Szűkítés



Kiválasztott Címke

2016

Minden Címke 304


Jelenleg 463 bejegyzés található 2016 cimkével

Újévi köszöntő

    • 0 boldog ujevet

Sok szilvesztert megéltem, van gyakorlatom a köszöntésekben. A családtagoknak ilyenkor boldogságot, a barátoknak szerencsét, a munkatársaknak sikereket illik kívánni. De intézményekhez, sok százfős kollektívákhoz mindeddig nem fogalmaztam újévi üzenetet. Most azonban a Rendészettudományi Kar vezetése megtisztelt azzal, hogy ilyen ügyben szólalhatok meg. Minthogy ez egy olyan ünnep, amikor lehet viccelni, az egészet letudhatnám azzal, hogy „Mindenkinek BUÉK!”

De kedvenc egyetemem ennyivel nem úszhatja meg!

Aki látni szeretné 2017-et, sétáljon el a IX. kerületi Nagyvárad térhez, a Ludovika Campusra, mert ott készül karunk jövője, betonba, vasba, üvegbe öntve. Egy világszínvonalú épület körvonalai bontakoznak. És belül? Leszünk-e a felsőfokú rendészeti szakképzés nemzetközileg elismert egyeteme? Lehetünk akkor, ha megvalósul az univerzitás hármas küldetése: a legmagasabb szakmai tudás átadása, a tudományok művelése és az egyetemes kultúra gazdagítása. Még hosszú út áll előttünk, de a cél elérhető tanárok és diákok szövetségével, a legjobb megoldások keresésével, a tévedések felismerésével, a közös felelősség vállalásával. Van még két további feltétel: olyan társadalomra van szükségünk, amelyben senki nem hirdetheti magát az igazság egyedüli birtokosának, és senkinek sem kell lemondania az önálló gondolkodás jogáról.    

Kívánom a Rendészettudományi Kar egész kollektívájának, hogy nehezedő feladatai teljesítéséhez az újesztendőben is legyen ereje és tehetsége!

Budapest, 2016. december 31.

Finszter Géza

Cimkék: köszöntő, 2016

„Az NKE az együttműködés egyetemévé vált”

    • janza frigyes 680x653
    • janza frigyes
  • Előző
  • Következő

Életútjáról, szakmai múltjáról, a jövőről, a terveiről, a Fenntartói Testületben az elmúlt öt évben végzett munkájáról beszélgettünk Dr. Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnaggyal, címzetes egyetemi tanárral, a Fenntartói Testület ügyvivőjével, aki negyvenöt éve kezdte a belügyi hivatását, pontosan akkor, amikor megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelőd intézménye, a Rendőrtiszti Főiskola.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Ügyvivőként melyek voltak a legfontosabb elvégzendő feladatok ebben a ciklusban?

Az első és legfontosabb a Fenntartói Testület (FT) immár ötödik éve kialakított közös munkaprogramjának a töretlen továbbvitele volt. Az ügyvivői szerepkör nem jogosítja fel az embert arra, hogy a tagok nélkül döntést hozzon. Ez a funkció a megtiszteltetés ellenére sok munkát is jelent, ezért döntöttünk úgy már az FT megalakulásakor, hogy ne évente, hanem hathavonta cserélődjön az ügyvivő személye. A tagok fontos állami beosztásokat betöltő személyek, ezért őket ilyen többletfeladattal csak rövidebb, féléves határidőre illik terhelni. Ebben a ciklusban fontos feladatnak tekintettem, hogy az újabb három éves rektori felhatalmazás mellé az intézményfejlesztési koncepciót is megerősítsük. Ehhez szükséges volt mihamarabb bemutatni a fenntartó tárcák szándékait, hogy az egyetem szenátusa és a rektori vezetés előkészíthesse az újabb rektori ciklus fejlesztési koncepcióját. Elengedhetetlennek tartottam a nemzetközi képzés kari szinten történő kibővítési folyamatának a menedzselését, valamint az államtudományi képzés színvonalas bevezetését. E tekintetben nem volt nehéz félévünk, hiszen a kormányzati szándékok és elvárások világosak voltak, mindenki alkotó folyamatnak tekintette a munkát, a tagok kellő felkészültséggel, ötletekkel, javaslatokkal készültek az FT üléseire.

Idén ünnepeltük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítésének az ötödik évfordulóját. Vezérőrnagy úr azon kevesek egyike, aki az alapítástól kezdve a mai napig részt vesz a megkezdett munkában.

2010 júniusában a kormány szándékát meghallgattuk, megértettük és a következő ülésünkön már az egyetem jellegéről beszélgettünk. Vita folyt arról, hogy mi legyen a neve az egyetemnek és sok rendszertani probléma is felmerült. Mikor ismertté váltak a Magyary-program célkitűzései, már az első pillanattól kezdve tudtuk, hogy nem egyszerűen csak három kar integrálásáról lesz szó. A tárgyalásainkon folyamatosan a minőséget, a minőségi felsőoktatás szükségességét képviseltük. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem esetében mindez már rendelkezésre állt, így emellett az egyetemi szintű rendészeti felsőoktatás elérése volt a cél és természetesen hosszú utat járt be a jogelőd Államigazgatási Főiskola is. A kérdés az volt, hogy ennek a három nagy diszciplínának hol van az a közös halmaza, amelyet megragadva valóban egy közös közszolgálati képzés jöhet létre. Célul tűztük ki, hogy az eredeti diszciplínákat világszínvonalon oktassuk. Ennek a közös halmaznak több összetevője van, a tudás, az értékek és az etika. Az egyetemi közös modul kiemelt célja, hogy a társszakmák legfontosabb rendező elvével tisztában legyen, hiszen a 21. századra minden multidiszciplinárissá vált.

Nagyon hosszú átmeneti időszakkal számoltunk, de sokkal gyorsabban haladtunk, és ez úgy történhetett, hogy minden résztvevő akarta a sikert, az eredményeket, nem kellett szemléletbeli problémákkal sem megküzdeni. Nekem nem voltak kétségeim afelől, hogy ez a folyamat gyors lefolyású lesz.

Mennyire elégedettek a Fenntartói Testület tagjai az Egyetem vezetésével?

Az FT tagjai elégedettek az elmúlt évek folyamataival. Az eltelt öt évben időarányosan, a lehetőségekhez képest elképesztő túlmunkával, hihetetlen tenni akarással és a közösség iránti alázattal dolgozott rektor úr, főtitkár úr és a rektorhelyettesek is. Ez a példamutatás, amivel irányítják az ügyeket volt az egyik kulcsa annak, hogy a mögöttünk hagyott öt év értékalapú fejlődése bekövetkezhetett. Olyan munkáltatói megelégedettség soha nincs, amelyik ne tartalmazna valamilyen kritikát, de a vezetőket egyéni teljesítményük, tudós karakterük, felkészültségük és főként a személyes példamutatásuk alapján teljes mértékben alkalmasnak, megfelelőnek és méltónak tartjuk az egyetem képviseletére.

Minden eredmény mások magvető munkájának az aratása, a múltban gyökerező folyamatok látványos eredményei. Kudarcról nem tudok beszámolni, azonban negatívumként jelentkezett a gazdasági terület ellenőrzése, ahol olyan problémákat tártunk fel, amelyek végül a gazdasági főigazgató távozásához vezettek. Az önreflexió keretében feltárultak a pozitív irányú folyamatok is, ma már egyértelműen az együttműködés egyetemének nevezhetjük az NKE-t. Az egyetemnek olyan vezetése lett, amelyik nagy szakmai biztonsággal és biztos kézzel jó kikötő felé kormányozza az Egyetem „hajóját”. A szél mindvégig kedvező volt, nekünk csak arra kellett figyelnünk, hogy jó irányban tartsunk. Szép munka volt, amikor 2012-ben létrejött az egyetem, három, egymástól történetében, kultúrájában eltérő hivatásrend értékeit sikerült úgy összehangolni, hogy ezekből végül szinergia keletkezett. Elmélyült a bajtársi és hivatásrendi együttműködés a karok között, érezhetőek a szinergiák és kézzelfoghatók az eredmények is. A hivatásrendek tradícióit, szimbolikáit fontos, hogy továbbra is ápoljuk és tiszteletben tartsuk. Mindez finom és körültekintő összehangoló munkát igényelt.

Az Egyetem három karral kezdte meg működését, azonban ma már az ötödik kar létrehozása is körvonalazódik.

A vízügyi képzés átvétele folyamatban van. Magyarország az elmúlt évszázadokban vízügyi szakértői nagyhatalom volt. Ennek az az oka, hogy a Kárpát-medence vizekkel elárasztott terület és így alapos ismeretekre tettünk szert. A föld alatti vízkészletek tekintetében ritka kinccsel rendelkezünk. A vízügyi ágazat szinte minden területére kiterjedően magas szintű tudás birtokában van a vízügyi szakma. Magyarország stratégia célkitűzési tevékenységei között szerepel a víz, az ezzel kapcsolatos fejlesztések, vízgazdálkodási kérdések. A víz stratégiai kérdéssé vált az egész világon, emiatt elvándorlás tapasztalható, háborúk törnek ki és pazarló vízfelhasználás történik a termékek előállítása során. Véges a rendelkezésünkre álló vízkészlet, a vízért és az élelemért óriási küzdelem folyik. A globális felmelegedés időszakában a sivatagosodás egyre inkább kimutatható, hiszen tavak száradnak ki, korábbi termőterületek válnak művelhetetlenné. Az általunk ismert tudással és technológiával kell vízhez juttatnunk az embereket. Ez a téma stratégiai védelmi kérdéssé vált.

A jövőben meg kell találnunk más egyetemekkel a katonai, biztonsági és védelmi területekhez szorosan kapcsolódó közös szakok indításának a lehetőségét is, akár a műszaki területeken.

A szellemi gyarapodás is nagyon fontos az infrastrukturális fejlesztések mellett. Vezérőrnagy úrnak milyen elvárásai vannak az NKE oktatóival szemben?

