Szűkítés



Kiválasztott Címke

Bonum Publicum

Minden Címke 289


Jelenleg 20 bejegyzés található Bonum Publicum cimkével

Fél éve a Magatartástudományi Intézet élén

    • haller jozsef

Dr. Haller József egyetemi docens, az MTA doktora fél éve irányítja a Rendészettudományi Kar Rendészeti Magatartástudományi Intézetét. A biológus végzettségű tudós harminc éve kutat az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében, ahol a Magatartás Neurobiológiai Osztályt vezeti. Szakterülete a magatartás neurobiológiája. Kutatási témái között szerepel az agresszió, a szorongás neurobiológiája, az abnormális agresszió hormonális és idegrendszeri szabályozása.  Úgy véli, valaki annak a területnek válhat a szakértőjévé, amelyet évtizedek óta kutat.


Hogyan került kapcsolatba a biológia tudományával?

Haller József: Mindig is érdekelt az állatok viselkedése, édesapámmal sokat jártam az erdőbe, volt alkalmam megfigyelni őket. Az első „tudományos cikkemet” tizenkét éves koromban írtam az iskolám lapjába. Kutató kisbiológus néven meghirdetett programban vettem részt, a hangyák viselkedésének a vizsgálatáról írt munkámmal első helyezését értem el. Azt kutattam, hogyan találják meg a táplálék felé vezető optimális útvonalat két pont között. Megállapítottam, hogy a hangyák szaglása rendkívül jó.

Időközben a magatartás neurobiológiája vált a szakterületévé.

H. J. A szakterületem a magatartás, elsősorban az agresszió, a szorongás és a traumás zavarok kutatása, valamint ennek neurobiológiai alapjai. A kutatócsoportommal modellezni kezdtem az emberi pszichopátiás jelenségeket. Az egyik általunk modellezett jelenség az agresszivitással járó pszichopatológiákhoz kapcsolódik. Korábban ezeket a kórképeket egyszerű laboratóriumi tesztekkel vizsgálták. Mi voltunk az elsők, akik rájöttünk, hogy ha az emberi pszichopatológiák kiváltó tényezőinek (etiológiai faktorainak) tesszük ki az állatokat, abnormális agresszió alakul ki náluk, amelynek egyik legfontosabb sajátossága a fajra nem jellemző agresszió, például a sérülékeny testfelületek (fej, torok, has) támadása. Munkánk nyomán több kutatócsoport is saját fejlesztésbe kezdett. Jelenleg két modellel dolgozunk. Az egyik az antiszociális személyiségzavarra jellemző ún. „hidegvérű” agresszió, a másik az időszakosan jelentkező, explozív zavarra jellemző fokozottan emocionális agresszió. Mindkét zavarnak köze van az erőszakos bűnözéshez, de más okokra vezethetők vissza (ezeket az okokat modelleztük), eltérő környezetben jelennek meg, és eltérnek a kezelési lehetőségeik is. Jelenleg ezen abnormális viselkedések mechanizmusait sejt- és idegsejtszinten próbáljuk tisztázni. Olyan mechanizmusokat tanulmányozunk, amelyek kutatása néhány éves múltra tekint csupán vissza. Azt is vizsgáljuk, hogy az állatoknál megfigyelt jelenségek milyen mértékben alkalmazhatók az emberi abnormális (pszichopatológiás) agresszióra. Engem leginkább mindig az ember érdekelt. Azért foglalkoztam állatokkal, mert rajtuk sokkal több minden vizsgálható, mint az emberen. A humán kutatás nehezebb, több pénzbe kerül, bonyolultabb az engedélyeztetési eljárás, ami lassítja a munkát.

Mit kutat jelenleg?

H. J. A traumák viselkedési következményeivel foglalkozom. Ez olyan stressznek az átélését jelenti, amelynek hosszú, akár évtizedekig zajló következményei lehetnek, és komplex zavart okoznak: szorongást, depressziót, pszichózist, skizofréniaszerű tüneteket, alvászavart, és agresszivitás komponense is van.

Ha valakit trauma ér, mindenképpen jelentkeznek ezek a tünetek?

H. J. Nem feltétlenül. A poszttraumás stressz zavar első leírása a nemi erőszakot átélt nők vizsgálata során született meg, azonban ez a hetvenes évek elején nem keltett olyan nagy feltűnést. Ám amikor Vietnámból hazatértek a háborús veteránok, a poszttraumás stressz zavar okozta viselkedési problémák olyan méretűvé váltak, hogy speciális kórházakat kellett felállítani a kezelésükre. Ekkor kezdték el tudományosan is vizsgálni a kérdést. Azóta már kiderült, hogy sok minden okozhat poszttraumás stressz zavart: akár az állás elvesztése, ha reménytelen helyzetbe kerül valaki vagy amikor életveszélyes betegség jelentkezik a családban. Egy háborús trauma az emberek harminc-negyven százalékánál idéz elő problémát, egy halálos betegség a családban, egy állás elvesztése csupán három-négy százalékuknál. Egyes emberek kiheverik, de vannak, akik nem tudnak túllépni rajta, a kezelésük nagyon nehéz és hosszú ideig tart. A vietnámi katonák esetében, akiknél öt év eltelte után is fennállt ez a zavar, örök életükben meg is maradt. A betegség kezelésére kétféle terápia létezik: az egyik a pszichoterápia, a másik a gyógyszeres kezelés. Ezek tüneti kezelések, és az okokat nem tudják megszüntetni. A kutatásunk arra irányul, hogy azonosítsuk azokat az idegrendszeri elváltozásokat, amelyek a trauma következtében kialakulnak, és így olyan gyógyszeres kezeléseket lehessen kifejleszteni, amelyek nemcsak a tüneteket képesek kezelni, hanem meg is szüntetik ezt az állapotot. Ez egy intenzíven kutatott terület, amelynek az az oka, hogy folyamatosan vannak háborúk, de traumát okoz a migráció is, a migránsoknak ugyanis megváltozik a pszichikumuk.

Oktatott az ELTE-n, a SOTE-n, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, valamint a Szent István Egyetem Biológiai Intézetében. Hogyan kapcsolódott be a Rendészettudományi Karon végzett munkába?

H. J. Az volt az előzménye, hogy 2013-ban a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központjának a vezetője, Farkas István ezredes megkeresett, aki azt szerette volna a segítségemmel megtudni, hogy miért van az, hogy a kiképzésre érkező rendőröknek csak egy része teljesít jól szélsőségesen stresszes körülmények között. Az is érdekelte, hogy ez előre jelezhető-e. Nagyon megtetszett a téma, felkeltette az érdeklődésemet. Először videó-felvételekkel és szívritmus-regisztrációkkal dolgoztam. Ennek során a viselkedés és a szívritmus között érdekes összefüggéseket találtam. Azt tapasztaltam, hogy a kiképzés extrém stresszhelyzetei egyes embereknél szívritmuszavart okoznak, ami befolyásolja viselkedésüket. Pályázatot nyújtottunk be, amelynek a segítségével a jövőben is aktívan folytatjuk ezt a rendkívül érdekes munkát.

Milyen kutatási témákat, irányokat jelölt ki a Rendészeti Magatartástudományi Intézetben?

H. J. Olyan kutatási irányokat indítunk el, amelyek szorosan kötődnek a hallgatóinkhoz. A kollégákkal közös fejlesztésekbe kezdtünk. A létszám- és eszközfejlesztésre is nagy hangsúlyt fektetek a jövőben.

Az egyetem fontos jellemzője a kutatás. Ön szerint mi a kutató legfőbb jellemzője?

H. J. Alapvetőnek tartom a fegyelmezett gondolkodást, aki ugyanis nem képes rendet tartani a fejében, más foglalkozást űzhet ugyan, de kutató nem lehet. A kutató fontos jellemzője, hogy olyan mélységekig merül el a valóság valamely aspektusában, amely a kívülálló számára már túlzásnak tűnhet. Szükséges továbbá egyfajta vonzalom a rendkívül alapos és sokirányú tudás iránt. Már egyetemista koromban kutató akartam lenni. Amikor elolvastam egy fejezetet az egyetemi jegyzetekből, nem a tudás érzése alakult ki bennem, hanem kérdéseim támadtak, amelyeket szerettem volna tisztázni. A kérdések egy részére választ kaptam más könyvekben, néha azonban a választ csak kutatással lehetett megtalálni. Ezért lettem kutató. Megjegyzem, a tudás, amelyet szereztem életem során, kutatóként soha nem lehet számomra elegendő.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

A cikk teljes terjedelmében a Bonum Publicum júliusi számában olvasható.


„Európa tőlünk tanulta a szakmát” - 68 éve a rendőrség szolgálatában

    • less ferenc 1 rendvedelem
    • kutya
    • rendvedelem keszi 2
    • rendvedelem
    • rendvedelem dunakeszi 2
    • rendvedelem dunakeszi
    • rendvedelem keszi
    • rendvedelem keszi 3
  • Előző
  • Következő

Az ember és a kutya kapcsolata a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Számos emlék tanúskodik arról, hogy az ember és a kutya társulásából milyen értékes előnye származott az emberiségnek. Ez a szolgálati kutyák estében sincs másképp, akik ugyanúgy a hazát szolgálják, mint gazdáik. Minderről a dunakeszi kiképzőközpontban személyesen is meggyőződhettünk.



A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ Dunakeszin, egy 27 hektáros területen található. Jogelődjét a belügyminiszter kezdeményezésére 1948-ban alapították meg Budapesten. A rendőrkutyák képzése Kispesten és Budapesten, a Hős utcában kezdődött, majd az 1970-es évek elejére a magyar fegyveres szervek központi kutyavezető-képző és kutyakiképző bázisává alakulhatott. A központ ellátja a kutyavezetők és szolgálati kutyák képzésére, a szolgálati állatokkal kapcsolatos szakterület felügyeletére vonatkozó feladatokat, valamint – az ORFK utasítása alapján – az Európai Rendvédelmi Kutyakiképzők Rendőrségi Hálózata, a Kynopol titkársági feladatait is.

Az ember és a kutya kapcsolatát nagyban meghatározza a gazda intellektusa, ami a kutyája viselkedésében tükröződik. A kutya intellektusa csak annyiban juthat érvényre, amennyiben az emberrel kapcsolatba lép. A szolgálati kutyát a megfelelő kiképzés után fajtája, alkata, tekintélyt parancsoló megjelenése, idegrendszeri tulajdonságai, érzékszervi képességei teszik alkalmassá feladatai ellátására. Képzettségétől függően alkalmazzák őket bűnügyi, közbiztonsági, személy- és vagyonvédelmi, határőrizeti és más speciális feladatok végrehajtására. A rendőr és a kutya együttesen teljesít szolgálatot a közrend védelmében, a bűnelkövetők, veszélyes anyagok vagy tiltott kábítószerek felkutatásában.

Less Ferenc alezredes, a Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ vezetője 2014 márciusától vesz részt az intézmény munkájában, előtte csapatszolgálati rendőrként dolgozott a Készenléti Rendőrségnél. 2012-ben került kapcsolatba szolgálati állatokkal. Elmondta, hogy nem ismer a rendőrségen belül olyan még egy ilyen régi múltra visszatekintő szervezetet. A Kutyakiképző és az Állatfelügyeleti Központ két osztályán, a Kutyakiképző és az Állatfelügyeleti Osztályon 35 fős állomány teljesít szolgálatot. Feladatuk a kutyák, a kutyavezetők és a szolgálati ebek képzése, a szaktanfolyamok, tanfolyamok, továbbképzések, minősítések megszervezése, lebonyolítása, a szolgálati kutyák és lovak felügyelete az ország területén, valamint az utánpótlás kutyák tenyésztése, beszerzése. Kéthetente szerdánként kutyavásárt rendeznek. A legfrissebb adatok szerint összesen 631 kutya szolgál a rendőrségnél. A központban járőrkutyákat, tömegkezelésre is bevethető, nyomkövető, általános rendőr-, kábítószer-, robbanóanyag-, személy-, tetem-, tűzfészek-kereső, szagazonosító kutyákat, valamint őrkutyákat is képeznek.

Az alezredes emlékei szerint az intézmény a ’90-es években élte fénykorát, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy parancsnoksága idején, aki 1983-ban lett a BM Kutyavezető-képző Iskola vezetője. Ebben az időszakban egy kutatócsoport segítségével teljesen új alapokra helyezték a korábbi képzési rendszert, majd előbb a honi bajnokságot, utóbb a szolgálati kábítószer-kereső kutyák, valamint a szolgálati robbanóanyag-kereső kutyák Európa-bajnokságát is megnyerték. A győzelem hatására a világ számos pontján oktatták angol nyelvű tankönyvükből a kábítószer-ellenes kiképzés taktikáját és metodikáját.

„Azóta azonban csak minimális fejlesztések történtek, közel egymilliárd forintos beruházásra lenne még szükségünk” – tudtuk meg az alezredestől. akinek az igazgatása alatt működő központ kiemelkedő szakmai tevékenységét nemrégiben oklevéllel ismerte el az emberi erőforrások minisztere. „A kutyáink bűnügyi és közrendvédelmi szakterületen dolgoznak, egyes megyékben öt kutya szolgál, némelyikben ötven” – mondta az alezredes. A legnagyobb igény ma a járőrkutyákra van. A legjobb kutyás rendőr partnerként kezeli kutyáját, aki általában 6–11 évig szolgál mellette. Ha még életükben fejeződik be a munkájuk, néhány ezer forint jelképes összegért megtarthatják őket a gazdáik. „Általában nem mérjük föl a szolgálati kutyák értékét, de az köztudomású, hogy a bekerülési értékük 300 ezer forint, a tanfolyam díja pedig szintén közel ennyi. A jól képezett kutya értéke ugyanakkor külföldön milliós nagyságrendű. Az osztrákok megveszik a kölyköket és a rendőrök maguk nevelik fel őket” – árulta el az alezredes, aki a legnagyobb sikerüknek azt tartja, hogy idén sikerült annyi kutyát venni, mint amennyire szükségük van, ezáltal a pótigényeket is ki tudják elégíteni, valamint egy kisebb felújítás is elkezdődik az objektum területén.

A kilencvenes években még két nagy főzőüstben főztek az ebeknek, ma már az átalakított, speciálisan berendezett konyhahelyiséget a bűnügyi technikusok képzésére, oktatókabinetként használják. Napjainkban ugyanis az állatok már előre készített takarmányt, kutyatápot fogyasztanak, a pihenőhelyükön pedig mindig friss ivóvíznek kell lennie. Az állatorvosi vizsgálatok, a kiképzők, kutyatenyésztők azonban megállapították, hogy a vegyes táplálkozás a legmegfelelőbb a kutyák számára. Elengedhetetlenül fontos, hogy az állatok a szolgálat során jó kondícióban legyenek, egészségesen éljenek.

Schindl Róbert r. őrnagy tíz éve dolgozik Dunakeszin kiképzésvezetőként és tanfolyamparancsnokként. Előtte 15 évig a bűnügyi technikán teljesített szolgálatot kutyáival, ez a második szolgálati helye a rendőrségnél. „Elhivatottság és a kutyák feltétlen szeretete szükséges ehhez a munkához” – fogalmazott az őrnagy, aki 16 évesen kapta az első németjuhászát. Munkakutya-kiképzéssel is foglalkozott, ennek kapcsán került kapcsolatba a rendőrkutyákkal is. A civil életében munkakutya-sporttal, pontosabban annak nyomkövetésből, engedelmességi és őrző-védő munkából álló IPO ágával foglalkozik, ami tulajdonképpen a rendőri munka szimulációja. Az őrnagy négyszer állt már dobogón az országos rendőrnyomozó-kutyavezetők versenyén, erről beszélve Janza vezérőrnagy egyik gondolatát idézte: „a legnehezebb mindig a csúcson lenni”. Arra a kérdésre, hogy lehet-e szabadságra menni ebből a munkából, azt válaszolta, hogy mindig olyan programot választ a családjával a munkaszüneti napjain is, ahová a kutyákat is vihetik. Nyugdíjas rendőrkutyája tíz, fiatalabb társa pedig hároméves. Az ebeknek avatási számuk és nevük is van: Donner germán mitológiai nevet kapott, a mennydörgés istene után, Sammo, a másik névadó pedig rendőrt, harcost alakított a ’90-es évek végi akciófilm-sorozatban. Az őrnagy mindig is bízott abban, hogy kutyája névadója tulajdonságait viseli majd. „A kiképzés során az állatokat feladatonként motiváljuk, lehet azt labdával vagy kedvenc játékkal, esetleg jutalomfalattal. Kiválasztásuknál a zsákmányszerző ösztönére építünk” – mondta el az őrnagy, aki a pisztolynál hatékonyabbnak, humánusabbnak tartja – a jogszerűség és a szakszerűség keretei között – az állomány tagjának tekinthető rendőrkutyát.

