Szűkítés



Kiválasztott Címke

RTF-RTK Baráti Egyesület

Minden Címke 289


Jelenleg 1 bejegyzés található RTF-RTK Baráti Egyesület cimkével

A jó rendőr soha nem hátrál meg

    • 40 eves 1
    • 40 eves 2
    • 40 eves 3
    • 40 eves 4
    • 40 eves 5
    • 40 eves 6
    • 40 eves 7
    • 40 eves 8
    • 40 eves 9
    • 40 eves 10
    • 40 eves 11
    • 40 eves 12
    • 40 eves 13
    • 40 eves 14
    • 40 eves 15
    • 40 eves 16
    • 40 eves 17
  • Előző
  • Következő
„Éppen negyven éve végeztem én is a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán"- kezdte ünnepi gondolatait Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán, aki a rendvédelmi tisztképzés jelenét, jövőjét, valamint az egyetem szervezeti felépítését is bemutatta a jelenlévők számára a Rendészettudományi Karon  az NKE ALUMNI Közösség és az RTF-RTK Baráti Egyesülete 40 éves jubileumi évfolyam-találkozóján, melyet az 1971-1974 és 1972-1975 között, a Rendőrtiszti Főiskolán végzettek számára rendeztek. A rendezvény moderátoraként az esemény főszervezője, az RTF-RTK Baráti Egyesület elnöke, Dr. Kovács Sándor r. ezredes, mesteroktató működött közre. 
 
A dékán külön köszöntötte a tábornoki rendfokozatot elért öregdiákokat is: Prof. Dr. Sárkány István r. vezérőrnagyot, Dr. Mikó István r. dandártábornokot, Kopasz Árpád r. dandártábornokot, Dr. Jónás Endre r. vezérőrnagyot, dr. Huszti Péter r. dandártábornokot és dr. Komáromi István r. dandártábornokot.
 
Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese az Alumni Közösséget népszerűsítette. Elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a céljait a jogelődök hagyományait ápolva, azok szervezeti értékeit, oktatási és kutatási eredményeit felhasználva kívánja elérni. Ebben a törekvésében jelentős szerepet játszik az Egyetem öregdiákjaival való kapcsolattartás, az Alumni Közösség, amelynek tagjai a múlt értékeit a jelenben folyó munka során összekötik a jövőben elérendő eredményekkel. Az Alumni program célja, hogy összefogja ezt a közösséget és lehetőséget biztosítson a kapcsolattartásra volt alma materükkel illetve azon szűkebb közösség tagjaival, akikkel együtt végezték tanulmányaikat. „Végzett hallgatóink mellett Alumni Közösségünk tagja lehet Egyetemünk korábbi és jelenlegi oktatója, kutatója, alkalmazottja, továbbá négy lezárt félévvel rendelkező hallgatója. Egyetemünk egyik legfontosabb küldetésének tekinti a folyamatos kommunikációt végzettjeinkkel, remélve, hogy ez a kapcsolattartás mindkét fél számára gyümölcsöző lesz”- hangoztatta a rektorhelyettes.
 
Dr. Farkas Johanna PhD., egyetemi adjunktus - akinek édesapja, Farkas László szintén negyven éve végzett az intézményben-, a barátságról szólt Hamvas Béla A láthatatlan történet című művének gondolatait idézve.
 
„Ami a közösséget egybetartja, az a lények fölött levő törvény, és ami a közösséget megalkotja, az a lényekben élő barátság. A barátság egy különleges társulás és a lét semmilyen más formájához nem hasonlító. A közösség a barátsághoz képest nem több vagy kevesebb. A közösség más. Sokak szerint az Én és a Te kapcsolata, egy egzisztenciális kör az egyedüllét és a sokaság között. A közösség tökéletesen és alapvetően más élet, lét és lehetőség. A közösség valóság, csoda és misztérium. Összetartó ereje pedig nem más, mint a barátság. Ami a Barátság házában az emberrel történik, azt semmiféle más kapcsolat helyettesíteni nem tudja, hiszen a barát senkivel sem pótolható. Barátom csak az lehet, akit szabadon választok magamnak. A barát a természet mesterműve: egyedüli lény, akitől nem kívánom, amije van, hanem önmagáért tisztelem”- hangoztatta Farkas Johanna.
 
