Szűkítés



Kiválasztott Címke

RDOE

Minden Címke 304


Jelenleg 7 bejegyzés található RDOE cimkével

A tehetséggondozás érték

    • rdoe forum nov17 1
    • rdoe forum nov17 2
    • rdoe forum nov17 3
    • rdoe forum nov17 4
    • rdoe forum nov17 5
    • rdoe forum nov17 6
    • rdoe forum nov17 7
    • rdoe forum nov17 8
    • rdoe forum nov17 9
    • rdoe forum nov17 10
    • rdoe forum nov17 11
    • rdoe forum nov17 12
    • rdoe forum nov17 13
    • rdoe forum nov17 14
  • Előző
  • Következő

„A rendezvényen minden évben lehetőséget adunk a doktoranduszoknak arra, hogy bemutatkozzanak, a tudományos eredményeiket elénk tárják” – hangsúlyozta dr. Szilvásy György Péter, a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületének az elnöke a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezett Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak VIII. Országos Fórumán.  

 „Egyik legfőbb feladatunknak tartjuk, hogy a jövő tudós generációját neveljük” – hangsúlyozta Dr. Boda József nb. vezérőrnagy (nyá.), dékán. Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, tudományos rektorhelyettes köszöntőjében hangsúlyozta, hogy egy egyetem életében a tehetséggondozás, a doktoranduszok támogatása érték. „Önök az utódaink, akik tovább művelik majd a tudományos kutatás mesterségét. Az NKE stratégiai cél az volt, hogy legyen önálló Rendészettudományi Iskolánk, legyen olyan műhely, ahol szervezetszerűen is elsajátíthatják ezt a mesterséget” – hangsúlyozta a rektorhelyettes, aki elmondta, hogy a rendészettudomány művelőit elismerik a tudományos életben. Felhívta a figyelmet az NKE Tudományos Kiválósági Programjaira, azt kérte a doktorjelöltektől, kutatóktól, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel és minél többen pályázzanak.

Prof. Dr. Korinek László, akadémikus, az egyesület tiszteletbeli elnöke gratulált Prof. Dr. Finszter Géza professor emeritusnak, aki kiemelkedő tudományos életművének elismeréseként Eötvös József-koszorú kitüntetésben részesült. A rendészetelméleti- és történeti tanszék egyetemi tanára a Magyar Tudomány Ünnepének nyitóünnepségén vehette át az elismerést a Magyar Tudományos Akadémián. Korinek László arra biztatta a jelenlévőket, hogy a tudomány területén hasonló sikereket érjenek el. Az akadémikus megosztotta az egyik álmát a jelenlévőkkel: azt szeretné, ha a rendészettudomány európai tendenciái témában konferenciát rendeznének az RTK-n a rendészettudósok.

A doktori iskola törzstagja, Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy felidézte, hogy megalakult a doktori iskola, mellyel az NKE komoly mérföldkőhöz érkezett. Erénye, hogy az itt folyó képzés multidiszciplináris. Beszélt a doktori iskola három fő kutatási területéről és a képzésről.

Az NKE Doktorandusz Önkormányzatának tagja, Vajkai Edina tanársegéd felidézte, hogy ötödik alkalommal vesz részt a rendezvényen. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, beszámolt A Tudomány Kapujában és A Haza Szolgálatában elnevezésű rendezvényükről.

Dr. Vári Vince PhD. r. őrnagy, tanársegéd, az egyesület egykori elnökségi tagja előadásában a bűnüldözési statisztikáról beszélt a hatékonyság tükrében. A bűnüldözés hatékonyságának mibenlétéhez a fogalmi elemek meghatározásán, és az elméleti kérdések megválaszolásán keresztül juthatunk el- fogalmazott az őrnagy. „Ennek során feltárást igényelnek a bűnüldözés hatékonyságmérésének eddigi tudományos igényű megközelítései. A hatékonyság önmagában nem definiálható könnyen, hisz olyan elemeken nyugszik a „kvalitás”elismerése és értékelése, mely hiányára csak indirekt módon következtethetünk. A bűnüldözés hatékonyságának mérésére már korábban is történtek lépések, de valódi áttörés nem született”- tette hozzá dr. Vári Vince, aki a teljesítményértékelés kritikáját is megfogalmazta.

