Szűkítés



Kiválasztott Címke

Ludovika Szabadegyetem

Minden Címke 289


Jelenleg 7 bejegyzés található Ludovika Szabadegyetem cimkével

Pénzügyőrök mindennapjai

    • fokep 126 680 454 s
    • dsc5821 3 680 454 s
    • dsc5829 3 680 454 s
    • dsc5830 3 680 454 s
    • dsc5836 3 680 454 s
    • dsc5839 3 680 454 s
  • Előző
  • Következő

Dr. Szabó Andrea ezredes, tanszékvezető egyetemi docens vezette be a pénzügyőrök mindennapjaiba a Ludovika Szabadegyetem hallgatóságát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadás-sorozatán. A téma aktualitását az éppen 150 évvel ezelőtt alapított Magyar Királyi Pénzügyőrségre történő emlékezés adja. A Rendészettudományi Kar tanszékvezetője különböző történeti távlatokon átívelően nyújtott betekintést a pénzügyőrség történelmébe, fejlesztéseibe, átalakításaiba, valamint a pénzügyőri szakma évszázados hagyományaiba.

Dr. Szabó Andrea PhD pénzügyőr ezredes a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett diplomát bűnügyi tisztként. 1994-ben alapfokú vámkezelői, majd 1995-ben középfokú vámügyintézői szakmai végzettséget szerezett a Vám- és Pénzügyőri Iskolán, később a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán Európa-jogi szakjogász tanulmányokat kezdett, amit 2006-ban abszolutóriummal végzett. Az ÁJTK doktori iskolájában 2014-ben summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját. 1993-tól a Vám- és Pénzügyőrség (ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatal) hivatásos állományú tagja. Az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének vezetője, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság, rendészettudományi kutatóműhely tagja.

„Ebben az évben ünnepli a Magyar Királyi Pénzügyőrség, a Vám- és Pénzügyőrség jogelődje, a pénzügyi igazgatás megalkotásának és felállításának a 150. évfordulóját” – fejtette ki Szabó Andrea a 2017-es jubileumi évvel kapcsolatban, amely nem csak az intézményesített pénzügyőrség megalapításának a piros betűs ünnepe, hanem a Pénzügyőr Zenekar 75., valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzés Hivatal 30. születésnapja. Szabó Andrea kiemelte, hogy a Magyar Királyi Pénzügyőrség létrehozásáról csak a kiegyezés után lehetett szó, amikor 1867-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter I-es számú körrendeletében létrehozta a Magyar Királyi Pénzügyi Főfelügyelőséget. Ebben a rendeletben a pénzügyőrséget a főfelügyelőség egyik alárendelt szervezeteként említette meg Lónyay, mint a pénzügyi igazgatás egyik fontos egysége. „Legfontosabb feladatai és hatáskörei a csempészet, valamint a pénzügyi törvények és rendszabályok áthágásának megakadályozása, az elkövetők kézre kerítése volt” – mondta Szabó Andrea, aki rávilágított, hogy a pénzügyőrség ekkor már jól megszervezett szervezeti és képzési struktúrával rendelkezett, a szervezeti állománya 3097 fő volt tiszti és legénységi csoportban.

„A korabeli híradások szerint a legjellemzőbb feladat a járőrözés volt, amely során ellenőrizték a pénzügyi szabályok maradéktalan betartását, bárhol feltartóztathattak szállítmányokat. A szállító köteles volt felszólításra bemutatni az árut és az elszámolási okmányokat” – ismertette az RTK tanszékvezetője a kezdeti pénzügyőri feladatokat. A korban kezdődött meg a Vámpalota építkezése, amely 1871-74 között készült el Ybl Miklós tervei alapján, amely az egyik legkorszerűbb vámigazgatási intézménynek számított a korban. Szabó Andrea kifejtette, hogy az épület saját dunai zsilippel, valamint vasútrendszerrel rendelkezett. Az épületben kapott helyet a vámhivatal, a pesti pénzügyi igazgatóság, a központi árüzleti igazgatóság, valamint a bányatermék igazgatóság is, amely ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépületeként szolgál. Azt RTK tanszékvezetője kitért Lónyay Menyhért magyar pénzügyminiszter és miniszterelnök, valamint első közös birodalmi pénzügyminiszter  munkásságára is. Lónyay Menyhért volt az az államférfi, aki megalapozta a magyar vám- és adóigazgatást. Szabó Andrea előadásából kiderült, hogy pénzügyőri képzéseket eleinte a fővigyázók tartottak a legénység állományának mentorációs formában, majd 1909-ben létrejött a Magyar Királyi Pénzügyőri Újonciskola, ahol pénzügyőri elméleti és gyakorlati ismereteket oktattak.

