Szűkítés



Kiválasztott Címke

RTK

Minden Címke 276


Jelenleg 7 bejegyzés található RTK cimkével

Az utolsó piknik az RTK-n

    •  dsc1637 2

Egykori és jelenlegi hallgatók, oktatók, dolgozók, valamint családtagjaik búcsúztatták a Rendészettudományi Kar Farkasvölgyi úti bázisát. Az RTK ugyanis hamarosan a Ludovika campusra költözik, ahol modernebb körülmények között folytathatják majd az oktatói-kutatói tevékenységet. Az objektumbúcsúztató pikniken a különböző rendészeti bemutatók és zenés megemlékező műsor mellett a 40 évvel ezelőtt végzettek vehettek át elismerő oklevelet. A campus több mint négy évtizedes múltjának néhány érdekes pillanatát elevenítették fel a résztvevők az egyetem stábjának kamerája előtt.

Megosztás a Facebook-on


Oklevelet kaptak a rendvédelmi szóvivők

    • fokep
    •  dsc0954 2
    •  dsc0973 2
    •  dsc0981 2
    •  dsc1095 2
    •  dsc1097 2
    •  dsc1101 2
    •  dsc1117 2
  • Előző
  • Következő

Oklevelet vehettek át a rendvédelmi szóvivő szakirányú továbbképzési szak hallgatói a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. „Önök nagyon fontos szereplői a rendvédelmi szektornak. Önök jelenítenek meg minket, adnak számot a rendvédelemről a nagyközönség érdeklődésére számon tartott eseményekről. Ezért az Önök megjelenése, hitelessége és meggyőző ereje rendkívül fontos számunkra” – mondta Dr. Janza Frigyes, nyá. r. vezérőrnagy az NKE Fenntartó Testületének tagja a végzett hallgatóknak.

Az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézete (VTKI) szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt indította útjára a rendvédelmi szóvivő képzés első évfolyamát, amely intenzív, médiakurzusokon túlmutató, minőségjavulást eredményező felkészítést biztosít a rendvédelmi szóvivők számára. A szak fő célja, hogy a rendvédelmi területen dolgozók olyan felkészítést kapjanak, amellyel lehetővé válik az elmúlt évtizedekben átalakult hazai hírszolgáltatáshoz, a rendvédelmi szervezetek belső és külső nyilvánosságigényéhez, a média nyelvéhez alkalmazkodni képes, szakszerű és minőségi közszolgálati információközlés. Az egyéni fejlesztési igényeket figyelembe vevő képzés a hallgatókat alkalmassá teszi a szervezeten belüli és azon kívüli szóvivői feladatok magas színvonalú ellátására, a hagyományos és az új médiafelületek párhuzamos használatára. A két féléves kurzuson nagy hangsúllyal jelenik a hallgatók kiscsoportos médiakommunikációs hatékonyság-fejlesztése és személyes kompetenciafejlesztése.

Janza Frigyes az első ünnepi beszédében megemlítette, hogy direkt kérvényezte azt, hogy a továbbképzési szak vizsgabizottságának tagja lehessen, ahol a hallgatók sikeres záróvizsgát teljesítettek. Külön megköszönte a hallgatói észrevételeket, amelyet a képzésfejlesztéssel kapcsolatban adtak. Végül köszönetet mondott a képzés támogató oktatóknak, szakfelelősöknek, majd a hallgatókhoz fordult: „Kívánom Önöknek, hogy legyenek sikeresek a pályájukon, hogy tudják biztosítani a rendvédelmi szervek számára azt, hogy továbbra is jól dolgozzunk. Ebben segítsenek minket, hogy minél eredményesebb legyen a bűnmegelőzés.”