Jó véleményem van az oktatók tudásáról, felkészültségéről. Az intézményfejlesztési tervet folyamatosan módosítjuk, a stratégiai célkitűzésünk alapján is az együttműködés egyetemének nevezhetjük az NKE-t. A tudásunk megosztását éppúgy fontosnak tartjuk, mint más egyetemek tudásanyagának integrálását, például a társadalomtudományok, szociológia, pszichológia, műszaki tudományok területén. Négy funkciója van az oktatóinknak más egyetemek képest. A mi feladatunk az oktatás, képzés, kutatás mellett a kiképzés végrehajtása is. Ez a gyakorlatban a katonák, rendőrök esetében a szolgálati szabályzat által előírt készségek és viselkedési normák elsajátításának az egységes rendszerét jelenti. A másik két karunkon természetesen nem ilyen merev a hierarchia, mégis úgy vélem, hogy aki az államot szolgálja, rendelkeznie kell olyan kompetenciákkal, amelyek megkülönböztetik más civil szakmák képviselőitől. Az etikai és magatartási szabályok betartása sokkal öntudatosabb, kiszámíthatóbb, fegyelmezettebb, karakteresebb, példamutatóbb viselkedést követel.

Hallgatóinknak, oktatóinknak milyen kutatási témák feldolgozását javasolja Tábornok úr?

Azt ajánlom a fiatal kollégáknak, hogy határterületi témákat válasszanak és ne kizárólag a klasszikus rendészeti tevékenységhez köthető területekkel foglalkozzanak. Új eredményeket elérni csak valaminek a viszonyrendszerében, viszonylatában lehet. Rendészeti szervezettan például nem létezik, a teljes rendőr-szociológia, a rendőrség szervezeti kultúrájának az intézményes kultúrája, illetve annak kutatása még feltáratlan, így ezeket a területeket érdemes kutatni. Semmiképpen sem egy tudományágban gondolkodjanak, hanem interdiszciplinaritásban, hiszen ma már minden mindennel összefügg, hatással van egymásra.

Mit hoz az egyetem életébe a költözés?

A fizikai közelség mindig felgyorsítja az eseményeket. Elektronikus úton tudományos kérdéseket is meg lehet oldani, vitákat is le tudunk folytatni, de akkor válik mindez hitelessé, ha ezt személyesen tesszük, hiszen hihetetlen erő van a személyes kontaktusokban. Az oktatói pályám során a személyes vizsgáztatás híve voltam, ugyanis benyomást akartam szerezni a hallgató szellemi irányultságáról. Híve vagyok a felvételi elbeszélgetéseknek is.

Az Orczy-parkba költözés, a személyes közelség újabb lendületet fog adni az egyetem fejlődésének.

Kevesen tudják, hogy állatorvos végzettsége van. Ez hogyan kapcsolódott a belügyi, rendészeti pályához?

1971-ben kinevezett polgári alkalmazottként, állatorvosként kezdtem meg a munkámat a Belügyminisztérium Kutyavezető-képző Iskolájában. Az ötödéves hallgatók közül választottak ki erre a feladatra az egyetemen, melyet annak ellenére örömmel vállaltam, hogy nekem akkor már szerződésem volt a Herceghalmi Kutatóintézettel, kutatóorvos szeretettem volna lenni. 1974-re Közép-Európa legjobban felszerelt állatkórháza kezdte meg itt a működését. Első pillanattól kezdve oktattam, a feladatrendszerem szerves része ma is a tanítás, valamint a tankönyv-és jegyzetírás. A Belügyminisztérium Tudományszervezési Osztályának hetvenes évek közepén történő felállítását követően az osztály instruktora is lettem.

Hivatásos szolgálati jogviszonya mikor kezdődött?

Szakbeosztásban voltam, és az volt a feladatom, hogy a szakmai szempontokat érvényesítsem, valamint harmóniát teremtsek a hivatásrendbeli értékekkel. Később megüresedett az igazgatói állás, így az állomány kifejezett kérésére 1983. május 1-jétől megbízott parancsnok lettem, majd hivatásos állományba kerültem. Még polgári alkalmazottként részt vettem egy vezetőképző programban olyan központi kezdeményezésre, amelynek alapján a tehetséges fiatalokat iskolázták be. Időközben elvégeztem az igazgatásszervező vezetői szakirányú továbbképzési szakot, ezt nagyon kevesen tudják rólam. Tisztán akartam látni az államigazgatás rendszerében is. Majd következett a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi átképzője – hat hónapos nappali képzés keretében – és a filozófiai tanulmányok. A képzés során a legmodernebb filozófiai irányzatokat is megismertem. A BM nem támogatta a pszichológiai tanulmányokat, így ezt autodidakta módon tanultam meg.

A rendészeti oktatásban betöltött szerepe a mai napig meghatározó. Ez hogyan kapcsolódott a parancsnoki tevékenységéhez?

Az 1970-es években nemcsak az állatok kiképzésével, hanem a rendőrképzés ügyeivel is elkezdtem foglalkozni. Az akkori kutyaiskola az összes többi iskolával egy vezetés alatt működött. Minden parancsnoki értekezlet az emberek képzéséről szólt. Közben szabadon jártam Nyugaton, és kapcsolatot építettem ki a nyugat-európai szervek különböző oktatási szerveivel. Az ENSZ bécsi székhelyű kábítószer-ügynökségével napi kapcsolatban álltam. Közben folyamatosan oktattam, és részt vettem a tudományszervezés ellenőrzésében is.

1979-ben már egyes iskolák felügyelőjeként instruktori tevékenységet is végeztem. A zászlósképzés és a tartalékos tisztképzés felügyeletét is elláttam. Részt vettem a korábbi belügyi végzettségek megfeleltetési folyamatában, az akkori közoktatási szakképzési rendszer alá történő integrálásában. 1998-ban Létrehoztuk a BM Oktatási Főosztályt, majd Főigazgatóságot, a Nemzetközi Oktatási Központot, amely magába foglalta az ILEA-t, a KERA-t. Létrejött a BM Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság néven működő szervezet. Az összes képző intézmény ehhez a szervezethez tartozott. Később világossá vált, hogy a rendészettudományt meg kell alapozni felsőoktatási területként, akadémiai diszciplínaként, szervezeti értelemben is. Mivel mindez civil ág nélkül nem működött, ezért 2004-ben létrehoztuk a Magyar Rendészettudományi Társaságot. Ennek megalakulása óta a főtitkára vagyok.

Hogyan látja a rendészeti oktatás jelenlegi helyzetét és jövőképét?

A rendészeti oktatás kérdése szorosan összefügg a közszolgálati életpályamodell kidolgozásával kapcsolatos belügyminisztériumi feladatokkal. Egy életpályamodellnek meghatározó része a kiválasztási, a képzési és továbbképzési rendszer. Ebben az értelemben van egy közös közszolgálati része a rendészeti képzésnek, más oldalról a rendészeti életpálya felső szintjei által jelzett tapasztalatok meghatározóak és visszaható erejűek az alsóbb szintű képzési rendszereinkre, a szakképzésre, a hatósági képzésre és a továbbképzésre is. A közigazgatási és a rendészeti rendszerek összehangolása korábban már megtörtént, mindkét rendszer eredményesen teljesít.

2014-ben Magyarországra került az EU-országok rendőrtovábbképzését szervező, azt részben irányító ügynökség, a CEPOL. Az egyetemünk az ügynökséggel együttműködve hozzájárult egy európai rendészeti mesterképzés bevezetéséhez is.

Semmilyen rendszer nem tekinthető befejezettnek, hiszen figyelembe kell venni a fennálló politikai-,társadalmi-, gazdasági-, és technikai adottságok kereteit. A korábbi fejlesztések is mindezek figyelembevételével történtek. Nem arra kell törekedni, hogy abszolút értéknek tekintsük, amit létrehoztunk, a cél az, hogy a mindenkori körülményekhez, célokhoz, elvárásokhoz tudjuk hozzáigazítani a képzésünket. Az „utókortól” pedig azt kérem, hogy senki ne mondja majd, hogy ez a rendszer rossz volt, hanem ismerje el a közösség érdekében végzett szolgálatot, és azt, hogy munkájuk során mindig a legjobb eredményt akarták elérni mindazok, akik ezért fáradoztak.

Hiszem, hogy amit jelenleg építünk, az Európának is mintául fog szolgálni. Ezért is tartom fontosnak azt, hogy a főtisztjeink és vezetőink Nemzeti Közszolgálati Egyetemi végzettséggel rendelkezzenek. Empatikus, nagy tudású tisztekre van szükségünk és olyan erőre, amely mindenkor megbízhatóan alkalmazható. Az eltelt 45 évet egy nagyon sikeres periódusnak tartom. Eljutottunk a tanfolyami rendszerű képzésen keresztül egy főiskolai, majd egyetemi képzésig, amelyet folyamatosan fejlesztünk. Ennek mindenki részese volt, ezért minden résztvevőt dicséret és megbecsülés illeti.

Vezérőrnagy úrról köztudomású, hogy fontosnak tartja a rendészet etikáját.

Amikor kérdés fogalmazódik meg bennem e tárgykörben, arra Arisztotelész Nikomakhoszi etikája azonnal megadja a választ. Az élet minden területén fontos az etika, de a hatósági tevékenység különösen érzékeny terület. Számos esetben kevés a szakmai megalapozottság, mert egy döntésnek nemcsak szakszerűnek, de etikusnak is kell lennie. Meggyőződésem az is, hogy a fegyveres szervek hivatásrendi értékeit védeni kell. Fontos, hogy maga a hivatásrend is törekedjen önmaga korszerűsítésére, modernizációjára, és legyen befogadó a társadalmi kritikákkal szemben.

A rendészet etikája mellett az informatika és a kibervédelem határterületeit, rendészeti összefüggéseit is vizsgálja.

Az informatika és a kibervédelem kiemelten fontos területek és egyben nagyon sok aktuális kérdést, problémát vetnek fel. Ma az informatikusok „uralják”a technológiai folyamatokat, a rendszerek működését, amelyeket új módszerekkel szükséges megvédeni. Természetesen, hogy milyen értékeket kell a leginkább védelmezni, arra továbbra is a társadalom ad választ és a védelmi feladatainkat mindezek alapján kell megszerveznünk és végrehajtanunk. Egyértelmű, hogy a kibertérben zajló folyamatok csak biztonságos kertek között képzelhetőek el, szolgálhatják az egyének, a társadalom javát és a gazdaság fejlődését. A közrend, a közbiztonság védelme a kibertérben is elsőrendű nemzetbiztonsági érdek és feladat. Az NKE-nek megkerülhetetlen erkölcsi kötelessége ezzel a kérdéssel kiemelten foglalkozni a lakosság és az állampolgárok védelmét a középpontba állítva, továbbá meg kell teremteni a minőségi szakemberképzés feltételeit.

Mi a szívügye, megvalósításra váró legfontosabb feladata a szakmai életútjában?

El kell érnünk, hogy az ország egyik legjobb felsőoktatási intézményeként tekintsenek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Ehhez mindenekelőtt szigorú minőségi követelmény támasztására és a humán felkészültség növelésére van szükség.