A nap további részében a doktoranduszok öt szekcióülésen adtak számot kutatási eredményeikről. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével. A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel az RTK professzorai is: Kozáry Andrea, Kerezsi Klára, Irk Ferenc, Sárkány István, Finszter Géza és Ruzsonyi Péter.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: RDOE, fórum, 2016

Felhívás doktoranduszok számára

    • magyar tudomany unnepe logo 710 355 s

A Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, a belügyi fejezet részeként 2016. november 17-én, 10,00 órától rendezi meg a Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak VIII. Országos Fórumát Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.).

Cimkék: RDOE, fórum, 2016

Rendészeti doktoranduszok találkoztak

    • rdoe 2
    • rdoe 1
    • rdoe 4
    • rdoe 3
    • rdoe 5
  • Előző
  • Következő

„A PhD fokozat megszerzése a tudományos pályafutás első jelentős állomása, a munkát azonban egész életünkben folytatnunk kell” – ezzel a gondolattal köszöntötte Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy, az RDOE tiszteletbeli tagja, az NKE professor emeritusa, a Rendőrtiszti Főiskola korábbi rektora a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete 2016. évi rendes közgyűlésének résztvevőit.

Sárkány professzor azt tanácsolta a doktoranduszoknak, hogy merjenek mindig kérdezni, nehogy a túlzott önbizalom csapdába csalja őket. Ha a választott téma kapcsán ez nem is mindig könnyű, módszertani kérdésekben akkor is általában nagyon sokan tudnak segítő kezet nyújtani. Felhívta a figyelmet: az évente egy-két alkalommal megrendezett tudományos rendezvények arra is kiváló alkalmat nyújtanak, hogy ki-ki lemérje saját előrehaladásának mértékét, összevesse teljesítményét doktorandusz társaiéval, ezzel saját munkássága elé is tükröt tarthasson.

A közgyűlésen a tagok elfogadták  a napirendet, majd az Egyesület, az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság megtartotta  éves beszámolóját, elfogadták a közhasznúsági mellékletet és az éves  költségvetést. A közgyűlés megválasztotta az Elnökség új tagjait: Girhiny Kornélt, Molnár Ákost és Szendi Antalt - akik az RTK oktatói -, valamint megújította a tiszteletbeli tagok megbízatását is.

Az Egyesület hagyományosan tudományos tanácskozást is tartott A rendészet aktuális kérdései címmel.

A konferencia nyitóelőadását Prof. Dr. Kerezsi Klára, az MTA doktora, az NKE RTK Rendészetelméleti és -Történeti Tanszékének egyetemi tanára, az NKE Rendészettudományi Doktori Iskolájának vezetője tartotta meg „Rendészeti doktori képzés Európában” címmel. Előadásában bemutatta az Európában jellemző rendészeti képzések sajátos típusainak egész palettáját.

Erdősi Péter Máté, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola hallgatója a „Vezetői személyiségjegyek és szervezettípusok vizsgálata információbiztonsági aspektusból” címmel tartott előadást. Rámutatott, hogy információbiztonsági szempontból minden szervezet kockázatokkal néz szembe, ennek mértéke azonban jelentősen függ a szervezet jellegétől is.

Fejes Erik, a PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola hallgatója, katonai ügyész „A véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó rendelkezések a 16-18. századi hadi regulákban” témájában tartott referátumot. Rámutatott, hogy bár a tiltott cselekmények egy jelentős része a későbbiekben továbbélt, a szankciórendszer viszonylag differenciálatlan volt, figyelemmel arra, hogy a vizsgált időszakban szinte minden tilalmazott cselekményt halállal büntettek.

Orbán József, a PTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola hallgatója „A követéselmélet néhány kriminalisztikai kérdése” bemutatására vállalkozott. Előadásában utalt rá, hogy a vizsgált kérdés igen aktuális, mert az elmúlt időszakban objektumok, személyek követésének igénye elementáris erővel merült fel, többek között a migrációs helyzet kapcsán.

Horváth Orsolya pécsi doktorjelölt „A tetemkereső kutyák szerepe a büntetőeljárásban” címmel tartott előadást. Referátumában elmondta, hogy indokolt lenne a terminus technikusok körében megfelelően elhatárolni a kereső és az azonosító kutyák tevékenységét.