Prof. Dr. Kis Norbert egy évvel ezelőtt is már köszönthette a hallgatókat, amikor a kurzus elindult.  Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese mérlegelte az elmúlt évet. Véleménye szerint a rendvédelmi szervek kommunikációja egyre fontosabb lesz a jövőben, amely döntően azzal magyarázható, hogy a személyi biztonság kérdése folyamatosan felértékelődik. Kis Norbert kiemelte, hogy ez ma a politikában, valamint a médiában is egyre nagyobb szerepet kap. „Ebben a világban rendkívül fontos, hogy a rendvédelmi szervek kommunikációja korrekt legyen, hogy a szükségesnél jobban ne erősítse a félelmeket és az óvatosságot. Fontos, hogy próbálja meg egészséges szintre beállítani a biztonságérzetet, továbbá világos és közérthető legyen. Bízom abban, hogy ez a képzés hozzájárult ahhoz, hogy ezt a munkát így végezzék” – mondta.

Az ünnepségen 22 fő vehette át az oklevelét Kis Norbert rektorhelyettestől, amellyel közszolgálati életpályájukat rendvédelmi szóvivőként folytathatják.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Apácák, traktorosok, rendőrök

    • muzeumcafe 48 rtk rendhaz 680 535 s

A Rendészettudományi Kar jelenlegi Campusa az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció otthona volt. A nővérek a háború alatti időket a rendházban töltötték, egészen az 1950. évi kitelepítésig. Az egykori kápolnában, az RTK dísztermében az álmennyezet fölött ma is megtalálhatóak az eredeti freskók.

Szöveg: Kiss Dóra, Dr. Tóth Nikolett Ágnes, Benedek Mariann

A fogaskerekű Széchenyi-hegyi végállomásánál magasodik egy impozáns, neogótikus épület. Történelme összeköt apácákat, traktorosokat és rendőröket. Az épület, amely Kiss József tervei alapján több mint nyolcvan éve készült, ma az RTK otthona. A Farkasvölgyi út 12-14. szám alá olyan kanyargós út vezet, mint amilyen kanyargós az épület története, amely a 19. század elejére nyúlik vissza. A fogaskerekű vasút tervezője, Cathry Szaléz Ferenc svájci mérnök az 1870-es évek táján vette meg a területet, ahova egyszintes villaépületet építtetett. Halála után az örökösök 1903-ban eladták az ingatlant, az új tulajdonosok az osztrák alapítású Isteni Szeretet Leányai Kongregáció apácái voltak. A bécsi székhelyű Isteni Szeretet Leányai Társulatot a szegények, árvák, cselédlányok nevelésére Szent Ágoston regulája szerint Lechner M Franciska alapította. A rend Magyarországra gróf Andrássy Gyuláné és Gróf Apponyi Györgyné hívására érkezett 1870 decemberében. Az eredetileg üdülőnek és idős, beteg nővérek otthonának szánt Cathry-villát a kongregáció nevében Morvay M. Valéria főnöknő vásárolta meg. A Szent József-lak – ahogyan a nővérek elnevezték az épületet – és a kert idővel kicsinek bizonyult, így a rend az épületet körülölelő telket is megvásárolta. A 24 hektáros területen önellátásra alkalmas kis gazdaság jött létre. A sertésállomány mellett kecskéket, lovakat és szarvasmarhákat is tartottak. Később gyümölcsöskert és konyhakert is létesült. A tölgyekkel és fenyvesekkel körülölelt domboldalon sétautakat hoztak létre. Később a szomszédos Weis-féle telket is megvásárolta a kongregáció, s a területre hatalmas méretű anyaház és templom épült. A rendház és benne lévő templom alapkövét Csernoch János hercegprímás szentelte meg 1925-ben. Az amerikai testvérek anyagi támogatásával megépült rendház és kápolna tervezője Kiss József volt, az építkezést Petrovácz Gyula műépítész, nemzetgyűlési képviselő felügyelte. A szárazon sajtolt tégla és részben faragott műkő gótikus jellegű homlokzatot kölcsönzött a négyszintes építménynek, amely 1927-re készült el, ünnepélyes felszentelését Kohl Medárd püspök végezte. Az épületben háztartási és gazdasági továbbképző internátus is működött, ahol a korabeli újságok szerint a „legjobb magyar háziasszonyokat” nevelték. Kiss Dóra művészettörténész az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció Svábhegyi kolostorában egykoron élt Eglantin, Jácinta és Domitilla nővérekkel készített interjút a MúzeumCafé számára, amely a 2015. évi negyedik, a budapesti tematikus sétákat feldolgozó lapszámban jelent meg, bemutatva Budapest rejtett értékeit.