Mit tanácsol a jövő rendőrtisztjeinek, a közszolgálatban dolgozóknak?

Az egykori nagy primadonna, Honthy Hanna által énekelt sorokat tudom felidézni: „Az illem és jó modor a fő, engem nem ront meg az idő.” Ezt az édesapámtól tanult életbölcsességgel egészíteném ki: „Édes fiam, miről lehet megismerni a művelt embert? Nincsen mások terhére, és tud vigyázni az egészségére.” A tisztség bizalmát a társadalomtól hitelbe kapjuk. Azt meg kell szolgálnunk.

Vezérőrnagy urat mely tulajdonság tudja meggyőzni mások értékéről?

Számomra a legfontosabb érték a becsületesség. Együttműködésre vagyunk rendelve, el kell, hogy ismerjük a hibáinkat, ugyanis csak együtt tudjuk kijavítani azokat. A megbízhatóság, a szavak és a tettek egysége tud engem meggyőzni egy ember értékéről. Mindenki számára segítséget kell nyújtani, hogy ki tudja bontakoztatni a rejtett tehetségét is. A becsületesség mellett a megbízhatóság is alapvető érték számomra, és fontosnak tartom, hogy egy értelmes ember ne azonosuljon az átlagossal, legyen innovatív. Egy okos munkaerőnek ugyanis a társadalommal szembeni kötelessége jobbá tenni a világot. Ami a közszolgálatban különösen érdekes és fontos, hogy ha valakit feladattal bíznak meg, kövesse végig annak a történéseit. Az ügyintézési határidők a felére csökkennének az ügyek megfelelő nyomon követésével. Érezzük kötelességünknek a figyelemmel kísérésüket! Miután édesapám is tevékenykedett parancsnokként, ezért megkérdeztem évtizedekkel ezelőtt, hogy mi az alapvető feladata egy parancsnoknak. Azt a választ adta, hogy a legfontosabb dolog rákényszeríteni az embereket arra, hogy azzal foglalkozzanak, ami a dolguk. A rendőrtiszti képzés legfontosabb feladata – a színvonalas szakmai felkészítésen túl – a „szolgálat” szó valódi tartalmának életvezetési elvként történő rögzítése. Nem véletlenül lett egyetemünk jelmondata „A Haza szolgálatában”. Ez nem szlogen, hanem maga a valódi tartalom.

Hogyan tudná összegezni a rendészeti felsőoktatás 45 évét?

Mivel én is 1971-ben kezdtem a belügyi pályámat, a kezdetektől nyomon kísérhettem a képzés és az iskola fejlődését. Társadalmi munkában már részt vettem az építési, bővítési munkálatokban is. Pár köbméter sóder erejéig tehát magaménak érezhetem magát az épületet is. Miként azonban az egri vár hős védőitől tudjuk, nem a falak ereje a legfontosabb, hanem az azt védő – a mi esetünkben azt működtető – akaratok tisztasága és ereje. Ezért az a legfontosabb feladatunk, hogy az egykori főiskola által létrehozott szellemiséget megőrizve és megújítva, az elért egyetemi rangot megbecsülve munkálkodjunk a XXI. század kihívásainak megfelelni tudó leendő tisztek oktatásán és nevelésén.

Visszatekintve az elmúlt 45 évre, hihetetlen élmény számomra, hogy az alakulástól kezdve mostanáig hozzátehettem a magam kis „szellemi tégláit” az építményhez, részt vehettem az intézmény arculatának formálásában, segíthettem a rendészeti felsőoktatás töretlen fejlődését. Az a fokozódó társadalmi megbecsülés, amit a rendvédelmi szervek kivívtak maguknak, szorosan kapcsolódik a rendészeti felsőoktatásban diplomát szerzett tisztek helytállásához. Ezt a helytállást és megbecsülést érzem az elmúlt 45 év legnagyobb eredményének.

Tábornok úr munkabírása példaként szolgálhat, Önben elképesztő tenni akarás munkálkodik. El tudja képzelni azt, hogy egyszer visszavonul?

A dolgoknak megvan a természetes rendje. Tennivaló akad még bőven, az értékalapúság megszilárdulásához egy-két generáció tevékeny munkája szükséges és ahhoz is, hogy kimondhassuk, az egyetem eredményes, azonban én ezt már nem tudom „megvárni”.

A visszavonuláson nem gondolkodom, hanem majd akkor döntöm el, hogy milyen tevékenységgel foglalkozom a későbbiekben, amikor az aktuálissá válik, a folyón is akkor kell átkelni, amikor a partjához érünk. Abban azonban biztos vagyok, hogy semmiképpen sem fogok szakítani az egyetemmel és azokkal a kollégákkal, akikkel együtt alkottunk, küzdöttünk a hosszú évek során. A világ megannyi új kihívást tartogat, rengeteg a tennivaló és számos könyv is vár még otthon.

Cimkék: interjú, 2016

A hét könyve: A magyar detektívregény fénykora

    • grob magyar detektiv
    • m detekt reg borito hat
    • m detekt reg tart
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

Grób László:
A magyar detektívregény fénykora, 1930-1948
Attraktor, 2015
.

A szerző „Szubjektív bevezetés és objektív nekrológ” című előszavában így látja a magyar detektívregény helyzetét:

„Ez a kis kötet a magyar detektívregény (fény)koráról, az 1930/40-es évekről szól. A „fény” azért került itt zárójelbe, mert tulajdonképpen más kora nem is igen volt a magyar kriminek: előtte gyermekcipőben járó zsenge próbálkozások léteztek csak, melyeknek tárgyi bizonyítékait ma már méltán feledve rágják meg az egerek a könyvtárak mélyén, utána meg a kommunista társadalomberendezkedés tette lehetetlenné a műfaj továbbélését (kevésbé irodalmian és eufemisztikusan: a komcsik kiirtották a műfajt, mint annyi minden(ki) mást is).”  (Részlet)

A Kar könyvtárában megtalálható példány elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=415409

Cimkék: könyvajánló, 2016

Háromezer határvadásszal bővül a rendőrség állománya

    • hatarvadaszok honlapra

Az országban tizenegy helyszínen kezdődött meg a határvadász-képzés, melynek első két hónapjában elméleti és gyakorlati órák keretében a legalapvetőbb rendészeti ismereteket sajátítják el a leendő határvadászok, akik munkaviszonyban állnak, a második hónap végén 12 hónap próbaidő kikötésével a Készenléti Rendőrség hivatásos állományába, őrmesteri rendfokozatba kerülnek.

Dr. Dsupin Ottó r. dandártábornok, a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ igazgatója, a Rendőrtiszti Főiskola Határrendészeti Tanszék egykori oktatója, szakcsoportvezetője felidézte azt az időszakot, amikor 1995-ben a Határőrség Országos Parancsnokság ideiglenes szervezetében határvadász viszonylati parancsnoki feladatokat látott el. A dandártábornok elmondta, hogy éppen a napokban került a kezébe egy határőrségi kiadvány abból az időszakból, amikor a barcsi bombázás miatt a déli határszakasz megerősítése megtörtént. 1992-ben alakították meg határvadász századokat, melyben jelentős szerepet kapott tanárként, majd a BM Határőrség hadműveleti osztályvezetőjeként. 1995-ben a Drávaszabolcs és Mohács közötti hetvenöt kilométeres szakaszon volt igazán szükség akkoriban a határvadászokra.

Két évtized elteltével a Kormány 2016. augusztus 10-én döntött a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályainak 3000 fővel történő bővítéséről, melynek megvalósításaként a korábbi határrendészeti igazgatóság mellé egy újabb igazgatóságot állítottak fel, így a határvadász bevetési osztályok száma hétről tizenötre bővül. Az országos toborzás szeptember 1-jén kezdődött meg. A felvételi eljárás első szakaszában a fizikai, pszichikai és egészségügyi vizsgálatok zajlanak. Ezt a pályaalkalmassági beszélgetés követi, majd a Nemzeti Védelmi Szolgálat életvitel ellenőrzésével zárul az eljárás. A hat hónap időtartamú határvadász-képzésre folyamatosan lehet jelentkezni, a pályázatokat mindaddig várja a rendőrség, amíg a 3000 fős létszámkeret erre lehetőséget biztosít.

November közepéig 2298 fő nyújtott be a határvadász-képzésre pályázatot. Az érvényes pályázatot benyújtó jelentkezők közül eddig 574 fő kezdte meg a felvételi eljárást, akiknek az átlagéletkora 28 év. A képzést megkezdők közül 498 férfi, 76 nő. A legfiatalabb pályázó 18, a legidősebb 51 éves.

„A felvételi követelményeknek megfelelt jelentkezők a felnőttképzési rendszerben regisztrált képesítést (őr-járőrtárs rész-szakképesítés) szereznek, majd a határvadász szolgálat ellátásához szükséges kiegészítő felkészítésben részesülnek” – fogalmazott Pinczésné Kiss Klára r. ezredes, a Rendőrségi oktatási és Kiképző Központ igazgató-helyettese, a Képzés-Igazgatási Központ vezetője. Elmondta azt is, hogy a szolgálati jogviszonyukkal járó kötelezettségeiket és tanulmányi feladataikat a munkáltatóval kötött szerződések rögzítik. A szakképzésben történő részvételüket a rendészeti tanintézetekkel kötött felnőttképzési szerződésben határozzák meg.

A képzések a rendészeti tanintézetek felügyelete mellett, kihelyezett helyszíneken, a rendészeti szakgimnáziumokban folynak. Ezeket a leendő szolgálati hely, illetve a pályázó lakhelyének körzetében jelölték ki. A résztvevők maximum 34 fős tanulmányi csoportokban folytatják tanulmányaikat. A tancsoportvezetői, illetve oktatói feladatokat nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek látják el.

A képzések Budapesten 77 fővel, Debrecenben 52 fővel, Barcson 34 fővel, Kiskunhalason 58 fővel, Körmenden 23 fővel, Miskolcon 60 fővel, Nyírbátorban 71 fővel, Orosházán 63 fővel, Pécsett 50 fővel, Szegeden 56 fővel, Szolnokon 30 fővel indultak, jelenleg 556-an vesznek részt a munkában. A képzés folytatódik, november 28-án újabb 328 fő kezdheti meg tanulmányait 8 képzési helyszínen.