A Trianoni békediktátum utáni időszakról Szabó Andrea elmondta, hogy nagyban korlátozták a pénzügyőrség tevékenységét, létszámát 3000 főben maximalizálták, valamint fegyverzetét 2250 db revolverben határozták meg. 1921-ben a pénzügyőrség feladatköre bővült, a határőrizeti tevékenységet átvette a csendőrségtől, így a magyar haderő álcázott részeként funkcionálhatott tovább. „Akkoriban egyedülálló férfiember, vagy gyermektelen özvegy felvételére kerülhetett csak sor” – mondta Szabó Andrea a pénzügyőri kiválasztásról.

Szabó Andrea elmondta, hogy a második világháború után szovjet alapon szervezték át a magyar pénzügyőri igazgatást, 1966-ban létrejött a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Az időszak megváltoztatta a pénzügyőrség mindennapjait, hiszen az egyenjogúsági törvény rendelkezésével már nőket is felvehettek a pénzügyőrség állományába. Így már a női elvtársak is részt vehettek a Kőbányán létrehozott Pénzügyőri Iskola és Vámőri Iskola képzésein. Szabó Andrea rávilágított, hogy a 80-as évek nagy változást jelentettek a szervezet számára, hiszen a megnövekedett munkateher mellett a szervezetnek alkalmazkodnia kellett a modern kor vívmányaihoz.

A rendszerváltás utáni időszakról Szabó Andrea kifejtette, hogy megnövekedett az állomány létszáma, a pénzügyőrségnél minőségi és mennyiségi probléma jelentkezett. Ennek ellensúlyozására a kormányzat létrehozta a vám és pénzügyőri szaktanfolyamokat, ahol alap–, közép– és felsőfokú szinten tanulhattak a jelentkezők. A Rendőrtiszti Főiskolán (később az NKE-n) a Vám és Pénzügyőri Tanszék szárnyai alatt szerezhettek felsőfokú tiszti végzettséget a pénzügyőrök. Az EU-s csatlakozásról Szabó Andrea elmondta, hogy nagy változást jelentett a szakmának, hiszen határok szűntek meg, hivatalokat zártak be, átalakult a szervezet munkája. A szervezet változása napjainkban szilárdult meg, amikor 2011-ben létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az előadás végén az RTK tanszékvezetője röviden összefoglalta a pénzügyőri szervezet változásait, képzési struktúrájának sokszínűségét. „Ne feledjék, a jövedék örök” – zárta összefoglalóját Szabó Andrea.

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára április 4-én kerül sor, amelyen Dr. Balla József r. alezredes tart előadást „Biometrikus adatok a rendészeti célú személyazonosításban” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd


A migránsok hatása mérhető, de nem jelentős büntetőjogi szempontból

    • dsc 1122 2 680 451 s
    • dsc 1119 2 680 451 s
    • dsc 1129 2 680 451 s
    • dsc 1126 2 680 451 s
    • dsc 1142 2 680 451 s
  • Előző
  • Következő

Hogy is definiálható a migráció – tette fel a kérdést Dr. Hautzinger Zoltán „A migráció és a büntetőjog hatásai” c. előadásában a Ludovika Szabadegyetemen. A Rendészettudományi Kar Bevándorlási és Állampolgársági Tanszékének vezetője szerint első körben úgy foglalhatjuk össze, hogy a migráció egy olyan aktív emberi magatartás, amely a tartózkodási hely tartós megváltoztatására irányul. Fontos hangsúlyozni, hogy a migráció tudatos, szándékos tevékenység, jellemzően cirkuláris jelenség, és a közgondolkodással ellentétben egy értéksemleges fogalom. Amellett, hogy ésszerű, hiszen mindig visszavezethető egy kiváltó tényezőre, egyben visszacsatolásos mozzanat is, mert választ ad arra is, hogy mi mindannyian miért vagyunk ott, ahol épp vagyunk.