Frigyer László, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézet tanársegédje „A szolgálati kutyák alkalmazási lehetőségeinek jelentősége és a szabályozás egységesítésének hiánya a rendvédelmi szervek vonatkozásában” című előadásában hangot adott azon véleményének, hogy a szolgálati kutyákat a jelenleginél sokkalta szélesebb körben, a rendészeti szervek  számos feladatának teljesítése során volna indokolt alkalmazni.

Farkasné Halász Henrietta, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézet tanára „A környezeti jog egyes aktuális kérdései” című előadásában több érdekes jogeset bemutatása közt elmondta, előfordult a bírói gyakorlatban olyan eset is, amikor az első fokon természetkárosítás miatt elítélt terheltet utóbb a Kúria a kerettényállást kitöltő uniós szabályok megváltozása miatt felmentette.

Amberg Erzsébet, az NKE RTK Büntetőjogi Tanszékének tanársegédje „A büntetőjog a migrációkezelés eszközrendszerében” címmel aktuális áttekintést adott a migrációs helyzet kezelése és a büntetőjog ultima ratio jellege kapcsán.

Végezetül Győri László, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézet tanára „A számítástechnikában rejlő lehetőségek a felismerésre bemutatás során versus jogi szabályozás” című előadásában vázolta a kriminalisztika egyik sajátos eszköze alkalmazásának lehetőségeit.

A konferencia levezető elnöke, Dr. Sivadó Máté PhD, az NKE RTK Kriminológiai Tanszékének tanársegédje, az Egyesület korábbi tagja hangsúlyozta, hogy a konferencián magas színvonalú előadások és hozzászólások hangzottak el, melyek érdemesek lehetnek arra, hogy a jövőben akár írott formában is hozzáférhetővé váljanak az érdeklődők számára.

Cimkék: RDOE, 2016

A doktori iskolával egy új időszámítás kezdődhet

    • rdoe 1118 3
    • rdoe 1118 4
    • rdoe 1118 2
    • rdoe 1118 5
    • rdoe 1118 6
    • rdoe 1118 7
    • rdoe 1118 9
    • rdoe 1118 8
    • rdoe 1118 10
    • rdoe 1118 11
    • rdoe 1118 12
    • rdoe 1118 13
    • rdoe 1118 14
    • rdoe 1118 15
  • Előző
  • Következő

„A rendezvényen minden évben lehetőséget adunk a Kar tehetséges hallgatóinak is arra, hogy bemutatkozzanak, a tudományos eredményeiket elénk tárják” - hangsúlyozta dr. Szilvásy György Péter, a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületének az elnöke a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezett Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak VII. Országos Fórumán.  

Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes köszöntötte azt a nemzedéket, amelynek a tagjai a rendészettudományi kutatásokkal foglalkoznak. „Az NKE elkötelezett a tudományos kapcsolatok, a kutatások iránt, a magyar tudomány hónapjában az egyetem több mint ötven tudományos rendezvényt bonyolít le.”  Felhívta a figyelmet a kutatás és az oktatás egységének, az aktív kutatómunkának és a tudományos igényességnek a fontosságára: „Törekedjenek arra, hogy a kutatási eredményeik újszerűek, felhasználhatóak legyenek.” A tudományos igényesség fontosságára is felhívta a figyelmet.

„Hiszek abban, hogy önöké a jövő” - jelentette ki az egyesület tiszteletbeli elnöke Prof. Dr. Korinek László akadémikus. Elmondta, hogy Prof. Dr. Finszter Gézát, az RTK egyetemi tanárát európai gondolkodónak tartja, akivel együtt minden doktorandusznak megadják a jövőben azt a lehetőséget, hogy egy beszélgetés keretében közösen megtalálják a rendészettudománnyal kapcsolatos kérdéseikre a válaszokat, megismerjék a kutatók álláspontjait. Az akadémikus fontosnak tartja az összefogást és a doktori iskola akkreditálását, mellyel „majd egy újidőszámítás kezdődhet.”