A vonatkozó ORFK-utasítás tartalmazza, hogy a jó harckészültség érdekében az egyes szakterületeken hetente milyen időtartamú szinten tartó képzésre van szüksége a kutyának és a vezetőjének, hiszen mindketten folyamatos készenlétben állnak. A járőrkutyának meg kell tanulnia, hogy támadás esetén vezényszó nélkül is elhárítsa azt, de indokolatlanul nem támadhat. Mindezt a járőrkutya-vezetői szaktanfolyamon sajátítják el a kutyák és a kutyavezetők, és minden évben minősítő vizsgát is tesznek. Az őrnagy szerint a kutya munkája sok ember életét megkönnyíti, csökkenti a költségeket, illetve nagy segítséget jelent a rendőröknek a felderítések és az elfogások során.

Látogatásunk idején az ország megyéiből érkezett járőrök éppen három és fél hónap időtartamú, bentlakásos alapképzésen vettek részt. Csoportos harci játékot és szituációs feladatokat láthattunk, a vizsga előtt álló szolgálati kutyákkal. Az volt a cél, hogy elsajátítsák, miként tudják szájkosárban és póráz nélkül az elkövetőt harcképtelenné tenni, a menekülő személyt kibillenteni az egyensúlyából. Csak a megfelelő fizikai állóképességgel rendelkező rendőrök jelentkezhetnek kutyavezetői tanfolyamra. A kutyával meg kell értetni, hogy vezetője megfelelő dominanciával rendelkezik. Ez felkészülést igényel, fontos az összhang a kutya és a rendőr között.

Maticsek János ny. r. főtörzszászlós, rendőrségi tanácsos, 1979 óta foglalkozik kutyás kiképzéssel, amelyet nem egyszerűen hivatásnak, hanem életformának tekint. Az elmúlt negyven év egyik legnagyobb sikerének azt tartja, hogy Európában egyedülálló módon megszervezték a bányamentő kutyák tanfolyamát, akik azóta 13 embert életét mentették már meg. Egy pályázat keretén belül méreg- és tetemkereső kutyákat is képeztek a Madártani Egyesület számára, akiknek két és fél év alatt hatezer találatuk volt. „Mindnyájunknak az a legnagyobb elismerés, ha értesülünk az általunk kiképzett kutyák és vezetőik eredményes munkájáról. Európa is tőlünk tanulta a szakmát” – mondta büszkén Maticsek János.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Az írás a Bonum Publicum júliusi számában jelent meg.


A 43. tisztavató ünnepségére készül az RTK

    • tisztavatas bp cikk 1
    • tisztavatas bp cikk 2
  • Előző
  • Következő

A korábbi évek hagyományainak folytatásaként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara idén is a Budai Várban tartja tisztavatási ünnepségét, melyre megkezdődött a felkészülés, a végzős évfolyam díszzászlóaljjá alakult. A végzett hallgatók a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, Orbán Viktor miniszterelnök és a tábornoki kar jelenlétében teszik le a tiszti esküt, tiszti kinevezést kapnak és a rendészeti szerveknél végzettségüknek megfelelő beosztásokat tölthetnek be. A Rendészettudományi Kar és jogelődje, a Rendőrtiszti Főiskola a 43. tisztavató ünnepséget rendezi meg idén, tizennyolcadszor a várban, ebből harmadik alkalommal a Kapisztrán téren. Az előkészületekről, a múltról, a jelenről, érzésekről Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán, kiképzők és hallgatók osztották meg gondolataikat.

Kallós András r. alezredes, az RTK Kiképzési és Nevelési Osztályának a vezetője 2004. óta a tisztavatás vezénylő parancsnoka.  Kollégáival a többéves rutin ellenére, minden évben alaposan és lelkiismeretesen készül arra, hogy a végzett hallgatók az ország és a rendészeti szervek vezetői, a történelmi jelképek, valamint szüleik és hozzátartozóik előtt  tegyenek ünnepélyes esküt. A végzős évfolyam díszzászlóaljjá alakult a tisztavatási felkészülés első napján, melynek során napi öt-hat órát intenzíven gyakorlunk. „Ez az idő nagyon rövid, hiszen egyrészt teljesen új összetételben gyakorolnak a díszszakaszok, más rendezőelvek alapján kell összeállítanunk a hallgatókat, másrészt, a rendelkezésre álló napok alatt a diplomaátadó ünnepség és a rendészeti szervek „befogadó” ünnepsége is fontos esemény” - hangsúlyozta az alezredes hozzátéve azt, hogy a tisztavatás felkészülését is vezető vezénylő parancsnoknak a záróvizsgák nehézségein túljutott hallgatókat egy embert próbáló feladat a tisztavatási ünnepségre való felkészítés. „Lelkesíteni kell őket, fegyelmezni, fel kell vállalni esetenként egyes, az alaki feladatokat nem megfelelő szinten végrehajtó hallgatókkal történő többletgyakorlást.”

Erdelics Tibor gazdaságvédelmi nyomozói szakirányon végzős hallgató, akit a tanárai általános iskolás kora óta a színészi pálya felé próbálták orientálni, azonban ő gyerekkora óta rendőr szeretne lenni. Hamarosan valósággá válik az álma, nyomozó lesz.

A hallgatók életébe a képzés rendszerességet hozott, kitartóbbak lettek, az önkontroll, a céltudatosság, az alázat és a tisztelet is az életük részévé vált. A rendőri hivatást szolgálatnak tekintik, hasznos tagjai kívánnak lenni a társadalomnak. A jogi tárgyak közül a legnehezebb számukra a közigazgatási jog elsajátítása volt, a legérdekesebb a büntetőjog.

A hallgatók a három év alatt pontokat gyűjthettek tanulmányi eredménytől, közéleti tevékenységtől függően. Ha egy szolgálati helyre a megadottnál többen jelentkeztek a szakaszból, a legtöbb pontot összegyűjtött hallgató határozhatott először arról, hová szeretne jelentkezni. A végzősök véleménye szerint ezért is érdemes volt kitartóan küzdeni az évek során.

Kiss Laura közlekedésrendészeti szakirányon végez, előadó lesz. Úgy véli, egy nő ugyanúgy el tudja érni a céljait ebben a hivatásban, mint bármelyik más munkahelyen. Egyértelmű számára, hogy megtalálta a helyét.

Téglás Csaba határrendészeti előadó lesz, őt mindig is vonzotta az egyenruha. A közlekedésrendészeti szakirányon végzős tanulónak egyik közeli ismerőse ajánlotta ezt a szakirányt, de a mai napig több szolgálati ág is érdekli, a későbbiek során közrendvédelmi vagy bűnügyi területen szeretne majd elhelyezkedni, ha lehetősége lesz rá. Minden vágya, hogy végre munkába állhasson annak ellenére, hogy kellemes érzésekkel gondol vissza az elmúlt évekre, hiszen – elmondása szerint- az RTK-n mindenki ismeri egymást, úgy érezte itt magát, mint egy nagy családban.

A bűnügyi igazgatási és a rendészeti igazgatási szak hallgatói elmondták, hogy évközben számos gyakorlati órájuk van. Minden nyáron egy hónap kötelező gyakorlaton vesznek részt a hallgatók, a  kinevezés előtti utolsó szakmai gyakorlat pedig már azon a szolgálati helyen zajlik, ahová a diákot ki fogják nevezni, így megismerkedhet leendő szolgálati helyével. Zsákai Lénárd ezt a gyakorlatot határrendészeti szakirányos tanulóként a Kelebiai Határrendészeti Kirendeltségen végezte. A hallgató a középiskolás kora óta erre a pályára készült.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, az NKE Rendészettudományi Karának dékánja hangsúlyozta: a három éves képzés során pszichikai és fizikai próbatételek elé állítják a hallgatókat. „Akik az alapkiképzés intenzív szakaszát eredményesen végrehajtják, sikeresen abszolválják az elkövetkezendő három évet is. Kollégáim nagyon sokat dolgoznak azon, hogy felkészítsék a diákokat elméletben és gyakorlatban egyaránt. A tisztavatás mérföldkő a hallgatók életében, be tudjuk mutatni az országnak, mit értünk el közösen a képzés ideje alatt. Büszke vagyok arra, hogy jól képzett, életerős fiatalembereket képzünk minden évben a rendvédelmi szervek számára, akik a hazáért akár az életüket is készek feláldozni” - fogalmazott a dékán.

Lőrincz Kornél r. százados 2009 óta évfolyamparancsnokként dolgozik, szolgálati szülőként definiálta azt a munkát, amit végez. A legfőbb feladata az, hogy a kollégáival a civil létből érkezett diákoknak megtanítsa a követendő normákat, felkészítse a leendő hivatásos létre. Szobaszemléket tart, ellenőrzi, hogy bejár-e órákra a hallgató. Hat éve szervezi a tisztavatás rendezvénybiztosítását, melynek során az elsőévesek a vendégek fogadásában, a sajtó képviselőinek a kísérésében, a kordonszolgálatban vesznek részt. „A munkánkat a BRFK és a Készenléti Rendőrség is segíti, idén beléptető kapuk is lesznek a bejáratoknál. Végzőseinkre mindig büszkék vagyunk a tisztavatáson” - hangsúlyozta a százados.

Az eskütétel a tisztavatási ünnepség fénypontja. Az esküt tevő hallgatók a vezénylő parancsnok vezényszavára három ujjukat esküre emelve ismétlik az eskü szövegét az előolvasó hallgató után.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény tartalmazza a fegyveres szerv hivatásos állomány esküjének a szövegét:

„Én .......................................... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, szolgálati kötelezettségemet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem; elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom; hivatásomat a magyar nemzet javára gyakorolom. (Az eskütevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!”

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


„A börtön veszélyes üzem, ahol a biztonságot garantálni kell”

    • bv szombathely
    • csoti andras bv altb
    • bv szombathely2
  • Előző
  • Következő

Beszélgetés Csóti András büntetés-végrehajtási altábornaggyal, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokával

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Csóti András bv. altábornagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a fogvatartottak foglalkoztatásáról, elhelyezési körülményeiről, a börtönök telítettségéről osztotta meg gondolatait a Bonum Publicum olvasóival, majd parancsnoki elveit is kifejtette az altábornagy, aki szerint a biztos tudás ehhez a szakmához is elengedhetetlenül szükséges.

Hogyan és mikor került kapcsolatba a börtönök világával? Miként emlékszik vissza az azóta eltelt időszakra?

Teljesen véletlenül. Életvédelmi nyomozó szerettem volna lenni, ám a tisztavatás előtt vált nyilvánvalóvá, hogy a BRFK akkori vezetője tiszti létszámstopot rendelt el. A büntetés-végrehajtás állományából jöttek hozzánk toborozni, egy alezredes beszélt nekünk a Bv. szépségeiről. Nem sokkal később már Állampusztán dolgoztam nevelőként, 1977. szeptember elsején léptem át a börtön küszöbét, azóta ennél a testületnél szolgálok.

Ön milyen toborzó gondolatokat tudna megfogalmazni?

Aki nálunk szolgál, emberi sorsokat képes befolyásolni, ugyanis mi emberekkel foglalkozunk. A börtön nagyon érdekes világ, itt minden megtörténhet. Születnek és meghalnak, házasságok köttetnek, megkeresztelkednek, tanulnak és dolgoznak, újra félresiklik az életük, de sokan fel tudnak állni, így a nagy célt, amelyet reintegrációként fogalmazunk meg, teljesíteni tudjuk. Nem tárgya, hanem alanya van a munkánknak.

Nevelői beosztásban dolgozott. Milyen emlékei vannak erről az időszakról?

A hetvenes évek végén, a legjobb pillanatban kerültem a magyar büntetés-végrehajtás szervezetébe. Ekkor az alapvető elgondolás az volt, hogy meg kell újítani a tiszti állományt. Kiváló csapatba, nevelő közösségbe kerültem, az Állampusztai Szigorított Börtönben az elítéltek öntevékeny szervezeteit alakítottuk meg. Csodálatosan teltek az évek, összetartóak voltunk és nagy eredményeket is sikerült elérnünk.

A nevelési elvek hogyan változtak az évek során?

A pályám kezdetén az átnevelés volt a kulcsszó, egyéni és csoportos foglalkozásokat tartottunk, elsődlegesen a közösségi nevelés eszközeivel. A munkánkkal sikerült személyiségváltozást elérnünk, a szabadulás után a fogvatartottak a társadalom becsületes tagjává váltak. Az elvek folyamatosan finomodtak, most már reintegrálni szeretnénk. A szabadságvesztés büntetés letöltésének ideje alatt olyan kompetenciákat, készségeket kell erősítenünk, amelyek a szabad életben valós lehetőségeket teremthetnek, ezért is helyezzük a hangsúlyt az oktatásra, a képzésre, a munkára, mint a legfontosabb felnőtt élettevékenységekre. A legkorszerűbb elvekkel terápiás foglalkozásokat is tartunk.

A fogvatartottak hány százaléka tanul és végez valamilyen munkát?

Egy fogalom alatt, a foglalkoztatás alatt kezeljük a kérdést, mert mindkettőt egyformán fontosnak tartjuk. A foglalkoztatási rátánk 87 százalékos, ami Európában az egyik legjobb mutató. Kétezer fő folytat tanulmányokat, a többiek folyamatosan nagyüzemi termelőmunkát végeznek. A két dolgot össze is tudjuk kapcsolni, ugyanis született egy döntés a belső ellátásról. Ha mi meg tudunk termelni valamit, akkor a legjobb, ha azt magunk használjuk föl és a piacon értékesítjük is. Építettünk például egy pékséget, amikor az alapkövet leraktuk, beiskoláztuk a péktanulókat. Mire a pékség felépült, a frissen végzett pékek elkezdték az üzemet működtetni. Azóta szakmaképzés folyik, vannak péktanulóink, egyrészt az elméleti ismeretek mellett a büntetés letöltése alatt gyakorlati ismereteket szereznek, másrészt megtanulják a szakmát. Előfordult, hogy az időközben szabadult fogvatartott visszajött, és már szabad polgárként levizsgázott ezekből az ismeretekből, mert fontosnak tartja, hogy legyen szakmája. Amit a pékségben előállítunk, annak a 20 százalékát a civil piacon értékesítjük. Amikor az emberek fölveszik a fehér köpenyt és a fejükre a hajhálót, megszűnnek elítélteknek lenni. Terméket állítanak elő és fontos munkát végeznek. Lekötik az energiájukat, keresményük is van, és föl tudják használni ezeket az ismereteket szabadulásuk után.

Áldozatkészen, szakszerűen, törvényesen, fegyelmezetten, mindent összevetve kiválóan végezte a munkáját a büntetés-végrehajtás tavaly- hangzott el a tavalyi évértékelőn. Ön hogyan értékeli az elmúlt évet?

A testület a tavalyi évben is hozta azt a teljesítményt, amit elvárok. Így történt az előző évben is, akkor Tasnádi államtitkár úr csillagos ötösre értékelte a Bv. munkáját, akkor, amikor én 83%-ot adtam, hiszen önmagunkkal szemben még kritikusabbak vagyunk mindig. Fontosnak tartom, hogy hatályba lépett a törvényünk, a személyi állomány képzése, felkészítése terén is jelentősen tudtunk előre lépni. Az új életpályamodell gondoskodik az állománymegtartó képesség erősítéséről, jól alakul a korfánk, az állomány sokkal képzettebb lett.

A migrációs válságból következő rendkívüli feladatok nehézzé tették az elmúlt hónapokat a Bv. számára. Hogyan élték, élik meg ezt az időszakot? Azt tapasztalhattuk, hogy példa nélküli együttműködés alakult ki a rendészeti szervek között.

A migrációs feladatok kezelésében nagy szerepünk volt. Bizalomról nyújt tanúbizonyságot a Bv. iránt az a tény, hogy Magyarország Kormánya szervezetünket képesnek tartotta arra, hogy ezeket a feladatokat végre tudjuk hajtani. Testületileg, csapatként ennek a feladatnak eleget tettünk. A legnagyobb adósságunk azonban a túlzsúfoltság felszámolása. A férőhely-bővítési programot az elkövetkezendő két évben szeretnénk megvalósítani. Ez a szervezet képes a feladatait végrehajtani. Úgy szoktam fogalmazni: kedvező szelek fújnak a Bv. felé, „ameddig nem tudjuk, hogy melyik kikötőbe akarunk elérni, addig nem lehet jó szelünk.” Úgy gondolom, hogy ismerjük a kikötőt, tudjuk, hogy milyen irányba tartunk évek óta, ezeket a kedvező szeleket be tudjuk fogni a vitorlánkba, elsődlegesen azért, mert a legfontosabb alkotóelemünk a személyzet, akik részt vesznek a napi munkavégzésben.

A túlzsúfoltság évek óta a legnagyobb problémájuk. Hány százalékos a börtönök telítettsége?