„Nagyon szép parkunk volt a rendház körül, erdővel, sétányokkal, lugasokkal, nagy gyümölcsössel. Előkelő gróflányok, gyárosok lányai tanultak nálunk háztartást vezetni. Az emeleten voltak a tantermek és a szobáik, lent volt egy konyhájuk egy nagy ebédlővel” – mondták a nővérek, akik a tanításon kívül egy 24 holdas területet is műveltek. Vetés idején, kora tavasszal mindenki dolgozott. Amikor bő termés volt, a fölösleget levitték a Margit Intézetbe.

Az Árpádházi Szent Erzsébet háztartási-gazdasági továbbképző és tanfolyam az érettségizett leányoknak kínált változatos tananyagot. Volt zongora, főzés, varrás, gyors-és gépírás, idegen nyelv oktatás, virágkertészeti, gyümölcstermesztési ismeretek átadása és tehenészet is.

Az internátusban folyó oktatást és a rendi életet maximálisan kiszolgálta az épület mérete és elrendezése. A jobb és bal szárnyon egy-egy zárt verandát alakítottak ki. A magastetős épület neogót faragású részletekkel, sárga és vörös burkolattal készült, közepén három vörösréz toronnyal. Az épület 72 hálószobával és munkateremmel, két étkezővel, és nagy gyűlésteremmel rendelkezett. Az első emeleten voltak a betegszobák, a gyógyszertár, az ápolószoba, a vendégszobák, valamint a házi lelkész szobája. A második és a harmadik emeleten kaptak helyet a lakó-és hálószobák, a munkatermek és rendház hivatalos helyiségei. A főbejárat az előcsarnokba vezetett, ahonnan mindkét oldalon, lépcsőn át lehetett eljutni az üvegfestményekkel díszített templomba. Az épület a kor minden igényének eleget tett, hiszen nemcsak személy-, de teherlift is működött benne, minden szintjén modern fürdőszobák, wc-k által rendelkezésre. A templom a világi hívek előtt is nyitva állt. Színes ablaküvegei a magyar szenteket ábrázoltak, a Jézus Szíve főoltáron kívül másik két oltár – Szeplőtelen fogantatás, Szent József – is kialakításra került. A főbejárattal szemben helyezték el a Jézus Szíve szobrot. A hatalmas kertet a Boldogságos Szűz szobra és a szentek szobrai díszítették. 1926-ban az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció teljes egészében felköltözött a rendházba. A megszokott rendi életnek a második világháború vetett véget, amikor is az itt élő apácák zsidó üldözötteket bújtattak.

A Széchenyi-hegy tetejéről Buda jelentős része látható és ellenőrizhető volt, épp emiatt a fontos tulajdonság miatt vetettek szemet a rendházra a szovjet katonák. A nővérek felidézték: „A szállókban németek voltak. Ott volt a mi hálószobánk is, a németek minden este nagyon szépen énekeltek. Ami a külvilágban történt, az hozzánk nem jutott el, arra nagyon vigyáztak. Csak egy rádió volt a házban, a főnöknő szobájában, aki időközönként tájékoztatta a történésekről a nővéreket. Karácsony éjszakáján jöttek az oroszok, hozták a német sebesülteket, három nővér kötözte a sebeket. Majd a sérülteket teherautókra rakták, mert már a kerítés túloldalához értek az oroszok. Majd a templomot, a kápolnát is elfoglalták, így az ebédlőben tartottuk a szentmisét.”