Kiemelte, hogy Hamvas Béla a férfiközösségeket rendkívül jelentősnek tartotta a társadalom szempontjából. Szerinte a férfi - ahogy ő mondja – szeret összenőni, s hogy ennek fontosságát hangsúlyozza, rituális külsőségeket talál. A lovagok régen kardot cseréltek, és egymásnak titkos fogadalmakat tettek. A szerzetesek és a katonák ma is egyforma ruhát viselnek és betartják az alakiságot. Minden esetben kötelező szabályokat határoznak meg, és ezeknek az elveknek szentelik életüket. A kollektíva szerinte a férfi alkotása. „Hogy ebben mi az öröm és a komolyság, azt minden jelenlévő férfi tudja.”
 
Az adjunktus emlékeztette a jelenlévőket: négy évtizeddel ezelőtt közösséget hoztak létre, barátságokat kötöttek és elkötelezték magukat egy hivatásnak: „A Haza Szolgálatában”, mely a lojalitást, a szolidaritást, az önfeláldozást és az alázatot jelentette. „Ez az, ami Hamvas szerint a férfiközösséget teremti; ez az, ami 40 év után is összekovácsolja a volt évfolyamot és ez az a szellemiség, amit a Rendőrtiszti Főiskola falain belül mindenki érezhet.”
 
A Készenléti Rendőrség zenekarának az előadása, valamint az archív filmek és fotók megtekintése után Dr. Orbán Péter ny. r. altábornagy, Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy, rendőrségi főtanácsos, rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes, Dr. Kacziba Antal ny. r. altábornagy és Dr. Komáromi István ny. r. dandártábornok életútját pódiumbeszélgetés keretében Dr. Tóth Nikolett Ágnes PhD. r. őrnagy, egyetemi adjunktus, a Kar sajtófelelőse mutatta be kérdéseinek segítségével.
 
Orbán altábornagy rövid ideig mezőgazdasági gépészként dolgozott, majd határőr lett, később járőrként folytatta pályáját. Elmondta, hogy azért lett mezőgazdasági gépész, mert nagyon szerette a gépeket. Gyümölcstermesztő és faiskola-kezelő szakmát tanult a középiskolában, Csornán traktorosként dolgozott. Tartalékos tiszti iskolába készült, de előtte határőr sorkatona lett, majd közrendvédelmi járőr, később járőrvezető. Majd a Rendőrtiszti Főiskola igazgatásrendészeti szakán végzett.
 
A rendőrőrsök kialakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Úgy véli, aki jó rendőr akar lenni, soha nem hátrál meg, és soha sem keseredik el - ezt tanulta egykori parancsnokától. Szerepet vállalt a vezetőképzés létrehozásában is. Már az 1990-es években megteremtette a lakosság és a rendőrség közötti párbeszédet, a rendőri munkát megpróbálta közel vinni az emberekhez.
 
A körzeti megbízotti szolgálatot a rendőri munka lelkének tekinti, mert megvalósítja a lakossággal való közvetlen kapcsolatot, a párbeszédet az emberekkel, úgy véli, a lakosságtól soha sem szabad elidegenednie a rendőröknek.
 
1998. július 15-től országos rendőrfőkapitány lett, fő feladata a megbomlott közrend- és közbiztonság helyreállítása volt. A négyéves ciklus alatt 630 ezerről 465 ezerre csökkent a bűnügyek száma. Jelentősen visszaestek az autólopások és a betöréses lopások. Elmondása szerint mindezt negyvenezer rendőr áldozatos munkájával érte el. Döntése alapján nettó 50 ezer forint jutalomban részesült, aki ebben az időszakban bűncselekményt derített fel, ez jelentős összeg volt az akkori bruttó  37 ezer forintos őrmesteri fizetéshez képest. Továbbá komplex intézkedéseket rendelt el a rend helyreállítása érdekében.
 