A migráció természetét tekintve legalább hétféle ellentétpár vázolható fel. A migráció lehet országon kívüli, vagy országon belüli; irányulhat befelé vagy kifelé; egyéni vagy csoportos; önkéntes vagy kényszeralapú; időszakos vagy tartós; politikai, gazdasági, vagy kulturális, esetleg vallási indíttatású; végül ellenőrzött vagy ellenőrizetlen. Hautzinger Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az ellenőrzött-ellenőrizetlen változók esetében gyakran tévesen használják a legális-illegális fogalmakat. Miután legálissá válhat illegális esemény, ahogy illegális történés is válhat legálissá, célszerűbb a reguláris-irreguláris dichotómiában gondolkodni. Irreguláris migrációról akkor beszélhetünk, ha a folyamat valamely eleme nem a szabályok szerint történik. Ide sorolható példaként az az eset, amikor turista vízummal érkezünk valahová, ahol aztán később mégis munkát vállalunk, vagy amikor az illegális bevándorló folyamodik letelepedési jogért, amit idővel meg is kap.

A migrációs folyamatokról beszélve meg kell különböztetni a külföldi és az idegen személyeket, hiszen velük szemben a jogrendszer is másként rendelkezik. Külföldinek számít minden nem magyar állampolgár, míg idegen minden olyan ember, akihez nincs közünk, vagy nem ismerünk, vagyis nem rendelkezik privilegizált státusszal az országban. Ebből az következik, hogy az idegenjog csak és kizárólag a külföldiekre van tekintettel, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nem csak tiltásokat, hanem támogató jogosultságokat is rögzít. A jogi tudományok közül külföldiekre vonatkozó rendelkezései vannak a büntetőjognak, a büntető anyagi jognak, a büntető eljárásjognak és a büntetés-végrehajtási jognak, a nem jogi tudományok közül pedig a kriminológia és a kriminalisztika foglalkozik a témával, így a krimináltaktika, a krimináltechnika és a kriminálmetodika.

A statisztikák azt mutatják, hogy hazánkban az összbűncselekmények számát tekintve 5% a külföldi elkövetők aránya, s a média által előszeretettel reklámozott közokirathamisítási, vagy gazdasági bűncselekményekkel szemben, a leggyakrabban közlekedési bűncselekmények tapasztalhatók részükről. Összességében kijelenthető, hogy a migránsok hatása mérhető, de nem jelentős büntetőjogi szempontból. A külföldiek által itt elkövetett bűncselekmények száma és minősége arra enged tehát következtetni, hogy a rendészeti eszközök hatékonyabbak, mint a büntetőjogi eszközök – zárta az előadását a tanszékvezető.


Az RTK dékánhelyettese a Szabadegyetemen

    • ludovika szabadegyetem cover 2 1 680 344 s

A negyedik szemeszterrel folytatódik februárban a Ludovika Szabadegyetem előadás-sorozata a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A következő félév programjában a többi között olyan témák szerepelnek, mint az ukrán konfliktus, a drónok alkalmazása a katasztrófavédelemben, valamint a migráció és a büntetőjog hatásai. A nyitóelőadást  Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke tartja Magyarország és a világ címmel.

A programsorozat előadói között megtalálhatjuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mind a négy karának oktatóit, akik az adott téma szakértőiként biztosítják az elhangzott információk hitelességét, tudományos megalapozottságát. Több téma igencsak aktuális, mint például a migráció és a büntetőjog hatásai, amiről Dr. Hautzinger Zoltán, az NKE Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék docense beszél majd, február 16-án. Ma már a közszolgálatban is egyre több területen alkalmazzák a pilóta nélküli repülőgépeket. Az úgynevezett drónoknak a katasztrófavédelemben is jó hasznát veszik. A témáról Dr. Restás Ágoston egyetemi docens tart előadást február 23-án. A márciusi programot az ukrán konfliktus bemutatásával kezdik a Ludovika Szabadegyetemen: az immáron több éve tartó háborúról Dr. Kaiser Ferenc, az NKE Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék munkatársa mondja el a legfrissebb információkat. Március 8-án a nők házassági vagyonjogi helyzetéről lesz szó, a ma is aktuális témáról Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi docens tart előadást. Izgalmasnak ígérkezik az a program is, amely „Gépek, automaták, robotok- szép(?) új világ címmel fut a Ludovika Szabadegyetem április témái között, de hasonlóan hangzatos címet választottak a szervezők „A darabolós főhadnagy és az arzénes asszonyok” című előadásnak, amelyet szintén áprilisban tartanak majd. Májusban az eddiginél részletesebb információkat is kaphatnak a programsorozat résztvevői a jó államról, valamint a közszolgálatban is gyakran megjelenő stresszhelyzetekről és annak feldolgozásáról is szó esik majd ebben a hónapban.