1944 karácsonyán tehát az oroszok elfoglalták az épületet és a felső emeletről, majd a padlásról azonnal lőni kezdték a várost. Mindeközben a földszinten kétszázötven menekült és körülbelül harminc olyan árva gyerek tartózkodott, akiket a Svéd Vöröskereszt helyezett el az apácáknál. A nővéreket és a novíciákat a katonák a felső szintre kötöztették. A visszaemlékezések alapján az ott dolgozó orvosnak köszönhetően a fiatal apácanövendékeket az oroszok nem zaklatták, ugyanis a doktor elhitette a katonákkal, hogy az apácáknak meg kell halniuk, ha valaki csorbát ejt erényükön. A megszállás idején a kápolna tornya és keresztje is ledőlt.

A Gellért-hegyet célozták, onnan akarták kifüstölni a németeket. Föl akarták húzni az ágyút a padlásra, három emeleten át a tetőtérbe. Szerencsére volt egy horvát nővér, aki tudott velük beszélni. Az mondta, hogy itt olyan szűk fordulók vannak, hogy az ágyúval nem tudnak megfordulni, még ha minden szép cirádás korlátot összetörnek, akkor sem. Addig győzködte őket, hogy végül nem vitték fel. A ház előtt ástak egy lövészárkot és onnan lőtték Pestet, a Gellért-hegyet. S a Jóisten óvott bennünket, néhány kisebb belövést kapott az épület, meg a torony is bedőlt. Persze az ablakok kitörtek, fűtés és víz nem volt. Helyi áramfejlesztő működött az épületben, víz híján, télen a havat olvasztottuk meg a kádban. Le kellett menni a Svábhegyről a kis kúthoz, onnan hordtuk haza a vizet.”

A világháború vége nem jelentette a rendi élet normalizálódását, ugyanis az épületet egy traktoros iskolával kellett megosztaniuk az isteni Szeretet Leányainak. A rend sorsa 1950-ben végleg megpecsételődött, amikor a Rákosi-rendszer betiltotta a magyarországi szerzetesrendek működését. A Farkasvölgyi úti apácákat Máriabesnyőre telepítették, az épületet pedig államosították.

A háború végeztével a lovakat elvitték a németek, a teheneket, amelyek megmaradtak, levágták és megették az oroszok, úgyhogy ezt követően kézimunkával kellett megművelni a földet. A Svábhegyről a nővéreket utoljára vitték el, Budapest más zárdáiból már korábban. Egyszer csak megszólalt a nagykolomp. Beszóltak, hogy „öltözködnünk kell, egy óra múlva mindenki számára a kapunál lesz névsorolvasás, a tartományfőnöknőtől elkért névsor alapján. Máriabesnyőre vittek minket. Éjfél körül jöttek és három-négy óra körül indultunk. Bezártak bennünket, a ponyvákat lehúzták majdnem megfulladtunk, azt mondták, hogy meg ne próbáljuk fölhúzni. 415-en voltunk ott a lágerban különböző rendekből, mi voltunk az utolsó szállítmány. Egy 90 személyre épített nyaralónál raktak le bennünket ott a folyosón, a ház körül hagytuk a csomagjainkat. Elmentek, nem törődtek vele, hogy mi történik, mi lesz velünk. Azt mondták, hogy nem hagyhatjuk el a házat, volt, aki a tyúkólba került, mert nem volt már máshol helye. Arra készültünk, hogy megyünk Szibériába, ezek a hírek röppentek fel, hogy a szerzetesnőket oda viszik. Az iskolákat, kórházakat, árvaházakat elvették, úgyhogy egyik napról a másikra munka nélkül maradt a nővérek nagy része. Azt mondták, hogy fölösleges élőlények vagyunk, akik csak pusztítják az élelmet, de hasznot nem hajtanak”- így emlékeztek vissza a nővérek.