130-131% között változik a telítettségi, kihasználtsági, túlzsúfoltsági mutatónk. Ahhoz, hogy a szakmai protokolloknak megfelelő támogató környezet, mozgástér, élettér álljon a fogvatartottak rendelkezésére, ezen változtatni szükséges. Egy szervezetnek a szabálykövető magatartásra kell megtanítani az embereket. A személyzet hosszú évek, évtizedek óta a 140 százalékos telítettség mellett is biztonságosan, a szakmai munkát egyre inkább emelkedő színvonalon hajtotta végre. A kormány az új Bv. férőhelyek létesítéséhez szükséges beruházási kiadásokat, működési költségeket és a személyi állományt is biztosítja mindehhez. Ha ez rendben lesz, akkor kizárólagosan a szakmai feladatokra tudunk majd fókuszálni. Mindez 2019-re megvalósul, az elmúlt évben már közel 900 új férőhelyet adtunk át.

Milyen az élet a büntetés-végrehajtási intézetek falai között? Egy átlagember hogyan képzelheti el az elhelyezési körülményeket?

A börtön jellemzője, hogy sok ember él kis helyen, ezért szükséges - miután minden élettevékenység ezen az egy szűk térben zajlik le-, hogy rendszerben gondolkodjunk, melynek működési elve nem lehet más, mint a rend. Minden tevékenységet szabályozni kell annak érdekében, hogy a normális működést garantálni tudjuk. Vannak zárkáink és lakóhelyeink, az egyik állandóan speciális ajtóval zárt, a másik nyitva van. Egy, három, öt, és tíz személyes zárkánk, valamint lakóhelyiségünk van. Mi tudjuk azt, hogy kit kivel lehet, nem lehet, és hová kell beosztani, kinek milyen programot kell felajánlani annak érdekében, hogy ez a rendszer működőképes legyen.

Nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a börtön veszélyes üzem, ahol a biztonságot garantálni kell. Hogyan tudják biztosítani a rendet?

A börtön valóban egy veszélyes üzem, jogerős ítélettel kerülnek hozzánk az emberek, ezért a rend biztosítja azt, hogy ebben a veszélyes üzemben, a szűk térben, a szabályokat betartásával működjön. A jogszabályok ismerete, a törvényesség betartása, a szakmai protokollok alapján ebben a veszélyes üzemben egy nyugodt, biztonságos munkavégzés zajlik.

Mennyi fogvatartottról gondoskodnak jelenleg?

17800 és 18000 között mozog másfél éve a fogvatartotti létszám, ennyien vannak az őrizetünkben. Előzetes letartóztatást foganatosítunk és a kiszabott szabadságvesztés büntetést hajtjuk végre. Magyar sajátosság, hogy az elsődleges besorolást a bíróság végzi el a fokozatok megállapításával, melyek: fegyház, börtön, fogház. A másodlagos klasszifikációval osztjuk szét a rendelkezésre álló férőhelyek, munkalehetőségek, lakóhely szerinti elhelyezés, egyéni szükségletek alapján ezt a létszámot.

Minden demokratikus jogállamban alapvető követelmény, hogy a személyi szabadság elvonásával járó jogkövetkezmények a legmagasabb jogszabályi szinten jelenjenek meg. Az új büntetés-végrehajtási törvénnyel kapcsolatban melyek a tapasztalatai?

Ez az új törvény, amely vélhetően évtizedekre határozza majd meg a szakmai munkát annak a „kikötőnek” az irányába mutat, ahová szeretnénk eljutni. Személyes büszkeséggel tölt el, hogy a kodifikáció során a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium egyenrangú partnerként viszonyult a szervezethez és részt tudtunk venni a törvény megalkotásában. Elkészültek a végrehajtási rendeletek, a belső normák is. A hatályba lépés működési zavart nem okozott, a személyi állomány valamennyi tagja oktatáson és vizsgán is részt vett. Minden alapot megad arra, hogy egyértelműen szabályozza a munkánkat.

A Bv. személyi állományának létszáma 250-nel bővült az előző évhez képest, ha jól tudom, ez a tendencia folytatódik. A létszámbővítés milyen feladatokat ró a beiskolázásra alapfokon és felsőfokon?

A költségvetés biztosította az új feladatok elvégzéséhez a szükséges forrásokat és megfelelő személyi állományt is kaptunk. A képzési rendszerünket is meg kell erősíteni. Az úgynevezett bevezető oktatás régen négy hét volt, majd 14, 15 hét, most pedig moduláris képzési rendszert vezettünk be. A belső továbbképzési rendszerünk is megújult. A jogelőd Rendőrtiszti Főiskolához az indulás második évében csatlakoztunk, a megfelelő tiszti utánpótlás képzéséről már a Rendészettudományi Kar gondoskodik.

Az RTK-n tanuló leendő bv. tiszteknek mire kell felkészülniük? Mire kell, hogy felkészítse őket a Rendészettudományi Karon folyó képzés?

Egy leendő tisztnek tartása, biztos elméleti tudása, stabil értékrendje kell, hogy legyen, szolgálatban és szolgálaton kívül bizonyos erkölcsi normákat is követniük kell. A diploma megszerzése után a tanulás folytatódik, hiszen nagyon gyorsan változik körülöttünk a világ. Várjuk a kollégákat, nincs tiszti utánpótlási problémánk, aki az egyetemen végez, számukra helyet találunk. Biztos tudás nélkül ebben a szakmában sem lehet megélni.

A börtön egy drága üzem. Mit jelent ez a mindennapokban?

A veszélyes üzem fogalmába az is beletartozik, hogy rengeteg rendszabályt, technikai eszközt kell biztosítani, a börtön 24 órában működik. Ahhoz, hogy rendben menjen minden, ez komoly forrásokat igényel. A megfelelő személyi állománynak a nap 24 órájában rendelkezésre kell állni.

Történt-e szökés az elmúlt évben?

Tavalyelőtt világcsúcsot állítottunk föl, nem fordult elő szökés, magasra tettük a lécet. Tavaly három szökésünk volt, a fogvatartottak a munkahelyüket hagyták el önkényesen, mindhármukat rövid időn belül elfogták. Minden rendkívüli esemény rendszeres elemzése, értékelése, feldolgozása folyamatosan napirenden lévő kérdés.

A parancsnoki elvei változtak-e az évek során?

Inkább finomodtak az elveim. Egyedül semmire sem lennék képes, csapatban gondolkodom. A hitelesség és a személyes példamutatás elengedhetetlen a munkám során. Minden embert egyformán fontosnak tartok a rendszer működése szempontjából, mindenki munkájára egyformán szükség van.

Fotó: BVOP Kommunikációs Főosztály


Megjelent a Bonum Publicum összevont lapszáma

    • bonum publicum 1 2
Megjelent a Bonum Publicum január-februári összevont lapszáma, amely online is megtekinthető az alábbi linken:
 
Cimkék: Bonum Publicum, 2016

Hét évtizede a bűnüldözés szolgálatában

    • katonag

Rendőr-nemzedékek tanítója, kiváló parancsnok, a bűnüldözés nemzetközi hírű szakértője, a bűnügyi technika hazai fejlesztésének egyik kiemelkedő személyisége Prof. Dr. Katona Géza nyugállományú rendőr tábornok, jogász, címzetes egyetemi tanár, az MTA Doktora, aki hetvenegy éve szerelt fel a rendőrségre. A bűnügyi tudományok gyakorlatát minden jelenleg is aktív tábornok az ő szakkönyveiből tanulta, kivételes tehetségű tudós, akinek az életpályája a testület minden tagja számára példaértékű lehet. A tábornok 90 évesen is változatlan érdeklődéssel és töretlen lendülettel folytatja kutatói és publikációs munkásságát, ott jártamkor is egy tanulmányon dolgozott, melynek részleteibe is beavatott.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

A professzor életpályájának meghatározó évei voltak azok, amelyeket a Sárospataki Református Gimnáziumban töltött el. A magas színvonalú képzésnek köszönhetően angolul és németül is megtanult, a tudományos irodalomban így idegen nyelven is kiismerte magát, előadásokat tartott – többek között – a négyévenként megrendezett nemzetközi kriminalisztikai szimpóziumokon is. Nagy örömmel vette tudomásul, hogy a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Nagykönyvtárát egy amerikai szaklap a leggyönyörűbbek közé sorolta, hiszen őt is számos élmény fűzi a rendkívül ismert intézményhez. Elmondása szerint a fiatalsága éveire nagy örömmel gondol vissza, a háború borzalmai ellenére is.

A Közgazdaságtudományi Egyetemre jelentkezett az érettségit követően, amely a negyvenes években népszerű felsőoktatási intézmény volt. Keresztféléves képzés keretében párhuzamosan tanult a jogi egyetemen is. 1945-ben szerelt fel a Rendőrségre, a jogász végzettséget már hadnagyként szerezte meg, emlékei szerint abban az évben négyen végeztek: két pap és két rendőr. A későbbiek során, amikor a bűnügyi-technikai szakértői munkához elengedhetetlenek voltak a természettudományos ismeretek, elvégezte a vegyipari technikumot is.

A kriminalisztika tudománya iránti vonzalma a szolgálatellátás során alakult ki. Így emlékezett a kezdetekre: „A háború után alakult Sárospatakon a rendőrség, előzőleg ugyanis a csendőrség tartotta fenn a rendet. A Tokaj-Hegyalja borvidék településein, ha a vadorzók lelőtték egymást, vagy betörés, lopás történt és megérkezett az akkor még igencsak rutintalan és megfelelő felszerelés nélküli rendőrségre a feljelentés, a vezetőnk ráírta az aktára, hogy a nyomozó csoportnak nyomozásra kiadom. A tettes többnyire nem került elő, így túl sok ismeretet nem sajátítottam el a pályám kezdetén.  Én viszont meg akartam találni a tetteseket, és rájöttem, hogy ahhoz bizonyítékok kellenek. Helyszíni szemle szervezetszerűen nem létezett, de már akkor elkezdtem porral, cigarettahamuval dolgozni a saját elképzeléseimnek megfelelően. Egyre inkább elkezdtem érdeklődni a kriminalisztika tudománya iránt.”

A kivételesen tehetséges fiatal rendőrtiszt rövid, de annál hasznosabb parancsnoki gyakorlat után a jövő rendőreit oktatta, később pedig a mind rangosabbá váló belügyi szakfolyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett. 1961- ben Dr. Kertész Imre - aki a Szovjetunióban jogi diplomát, majd kandidátusi fokozatot szerzett - vette át a Bűnügyi Technikai Osztály vezetését. Kettőjüket tekinthetjük az osztály, később Intézet alapítóinak. Itt válhatott Katona Géza is a kriminalisztika gyakorlatának és elméletének nemzetközi rangú művelőjévé   A professzor szerint a technika fejlődése az 1960-as évek elején vált igazán intenzívvé, több szakterület tudósaival kezdett el dolgozni, új irányokat akart kiépíteni.

Számtalan publikációt, monográfiát írt. A szakmai gyakorlatot kutatási forrásnak tekintő rendőrtiszt igen rövid idő alatt a hazai kriminalisztika legismertebb szerzői sorába emelkedett. 1961-ben jelent meg "A nyomok azonosítási vizsgálata a büntetőeljárásban" című monográfiája, amivel kandidátusi fokozatot szerzett, 1972-ben pedig a „Bizonyítási eszközök a XVIII-XIX. században: A kriminalisztika magyarországi előzményei” című disszertációja, amivel MTA Doktori fokozatot szerzett. Az elmúlt évtizedek terméséből kiemelendő az öt európai ország kriminalisztikai irodalmába bevezető kötete és a bűnüldözés hazai gyakorlatának ötvenéves múltját felidéző személyes hangvételű visszaemlékezése, „ A bűnüldözés fél évszázada”. Az eljárásjog elméleti kérdései iránti vonzalma kriminalisztikai kutatásai során erősödött, aminek egyik legértékesebb összefoglalását a Kriminalisztika és a bűnügyi tudományok című művében olvashatjuk. Ilyen megalapozás mellett nem csoda, hogy az írástudók felelősségével hívta fel a figyelmet az igazságügyi szakértői terület 2005. évi szabályozásának súlyos fogyatékosságaira, amelyek kijavítására úgyszólván szellemi mozgalmat indított, és ennek során még eredményeket is elkönyvelhetett.  A Magyar Rendészettudományi Társaság tiszteletbeli elnöke is lett időközben.

Életútjának egyik jellemző vonása az a felismerés, hogy a rendőrségi gyakorlat nem fejleszthető az elmélet nélkül, de elmélet művelésétől tartózkodjék az, aki a közrendvédelem és bűnüldözés gyakorlatát nem ismeri. Katona Géza vezetői teljesítményében és tudományos eredményeiben a gyakorlatnak és az elméletnek a különleges ötvözete jelenik meg. Mindig is úgy vélte, hogy a rendészeti igazgatás megértése interdiszciplináris megközelítést igényel. Katona professzor kutatási területei között a kriminalisztika mellett jól megfér a kriminológia elmélyült művelése és a büntető anyagi és eljárásjogi dogmatikában való imponáló jártasság. A múlt alapos ismeretét elengedhetetlennek tartotta. Katona professzor hosszú évtizedeken keresztül szinte egyedül támaszkodott a magyar közjog évszázados hagyományaira. A rendészet – rendvédelem vitában azért tudott vezető szerepet vállalni és újat alkotni, mert nálánál jobban senki nem ismerte azokat a hazai és nemzetközi forrásokat, amelyek a demokratikus jogállami rendészet alapjait teremtették meg.

Az aktív szolgálat megkoronázásaként rendőrség bűnügyi szolgálati ágának egyik országos szintű irányító posztjáról vonult nyugdíjba, jóval túl az akkor szinte mindenkire kötelező felső korhatáron. Nem csupán parancsnokként mutatott kiemelkedő képességeket, de Katona professzorban tisztelhetjük az 1945 után felnőtt bűnügyi szakember gárda első számú nevelőjét is. Nincs aktív rendőrtábornok, aki a bűnügyi tudományok gyakorlatát ne az ő szakkönyveiből tanulta volna.  Ez a pedagógiai teljesítmény is elismerést kapott Katona Géza tábornoki kinevezésében.

A rendészettudomány alapfogalmainak a tisztázása is fontos volt számára, ezért nagy örömmel tapasztalta a Rendészettudományi Doktori Iskola megalakulását. „Fontos elvi kérdések vetődnek fel mind a mai napig a rendészettudományban, melyeket tisztázni szükséges, hiszen bizonyos kérdésekben kevés előrehaladás tapasztalható. Ennek tisztázása a jövő kutatóinak a feladata lesz.”

Katona Géza tábornok változatlan érdeklődéssel és töretlen lendülettel folytatja kutató- és publikációs munkásságát, amit már eddig is a szakkönyvek és tanulmányok hosszú sora igazolt. Jelenleg is egy publikáción dolgozik a bűnügyi tudományrendszer fejlődése a 21. század kezdetén témában, mely érinti a dokumentumok digitalizálását, az informatika tudományra gyakorolt hatását is. A technika fejlődésével élete során folyamatosan lépést tartott, az internet adta lehetőségekkel is él. „Elvi kérdésekkel foglalkozom még ma is, mindazok foglalkoztatnak, amelyek végig kísérték az egész életemet. Megpróbálom áttekinteni a tudomány fejlődésének a mozgatórugóit, a szakosodás folyamatát, amelynek során újabb és újabb tudományágak alakultak és alakulnak ki, ezek koordinálása nagyon izgalmas kérdéseket vet föl számomra. A kriminalisztika tudományának innovatív megoldásait is figyelemmel kísérem, például a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet új helyszínelő buszát és a talajradart is alkalmam volt megnézni.”

Felesége, Mária vegyész, vegyészszakértőként dolgozott a Bűnügyi Technikai Intézetben, majd 17 éven át a Rendőrtiszti Főiskolán krimináltechnikát tanított, ezt követően az ORFK Bűnügyi Technikai Osztályának a vezetője volt. Elmondása szerint nagyon szeretett tanítani, a hallgatókkal foglalkozni. Az ORFK Dunakeszi Oktatási Központjában a mai napig képzi a bűnügyi technikusokat. A magánéletben és a szakmai hivatásukban is társra, partnerre találtak egymásban Katona professzorral, aki arra a legbüszkébb, hogy a nyomok központi értékelését, a központi laboratóriumok létesítésének folyamatát a kezdetektől támogatta és kezdeményezte, mely az intézet fejlesztése során az egyik legnagyobb eredménynek tekinthető. A kutatóknak azt tanácsolja, hogy a tények megállapításának rendszeres, tudományos elveit dolgozzák ki, tisztázzák a vizsgálatok elvi alapjait, az azonosítás elméletét, hiszen ez nemzetközileg is fontos kérdéssé vált, és ami az ő egész életét is végig kísérte.

Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet

A Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet épületei, ahol jelenleg az intézet működik, valamikor a Mosonyi utcai rendőrlaktanyához tartoztak, működött bennük toloncház, rabkórház is. Az intézetben jelenleg 341 munkatárs dolgozik: orvosok, mérnökök, biológusok, vegyészek, fizikusok, hivatásos állományú, bűnügyi technikával foglalkozó szakemberek, technikusok, asszisztensek, különböző szakterületek specialistái. Az igazságügyi szakértők munkájának elsődleges célja, hogy a tudomány és a műszaki fejlődés új eredményeinek felhasználásával készí­tett szakvéleményeikkel segí­tsék a tényállások megállapí­tását és a szakkérdések eldöntését, melyekre többségében a nyomozó hatóságoktól, és az igazságszolgáltatás különböző szereplőitől kapnak felkéréseket.

Az intézet elődjét 1909-ben alapították, mint az Országos Bűnügyi Nyilvántartó hivatal egyik egységét, melynek elnevezése Bűnügyi Laboratórium volt. A Bűnügyi Laboratóriumban ujjnyom- lábnyom-, írás-, lőfegyver-, vérfolt-, textilvizsgálatot, fényképészeti tevékenységet végeztek, szakvéleményeket készítettek, de feladata volt a kriminalisztikai gyűjtemények kezelése, fejlesztése is. Daktiloszkópiai gyűjteménye 1915-ben már 6100 nyomatlapból állt, a daktiloszkópia története Magyarországon ugyanis 1904-ben kezdődött. 1945-ben a gyűjtemények megsemmisültek. A háború utáni legfontosabb feladat ezek ismételt összeállítása volt. 1950-ben a Bűnügyi Laboratórium a Budapesti Rendőr-főkapitányság szervezetébe tagozódott be, ahol létrehozták a Bűnügyi Technikai és Nyilvántartási Alosztályt. Országos hatáskörrel itt működött a daktiloszkópiai részleg is. 1951-ben BM rendelet írta elő véralkohol vizsgálatok elvégzését, melyet az Alosztály országos hatáskörrel látott el. A rendelet egyéb orvos szakértői feladatok ellátását is előírta a Laboratórium számára. Az Országos Rendőr-főkapitányság alárendeltségében a Bűnügyi Technikai Osztály1961-ben történt megalapításával kezdődött a modern kriminalisztikai vizsgálatok széleskörű bevezetése hazánkban. Ez az intézet tekinthető a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet jogelődjének. Az Intézet első igazgatója Dr. Kertész Imre volt, 1961-től 1989-ig vezette az Intézetet. Az ő vezetésével a 70-es évek elejére európai színvonalú intézménnyé vált.  Az Intézet feladatköre a bűnügyi nyomozás segítése érdekében, a tudományos technikai fejlődéssel haladva fokozatosan bővült. A hagyományosan kriminalisztikai területek, mint pl. fegyver, vérfolt, ujj- és lábnyomok vizsgálata, orvos szakértői feladatok után bevezették a fizikai – kémiai vizsgálatok alkalmazását. Korszakváltást jelentett, amikor 1971-ben bevezették a vér alkoholtartalmának nagy szériában történő meghatározására alkalmas gázkromatográfiás módszert és berendezést. A biológiai vizsgálatok szétválása a szerológiai, biokémiai és szövettani területekre újabb mérföldkő volt a bűnüldözés szolgálatában. A Bűnügyi Technikai Intézetben Dr. Kertész Imre vezetése alatt a szakértők új generációja nevelődött ki. Többen tudományos értekezésüket intézeti kutatóként, szakértői témában készítették, míg mások szakterületük elméleti és gyakorlati eredményeit publikáltak, vagy szakmai tananyagok formájában adták tovább tudásukat. Kiemelkedőek voltak az Intézet nemzetközi kapcsolatai és  szakmai elismertsége is.

Sokan az Intézetben kezdték tudományos munkájukat, majd elkerülve más területen országos ismertségre tettek szert, vagy a továbbiakban is igazságügyi szakértőként állták meg helyüket:

Dr. Katona Géza, aki a bűnüldözés minden területét segítette,

Dr. Leisztner László, aki a természettudományokon alapuló igazságügyi szakértői bizonyítás alapjait rakta le,

Dr. Kiss Lajos gép- és kézírásszakértő, később az RTF tanszékvezetője

Dr. Katona Gézáné Schiller Mária, aki a bűnügyi technika területén alkotó, szervező és irányítóként tevékenykedett,

Szántó József, Hámori Vilmosné, Dr. Schuman Béla, Bán Miklós vegyészszakértő,

Krebs Sándor, id. Hegyi István fegyverszakértő

Kollok Alajos, Nagy Lajos, Dr. Bakonyi István nyomszakértő

Dr. Földes Vilmos. Dr. Harsányi László, , Dr. Major Ágnes, Dr. Kenyeres Imre, Dr. Gerencsér György, Dr. Gábor István orvosszakértő,

Dr. Szinák János kinológus szakértő.

1990-ben a Bűnügyi Technikai Intézet elnevezése Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet lett és a továbbiakban önálló intézetként a Belügyminisztérium háttérintézményeként működött 1994-ig, amikor az ORFK, 2003-tól újra a BM, annak megszüntetésétől (2006) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervezetébe tagozódott.  Az Intézet 2010-ben újra a BM (ORFK) irányítása alá került, majd 2011 elején (február 1.) - egy nagyszabású szervezeti átalakítás során – az Intézet szervezetében új Bűnügyi Technikai főosztály jött létre,  a Szakértői Főosztály mellett és ezzel újra egységes szervezetbe került a bűnügyi technikai és szakértői munka.

A tudomány fejlődése eredményeként az Orvosszakértői Osztályból 2000-ben különvált a – DNS vizsgálatok alapján személyazonosítást végző – Humángenetikai Szakértői Osztály. Ugyanebben az évben a specializálódás következményeként a Fizikai-Kémiai Szakértői Osztályból kivált a Szerves Kémiai Analitikai Szakértői Osztály, ami a kábítószer szubsztancia meghatározás mellett a gyúlékony anyagok vizsgálatával foglalkozik.

Dr. Kertész Imre nyugállományba vonulása után az Intézet vezetését Dr. Finszter Géza vette át. Áthelyezése után Dr. Lontainé dr. Santora Zsófia 1990‑ben pályázat útján nyerte el a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet főigazgatói tisztét, melyet 2012-ig – haláláig - töltött be. 1972-ben lett a Bűnügyi Technikai Intézet munkatársa. Először szerológusként, később igazságügyi szerológus szakértőként, majd 1984 és 1990 között az Orvosszakértői Alosztály vezetőjeként dolgozott. 1983‑ban a „biológiai tudományok kandidátusa” minősítést szerzett a „Poliform tulajdonságok vérfoltokban” című disszertációjának sikeres védésével. Tudományos tevékenységét számtalan közlemény, előadás jelzi. Tagja volt a Magyar Igazságügyi Orvosi, a Magyar Antropológiai és a Magyar Rendészettudományi Társaságoknak, a Belügyi Tudományos Tanácsnak az Intézet a Bűnügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózatának . Munkája elismeréseként 2004-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével, 2011-ben a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatával tüntették ki. Az Intézet igazgatója 2012 januárjától Dr. Nagy Gábor, aki korábban a Szerves Kémiai Analitikai Osztály vezetőjeként hazánk modern és világszínvonalú kábítószer-vizsgáló laboratórium hálózatának megszervezésében szerzett elévülhetetlen érdemeket.

Cimkék: Bonum Publicum, 2016

Igazi korszakváltást eredményezett az egyetemmé alakulás

    • polt peter

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész lett a Rendészettudományi Karon a Büntetőjogi Tanszék vezetője, aki a 65. életévét betöltött Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagytól vette át a tanszék irányítását. Pályája kezdetéről, a tudományos gondolkodás legfőbb jellemzőiről osztotta meg gondolatait az olvasókkal, valamint arról, hogy milyen változásokat tapasztalt az egyetemmé válás, karrá alakulás folyamatában és azt is megtudhattuk, hogy milyen a jó vezető.


Polt Péter középiskolásként még kifejezetten a reáltudományok iránt érdeklődött, de a családban fellelhető jogászok hatással voltak a pályaválasztására is. Már az egyetemi évei alatt lett kötődése a korábbi Rendőrtiszti Főiskolához Sárkány István tanítványaként, aki a büntetőjog felé terelgette. Ennek hatására jelentkezett tudományos munkatársnak az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetbe, amelynek ma már legfőbb ügyészként látja el a felügyeletét. 

Mi volt a pontos feladata az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben?

P.P. Az akkori OKKRI nemcsak a kriminológiai tudományokkal foglalkozott, hanem a kriminalisztikával is. Bakóczi Antallal dolgoztam együtt, kutatási témám a fehérgalléros bűnözés volt, ezen belül is a számítógépes csalás érdekelt igazán, ami akkor még nem létezett hazánkban; senki nem kutatta, hiszen nem szolgált háttérként hozzá a számítástechnikai fejlettség. Ezért nem merültek fel a dogmatikai problémák sem, hogyan lehet egy számítógépet becsapni, a csalás törvényi tényállása ugyanis ezen alapul, hogy valakit tévedésbe ejtünk, vagy tévedésben tartunk. Itthon senkinek sem volt elképzelése arról, hogy ezt a számítógéppel hogyan lehet megtenni. Mindig is szívesen kutattam, de azt az elvet vallottam, hogy nem elég csak elméletileg művelni a tudományt, hanem arra is figyelni kell, hogy ez a gyakorlati életben hogyan hasznosítható. Legfőbb ügyészként nagyon szorgalmazom, hogy az OKRI ne csak egyszerűen legyen jelen a magyar és a nemzetközi tudományos életben magas szintű szellemi produktumokkal, hanem közvetlenül is segítse azt a jogalkalmazói munkát, amit a magyar ügyészek végeznek. Ha a kettőnek kialakul egy jó egyensúlya, az mindenki számára hasznos lehet.

A kutatás kezdettől fogva fontos része életének, PhD-fokozatot is szerzett. Milyen hozzáadott értéket jelent az életében a tudományos gondolkodás?

P.P. Nagyon sokat adott nekem. A tanulmányok, könyvek, cikkek olvasása, írása, a tudomány művelése önmagában kreatívabbá teszi az embert, más szemmel tudja nézni a világot. Egy kicsit jobban tud fókuszálni fontos pontokra, logikusabb lesz a gondolkodása. Mindig olyan területet választottam, ami nagy fontossággal bírt a tudományban. Ahogyan említettem, a számítógépes csalás volt a kutatási témám, majd nemzetközi büntetőjoggal kezdtem el foglalkozni, ami akkor, Magyarországon, a szocializmusban nem volt egy nagyon frekventált ága a büntetőjog tudománynak. Abban az időben egy gyanús kapitalista terméknek tűnt, ugyanakkor a rendszerváltás után a nemzetközi büntetőjog, nemcsak mint tudomány értékelődött fel, hanem a gyakorlati kérdései is nagyon fontossá váltak, gondoljunk csak a háborús vagy népellenes bűntettek elkövetőinek lehetséges felelősségre vonására, az igazságtételre. A PhD-értekezésemet mentelmi jog témában írtam. Mind a mai napig egy olyan fontos közjogi kérdésnek tartom, amely nem az íróasztalfiókoknak írt tanulmányokban realizálódik csak, hanem a napi életben, legyen szó Magyarországon a mentelmi jogról, mint büntethetőségi akadályról, vagy pedig nemzetközi színtéren, hiszen Magyarországnak is van olyan mentelmi ügye, ami európai parlamenti képviselőt érint. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az elvekkel, ne csak a szabályokkal, hanem azok gyakorlati alkalmazási lehetőségeivel is. A kutatási eredményeimet mindig tudtam hasznosítani a gyakorlati munkám során, és egyfajta gondolkodási többletet jelentett, amit aztán a jogalkalmazási helyzetekben is tudtam alkalmazni.

Most ismét egy olyan témát kutatok, amely aktuális. Ez az Európai Unió pénzügyi érdekeinek a védelme. Ezzel összefüggésben az európai ügyész intézményének a létrehozatala napirenden van az unióban. 2013 óta ismert az európai bizottságnak az a javaslata, hogy az EU működési szabályzatának alapján létrehozzák az európai ügyész intézményét. Ezzel kapcsolatban több tervezet látott már napvilágot. Gyakorlati szakemberek és tudósok részletesen foglalkoznak ezzel a bonyolult, fontos elméleti és nagyon nehezen feloldható gyakorlati kérdéseket felvető intézménnyel.

Nemzetközi joggal kapcsolatos tanulmányait külföldi posztgraduális képzéseken igyekezett elmélyíteni. Úgy tudom, hogy részt vett a Strasbourgi Egyetemen és a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián. Milyen speciális ismereteket sajátított el?

P.P. A Strasbourgi Egyetemen egy jog-összehasonlítás témájú posztgraduális képzésen vettem részt, ahol a nagy európai jogrendszereket hasonlítottuk össze és azt, hogy milyen módon alakultak egymás mellett, egymást építve és egymással kölcsönhatásban, kezdve a római jogtól a kontinentális jogrendszeren keresztül egészen az angolszász jogig. Áttekintettük, hogy a kezdetektől napjainkig hogyan fejlődtek, hogyan hatottak egymásra és akkor, a nyolcvanas években milyen kölcsönhatásban voltak egymással. Abban az időben még létező volt a szocialista típusú jogrendszer. Ennek a jellemzőit is neves előadóktól hallhattam. A Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián alapvetően nemzetközi jogi stúdiumokat ismerhettem meg a nemzetközi bíróság épületében. A nemzetközi jog fejlődését tanították, különös figyelemmel azokra az esetekre, amelyeket a bíróság elbírált, és amelyek rendkívül fontosak voltak egész Európa, sőt a világ számára is.

A kutatás mellett mindig is tanított, először az  ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékén, illetve a Rendészettudományi Kar jogelőd intézményében is. Mit jelent manapság az oktatás az életében?

P.P. 1984 óta tanítok a Rendőrtiszti Főiskolán, ahová Békés Imre professzor úr meghívására érkeztem. Mindig szívesen oktattam itt, mert jobban lehetett a napi gyakorlathoz igazítani a büntetőjog oktatást ebben az intézményben.  Ma ugyanazokban a termekben oktatok az RTK-n, mint a nyolcvanas években.

Milyen változásokat tapasztalt az egyetemmé válás, karrá alakulás folyamatában?

P.P. Történt egy igazi korszakváltás, mert a főiskola irányvonala és az egyetemé csak részben egyezett meg. Önmagában az a tény, hogy alapképzésben és mesterképzésben is folyik az oktatás, más minőségű tanítást kíván meg. Ez a fokozatosság azt is lehetővé teszi, hogy a többszintű képzés révén a gyakorlatban is más szerepet szánjunk azoknak a hallgatóknak, akik az alap, és akik a mesterképzést végzik el, és ehhez tudjuk igazítani a tananyagot is. Az egyetemi képzésnek nagyobb elméleti megalapozottsága van, mint korábban a főiskolainak. Az alapképzés arra nyújt lehetőséget, hogy a megszerzett elméleti szint alapul szolgáljon egy magasabb, tudományos jellegű képzéshez, ami ilyen értelemben nem volt meg a főiskolai képzésben. Jobban hasznosítható ez a rendszer a gyakorlatban is, jobban orientál, és jobb alapokat nyújt egy nagyobb elméleti tudás megszerzéséhez.

Ebben a tanévben vette át a Rendészettudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének a vezetését. A tanszék jövője vonatkozásában milyen elképzelései vannak?

P.P. Szeretném, ha a kollégák minél magasabb szinten oktatnák a tárgyakat, ehhez fontosnak tartom, hogy a tanszéki munkatársak minél inkább képezzék magukat, ezáltal biztosított lesz a hallgatók magasabb szintű büntetőjogi képzése is. Szeretném azt, ha a képzés kicsit koherensebb lenne, az elmélet és a gyakorlat jobban kiegészítené egymást. Viszonylag csekélyebb óraszám esetében azon általános elvek tanítását szükséges előtérbe helyezni, amelyek nélkülözhetetlenek. Szeretném, ha a képzésben sokkal hangsúlyosabban tudnánk alkalmazni a számítástechnikai eszközöket. A tudományos teljesítmény kiemelt helyen kell, hogy szerepel ezen a tanszéken is. A hallgatók és az oktatók között egyetértés szükséges, hogy kialakuljon abban, hogy a büntetőjog egy fontos tárgy, amit jó oktatni és hallgatni is.

Mi a legfontosabb, legspeciálisabb büntetőjogi ismeret, amelyet egy leendő rendőrnek feltétlenül el kell sajátítania?

P.P. A legfontosabbnak azt tartom, ha egy hallgató sikeresen abszolválja a tárgyat és a későbbiekben, amikor az élete során találkozik egy-egy jogdogmatikai problémával, fel fogja ismerni azt és tudni fogja, hogy a megoldást merre kell keresnie. Büntetőjogi szakemberek segíthetnek ebben, ugyanakkor tudni kell, hogy mit és miért kérdezünk, hogy mit szeretnénk vele elérni.

Most készül az új büntetőeljárási törvény. Legfőbb ügyészként milyen elvárásai vannak törvénnyel kapcsolatban?

