Szűkítés



Kiválasztott Címke

MRTT

Minden Címke 289


Jelenleg 6 bejegyzés található MRTT cimkével

Beszéd- és hangelemzés a bűnüldözésben - lehetőségek és korlátok

    • fokep
    •  dsc4783 2
    •  dsc4801 2
    •  dsc4804 2
  • Előző
  • Következő

A beszéd- és hangelemzés lehetőségei és felhasználása a bűnüldözésben címmel rendezett szakmai konferenciát a Magyar Rendészettudományi Társaság, melyre május 4-én került sor a Ludovika campuson. Az előadók a hallgatóság elé tárták a technológiai és jogi lehetőségeket, ugyanakkor őszintén beszéltek a mindkét szemszögből fennálló korlátokról is.

Dr. Janza Frigyes, a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) főtitkára köszöntőjében méltatta azt a mintegy négy esztendeje tartó közös munkát, melyben szorosan együttműködik a Károli Gáspár Református Egyetem, az MRTT, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint az Anima Polygraph Kft. Elmondta: a kutatás eredményéről – egy új hazugságvizsgálati módszerről – e fórumon esik szó először, s a konferencia megszervezésével az MRTT hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a napjainkban is zajló kutatás folyamatosan napirenden legyen. Mint hangsúlyozta, ez azért fontos, mert a módszer felhasználása a büntetőeljárásban csak szilárd tudományos megalapozottság birtokában lehetséges.

A konferencia moderátora dr. Szövényi György, az MRTT biztonságpolitikai tagozatának elnöke volt, aki a szóban forgó kutatómunka tevékeny részeseként a téma kiváló szakértője.

Ki szokott önök közül hazudni? – tette föl elsőként a kérdést az Anima Polygraph Kft. ügyvezetője, Kis György. A kérdésre adható válasz (mindenki mond kisebb-nagyobb hazugságokat élete során) egyúttal mutatja a hazugságkutatás fontosságát is. Kis György elmondta, hogy a munka alapjául Paul Ekman kutatási eredményeit tekintették elméleti alapnak, a gyakorlatban pedig  a Nemesysco izraeli cég által kifejlesztett LVA (Layered Voice Analysis – rétegzett hangelemzés) technológiát használják.  Az LVA hangelemző módszer két elemző képletre épülő algoritmusok halmaza, mely nyolc fő emocionális jellemzőt tartalmaz minden egyes hangszegmensből. A módszer nem hazugságvizsgálat, hanem érzelemelemzés: a beszélőnek az általa mondottakhoz való érzelmi viszonyulását elemzi (stressz, tétovázás stb.). Dr. Takács Szabolcs, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára a felvett hangminták matematikai elemzéséről beszélt, hangsúlyozva, hogy a kutatásban az elemzendő anyagok anonimitása mindvégig biztosított volt.

Tatár Zoltán, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének munkatársa az akusztikai-fonetikai beszélőazonosításról, valamint a hangfelvételek eredetiségének vizsgálatáról tartott előadást. Elmondta, hogy a beszélőazonosításhoz megfelelő technikai paraméterekkel rendelkező hangfelvétel szükséges, és ha ez rendelkezésre áll, a beszédhang olyan összetevőit (formánsait) tartalmazza, amelyeket senki sem tud beszéd közben elváltoztatni. A hanganyagok eredetiségének vizsgálati módszereiről szólva a hangtechnikai szakértő utalt arra, hogy a munkájukat fejlett szakértői szoftverek támogatják. Fejes Attila, ugyancsak az intézet hangszakértője, a hangbiometriáról beszélt. Ez a módszer nem más, mint akusztikai-fonetikai beszélőazonosítás.

A hangfelvétel jogi megítéléséről és bizonyítékként történő felhasználásáról szólt dr. Mészáros Bence, a Rendészettudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese. Előadásában rámutatott arra, hogy a téma a jog számos szegmensét érinti, így például jelentősége van az adatvédelemben, a polgári jogban, a büntetőjogban, illetve rendkívül érzékeny terület e vonatkozásban a magánnyomozók információgyűjtési módszereinek kérdésköre. Az előadó részletesen elemezte a hangfelvétel büntetőeljárásban történő felhasználásának lehetőségeit.