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének a tagja azt kérte a témavezetőktől, hogy kellő szigorúsággal, igényességgel és szeretettel fogadják a doktoranduszok munkáját. Megemlékezett a tegnap elhunyt Dr. Berta Krisztina helyettes államtitkárról, aki a rendészeti és a belügyi érdekeket képviselte, az európai rendészeti oktatást építette.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán elmondta, hogy a leendő doktori iskola már törzstagokkal rendelkezik, készen áll arra, hogy megalakuljon. Fontosnak tartja, hogy a doktoranduszok minőségi munkát végezzenek, a nemzetközi kitekintést elengedhetetlennek tartja kutatásaik során.

Az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet Kiss Dávid, az NKE Doktorandusz Önkormányzat elnöke. Elmondta, hogy a hivatásrendek közötti harmónia megteremtése a legfőbb céljuk a munkájuk során.

Dr. Hautzinger Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens, mb. oktatási dékánhelyettes, a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék vezetője plenáris nyitóelőadásában Prof. Dr. Korinek László akadémikus Félelem a bűnözéstől című könyvére hívta fel a figyelmet. Azokra a kérdésekre kereste a választ előadásában, hogy vajon félünk-e az idegenektől, félünk-e a bűnözéstől? „Ha a tudomány oldaláról vizsgálódunk, akkor mindig hagyhatunk nyitva kérdéseket. A jogalkalmazónak ugyanakkor döntenie, intézkednie kell, a döntései mögött pedig további jogkövetkezmények lehetnek.” A migráció és az idegenjog fogalmát is meghatározta: emberi aktív magatartás a tartózkodási hely megváltoztatásának a szándékával, az idegenjog a nem honos személyek jogállására vonatkozó szabályok összességét jelenti. Hangsúlyozta, hogy a migrációs jog nem egyenlő az idegenjoggal és a nemzetközi joggal sem. Óriási hibának tartja, hogy mindent kriminalizálni akarunk. Végezetül kijelentette: „ne féljünk a migrációtól, ne féljünk az idegenektől.”

A nap további részében a doktoranduszok szekcióüléseken adtak számot kutatási eredményeikről. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Irk Ferenc, Prof. Dr. Sallai János, Prof. Dr. Finszter Géza, Prof. Dr. Blaskó Béla, Prof. Dr. Fórizs Sándor, Prof. Dr. Sárkány István és Dr. Németh József PhD, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke is.

 Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: RDOE, fórum, 2015

A rendészet aktuális kérdései

    • rdoe 4
    • rdoe 1
    • rdoe 2
    • rdoe 3
    • rdoe 5
  • Előző
  • Következő

„A képzelőerő mindennek az alapja. Ez az, ami bepillantást enged a jövőbe” – Albert Einsteint idézte Dr. Nagy Judit r. őrnagy, mb. tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, amikor köszöntötte a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete 2015. évi rendes közgyűlésének résztvevőit.

A dékánhelyettes örömét fejezte ki az iránt, hogy a rendészettudomány egyre inkább kiemelt figyelmet kap. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az Egyesületnek vannak tagjai a rendvédelmi szervek minden ágából, akiknek a publikációi rendszeresen megjelennek különböző folyóiratokban. Biztosította az Egyesület tagjait arról, hogy munkájuk a Kar vezetése részéről mindig kiemelt figyelmet élvez.

Ezt követően a közgyűlés elfogadta a napirendet, majd sor került az Egyesület, az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójára, illetve a közhasznúsági melléklet és az éves költségvetés elfogadására. A közgyűlés június 1-jei hatállyal az Egyesület Felügyelő Bizottságának elnökévé választotta Dávid Ferencet, a Nemzetbiztonsági Intézet tanársegédjét. Az Egyesület elfogadta az Alapszabály módosítását is.

A közgyűlést követően az Egyesület hagyományosan tudományos tanácskozást tartott, „A rendészet aktuális kérdései” címmel.

A konferencia nyitóelőadását Dr. habil. Pap András László egyetemi docens, az MTA doktora tartotta meg „A gyűlölet-bűncselekmények elméleti és gyakorlati problematikája” címmel. Előadásában elmondta, hogy a gyűlölet-bűncselekmények témája még a szakmán belül is sokak számára ismeretlen terület, azonban a politikában és a médiában gyakran előkerül, így érdemes vele foglalkozni.

Girhiny Kornél, a Kriminalisztikai Tanszék tanára a „Gondolatok a távoli személyazonosítási alaptechnikák rendőrségi alkalmazásának lehetőségeiről” beszélt, többek közt azt vizsgálta, hogy ha egy személy a nyomozásban nincs jelen, akkor hogyan állapítható meg „a távolból” a személyazonossága.