P.P. Alapvetően azt várom, hogy a büntetőügyek gyorsabban, hatékonyabban és az anyagi igazságnak megfelelően oldódjanak meg. Az új büntető-eljárásjogi kódex legfőbb jellemzői a maitól eltérően az kell, legyen, hogy nagyobb teret adjon az egyszerűsítésre, ugyanakkor a garanciális elemeket tartsa meg, de egy gyorsabb és hatékonyabb büntetőeljárást tegyen lehetővé. Az intézményrendszer, a hatáskörök és az eljárási szabályok kialakulóban vannak. Különösen fontosnak tartom a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazását, az így nyert adatoknak a bizonyításba való beépítését, bizonyítékként való felhasználását. Szükség van változtatásra, amely – a garanciális elemek megtartása mellett – egy jobb felhasználhatóságot tenne lehetővé. Egy bizonyítékok körét szélesítő szabályozást tudnék elképzelni. Nagyon fontosnak tartom annak eldöntését, hogy az érdemi bizonyítás hol történjen, mert azt nem tartom jónak, hogy mind a nyomozati, mind a bírósági szakban teljes körű bizonyítás folyik, ez a hatékonyság és a gyorsaság rovására megy.

 Az RTK-n leendő parancsnokokat nevelünk. Mit tanácsolna számukra? Ön szerint milyen a jó vezető? Milyen alapelveket követett vezetőként élete során?

P.P. Az ügyészség hierarchikus szervezet, de más típusú természetesen, mint a rendőrség, a rendvédelmi szervek. Az ilyen típusú, függelmi viszonyokon alapuló szervezet irányítása, vezetése is ma már a XXI. században egyfajta menedzserszemléletet igényel. Irányítani, vezetni egy szervezeti egységet vagy egy szervezetet csak akkor lehet, ha azt a szervezetet átlátja a vezető és egy minimális szinten tisztában van azokkal a feladatokkal, amelyeket a beosztottak, alárendeltek látnak el. Persze nem neki kell mindent megoldania, hanem azt kell biztosítania, hogy a szervezetben megoldódjanak ezek a kérdések. Ez egy más szemléletet igényel, mint amikor valaki úgy gondolja, hogy minden problémát csak személyesen ő oldhat meg. Ez egy más jellegű tudást igényel, más típusú büntetőjogi tudást is. A büntetőjog tele van garanciális elvekkel, egy vezetőnek, parancsnoknak is mindig tudnia kell, hogy melyek a korlátok és a lehetőségek. Ez utóbbiakat ki kell használni, a korlátokat viszont nem lehet átlépni.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


„A rendszerváltás óta nem volt ilyen elfogadottsága a rendőrségnek”

    • papp karoly orszagos rendorfokapitany sebi2447 m

Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány jelentős támogatást nyújtott az egyetemre vezényelt hivatásos oktatói állomány létszámának növeléséhez, melynek eredményeként a Rendészettudományi Karon két új intézet kezdhette meg működését ebben a tanévben. Kezdeményezője a rendészeti képzés szervezeti, tartalmi és jogi keretei megújításának, valamint a négyéves rendőrtiszt képzés kialakításának. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre fordított kitüntető figyelméért és folyamatos támogatásáért az Egyetem Díszpolgára címet érdemelte ki. Az országos rendőrfőkapitánnyal a parancsnoki feladatokról, a rendőri munkáról, eredményekről, oktatásról, kutatásról beszélgettünk.


Meséljen, kérem a kezdetekről! Középiskolásként mi motiválta, hogy a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkezzen?

Papp Károly: Családi indíttatásra jelentkeztem, hiszen rendőr családból származom. Édesapám volt rendőr, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozott közlekedésrendészeti alosztályvezetőként. A rendőrségnél szerettem volna kezdeni, de az akkori szabályok szerint két évig sorkatonai szolgálatot kellett volna teljesíteni. Mivel a Határőrség is a Belügyminisztériumhoz tartozott, ezért a Katonai Főiskolának a határőr szakát választottam. Arra gondoltam, hogy lesz majd lehetőségem átkerülni a rendőrséghez, ami 1990-ben be is következett. Hét évig szolgáltam a határőrségnél.

BM határőr-általános iskolai pedagógia tanári szakos végzettsége is van. A pedagógiai elveket és módszereket tudta érvényesíteni a pályája során?

P.K. Határőr parancsnoki szakon tanultam, ugyanakkor tanári diplomát is kaptunk. Nemcsak a szakmára készítettek fel, a vezetői-parancsnoki munkához nagyon jól hasznosíthatóak voltak a pszichológiai, pedagógiai, neveléselméleti ismereteket, amelyeket a mai napig alkalmazok a munkám során. A módszerek és elvek végig kísérték a több mint három évtizedes pályafutásomat, stabil alapokat adtak számomra, amelyekre mindig is tudtam építeni.

Határőr tisztként szerzett tapasztalatait, ismereteit a jelenleg kialakult tömeges illegális migrációs helyzetben tudta-e, tudja-e kamatoztatni?

P.K. Teljes körűen, hiszen az alapvetések nem változtak, csak a kifejezések. Azok a szolgálati formák, bevetési metodikák, amelyeket akkor tanultam, ugyanúgy alkalmazhatóak.

2012. július 16-tól a rendőrség átszervezéséért felelt, majd az országos rendőrfőkapitány általános helyettese lett. Úgy vélem, az ebben az időszakban szerzett tapasztalatok egyértelműsítették Önben, hogy országos rendőr-főkapitányi kinevezését követően milyen irányok mentén vezeti tovább a testületet.

P.K. Az első nagyobb átszervezési feladatom 2007 második felében volt, amikor a Rendészeti Biztonsági Szolgálatból újra Készenléti Rendőrséget kellett felállítani, felépíteni. Egy nagyobb átszervezést hajtottam végre 2008. évben is, amelynek keretei között Szombathelyen, Győrben, Nyírbátorban és Miskolcon Bevetési Osztályt állítottunk fel. 2010-ben, az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyetteseként felelős vezetője voltam annak a 4100 fő beiskolázásának és felvételének, amely a kormány akkori döntése alapján létszámfejlesztést biztosított a rendőrség számára. Az új közfoglalkoztatási rendszer kialakításában is részt vettem a Belügyminisztériumban, ahogyan helyettes államtitkárként a rendőrség átszervezésének az előkészítésében is. Majd 2012. július 16-án miniszteri biztos lettem az ORFK-n.

Azóta több mint három év telt el. Melyek a legfontosabb eredmények?

P.K. Intézkedési kultúraváltás következett be a rendőrségen, ami szemléletváltást is eredményezett. Hangsúlyos elemként határoztam meg a párbeszéd kezdeményezését az állampolgárokkal, a civil szervezetekkel, az oktatási intézményekkel, az egyházakkal, mindenkivel, aki tenni akar annak érdekében, hogy a saját mikrokörzetében a közrend és a közbiztonság magasabb szintű legyen. Elvárom, hogy a rendőr magatartása legyen segítő, támogató és együttműködő. A rendőri tevékenységet a társadalom és az életviszonyok változásához szükséges igazítani. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az országnak van rendőrsége és nem a rendőrségnek van országa. Magyarország polgárai, az állampolgárok elvárásokat fogalmaznak meg a rendőrökkel szemben. Nekünk az a kötelességünk, hogy a jogszabályi környezet adta lehetőségek közepette ezeknek az elvárásoknak megfeleljünk. Azok a köszönőlevelek, amelyek érkeznek hozzánk, egyre jobban visszaigazolják az erőfeszítéseinket. Az állomány tevékenységét megköszönik a polgárok, ez ösztönzőleg hat, motivál. A visszacsatolás rendkívül fontos.

Hogyan ítélik meg az állampolgárok a rendőri munkát?

P.K. Az önkormányzatokat, az oktatási intézményeket rendszeresen megkérdezzük, hogy a rendőri munkát milyennek ítélik meg, a szakmai feladatok mennyire vannak összhangban az elvárásokkal. Az ország közrendje, közbiztonsága ugyanis a települések közrendjéből, közbiztonságából épül fel. A visszajelzések segítségével tudjuk meghatározni a szakmai irányainkat. Ha jól végezzük a dolgunkat, az állampolgárok elvárásai, az objektív biztonságérzet elkezd egymáshoz közelíteni, ez már komoly eredményt jelent. Az illegális bevándorlás során a rendőrség példásan helytállt. Európában különböző rendőrszakmai fórumok során minden rendőri vezető elismerően szólt arról a tevékenységről, amelyet végeztünk. Egy független felmérés keretében megkérdezték az állampolgároktól, hogy hogyan ítélik meg az illegális bevándorlással kapcsolatos rendőri munkát. A rendőrségbe vetett bizalom 78 pontos volt. A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas bizalmi indexe a rendőrségnek. Nagyra értékelem azt, hogy a törvényes, szakszerű munka mellett nagyon humánusan hajtották végre a rendőreink feladataikat, holott ez komoly erőfeszítést és nagyon fegyelmezett munkát igényelt tőlük. Összefogásra, összehangolásra, fegyelmezettségre volt szükség, hogy a kép a rendőrségről olyan legyen, mint amit ez a felmérés is tükrözött.

Szóba hozta az önkormányzatokat, a kis településeket és a szubjektív biztonságérzetet. 1800 lelkes abaúji településről származom. Azt tapasztaltam, hogy a rendszeres közterületi jelenlétnek visszatartó ereje van. A 24 órás utcai rendőri jelenlét program is ezt szolgálta. Továbbra is ez a törekvése a testületnek?

P.K. Nagyon markáns eleme maradt továbbra is a rendőri szolgálatnak. Az állampolgárok döntő többsége az egyenruhás rendőri tevékenységen, megjelenésen keresztül ítéli meg a munkánkat. Ha kiegyensúlyozottak a közbiztonsági viszonyok, a bűnügyi szolgálati ágra is kevesebb teher hárul. Amikor ezt a programot elkezdtük, az önkormányzatokkal együttműködve, a tapasztalatok alapján döntöttük el, hogy hol szükséges a 24 órás jelenlét. A program fontos eleme, hogy rendszeresen kapcsolatot tartunk az önkormányzatokkal, így kapunk és adunk információt. Megtudjuk, melyek azok a problémák, amelyek a településen élőket foglalkoztatják és rendőri eszközökkel szükséges kezelni. Fontosnak tartom, hogy kezdeményezőek legyünk, ezért is hoztuk létre a Járási Közbiztonsági Egyeztető Fórumokat, ahol félévente átbeszéljük egy-egy körzet gondját, közösen alkotunk rá programot, együttműködünk annak a végrehajtásában, majd közösen értékeljük. A sikereknek örülünk, a kudarcokat közösen viseljük, és együtt tűzzük ki az elérendő célokat.

Szülőfalumban nem régen modernizált körzeti megbízotti irodát, valamint újonnan kialakított kistérségi térfigyelő rendszert adtak át a Belügyminisztérium támogatásával. Milyen hatékonysággal működnek ezek a rendszerek az országban?

P. K. Nagyon hatékonyan segíti a bűnüldözést, a bűnmegelőző tevékenységet, a bűnfelderítést. A kormány külön forrást biztosított az önkormányzatok számára, a BM vezetése nagyon jó döntést hozott, hogy csak a minőségében megfelelő kamerarendszerek kialakítását támogatta, amellyel korlátozott látási viszonyok között is megfelelő képminőséget tudnak garantálni a felderítés érdekében, ha a jogsértő cselekmény bekövetkezik. Különös figyelmet fordítottunk az elmúlt öt évben arra is, hogy a körzeti megbízotti hálózatot továbbfejlesszük, közel 97%-os a körzeti megbízotti beosztások feltöltöttsége, amely az egyik kapocs a lakosság és a rendőrség között, ahogyan a közterületi járőrszolgálat is. Fontos, hogy a munkájukat úgy alakítsuk, hogy a 75 %-át a szolgálatuknak a közterületen töltsék és beszélgessenek az emberekkel, ismerjék meg a gondjaikat. Nem titok, hogy mikor tartunk ellenőrzést, hiszen mi nem a polgárok ellen, hanem a polgárokért vagyunk. Minden kis településen vannak olyan emberek, személyek, családok, csoportok, amelyek problémát okoznak, akik nem tartják be az együttélés szabályait, bűnöző életmódot folytatnak. Ezeken a településeken fontosnak tartom a sokkal hatékonyabb bűnfelderítő és bűnüldöző munkát, amelynek keretében az említett személyeket jogszerűen büntetőeljárás alá vonjuk és kiemeljük a közösségből. Az elmúlt években, amikor egy-egy csoport, személy büntetőeljárás alá vonása megtörtént, sok esetben írtak levelet az állampolgárok, hogy a településükön a viszonyok megváltoztak, a lakosság szinte fellélegzett. Az önkormányzatok mellett másik nagy stratégiai szövetségesünk a polgárőrség. Ez a szervezet is részt vesz ennek a programnak a lebonyolításában, végrehajtásában. Azokon a településeken, ahol megvalósult az összefogás az önkormányzatok, a rendőrség és a polgárőrség között, megfelelő közbiztonsági viszonyokat tudtunk teremteni.

Az új életpályamodell bevezetése mit jelentett az állomány számára?

P. K. A személyi állomány nagyon várta már az új szolgálati törvényt. Fontosnak tartották az illetményemelést, az illetmény rendezését. Július elsejével átlagosan harminc százalékos béremelés történt, 2019-ig évenként további átlagos öt-öt százalékos illetményemelés fog bekövetkezni. A lakáshoz jutási feltételek átalakítása, a biztosítási rendszer kialakítása folyamatban van. Az illetmény rendezése javítani fogja szervezet megtartó erejét.

A Rendőrtiszti Főiskola egyetemi karrá alakulása során milyen változásokat tapasztalt?

P. K. Annak, hogy a rendőrtisztképzés egyetemi karként működhet, nagyon örültem. A mesterképzés továbblépési lehetőséget biztosít a rendőrtisztek számára. Elkötelezett híve vagyok annak, hogy az elmélet és a gyakorlat arányának az átalakítását az oktatók tapasztalatait figyelembe véve elkezdjük, amelyhez minden segítséget megad az ORFK a jövőben is. Azokat a kéréseket is igyekszünk teljesíteni, ami az egyetem részéről érkezik. Azt vallom, hogy élethosszig tartó képzés szükséges, amíg valaki rendőrként szolgál. A befogadási ünnepséget is azért vezettem be a végzős hallgatók számára 2013-ban, hogy ünnepélyes keretek között tapasztalják meg, hogy a rendőrség vezetése várja őket, számít a munkájukra és azt szeretné, ha jól éreznék magukat a testületben.

Elégedett az a Rendészettudományi Karon folyó oktatással? Milyen tapasztalatai vannak a végzettjeink felkészültségével kapcsolatban?

P. K. Teljes mértékben elégedett vagyok. A jövőben is minden segítséget megad az ORFK ahhoz, hogy továbbra is színvonalas legyen az oktatás. Óriási fogadóbázisunk van, melynek segítségével a hallgatók megismerkedhetnek a rendőri tevékenységgel, azzal, amit elméleti szinten már megtanultak, megtapasztalhatják mindazt a gyakorlatban. Közös a feladat, közös a cél, hogy minél felkészültebb rendőrtisztek szolgálhassák Magyarország polgárait.

Jelentős támogatást nyújtott az ORFK az egyetemre vezényelt hivatásos oktatói állomány létszámának növeléséhez, melynek eredményeként a Rendészettudományi Karon két új intézet kezdhette meg működését, a Kriminalisztikai és a Rendészeti Magatartástudományi. Milyen elvárásai vannak az intézetekkel szemben?

P.K. Támogattam mindkét intézet felállítását és működtetését. Nélkülözhetetlennek tartom a speciális ismeretek oktatását.

Az egyetem felkérésére oktatási tevékenységet is folytatott, a hallgatók és az oktatók számára számos előadást tartott a rendőrséget érintő szakmai kérdésekről. Mit jelent az Ön számára az oktatás?

P.K. Mindig örömmel találkozom a hallgatókkal. Sok helyen szolgáltam, nem egy tipikus rendőri pályám van. A tapasztalatok, melyeket szereztem, hasznosak lehetnek a diákok számára. És fontosnak tartom azt is, hogy az országos rendőrfőkapitány soha ne felejtse el, hogy honnan jött.

Ön mindig is szívesen fogadta a kutatók kezdeményezését, javaslatát egy-egy szakmai probléma megoldásában. Ez a mai napig így van?

P.K. A tudomány képviselői megalapozottan, elmélyülten, objektíven tudnak bizonyos kérdéseket megítélni. Nálunk a rendszerben a legfontosabb az ember. Az emberrel való foglalkozás, az emberről való gondoskodás elengedhetetlen. Adok, s egyben számítok a Rendőrség Tudományos Tanácsának és a Belügyi Tudományos Tanácsnak a véleményére, hiszen a rendőrség felső szakmai vezetésének a tevékenységét is támogatják.