A konferencia tartalmas konzultációval zárult, jelezve, hogy az elhangzott előadások élénk érdeklődést váltottak ki a jelenlévők soraiban.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: MRTT, konferencia, 2017

Elismerésben részesült négy oktatónk

    • img 0606 mrtt kozgyules 0217

A Magyar Rendészettudományi Társaság a Nemzetközi Oktatási Központban tartotta a 2016. évet lezáró és a 2017. év feladatait meghatározó közgyűlését. Az eseményt Prof. Dr. Korinek László akadémikusnak, a társaság elnökének a megnyitója után az MRTT 2016-ban végzett munkájáról hallgathatták meg az Elnökség beszámolóját a jelenlévők, majd elismeréseket adott át Prof. Dr. Korinek László.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, főtitkár hangsúlyozta, hogy az MRTT állami együttműködő partnereink sorából kiemelkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara. „Az RTK-nak olyan korszakos változások jellemezték a feladatait, mint a 4 éves képzésre történő áttérés, a tisztjelölti státusz bevezetése, az oktatói státuszok átsorolása, nagytömegű tananyag megírása, új diszciplínák bevezetése, a Rendvédelmi Tagozat megalakítása, az új Intézetek munkájának átszervezése, a Kar Ludovikára történő átköltözésének előkészítése” - hangsúlyozta a főtitkár. Majd hozzátette: „ezeket a feladatokat az érintettek eredményesen végrehajtották, illetve a folyamatban lévő ügyek végrehajtása is töretlen. A tavalyi évben megkezdte működését a Rendészettudományi Doktori Iskola, amelynek létrejötte tudománytörténeti jelentőségű. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig a rendészettudományi tevékenység motorjává nőtte ki magát” - tette hozzá.

A Dr. Kertész Imre emlékének megőrzése céljából létrehozott Kuratórium javaslata alapján a Magyar Rendészettudományi Társaság Dr. Kertész Imre Emlékérmet adományozott az RTK oktatóinak, rendészeti szakembereknek:

Dr. Szilvásy György r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar tanársegédje jelentős szerepet játszott a Kar akkreditációs beadványának kidolgozásában és a Magyar Rendészettudományi Társaság Alapszabályának módosításában. A Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületének titkáraként tudományszervező tevékenysége kiemelkedő. A kar hallgatók által is elismert oktatója, aki tudásával, példamutatásával pozitív hatást gyakorol a jövő rendészeti szakembereinek  szemléletére, fejlődésére.

Dr. Christián László r. alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetője sokat tett a magánbiztonsági képzés megújításáért. Széleskörű kapcsolatrendszert épített ki a magánbiztonsági szférában, amely lehetővé teszi, hogy a rendészettudomány ezen ága is fejlődjön. Kiemelkedő szerepet játszott az új magánnyomozói és magánbiztonsági törvény kidolgozásában. Széleskörű publikációs és tananyagfejlesztő tevékenységet fejt ki.

Klenner Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék tanársegédje, az MRTT Migrációs Tagozat titkára a titkári feladatok, kiváló pontos és lelkiismeretes ellátásával nagymértékben hozzájárul, hogy a Migrációs Tagozat hosszú évek óta az MRTT egyik legaktívabb és legjobban működő tagozata.

Vári Vince r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézet Büntető-eljárásjogi Tanszék tanársegédje, az MRTT Bűnügyi Tagozat titkára az elmúlt 5 évben kiemelkedő szerepet játszott a Tagozat munkájának szervezésében, a rendezvények lebonyolításában.

Kertész Imre emlékérmet érdemelt még ki Dr. Nagy Júlia igazgató, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban és jogelőd intézményeiben több mint 35 éves, kábítószer elleni küzdelem területén végzett kivételesen magas színvonalú munkássága, kimagasló eredményei és rendkívüli teljesítménye elismeréséül.

Sándorné Kovács Judit főtanácsos igazgató a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban és jogelőd intézményeiben több mint 20 éves, szakértőként és vezetőként végzett egyenletesen magas színvonalú kimagasló munka elismeréséül. 

Dr. Gaál Gyula r. ezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalvezetője tagja annak a csapatnak, akik a rendészettudomány érdekében 16 éve fáradhatatlanul, kitartással és magas színvonalon szervezik Pécsen a Szent László Napi rendészettudományi konferencia-sorozatot és a konferencia eredményeit rögzítő Pécsi Határőr Tudományos Közlemények című periodikát. Az ezredes tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a pécsi konferencia Magyarország egyik legrangosabb rendészettudományi seregszemléjévé vált.

Crisán Andrea, az MRTT Migrációs tagozat elnökségi tagja sokat tett a Migráció és Társadalom című elektronikus folyóirat újraindításáért és a Migrációs tagozat munkájában is kiemelkedő aktivitást tanúsít.