Horváth Orsolya pécsi doktoranda „Az emberi szag mint biológiai anyagmaradvány forenzikus azonosítási lehetőségei” címmel tartott előadást. Kutatásában azt vizsgálta, hogy beszélhetünk-e egy olyan jelenlegi módszerről, eljárásról, ami megfelel a forenzikus szakértés követelményeinek.

Farkasné Halász Henrietta, a Kriminalisztikai Tanszék tanára „A környezeti bűncselekmények egyes eljárásjogi kérdései” című előadásában kiemelte, hogy a téma kifejezetten kriminalisztikai szempontú szakirodalma csekélynek mondható és más klasszikus metodikai témáktól eltérően nem áll még rendelkezésre kidolgozott szakmai háttéranyag, ugyanakkor az olyan korábbi esetek, mint például a vörösiszap-katasztrófa, azt mutatják, hogy szükség van arra, hogy ezzel a témával behatóbban foglalkozzanak.

Dávid Ferenc, a Nemzetbiztonsági Intézet tanársegédje „Biztonságpolitikai hangsúlyok a nemzetbiztonsági szférában” témában elmondta, hogy a biztonságpolitika térben és időben változó jelenség, ezért meg kell állapítani a hangsúlyokat, amelyre a nemzeti biztonsági stratégiák folyamatosan törekszenek.

Bói László, a Kriminalisztikai Tanszék tanára a vagyonvédelem múltjáról és jelenéről beszélt, melynek során érdekes történeti áttekintést adott az ókortól egészen napjainkig. Előadásában az egyszerű záraktól a legmodernebb intelligens rendszerekig terjedően mutatta be a vagyonvédelmi megoldások fejlődésének ívét.

A konferencia levezető elnöke, Dr. Szabó Andrea pü. alezredes, tanszékvezető egyetemi docens hangsúlyozta, hogy a multidiszciplináris jellegű előadások színvonalasan mutatták be a rendészeti doktoranduszok legújabb kutatási eredményeit.

„A képzelőerő mindennek az alapja. Ez az, ami bepillantást enged a jövőbe” – Albert Einsteint idézte Dr. Nagy Judit r. őrnagy, mb. tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, amikor köszöntötte a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete 2015. évi rendes közgyűlésének résztvevőit.

A dékánhelyettes örömét fejezte ki az iránt, hogy a rendészettudomány egyre inkább kiemelt figyelmet kap. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az Egyesületnek vannak tagjai a rendvédelmi szervek minden ágából, akiknek a publikációi rendszeresen megjelennek különböző folyóiratokban. Biztosította az Egyesület tagjait arról, hogy munkájuk a Kar vezetése részéről mindig kiemelt figyelmet élvez.

Ezt követően a közgyűlés elfogadta a napirendet, majd sor került az Egyesület, az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójára, illetve a közhasznúsági melléklet és az éves költségvetés elfogadására. A közgyűlés június 1-jei hatállyal az Egyesület Felügyelő Bizottságának elnökévé választotta Dávid Ferencet, a Nemzetbiztonsági Intézet tanársegédjét. Az Egyesület elfogadta az Alapszabály módosítását is.

A közgyűlést követően az Egyesület hagyományosan tudományos tanácskozást tartott, „A rendészet aktuális kérdései” címmel.

A konferencia nyitóelőadását Dr. habil. Pap András László egyetemi docens, az MTA doktora tartotta meg „A gyűlölet-bűncselekmények elméleti és gyakorlati problematikája” címmel. Előadásában elmondta, hogy a gyűlölet-bűncselekmények témája még a szakmán belül is sokak számára ismeretlen terület, azonban a politikában és a médiában gyakran előkerül, így érdemes vele foglalkozni.

Girhiny Kornél, a Kriminalisztikai Tanszék tanára a „Gondolatok a távoli személyazonosítási alaptechnikák rendőrségi alkalmazásának lehetőségeiről” beszélt, többek közt azt vizsgálta, hogy ha egy személy a nyomozásban nincs jelen, akkor hogyan állapítható meg „a távolból” a személyazonossága.

