységét.

Milyen a jó rendőr?

Úgy viselkedik, ahogyan a szolgálati szabályzat előírja. Legyen meg a fizikai erőnléte, állóképessége, mert ezek nélkül az elméletileg legfelkészültebb rendőr sem állhatja meg a helyét sokáig. A mai viszonyok között elengedhetetlennek tartom, hogy olyan empatikus készséggel bírjon, ami a legitim erőszak alkalmazásának privilégiumával felruházott, hatósági jogosultságokat érvényesítő rendőrt, a polgárok nézőpontjából emberré teszi.

Mire a legbüszkébb a pályája során?

Arra – és ebben a csillagok kedvező állásának, vagy egyszerűen csak a szerencsének is jelentős szerepe volt -, hogy a Karon, illetve jogelőd intézményénél a legalacsonyabb beosztástól a legmagasabbig is eljuthattam és valamennyire sikerült megismernem és jobbá tennem hazánk egyetlen rendvédelmi felsőoktatási intézményét.

Hogyan emlékszik vissza főigazgatóként és oktatási dékánhelyettesként eltöltött éveire?

Mindkét beosztásra magam pályáztam, senki nem kényszerített. Így amikor időnként nehezebb napok jöttek, egyedül magamat okolhattam. Összességében úgy érzem, hogy megérte. Óhatatlanul voltak konfliktusaim, de kevés emberben hagytam tüskét, megbántást vezetői tevékenységemmel.

Zenekarban is játszott, ha jól tudom. Milyen hangszeren?

Zongorán és gitáron játszva szórakoztattam a nagyérdeműt az életem ezen korszakában, amikor derékig érő hajat viseltem.  Tagja voltam a hosszú évekig működő tábornoki kórusnak is.

Hogyan látja magát Prof. Blaskó Béla tíz év múlva?

Harminc kilogrammal könnyebbnek. Fiatalokkal ülök majd egy szép Cessnában és olvasgatom a Büntető törvénykönyv legújabb módosítását, és ha kérdésük van, még tudok rá válaszolni.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: interjú, 2015

Évzáró gondolatok

    • 2016 new year ss 1920

Az ünnepnap azért kápráztat el,

Mert szürke napokból ragyog elő,

Ritkán, ahogy a nyakláncban tüzel

Itt-ott egy-egy igazi drágakő.

(William Shakespeare)


Vannak az évben olyan napok, időszakok, amikor számot vetünk az eltelt időszak eredményeivel, történéseivel… ilyen az esztendő vége, a karácsony és a szilveszter időszaka.

Hogy milyen is volt a 2015. esztendő karunk életében? Változásokkal, kihívásokkal, fejlődéssel teli, programokban gazdag, eredményes évet éltünk meg.

Elkezdhetném sorolni az év jelentős eseményeit, kezdve a kari vezetőink személyében bekövetkezett változásoktól, az intézményfejlesztési program keretében létrejött két új intézet általi kari profilgazdagodáson át a tehetséggondozás és tudományos eredményeink sikerein keresztül a Rendészettudományi Doktori Iskola megindításának engedélyezéséig…

Ehelyütt nem lehet felsorolni mindazt a sikert, eredményt, munkát, feladatot, melyet karunk felmutathat, s kihívásokat, melyekkel meg kellett birkóznunk, hiszen, mint minden fejlődési úton, nekünk is voltak nehézségeink.



„Maradj szorosan a nyomában annak, amibe belefogtál,

s talán eljutsz a csúcsig, vagy oda,

ahol egyedül te érted meg,

hogy még nincs itt a csúcs.”

(Seneca)

Az eredmények mögött emberek állnak, így év végi köszöntésem, köszönetem hozzájuk szól.

Hallgatóinkat - kikre a tudományos diákköri konferenciák, sporteredményeik sikerei miatt is büszkék vagyunk – köszönet illeti a hivatástudatért, a lelkiismeretes teljesítésért, a csillogó szemekért, s azon visszacsatolásokért (egy előadás utáni taps a körteremben, egy sikeres gyakorlat végrehajtása) melyek miatt az oktatói pályán érdemes maradni…

Az oktatói karnak köszönöm a kitartó, magas színvonalú munkát, a tehetséggondozásba fektetett energiát és időt, az innovatív kezdeményezőkészséget, a toleráns attitűdöt, és azt a családias, jó hangulatú légkört, melyet megpróbálnak fenntartani a nehezebb időszakokban is.