A résztvevők által végrehajtandó felnőttképzési program főbb ismerettartalmát a jogi-, jogalkalmazási-, rendőrszakmai elméleti és gyakorlati ismeretek, intézkedéstaktikai gyakorlatok, a rendőri kommunikáció gyakorlása, idegen nyelvű szaknyelv elsajátítása, a csapatszolgálat és testnevelés képezi. A gyakorlatorientált képzés keretében a közrendvédelemmel, a határellenőrzéssel, a menekültügyi helyzet kezelésével, erőszakos cselekmények elhárításával összefüggő szituációkban oldanak meg egyéni és csoportos rendőri fellépést igénylő feladatokat. Fő célkitűzés a rendőri szolgálat ellátásához szükséges kompetenciák kialakítása és fejlesztése. Az egyes modulok végén szervezett vizsgák lehetővé teszik a „rendőr tiszthelyettes” szakképzettség megszerzése érdekében szükséges tanulmányok folytatását is.

Dr. Dsupin Ottó r. dandártábornok az eddigi tapasztalatai alapján elmondta, hogy a megyei humánszolgálatok munkatársai a képzésszervezők segítségével biztosítják a gördülékeny oktatást. Az oktatáshoz szükséges eszközöket, tananyagokat a hallgatók számára a szervezet biztosítja. A felkészült szakoktatók jó színvonalú előadásokat tartanak, a Készenléti Rendőrségtől kijelölt szakaszparancsnokok segítik a munkájukat. „Az első ütem tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendőrség végrehajtó állománya mindent megtesz annak érdekében, hogy a feladat végrehajtása eredményes és sikeres legyen. Legkésőbb 2018 májusára háromezer határvadásszal bővül a rendőrség állománya” – hangsúlyozta az igazgató.

A Készenléti Rendőrség a budapesti és vidéki alegységekkel együtt 6000 főt foglalkoztat, a rendőrség állandó csapaterejének bázisa. Dr. Balogh János r. vezérőrnagy, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes a Bonum Publicum olvasói számára elmondta, hogy ez a létszám bővül majd újabb háromezer fővel, határvadász feladatokat látnak majd el az új kollégák. Nagy lehetőségnek tartja a szervezet életében, ugyanakkor lehetőségnek is arra, hogy bebizonyítsák, alkalmasak a beosztásukra. „A most hasonló feladatot ellátó, közel 2500 fős állománynál jóval nagyobb létszám, 5500 határvadász és bevetési rendőr gondoskodik majd a jövőben arról, hogy a magyar emberek biztonságban érezzék magukat”- hangsúlyozta a vezérőrnagy. Majd hozzátette: „A migrációs helyzet óriási terhet jelentett az állománynak, a határőrizeti tevékenység sok áldozattal, lemondással jár. A folyamatos illegális migrációs nyomás a korábbinál nagyobb rendőri erő alkalmazását teszi szükségessé, csak ilyen emelt számú élő erővel tudjuk a jövőben is biztosítani ezt az eredményességet, amit eddigi tevékenységünkkel sikerült elérnünk. A technikai védelem megerősítése is előkészítés alatt van: manőverút és olyan kerítésvédelmi rendszer épül ki a következő hónapokban, amelyek az élő erő fokozatos csökkentését teszik majd lehetővé. Jelenleg 99,6 százalékos eredményességgel tartjuk határon kívül az illegális migránsokat egy 17 kilométeres határszakaszon. Azonban készen kell állnunk arra, hogy az illegális határátlépések új módszereire azonnal reagálni tudjunk. Ez egy folyamatos elemző-értékelő munkát követelő tevékenység. A ránk nehezedő nyomás állandó, ha csak pici rés lenne a pajzsunkon, órákon belül óriási tömegek gyűlnének össze és áramlanának az ország területére.”

Balogh János a határvadász-képzés budapesti megnyitóján hangsúlyozta: „Hazánk nemzetközi kötelezettségei szükségessé teszik, hogy eleget tegyünk az illegális migráció által kiváltott rendészeti kihívásoknak, és a kollégák tanúbizonyságát adják felkészültségüknek, és humanitárius elkötelezettségüknek. A határvadász szolgálat különösen jó fizikai kondíciót, a fáradalmak elviselésének képességét, a szellemi terhelés tűrését igényli, ugyanakkor jogszerű és emberséges fellépést követel meg, amelyre a megkezdődő képzés felkészíti a hallgatókat.”

Dr. habil. Varga János ny. hőr. ezredes, a Rendészettudományi Kar tanszékvezető főiskolai tanára elmondta, hogy a Határrendészeti Tanszék közvetlenül nem vesz részt annak a háromezer rendőrnek a képzésében, akik határvadászként fognak végrehajtó szolgálatot teljesíteni hazánk és az EU külső határainak őrzése során. A közvetett szerepük viszont sokirányú, hiszen azok a rendőrtisztek lesznek a kiképzőik, akik a tanszék volt hallgatóiként szerezték meg azt a tudást, amelyet át fognak adni az új kollégáknak. Kiemelte, hogy emellett tudásbázissal is rendelkezésre állnak. „Éppen két hete keresett meg egy volt hallgatónk, aki új beosztásba került, az lett a fő feladata, hogy a határvadászok kiképzésében a határőrizeti, határrendészeti, igazgatási, idegenrendészeti részképzések felelős tisztjeként vegyen részt a megkezdett munkában. Segítséget kért ahhoz, hogy ismereteit a tanszékünkön felfrissítse.” – jelentette ki a tanszékvezető, aki a szükséges tananyagokat, jegyzeteket, foglalkozási terveket és személyes tapasztalatait átadta számára. Varga János a nevelés fontosságát elengedhetetlennek tartja a határvadászok képzése során is. A rendészeti mestervezetői szakon 2010 óta évente szerveznek olyan törzsvezetési gyakorlatokat, amelynek tárgya a tömeges méretű migráció rendészeti kezelése. Ennek során azok a határrendészeti szakképzést nem kapott rendőri vezetők is jobban megismerhetik azokat a problémahelyzeteket, amelyeket a határrendészeti feladatok végrehajtása során kénytelenek átélni, illetve a kihívásoknak parancsnokként megfelelni. Az RTK-n a rendészeti mestervezetők számára oktatják az integrált határigazgatás tantárgyat is, amelynek lényege a határigazgatás végrehajtása, fejlesztése érdekében rendelkezésre álló lehetőségek rendszerbe foglalása, ahol a rendszer működésének kulcsfogalmai az együttműködés, a koordináció és a kommunikáció. Fontosnak tartják a tanszék oktatói a határrendészeti tudományos közélet támogatását ezen a területen is, az MRTT Határrendészeti Tagozata már tárgyalta azt, hogy a rendőrségnek milyen képzési feladatok adódhatnak a tömeges méretű migráció kezelése során.

Szöveg. Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: képzés, rendészet, 2016

Adventi gondolatok

    • karacsony

Tisztelt Kollégák!

A Szeretet Ünnepének közeledtével az alábbi történetet szeretném – egyfajta tanulságként – megosztani Veletek:

Két barát egy sivatagi kiránduláson összeszólalkozott. Egyikük pofonvágta a másikat. A megsértődött barát, anélkül, hogy ezt szóvá tette volna, beleírta a homokba: „Ma a legjobb barátom lekevert egyet!” Mentek tovább, s egy oázishoz érve elhatározták, hogy megfürödnek. A megütött barát a vízben fuldokolni kezdett, de a másik kimentette. Mikor magához tért, kőbe véste: „Ma a legjobb barátom megmentette az életemet!” A másik megkérdezte: mikor megütöttelek, homokba írtad, most meg kőbe vésted. Miért? A megütött, majd kimentett barát így válaszolt: mikor valaki megbánt csak homokba szabad írnunk, hogy a megbocsátás szele eltörölje a szavakat. De, ha valaki jót tesz velünk, véssük kőbe, hogy senki se törölhesse el.

Kedves Kollégák!

Szeretetteljes boldog Karácsonyt kívánok.

                                                                              Tisztelettel és barátsággal:

                                                                 Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy
                                                                      egyetemi tanár, professor emeritus

Cimkék: advent, karácsony, 2016

Évzáró tiszti gyűlés

    • kari allgyules 1
    • kari allgyules 3
    • kari allgyules 4
    • kari allgyules 5
    • kari allgyules 6
    • kari allgyules 7
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Karon megrendezett tiszti gyűlésen Dr. habil. Boda József vezérőrnagy (nyá.), dékán a jövő évre vonatkozó kiemelt feladatokat határozott meg a hivatásos állomány számára. Az RTK dékánja számba vette az eredményeket is, majd megköszönte a kollégák egész éves munkáját, amellyel hozzájárultak az RTK fejlődéséhez, fejlesztéséhez.

A 2016-os évet Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes értékelte, aki elmondta, hogy szükség van a jól képzett rendőrtisztekre. A személyzeti változásokról, a tervezett négyéves képzésről, az új képzésekről, a tisztjelölti státusz bevezetéséről és a közös közszolgálati gyakorlatról beszélt. Elmondta, hogy sikerként könyvelhetjük el az új campus építési munkálatait.

Dr. Erdős Ákos püőr. százados a NAV állományát érintő személyzeti változásokról és tábornoki kinevezésről, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, tanszékvezető egyetemi tanár pedig szervezeti- és személyzeti változásokról adott tájékoztatást. Elmondta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter 2016. november 1-jei hatállyal kinevezte dr. Tóth Tamás bv. vezérőrnagyot a büntetés-végrehajtás országos parancsnokává.

A belső egyetemi szabályzatok módosulásáról, a határidők rendjéről, a legfontosabb rektori utasításokról és a hivatásos állományt érintő jogszabályváltozásokról beszélt Dr. Hegedüs Judit dékáni hivatalvezető. Végezetül a teljesítményértékelési rendszerről, a személyügyi nyilvántartási kérdésekről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel Dr. Frigyer László r. őrnagy, egyetemi tanársegéd. Elmondta, hogy a vezényelt állományt érintő legfontosabb kérdések tisztázására Jogi és koordinációs bizottság felállításáról döntött a dékáni vezetés.

Dr. Nagy Judit r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes a rendvédelmi szerveknél 20 év, Dr. Simon Attila r. ezredes, a Rendvédelmi Tagozat parancsnoka pedig 30 év alkalmazási jogviszonyban eltöltött időszak alatt kifejtett tevékenysége elismeréséül dicséretben és jutalomban részesült.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Karácsonyi ünnepség

    • karacsonyi kocc 1
    • karacsonyi kocc 2
    • karacsonyi kocc 3
  • Előző
  • Következő

Bensőséges hangulatú rendezvényen búcsúztatták a hamarosan véget érő 2016-os esztendőt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar munkatársai a Díszteremben.