Dr. Borsa Csaba r. alezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztály, Idegenrendészeti Osztály vezetője az MRTT Határrendészeti Tagozatában hosszú ideje aktív tudományos közéleti szereplő. Győr-Moson-Sopron megyében összefogja a tagok tevékenységét. Több éve szervezője a Migrációs Tagozattal közösen rendezett győri konferenciáinknak. Az idegenrendészeti konferenciákon gyakran tart magas színvonalú előadásokat.

A közgyűlésen a tagság elfogadta a beszámolót, a pénzügyi helyzetről szóló tájékoztatót, a 2017. évi munkatervet és költségvetést. Dr. Korinek László akadémikus, az MRTT elnöke zárszavában köszönetet mondott mindazoknak, akik a társaság munkáját segítették.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


„Budapest Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa”

    • mrtt dec15 1
    • mrtt dec15 2
    • mrtt dec15 3
    • mrtt dec15 4
    • mrtt dec15 5
  • Előző
  • Következő

„ A bűn földrajzi fogalom” - hangzott el a Magyar Rendészettudományi Társaság Bűnügyi Tagozata által szervezett kerekasztal-konferencián az RTK dísztermében, melyen a témában jártas kutatók és az érintett területi egységek rendőri vezetői szakmai előadásukban bemutatták, hogy milyen egyedi kihívásokat hordoz a bűnözésföldrajzi és szociokulturális vonatkozásaiban sajátos helyeken végzett rendőri tevékenység.

A sokarcú város, avagy a bűncselekmények területiségének jellegzetességei Budapesten témával foglalkozó rendezvényen Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár, az MRTT elnökhelyettese, a Bűnügyi Tagozat elnöke elmondta, hogy a rendszerváltozást követően a változások Budapesten, a település méretéből és sokszínűségéből adódóan még hatványozottabban jelentkeztek, mint az ország más részein. Semmiképp sem túlzás azt állítani, hogy a területi különbségek még hangsúlyosabbá váltak, a főváros pedig a 23 kerületének köszönhetően sokarcúvá vált. Az egyes kerületek között igen jelentős társadalmi, gazdasági, népességföldrajzi különbségek fedezhetők fel, ami gyökeresen eltérő kriminálgeográfiai viszonyokat teremt. A vezérőrnagy hozzátette azt is, hogy ezért a főváros kriminálstatisztikai adatait nem célszerű homogénen kezelni, mivel az egyes kerületek rendszerint nagyvárosnyi lakosságszámmal rendelkeznek. Ha Budapest bűnözésföldrajzát vizsgáljuk, akkor feltétlenül érdemes megvizsgálni az ott kialakult szubkultúrákat, vagyis az olyan kultúrát, amely eltér az adott környezetben megszokottól. „Egy Budapest méretű városnál már megvannak azok az elkülönült településrészek, amelyek eltérő értékrenddel és társadalmi státuszú lakossággal rendelkeznek. Itt már kimutathatóak a kriminalitási különbségek, ahol a bűncselekmények megoszlása igazodik a lakóterület jellegéhez” - hangsúlyozta Blaskó Béla.

Dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes PhD, egyetemi docens Bűnözés, ember, társadalom című előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy Budapestet nevezhetjük-e a bűn városának. Úgy véli, a kriminológia az okokat kutatja, kezelni, segíteni akar, fontosnak tartja a megelőzést. Németh Zsolt szerint sokkal fontosabb, hogy mit teszünk a bűnmegelőzés érdekében. A bűnöző fogalmat definiálta, elmondta, hogy bizonytalan tartalmú a jelentése és stigmatizál. A bűncselekmények száma az elmúlt három évtized során megnégyszereződött. Ennek okaként említette az anyagi gyarapodást, az életszínvonal radikális emelkedését. Elmondta, hogy egy európai kutatás szerint Magyarország a béke szigetének nevezhető. A női elkövetők aránya növekvő tendenciát mutat, a visszaesők aránya változatlan. Beccariát idézte: „a bűnt jobb megelőzni, mint büntetni.” Az ezredes beszélt a biztonságról, a rendőrség szerepéről, bűnmegelőzési tevékenységéről, az ezt szabályozó 20/2010. ORFK utasításról. „A büntető igazságszolgáltatás sem a bűnözésre, sem a bűnözőre nem tud számottevő hatást gyakorolni, tehát valójában nem is hatékony” - fejezte be gondolatait az ezredes.