A rendház az Államvédelmi Hatóság tulajdonába került. Az épületben az államvédelmi tiszteket a legmagasabb fokon képző magyar oktatási intézményt rendezték be, amelyet a szovjet Cseka alapítójáról, Dzerzsinszkijről neveztek el. Az iskola egészen 1956-ig működött az apácák egykori épületében. Az oltárt az ávósok lebontották, a freskókat lefestették, a kupolás mennyezet álmennyezetet kapott, az oldalfalak paravánt, a parkban található Jézus szíve szobrot és a szenteket ábrázoló szobrokat pedig összetörték.

A forradalom után a Rendőrtiszti Akadémia költözött a falak közé. 1971-ben a rendőrtisztképzést főiskolai szintre emelték. A Rendőrtiszti Főiskola jogutódja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenleg is használja az épületeket. A hajdani zárda épülete ma az iskolának ad otthont, az egykori kápolna pedig az intézmény díszterme.

A rendházat évekkel ezelőtti felújították, így a homlokzat visszakapta régi szépségét, ám a tető egykori díszei, a sarokerkélyek, valamint a középső torony, amelyek elpusztultak a háborúban, pénz hiányában nem épültek újjá. A lépcsőház bejárati része szintén felújításra került, azonban még sok minden helyreállításra vár – leginkább a kápolna, amely napjainkban kiemelt rendezvényeknek ad otthont. A freskók, falfestmények láthatóvá tételére és restaurálására egyelőre nem került sor; a freskókat álmennyezet fedi, de az oldalfalakat már eltávolították.

A hatalmas parkban található a Nővérek Sírja. Egyes források szerint a második világháborúban az apácáknak nem volt lehetőségük halottaikat a Farkasréti temetőbe szállítani, így a zárda parkjában helyezték örök nyugalomra rendtársaikat. Más elmélet szerint a sírba nem csak az apácákat temették, hanem az az orosz katona is itt lelt végső nyughelyre, akit társai lőttek le, amiért megpróbálta védeni az apácákat erőszakos társaitól.

A volt zárda épülete ugyan nem fogad látogatókat, de egyes alkalmakkor – például a Kulturális Örökség Napján – megcsodálhatják az érdeklődők a csodás ősfás parkot és a műemléképületeket. S mi lett az apácákkal?

„A dolognak az lett a vége, hogy mindenki megtalálta a helyét, hasznos tagjai lettünk a társadalomnak és igencsak jó munkaerővé váltunk. Később jóindulattal kezelték a nővéreket. Minden nővér valamilyen lakhatóságot talált magának, albérletben vagy a rokonoknál.  Negyven évig civil ruhában jártunk, negyven évig nem viselhettük a szerzetesi ruhát, de mindenki eltette magának, hogy aztán újra viselhesse.”

Fotó: Villányi Csaba/MúzeumCafé


Kari Napot rendezett a HÖK

    • kari nap 1
    • 04 ugralos
    • kari nap 2
    • kari nap 3
  • Előző
  • Következő

„A Kari Napunk célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a hallgatókat és az oktatókat”- hangsúlyozta Markek Dávid, a Rendészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának az elnöke az RTK HÖK által szervezett programon, amelyet a Rendészeti Szervek Kiképző Központjában tartottak. Majd hozzátette: „fontosnak tartom, hogy a zárthelyi dolgozatok időszakában a hallgatók kicsit kikapcsolódjanak. Erre reményeim szerint jó lehetőségnek bizonyul a Kari Nap a rossz idő ellenére is. Abban bízunk, hogy így is sikerül egy szép napot varázsolni a résztvevők számára.”

Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes megnyitó gondolataiban felidézte, hogy Szent György 1992 óta a Magyar Rendőrség védőszentje. Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán bemelegítés gyanánt ötven fekvőtámasszal indította a napot a résztvevőkkel együtt.