A karácsonyi ünnepségen Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes köszöntötte a jelenlévőket. Az esztendőt lezáró napokat a számvetés időszakának nevezte, elmondta, hogy a 2017. év meghatározó lesz a Kar életében, hiszen a rendészeti felsőoktatás legnagyobb intézményfejlesztése előtt állunk.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, aki az anyagi-infrastrukturális fejlesztés mellett még fontosabbnak tartja a szellemi-tudományos gyarapodást és azt, hogy rendészeti felsőoktatás tudósközössége a hallgatókért dolgozik. A rektor az ünnepségen köszönetet mondott a Rendészettudományi Kar dolgozóinak az egész évben végzett munkájukért.

Cimkék: ünnepség, 2016

Megalakult a Hallgatói Önkormányzat

    • hok valasztas 1
    • hok valasztas 2
  • Előző
  • Következő

Megtartotta alakuló ülését a Rendészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata. Az ülést Kosztrihán Dávid EHÖK elnök vezette le, aki először köszöntötte az új tagokat, elmondta, hogy hasonló színvonalú munkát vár el továbbiakban is a RTK HÖK-től. A RTK HÖK megalakulását egyhangúan minden választmányi tag támogatta, így a létszámuk tizenöt főre bővült. A megalakulást az elnöki, általános alelnöki, gazdasági és szociális ügyekért felelős alelnöki, valamint az irodavezetői tisztségekről szóló választás követte, mely során a választmány egyhangúan ismét bizalmat szavazott Markek Dávidnak, így folytathatja a HÖK elnökként megkezdett munkáját. Tevékenységét továbbra is két alelnöke Séber Áron és Siska Jennyfer Zsaklin segíti. Bodnár Alexandra első éves hallgató lett az irodavezető. Markek Dávid elmondta, hogy szeretné megtartani azt a jó közösséget, csapatszellemet, ami korábban is jellemezte a Hallgatói Önkormányzatot, hiszen így tudnak csak sikeresen tevékenykedni. Örömét fejezte ki, hogy a hallgatók és a vezetők is pozitívan állnak munkájukhoz, számítanak a HÖK-re. Az elnök szeretné ápolni ezt a jó kapcsolatot és bízik benne, hogy az új választmány még eredményesebben fogja végezni a munkáját.

„A különböző referensi pozíciókról várhatóan január elején születik meg a döntés, így újult erővel, és tenni akarással várja az új csapat a 2017-es évet. Ezúton kívánok a Rendészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata nevében a Kar hallgatóinak, tanárainak, oktatóinak, dolgozóinak boldog karácsonyt és sikerekben gazdag újévet” – fogalmazott Markek Dávid.

Az új választmány névsora:


Markek Dávid                     Elnök

Séber Áron                        Általános Alelnök

Siska Jennyfer Zsaklin       Gazdasági és szociális ügyekért felelős alelnök

Bodnár Alexandra              Irodavezető

Juhász Richárd                  Választmányi tag

Ferencz Judit                     Választmányi tag

Boda Gergő                       Választmányi tag

Tóth Bálint                         Választmányi tag

Heffentrager Zoltán           Választmányi tag

Lengyel Gréta                    Választmányi tag

Juhász Lilla                        Választmányi tag

Tasnádi Bence                   Választmányi tag

Czoka Bianka                    Választmányi tag

Szóládi Georgina               Választmányi tag

Lencse Petra                      Választmányi tag

Cimkék: választás, 2016

A kritikus infrastruktúrák védelméért

    • kritikus infrastrukt

Szakmai konferenciát rendezett a Rendőrség Tudományos Tanácsa a Ludovikán, melyet Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke, valamint dr. jur. Székely Zoltán r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje nyitottak meg. A szakmai találkozó fő témája a Hordozható Intelligens Ellenőrző Rendszer valamint a „SmartResilience - Kritikus Infrastruktúrák Védelme” elnevezésű Horizont 2020 kutatási és fejlesztési projektek voltak, melyekben az Országos Rendőr-főkapitányság projektpartnerként vesz részt.

A jövő szempontjából kiemelten fontos és hasznos, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság két, jelentős célokat kitűző, közvetlen uniós finanszírozású projektben is ilyen komoly szerepet vállalt” – hangsúlyozta Dr. Németh József.

A konferencia első felében a „SmartResilience” projekt átfogó bemutatása után feladatokat és javaslatokat fogalmaztak meg a jelenlévők.

„A projektben, melynek alapvető célkitűzése létrehozni a számítógépvezérelt („okos”) kritikus infrastruktúrát érintő fenyegetésekkel szembeni átfogó, új, hatékony elemzési és értékelési eljárásokat, az Országos Rendőr-főkapitányság feladata a hatósági végfelhasználói igényeknek megfelelő fejlesztési irányok képviselete majd a tesztidőszakban a jogszabályi, légiközlekedés-védelmi és felhasználói szempontok szerinti tesztelés, valamint az ezekkel kapcsolatos koordináció” – fogalmazott Székely Zoltán hozzátéve azt, hogy a projekt célkitűzése a szárazföldi határokon zajló határellenőrzési folyamatok automatizálás útján történő felgyorsítása, mely különböző, technikailag korszerű, hatékony eszközökkel érhető el, például az utazás előtt az ellenőrzést gyorsító és a problémamentes határátlépést segítő mobil applikáció az utasoknak, mesterséges neuronhálózattal rendelkező avatár, vénaszkenner, arcfelismerő és érintés nélküli ujjnyomatvevő. Ennek megvalósítása érdekében általános, valamint felhasználói szintű követelmények közös úton történő kidolgozása zajlott, sikerrel. Számos javaslat, hasznos gondolat került rögzítésre követelményként, mely nélkülözhetetlen alapja a jövőbeni kivitelezésnek. A résztvevők arról is döntöttek, hogy a tesztelésbe minél több önkéntest, résztvevőt kell bevonni, különösen az utazóközönség köréből, ezért a tesztek előtt kiterjedt kampányt indítanak az önkéntesek toborzására, várhatóan 2017 második felében.

„A munkafázisok pontos, precíz betartása, valamint a szakmai tanácsok és javaslatok egymással való megosztása érdekében szükséges a személyes úton történő egyeztetés, melynek sikere a mai találkozón is megmutatkozott” – hangsúlyozta végezetül a tanársegéd.

Cimkék: konferencia, 2016

Magyar delegáció a Marymount Egyetemen

    • washingtoban 1
    • washingtoban 2
    • washingtoban 3
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar oktatói, Dr. Haller József intézetvezető egyetemi docens, Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes és Dr. Angyal Miklós r. ezredes, tanszékvezető egyetemi docens Dr. Nagy Judit tudományos és nemzetközi dékánhelyettes vezetésével Arlingtonba, a Marymount Egyetemre látogattak, ahol az NKE és az amerikai egyetem közötti jövőbeli együttműködési lehetőségekről tárgyaltak.

„A két intézmény között a kapcsolatfelvétel már 2014 decemberében megtörtént, amikor közös kutatási témaként meghatározták az érintettek a kriminalisztikát és a kiberbiztonságot” – hangsúlyozta Nagy Judit hozzátéve azt, hogy a 2016. márciusi ünnepélyes aláírást követően, melyen Shank Professzor az NKE Visiting Professori címét is átvehette, munkacsoport jött létre egy kriminalisztikai témájú továbbképzési program, valamint oktatási modul kidolgozása céljából. Videó konferenciák keretében a munkacsoport magyar és amerikai tagjai egyeztették az elképzeléseiket, majd véglegesítették az oktatási modul programját. Megbeszélést folytattak egy jövőbeni ERASMUS+ program keretében történő mobilitási együttműködésről és egyéb, kutatási projektekben való közös részvételről is.

A delegációt Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet fogadta, a szakmai programokon pedig a marymounti egyetem elnöke Dr. Matthew Shank, President of Marymount University, elnökhelyettese, Joseph Foster, Vice President, University Advancement, és két docens kollégája, Dr. Stephanie Ellis, Associate Professor, Department Chair, Criminal Justice, valamint Dr. Amanda Farrell, Assistant Professor, Criminal Justice vettek részt. A delegáció munkáját, az intézményközi kapcsolat kiépítését Fedor István, a Washingtoni Magyar Amerikai Szövetségnek a képviselője segítette. Az angol nyelvű kriminalisztikai képzés a tervek szerint június elején valósulhat meg.


Karunk vezetői elismerésben részesültek

    • opsz 2016 1
    • opsz 2016 2
    • opsz 2016 3
  • Előző
  • Következő

Ünnepi elnökségi ülést tartott az Országos Polgárőr Szövetség a Készenléti Rendőrség tanácstermében, melyen Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy (nyá.), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar dékánja a polgárőrség érdekében végzett munkájáért Kopácsi Sándor Polgárőr Érdemrendet kapott. Elnöki jutalmat vehetett át Dr. Major Róbert r. ezredes, a Közbiztonsági Tanszék vezetője.

A polgárőrök munkáját a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal, valamint az OPSZ elnöksége elismerések és jutalmak átadásával köszönte meg, majd a nagycsaládos polgárőröket is köszöntötték. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Papp Károly rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány, Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Samu István, a Magyar Labdarúgó Szövetség biztonsági igazgatója, Károlyi László, a Magyar Posta Zrt. biztonsági főigazgatója, Lee Sang Il, a Hankook Tire Magyarország ügyvezető igazgatója és Pigler István rendőr ezredes, a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatóság igazgatója is.

Papp Károly országos rendőr-főkapitány pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy a lakosság és a rendőrség is számíthat az önkéntes bűnmegelőzőkre, akik nyáron a turisztikailag frekventált helyeken ügyelnek a közbiztonságra, iskolakezdéskor a tanintézmények környékén segítik a gyerekek biztonságos közlekedését, emellett pedig egész évben részt vesznek a kiegyensúlyozott közbiztonság fenntartásában és az illegális migráció elleni fellépésben.

Fotó: Sebestyén Jenő

Cimkék: elismerések, 2016

A hét könyve: Böngésző: emberi jogi neveléssel az online gyűlöletbeszéd ellen

    • bongeszo borito resze
    • bongeszo borito
    • bongeszo eloszo
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

Ellie Keen, Mara Georgescu:
Böngésző: emberi jogi neveléssel az online gyűlöletbeszéd ellen
Európa Tanács, 2016
.

A Szeretet Ünnepének hetében ezúttal az az Európa Tanács gyakorlati kézikönyvét ajánljuk, amelyet az online gyűlöletbeszéd elleni harc eszközéül adott ki.