Milyen ismeretek elsajátítását tartja elengedhetetlennek egy rendőrtiszt esetében?

P.K. A jogi, szakmai, kriminalisztikai ismeretek professzionális elsajátítása, melyek az egyes szolgálati ágaknál lévő tevékenység gyakorlásához szükségesek. Nem szabad ugyanakkor csak egy szolgálati ágra specializálódni. Egyetlen rendőrtisztképző intézményünk az RTK, fontos, hogy minél magasabb szintű vezetői képzést kapjanak a leendő tisztek, nem tudhatjuk, hogy a végzett tiszt mikor lesz egy alosztály vezetője, rendőrőrs parancsnoka, vagy osztályvezető. Akkor már nem csupán a saját munkájáért felel majd, hanem a beosztottjaiért is, amely óriási felelősséggel jár.

Minden évben egy felemelő ünnepséggel, a tisztavatással válnak rendőrtisztté a hallgatóink. Az életem egyik legmeghatározóbb része, hogy ennek a testületnek a tagja lehetek. Minden évben a várban ez újra tudatosul bennem. Az országos rendőrfőkapitány mit érez, amikor látja a jövő rendvédelmi dolgozóit, amikor esküre emelik a kezüket?

P.K. Augusztus 20-án a katonák a tisztavatásán is ezt érzem, és 1990 óta a rendőrtisztekén is. 1983. augusztus 20-án egy határőr főhadnagyot avattak a Kossuth téren, ez az a pillanat, amely minden alkalommal előjön belőlem. Soha nem múló élményt jelent, az egyenruhások számára, ezek nagyon fontos érzések.

Mire lehet büszke manapság egy rendőr?

P.K. Arra a teljesítményre, amit a magyar rendőrség az elmúlt években nyújtott.

Milyen a jó vezető? Milyen alapelveket követett vezetőként élete során?

Legyen emberséges, következetes, szabálykövető, fegyelmezett, kérje számon a feladatok végrehajtását. Legyen érzékeny az állomány problémáira, de azzal, hogy követelek valakitől, egyúttal megtisztelem a munkatársaimat, azt sugárzom feléjük, hogy biztos vagyok abban, hogy a feladatot a követelményeknek megfelelően végre tudják hajtani.

A jövő rendvédelmi dolgozóinak, a végzős hallgatóknak mit tanácsol? Mire legyenek figyelemmel szolgálatuk során?

P.K. Tanuljanak jól, igyekezzenek minden ismeretet elsajátítani, amelyeket az egyetem a képzés során biztosít számukra. Képezzék magukat, ha végeznek, soha ne hagyják abba a tanulást és a képzést, mert aki megáll, lemarad, és nem tud majd sikeres rendőri pályát befutni.

Önt mi tudja meggyőzni mások értékéről?

P.K. Szolgálni az embereket, szolgálni a társadalmat nehéz, ugyanakkor felemelő érzés. Minden emberben, a kollégáimban is mindig a pozitív értékeket keresem. A vezetői munkám során a munkatársaimat szigorúsággal, következetességgel, fegyelemmel igyekeztem hozzásegíteni ahhoz, hogy a lehető legtöbb pozitív értéket, a legjobb teljesítményt hozzák ki magukból.

Van-e, volt-e példaképe?

P.K. Az édesapám, aki nagyon sikeres rendőr volt. A volt kollégái a mai napig tisztelettel emlékeznek rá. Pályám során a vezetőimre mindig nagy figyelemmel tekintettem. Mindig nagyon figyeltem arra, hogy a nálam magasabb vezetők hogyan irányítanak, ennek során sokat tanultam tőlük.

Mire a legbüszkébb a pályája során?

P.K. Azokra a munkatársaimra, akikkel együtt szolgálhattam a határőrségnél és a rendőrségnél. Valamennyi rendőri szervre és határőrségi szervre büszkeséggel gondolok, az ő teljesítményük nagymértékben hozzásegített ahhoz, hogy országos rendőrfőkapitány lehettem. 


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Megjelent a Bonum Publicum decemberi száma


Megjelent a Bonum Publicum

A Bonum Publicum nyáron megjelent júniusi és júliusi lapszámai az alábbi linkekről tölthetőek le:
Cimkék: Bonum Publicum, 2015

Megjelent a Bonum Publicum májusi száma

    • bonum publicum majus

A Bonum Publicum legújabb száma az alábbi linken érhető el:

Cimkék: Bonum Publicum, 2015

„A rendészeti képzés a közszolgálatiság egyik fontos pillére”

    • ruzsonyi interjuhoz 2
Prof. Dr. Ruzsonyi Péter - interjú

Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok dékáni megbízatása május 31-én járt le a Rendészettudományi Karon. A három év legnagyobb eredményeiről, a rendészeti életpályáról, a jövőről, a börtönök világáról, a terveiről, a családjáról és a megoldásra váró feladatokról beszélgettünk. Megismerve az életútját, nem kérdéses, miért kapott Tauffer Emil díjat, amely a legmagasabb büntetés-végrehajtási szakmai elismerés Magyarországon.

Hogyan került kapcsolatba a börtönök világával?

Főiskolás koromban kezdtem el foglalkozni a deviáns fiatalokkal, klubot vezettem nehéz helyzetbe került tizenévesek számára. Ez adta a szakdolgozatom témáját, mindig is ifjúságvédelemmel akartam foglalkozni. 1983-ban az OTDK-n az egyik bírálómnak nagyon tetszett a dolgozatom és ő ajánlott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán dolgozó barátjának, ahonnan a börtönbe vezetett az út, annak ellenére, hogy az egyenruha, a katonaság sorállománya után nem vonzott, a börtön idegen, misztikus hely volt számomra. Nevelőként kezdtem el dolgozni. A Budapesti Fegyház és Börtönben töltött egy év alatt az előzetestől a fegyházas elítéltekig minden fokozatban eltöltöttem néhány hónapot, megtapasztaltam, hogyan kell foglalkozni a rabokkal.

Milyen nevelési módszereket alkalmazott?

A csoportos foglalkozásnál olyan témákkal dolgoztam, amelyeknek feldolgozása során megnyíltak az emberek. Másik kedvenc területem a sportfoglalkozások voltak. Csapatjáték során a legkönnyebb megismerni a másikat. Az egyéni foglalkozáson a fogvatartottakat hellyel kínáltam, ami azelőtt soha nem fordult elő velük a büntetés-végrehajtási intézetben. Mindig is hittem a sport erejében, az őszinte emberi kapcsolatokban.

Nehezen nyílnak meg a fogvatartottak?

Aki csak a hatalmat, az egyenruhát látja, nem nyílik meg. Úgy kell partnerként kezelni őket, hogy érezzék, nem vagyunk egyenlők. Ha emberként bánunk velük, őszintén megnyilatkoznak, de ez egy hosszú folyamat eredménye, melynek során az irántuk tanúsított figyelemért cserébe rendkívül hálásak.

Milyen az élet a büntetés-végrehajtási intézetek falai között?

Nyomasztó. Hiszen rácsok, folyosók, elektromos ajtók vannak, ahová bezárják az embert.  A világon 181 börtönben voltam, a tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy nincs jó börtön. Láttam olyat, amely tetőnapozóval, fűtött medencével felszerelt és dzsungelben, sivatagban lévőt is. A börtön fő funkciója a szabadságelvonás, ez nem lehet vidám dolog. Valahol rossznak kell lennie, de nem gonosznak, megnyomorítónak, inkább korlátozónak.

Mi a véleménye a luxusbörtönökről?

Inkább aranykalitkának nevezném, melyek ugyanúgy elvonják a szabadságot, ugyanakkor a fogvatartottak benti élettere, mozgástere, tárgyi felszereltsége lélegzetelállító. Ausztráliában minden egyes kisgyermekes anyuka kap egy családi házat és három – pszichológus által kiválasztott –segítőt. Ott az az alapelv, hogy a kisgyermek, aki nem követett el bűncselekményt, nem érezheti, hogy börtönben van. A személyi állomány nem hord egyenruhát, más a mentalitás, a megközelítés. Amíg a gyermek állami intézményben tanul, minden vakációt az állam költségén az anyukával tölthet. Anyagi forrásokat szentelnek arra, hogy a gyerek ne sérüljön. Számomra nem a körülményektől volt luxus, hanem azért volt szimpatikus ez a megoldás, amit közvetített. Texasban egy női börtönben fát vágnak, autópályákon, katonai bázisokon takarítanak, fizikai kihívásokkal is szembe kell nézniük. Ebben azt tartom „luxusnak”, hogy sok időt fordítanak rájuk, rengeteg támogatást és segítséget kapnak és minimális a visszaesés. A társadalom tűrőképessége, támogatottsága a meghatározó a luxus kérdéskörében.

A luxusbörtönöknek lenne létjogosultsága Magyarországon?

Elutasítaná a társadalom. A fogvatartottak jelentős része sem kezelné a helyén.

Említette, hogy 181 börtönben tett látogatást. Mi volt a legmegrázóbb élménye?

Volt olyan börtön, ahol az ültetvényeken dolgoztak a fogvatartottak, néhányan fadoronggal tartottak rendet a társaik között, gyenge higiéniai körülmények között élték a mindennapokat. A bambuszból készült kunyhóknak nem volt ajtaja, ablaka, az eső beesett, embertelen körülmények uralkodtak ott.

A nevelői munkakör ellátása a börtönökben milyen kvalitásokat igényel?

Nyitottságot, együttműködési készséget, beleérző képességet, melyek a pedagógusok fontos jellemzői. A börtönben az az eredmény, ha nem jön vissza a fogvatartott a szabadulását követően. Sajnos ebben a vonatkozásban kudarcok sorozatával szembesülünk, hiszen csak olyan emberekkel találkozunk, akik visszaesők. Hiányoznak a pozitív visszajelzések, amelyek mindenkit megerősítenek a munka során.

Az RTK-n is szükség van jó pedagógusokra?

Az oktatási intézmény specialitásából adódóan itt is nagy szükség van jó pedagógusokra. A rendészeti szakemberek az állampolgárral testközelben dolgoznak és általában akkor találkoznak vele, ha gondjuk van, feszültek, elkeseredettek. A munkára történő felkészítésük akkor hiteles, ha az oktató példakép is tud lenni.

Melyik börtöntípus a leghatékonyabb? Az elrettentő vagy a személyiségformáló?

Bizonyos személyiségjegyekkel rendelkező fogvatartottak esetében az elrettentő lehet a célravezető. Számukra az igazi érv a fizikai erő. Ugyanakkor, ha tartós változást akarunk elérni, az elképzelhetetlen személyiségformálás nélkül. Az eredményt nem feltétlenül a visszaesés számadatával tanácsos mérni, ez egy egyszerű mutató. Ha nincs támogató közeg, ahová szabadul, lakhatás, munka, család hiányában hatalmas pofont kap a világtól. A katonás rezsim és a támogató környezet közötti egyensúly a célravezető a jövőre nézve.

Melyik a világ legkisebb és a legnagyobb börtöne?

A legkisebb Dél-Afrikában van, ma már múzeum. Ez egy apartheid ellenes fekete politikus számára épített egyszemélyes börtön. A legnagyobb, amelyet ismerek, 14 ezer fős börtönváros Manilában, ahol a falakon belül önszervező életet élnek a fogvatartottak. Saját boltjaik, templomuk van. Az egyik épületben 1100 halálraítélt volt. Három őrrel, pisztollyal felfegyverkezve engedtek be minket, itt éreztem félelmet életemben először. Egy forgatócsoport tagjaként interjút készítettünk velük, a megrendítő az volt, hogy a reménybe vetett reménytelenség érződött a szavaikból.

Egy éves nevelői munkakör betöltése után kutatói munkába kezdett a büntetés-végrehatásnál.

Megerősödött bennem az a hit, hogy börtönkörülmények között is érhet el eredményt a nevelés.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának a sajtószóvivője volt. Hogyan emlékszik erre az időszakra?

Olyan kapcsolatot alakítottam ki a sajtóval, ami a kölcsönös tiszteleten alapult. Izgalmas szakasza volt az életemnek, nagyon élveztem.

Neveléstudományi területen szerzett PhD-fokozatot. Mi volt a konkrét témája?

A személyiségformálás lehetősége fiatalkorúak körében zártintézeti viszonyok között, majd elkezdtem foglalkozni a büntetés-végrehajtási nevelési eljárások nemzetközi elemzésével is.

Milyen megoldásra váró kérdések maradtak még Önben?

Sok olyan eljárást láttam külföldön, ami itthon is bevezethető és vélhetően eredményes lenne. A fogvatartottal meg kell találni a közös nevezőt, ha nincs benne szándék a tanulásra, segíteni kell abban, hogy ez kialakuljon, együttműködésének, teljesítményének a függvénye legyen az, hogyan éli a mindennapjait a börtönben.

Mikor várható az életében a tudomány területén a következő nagy lépcsőfok?

Az akadémiai doktori eljárást szeretném elindítani. Ez a következő három éves tervemnek a része.

Ez az oka annak, hogy nem nyújtott be újra a dékáni beosztás betöltésére pályázatot?

Részben. Határozott időre szólt a megbízásom, lélekben erre a három évre készültem. Nehezen viseltem, hogy keveset tudtam tanítani. Itt az ideje a váltásnak, a megújulásnak és szeretnék mosolygós Apuka is maradni.

Mikor került az NKE jogelőd intézményébe?

1999-ben tanszékvezetőként. 

Hogyan tudná összegezni a dékáni munkakör ellátásával kapcsolatos eredményeket?

Az volt a hitvallásom, hogy egy szakmailag és emberileg is magas szintű csapattal dolgozzak együtt, ez megvalósult. Ahogyan a Kriminalisztikai és a Magatartástudományi Intézet is, valamint a Doktori Iskola létesítése iránti kérelmet benyújtottuk a MAB-hoz.

Mit tart a legnagyobb eredménynek?

A napokban befejeződött szenátusi választásnál a Karon a legtöbb jelölést kaptam és újraválasztottak. Megbíznak bennem a munkatársaim, ez egy pozitív visszajelzés számomra.

Milyen képességek szükségeltetnek a dékáni munkakör ellátásához?

Hitelesség, megbízhatóság, együttműködési képesség.

Milyen megoldásra váró feladatok maradtak az RTK-n?

A Kriminalisztikai és a Magatartástudományi Intézet hitelességét kell majd megteremteni. Fontos, hogy minél többen szerezzenek tudományos fokozatot.

Milyen érzésekkel adja át a székét a következő dékánnak?

Megnyugtató számomra az, hogy olyan ember veszi át a stafétabotot, aki a Kar hasznára fog válni. Nem aggódom az RTK jövője miatt, mert úgy érzem, hogy az általam elkezdett folyamatokat tovább viszi majd, ugyanakkor számos új fejlesztést is bevezet.

Milyen szerepet tölt be az NKE életében az RTK?

Nagyon speciális Kara. A rendészeti képzés a közszolgálatiság egyik fontos pillére.

Gödöllőn átvehette az OTDK stafétabotot, hiszen két év múlva az RTK rendezi majd a Had- és Rendészettudományi Szekció versenyét. Mit jelent ez majd az Egyetem és a Kar számára?

Bizonyítási lehetőség, hiszen egyetemi karként még nem rendeztünk OTDK-t. Meg tudjuk majd mutatni saját értékeinket, melyek segítségével az Egyetem számára is kivívjuk az elismerést.

Hogyan látja a rendészeti oktatás jelenét és jövőjét?

A megrendelőink elismernek bennünket és komoly elvárásokat is támasztanak. A 22 éves végzett hallgatóink középvezetői feladatokat fognak ellátni, náluk idősebb embereket fognak irányítani és számos állampolgári problémával szembesülnek majd, amelyek során gyakorlati készségeket is ki kell alakítaniuk.

Mire a legbüszkébb a pályája során?

Én vagyok az első és egyelőre egyetlen egyetemi tanár a büntetés-végrehajtás területén.

Mit jelent az Ön számára a rendészeti életpálya?

Hivatást. Több mint harminc éve dolgozom a büntetés-végrehajtás állományában. A habilitációm során írta az egyik bírálóm, hogy „jól figyeltem és jól figyeltek rám”. Nem tudnék más hivatást elképzelni magamnak.

Mit tanácsol a végzős hallgatóknak?

Az igazi életük a tisztavatás napjától kezdődik. Meg kell tanulniuk hitelesnek lenni, felelősen dönteni és kiállni az elhatározásuk mellett. Találjanak olyan szabadidős tevékenységet, amelyben kiteljesedhetnek. Ez lehet szerelem, sport, művészet, az a fontos, hogy feltöltődjenek.

Önt mi tölti fel energiával?

A családom, az utazás, a hajózás, a természet, a síelés és a búvárkodás.

Egyfajta értékválság tapasztalható a világban. Önt mi tudja meggyőzni mások értékéről?

Hitelesség, emberség, segítőkészség.

Nagy büszkeségei a lányai. Meséljen, kérem róluk!