„A bűnözés szociológiai és geográfiai aspektusú vizsgálatáról fogalmazta meg gondolatait Dr. Mátyás Szabolcs r. őrnagy PhD, adjunktus. Beszélt a belvárosról, a belső, városias lakókörnyezetről, a kertvárosi övezetről, a lakótelepek övezetéről, a falusias, tanyasias környezetről, valamint a szuburbanizációs övezetről. Felidézte Burgess zónaelméletét, aki rámutatott a bűncselekmények száma és a városközponttól való távolság fordított arányosságára. Az őrnagy szerint a főváros az a település, amely esetében a legérzékletesebben lehet bemutatni e két tényező közötti kapcsolatot, itt rajzolódnak ugyanis ki a szociális-, a település- és térszerkezeti, illetve a kriminális különbségek.

Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője hangsúlyozta, hogy Budapesten nőtt az állampolgárok szubjektív biztonságérzete, melyben nagy szerepe van a rendőrségnek, az önkormányzatoknak és a civil szerveződéseknek. A főkapitány az 1759000 főt számláló fővárosunkat az egyik legbiztonságosabb városnak tartja. Beszélt a bűnmegelőzés, a felderítés és a nyomozás szerepéről. Elmondta, hogy minden kerületben bűnmegelőzési tanácsadók dolgoznak, létrehoztak egy úgynevezett iskolai rendőr programot. „Budapesten is állampolgárbarát rendőrök szolgálnak. A városban a bűncselekményszám csökkenése annak köszönhető, hogy több rendőrünk lát el a közterületeken szolgálatot. Az elmúlt évben 426 bűnözői csoportot vontunk eljárás alá” - vette számba eredményeiket a vezérőrnagy, aki a sajtó megnövekedett szerepéről és a police.hu-n elérhető budapesti bűnözési térképről is beszélt. Előadása befejezéseként felidézte, hogy évente tanácskoznak az európai fővárosok vezetői, akiket az idén Budapest látott vendégül. A vezetők is úgy vélik, hogy Budapest rendkívül biztonságos városnak tekinthető.

Dr. Erdei Gábor PhD r. alezredes a földrajzi profil szerepét hangsúlyozta a nagyvárosi bűnüldözésben. „Ez az új módszer tudományosan kidolgozott, könnyen olvasható, rugalmas, pontosabb tájékoztatást nyújt” - fogalmazott az alezredes, majd bemutatta a Rigel-elemzés módszerét, elmondta, hogy a földrajzi profil használatával kilencven százalékban megjósolható az elkövető lakhelye, mely nagy mennyiségű adatok befogadására és kezelésére alkalmas.

A gyulai- és Budapest V. kerület Rendőrkapitánysága illetékességi területeinek összehasonlító bűnözésföldrajzi vizsgálati eredményeiről tájékoztatta a jelenlévőket Forró Antal doktorandusz.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Molnár Gábor r. ezredes, VIII. kerületi kapitányságvezető, Sztanyó István r. ezredes, XII. kerületi kapitányságvezető, Dr. Paál Péter György r. ezredes, XIII. kerület kapitányságvezető és Makádi Katalin r. ezredes, XX. és XXIII. kerületi kapitányságvezető is.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


A határrendészettől a rendészettudományig

    • img 9714 mrtt
    • img 9716 mrtt
    • pecsen 3 056
    • pecsen 057
  • Előző
  • Következő

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára Pintér Sándor belügyminiszter nevében is köszöntötte a megjelenteket A határrendészettől a rendészettudományig – 15 éves a Szent László napi nemzetközi tudományos konferencia-sorozat című jubileumi konferencia tudományos értékeit megörökítő, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XVII. számának nyilvános, ünnepi bemutatóján a pécsi Cella Septichora Látogatóközpontban.

A vezérőrnagy fontosnak tartja a tradíciók ápolását, elmondta, hogy a tizenöt évvel ezelőtt indult konferenciasorozat azzal a céllal jött létre, hogy kezdetben a hadtudományon belül, később önálló tudományos társaság keretében külön diszciplínaként foglalkozzon a rendészettudománnyal és a rendészettel kapcsolatos specifikus ismeretekkel. Tudományos fórumot, előadói és publikációs lehetőséget kínál mindazok számára, akik a szakmai gyakorlati kérdések mellett vagy azokon túl, elméleti igényességgel fordulnak a rendészet elmélete, az egyes szakrendészetek hasznosíthatósága felé. A rendészettudományi kutatók egyik legalapvetőbb munkájának, zászlóshajónak tekinti ezt a kötetet.

Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője az európai rendészeti doktori képzésről beszélt. A rendészettudományt rendkívül izgalmasnak területnek tartja, hiszen folyamatos változásban van. Kerezsi Klára a biztonságról is beszélt, melynek szavatolása során a rendészet több szereplő által gyakorolt tevékenységgé változik. Felhívta a figyelmet az együttműködés fontosságára. A biztonsághoz való jogról, a szolgáltatás és az állami hatalomgyakorlás egymáshoz való viszonyáról beszélt. Elmondta, hogy a rendőri munka alapvetően a közösséggel felépített és hatékonyan működő kapcsolatrendszert jelent. A professzor úgy véli, hogy azok a rendőrök, akiknek pszichológiai, szociológiai, vagy más felsőoktatásban oktatott diszciplínával kapcsolatos tapasztalatai vannak, előnyt jelenthet számukra a munkájuk során. Végezetül megosztotta a jelenlévőkkel a Rendészettudományi Doktori Iskola doktori programját, legfőbb jellemzőit.

A Magyar Rendészettudományi Társaság és a Magyar Hadtudományi Társaság Pécsi Szakcsoportjának a nevében Dr. Gaál Gyula és Dr. Hautzinger Zoltán szerkesztők mutatták be a Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XVII. számát. 

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

További információ: www.pecshor.hu

Cimkék: MRTT, beszámoló, 2016

A kriminalisztika jövőjéről vitáztak a szaktekintélyek

    • MRTT A kriminalisztika jövője 1
    • MRTT A kriminalisztika jövője 2
    • MRTT A kriminalisztika jövője 3
    • MRTT A kriminalisztika jövője 4
    • MRTT A kriminalisztika jövője 5
    • MRTT A kriminalisztika jövője 6
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar minden segítséget megad a Kriminalisztika jövője munkacsoport célkitűzéseinek megvalósításához – mondta dékáni köszöntőjében Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) kerekasztal-beszélgetésén.

 „A kriminalisztika multidiszciplináris tudományterület, amely ki van téve a tudomány és a technika örökös fejlődésének. A társadalmi viszonyok átalakulása, a bűnözés kihívásai a bűnüldözést is folytonos megújulásra és felzárkózásra késztetik, éppen ezért lényeges, hogy e tudományterület esetében – egzaktsága és természettudományos meghatározottsága miatt – különös hangsúlyt helyezzünk a tudományterületet fejlesztő tudományos munkára” – tette hozzá a kar dékánja, aki úgy vélte, az egyetemnek zászlóshajóként kell felkarolni és képviselni a kriminalisztika oktatását és fejlesztését.

Dr. Gárdonyi Gergely r. alezredes, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) igazgatójának bűnügyi helyettese rámutatott, hogy az MRTT „Kriminalisztika jövője munkacsoport” első ülésén, 2013 őszén a tagok megegyeztek abban, hogy a munkacsoport célja a tudományszervező tevékenység keretében a kriminalisztika iránt fogékony szakemberek felkutatása, megszólítása és mozgósítása. Elhatározták, hogy olyan tudományos fórumokat kívánnak szervezni, amellyel népszerűsítik a kriminalisztikát, és segítik az így megszólított egyetemi hallgatók, pályakezdők és szakemberek tudományos tevékenységét.

Vajon a hamisított videók és manipulált hangfelvételek elvezetnek-e valaha az ilyen típusú bizonyítékok elértéktelenedéséhez - tette fel a kérdést Dr. Petrétei Dávid r. százados a BSZKI Központi Technikai Osztály kiemelt főtechnikusa. Konkrét példákkal is alátámasztotta a felvetett problémát: a tengerentúlon egy olyan videofelvétel jelent meg például az interneten, amelyről a hatóságok sem gondolták, hogy valódi. Amikor az elkövető elkezdte postázni az áldozat testrészeit, akkor döbbentek rá, hogy a film egy valóban elkövetett bűncselekményt rögzített. Szó esett a helyszínelő robotról is, amely nem más, mint a ma is létező technikák a mesterséges intelligenciával kombinálva, amely rendelkezik például 3D lézer-szkenner gömbpanoráma-fényképészettel, súrlófényes lábbelinyom-minta azonosítóval és lefényképező egységgel.