A kar minden más munkatársának köszönöm azt a hátteret, amelyet biztosítottak ebben az évben ahhoz, hogy az oktatás, kutatás, tudományos munka… azaz a mindennapi kari életünk zavartalanul folyhasson.

Korábbi és jelenlegi kari és egyetemi vezetőtársaimnak köszönöm mindazt az erőt, kitartást, mellyel segítették, vezették „karunk hajóját”.



„Tudnod kell, melyik kikötő felé tartasz,

mielőtt be akarnád fogni a jó szelet, mely odarepít.”

(Seneca)

Egészségben, szeretetben  és sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánok!

Dr. Nagy Judit r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes

Cimkék: 2015

A hét könyve

    • m csendors tort tan borito
    • m csendors tort tan tart
  • Előző
  • Következő

Magyar csendőrség-történeti tanulmányok


Szerkesztette:  Parádi József

Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség – Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 2015.


„E gyűjteményes kötet tanulmányai első ízben a Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Praesidii Ordinis) hasábjain jelentek meg. A periodika publikációi közül válogatták össze a kötet szerkesztői a közölt alkotásokat. Gazdag anyagból nyílt lehetőség a válogatásra.

… A szerzők és szerkesztők egyaránt fontosnak tartják, hogy a Magyar Királyi Csendőrség 65 éves fennállása történetének vizsgálata ne a korabeli magyar rendvédelem egészétől elszakítva valósuljon meg. A Magyar Királyi Csendőrség ugyanis nem politikai rendőrség típusú szervezet volt, hanem a vidék rendvédelme alkotta hivatását, alapfeladatát a köztörvényes bűncselekmények megelőzése és felderítése képezte. Sem a korabeli magyar rendvédelmet nem lehet a csendőrség ismerete nélkül, sem pedig a csendőrséget nem lehet a korabeli magyar rendvédelem megismerése nélkül megérteni. A Magyar Királyi Csendőrség ugyanis – a városok kivételével, ahol rendőrségek működtek – a magyar Szent Korona alá tartozó területeken a rend fenntartására hivatott szervezet volt. ” (Részlet Parádi József előszavából)


A tanulmánykötetet a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság huszonöt éves évfordulójára megrendezett ünnepi eseményen, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dísztermében mutatták be. Az eseményről készült tudósítás az alábbi linken érhető el:

http://rtk.uni-nke.hu/karunkrol/hirek/2015/10/16/tortenelemmel-a-biztonsagert


A könyv az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár könyvtáraiban megtalálható, elérhetőségi adatai megtekinthetőek a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=402828

Cimkék: könyvajánló, 2015

Budapest rejtett értékei

    • muzeumcafe 48 rtk rendhaz
    • muzeumcafe 48 rtk rendhaz apacak
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar jelenlegi Campusát 1927-ben építették és szentelték fel az az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció számára. A nővérek a háború alatti időket a rendházban töltötték, egészen az 1950. évi kitelepítésig. Az egykori kápolnában, az RTK dísztermében az álmennyezet fölött ma is megtalálhatóak az eredeti freskók. Kiss Dóra művészettörténész az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció Svábhegyi kolostorában egykoron élt Eglantin, Jácinta és Domitilla nővérekkel készített interjút a MúzeumCafé számára, amely a 2015. évi negyedik, a budapesti tematikus sétákat feldolgozó lapszámban jelent meg, fókuszban Budapest rejtett értékeivel. Az írás az alábbi dokumentumból ismerhető meg:

A világ igaza című film vetítésén részt vett az Isteni Szeretet Leányai Kongregációja tartományfőnöknője, Kovács Piroska Mária nővér FDC és tartományi titkára, Menyhárt M. Teréz nővér FDC. Az eseményről készült tudósítás az alábbi linken érhető el:

http://rtk.uni-nke.hu/karunkrol/hirek/2015/10/30/a-vilag-igaza

Fotó: Villányi Csaba/MúzeumCafé/FlashbackPhoto

Cimkék: Campus, 2015

Nehéz, de eredményes évet zárt az NKE

    • 2015 karacsony 680 451 s
    • 2015 karacsony 2 680 451 s
    • 2015 karacsony 3 680 451 s
    • 2015 karacsony 4 680 451 s
    • 2015 karacsony 5 680 451 s
    • 2015 karacsony 1 680 451 s
  • Előző
  • Következő

Mind az oktatói-kutatói munkában, mind az infrastruktúra fejlesztésében jelentős eredményeket hozott a 2015-ös év, amelyben a nehézségek ellenére sikerült a gazdasági-pénzügyi egyensúlyt is megőrizni - hangzott el az NKE év végi karácsonyi ünnepségén.


Az NKE oktatói-dolgozói részvételével a Ludovika Kápolnában megtartott ünnepségen összességében eredményesnek ítélte az idei évet Prof. Dr. Patyi András. A rektor beszédében szólt arról az év közbeni kormánydöntésről, amely hazai forrásból lehetőséget adott a Ludovika Campus beruházás folytatására. Így a nemrég átadott 600 fős kollégium mellett már az idén megkezdődött az Oktatási Épület „felhúzása” is. Patyi András beszélt a 2011-ben megreformált honvédtisztképzésről, amely egyik nagy eredményének és visszaigazolásának az NKE hallgatóinak, a tömeges migráció okozta határvédelmi feladatokban való példás helytállását nevezte.

Az NKE rektora az idei év eredményei között említette az intézmény negyedik karának, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karnak (NETK) a beindítását. Szervezetfejlesztési szempontból keserűséget is hozott az idei év Patyi András szerint. A rektor ilyennek nevezte a rendészettudományi doktori iskola akkreditációja körüli bonyodalmakat. Az NKE negyedik doktori iskolájának kérelmét ugyanis a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) korábban elutasította és csak a napokban meghozott felülvizsgálat eredményeképpen vette nyilvántartásba azt az Oktatási Hivatal. Ezzel a döntéssel azonban a következő évben már megindulhat a munka a rendészettudományi doktori iskolában.

Patyi András szólt arról is, hogy gazdasági-pénzügyi szempontból nehéz év áll mögöttünk,de a nehézségek ellenére sikerült megőrizni a gazdasági-pénzügyi egyensúlyt, amihez a kormány többlettámogatására is szükség volt.

Patyi András, a tűzoltóság egyik régi jelmondatát idézte az ünnepségen: „Istennek dicsőség, egymásnak segítség” A rektor szerint egy munkálkodó közösség akkor lehet igazán eredményes, ha a benne dolgozók egymás segítségével végzik feladataikat. Patyi András szerint így érhetjük el azt a célt, hogy az NKE az ország legjobb egyeteme legyen.

Az ünnepi beszéd végén a rektor megköszönte a jelenlévők egész éves munkáját és jókívánságait fejezte ki a közelgő ünnep alkalmából.

A rendezvényen a többszörös Fonogram-díjas Sárik Péter zeneszerző és zongorista valamint a Junior Príma-díjas énekesnő, Szőke Nikoletta egyedi hangulatú koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők.


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: karácsony, 2015

Adventi gondolatok

    • fullhd hatterkep mosaicon 376047162 karacsony

Most, hogy réges-régen egy messzi-messzi galaxisban újra ébred az erő, érdemes egy kicsit a közelgő ünnepekre is gondolni. Akár Babits Mihály Karácsonyi énekének pár sora is eszünkbe juthatna:

Bölcs bocik szájának langy fuvalma

jobb tán mint csillag-ür szele volna?

Jobb talán a puha széna-alom,

mint a magas égi birodalom?