Az összesen 13 előadást felvonultató negyedik szemeszter programjaira, a korábbiakhoz hasonlóan keddi napokon kerül sor, este hat órától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében. Az előadásokat ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők, akiknek azonban előzetesen regisztrálni kell a részvételhez. Az idei félévben is interaktív módon tartják meg a szervezők az előadásokat, azaz a jelenlévők egy tesztsor kitöltésével tehetnek tanúbizonyságot a megszerzett tudásról. A legjobbak a szemeszter végén ezúttal is elismerésben részesülnek. Az egyetem hallgatói pedig szabadon választható kurzusként is választhatják a programsorozatot. A Ludovika Szabadegyetem korábbi előadásait egyébként pozitívan értékelték az érdeklődők: a mintegy 100 visszajelzés alapján készített felmérés szerint mind a hallgatók, mind pedig az úgynevezett külsős résztvevők egy 10-es skálán 9-es pontszám körülire értékelték a rendezvénysorozatot.  

A Ludovika Szabadegyetemmel kapcsolatos további információk az egyetem honlapján találhatóak meg: 
http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2015-2016-ii_-szemeszter


Szöveg: Szöőr Ádám


Inkább áldozatok leszünk, mint elkövetők

    • szabadegyetem sarkany istvan 3 680 451 s
    • szabadegyetem sarkany istvan 1 680 451 s
    • szabadegyetem sarkany istvan 2 680 451 s
    • szabadegyetem sarkany istvan 680 451 s
  • Előző
  • Következő

A Ludovika Szabadegyetem idei tanévének kilencedik előadását Prof. Dr. Sárkány István tartotta, „Az időskor viktimológiája – hogyan leszünk áldozatok?” címmel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatója bevezetőjében elmondta, hogy a téma alapvetően nagy érdeklődésre tart számot, hiszen a demográfiai kérdéseket illetően, egyike a magyar társadalom előtt álló legfontosabb megoldandó problémáknak. Nehéz azonban vele kapcsolatban jó kérdéseket megfogalmazni, illetve ezekre koherens válaszokat adni; egyszerűen csak elvárások vázolhatók, amelyek megvalósulása számos egyéb előfeltétel teljesüléséhez kötött.

Az előadás első része az aktuális demográfiai helyzetet mutatta be. Sárkány István kijelentette, hogy „egy szóra sem érdemes megtorpanástól eltekintve, lényegét illetően a magyar népességszám alakulása szabályos mélyrepülésbe került. Az 1980. évi népességszámhoz képest a 35 évvel későbbi, 2014-es adat azt mutatja, hogy bő 830.000 fővel vagyunk kevesebben.” Mi lehet ennek a hátterében? – tette fel a kérdést. Köztudott, hogy Magyarországon évek óta nő az idősek aránya a társadalomban, folyamatos a népességöregedés. Ez egyfelől annak a következménye, hogy megnőtt a születéskor várható átlagos élettartam; az elmúlt fél évszázad alatt a férfiak 6 évvel, a nők közel 9 évvel élnek tovább. Másfelől pedig a reprodukciós ráta visszaesése tehető felelőssé. Ahhoz, hogy a népességszám állandó maradjon, a reprodukciós értéknek 2,1-en kéne állnia – ez a szám pedig jelenleg 1,25-1,34 között mozog. A gondokat csak tetézi, hogy mindez egy öngerjesztő folyamat, amit nem lehet egy-két éven belül a visszájára fordítani.

Az előadás második részében az áldozattá válás egészségügyi háttere került napirendre. Idősebb korban egyre több az olyan hajlamosító tényező, amely viktimizálhatja az embert. Három fő csoport különíthető el: a testi, vagy szomatikus jellegű problémák, így a mozgáskorlátozottság, vagy az érzékszervi problémák súlyosbodása, a lelki eredetű problémák, például az ösztönvezéreltség kialakulása, vagy a hiszékenység megjelenése a figyelem visszaesésével párhuzamosan, illetőleg komoly tényező lehet maga a stressz is, amely az idős kor beköszöntével nem szűnik meg. A megnövekedett kiszolgáltatottságnak köszönhetően az idős emberek olyan bűncselekményeknek esnek jellemzően áldozatul, mint a rablás, a trükkös elkövetésű vagyon elleni bűncselekmény, a testi sértés, illetőleg emellett fordulhatnak még elő közlekedési, vagy háztartási balesetek is.

A bűnözési adatokat tekintve elmondható, hogy az 1985-1998-as időszakban körülbelül 3 millió regisztrált sértettről beszélhetünk, amelyek közül körülbelül 380 ezer ember volt időskorú. A számok az 1999-2012 évek között jelentősen megváltoztak: míg a sértettek száma 14,7%-kal nőtt, addig az időskorúak megoszlási aránya 40%-kal. Az elkövetői oldal vizsgálatával egyetemben érdekes statisztikai adatnak számít, hogy körülbelül hatszor akkora az esély arra, hogy valaki idős korában sértett lesz, mint hogy elkövető. Az időskorúak áldozattá válásában ugyanakkor nagy szerepe van a tömegmédiának is. Sárkány István úgy fogalmazott, hogy a szenzációhajhász média a különlegesebb esetek kiemelésével nem csupán erősíti a potenciális stresszt az idősek körében, hanem még ötleteket is ad az elkövetők számára. Jó példa erre a manapság elszaporodott „unokázás” esete, vagy a rablások és az uzsora bűncselekmények sorozata, amely az éberség hiányára és a bizalom kijátszására épül.

Ami a bűncselekmények felgöngyölítését illeti, az sajnálatos módon szintén nehéz az idős áldozatok esetében, több okból kifolyólag. Az elkövetők részéről jellemző a túlzó erőszak használata, amely rettegésben tarthatja az áldozatot, vagy akár egész családját. Problémát jelent továbbá az is, hogy a bejelentés sokszor nem pontos, mivel az áldozat nem képes visszaemlékezni az eseményekre, vagy az elkövetőre, esetleg félelme, vagy mozgáskorlátozottsága okán hosszú időn keresztül távol marad a bejelentéstől, aminek következtében torzulnak emlékei.

Az előadás zárásaként Sárkány István elmondta, hogy az időskor viktimológiája kapcsán két tényező segíthetné elő a pozitív elmozdulást: ha a demográfiai, szociális és egészségügyi helyzetben előrelépés állna be, illetve ha az objektív biztonságérzet mellett a szubjektív biztonságérzetet is növelnénk.

 Szöveg: Pétery Dorottya


Folytatódik a Ludovika Szabadegyetem

    • ludovika szabadegyetem 2015 680 451 s
    • ludovika szabadegyetem 2015 1 680 451 s
  • Előző
  • Következő

Milyen a magyar? - országképünk a nagyvilágban; Kiberhadviselés Magyarországon; Paks és a nukleáris biztonság kérdései;  A Muraköz pajzsa - Zrínyi-Újvár felfedése;  A Ludovika feltámadása – a többi között ezekről a témákról is szó lesz az ebben a félévben tovább folytatódó Ludovika Szabadegyetem előadásain.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hagyományteremtő céllal indította el tavaly ősszel a programsorozatot, amelynek rendezvényei szinte minden alkalommal telt ház előtt zajlottak. A tudományos témákat közérthető formában feldolgozó előadásokat idén is a megszokott időpontban és helyen tartják az egyetem oktatói: keddenként, 18.00 órától a Ludovika Campus Főépület II. előadójában várja az intézmény az érdeklődőket, akik ezúttal is megfogalmazhatják a témával kapcsolatos kérdéseiket, véleményüket.

Újdonság, hogy az NKE hallgatói már szabadon választható kurzusként is látogathatják az előadásokat. Az idei eseménysorozat nyitányaként, február 10-én Fülöp Mihály kutatóprofesszor az 1947-es párizsi magyar békeszerződésről beszél majd.   

Az előadásokról bővebb információkat a Ludovika Szabadegyetem aloldalán olvashatnak az érdeklődők.

A tervezett program:

február 10.  Fülöp Mihály :  A befejezetlen béke – Az európai politikai, területi rend és a magyar határok

február 17.  Dr. Kis Norbert:  Milyen a magyar? – országképünk a nagyvilágban

február 24. Marsai Viktor: Szomália – Konstruktivizmus és nomád klánállam Afrika szarván

március 3. Prof. Dr. Munk Sándor:  Interoperabilitás az informatika kék madara – avagy hogyan értsenek szót a számítógépek

március 10. Dr. Kovács Gábor: Az illegális migráció – határrendészeti válaszok

március 17. Prof. Dr. Szenes Zoltán:  Új bor a régi palackban? – A kollektív védelem reneszánsza a NATO-ban

március 24. Prof. Dr. Kovács László: Kiberhadviselés Magyarországon

március 31. Dr. Csath Magdolna:  Emberarcú versenyképesség

április 14. Dr. P. Szabó Sándor:  Kifullad-e a kínai növekedés? – A kínai gazdaság aktuális helyzete és növekedésének fenntarthatósága

április 21. Szalay Tihamér: A Ludovika feltámadása

április 28. Dr. Pátzay György: Paks és a nukleáris biztonság kérdései

május 12. Prof. Dr. Padányi  József: A Muraköz pajzsa – Zrínyi-Újvár felfedezése


A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van

    • a poligrafos vizsgalat es ami mogotte van 680 451 s
    • a poligrafos vizsgalat es ami mogotte van 1 680 451 s
    • a poligrafos vizsgalat es ami mogotte van 2 680 451 s
    • a poligrafos vizsgalat es ami mogotte van 3 680 451 s
    • a poligrafos vizsgalat es ami mogotte van 4 680 451 s
    • a poligrafos vizsgalat es ami mogotte van 5 680 451 s
  • Előző
  • Következő

Az idei év utolsó Ludovika Szabadegyetem előadásán Dr. Budaházi Árpád r. százados, az NKE RTK Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőeljárásjogi Tanszékének adjunktusa beszélt a poligráfos vizsgálattal kapcsolatos hitekről és tévhitekről. Dr. Budaházi Árpád hangsúlyozta, hogy vannak, akik a poligráfban, vagy ahogy a köznyelvben hívják, a hazugságvizsgáló gépben a csodaszert látják, mások viszont kételkednek benne, és óva intenek az alkalmazásától. Érdemes megvizsgálni, hogy van-e alapjuk a műszerrel kapcsolatban elterjedt hiteknek és tévhiteknek.

A poligráfos vizsgálat történetéről az előadó elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államok a poligráf szülőhazája, amelynek végleges formája Leonarde Keeler nevéhez fűződik. Magyarországon az 1970-es évek végén a titkosszolgálat kezdte el alkalmazni a poligráfot, majd az 1980-as évek elejétől már a nyílt büntetőeljárásban is igénybe vették. Hazánkban a nyomozó hatóság kezdetben emberölési ügyekben vette igénybe a poligráfot. A vizsgálattal érintett bűncselekmények köre mára már kiszélesedett, szinte minden ügytípusnál alkalmazható. A poligráfot elsősorban arra a célra használják, hogy azonosítsák az elkövetőt, vagyis azt vizsgálják, hogy a gyanúsított őszintén tagadja-e a bűncselekmény elkövetését. A vizsgálat gyakran olyan tárgyi bizonyítékokhoz is elvezetheti a hatóságot, amelyeknek a létéről nem volt tudomása.

Az előadáson elhangzott, hogy a poligráf alkalmazása a lelepleződés következményeitől való félelem által kiváltott reakciókra, testi változásokra épít. A közhiedelemmel ellentétben a műszer önmagában nem alkalmas arra, hogy mérje a vizsgált személy válaszainak őszinteségét. Ezt ugyanis a szaktanácsadó állapítja meg azokból a poligráfos adatokból, amelyek a feltett kérdések által kiváltott élettani változásokat jelzik.

Azzal kapcsolatban, hogy manipulálható-e a poligráfos vizsgálat, Dr. Budaházi Árpád elmondta, hogy a műszer megbízhatóságát csökkenthetik az olyan technikák, amelyek a poligráfos vizsgáló félrevezetésére irányulnak. A „nemmel” válaszoló alany azt próbálja elérni, hogy feleletét annak ellenére „nemnek” vélje a szaktanácsadó, hogy az valójában „igen”. A manipuláció felismerése, leleplezése, illetve kivédése olyan feladat, amelyre a szaktanácsadók képzése során is nagy hangsúlyt helyeznek. Akadnak azonban olyanok, akik képesek észrevétlenül manipulálni a poligráfos vizsgálat eredményét. Számos olyan technika terjedt el, amely alkalmas lehet arra, hogy megtévessze a szaktanácsadót. Ilyen például a nyelv megharapása, a végbél záróizmának erőteljes összeszorítása, a cipőbe helyezett rajzszöggel fájdalom okozása, a lélegzet visszatartása, valamint a színtelen körömlakk alkalmazása az ujjhegyen, amely csökkenti a bőr elektromos feszültségét. A poligráfos vizsgálatokat végző hazai szaktanácsadók szerint a mai korszerű műszerekkel ezek a technikák könnyen felismerhetőek, kivédhetőek.

Dr. Budaházi Árpád kiemelte, hogy hazánkban a poligráfos vizsgálat az elmúlt több mint három évtized alatt számos ügyben hozott gyors eredményt, de ennek ellenére nem csodaszer, és a poligráfos vizsgálatot végző szaktanácsadó sem tévedhetetlen. Éppen ezért jónak mondható az a bírósági gyakorlat, amely önmagában a poligráfos vizsgálat eredményének nem tulajdonít nagy jelentőséget, és úgy tekint rá, mint egy bizonyítékra a sok közül. A poligráfos vizsgálat beleegyezéshez kötött, ha valaki nem vállalja, az nem jelent terhelő bizonyítékot rá nézve. A poligráf előnye, hogy segít meghatározni a nyomozás irányait, és a bíróságra is megnyugtató hatással van, ha a poligráfos vizsgálat eredménye egy újabb érv lehet a bűnösség megállapítása mellett vagy ellen.

Dr. Budaházi Árpád előadásával véget ért a Ludovika Szabadegyetem idei programsorozata. Az előadásokat alkalmanként több mint százan hallgatták meg. Az Egyetem elismerő oklevelekkel díjazta mindazokat a résztvevőket, akik szorgalmasan látogatták a rendezvényeket és jó eredménnyel töltötték ki az előadások témáiban összeállított teszteket. Az okleveleket Prof. Dr. Padányi József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese, megbízott tudományos rektorhelyettes adta át. Akik nem tudtak részt venni a programsorozaton, az előadásokról készített videó felvételeket megtekinthetik az egyetem honlapján, ahol az előadók diasorai, illetve a tesztek megoldásai is megtalálhatóak.
http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/szabadegyetem


A börtönök világáról a Ludovika Szabadegyetemen

    • ruzsonyi 1 680 451 s
    • bortonok_vilaga3
    • bortonok_vilaga
    • bortonok_vilaga4
  • Előző
  • Következő

A büntetés az a rossz szándékos okozása- kezdte a börtönök világáról szóló ismertetőjét Prof. Dr. Ruzsonyi Péter büntetés-végrehajtási dandártábornok, kriminálpedagógus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának dékánja a Ludovika Szabadegyetem október 28-i előadásán. Büntetünk, kell, hogy büntessünk, ezt nem lehet kikerülni. Tudják ezt mindazok, akiknek vannak gyerekei - folytatta a tábornok. Legalábbis még nem sikerült kitalálni, hogy a nevelés két fontos eszköze, a büntetés és a jutalmazás közül az előbbit mellőzzük. Ha előre tudjuk, miért és hogyan büntetünk, nem pedig indulati alapon cselekszünk, a büntetés szakszerű lépés büntetőjogi értelemben is. A büntetés egy másik szempontból nézve mindig valamilyen érték megvonását jelenti. Mivel minden embernek más az érték, az azonos büntetések alkalmazása nem mindig a legmegfelelőbb módszer - hangzott el az előadáson.

Mióta világ a világ, az elrettentés a büntetés legfontosabbnak és legeredményesebbnek tartott célja. Egy-egy kivégzés a középkorban azt az üzenetet küldte az összesereglett nézőközönség számára: ez nem jó, ezt ne csináld, ha nem akarsz így járni. Az elrettentés egyéni szinten is értelmezhető: ne ismételd meg a bűnt, mert újra elszenveded a büntetést. Egy másik, szintén ősi büntetési cél a megtorlás. Ilyenkor a társadalom az okozott sérelmet orvosolja úgy, hogy az illető ugyanazt szenvedje el, amit mások, őmiatta.

A harmadik fontos büntetési funkció a reszociáció, a javítás - mondta előadásában a szakember. A büntetés fogalmi körének negyedik lába az izoláció, ez alatt már csak a szabadságvesztés értendő.

A történelem során a büntetés egyik érdekes formája az úgynevezett kompenzáció volt, vagyis az egyezkedés. Amikor az elkövető az okozott kárt valamilyen módon megválthatta. Sőt, akár az illető családja is helyt állhatott az okozott kár miatt. Ez a módszer mindenképpen a konfliktus egy fajta békés lezárását jelenti - ismertette előadásában a tábornok. Szent István egy szabad ember életét száztíz tinóval mérte. A büntetések történetének egy másik jellemző fejlődési vonala, hogy míg Hammurápi törvénykönyvében egy adott bűnt azonos büntetéssel kellett megtorolni, egy kivert fogért egy kivert fog járt, addig később már csak mértékében törekedtek a megtorlás arányosságára, a büntetés végrehajtásának módja nem kellett megegyezzen a bűnelkövetéssel.

Az eleve rengeteg kínnal teli középkorban, az éhínségek, járványok, szenvedések idejében a "nagyon rossz" nem volt rendkívüli. Ezért ha büntetésről volt szó, kellett "valami még rosszabb". Amikor az erőszak amúgy is a mindennapok része, különösen kegyetlen kivégzési módokat kell kieszelni annak számára, akit meg akarunk büntetni - foglalhatóak össze Ruzsonyi Péter szavai. A komoly befolyással bíró egyház szintén a büntetések súlyossága irányában hatott ezekben az évszázadokban. Az egyház így gondolkodott: a rosszat nem csak a felebarátommal teszem, hanem, a Tíz parancsolatot megszegve, az Úrral is. Ha más dimenzióba helyezték a bűnt, más dimenzióba kellett helyezzék a büntetést is. A nyilvános kivégzések népszerűsége nem kötődik a középkorhoz: 1930-ban, az amerikai Texas államban még a fákon is lógtak egy ítélet-végrehajtást szemlélve.

A dandártábornok elmondta: a bebörtönzés kezdetben mindössze azt a célt szolgálta, hogy a gyanúsított vagy elítélt az ítélet végrehajtásáig ne tűnjön el. Az ókorban először barlangokat, kutakat, vermeket alakítottak ki erre a célra. Ez a fajta elzárás nem feleltethető meg a mai szabadságvesztésnek, mint büntetési nemnek. A mai fogalmainkhoz hasonló elzárás, mint büntetés, a IV-V. században jelent meg egyházi intézményekben azon egyházi személyek számára, akik vétettek a vallási előírások ellen. Amíg a szabadság nem volt érték, hiszen nem volt adott, megvonását nem lehetett büntetésre használni - tekintett vissza a szakember. A polgári forradalmak korában jelent meg, hogy a már meglévő szabadság elvétele jelentette a tényleges büntetést.

A véresebbnél véresebb büntetések a közelmúltban előfordult szélsőséges ellenpéldája az úgynevezett treatment jelenség volt, amit Ruzsonyi dandártábornok az Egyesült Államokban figyelt meg tanulmányútjai során. Az elv szerint a bűn elkövetője beteg, tehát kezelni kell, nem pedig büntetni. Ez a szemlélet a gyakorlatban nem vált be.

Európában ma százezer lakosra százötven fogvatartott jut, ugyanez az érték Magyarországon tizenegy évvel ez előtt 151 volt. Most száznyolcvannégynél tartunk. Amerika hasonló értéke: 868. A börtön nagyon drága intézmény, alkalmazásának akkor van értelme, ha haszonnal jár a fogvatartás - véli a dandártábornok. A fogvatartottal kapcsolatban a szakember szerint egy dolgot soha nem szabad elfelejteni, amikor a börtönök működéséről beszélünk: ki fog jönni.

A Ludovika Szabadegyetem előadásai folytatódnak kedd esténként, további részleteket az intézmény honlapján olvashatnak.