Szűkítés



Kiválasztott Címke

Rendészetelméleti Kutatóműhely

Minden Címke 276


Jelenleg 4 bejegyzés található Rendészetelméleti Kutatóműhely cimkével

Önkormányzati Rendészeti Kutatócsoport alakult

    • mort kut
    • mort kut 1
    • mort kut 2
    • mort kut 3
    • mort kut 4
    • mort kut 5
  • Előző
  • Következő

Az NKE RTK Rendészetelméleti Kutatóműhely kertében a Rendészettudományi Karon tartotta alakuló ülését az Önkormányzati Rendészeti Kutatócsoport.

Dr. habil. Boda József vezérőrnagy, dékán megnyitó gondolataiban kiemelte, hogy fontos szereplőnek tartja az önkormányzati rendészetet, mivel önmagában a rendőrség nem képes a közrend, közbiztonság fenntartására. Fontosnak tartja, hogy az önkormányzati rendészetnek is legyen megfelelő szakirodalma, képzési portfóliója, amelyhez a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék mellett a kutatócsoport munkája is elengedhetetlen.

dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a lokális problémákat helyben, az érintett szereplők összefogásával lehet kezelni, megoldani. Konkrét példákon keresztül világított rá a helyi összefogás fontosságára. Ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja a kutatócsoport munkáját.

Dr. Christián László tanszékvezető egyetemi docens, az Önkormányzati Rendészeti Kutatócsoport megalakulásának kezdeményezője ismertette a csoport középtávú kutatási tervét, célját és küldetését, valamint vázlatos képet nyújtott az önkormányzati rendészet jelenlegi állapotáról.

Dr. Bacsárdi József, a Bicskei Polgármesteri Hivatal aljegyzője, PhD hallgató prezentációjában a magyar önkormányzati rendészet történetét foglalta össze röviden, majd az idén októberben lefolytatott mélyinterjús kutatásának az eredményeiből közölt részleteket.

Kacziba Antal nyugalmazott rendőr altábornagy a jogalkalmazást hátráltató fogalomzavar felszámolását indítványozta, ugyanis a rendészeti alapfogalmak definiálása nélkül nem lehetséges a megfelelő feladatelhatárolás.

A fórumon felszólalt még Hermann Gábor, a Fővárosi Önkormányzati Rendészet igazgatóhelyettese, Vincze Csaba a Kazincbarcikai Önkormányzati Rendészet vezetője, Török Barnabás, Bőcs címzetes főjegyzője, dr. Kovács Sándor, az NKR-RTK oktatója, dr. Balázs Sándor a Bicskei Rendőkapitányság rendőrkapitánya és Lelesz György a Debreceni Közterület Felügyelet vezetője is.
 


A korrupció látszata is megingatja a bizalmat

    • korrupcio latszata 1
    • korrupcio latszata 2
    • korrupcio latszata 3
    • korrupcio latszata 4
    • korrupcio latszata 5
    • korrupcio latszata 6
  • Előző
  • Következő
  • A rendészeti korrupcióellenes küzdelem témája széles körű érdeklődésre tart számot, része a mindennapok kommunikációjának - ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, dékán a Rendészettudományi Karon a Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi, a Rendészetelméleti Kutatóműhely és a Szent György Szakkollégium által megrendezett konferenciát.

Dr. Christián László tanszékvezető egyetemi docens elmondta, hogy ez a rendezvény a Rendészetelméleti Kutatóműhely 13. konferenciája, majd bejelentette, hogy a Kutatóműhely a Rendőrség Tudományos Tanácsával közösen Rendészeti Korrupciós Kutatócsoportot hoz létre. A Műhelyvezető bemutatta a Magyar Rendészet 2014/5 lapszámát, amely a Rendészetelméleti Kutatóműhely tematikus különszáma. 