21 és 27évesek, a mai napig könnyeznek, ha úgy érzik, hogy méltánytalanság éri őket és nagyon tudnak örülni az elért eredményeiknek, melyekért keményen megdolgoznak. A világról azonosan gondolkodunk.

Feleségével, Kriston Andreával könyveket írt egy speciális, nőknek szóló tornáról.

Az intim torna módszer kizárólag a feleségem szellemi terméke. Én csak az írásban, a könyvvé formálásban segítettem neki. Ma már egyedül írja új könyveit, és be kell ismernem, hogy ezek már sokkal jobbak…

Eszébe jutott az évek során, hogyan alakult volna az élete a „börtön falai között”?

A börtönben erőteljes a hierarchia, a vezető minden ott dolgozó emberért felelős, az irányítás határozottan kézi-vezérelt. A felsőoktatás sokkal nagyobb önállóságot kíván meg és biztosít egyszerre. Ez lényegesen közelebb áll a személyiségemhez. Jól döntöttem, hogy a tanítást választottam.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: Bonum Publicum, 2015

„Kiművelt emberfőket képzünk, nem James Bondokat!”

    • resperger istvan

A biztonsági kockázatok között tarthatjuk számon az etnikai és vallási ellentétek hatásait. Ehhez kapcsolódóan nemzetközi konferenciát szervezett a Nemzetbiztonsági Intézet Interkulturális és vallási különbségek a jelenkori konfliktusokban címmel. Dr. habil. Resperger István ezredessel, az Intézet igazgatójával a terrorizmus és az iszlám kapcsolatáról, aszimmetrikus hadviselésről, nemzetbiztonsági tudatosságról, válságkezelésről beszélgettünk és megtudhattuk, milyen lesz a világ 2030-ban.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Hogyan került kapcsolatba a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal?

Resperger István: Hat évig vezettem a Magyar Felsőfokú Katonai Vezetői Vezérkari Tanfolyamot, majd a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál elemző-értékelő munkakörben tevékenykedtem. Itt ismerkedtem meg a nemzetbiztonsági feladatokkal és a korábbi munkahelyemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Katonai Nemzetbiztonsági Tanszéket vezetője lettem.

Meséljen, kérem arról az útról, ami az ezredessé válásáig vezetett!

R.I. Sopronban érettségiztem, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán harckocsizó szakon végeztem 1985-ben. Pécsett, Abasáron, Tatán, Székesfehérváron helyőrségekben dolgoztam. Legmagasabb csapattiszti beosztásom a zászlóalj volt, majd a hadseregtörzsben szolgáltam. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végeztem el a törzstiszti, Svájcban a zászlóaljparancsnoki, Hamburgban a vezérkari tanfolyamot. 2002-ben, a Hadtudományi Doktori Iskolában szereztem PhD-fokozatot a jugoszláv polgárháború utáni válságkezelés feladatainak feldolgozásából, majd egyetemi adjunktus és docens lettem. 2014-ben habilitáltam az aszimmetrikus hadművelet és háborúk kutatási témámmal.  Az NKE közszolgálati továbbképzésben trénerként dolgozom, 2014-óta  ahol közigazgatási szféra vezetői és beosztottjai részére tartok önismereti, vezetői, stratégia tervezői  tréningeket. 

Mit értünk aszimmetrikus hadviselés alatt?

R.I. A gyengébb fél által alkalmazott olyan hadviselési mód, amikor a hagyományos harc helyett más egyszerű módszerekkel, robbantásokkal, lesállásokkal, rajtaütésekkel próbálják az ellenséget legyőzni, kifárasztani. Jó példája az iraki háború utáni megszállás időszaka, amikor a szövetségesek 4000 halottat és 32 000 sebesültet veszítettek el az ellenállók elleni küzdelemben.

Harckocsizó szakon végzett. Mit tudhatunk erről a fegyvernemről?

R.I. A szabályzatok szerint a harckocsizó csapatok képezik a szárazföldi csapatok fő ütőerejét. Gyermekkori álmom valósult meg, ugyanis a nagybátyám oltott be a tankok iránti szeretettel. Amikor a főiskolán végeztem, több típusú harckocsi létezett a Honvédségnél, a számuk meghaladta Franciaország páncélosainak számát a hidegháború korszakában. Negyvenegy harckocsiból álló zászlóaljat vezettem, a kiképzés és irányítás volt a feladatom. Ez a fegyvernem a hidegháborút követően leértékelődött. A békeműveletekben főleg könnyűfegyverzetű alakulatokra, gyalogosokra, könnyűlövészekre volt szükség. Az úgynevezett befagyott konfliktusok azt jelzik, hogy szükség van a katonai erőre, különösen az Iszlám Állam elleni műveletek során, ahol alkalmaznunk kell harckocsikat, páncélozott szállító harcjárműveket és repülőket is. Őket szárazföldön kell legyőznünk, a légierő csak a feltételeket fogja ehhez megteremteni.

A terrorizmus és az iszlám kapcsolatáról milyen megállapítást tett a kutatásai alapján?

R.I. Az Iszlám Állam egy olyan terrorszervezet, amely nagyon régóta tevékenykedik Szíria, Észak-Irak területén. A hétszáz fővel induló szervezet közel huszonegyezer fős államalakulattá nőtte ki magát, akik a nyugati kultúrát és minden más vallást elutasítanak, szeretnének egy nagy Iszlám Kalifátust létrehozni, ahol egyértelműen az iszlám törvénykezést, a sariát szeretnék bevezetni. Ennek érdekében minden eszközt megengedettnek tartanak. Sok szakértő apokaliptikusnak nevezi, ahogyan a túszokkal bánnak és a világhoz viszonyulnak.

Egyik publikációjában írt a biztonsági kockázatok között az etnikai és vallási ellentétek hatásairól.

R.I. A hidegháború utáni időszakban kerültek előtérbe a biztonságnak olyan dimenziói, amelyek etnikai, vallási, emberi jogi problémák. Egyértelműen kimutatható a vallási terrorcsoportok számának a növekedése. A nyugatellenesség volt a kiváltó oka a New Yorkban, Madridban, Franciaországban és Dániában elkövetett merényleteknek is.

Ehhez kapcsolódóan nemzetközi konferenciát szervezett Interkulturális és vallási különbségek a jelenkori konfliktusokban címmel. Mennyire aktuális ez a téma?

R.I. Nagyon időszerű. Huntigton amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora 1997-ben írta meg azt a művét, amelyben a civilizációk összecsapásáról írt. Az Iszlám Állam, Líbia, Szíria, Afganisztán, Irán, Afrika középső területein radikális iszlámmal, vallási-etnikai tisztogatással kell számolnunk. Sajnos nagyon aktuális, amikor az Iszlám Államról beszélünk a Boko Haram, ami magyarul annyit tesz: a nyugati oktatás bűn. Az intézet célja az volt ezzel az eseménnyel, hogy az olyan területeken, ahol jelenleg is válság, konfliktus zajlik, bemutassuk, hogy milyen sors vár a más vallást gyakorlókra.

Mi jelenthet megoldást erre a problémára?

R.I. Azt nem jelenthetjük ki, hogy nem lesznek atrocitások, nem lesz erőszak, de tíz-tizenöt éves stratégiákkal, a katonai és rendvédelmi akciókkal meg fogjuk teremteni a feltételeket a békeállapothoz.

Milyen munkát végeznek a Nemzetbiztonsági Intézetben?

R.I..Tanszékeink a katonai és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelemi szervezetek szakembereit képzik levelező szakon. A Polgári Nemzetbiztonsági Tanszék mellett Európában egyedülálló módon van egy harmadik tanszékünk is, amely a terrorelhárítással kapcsolatos oktatást végzi. Az a küldetésünk, hogy az ország érdekeinek megfelelően a titkosszolgálatok számára kiváló elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkező munkatársakat képezzünk. Az egyetemen a doktori, a vezérkari képzésben, a közös közszolgálati modulban is részt veszünk, képzéseket folytatunk. Fő célunk, hogy a nemzetbiztonsági tudatosságot és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait bemutassuk a többi hivatásrendnek is.

Mit jelent a nemzetbiztonsági tudatosság?

R.I. Bárkinek, aki a közszférában, a katonai, rendvédelmi vagy állami szerveknél dolgozik, fontos, hogy a páncélszekrényében, a fejében, a tevékenységében rend legyen és tudatosság. A nemzetbiztonsági szolgálatok védelmet biztosítanak az ezen a területen dolgozók számára, hiszen könnyen válhatunk ellenérdekelt titkosszolgálatok célpontjává.

Mindig is tudományos pályára készült?

R.I. Sokat foglalkoztam a kisalegységek szociometriájával, hiszen nagyon fontos, hogy milyen közösségekben dolgozunk. Az egyetemen döntöttem el, hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket a jugoszláv polgárháború válságkezelése kapcsán szereztünk, közkinccsé kell tenni, így elkészült ebben a témában a doktori értekezésem. Hiszek abban, hogy a tiszthelyettes, a tiszti és a közalkalmazotti állományt tovább kell képezni, fejleszteni, hiszen a 21. században már nem alkalmazhatjuk a 20. század oktatási módszerét.

Mit tudhatunk a válságkezelésről?

R.I. Ez egy összetett, komplex feladat, melynek során össze kell hangolni a politikai, gazdasági, diplomáciai, rendvédelmi és katonai erők alkalmazásának a kérdéseit. A válságkezelés lényege, hogy a konfliktushelyzetből a szervezetek el tudjanak újra jutni a békeállapotba. Ehhez szükség van béketeremtésre, annak kikényszerítésére, fenntartására. A végső művelet az, amikor a békeépítés folyamatában részt vesznek a katonáink, rendőreink.

A biztonságpolitika állami intézményrendszerén belül sajátos helyet foglalnak el a nemzetbiztonsági szolgálatok. Helyes ez a megállapítás?

R.I. A nemzetbiztonsági szolgálatok nem önmagukért való szervezetek. Számos probléma van a világban, ezek a kihívások, kockázatok és fenyegetések, melyeket reálisan kell értékelnie a szolgálatoknak. Ők tesznek javaslatokat a döntéshozóknak, hogy hogyan alakítsák egy ország biztonságát, hogy milyen feladatokat és milyen akciókat kell ahhoz végrehajtani, hogy az egyén, a közösség és az ország is biztonságban érezhesse magát. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény a hírszerző, elhárító szakágak feladatait részletesen meghatározza.

Mit tudhatunk a nemzetbiztonsági szolgálatok munkájáról?

R.I. Négy nemzetbiztonsági szolgálatunk van: az Információs Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Kilenc titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetünk van még: a Terrorelhárítási Központ, az ORFK Bűnügyi Szolgálata, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Magyarország Ügyészsége, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet. Jogosultak megszerezni azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország biztonságát garantálni lehessen. A nemzetbiztonsági szolgálatok az állam szuverenitását, védelmét valósítják meg, valamint a megfelelő döntések előkészítéséhez információt szolgáltatnak a kormányzat és a döntéshozók részére.

Mit jelent az, hogy nemzetbiztonsági ellenőrzés?

R.I. Az állam a kulcspozíciót betöltő nemzetbiztonsági szakembereit, a titkos információgyűjtést folytató, a különböző kormányzati és nem kormányzati szerveknél meghatározott beosztásban lévő személyeket ellenőrzi. Arra irányul, hogy a személyről megállapítsuk, befolyás nélkül tudják munkájukat végezni továbbá, hogy az adott beosztás ellátására tartalmaz-e valamilyen kockázatot. Az ilyen ellenőrzések az érintettek hozzájárulásával és tudtával folynak.

Sokan azt gondolják, hogy bárkit titkosszolgálati megfigyelés alá vonhatnak. Van ennek valóságalapja?

R.I. Nincs. A nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólag a törvényben meghatározott feladataikat hajtják végre. Ahhoz, hogy valakit megfigyeljenek, lehallgassanak, a titkos információgyűjtés eszközeit kell alkalmazni. Ezek bírói vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötöttek. Ahhoz, hogy valakit ellenőrzés alá vonjanak, megalapozott és megfelelő bizonyítékokra van szükség.

Ahogyan a legtöbb országban, Magyarországon is elkülönül egymástól a katonai és a polgári terület?

R.I. A nemzetbiztonsági szolgálatokat sokféleképpen lehet besorolni. Az egyik megközelítés lehet a polgári vagy katonai változata. Másik elkülönítési mód, amikor az elhárító és a hírszerző szakágakat választjuk külön. Ez az ország történelmével összefüggően alakulhat. Magyarországon elkülönül a katonai és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat.

Tudomásom szerint a NATO és az EU hírszerző szervezeteiben az elmúlt években a polgári és katonai hírszerző szervezetek szorosan együttműködnek.

R.I. Magyarország nemcsak önállóan hajtja végre a nemzetbiztonsági feladatok ellátását, hiszen az Európai Unió és a NATO tagjai vagyunk, illetve vannak partnerszolgálataink. Minden nemzeti tagország felelős a saját hírszerzéséért, elhárításáért, de vannak olyan műveletek, amikor szükséges az információk megosztása  a siker érdekében.

Ki vehet részt ebben a munkában?

R.I. Hivatásos és közalkalmazotti állománnyal dolgozunk. A bekerülés szigorúbb, mint a honvédelmi, rendvédelmi, vagy a polgári szférában, fizikai, pszichikai, nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesnie a leendő munkatársaknak. Folyamatosan készen kell állniuk a feladatokra és őket is ellenőrzik, hogy az ország érdekeinek megfelelően tevékenykedjenek a szolgálataink.

Milyen lesz a világ 2030-ban?

R.I. Nem csak az a feladatunk, hogy az állam védelmét biztosítsuk, hanem egy hosszú távú stratégia keretében meg kell állapítanunk, hogy milyen kihívásokkal, kockázatokkal, fenyegetésekkel kell számolnunk. A világ népesedésének kérdése nagy problémát jelent. 7,2 milliárd fő jelenleg a Föld lakossága, 2050-re 9,4 milliárdan leszünk. Egyre kevesebb lesz az életterünk, ahol biztonságosan élhetünk majd. A migráció közepes nagyságú fenyegetést jelent. Európa népessége elöregedő és elfogyó, nagyon sok bevándorlóra, munkavállalóra van ahhoz szükség, hogy gazdaságilag jól prosperáljon. Terrorizmus, fegyveres konfliktusok, háborúk, válságok nehezíthetik a munkánkat. Fel nem robbant aknák, lövedékek, gyermekkatonák, a drog terjesztése és ennek hatásai a fiataljainkra, a világra nagy veszélyt jelentenek. 2030-ra hosszú távú stratégiára, gazdasági fejlődésre van szüksége Európának és a világnak is. Az indiai nagykövet, Gupta szerint a világ problémái megoldhatóak, de azt a versenyt a nyugat elveszítette, hogy minden problémára gazdasági növekedéssel tudjon válaszolni.

Milyen javaslatai vannak a problémák megoldását illetően?

R.I. Hosszú távú tervekre, stratégiákra van szükség, nem tudjuk pillanatok alatt megoldani az Iszlám Állam, Ukrajna, a Gázai-övezet kérdését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának átalakítása is a küszöbön kell, hogy álljon. Olyan nagyhatalmak, mint India, nem képviselteti itt magát, holott a Föld lakosságának hatodát teszi ki a népessége. A civilizációk közötti együttműködésre lenne szükség és gazdasági tervekre, amelyek segítségével a fejletlenebb régiók felzárkóztatása megtörténhetne.

Mennyire hosszú távú tervekben szükséges gondolkodnunk?

R.I. Egy nemzeti biztonsági stratégia tíz-tizenöt évre nyújt lehetőséget egy államnak a tervezésre. A nemzetközi szervezeteknek húsz-huszonöt évre kellene olyan stratégiákat az energia, a környezetvédelem, a demográfiai problémák, a migráció kezelésére készíteni, amelyhez hozzárendelik a szükséges anyagi forrásokat is. Ezek segítségével a problémák kezelhetőbbé válnának.

Melyek a 21. század legnagyobb kihívásai hazánkban?

R.I. 2050-re 8,9 millió magyar él majd az országban. Szükség lenne egy olyan stratégiára, amely a nemzet megmaradását, fejlődését szolgálná. A gazdaság növekedése, a migráció kezelése a legfontosabb feladatok közé tartozik. A térségünk nem mentes a fegyveres konfliktusoktól. A Balkán egy befagyott konfliktus, de bármikor produkálhat olyan problémákat, ami hatással lehet az ország érdekeire, ahogyan az ukrán-orosz probléma is.

A fegyveres konfliktus hazánkban nem valós fenyegető veszély…

R.I. Magyarország minden szomszédos országgal alapszerződést kötött, amikor tagja lett a NATO-nak és az euro-atlanti rendszernek és az Európai Uniónak. A fegyveres konfliktus a NATO országok között teljesen kizárt. A problémák kezelésére a Nemzeti Biztonsági Stratégiánk is utolsó eszközként említi a haderő alkalmazását. Politikai együttműködés, diplomácia és gazdasági együttműködés lehet a megoldás.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a közös közszolgálati modult azonos tartalommal oktatják. Milyen ismereteket sajátítanak el a hallgatók a nemzetbiztonsági szféráról?