A karácsony – mint erő a galaxist – különösen advent idején közvetlenül határozza meg mindannyiunk hangulatát. Az ünnepi készülődés egyszerre bír hatással gyermekre és felnőttre, nőre és férfire, vizsgázóra és vizsgáztatóra, rendőrre, börtönőrre, pénzügyőrre, katonára s vadakat terelő juhászra, menekültügyi ügyintézőre vagy éppen az otthonától távol jutott vándorlóra. Távoli helyekről jönnek össze a családtagok, képeslapok és postai levelek helyett e-mail és rövid szöveges üzenetek milliói indulnak el célállomásuk felé, ajándékok tömegét bontogatják ki mosolygós arcok hada. Az ünnep arculata globalizálódó világunkban már kétségtelenül más, mint volt évszázadokkal ezelőtt. A karácsony és kis Jézus születésének üzenete ugyanakkor időt állóan lebeg körülöttünk, és ad esélyt számunkra, hogy a múltat hátrahagyva megújult erővel feszüljünk neki a jövőnek! Ahogy azt Nagy Gáspár is Jegyezvén szalmaszállal:

– … mindig és mindig:

bűnökben édesült, iramult napok

habjaiban fuldokló emberek,

egy szalmaszállal, tudjátok-e?

talán a menthetetlent mentitek

– … kívül és belül:

poklosan örvényült, háborult világ,

de a remény sohasem meghaló,

ha minden utolsó szalmaszál

ABBÓL A JÁSZOLBÓL VALÓ!


A remény legyen velünk!

Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánok!


Hautzinger Zoltán

oktatási dékánhelyettes


Miniszteri elismerés az NKE vezetőinek

    • img 5360 680 907 s
    • img 6714 680 907 s
  • Előző
  • Következő

A hazai felsőoktatás - különösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem- érdekében magas színvonalú tevékenységéért végzett munkája elismeréséül Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes és Dr. Horváth József főtitkár a Belügyminisztériumban miniszteri elismerő oklevélben részesült.

Cimkék: kitüntetések, 2015

Megjelent a Bonum Publicum decemberi száma


Elismerés az OPSZ elnökétől

    • sebi0894
    • sebi0419
    • sebi0742
    • sebi0933
    • sebi0952
    • sebi1158
  • Előző
  • Következő

Az RTK stratégiai együttműködő partnere, az Országos Polgárőr Szövetség elnöksége ünnepi, kibővített elnökségi ülést tartott a Készenléti Rendőrség nagytanácstermében, ahol elnöki elismerésben és jutalomban részesült– a Polgárőr Akadémián végzett tevékenysége elismeréseként – Dr. Major Róbert PhD. r. ezredes, a NKE Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszékének a vezetője.

Dr. Túrós András, az OPSZ elnöke rövid értékelő beszédében kiemelte a déli és nyugati határ mentén tevékenykedő polgárőr egyesületek tagjainak emberfeletti munkáját a migrációs hullám időszakában. Emellett az önkéntes bűnmegelőzők az ország más területein igyekeztek megfelelően pótolni az innen elvezényelt rendőröket az ott élők biztonsága érdekében. Országosan elismerést váltottak ki a Polgárőrség szakmai programjai, az Aegon Biztosító támogatásával régiós szinten indított lakásbetörés megelőzési program, a külterületek biztonságát szolgáló fokozott járőrszolgálatok. A létszámában is bővült, már 54 945 új igazolvánnyal rendelkező tagot számláló polgárőrség 7.5 millió órás szolgálata is hozzájárult a kiegyensúlyozott közbiztonsághoz. Az elnök kiemelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával három Polgárőr Akadémiát szervezhettek rendkívül magas színvonalon.

„A magyar polgárőrök tevékenységét minden országban irigyelhetik, hiszen a 2015-ben végzett munkájukról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni!” – kezdte hozzászólását Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára.

A Polgárőrségnek is nagymértékben köszönhető, hogy idén – a nehéz, de tartalmas évnek köszönhetően – 300 ezer alatt lesz a regisztrált bűncselekmények száma – említette meg felszólalásában dr. Takács Tibor r. vezérőrnagy, az ORFK bűnügyi főigazgatója.