Horváth Orsolya pécsi doktoranda „Az emberi szag mint biológiai anyagmaradvány forenzikus azonosítási lehetőségei” címmel tartott előadást. Kutatásában azt vizsgálta, hogy beszélhetünk-e egy olyan jelenlegi módszerről, eljárásról, ami megfelel a forenzikus szakértés követelményeinek.

Farkasné Halász Henrietta, a Kriminalisztikai Tanszék tanára „A környezeti bűncselekmények egyes eljárásjogi kérdései” című előadásában kiemelte, hogy a téma kifejezetten kriminalisztikai szempontú szakirodalma csekélynek mondható és más klasszikus metodikai témáktól eltérően nem áll még rendelkezésre kidolgozott szakmai háttéranyag, ugyanakkor az olyan korábbi esetek, mint például a vörösiszap-katasztrófa, azt mutatják, hogy szükség van arra, hogy ezzel a témával behatóbban foglalkozzanak.

Dávid Ferenc, a Nemzetbiztonsági Intézet tanársegédje „Biztonságpolitikai hangsúlyok a nemzetbiztonsági szférában” témában elmondta, hogy a biztonságpolitika térben és időben változó jelenség, ezért meg kell állapítani a hangsúlyokat, amelyre a nemzeti biztonsági stratégiák folyamatosan törekszenek.

Bói László, a Kriminalisztikai Tanszék tanára a vagyonvédelem múltjáról és jelenéről beszélt, melynek során érdekes történeti áttekintést adott az ókortól egészen napjainkig. Előadásában az egyszerű záraktól a legmodernebb intelligens rendszerekig terjedően mutatta be a vagyonvédelmi megoldások fejlődésének ívét.

A konferencia levezető elnöke, Dr. Szabó Andrea pü. alezredes, tanszékvezető egyetemi docens hangsúlyozta, hogy a multidiszciplináris jellegű előadások színvonalasan mutatták be a rendészeti doktoranduszok legújabb kutatási eredményeit.

Cimkék: RDOE, beszámoló, 2015

„Szeressék, amit kutatnak!”

    • RDOE_1
    • RDOE_8
    • RDOE_2
    • RDOE_3
    • RDOE_4
    • RDOE_6
    • RDOE_5
    • RDOE_9
    • RDOE_10
    • RDOE_7
  • Előző
  • Következő
  • A rendészettudomány megérdemel egy önálló szellemi műhelyt, aminek az elkövetkezendő évben létrehozandó doktori iskola biztosít majd megfelelő keretet, amely lendületet adhat a rendészettudományi képzésnek és az egyetem többi doktori iskolájának, hiszen a verseny inspirál - hangsúlyozta Prof. Dr. Padányi József, mk. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési, megbízott tudományos rektorhelyettese a Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak VI. Országos Fórumán.
  • Éljen az itt lévő doktoranduszokban a kíváncsiság, szeressék, amit kutatnak. A Belügyi Szemle örömmel biztosít publikációs lehetőségeket a fiatal kutatóknak - hangoztatta Prof. Dr. Korinek László akadémikus, a RDOE tiszteletbeli elnöke.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Fenntartói Testület ügyvivője elmondta, hogy az egyetem vezetése naprakész a tudományos helyzet értékelésében. A Belügyminisztérium az életpályamodell kidolgozása során olyan helyzetet kíván teremteni, melyben kellő tiszteletet biztosít majd azon dolgozóinak, akik a doktori fokozatot megszerezték.

Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Rendészettudományi Kar dékánja kifejezte azon örömét, hogy a fórumra jelentkezett 53 főből 26-an a Kar oktatói.

A plenáris nyitóelőadást Dr. Budaházi Árpád PhD r. százados, adjunktus tartotta A bizonyítási kísérlet helye és szerepe a büntetőeljárásban címmel. Elmondta, hogy ritkán kerül alkalmazásra ez a bizonyítási eljárás, mert időigényes, költséges, nehéz megszervezni és nem jelentős a tőle várható bizonyíték.