  • A Nemzeti Védelmi Szolgálat átfogóan vizsgálja a rendészeti korrupciós cselekményeket, megelőzi a bűnt, hiszen erőteljes kormányzati szándék a korrupció, a szervezett bűnözés felszámolása- hangsúlyozta Szabó Jenő r. vezérőrnagy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgató-helyettese. Majd hozzátette: a szervezet mind szélesebb körű elfogadottságának pillérei között tartjuk számon az átláthatóságot és az együttműködést. Egyik legjelentősebb tevékenységük a védett állomány ellenőrzése, melynek létszáma megközelítőleg 130.000 fő. A sikeres felderítő tevékenység zálogának a titkos információgyűjtő munka támadóbbá tételében, a hírszerző tevékenység irányának megfordításában, az összetett, szervezett, kreatív felderítő munkában és a gyors reagálásban látják. – Komoly bűnszervezet rendészeti támogatottság nélkül nem működhet. Fontos momentum, hogy közterületi korrupció jelentősen visszaszorult - fejezte be gondolatait Szabó Jenő.
  • A rendőri hivatás értéket képvisel, aminek sajátos értékrendje van, az sajnos áruba is bocsátható. Zéró tolerancia, megelőzés, folyamatos ellenőrzés, tisztesség, becsület lehetnek a kulcsgondolatok a témában. A korrupció elleni harc folyamatos, a jogszabályok alkalmasak is arra, hogy felvehessük a harcot a jelenséggel szemben - hangoztatta Dr. Somssich Gabriella r. dandártábornok, az ORFK Ellenőrzési Szolgálat vezetője.

Dr. Ligeti Miklós, a Transparency International projektigazgatója elmondta, hogy a korrupt rendőrök aláássák a rendőrség iránti bizalmat és lerombolják a becsületes rendőrök megbecsülését. A rendészeti korrupciót a nem megfelelő fizetések, az alacsony szintű etikai normák és a megkérdőjelezhető egyéni és testületi integritás idézik elő. – Ha a magas szintű korrupció büntetlenül marad, a kisrendőrök korrupciója elfogadottá válik. Gyenge a felderítési hatékonyság, óriási a látencia- fejezte be gondolatait dr. Ligeti Miklós.

  • A társadalmi bizalom megszerzése és megtartása a kulcs, ugyanis a korrupciónak a látszata is megingatja a bizalmat a büntetőeljárásban résztvevő hatóságokban - hangsúlyozta Dr. Borbás Virág Bernadett, az Országos Bírósági Hivatal munkatársa.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a megkezdett szakmai párbeszédet folytatni szükséges, amelyre alkalmat teremthet a megalakulóban lévő Rendészeti Korrupciós Kutatócsoport.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Fenntartói Testület ügyvivője, a konferencia levezető elnöke egy fontos gondolattal zárta a rendezvényt: - Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.

Az eseményről a Magyar Televízió a Híradóban tudósított, a videó az alábbi linken érhető el:

http://www.hirado.hu/videok/?video=306098

    • mtvhirado 2014 december 9 19 30 2

Szöveg: dr. Tóth Nikolett



Díjazott pályamunkák bemutatása

    • kutatomuhely_1
    • kutatomuhely_2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretei között működő Rendészetelméleti Kutatóműhely által kiírt országos tudományos pályázatán díjazott pályamunkák szakmai kerekasztal beszélgetésen kerültek bemutatásra.

A rendezvény kezdetén Dr. Christián László, a Kutatóműhely vezetője és Lantos Mihály r. őrnagy, a Szent György Szakkollégium igazgatója együttműködési megállapodást írt alá. A Szent György Szakkollégium a rendészettudományok területén működő elitképző műhely.

A 2013 májusában megalakult Rendészetelméleti Kutatóműhely legújabb célkitűzése a fiatal rendészeti kutatók tudományos tevékenységének támogatása. Ennek egyik pillére a 2014 márciusában meghirdetett tudományos pályázat, amin a pályázók a Kutatóműhely tagjai által előzetesen megadott témakörökben nyújthatták be kutatásaikat. A május 21-én, a Rendészettudományi Karon megrendezett kerekasztal beszélgetés során három díjazott mutathatta be pályázatát.