„A Böngésző kézikönyv, amit Ön most a kezében tart, értékes eszközül szolgálhat azoknak, akik tenni szeretnének a gyűlöletbeszéd terjesztésének megállításáért, és az emberi jogok megerősítéséért. … A gyűlöletbeszéd nem élvez védelmet, a gyűlölet szóbeli megnyilvánulása tényleges gyűlölet-bűncselekményhez vezethet, és az ilyen bűncselekmények már így is túl sok emberéletet követeltek. A gyűlöletbeszéd napjainkra az intolerancia és az idegengyűlölet egyik legáltalánosabb formájává vált Európában. … Az Európa Tanács azzal a céllal indította útjára a No Hate Speech mozgalmat, hogy csökkentse az online gyűlöletbeszéd elfogadottságát, és gátat szabjon «normalizálódásának».” – Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára előszavából.

A téma kari aktualitását mutatja, hogy 2012. december 12-13-án kétnapos, angol nyelvű projektelőkészítő workshopot rendezett a Ludovika Campuson, az Orczy Kollégiumban Prof. Dr. Kozáry Andrea egyetemi tanár Gyűlöletbűncselekmények az Európai Unióban és Magyarországon címmel, amelyen a nemzetközi résztvevők mellett a Kar több oktatója is részt vett. (lásd: http://rtk.uni-nke.hu/karunkrol/hirek/2016/12/12/gyulolet-buncselekmenyek-az-europai-unioban)

A könyv magyar változatának digitális formája az http://www.bongeszo.eu/ honlapon érhető el, az angol eredeti változat pedig az alábbi linkről tölthető le: http://www.nohatespeechmovement.org/public/download/Bookmarks_online.pdf

A Kar könyvtárában megtalálható példány elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=415408

Cimkék: könyvajánló, 2016

10. Polgárőr Akadémia

    • 10 polgaror akademia 1
    • 10 polgaror akademia 3
    • 10 polgaror akademia 4
    • 10 polgaror akademia 2
  • Előző
  • Következő

Az Országos Polgárőr Szövetség és a Rendészettudományi Kar közötti együttműködés keretében immáron tízedik alkalommal rendezték meg a polgárőr egyesületi vezetők egyhetes, 40 órás továbbképzését. A Polgárőr Akadémia elnevezésű tanfolyam helyszíne ezúttal Lakiteleken, a Népfőiskolán volt.

"A tizedik kurzus több szempontból is rendhagyó volt, egyrészt a folyamatos érdeklődésre tekintettel a hallgatóság létszáma 37 főre duzzadt, másrészt az új helyszín nem csupán alkalmi választás volt, hanem valószínűsíthetően az OPSZ és a Lakiteleki Népfőiskola között egy hosszú távú együttműködés kezdete. Harmadrészt az egy hetes kurzust négy napba kellett besűríteni, figyelemmel az ünnepi készülődés időszakára, így a hallgatóság különösen nagy terhelést kapott" – hangsúlyozta Dr. Major Róbert r. ezredes, egyetemi docens, a Közbiztonsági Tanszék vezetője, akitől átvették a hallgatók a képzés elvégzését igazoló tanúsítványt, így már több mint háromszázra emelkedett azoknak a száma, akik rendelkeznek a Polgárőr Akadémia végzettségével.

A végzetteknek Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke és Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke is gratulált. Köszöntő beszédében Lezsák Sándor elmondta, hogy a Népfőiskola és az OPSZ között hamarosan létrejövő együttműködési megállapodás keretén belül a Népfőiskola igyekszik a jövőben segíteni az önkéntes bűnmegelőzők munkáját. 

Dr. Túrós András, az OPSZ elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a Polgárőrség a társadalmi bűnmegelőzés és rendfenntartás terén egyaránt megkerülhetetlen szervezetté vált. „A Polgárőr Akadémia, mint legfelsőbb szintű képzés ötlete már régi, de megvalósítására a Rendészettudományi Karral összefogva csak 2014-ben került sor. Megkezdődhetett a megyei vezetők magas szintű továbbképzése. A jövőben továbbra is évi több tanfolyamot szeretnénk indítani” – fogalmazott Túrós András, hozzátéve, hogy mind a hallgatóság, mind az OPSZ vezetősége ismét rendkívül elégedettek voltak a képzés színvonalával és szervezettségével.

A képzési programban szerepelt – többek között – a rendészet rendszerének közjogi reformja, az egyesületek jogállásának aktuális kérdései, az önkormányzati rendészet, büntetőjog, bűnmegelőzés, kommunikáció, valamint a Polgárőrség szervezetét, működését és gazdálkodását érintő egyéb témák is.

Dr. Major Róbert r. ezredes, egyetemi docens, a Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszékének a vezetője, mint a Polgárőr Akadémia lebonyolításáért felelős vezető hangsúlyozta, hogy az OPSZ és az NKE együttműködése révén minden feltétel adott, hogy az Akadémia hosszú távon sok polgárőr vezetőt vértezzen fel naprakész tudással.

Dr. Christián László r. alezredes, egyetemi docens, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetője, a Polgárőr Akadémia igazgatója hozzátette, hogy a képzés tematikáját folyamatosan frissítik annak érdekében, hogy egyrészt a visszajelzésekben megfogalmazott igényekhez lehessen igazodni, másrészt a naprakészség is biztosított legyen.

Fotó: Sebestyén Jenő


„Budapest Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa”

    • mrtt dec15 1
    • mrtt dec15 2
    • mrtt dec15 3
    • mrtt dec15 4
    • mrtt dec15 5
  • Előző
  • Következő

„ A bűn földrajzi fogalom” - hangzott el a Magyar Rendészettudományi Társaság Bűnügyi Tagozata által szervezett kerekasztal-konferencián az RTK dísztermében, melyen a témában jártas kutatók és az érintett területi egységek rendőri vezetői szakmai előadásukban bemutatták, hogy milyen egyedi kihívásokat hordoz a bűnözésföldrajzi és szociokulturális vonatkozásaiban sajátos helyeken végzett rendőri tevékenység.

A sokarcú város, avagy a bűncselekmények területiségének jellegzetességei Budapesten témával foglalkozó rendezvényen Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár, az MRTT elnökhelyettese, a Bűnügyi Tagozat elnöke elmondta, hogy a rendszerváltozást követően a változások Budapesten, a település méretéből és sokszínűségéből adódóan még hatványozottabban jelentkeztek, mint az ország más részein. Semmiképp sem túlzás azt állítani, hogy a területi különbségek még hangsúlyosabbá váltak, a főváros pedig a 23 kerületének köszönhetően sokarcúvá vált. Az egyes kerületek között igen jelentős társadalmi, gazdasági, népességföldrajzi különbségek fedezhetők fel, ami gyökeresen eltérő kriminálgeográfiai viszonyokat teremt. A vezérőrnagy hozzátette azt is, hogy ezért a főváros kriminálstatisztikai adatait nem célszerű homogénen kezelni, mivel az egyes kerületek rendszerint nagyvárosnyi lakosságszámmal rendelkeznek. Ha Budapest bűnözésföldrajzát vizsgáljuk, akkor feltétlenül érdemes megvizsgálni az ott kialakult szubkultúrákat, vagyis az olyan kultúrát, amely eltér az adott környezetben megszokottól. „Egy Budapest méretű városnál már megvannak azok az elkülönült településrészek, amelyek eltérő értékrenddel és társadalmi státuszú lakossággal rendelkeznek. Itt már kimutathatóak a kriminalitási különbségek, ahol a bűncselekmények megoszlása igazodik a lakóterület jellegéhez” - hangsúlyozta Blaskó Béla.

Dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes PhD, egyetemi docens Bűnözés, ember, társadalom című előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy Budapestet nevezhetjük-e a bűn városának. Úgy véli, a kriminológia az okokat kutatja, kezelni, segíteni akar, fontosnak tartja a megelőzést. Németh Zsolt szerint sokkal fontosabb, hogy mit teszünk a bűnmegelőzés érdekében. A bűnöző fogalmat definiálta, elmondta, hogy bizonytalan tartalmú a jelentése és stigmatizál. A bűncselekmények száma az elmúlt három évtized során megnégyszereződött. Ennek okaként említette az anyagi gyarapodást, az életszínvonal radikális emelkedését. Elmondta, hogy egy európai kutatás szerint Magyarország a béke szigetének nevezhető. A női elkövetők aránya növekvő tendenciát mutat, a visszaesők aránya változatlan. Beccariát idézte: „a bűnt jobb megelőzni, mint büntetni.” Az ezredes beszélt a biztonságról, a rendőrség szerepéről, bűnmegelőzési tevékenységéről, az ezt szabályozó 20/2010. ORFK utasításról. „A büntető igazságszolgáltatás sem a bűnözésre, sem a bűnözőre nem tud számottevő hatást gyakorolni, tehát valójában nem is hatékony” - fejezte be gondolatait az ezredes.

„A bűnözés szociológiai és geográfiai aspektusú vizsgálatáról fogalmazta meg gondolatait Dr. Mátyás Szabolcs r. őrnagy PhD, adjunktus. Beszélt a belvárosról, a belső, városias lakókörnyezetről, a kertvárosi övezetről, a lakótelepek övezetéről, a falusias, tanyasias környezetről, valamint a szuburbanizációs övezetről. Felidézte Burgess zónaelméletét, aki rámutatott a bűncselekmények száma és a városközponttól való távolság fordított arányosságára. Az őrnagy szerint a főváros az a település, amely esetében a legérzékletesebben lehet bemutatni e két tényező közötti kapcsolatot, itt rajzolódnak ugyanis ki a szociális-, a település- és térszerkezeti, illetve a kriminális különbségek.

Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője hangsúlyozta, hogy Budapesten nőtt az állampolgárok szubjektív biztonságérzete, melyben nagy szerepe van a rendőrségnek, az önkormányzatoknak és a civil szerveződéseknek. A főkapitány az 1759000 főt számláló fővárosunkat az egyik legbiztonságosabb városnak tartja. Beszélt a bűnmegelőzés, a felderítés és a nyomozás szerepéről. Elmondta, hogy minden kerületben bűnmegelőzési tanácsadók dolgoznak, létrehoztak egy úgynevezett iskolai rendőr programot. „Budapesten is állampolgárbarát rendőrök szolgálnak. A városban a bűncselekményszám csökkenése annak köszönhető, hogy több rendőrünk lát el a közterületeken szolgálatot. Az elmúlt évben 426 bűnözői csoportot vontunk eljárás alá” - vette számba eredményeiket a vezérőrnagy, aki a sajtó megnövekedett szerepéről és a police.hu-n elérhető budapesti bűnözési térképről is beszélt. Előadása befejezéseként felidézte, hogy évente tanácskoznak az európai fővárosok vezetői, akiket az idén Budapest látott vendégül. A vezetők is úgy vélik, hogy Budapest rendkívül biztonságos városnak tekinthető.