R.I. Mindegyik hivatásrendnek bemutatjuk a nemzetbiztonsági szolgálatok történetét, az előttünk álló kihívásokat, a szervezeteket és azt, hogy mi lesz a jövője a szolgálatoknak. A jobb átjárhatóság és együttműködés kialakítása okán van erre szükség.

Milyen speciális ismeretek oktatására van szükség a Rendészettudományi Karon?

R.I. Itt a kihívások, kockázatok, fenyegetések nemzetbiztonsági értékelését is tanítjuk, mesterképzésben is. A világ helyzetét ábrázoljuk, gyakorlatias órákat tartunk. Oktatjuk a SWOT-elemzést és a stratégiai tervezést is.

kep7

Milyen téveszmékkel találkozott a munkája során a nemzetbiztonsági szolgálatok működésével, megítélésével kapcsolatban?

R.I. A történelem folyamán és a filmek világában rengeteg tévképzet alakult ki velünk kapcsolatban. Az ország érdekeit védő és a védett személyeket biztosító kiművelt emberfőkre van szükségünk és nem napszemüveges James Bondokra. Sokan kopogtatnak, hogy kémek szeretnének lenni. Azt szoktam mondani, hogy a zeneakadémiára is be lehet kerülni, sok-sok gyakorlással.


„Hiányzott a rendszer az életemből!”

    • 104856 csordas akos

Az X-Faktor zenei tehetségkutató versenyen az élmezőnyben végzett, majd egy év kihagyás után visszatért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem falai közé, ahol a Tudomány Napi Estélyen csodálatos hangjával mindenkit elvarázsolt. Csordás Ákossal beszélgettünk, aki újabb fontos állomáshoz érkezett az életében: az Eurovíziós Dalfesztiválra készül.

Szikora Robi a Mr. Gumibot nevet ragasztotta rád. Mint egyetemi oktatód különösen szeretném, ha tudatosítanánk az emberekben: te a biztonsági szakirány hallgatója vagy.

A legelső válogató után ragadt rám ez a név, amikor köztudomásúvá vált, hogy a Rendészettudományi Kar hallgatója vagyok. Amikor a passzív félévek után visszajöttem az egyetemre, akkor sikerült igazán tudatosítanom az emberekben, hogy a magánbiztonsági szférában fogok elhelyezkedni az egyetem elvégzése után.

Milyen érzésekkel ültél vissza a Rendészettudományi Kar falai közé?

A magánbiztonsági szakirány teljesen megújult az elmúlt egy évben, így örömmel tértem vissza. Nagyon hiányzott az iskola, főként a rendszer az életemből. Az X-Faktor utáni első hónap nagyon nehéz volt. Aztán újra kialakult a napirendem. Hétvégenként számos fellépésem van, hetente több is. Jó érzéssel tölt el, hogy megismernek az emberek, tudják, hogy ki vagyok, korosztálytól függetlenül.

A Tudomány Napi Estélyen sokak arcára csaltál megható dalaiddal és gondolataiddal mosolyt és könnyeket egyaránt.

A tanáraimnak, vezetőimnek akartam bizonyítani, hogy a hiányzásaim nem voltak hiábavalóak. Aznap este a Rendészettudományi Kart képviseltem, senkinek sem szerettem volna csalódást okozni.

Készülsz-e valamilyen nagy dobásra?

Az Eurovíziós Dalfesztiválon saját dallal indulok, a menedzseremnek lemezkiadója is van, ez nagyon nagy segítség. A másik dal, amelyik benne lesz a repertoáromban, hamarosan elkészül, a héten utazom Svédországba, hogy felvegyük egy stúdióban. Felfigyelt rám egy svéd zeneszerző és egy kint élő magyar menedzser, akinek három szerzeményét éneklem fel, ezek rajta lesznek a következő lemezemen a saját dalommal együtt, angol nyelven.

Miről szól a dalod? Ki vagy mi ihlette?

Te és én a címe. Egy nagy találkozásról, szerelemről, együttélésről, gyerekvállalásról szól. A történetnek szomorú vége van, mert meghal a lány, és a szerelmes fiút az egyedüllét mardossa. Egy barátnőm ihlette a dalt, akivel kevés időt töltöttünk együtt, a kapcsolat meglehetősen gyorsan szakítással végződött. Egyik nap a villamoson a volt barátnőm illatát megéreztem egy lányon, és akkor csodás dallamok ugrottak be, amelyeket otthon gitáron eljátszottam, majd a szöveget percek alatt papírra vetettem. Megírtam a volt kedvesemnek, hogy „kész a dalod”. A menedzserem, amikor meghallotta az ötletet, már látta maga előtt a videoklipet. Nem volt kérdés, hogy ezzel indulok az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Hogyan képzeli el magát Csordás Ákos tíz év múlva?

Annyi dalt szeretnék, olyan szakmai nívót, ami megengedi azt, hogy saját önálló koncertem legyen. Caramelnek és Vastag Csabinak is sikerült, ők példaként állnak előttem. Ugyanezt akarom csinálni. Caramel stílusa áll hozzám a legközelebb, egyelőre még keresem a sajátomat. Nagy vágyam egy önálló stúdió. A jövőben vezetői pozícióban tudom elképzelni magam, hogy beoszthassam az időmet, és tudjak mellette énekelni. Hivatásos rendőrtisztként is el tudnám képzelni az életemet, bár kevésbé lenne rugalmas az időbeosztásom, mint a magánbiztonsági szférában. A személyvédelem mindig is nagyon érdekelt. A döntést még nem hoztam meg.

Minden ember életében a legfontosabb tartóoszlop a családja.

Az enyémben is. Nagyon hiányzik a családom. Otthon, Békésben megvolt a kis váram. A nyaraimat a Kamut nevű községben töltöttem a nagyszüleimnél, traktort vezettem, besegítettem a földmunkába, az állatok körüli teendőkbe. A pesti létben a közömbösség zavar a leginkább. Nem tudok közömbös lenni az embertársaimmal, próbálok mindenkire odafigyelni. A nagyszülők vallásosságra neveltek, a család mellett ez ad egyfajta kapaszkodót, irányt az életemben.

Szöveg: dr. Tóth Nikolett

Cimkék: Bonum Publicum, 2015

Egy „legendás” szakma nyomában

    • dscf0173
    • phd kepek 014
    • dsc01932
    • maganny csoportos
    • budapesti kozlony 1914 01 25 p003a
    • meszaros bence
    • bence
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak indul, amelynek előkészítő munkájában nagy szerepe van dr. Mészáros Bence egyetemi adjunktusnak, aki a Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének az oktatója. Magáncélú adatgyűjtésről, tévhitekről, képességekről, fő tevékenységi körökről beszélgettünk.

Hogy került kapcsolatba a magánnyomozással?

2008-ban felkértek, hogy tartsak előadást egy konferencián, ugyanis az UD Zrt.-ügy kapcsán a figyelem középpontjába kerültek a magánnyomozócégek, és mivel én titkosszolgálati eszközökkel foglalkoztam, ennek kapcsán elkezdtem áttekinteni a magánnyomozásban rejlő jogi lehetőségeket. A titkosszolgálati eszközökön belül egyébként elsősorban afedett nyomozással foglalkozom,ebből írtam a doktori értekezésemet 2011-ben.

A magánnyomozás és a fedett nyomozás fogalmát laikusként sokan összemossák.

Nagyon hasonló az elnevezésük és az is közös bennük, hogy egyik sem a klasszikus nyomozásról szól. A fedett nyomozó tevékenysége, aki gyakorlatilag a rendőrség kémje, hatósági bűnüldöző tevékenység, míg a magánnyomozás kizárólag magánszemélyek, hatósági jogosítványokkal nem rendelkezők által végzett adatgyűjtő tevékenység, magáncélú, és semmiképpen sem hatósági tevékenység. Annyi átfedés van a kettő között, hogy a magánnyomozók is bizonyos esetekben fedés alatt tevékenykednek, és legendát, azaz fiktív személyazonosságot és fedőtörténetet alkalmaznak az adatgyűjtésükhöz.

Milyen tévhiteket tart fontosnak eloszlatni a magánnyomozás kapcsán?

Sok tévhit van, az emberek nagy többsége azt hiszi, hogy csak házastársi hűtlenséggel foglalkoznak, ballonkabátban járnak, és pisztolyt hordanak maguknál. A filmekben is ez a képtárul elénk. A valóságban a magánnyomozók a munkájuk nagy részét gazdasági, üzleti ügyekkel kapcsolatos információszerzéssel töltik. Sokkal kevesebb a megfigyeléssel járó munka, mint azt a laikusok gondolnák. A klasszikus kémkedés, amit egy magánnyomozó fő tevékenységi körének gondolunk, jóval ritkább a gyakorlatban.

Mi kell ahhoz, hogy valaki magánnyomozó lehessen?

Az igazolvány megszerzése érettségihez és OKJ-s képesítéshez kötött, továbbá vállalkozásban lehet ellátni ezt a tevékenységet. De egyes végzettségek, például a jogi diploma megléte önmagában lehetővé teszi azt, hogy valaki magánnyomozó legyen.

vidocq

A filmek nagy többségében a gyanakvó főhős azonnal magánnyomozót fogad. Magyarországon ez mennyire vált elterjedtté?

Erre vonatkozóan nincsenek pontos adataim, mivel én a jogi aspektusokkal foglalkozom elsősorban, de ez egy létező szolgáltatás Magyarországon, amelyet sokan igénybe is vesznek. 1600 körüli igazolványt adtak már ki magánnyomozásra, 800-1200 fő közé tehető azoknak a száma, akik ténylegesen foglalkoznak magáncélú adatgyűjtéssel.

Milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy valaki magánnyomozó lehessen?

Nyomozói képességek, kriminalisztikai gondolkodásmód, logika, emberismeret, jó kommunikációs készség, kitartás, éles megfigyelőképesség. Olyannak kell lennie, mint egy jó nyomozónak. A magánnyomozónak egy ügyvéd és egy rendőr kvalitásaival is rendelkeznie kell, mivel tanácsadást is végez, lelkileg egyfajta támaszt is nyújt az ügyfelének.

pinkerton logo

Megfigyelés, titkos dokumentálás, követés, lehallgatás felderítése – olvashatjuk a magánnyomozással foglalkozó cégek fő tevékenységi köreként. Jogszerűen járnak el ezeknek a végzése során?

Őszintén szólva, a jelenlegi jogszabályi környezetben nehéz úgy információhoz jutni, hogy az ne eredményezzen jogsértést. A magánszemélyek közötti kommunikáció is jogi védelmet élvez. A büntetőjogi korlátok betartása önmagában nem jelenti azt, hogy törvényesen járnak el, mert adatvédelmi, polgári jogi jogsértéseket is el lehet követni. Ennek ellenére lehet törvényesen és egyben eredményesen nyomozni, de nem könnyű feladat. A lehallgatás nem törvényes, az esetek legnagyobb részében bűncselekményt valósít meg, akkor, ha magánlakásban történik. Amennyiben közterületen, akkor személyiségi jogot sért, és adatvédelmi szempontból is jogellenes. A lehallgatás elhárításával kapcsolatban viszont jogi aggály nem vethető fel.

allan pinkerton

A hatósági nyomozással sok esetben párhuzamosan zajló magánnyomozásról mi a véleménye?

A rendőrségen jelentkező kapacitáshiány miatt van a kérdésnek létjogosultsága, ugyanis a hatóságok sok esetben nem tudnak olyan mértékű és időtartamú adatgyűjtést elvégezni, amilyet a sértett igényelne, és a sértett, valamint az állam érdekei többnyire nem is esnek egybe. Az államnak az az érdeke, hogy az elkövetőt felelősségre vonja, a sértettnek pedig az, hogy a kára megtérüljön. Ilyen értelemben lehet úgynevezett jó kiegészítése az állami nyomozásnak a magánnyomozás, ennek egyébiránt nincs jogi akadálya.

Mi az, amit hozzá tud tenni a magánnyomozók munkájának sikeréhez?

A magánnyomozás szabályozásával foglalkoztam az elmúlt években. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Budapesti Szervezetétől kaptam egy felkérést 2010-ben, hogy írjak egy teoretikus törvényjavaslatot a magánnyomozásra vonatkozóan, hiszen a jelenlegi jogszabályi környezet meglehetősen abszurd. Ezt a munkát el is végeztem. Úgy gondoltam és gondolom ma is, hogy külön jogszabályban szükséges rendezni a kérdést. De ez egyelőre még várat magára. A magánnyomozás jogi hátterét jelenleg a személy- és vagyonvédelemről szóló törvény rendezi, ez azonban egy zavaros, ellentmondásos szabályozás, tartalmi értelemben mindenképpen változásra szorul, fontos, hogy a jogállamiság követelményrendszerének megfeleljen a jövőben.

sherlock holmes 007

Sokak kedvencévé vált az országban a Magánnyomozók című sorozat. Mennyi a filmben szereplő történések valóságalapja?

Az ügyek felderítésének eszközei a sorozat epizódjaiban az esetek legnagyobb százalékában törvénytelenek. Titoknak minősülő adatokhoz férnek hozzá a szereplők, és olyanokhoz, amelyekhez a valóságban egy magánnyomozó nem jogosult hozzájutni, többek között a bűnügyi nyilvántartáshoz. Ez a valóságban elképzelhetetlen. A Tiltott adatszerzés bűncselekményének elkövetése is rendszeres a sorozatban, amikor magánlakásban kép- és hangfelvételeket készítenek, és a jogosult hozzájárulása nélkül hozzáférnek a számítástechnikai adatokhoz.

Van-e egyetemi szintű magánnyomozó-képzés Magyarországon?

Nincs ilyen, de nagy szükség lenne rá. Olyan szintű jogi tudás szükségeltetik a magánnyomozáshoz, amelynek az elsajátításához egy középfokú képzés nagyon kevés, hiszen a tevékenység maga is nagyon sokrétű. A Rendészettudományi Karon terveink között szerepel magánnyomozó szakirányú továbbképzés indítása.

Szöveg: dr. Tóth Nikolett


Számomra a becsületesség a legfontosabb érték

    • legfontosabb ertek

Fontos szerepet játszott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásában, elindításában, júliustól pedig fél éven keresztül ő tölti be az intézmény Fenntartói Testületének ügyvivői posztját. Dr. Janza Frigyes rendőr vezérőrnagy még soha nem adott nagyobb lélegzetű interjút, azonban a Bonum Publicummal kivételt tett. Életéről, szakmájáról, jövőbeni terveiről, a Fenntartói Testületben betöltött szerepéről beszélgettünk. Számos érdekes története van, annyi, hogy akár egy egész könyvet is meg lehetne vele tölteni.

  • Bonum Publicum: Számomra a becsületesség a legfontosabb érték
  • Fájl letöltése
Cimkék: Bonum Publicum, 2014

Misszió „Afganisztán” üzemmódban

Lassan már hazajár Afganisztánba Balassa Bence, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A Rendészettudományi Kar Rendészeti Vezetéstudományi Tanszékén tanító rendőr őrnagy nemrégiben tért haza második afganisztáni küldetéséről, ahol egy évig az Európai Unió által szervezett és vezetett rendőri és jogállamiság-építő misszióban (EUPOL) vett részt.

    • afgan misszio
Cimkék: Bonum Publicum, 2014

2020-tól futhat a robotzsarukutya

    • robotzsarukutya

2020-ra készülhet el annak a nagyjából 90 centiméter magas, négylábú, a rendőrök munkáját segítő, a fejlesztők által „robot szolgálati kutyaként” emlegetett eszköznek a prototípusa, amely sokoldalú módon növeli majd a rendfenntartás, a bűnüldözés hatékonyságát. A robotkutya senkit sem fog lelőni, megharapni: súlyos sérülést okozó támadófegyverekkel ugyanis nem lesz ellátva. A kutya dolga nem a pusztítás, feladata az emberek és a törvényes rend védelme – beszélt a 2014 elején indult nemzetközi projektről dr. Székely Zoltán rendőr őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tanársegédje, aki a nemzetközi kutatást vezeti.

Cimkék: Bonum Publicum, 2014

Kőbe vésett hobbi

    • kobe vesett

Határkövekről készített fotókat gyűjt több évtizede Sallai János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának professzora. Gyűjteményében olyan határkőről is van kép, amelyet személyesen ő maga fedezett fel, de legnagyobb álma eljutni a kínai nagy falhoz. Élményeit, tapasztalatait most a Bonum Publicum olvasóival is megosztja.

Cimkék: Bonum Publicum, 2014

Megjelent a Bonum Publicum legfrissebb száma

    • bonum publicum
Megjelent a Bonum Publicum legfrissebb száma, amely online is megtekinthető a következő elérhetőségen:
Cimkék: Bonum Publicum, 2014