A díjnyertes pályaművet bemutató Molnár Ildikó Rendészettudományi Karon végzős hallgató és dr. Gáspár Miklós a rendészeti korrupció aktuális kérdéseiről és a lehetséges válaszokról tartottak előadást. Empirikus kutatásuk eredményeként megállapították, hogy a Rendőrség megítélése lényegesen pozitívabb, mint ahogyan azt a közvélemény-kutatások demonstrálják.  Medve Judit előadásából a hallgatóság megismerhette a kistelepüléseken jellemző bűnözési formák mérséklésének problémáit.

A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Prof. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Fenntartói Testület tagja, Prof. Dr. Sallai János ny. r. ezr., a Rendészettudományi Kar  tudományos és nemzetközi dékán-helyettese; dr. Inzelt Éva az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tanársegédje és Dr. Németh József, a Rendőrség Tudományos Tanácsának Elnöke is.

Dr. Janza Frigyes számos javaslatot fogalmazott meg a korrupció tárgykörében. Hangsúlyozta, hogy a rendészeti oktatásban jelenleg is a tananyag részét képezi a korrupció elleni védekezés és az azzal kapcsolatos szakmai ismeretek. Fontos lenne a korrupcióval kapcsolatos fogalmak tisztázása, amit új kutatási területként a fiatal tehetségek figyelmébe ajánlott.

Dr. Christián László a rendezvény zárásaként bejelentette, hogy a Kutatóműhely keretében a korrupció jelenségének vizsgálatára szakosodott Kutatócsoport jön létre.


Beszámoló „A közösségi rendészet hazai perspektívái” című műhelybeszélgetésről

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán működő Rendészetelméleti Kutatóműhely szervezésében 2013.október 16-án, komoly érdeklődés mellett került sor a: „A közösségi rendészet hazai perspektívái” című szakmai rendezvényre. Elsőként dr. Christián László egyetemi docens, a Rendészetelméleti Kutatóműhely alapító vezetője ismertette röviden a Műhely eddigi tevékenyégét. Az eddigi négy szakmai rendezvény iránti számottevő érdeklődés is azt bizonyítja, hogy az eredeti célkitűzéssel összhangban jelentős igény mutatkozik rendészettudomány művelésére, ezáltal is népszerűsítve a fiatal diszciplínát. A Műhely hírlevele közvetlenül immár több, mint 150 személyhez jut el, ugyanakkor nagy áttörés, hogy elindult a Műhely saját honlapja – www.rendeszetelmelet.hu - és Facebook profilja is.

A szóban forgó kerekasztal beszélgetés célja elsősorban a 2013 és 2016 között hazánkban megvalósuló közösségi rendészeti modellkísérlet bemutatása, illetve az ezzel kapcsolatos itthoni perspektívák számba vétele volt.

A közösségi rendészet immár több évtizede sikeres rendészeti filozófia, amely az angolszász országokból indult világ körüli hódító útjára. Manapság már világszerte ismerik és alkalmazzák a közösség és az állampolgárok igényeire támaszkodó rendészeti megközelítést. Magyarországon is örökzöld téma a közösségi rendészet, de eddig kevés gyakorlati tapasztalatunk van ezen a téren.