Dr. Erdei Gábor PhD r. alezredes a földrajzi profil szerepét hangsúlyozta a nagyvárosi bűnüldözésben. „Ez az új módszer tudományosan kidolgozott, könnyen olvasható, rugalmas, pontosabb tájékoztatást nyújt” - fogalmazott az alezredes, majd bemutatta a Rigel-elemzés módszerét, elmondta, hogy a földrajzi profil használatával kilencven százalékban megjósolható az elkövető lakhelye, mely nagy mennyiségű adatok befogadására és kezelésére alkalmas.

A gyulai- és Budapest V. kerület Rendőrkapitánysága illetékességi területeinek összehasonlító bűnözésföldrajzi vizsgálati eredményeiről tájékoztatta a jelenlévőket Forró Antal doktorandusz.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Molnár Gábor r. ezredes, VIII. kerületi kapitányságvezető, Sztanyó István r. ezredes, XII. kerületi kapitányságvezető, Dr. Paál Péter György r. ezredes, XIII. kerület kapitányságvezető és Makádi Katalin r. ezredes, XX. és XXIII. kerületi kapitányságvezető is.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


A nemzetközi szervezetek válságkezelési tapasztalatai

    • kofop nok bodaj 1
    • kofop nok bodaj 2
    • kofop nok bodaj 3
    • kofop nok bodaj 4
    • kofop nok bodaj 5
  • Előző
  • Következő

„Az európai rendőri szervezetek és vezetés-irányítási rendszerük” elnevezésű KÖFOP Kiemelt Egyetemi Kutatóműhely keretein belül megvalósuló, Dr. habil Boda József kutatásvezető által indított „A rendvédelmi szervek szerepvállalása és tapasztalatai a polgári válságkezelésben” című önálló kutatás nemzetközi munkacsoportja első megbeszélését tartotta december 13-14-én a Nemzetközi Oktatási Központban. Az ún. „kick off meeting”-en, azaz a feladatindító tanácskozáson nemzetközi és hazai szakértők vettek részt. Jelen volt az ENSZ UNDPKO képviseletében Julia Mellinghoff New Yorkból, az ENSZ Police Department tanácsadója, számos ENSZ misszió szakértője; valamint Dr. Thorsten Stodiek (Ph.D.) az EBESZ képviseletében Bécsből, aki nemzetközi kutató és a civil válságkezelés tapasztalataival és hatásaival foglalkozott doktori disszertációjában. Megtisztelte részvételével a munkamegbeszélést a svájci Dr. habil Philippe Fluri, a DCAF igazgató-helyettese, a Biztonsági Szektor Reformjának elismert, nemzetközi szakértője. A három nemzetközi kollégán kívül a kutatásvezető a polgári válságkezelés hazai szakértőit is meghívta a munkacsoportba, az ORFK (dr. Igaz Tünde r. alezredes,) a TEK (Dely Péter r. alezredes, Ph.D. hallgató), a ROKK (Kulcsár Attila r. őrnagy, Stelmach László r. őrnagy), a BM (Dr. Tóthi Gábor Ph.D. osztályvezető), a NOK (dr. Magyar István r. alezredes) és az RTK (Dr. Balassa Bence r. őrnagy (Ph.D.) képviseletében.

A feladatindító workshop során Dr. Boda József kutatásvezető, az RTK dékánja, prezentációjában felvázolta a munkacsoport két éves kutatási tervét, az elérni kívánt kimeneti értékeket és célokat. A résztvevők ezt követően tartalmas és szerteágazó megbeszélést folytattak minden résztvevő részletekbe menő hozzászólásával, annak érdekében, hogy kialakíthassák azokat a közös sztenderdeket és azt a szempontrendszert, amelynek szem előtt tartásával az érdemi kutatómunka effektív mederben folyhat.   

Dr. Balassa Bence a honlap olvasói számára elmondta, hogy a résztvevők mindegyike jelentős nemzetközi válságkezelési tapasztalattal rendelkezik, amelyet a kutatás során feltétlenül hasznosítani kívánnak a munkacsoport keretében. A nemzetközi szakértők és a hazai szakemberek is egyetértettek abban, hogy a kutatás célja, amely a nemzetközi szervezetek válságkezelési tapasztalatait és az elmúlt két évtizedben kifejtett hatásait kívánja vizsgálni rendkívül izgalmas és ambiciózus. A kidolgozó munka során mindenképpen ügyelni kell majd a különböző területek (ENSZ, EBESZ, EU, NATO, AU) felelőseinek arra, hogy a részletek és az elérni kívánt célok kellő egyensúlyát megteremtsék. A nemzetközi munkacsoport következő megbeszélése előreláthatólag 2017. március 23-24-én lesz Budapesten. 

Cimkék: KÖFOP, workshop, 2016

Önkormányzati rendészet itthon és külföldön

    • itthon kulfoldon 1
    • itthon kulfoldon 2
    • itthon kulfoldon 3
    • itthon kulfoldon 5
    • itthon kulfoldon 6
    • itthon kulfoldon 4
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéke nemzetközi workshopot rendezett a Ludovikán. A workshop a hazai önkormányzati rendészet aktuális helyzetét, problémáit, valamint a külföldi önkormányzati rendészet egyes modelljeit mutatatta be, egyúttal szakmai konzultációs lehetőséget biztosított a helyi rendészetben érintett önkormányzati rendészetek vezetői számára. A programon több mint hatvan szakember vett részt az ország számos településéről, nagy számban jelentek meg rendőri és önkormányzati rendészeti vezetők, valamint a téma iránt érdeklődő szakemberek.

A workshopot Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy (nyá.), dékán nyitotta meg, aki kiemelte a szakterület jelentőségét és az önkormányzati rendészet képviselőinek a támogatását kérte a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék munkájához és a megkezdett kutatásokhoz.

Dr. Christián László tanszékvezető, a workshop vezetője, moderátora nyitotta meg az előadások sorát, az önkormányzati rendészet múltja, jelene és jövője témában. A történelmi gyökerek mellett bemutatta a rendszerváltás rendészeti aspektusait és rávilágított az önkormányzati rendészet elmúlt szűk három évtizedének jelentős mérföldköveire. A tanszékvezető ismertette a jelenleg folyó önkormányzati rendészeti kutatást és az eddigi eredményekből levonható következtetéseket is.

Budapest kétszintű önkormányzati rendszerével összefüggésben, a jelenlegi szabályozásból fakadó jogalkalmazási nehézségekről beszélt Hermann Gábor, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság igazgatóhelyettese. Egy fővárosi problématérképet vázolt a hallgatóság elé, megoldási javaslatokat is bemutatva. Lelesz György, Debrecen Közterület Felügyelet intézményvezetője előadásában bemutatta Debrecen rendészeti múltját, példákkal illusztrálva, hogy milyen rendészeti tárgyú szabályokat, rendeleteket hoztak Debrecen városában a XVII-XIX. században, majd a hatályos hazai önkormányzati rendészeti jogszabályokból fakadó problémákra mutatott rá.

Dr. Bacsárdi József, PhD hallgató, Bábolna aljegyzője különböző külföldi rendészeti modelleket ismertetett, felvázolta Ausztria, Kanada és Spanyolország helyi és önkormányzati rendészetét. Külföldi önkormányzati rendészeti szerv képviseletében vett részt a workshopon Tóth Sándor, az Észak-Komáromi Önkormányzati Rendőrség parancsnoka, aki Szlovákia és Észak-Komárom önkormányzati rendészetéről tartott előadást.

A rendezvény hozzászólásokkal és konzultációkkal zárult. Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet vezetője, Danielisz Béla, a fővárosi önkormányzat városrendészeti bizottságának volt elnöke, Kardos Pál, a Zuglói Önkormányzati rendészet vezetője, Dr. Fekete Csaba, c. rendőr dandártábornok, a Pest Megyei rendőrfőkapitány rendészeti helyettese is megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel.

„A szakmai fórum sikeres és hasznos volt, hiszen az önkormányzati rendészet egy kevésbé ismert és kutatott terület, ezért a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéken alakuló kutatócsoport igyekszik egy alapkutatás révén ezt a hiányt pótolni” - hangsúlyozta a rendezvényt szervező Christián László r. alezredes, a tanszék vezetője.

Cimkék: workshop, 2016

Kari Tanács alakuló ülés

    • kari tanacs valasztas 1
    • kari tanacs valasztas 2
  • Előző
  • Következő

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy (nyá.), dékán vezetésével a napokban megválasztott új tagjaival megtartotta alakuló ülését a Rendészettudományi Kar Kari Tanácsa.

A Kari Tanácsa választott tagjainak mandátuma 2016. december 12-én lejárt. Az új tagok megválasztására és a szavazatok leadására december 5-ig volt lehetősége a Rendészettudományi Kar munkatársainak.  

Választott tagok:

Vezető oktatók (egyetemi/főiskolai tanár, docens)

1.

Prof. Dr. Blaskó Béla

2.

Prof. Dr. Fórizs Sándor

3.

Dr. Freyer Tamás

4.

Dr. Major Róbert

5.

Prof. Dr. Ruzsonyi Péter

6.

Dr. Szendrei Ferenc

Póttagok

1.

Prof. Dr. Sallai János

2.

Prof. Dr. Kozáry Andrea

Más oktatók (adjunktus, tanársegéd)

1.

dr. Frigyer László

2.

dr. Szilvásy György Péter

Póttagok

1.

Dr. Sivadó Máté

2.

Dr. Simon Gabriella


Nem oktatói munkakörbe dolgozó tanár (tanár/ szaktanár, nyelvtanár, gyakorlati oktató, tudományos/fő/munkatárs)

1.

dr. Gáspár Miklós

2.

Girhiny Kornél

3.

dr. Szendi Antal

Póttagok

1.

dr. Nyitrai Endre

2.

Forgács Judit

Egyéb munkakörben foglalkoztatott kari dolgozók

1.

dr. Hegedüs Judit

2.

Paplogó Edit

3.

dr. Verhóczki János

Póttagok

1.

Kallós András

2.