„A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia végrehajtásában egyre hatékonyabb stratégiai partnerre leltünk a Polgárőrségben” – kezdte beszédét dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke.

dr. Károlyi László, a Magyar Posta Zrt. biztonsági főigazgatója azért mondott köszönetet a polgárőröknek, hogy a posta és a postai kézbesítők biztonságban végezhetik mindennapos munkájukat.

Sipos Jenő, az MLSZ sajtófőnöke felszólalásában kiemelte, hogy meg kell teremteni országszerte azokat a körülményeket, hogy a családoknak ismét vonzó program legyen futballmérkőzésre járni, az élvonaltól a legalacsonyabb osztályban is. Ebben a tevékenységben a Polgárőrségre is számít az MLSZ, elsősorban a megyék szintjén.

Az ünnepi elnökségi ülés elismerések átadásával folytatódott. Tasnádi László, dr. Takács Tibor és dr. Túrós András elnöki elismerésben és jutalomban részesítette– a Polgárőr Akadémián végzett tevékenysége elismeréseként – Dr. Major Róbert PhD. r. ezredest, a NKE Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszékének a vezetőjét.

Az elnökségi ülést követő állófogadáson Nagy István, a Földművelési Minisztérium parlamenti államtitkára mondott pohárköszöntőt, amelyben köszönetet mondott az önkéntes bűnmegelőzőknek áldozatos munkájukért, hiszen a polgárőrök rendkívül fontos szerepet töltenek be a vidéki értékek védelmében. 

Cimkék: kitüntetések, 2015

Karácsonyi jókívánságok a kollégiumban

    • karacsony9

Kellemes programokkal zárta az idei szemesztert a Hallgatói Önkormányzat. A diákok szobái karácsonyi pompában tündököltek a kollégiumban, a szobaszépségversenyen a Kiképzési és Nevelési Osztály jutalomban részesítette a helyezetteket.

A hallgatók felolvasták az erre az alkalomra küldött leveleket, melyek karácsonyi jókívánságokat tartalmaztak a diákok és a tanárok részére.

„A Hallgatói Önkormányzat ezúton is békés, boldog karácsonyt kíván és sikeres vizsgaidőszakot”- fogalmazott Séber Áron, az RTK HÖK kommunikációs referense.

Szobaszépségverseny végeredménye:

Fiúk :
1. hely: 143
2. hely: 241
3. hely: 133

Különdíj: 117

Lányok:
1. hely: 41 és 109
2. hely: 211
3. hely: 212


A hét könyve

    • galyapadbol borito
    • galyapadbol tart 1
    • galyapadbol tart 2
  • Előző
  • Következő

Gályapadból laboratóriumot

Tanulmányok Finszter Géza professzor tiszteletére

Szerkesztette:  Hack Péter, Király Eszter, Korinek László, Patyi András

ELTE Eötvös Kiadó, 2015.


Jelen könyv Finszter Géza egyetemi tanár tanítványainak, barátainak, pályatársainak, tisztelőinek tanulmányait tartalmazza a jubiláns 70. születésnapja alkalmából. A kötet tisztelgés kíván lenni Finszter tanár úr impozáns életműve előtt, aki túl azon, hogy megteremtette a korszerű magyar rendészettudományt, jellemével példát ad több generációnak a megalkuvást nem ismerő tudós igazi karakteréről.


A kötet három szakterület, a rendészettudomány, a büntetőjog és a kriminológia jelentőset alkotó kutatóiak tanulmányait tartalmazza. Közülük többek munkássága kötődik Egyetemünkhöz, illetve Karunkhoz. Emellett a Tanár úr közírói munkásságából is felvonultat három írást.


A tanulmánykötetet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a Prof. Dr. Finszter Géza 70. születésnapja alkalmából megrendezett ünnepségen mutatták be. Az eseményről készült tudósítás az alábbi linken érhető el:

http://rtk.uni-nke.hu/karunkrol/hirek/2015/06/18/a-megalkuvast-nem-ismero-tudos-igazi-karaktere


A könyv az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár könyvtáraiban megtalálható, elérhetőségi adatai megtekinthetőek a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=398840

Cimkék: könyvajánló, 2015

OTDK-t rendez az RTK

    • otdk

Megtartotta idei utolsó ülését az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT). Az ülést Prof. Dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke vezette, melyen az NKE több oktatója és hallgatója is részt vett. Az OTDT ülésének zárásaként megbízóleveleket vehettek át a XXXIII. OTDK fő szervezői, az ún. ügyvezetés tagjai, - többek között- az RTK dékánja és tanszékvezetője is.