A köszöntők után egy perces néma  főhajtással emlékeztek a jelenlévők a napokban elhunyt Dr. Katona Géza ny. r. dandártábornokra, Karunk és a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola egykori oktatójára, elkötelezett támogatójára .

„A mai rendezvény összekovácsolja az RTK hallgatói és oktatói állományát, csapatépítő jellege van. A bajtársiasság eszménye rendkívüli fontossággal bír a hivatásunk során, ezt is közvetíti a rendezvény”- jelentette ki Séber Áron, az RTK HÖK általános alelnöke.

A HÖK az alábbi programokkal várta az érdeklődőket: tonfa, intézkedéstaktika, küzdősport bemutató, labdarúgó bajnokság és sorverseny, melyen az első három helyezettet a reggeli sorakozó alóli felmentéssel jutalmazták. Az ügyességi és elméleti versenyszámok kötődtek a szakmához, a rendőri hivatáshoz, az egyetemen tanultakhoz.

Fakultatív programlehetőségként választhatták a jelenlévők a teniszt, a pingpongot, a röplabdát, az úszást, szaunázást és a konditerem használatát. Szabadidős szórakoztató játékok is rendelkezésre álltak, úgy, mint az úgynevezett söprögető, a buborékfoci, a Bungee Run, az élőteke és az Xbox.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: HÖK, Kari Nap, RTK, 2016

Az RTK-ra pályázók bátor döntést hoznak - közel háromezer érdeklő képzéseink iránt

    • dsc 7292 2
    • dsc 7265 2
    • dsc 7200 2
    • dsc 6951 2
    • dsc 6971 2
    • dsc 6994 2
    • dsc 7001 2
    • dsc 7003 2
    • dsc 7055 2
    • dsc 7072 2
    • dsc 7088 2
    • dsc 7091 2
    • dsc 7097 2
    • dsc 7111 2
    • dsc 7119 2
  • Előző
  • Következő

Ezernégyszáz pályázó és ugyanennyi szülő volt kíváncsi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának nyílt napjára, amelyet az NKE Farkasvölgyi úti kampuszán tartottak. Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes az RTK-t Magyarország egyik legnépszerűbb felsőoktatási intézményének nevezte. Az eseményt Dr. Kiss Norbert, továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes nyitotta meg, aki szerint azok a pályázók, akik a Rendészettudományi Karra jelentkeznek, bátor döntést hoznak, hiszen olyan hivatást választanak, amely az emberek számára az egyik legfontosabb értéket, a biztonságot védi. „A legfőbb erény, amely ehhez a pályához szükséges, a rendíthetetlen becsület, az alázat, a bátorság, a felelősségérzet és a szaktudás. Az egyéniség, a személyes képesség gondozása kiválóságot eredményez”- tette hozzá a rektorhelyettes.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, az NKE Rendészettudományi Karának dékánja a Karon folyó képzésekről beszélt, majd a példamutatás fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az egyetemi végzettség megszerzése mellett a leendő hallgatók élethivatásává válik majd ez a szakma.

A rendezvényen az érdeklődők részletes tájékoztatást kaptak a 2016. évi felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról, az alkalmassági vizsgálatokról (fizikai-kondicionális felmérő, egészségügyi és pszichológiai alkalmassági), az alapkiképzésről és a rendészeti ösztöndíjas hallgatók jogállásáról. A pályaválasztás előtt álló fiatalok megismerkedhettek a kar képzéseivel, így a bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó, vám- és jövedéki igazgatási, igazgatásrendészeti, határrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, migrációs, biztonsági és a katasztrófavédelem szak szakirányairól is felvilágosítást kaphattak.