Kissné Teleki Fruzsina


Átvette rektori kinevezését Patyi András

    • fokep
    •  dsc5473 2
    •  dsc5506 2
    •  dsc5515 2
  • Előző
  • Következő

Ma délelőtt átvette rektori kinevezését Prof. Dr. Patyi András. A három évre szóló dokumentumot Áder János köztársasági elnök adta át az egyetem vezetőjének a Sándor Palotában.

Patyi András 2012. január 1-je óta vezeti az egyetemet, jelenlegi megbízatása ez év végén jár le. Az új megbízatásra szóló rektori pályázati eljárás idén szeptemberben zárult le a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Először az intézmény szenátusa 32 igen szavazattal, majd a Fenntartói Testület is támogatta a rektor pályázatát.

Az októberi Bonum Publicumnak Patyi András azt nyilatkozta, hogy többek között azért is pályázott újra az intézmény vezetésére, mert még nem végzett el mindent, amit korábban eltervezett. „Szeretném befejezni munkatársaimmal a közösen elkezdett építkezést. Ugyanakkor az egyetem szellemi fejlesztését is folytatni szeretném, hiszen az soha nem záródhat le. Önmagában az egyetemi lét is folyamatos fejlődést igényel, hiszen új tudás, új könyvek, publikációk jelennek meg, a tudomány és a szakmai ismeretanyag állandóan gyarapszik. (…) a munka, amit még 2011-ben elkezdtünk, még nem zárult le, és sajnáltam volna, ha a rengeteg befektetett munka elveszik, ha a családomtól elvett idő hiábavalónak bizonyul. Nyilván erőt adott a folytatáshoz az is, hogy azok, akik annak idején felkértek arra, hogy vezessem ezt az egyetemet, számítottak rám a továbbiakban is. A szenátusi szavazás azt jelezte, hogy az intézményen belül is jelentős többségben vannak, akik támogatták a pályázatomat, és az FT döntése is azt mutatta, hogy a megrendelők is elégedettek velem. Ezek számomra nemcsak formális lépések, hanem ez az a bizalom, ami arra sarkallt, hogy érdemes folytatni a munkát”- tette hozzá.

A 2019. december 31-ig szóló időszakra számos terve van. Mint mondta, az NKE jogi értelemben fiatal intézmény. „Hiába tettünk már le sokat az asztalra, még nagyon sok elvégzendő munka vár ránk, fizikai és szellemi értelemben is. Ahogy azt rektori pályázatomban is írtam, ennek a munkának a kereteit az egyetem Intézményfejlesztési Terve és Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája adja, valamint a campus-beruházással kapcsolatos feladatok. Sosem csináltam titkot abból, hogy a legnagyobb intézményi és szellemi jogelődnek a Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát tartom. A hagyományok ismerete és szeretete segít az értékek megértésében és közvetítésében, melyek közül az egyik legfontosabb a tisztelet: a nemzet, a tudás, az emberi jogok, a közösségek, a parancsnok, az alárendeltek, és legfőképp a hallgatók tisztelete, hiszen ők azok, akik a haza, a köz szolgálatára esküsznek fel.” Az interjúban kiemelte: „…nem azt a képet kell fenntartanunk, hogy jó egyetem szeretnénk lenni, hanem azt, hogy jók vagyunk, és egyre jobbak szeretnénk lenni. Ehhez nagyon fontos a képzésfejlesztés és az intézményi stabilitás, továbbá a nemzetközi tudástranszfer erősítése, valamint a szervezet- és közösségépítés, amelynek nagyon fontos eleme a Ludovika Campus –projekt”.

Kinevezéséhez gratulálunk!


Szöveg: Horvátth Orsolya

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A hét könyve: A magyar jogrendszer állapota

    • magyar jogrendsz bor
    • m jogrendsz borito
  • Előző
  • Következő

A Kari Könyvtár munkatársainak könyvajánlója:

A magyar jogrendszer állapota
Szerkesztette: Jakab András, Gajduschek György
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet, 2016
.

„Ennek a kötetnek az a célja, hogy tudományos igényességgel és interdiszciplináris módszerekkel áttekintse a magyar jogrendszer aktuális állapotát. A jogászi tárgyalásmód rendszerint megelégszik a szabályozás dogmatikai nyelvezetű bemutatásával, mi azonban úgy véljük, hogy ez elégtelen a jogrendszer állapotának érdemi megértéséhez, ezért a társadalmi környezetet (lehetőleg statisztikai adatokkal alátámasztva), a vélhető hatásokat, a szabályozások célját, valamint társadalmi elfogadottságát is vizsgáljuk. Arra biztattuk ezért szerzőinket, hogy a szokásos kontinentális jogászi megközelítésmódtól eltérően az adott kérdésre vonatkozóan a jövőre vonatkozó jóslásokat vagy legalábbis valószínűsítéseket is vegyenek be elemzésükbe, továbbá ahol szükségesnek tartják, ott javaslatokat is fogalmazzanak meg a változtatásra. A szerzőket bátorítottuk a hagyományos jogászi stílustól eltérően az áttekintő szöveges vagy numerikus táblázatok, adott esetben grafikonok alkalmazására is. Azt reméljük, hogy a mintegy harminc tanulmány által adott áttekintés egyaránt hasznos lehet az egyetemi oktatásban, a gyakorlati jogászok munkájában és a közélet iránt érdeklődők számára is. Hagyományteremtő szándékkal először 2016-ban tesszük közzé a kötetet, amelynek felújított kiadásait a jövőben reményeink szerint mindig rendszeres időközönként publikálnánk..… ” (Részlet a szerkesztők előszavából)

A kötet tanulmányai között megtaláljuk önálló fejezetben az új Büntető Törvénykönyv elemzését (Hollán Miklós),  és Karunk szerzőjének (Christián László) tollából a Rendőrség és rendészet című fejezet elemzi a rendőrség működését a jogrendszert működtető szervezetek sorában.

A könyvben található írások:

  • Jakab András, Gajduschek György: Előszó

I. A JOGRENDSZER KÖRNYEZETE

  • Tölgyessy Péter: Politika mindenekelőtt (Jog és hatalom Magyarországon)
  • Gajduschek György: Közpolitikai célok megjelenése a jogban
  • Gyulai Attila, Ságvári Ádám: A politikai pártok jogrendszerre vonatkozó ígéretei a 2014-es választások során
  • Gajduschek György: Jogtudat és értékvilág – mint a magyar jogrendszer környezete
  • Szalai Ákos, Jakab András: Jog mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája
  • Herbert Küpper: A magyar jogi kultúra egyes jellegzetességei összehasonlító perspektívából
  • Varju Márton: A magyar jogrendszer és az Európai Unió joga: tíz év tapasztalatai
  • Uitz Renáta: Nemzetközi emberi jogok és a magyar jogrend

II. SZABÁLYOZÁSOK

  • 2012–2015: Az Alaptörvény
  • Jakab András, Szilágyi Emese: Sarkalatos törvények a magyar jogrendben
  • Menyhárd Attila: Az új Polgári Törvénykönyv
  • Hollán Miklós: Az új Büntető Törvénykönyv
  • Kun Attila: Az új munka törvénykönyve

III. A JOGRENDSZERT MŰKÖDTETŐ SZERVEZETEK

  • Bencze Mátyás, Badó Attila: A magyar bírósági rendszer hatékonyságát és az ítélkezés színvonalát befolyásoló strukturális és személyi feltételek
  • Gárdos-Orosz Fruzsina: Alkotmánybíróság 2010–2015
  • Hack Péter: Az ügyészség
  • Sulyok Tamás: Az ügyvédi hivatásrend
  • Kovács Éva, Hajnal György: A magyar központi államigazgatás változásai a rendszerváltástól 2015-ig
  • Horváth M. Tamás, Józsa Zoltán: Az államigazgatás helyi és területi szervei: koncentráció és koncentrátum
  • Pálné Kovács Ilona: Modellváltás a magyar önkormányzati rendszerben
  • Csink Lóránt: Az ombudsman
  • Smuk Péter: Az Országgyűlés
  • Németh Gabriella: Az igazságügyi szakértők és a bírósági végrehajtók
  • Czoboly Gergely: Közjegyzők
  • Christián László: Rendőrség és rendészet
  • Bodnár Eszter: Választási szervek

IV. KIHÍVÁSOK

  • Ligeti Miklós: Korrupció
  • Czoboly Gergely: A polgári perek elhúzódása
  • Pápai-Tarr Ágnes: A büntetőperek elhúzódása
  • Gajduschek György: Előkészítetlenség és utólagos hatásvizsgálat hiánya
  • Hörcher Ferenc: Értékközösség(ek) és értékkonfliktus(ok) a magyar politikai közösségben
  • Boda Zsolt: Bizalom, legitimitás és jogkövetés
  • Nagy Csongor István: Esettanulmány a jogbiztonsággal kapcsolatos problémákról: a választottbíráskodásra vonatkozó szabályozás változásai

V. FÜGGELÉK

  • Jakab András, Lőrincz Viktor: A jogrendszerek mérése indexek segítségével
  • Körtvélyesi Zsolt: A magyar jogászképzés 2015-ben – a jogi karok helyzete
  • Fónai Mihály: A jogászok szociológiai jellemzői: létszám, foglalkozás, kor és nem szerint

A kötet teljes szövege letölthető az internetről:

http://jog.tk.mta.hu/a-magyar-jogrendszer-allapota-kotet

A Kar könyvtárában megtalálható példány elérhetőségi adatai a könyvtári katalógusban:

https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=details.glu&loid=414958

Cimkék: könyvajánló, 2016

Díjazott lett a pályamű

    • dijazott palyamu kicsi
    • dijazott palyamu
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminalisztikai Intézet Krimináltaktikai és Metodikai Tanszék oktatói Tisztjelölt hallgatók a Kriminalisztikai megismerés startkövénél címmel a Rendőrség Tudományos Tanácsának pályázatán a második díjat érdemelték ki.

„A pályamű egy, a tanszékünk által szervezett, a Rendészettudományi Karon, szeptember elején végrehajtott stilizált baleset észlelését dolgozta fel az eseményt érzékelő elsőéves hallgatók szemszögéből, az általuk kitöltött anonim tesztkérdések segítségével” – hangsúlyozta Dr. Tirts Tibor r. őrnagy, a tanszék oktatója. Majd hozzátette: „A több mint száz kitöltött kérdőív értékelése után pályamunkánkban több közvetlen és közvetett észlelési anomáliát tártunk fel, mely további vizsgálatok tárgyát képezheti a jövőben.”

Cimkék: beszámoló, 2016