Szendrő elnök köszönőleveleket adott át a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) ügyvezető titkárai, hallgatói és helyettes hallgatói képviselői részére. Az ügyvezető elnökök november 19-én, a Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepi ülésen vették át okleveleiket. A XXXII. OTDK Had- és Rendészettudományi Szekciója részéről a köszönőlevelet Dr. Németh András okl. mk. őrnagy, egyetemi docens, az NKE Egyetemi Tudományos Diákköri Tanácsának elnöke, a Szekció társelnöke; valamint Urbánné Malomsoki Mónika, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar tanszéki mérnöke, a Szekció ügyvezető titkára vette át.

Az ülésen vehette át megbízólevelét Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, akit a közelmúltban az OTDT elnökségi tagjává választottak.

Az OTDT elnöke köszönő oklevelet adott át azoknak a kiváló TDK-s tisztségviselőknek is, akik az OTDT szakmai bizottságaiban a közelmúltban fejezték be munkájukat. Így ebben az elismerésben részesült Prof. Dr. Harai Dénes ny. ezredes, az NKE HHK egyetemi tanára, aki az OTDT Had- és Rendészettudományi Szakmai Bizottságának elnöki tisztét novemberben adta át. Harai professzort az OTDT tiszteletbeli tagjává is megválasztotta.

Az ülésen átvették megbízóleveleiket a szakmai bizottságok új tisztségviselői is. Az OTDT Had- és Rendészettudományi Szakmai Bizottságának új elnöke, Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, egyetemi tanár, az NKE tudományos rektorhelyettese, valamint dr. Szilvásy György Péter, az NKE RTK tanársegédje, a Szakmai Bizottság egyik elnökhelyettese az ülésen; Dr. Kaló József, az NKE HHK adjunktusa, a Bizottság másik elnökhelyettese pedig egy későbbi időpontban vehette át megbízólevelét. Ugyancsak jelen volt és átvette megbízólevelét Urbánné Malomsoki Mónika is, akit a Szakmai Bizottság a közelmúltban a Bizottság titkárává választott meg.

Az OTDT ülésének zárásaként megbízóleveleket vettek át mindazok, akik a XXXIII. OTDK fő szervezőiként, az ún. ügyvezetés tagjaiként fognak dolgozni. A Had- és Rendészettudományi Szekció ügyvezetésének tagjai a következők:

- Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, egyetemi docens, az NKE RTK dékánja, ügyvezető elnök;

- Dr. Mészáros Bence r. ezredes, az NKE RTK tanszékvezető egyetemi docense, ügyvezető titkár;

- Bóka Dorottya, az NKE RTK hallgatója, hallgatói képviselő; valamint

- Tóth Miklós, az NKE RTK hallgatója, helyettes hallgatói képviselő.

Az átadott elismerések, oklevelek, megbízólevelek kapcsán Dr. Weiszburg Tamás, az OTDT alelnöke hívta fel a figyelmet: „ezek általában a rendkívül nagy munkateherre jelentenek felhatalmazást, és a következő OTDK szervezését nem korai már holnap elkezdeni.”

Cimkék: otdk, 2015

Aranyérmes lett az RTK hallgatója

    • ffi kardcsapat ob

A Magyar Vívás Napja alkalmából megrendezett felnőtt magyar országos bajnokságon, az Exim Kupán Csaba Márton Bence, a Rendészettudományi Kar harmadéves hallgatója a Vasas színeiben aranyérmet szerzett a férfi kardcsapat tagjaként.