Az altábornagy útravalóként elmondta, hogy a szakmát meg kell tanulni, és aki eredményesen végzi a munkáját, arra előbb-utóbb felfigyelnek a vezetői. Eredménycentrikus világunkban a felsővezetők feladata, hogy mindenkit ösztönözzenek a tanulásra, a tudás iránti vágyra. A siker záloga a csapatmunkában rejlik.
 
Halmosi vezérőrnagy közlekedésépítő üzemmérnökként végzett. A jogi egyetem elvégzése után felsőfokú rendőrszervező szakon szerzett oklevelet. Vadászpilóta szeretett volna lenni, máig nagy szerelme a repülés, sugárhajtású repülőgépet először hat hónap képzés után, három évvel ezelőtt vezethetett. 2007-ben Orbán Pétert követte a főkapitányi székben, Vas megyében, 21 év szolgálati idő elteltével. „Még ezt megelőzően kaptam tőle egy dísztőrt, mely elkísér a pályám során, most is az irodám egyik dísze.”
 
 „A rendőrség bizalmi indexe a tavalyi évben a legmagasabb volt, mint amit eddig valaha mértek. Az illegális migráció során tett intézkedéseinknek hatalmas sajtóvisszhangja lett. A magyar rendőr fegyelmezetten és nagy türelemmel tette a dolgát, az állampolgárok pedig értékelték a munkánkat. A rendőrség nem öncélú szervezet, mi azért dolgozunk, hogy az emberek biztonságban érezzék magunkat”- hangsúlyozta Halmosi Zsolt, aki a közbiztonságot fontos értéknek tartja.
 
A szakmai alázat számára elengedhetetlen ebben a hivatásban és úgy véli, „a rutin öl”. „Ha rutinból végzünk el egy feladatot, olyan hibát is elkövethetünk,  ami a kollégáink életébe is kerülhet. Minden egyes feladatot alázattal kell végrehajtani.”
 
A vezérőrnagy Papp Károly altábornagy, országos rendőrfőkapitány üdvözletét tolmácsolta a jelenlévők számára, majd azt az üzenetet fogalmazta meg a testület tagjai és a leendő rendvédelmi dolgozók számára, hogy tudjanak a szakma mellett élni is. Figyeljenek oda az egészségükre, jegyezzék meg, hogy az ember fején a korona az egészsége, amit senki más nem lát, csak a betegek. „És legyenek türelmesek: a legnagyobb tehetségnek is időre van szüksége, hogy kibontakozzon.”
 
Kacziba altábornagy Cegléden, bűnügyi nyomozóként kezdte a pályáját. Rendkívüli haláleseteket helyszínelt, majd ifjúságvédelemmel foglalkozott. A Rendőrtiszti Főiskola jogelőd intézményében, a Rendőrakadémián tanult egy évig. Élete legboldogabb három évének nevezte az RTF-en eltöltött éveket, ahol barátokra, szellemi társakra lelt. Arra a legbüszkébb, hogy olyan munkatársakkal dolgozott pályája során, akikkel sikereket érhetett el.
 
A bűnmegelőzésre mindig is nagy hangsúlyt fektetett, amely a reneszánszát éli ebben a társadalmi rendben. „Sokkal nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy a bűnt megelőzzük, mint az egyébként jóvátehetetlen bűncselekményeket eredményesen kinyomozzuk. Olyan világrend van kialakulóban, melyben sokkal fontosabb a bűnt megelőzni; az elkövetett bűncselekmény jóvátehetetlen károkat okoz.”
 