Dr. Simon Attila r. ezredes, a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet vezetője az alapkiképzésről és a tisztjelölti jogállással kapcsolatos sajátosságokról tájékoztatta a jelenlévőket, valamint a Rendészettudományi Kar hallgatóival szemben támasztott sajátos illetve speciális elvárásokról és követelményekről beszélt. „A hozzánk jelentkező hallgatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy nem szakmát, hanem hivatást választanak és életpályájuk során szolgálatot fognak ellátni. A hivatásra illetve a szolgálatra való felkészülés megköveteli, hogy hallgatóink elsajátítsák azokat a sajátos szolgálati- és életviszonyokat, melyek a rendvédelmet jellemzik”- hangsúlyozta az ezredes. Majd hozzátette: az RTK önálló szervezeti egysége a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet, melynek alapvető feladata a gyakorlati képzés, a rendészeti alapfelkészítés megszervezése és végrehajtása, a szervezeti kultúra megismertetése, a fizikai-kondicionális felkészítés, a rendőri intézkedések gyakorlati elsajátíttatása, az alaki képzés, a lövészeti kiképzés, az informatikai felkészítés.

Elmondta azt is, hogy a nappali munkarendes, rendészeti képzésben részt vevő hallgatók tisztjelölti jogállásban tanulnak majd. A szabályozás célja, hogy a rendvédelmi tisztképzésben hivatásos pályára készülő hallgató már a képzési időszakban is szorosabb kapcsolatban álljon a foglalkoztatni kívánó rendvédelmi szervvel és már ekkor kialakuljon a hivatásos életpálya iránti elköteleződés, a hivatással együtt járó életviszonyok elfogadása, az azokkal való azonosulás.

Őri Tamara r. hadnagy közrendvédelmi előadó a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Tavaly végzett az RTK-n, ahol olyan tudást sajátított el, amelyet a gyakorlatban is tud hasznosítani. Elmondta, hogy büszkén viseli az egyenruhát.

A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium diákja, Fazekas Ágnes minden vágya, hogy a hazáját szolgálja. Nagyon szeret emberekkel foglalkozni és a bűnügyi nyomozó szakirány a legvonzóbb a számára.

A győri Horváth Attila gyermekkori álma, hogy rendőr legyen, a nyíregyházi Hegedűs Péter pedig tűzoltóként dolgozna. A tisztesség és a rend szeretete meghatározói az életének. Fontosnak tartja „a fizikai erőnlétet, a mentális fittséget és tisztaságot, valamint az alkalmazkodási készség magas fokát”. 

„Hivatás, szolgálat, karrier ”-olvashatták a jelenlévők az ORFK sajtófalán. Alföldy Csilla r. alezredes, osztályvezetőt az érdeklődők a rendvédelmi életpályáról, az előmeneteli rendszerről, a beosztásokról kérdezték. A rendvédelmi hivatás alapelveit is megosztotta a pályázókkal, melyek: a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlaság, a szakszerűség. az együttműködés és az arányosság.

A nyílt nap résztvevői kipróbálhatták, hogy képesek-e teljesíteni az RTK által előírt fizikai követelményeket, valamint intézkedéstaktikai, alapkiképzést jellemző bemutatókat és rendőrségi eszközöket is megtekinthettek a Készenléti Rendőrség, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közreműködésével.     


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: Nyílt Nap, RTK, 2016

Elégedettségi vizsgálat

A 2014/2015. tanévben is lezajlott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának alapkiképzése, amely fontos mérföldkő a rendvédelmi tisztté válás útján. A tavalyi évhez hasonlóan ebben az évben is vizsgáltuk a hallgatók véleményét, amelyek értékes visszajelzések a Kiképzési és Nevelési Osztály rendészeti kiképzői és gyakorlati oktatói, valamint a résztvevő hallgatók számára.

A Kutatási jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának, 2014 őszi alapkiképzésben résztvevő, elsőéves hallgatóinak véleményei alapján készült.

Cimkék: RTK, alapkiképzés, 2014

Elégedettségi vizsgálat

Kutatási jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának, 2013 őszi alapkiképzésben résztvevő, elsőéves hallgatóinak véleményei alapján.

RTK elégedettségi kérdőív - 2013

Cimkék: RTK, alapkiképzés, 2013