A hallgatóval készült korábbi interjú az alábbi linken érhető el:

http://uni-nke.hu/uploads/media_items/15bonump-03.original.pdf#page=28)

Forrás: http://www.hunfencing.hu/?p=hirek/altalanos/151220-kilenc-egyesulet-osztozott-a-12-aranyermen


Baleset- és káresemény-helyszínelői képzés

    • bkk emu 3 680 453 s
    • dsc 0258k
    • dsc 0233k
    • dsc 02511k
  • Előző
  • Következő

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Rendészettudományi Kar között létrejött együttműködés keretében második alkalommal rendezték meg a baleset- és káresemény-helyszínelői képzést, melyen a BKK nyolc munkatársa is részt vett.
A hét hetes oktatás során a résztvevők átfogó büntető-, a szabálysértési-, közigazgatási jogi és kriminalisztika ismereteket szereztek. Tekintettel arra, hogy a BKK munkatársai rendszeres kapcsolatba kerülnek a közlekedésben résztvevő állampolgárokkal, egy kommunikációs tréning is része volt a képzésnek.
Dr. Major Róbert r. ezredes PhD egyetemi docens, a Közbiztonsági Tanszék vezetője, a képzés koordinátora hangsúlyozta, hogy a 168 tanórás tanfolyam foglalkozásainak jelentős része gyakorlatokat is tartalmazott. Az írásbeli és a szóbeli vizsga alkalmával a résztvevők elméleti tudásukról és az elsajátított gyakorlati fogásokról adtak számot, melynek során valamennyi résztvevő eredményes vizsgát tett. A vizsgabizottság elnöke Kalmár Attila, a BKK forgalomfelügyeleti vezetője volt, a bizottság munkájában tagként  Mészáros Gábor r. alezredes a Közbiztonsági Tanszék tanársegédje, Csatai Tamás r. őrnagy, az ORFK munkatársa, valamint Murbán Roland működtek közre.

Cimkék: BKK, képzés, 2015

Karácsonyi ünnepség

    • karacsony 1
    • karacsony 2
  • Előző
  • Következő

Bensőséges hangulatú rendezvényen búcsúztatták a hamarosan véget érő 2015-ös évet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar munkatársai a Díszteremben.

A december 22-i karácsonyi ünnepségen Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán köszöntötte a jelenlévőket. Az RTK dékánja számba vette az eredményeket, majd  megköszönte a jelenlévők egész éves munkáját, amellyel hozzájárultak az RTK fejlődéséhez.

Cimkék: 2015

Műhelyvita az RTK-n

    • muhelyvita1
    • muhelyvita2
    • muhelyvita3
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszékének tanársegédje, Dr. Tihanyi Miklós r. őrnagy, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola doktorjelöltje A vallásgyakorlás különös alanyai című PhD értekezésének műhelyvitáját az RTK-n tartotta. Az egyházjog fogalmának jellemzőiről, a vallási adattal való önrendelkezés problémaköréről, a szolgálat közbeni vallásgyakorlás, a Tábori Lelkészi Szolgálat jogi sajátosságairól, a rendészeti szervek állományának vallásgyakorlási lehetőségeiről beszélt.

A tudomány iránti elkötelezettség fontosságát hangsúlyozta Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes, aki a dolgozat méltatását követően megköszönte a doktorjelöltnek az RTK hitéletének az előmozdításában nyújtott szerepét.

A kérdések és hozzászólások után Dr. Ádám Antal professor emeritus, az MTA doktora témavezetőként örömét fejezte ki, hogy egy igazi szakmai vita bontakozott ki a Rendészettudományi Karon, melynek során Prof. Dr. Schanda Balázs hiánypótlónak nevezte a dolgozatot.

Az értekezés az alábbi linken érhető el:

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0ahUKEwiV5NbNoeXJAhVDOxQKHcB8B_wQFggmMAE&url=http%3A%2F%2Fajk.pte.hu%2Ffiles%2Ffile%2Fdoktori-iskola%2Ftihanyi-miklos%2Ftihanyi-miklos-muhelyvita-ertekezes.pdf&usg=AFQjCNG2S81WfIZRzRzmr3O61BLm1dWKLg

Cimkék: műhelyvita, 2015