Dr. Bócz Endre szerint annak ellenére, hogy egyre jelentősebb a szerepe a tárgyi bizonyítékoknak, ennek ellenére a jövőben sem fog csökkenni a személyi bizonyítékok jelentősége, így a vallomások továbbra is fontos részei a bizonyításnak – hangsúlyozta a nyugalmazott fővárosi főügyész. Prof. Dr. Katona Géza ny. r. dandártábornok, egyetemi tanár a kriminalisztika kereszttudományainak fejlődésére és az adaptáció fontosságára hívta fel a figyelmet. Dr. PhD. Kovács Gábor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi docense rámutatott, hogy a kriminalisztika nem tud egyszerre jó, gyors és olcsó lenni, folyamatos kompromisszumokra van szükség. Dr. Kovács Lajos ny. r. ezredes felsorolta a nyolc leggyakoribb kriminalisztikai hibát, amely a bizonyítékok ellehetetlenüléséhez és az eljárás meghiúsulásához vezethet. A krimináltaktika és az emberi tényező felületességét hangsúlyozta, kiemelte, hogy bármilyen magas szintű lehet a technika, az ügyeket emberek fogják megoldani, akik lelkiismeretesen vagy felületesen végzik a munkájukat.

Dr. Fenyvesi Csaba a PTE Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi docense az olyan kriminalisztikai nóvumokról beszélt, mint például a műorr. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kriminalisztikában fel kell tárni a fehér foltokat és ezekre pontos kutatást kell végezni. A kerekasztal-beszélgetés levezető elnöke, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár, az MRTT főtitkára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének tagja a szagazonosítás kapcsán megjegyezte, hogy az eljárási cselekmény eredményességéhez elengedhetetlen az emberi tényező, vagyis a szagmintákat például megfelelően kell, hogy rögzítsék. Dr. Nagy Gábor, a BSZKI igazgatója hangsúlyozta, hogy mára jelentősen megváltozott a szakértői bizonyítás, már nem a kérdés minőségén és a szakértő teljesítményén múlik a jó eredmény, hanem a komplex összedolgozáson, mivel annyira összetetté és bonyolulttá vált a szakértői munka - ráadásul költséges is -, hogy nem szerteágazó és komplex döntéseket kíván, amihez nem elégséges egy tudományterület ismerete, így nem lehet a kérdést a korábbi sematikus verzióban kezelni. Az MRTT Bűnügyi Tagozata és a „Kriminalisztika jövője munkacsoport” kerekasztal-beszélgetésére a szervezők hozzászólásra felkérték még mások mellett Bozó Csaba r. alezredest, a BSZKI osztályvezetőjét és Halmai János r. alezredest, a Dunakeszi Oktatási Központ osztályvezetőjét.


A kábítószerpiac új jelenségei és kihívásai

A kábítószerpiac volt a témája az MRTT Bűnügyi Tagozata kerekasztal konferenciájának, amelynek aktualitását és indokoltságát az adta, hogy az utóbbi években megjelent és rohamosan elterjedő új pszichoaktív szerek nagymértékben átformálták hazánk kábítószerekkel kapcsolatos bűnözési és ehhez kapcsolódóan bűnüldözési helyzetét. Új kihívásokkal került szembe a jogalkotás, a jogalkalmazás és a problémával érintett civil szervezetek is.

A Rendészettudományi Kar tanácstermében rendezett kerekasztal konferencia arra kereste a megoldást, miként vehető fel a lépés a kábítószerpiac eme változásaival, és lehetséges-e azokra kellő időben hathatós válaszokat adni. Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, az NKE RTK oktatási dékán-helyettese, a Bűnügyi Tudományok Intézete intézetvezető egyetemi tanára köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, a szervezők fontosnak tartották, hogy a hatósági oldal és a témával foglalkozó civil szféra egy fórumon fejthesse ki véleményét. A Rendészettudományi Kar tanácstermében folyó konferencián vitaindító előadást tartott dr. Fülöpné dr. Csákó Ibolya r. alezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság, Bűnügyi Főosztály, Bűnügyi Osztály kiemelt főreferense. A tudományos vitához mások mellett hozzászólt Dr. Mike Sándor, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője, Hárshegyi Máté r. őrnagy, a KR NNI kiemelt főnyomozója, Dr. Nagy Júlia, a BSZKI vegyészeti osztályvezetője, Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért programvezetője, dr. Sivadó Máté r. százados, az RTK BTI Kriminológiai Tanszékének oktatója. A rendezvény zárásaképpen dr. Vári Vince r. őrnagy, az RTK BTI Büntetőeljárásjogi Tanszék oktatója összefoglalta a kerekasztal konferencia eredményeit.

                                                                                                                          Dr. Budaházi Árpád r. százados

Cimkék: MRTT