Dr. Szilvásy György Péter, az RDOE elnöke köszönetét fejezte ki a konferencián megjelent személyeknek, a hat szekcióvezetőnek: Dr. Hautzinger Zoltán egyetemi docensnek, Dr. Budaházi Árpád egyetemi adjunktusnak, Dr. Szendrei Fernec egyetemi docensnek, Prof. Dr. Fórizs Sándor egyetemi tanárnak, Dr. Czenczer Orsolya főiskolai docensnek, Dr. Tarján Gábor főiskolai docensnek és a rendészettudomány jeles képviselőinek, hogy elfogadták a meghívást a rendezvényre.


Rendészet és tudomány

    • RDOE konferencia május
    • RDOE konferencia május 2
    • RDOE konferencia május 3
    • RDOE konferencia május 4
    • RDOE konferencia május 5
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar dísztermében rendezte meg közgyűlését a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete, amelyet „Rendészet és tudomány” címmel konferencia követett. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testület tagja; Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese, az egyesület tiszteletbeli tagja; Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár, az Egyesület tiszteletbeli tagja; Dr. Fantoly Zsanett tanszékvezető egyetemi docens; valamint Dr. Christián László tanszékvezető egyetemi docens, aki egyben a Rendészetelméleti Kutatóműhely vezetője is.

A közgyűlés kezdetén Prof. Dr. Sallai János ny. r. ezredes, a Kar megbízott tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens köszöntötte az egyesület tagjait. Dr. Sallai János saját életéből merített példákkal illusztrálta a kutatói munka nehézségeit és örömeit, ezt követően Dr. Hautzinger Zoltán tájékoztatást adott a pécsi Határőr Kutatóműhely rendezvényeiről és kiadványairól. Kiemelték, hogy ajtajuk bármikor nyitva áll az érdeklődő doktoranduszok előtt.

A közgyűlés megtárgyalta a napirendi pontokat. Sor került az egyesület és az elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadására, a közhasznúsági melléklet és az éves költségvetés jóváhagyására. A közgyűlés a Felügyelő Bizottság tagjává választotta Horváth Orsolya pécsi doktoranduszt. A közgyűlés zárásaként dr. Szilvásy György Péter r. százados, az egyesület elnöke és a Szent György Szakkollégium vezetői, Lantos Mihály r. őrnagy és Felegyi Júlia hallgató együttműködési megállapodást írtak alá.

A közgyűlést követő konferencián a nyitóelőadást Prof. Dr. Finszter Géza egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az egyesület tiszteletbeli tagja tartotta meg „Társadalomtudományok és a rendészet” címmel, aki magas színvonalon, széles áttekintéssel és jóízű humorral örvendeztette meg a hallgatóságot. A második előadást is vendégelőadó tartotta: Petró Csilla, a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola doktorandusza az új közszolgálati életpályát az átjárhatóság szemszögéből vizsgálta.

Ezt követően további nyolc előadás megtartására került sor az egyesület tagjai által:

  • Amberg Erzsébet r. őrnagy, tanársegéd, NKE RTK Bünetőjogi Tanszék: Büntetőjogi ultima ratio, mint rendészeti rendezőelv 
  • Vári Vince r. őrnagy, szaktanár, NKE RTK Büntetőeljárásjogi Tanszék: A nyomozás egyszerűsítésének perspektívái
  • Pacsek József legfőbb ügyészségi ügyész: A kitoloncolás végrehajtásának törvényességi felügyelete az illegális migráció kezelését célzó új európai tendenciák tükrében
  • Töttős Ágnes migrációs szakreferens, BM: Az Európai Unió legális migrációs politikájának legújabb eredményei
  • Máté István Zsolt igazságügyi informatikai szakértő: Együttműködés az igazságügyi informatikai szakértővel a büntetőeljárás során
  • Horváth Gézáné igazságügyi vegyészszakértő, Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézetek Veszprémi Intézet: Aktualitások az igazságügyi  véralkohol analízis területén
  • Orbán József műszaki igazgató, HungaroControl Zrt.: A valószínűségi hálók rendészeti alkalmazhatósága
  • Gergi-Horgos Lívia tanársegéd, NKE RTK Büntetőeljárásjogi Tanszék: Gondolatok a törvényes vád megalapozatlanságáról a tárgyalás előkészítése során

A konferencia levezetését Dr. Budaházi Árpád r. százados, adjunktus, az egyesület korábbi elnöke vállalta. A színvonalas előadások közlésére a Magyar Rendészet című folyóiratban kerül sor.

Cimkék: RDOE, beszámoló, 2014