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács által 2013. augusztus 13-án a Kormány elé terjesztett Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia önálló alcímként taglalja a közösségi rendészeti modell hazai megvalósításának lehetőségét. A műhelybeszélgetésen elsőként dr. Szabó Henrik r. alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztály kiemelt főreferense, a közösségi rendészet magyarországi modellkísérletét irányító Állandó Szakértői Csoport vezetője tartott félórás nyitó előadást. Ebben röviden ismertette a projekt előzményeit, illetve a megvalósítás részleteit. Beszámolt a kivitelezés fedezetéül szolgáló vegyes finanszírozási rendszerről, aminek keretében a Svájci Alapból 2 millió svájci frank támogatást kap hazánk a modellkísérlet végrehajtására. Az említett összeghez a Belügyminisztérium további 385.000 frank értékű támogatást biztosít. A modellkísérlet négy városban kerül lebonyolításra: Miskolc, Nyíregyháza, Szeged és Zala egyes településrészei. A program végrehajtásának menetét és fő elveit a nyolcfős szakértői csoport által készített módszertani kézikönyv tartalmazza. A pilot keretében önkéntes jelentkezés alapján, 40 fő közösségi rendőr kiképzésére kerül sor, akik a már szolgálatot teljesítő állományból önként jelentkezők közül kerülnek kiválasztásra. Közülük 31 fő látja el majd a konkrét közösségi rendőri feladatokat, míg a fennmaradó 9 főnyi állomány tartalékot jelent. A pilotba bevont településeken kialakított zónákban körülbelül 15.000 állampolgárra jut egy közösségi rendőr. Ennek kapcsán a felszólalók jelentős része aggályosnak tartotta ilyen nagyságrendű lakosságszám esetében csak korlátozottan lehet eredményes a közösségi rendőr működése.

Az előadók közül Salgó László r. őrnagy a sikeres rendőri működést hátráltató tényezőként említette az állomány humánpolitikai problémáit. Ezek közül kiemelte a nagyarányú fluktuációt. Véleménye szerint utóbbi tényező jelentős mértékben veszélyeztetheti a közösségi rendőrségi modell eredményességet, mert a modell működése feltételezi az állampolgárok és az általuk ismert közösségi rendőr között létrejött bizalmi viszonyt.

dr. Buzás Gábor r. alezredes, főiskolai docens két rendkívül érdekes előzményre hívta fel a figyelmet. A Budapest fővárosi rendőrségről szóló 1881. évi XXI. törvénycikk filozófiája, illetve az 1998-ban kiadott Rendőr zsebkönyv bizonyos módosításokkal a most megfogalmazottakat is tartalmazta. Ezen túlmenően rávilágított a körzeti megbízottak jelentőségére a közösségi rendészetben, illetve a vezetői felelősség, statisztikai szemlélet összefüggéseire.

Dr. Mészáros Bence egyetemi adjunktus, az új Btk. esetleges hatásait vizsgálta, megvilágítva annak közösségi rendészeti összefüggéseit, valamint beszámolt az Akadémia Pécsi Kriminológiai Bizottságának új kezdeményezéséről, amelynek fókuszában a városok biztonságosabbá tétele áll, támaszkodva a megnyugtató rendészetelképzelésére.

Dr. Németh Zsolt ny. r. ezr., főiskolai tanár hangsúlyozta, hogy a közösségi rendőrség gondolata csak bizonyos módszereiben új filozófia. Véleménye szerint a jövőben a rendőrségnek aktívabban kell szerepet vállalnia a bűnözés mögött meghúzódó szociális problémák megoldásában.

Dr. Christián László egyetemi docens, a Kutatóműhely vezetője szerint „a közösségi rendőrség tagjainak képzése során olyan konkrét fogódzókra kell helyezni a hangsúlyt, melyek alapján megállapítható, hogy ténylegesen miben különbözik a közösségi rendőr egy most szolgálatot teljesítő rendőrtől.” Felszólalásában a döntéshozatal szintjének decentralizálása mellett foglalt állást és kifejtette, hogy az új filozófia csak a bürokratikus terhek csökkentése és a statisztikai szemlélet háttérbe szorításával lehet eredményes.

Az előadások után örvendetes módon egy órán keresztül komoly szakmai diskurzus (helyenként vita) vette kezdetét neves szakemberek – Kerezsi Klára, Janza Frigyes, Turi András, Kopasz Árpád, Szabó Lajos, Hargitai Márta - hozzászólásával, amely a jövőben a Kutatóműhely honlapjának fórum rovatában folytatódhat.

A Rendészetelméleti Kutatóműhely következő rendezvénye egy Magánbiztonsági szakmai nap lesz az elkövetkező hetekben.

Dr. Christián László