„A világ súlyos kihívásokkal néz szembe és nem érzem azt a komolyságot, felelősségérzetet, koncepciózus hozzáállást, amelyre napjainkban szükség lenne. A társadalmi kockázatokkal kapcsolatos előrelátást, ennek kezelését is hiányolom” - fogalmazta meg aggályait az altábornagy.  Nils Christie kriminológust idézte: „A társadalmakat összetartó erkölcsi szövetek időnként oly mértékben lazulhatnak fel, hogy ennek összetartatására már csak a legitim erőhatalom lehet képes.” Elmondása szerint tart tőle, hogy ebbe az irányba haladunk.
 
Komáromi dandártábornok öt évesen két ajándékot kapott karácsonyra és a névnapjára: egy pengetős hangszert, valamint egy katonai várat, melyek végig kísérték, kísérik az életét. Pályája kezdetén dolgozott gyárban villanyszerelőként, majd tervezőmérnökként. Hírszerzést tanult, ahol ő volt a hallgatói évfolyamparancsnok. A Rendőrtiszti Főiskolán másoddiplomásként végzett. A szakdolgozata a közbiztonsági szervek együttműködése az önkormányzatokkal témában, az ORFK különszámában is megjelent. Az egész életpályája a Rendőrséghez kötődött, a közbiztonság megteremtése volt a legfőbb célja. Elmondta, hogy a járőröktől rengeteget tanult. A rendszerváltás után a legfiatalabb rendőrfőkapitányként mindig újítani szeretett volna, sokat kutatott, 32 évesen lett egyetemi doktor főhadnagyként, elmondása szerint rajta kívül csak tábornokokat avattak. 1990-ben 16 számítógép segítségével, kísérleti jelleggel a vezetésével összekötötték az önkormányzati ügyfélszolgálatot a rendőrséggel. A polgárőrség elődjeként létrehozta a Nagytétényi Védegyletet.
 
A sikerének egyik titka, hogy igyekezett jó menedzser is lenni, megkereste azokat, akik a legjobbak a szakmában, így nagyszerű csapatban dolgozhatott. Mindig is fontos volt számára a jó hangulat és a tisztességes munka egységének a megteremtése a szolgálat során. Tudományos kutatóműhelyt hozott létre, mely a gyakorlatot és az elméletet igyekezett egymáshoz közelíteni.
 
Időközben ismert és kedvelt zeneszerző, szövegíró és előadóművész lett, 128 szerzeménnyel büszkélkedhet, a világ legnagyobb szerzőivel dolgozott együtt, érzelmes dalokat írt - többek között - Bodrogi Gyulának és Zámbó Jimmynek is. A tábornoki kinevezése alkalmából is született egy dala. Komáromi tábornok azt üzeni minden rendvédelmi dolgozónak, hogy maradjanak emberek minden körülmények között.
 

Kopasz Árpád ny. r. dandártábornok, az ORFK volt személyügyi vezetője honlapunk olvasói számára elmondta, hogy a Rendőrtiszti Főiskolán az évfolyam által 1971-1974-ben elsajátított rendszer- és komplexitás-elméleti ismeretek manapság már nem elégségesek a szervezetek működéséhez. „Integrált tudásra és saját kiválósági modell szerint szervezett és társadalmilag ellenőrizhető munkavégzésre van szükség.  Tiszta, világos, követhető célok, stratégiai gondolkodás, korszerű, a legújabb és legjobb technikai és technológiai háttér, tervszerűség, a megfelelő kiválasztás és alapozás után önismereti és közösségfejlesztési módszerek alkalmazása, széles körű együttműködés, mestervezető-képzésben való részvétel és a minden oldalról elismert életpálya-modell megvalósítása a cél. Ezek hozhatnak hosszabb távon is fenntartható eredményt és sikereket, mindenekelőtt az emberi léthez nélkülözhetetlen biztonság fenntartásában: a bűnmegelőzésben, valamint a bűnözés elleni következetes fellépésben”- hangsúlyozta a dandártábornok.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes