Szűkítés



Kiválasztott Címke

beszámoló

Minden Címke 289


Jelenleg 141 bejegyzés található beszámoló cimkével

CEPOL kurzuson oktatott az RTK tanársegédje

    • balassa b img 1850
    • balassa b img 1834
    • balassa b img 1836
    • balassa b img 1839
    • balassa b img 1845
  • Előző
  • Következő

Dr. Balassa Bence PhD r. őrnagy, az RTK oktatója dr. Philipp Bovensiepen, a németországi Észak-Rajna Vesztfália tartomány rendőrségi kiképző és továbbképző központja vezetőjének felkérésére trénerként kapcsolódott be a CEPOL 49/2017 számú Civilian Crisis Management Missions – Train the Trainers elnevezésű kurzusának munkájába, a Münsteri Rendőrakadémián. Az őrnagy, tekintettel többéves békefenntartói, illetve oktatói tapasztalatára, „Teaching in challenging environmet” címmel tartott másfél órás angol nyelvű előadást a közel harmincfős, az EU tagállamok delegálta rendőrségi szakértőkből álló nemzetközi hallgatóságnak. „2008 óta vagyok visszatérő résztvevője a hasonló missziós és/vagy oktatási, rendészeti továbbképzési témájú CEPOL szemináriumoknak, de ez az első eset, amikor oktatóként képviselhettem az NKE Rendészettudományi Karát. Nagy megtiszteltetést és nem kisebb szakmai kihívást jelentett” – fogalmazott a tanársegéd.


Az RTK hallgatója is részt vett az OTDT Prezentációs díjáért folyó versenyen

    • otdt junius img 20170619 112618 1
    • otdt junius img 20170619 113722
    • otdt junius img 20170619 113046
    • otdt junius img 20170619 113851
  • Előző
  • Következő

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett versenyen június 19-én immár hetedik alkalommal ítélték oda a három TDK Prezentációs díjat a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) kiemelkedő előadást, valamint az ehhez kapcsolódó magas színvonalú prezentációt bemutató hallgatók számára.

A TDK Prezentációs díj odaítélése kétfordulós versenyben történik. Az első fordulót az OTDK-n nyújtott teljesítmény adja, a második forduló meghívásos rendszerben a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett konferencia keretében zajlik.

A TDK Prezentációs díjra azok a résztvevők jelölhetők, akik a benyújtott és bemutatott pályamunka értékelésénél a szekció által meghatározott összpontszám legalább 90%-át elérik. A szekció főzsűrije felé a tagozati zsűrik elnökei tehetnek javaslatot. A főzsűri szakmai testülete terjeszti fel azt az egy előadást (prezentációt), amely a továbbiakban részt vehet az odaítélési eljárás második fordulójában.

Az értékelés során fontos szempont, hogy a magyar nyelvű tudományosság eredményeit is használja az előadó, valamint a magyar tudományos nyelvhasználat kerüljön előtérbe. Ezen túlmenően szükséges értékelni azt is, hogy a tudományos ismeretterjesztés kritériumainak milyen szinten felel meg az előadás. A dolgozat nyilvánvaló szakmai eredményeit sikeresen tudja-e prezentálni az előadó úgy, hogy az a szakterületen nem jártas közönség számára is érthető legyen. Fontos tudnivaló, hogy az előadásnak nem kell pontosan ugyanannak lenni, mint amit az OTDK-n előadtak, de tartalmában mindenképp meg kell egyeznie azzal. Figyelembe kell venni, hogy itt nem az adott tudományterület szakemberei előtt mutatják be eredményeiket, hanem egy laikus közönség számára kell közérthetően tolmácsolni tudományos munkájukat.

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had- és Rendészettudományi Szekcióját – a főzsűri döntése alapján – Krenner József III. évfolyamos levelező munkarendű, közlekedési szakirányos hallgató képviselte Szolgálunk és mérünk – avagy a sebességellenőrzés szerepe a balesetmegelőzésben című pályaművével.

Bár a Prezentációs díjért folyó versenyen a bizottság döntése alapján Krenner József kiváló munkája nem kapott díjat, hatalmas eredménynek tartom, hogy hallgatónk a XXXIII. OTDK-n indult több mint négyezer pályázó közül a legjobb 16 között megmérethette magát a magyar tudomány fellegvárában, a Magyar Tudományos Akadémia épületében – nyilatkozta dr. Major Róbert PhD r. ezredes, tanszékvezető egyetemi docens, aki a jelölt témavezetője volt.

Cimkék: beszámoló, otdk, 2017

Partnertalálkozót szervezett a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék

    • partnertalalkozo 001
    • partnertalalkozo 002
    • partnertalalkozo 003
  • Előző
  • Következő

Május 23-án kihelyezett partnertalálkozón vettek részt a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék munkatársai. A rendezvényt dr. Christián László r. alezredes, tanszékvezető nyitotta meg.

Előadásában összefoglalta a tanszék eddigi munkáját, illetve beszélt az elmúlt évek kihívásairól, és felhívta a figyelmet a Rendészettudományi kutatások című könyv megjelenésére, amelyben több fiatal kutató írt haszonnal olvasható tanulmányokat. Mint hangsúlyozta, a tanszék fejlődését jelzi, hogy a felvételi ponthatár 258-ról 331-re emelkedett, a túljelentkezés aránya pedig másfélszeresről 11-szeresre növekedett, ami véleménye szerint az eredményes munkára enged következtetni. Kiemelte továbbá azt is, hogy a tanszéknek nincs megrendelő szerve, így fontos, hogy a hallgatóknak perspektívát kínáljanak. Elmondta: az utóbbi években sikerült számos szakmai rendezvényt, hazai és nemzetközi konferenciákat szervezni, amelyek iránt igen nagy volt az érdeklődés. Az aktuális feladatok közé sorolta a szaktanterem bővítését és átköltöztetését a Ludovika campuson belül hamarosan átadandó új oktatási épületbe, a formaruha megújítását, melynek tervezett mintáját a partnertalálkozón kiállítva is meg lehetett tekinteni. Talán a legfontosabb teendő a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetői mesterképzésének az elindítása, és még több szakmai rendezvény, konferencia, workshop szervezése, a mentorprogram beindítása és munkalehetőségek biztosítása a hallgatók számára. A tanszékvezető elmondta, hogy három éve áll a tanszék élén: ez idő alatt és várhatóan az elkövetkező két évben is a tanszék folyamatosan építkezik, de reméli, hogy az ötödik év végére ez az építkezés egy eredményes, sikeres és a magánbiztonsági szakma által keresett és elismert tanszékben fog megtestesülni.

Nagy előrelépés a tanszék életében, hogy prof. dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora aláírta a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Kutatócsoport pályázatát, így 2017 szeptemberétől kezdetét veszi a 12 hónapos kutatási projekt, melynek címe: A magánbiztonsági és önkormányzati rendészet szerepe a XXI. század rendészetében. Dr. Christián László befejezésül megköszönte a támogatást és az együttműködést a jelenlévő partnereknek, és hangsúlyozta szerepüket a tanszék fejlődésében, előrehaladásában.

Dr. Mészáros Bence r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes dr. habil. Boda József nyá. nb. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja nevében köszönetét fejezte ki a támogatóknak, és hangsúlyozta, hogy nélkülük nem működne ennyire eredményesen a tanszék. Mint kifejtette, bízik benne, hogy az ötödik év végén vont mérleg látványos fejlődést fog mutatni, és a tanszék eredményesen tudja szolgálni ezt a szakmát. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had- és Rendészettudmányi Szekciójában a második legnagyobb létszámú tagozat volt a Magánbiztonság és Önkormányzati Rendészet Tagozat. Szintén fő célként említette meg a biztonságszervezői mesterképzés elindítását, amely a hatalmas kihívás mellett nagy lehetőség a magánbiztonsági szakma színvonalának emelésében.

Az együttműködő partnereknek mondott köszönetet Tóth Levente, a tanszék szakoktatója is, majd elmondta, hogy jelenleg 18 együttműködési megállapodás van érvényben a tanszék partnereivel, további egyet pedig remélhetőleg hamarosan megkötnek. Ennek következtében idén sikerült minden nappali munkarendű hallgató számára biztosítani a nyári gyakorlati helyét valamelyik partnercégnél. Hangsúlyozta: fontos lenne a nyári szakmai gyakorlatok után a tanszék oktatóinak és a gyakorlati helyek vezetőinek részvételével konzultációt tartani és visszajelzést kapni a hallgatók nyári gyakorlaton nyújtott szakmai teljesítményeiről, szakmai felkészültségéről. Tóth Levente kifejtette: hasznosnak találná az együttműködő partnerek kijelölt munkatársainak oktatásba történő bevonását, különösen a szakdolgozatok védésén, illetve a záróvizsgákon történő részvételét. Örömmel venné a tanszék, ha a partnerek kidolgozásra váró szakdolgozati témákat javasolnának. Elmondta továbbá, hogy fontos lenne a képzésről még többet publikálni a nyilvánosság felé, mert a tapasztalatok alapján nincs benne a köztudatban ez képzés. Elmondta, hogy anyagi támogatásra mindig szükség van, és továbbra is szívesen fogadják a felajánlásokat, mivel mind a formaruhák beszerzéséhez, mind a szakmai rendezvények lebonyolításához és a nyílt napok rendezéséhez ezek a támogatások elengedhetetlenek. Végezetül pedig hangsúlyozta: remek tapasztalatszerzési lehetőség lenne a szakmai partnerekhez való ellátogatás a hallgatókkal együtt, hogy jobban belelássanak a szakma mindennapjaiba.

Manchesteri és liverpooli szakmai utazásáról számolt be dr. Szabó Csaba r. őrnagy. Témája az új típusú biztonsági kihívások kezelésének vizsgálata a magánbiztonsági szektor egyes szakterületei vonatkozásában és a lőfegyvertartási jog kiterjesztése kérdéskörének vizsgálata volt. Hatnapos szakmai útján minél több választ próbált keresni arra a kérdésre, hogy a manchesteri és a liverpooli rendőrök és magánbiztonsági szereplők miképpen reflektálnak az új típusú kihívásokra. A válaszok alapján úgy gondolja, hogy ezekben a térségekben túlzottan magabiztosan és  felületesen kezelik a felmerülő problémákat, mert ahogy mondták, „nekik nincs mitől félniük”. Azonban erre rácáfolt a látogatást követő héten Manchesterben bekövetkezett robbantásos tragédia, amikor egy koncerten több résztvevő is meghalt, illetve megsebesült. Előadása végén dr. Szabó Csaba néhány érdekes adatról számolt be. Ilyen volt például, hogy Magyarországon dolgoznak a legtöbben a magánbiztonságban: 107 magánbiztonságban dolgozó személy jut tízezer főre.

A rendezvény hozzászólásokkal és élénk konzultációval zárult.


Konferenciaelőadás a titkos információgyűjtésről

    • titkos img 20170529 094213

Karunk oktatója, dr. Nyeste Péter r. őrnagy, a Kriminalisztikai Intézet Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék munkatársa – mint a téma egyik hazai szakértője – is meghívást kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara által megrendezett A titkos információgyűjtés és a magánszféra védelme című konferenciára, ahol a A titkos információgyűjtés fejlődése címmel tartott előadást. Ebben röviden összefoglalta a különböző állami szervezetek titkos információgyűjtő tevékenységének történetét a XIX. századtól kezdődően, eljutva a jelenlegi jogi környezet ismertetéséig, különös tekintettel a tervezett új büntetőeljárási törvény szabályozására.


Egykori hallgatóink előadása

    • hok volt hallgat 1
    • hok volt hallgat 3
    • hok volt hallgat 2
  • Előző
  • Következő

Egy-két éve még nap mint nap találkozhattunk a Farkasvölgyi úti campuson azokkal a fiatal tisztekkel, akik néhány órára visszatértek a Rendészettudományi Karra, hogy meséljenek hallgatóinknak a munka világában szerzett tapasztalataikról, élményeikről.

Az RTK Hallgatói Önkormányzata és dr. Farkas Johanna egyetemi adjunktus szervezésében lezajlott rendezvényen részt vevő hallgatók megismerkedhettek a szakma örömeivel, illetve árnyaltabb oldalával is. A találkozón az egész első évfolyam képviseltette magát, és nagy érdeklődéssel figyelték a beszámolókat. A meghívott volt hallgatók: Hoffmann Márk (2016-ban végzett), BRFK Közlekedési Főosztály; Balog Klaudia (2015), Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Mélységi Ellenőrzési Alosztály; Vesszős Gergely (2015), Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság, Bűnügyi Koordinációs Főosztály; Tóth Evelin (2015), BRFK Kommunikációs Osztály; Ujj-Behan Péter (2016), VIII. Kerületi Rendőrkapitányság; Takács Dalma (2016), VI. Kerületi Rendőrkapitányság.


Sikeres nemzetközi polgárőr konferencia, aktív NKE közreműködéssel

    • img 5770 polgaror
    • img 5758 polgaror
    • img 5767 polgaror
  • Előző
  • Következő

A Budapesti Polgárőr Szövetség A társadalmi bűnmegelőzés nemzetközi és gazdálkodási sajátosságai címmel rendezte meg a II. Nemzetközi Polgárőr Konferenciát Józsefvárosban, 2017. április 28-29-én.

A konferencia első napjának levezető elnöke dr. Christián László r. alezredes, az NKE RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetője, az Országos Polgárőr Szövetség elnökségének a tagja volt, aki előadás megtartására is felkérést kapott a szervezőktől. A második nap levezető elnöke dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke volt.

A rendkívül sikeres, komoly érdeklődés mellett megrendezett konferencia célja az eltérő társadalmi felelősségvállalási és gazdálkodási sajátosságok bemutatása volt a hazai és nemzetközi gyakorlatban. A bűnmegelőzés a közbiztonság egyik leghatékonyabb eszköze, amely országonként eltérő módon alakult ki és fejlődött tovább. Hallhattunk példákat az egyes országokban különböző társadalmi és szocializációs háttérrel kialakult bűnmegelőzési módszerekről, valamint a működésbe bevont forrásokról, a szervezetek gazdálkodási szemléletéről is.

A konferencián előadást tartott többek között dr. Túrós András, Országos Polgárőr Szövetség elnöke, Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya, dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, dr. Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára és Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkára is.

A konferenciára nyolc országból érkeztek előadók és vendégek hazánkba (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Egyesült Királyság, Észtország, Ciprus, Ukrajna, Izrael, Írország).

Dr. Christián László tanszékvezető egyetemi docens Komplementer rendészet címmel tartott plenáris előadást, amelyben arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy hazánkban a közrend, közbiztonság fenntartásában a rendőrség mellett egyre komolyabb szerep jut a polgárőrség, az önkormányzati rendészet és a magánbiztonság számára. A hatékonyabb feladatellátás záloga az érdemi együttműködés a felsorolt szervek között.

A kimagasló színvonalon megrendezett konferenciáért elismerés illeti a szervező Budapesti Polgárőr Szövetséget.

A konferencia további képei itt találhatók: http://www.konferencia2017.bpsz.hu/galeria/#


Győzelmet aratott a rendőr válogatott

    • sunok dsc 0103 1
    • sunok2017 csapatkep 1
  • Előző
  • Következő

Megszerezte története első győzelmét magyar rendőr jégkorong-válogatott, amely kilencedikként zárta a csehországi világbajnokságot.

Juhász Zoltán ny. r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, a Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék oktatója a Magyar Rendőr Jégkorong Válogatott szövetségi kapitányaként, illetve játékos-edzőként részt vett a csehországi Liberecben rendezett rendőr jégkorong világkupán.

Az ezredessel  interjú készült, mely az alábbi linken érhető el:

http://www.m4sport.hu/2017/04/28/a-vallapok-az-oltozon-kivul-maradnak-a-rendor-hokivalogatottnal/#


A katonai hírszerzés történetéről

    • 17577780 hirszerzes torteneterol

A Rendészettudományi Kar dolgozói, oktatói, kutatói Dr. Kovács Sándor r. ezredes vezetésével megtekintették a katonai hírszerzés történetét bemutató tematikus kiállítást. Keszmann Oszkár tárlatvezetést tartott, Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár pedig a hírszerzés rendészettörténeti hátteréről, a titokrendészetről beszélt.

Cimkék: beszámoló, 2017

Oktatóink a fegyverkiállításon

    • fegyverkiallitas 20170305 091631
    • fegyverkiallitas 20170304 115305
    • fegyverkiallitas 20170305 094230
    • fegyverkiallitas img 20170305 122525
  • Előző
  • Következő

Karunk oktatói, dr. Gáspár Miklós r. alezredes, Mészáros Gábor r. alezredes, dr. Gál Erika r. őrnagy, Erdős Ágnes r. őrnagy és Oláh Attila r. hadnagy Dr. Major Róbert r. ezredes, a Közbiztonsági Tanszék vezetője és dr. Simon Attila r. ezredes, a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet vezetője vezetésével idén is részt vettek az IWA 2017 nemzetközi fegyverkiállításon Nürnbergben.

A kiállítás Európa legnagyobb szakmai rendezvénye, melyen a különböző fegyvergyártók mellett a rendészeti-katonai ipar jelentős számú képviselője is jelen van, bemutatva a legújabb fejlesztéseket, trendeket. Így láthatók voltak többek között a legújabb nem halálos kényszerítő eszközök, taktikai felszerelések, illetve különböző ruházati gyártók szintén új, korszerű anyagokkal, modellekkel jelentkeztek. Az itt beszerzett tapasztalatokat a későbbiek során be lehet építeni az oktatásba és a képzésbe, az esetleges testületi beszerzések során, valamint a rendészettudomány új kutatási irányainak meghatározásában is szerepük lehet" – hangsúlyozta Dr. Major Róbert r. ezredes, a Közbiztonsági Tanszék vezetője.


Évértékelő állománygyűlés

    • 1 evertekelo feb21
    • 2 evertekelo feb21
    • 3 evertekelo feb21
    • 4 evertekelo feb21
    • 5 evertekelo feb21
    • 6 evertekelo feb21
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar évértékelő állománygyűlést tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magasabb vezetői, az együttműködő rendvédelmi szervek, a Kar vezetőinek, oktatóinak, hallgatóinak a részvételével.

Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy évértékelő beszámolójában beszélt a rendészeti felsőoktatás helyzetéről, az oktatás fejlesztéséről, a 4 éves képzés bevezetéséről, a szervezeti változásokról, a sportsikerekről. Elmondta, hogy 2016 nyarán megkezdte munkáját a Rendvédelmi Tagozat. A dékán felidézte a Rendészettudományi Doktori Iskola megalakulásának a pillanatát is, majd említést tett a Kar nemzetközi kapcsolatairól.

„Az RTK 183 fős állományából 82 fő oktatóként, 52 fő tanárként tevékenykedik. Az elmúlt évben három oktatónk habilitált, hatan szereztek PhD fokozatot. A 2016. évi felvételi eljárás során alapképzésre 566 főt, mesterképzésre 95 főt vettünk fel” – hangsúlyozta a vezérőrnagy, majd számba vette a Kar tanszékeinek a tavalyi évben elért eredményeit, valamint ismertette a 2017. év kiemelt terveit, így az OTDK Had- és Rendészettudományi Szekció versenyét, a tisztavatást, a költözés végrehajtását.

Prof. Dr. Patyi András rektor az együttműködés fontosságát hangsúlyozta és örömét fejezte ki, hogy az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és a Víztudományi Kar dékánjai, Dr. habil. Koller Boglárka és Dr. Bíró Tibor, valamint Dr. habil. Vass Gyula tűzoltó ezredes, a Katasztrófavédelmi Intézet vezetője, illetve Dr. habil. Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója is részt vesznek az eseményen.

A rektor elmondta, hogy a rendészettudományi felsőoktatás a fokozatos fejlődés pályáján van. Az NKE megalakulásával a változás útjára lépett és ezen az úton tette meg azokat a lépéseket, amelyekkel elismert egyetemi karrá alakulhatott. Az RTK-t feladat- és probléma-érzékeny szervezeti egységnek tartja Patyi András, aki szerint a rendészeti tevékenység egy állandó reakciókészséget, képességet igényel. „A Kar megragadja a feladatokat, szembenéz a problémákkal, melyeket igyekszik minél hatékonyabban megoldani, mindez a Kar vezetőjét, Dékán urat dicséri”- hangsúlyozta a rektor, majd emlékeztetett arra, hogy a Karnak alapfeladata, hogy eleget tegyen a felsőoktatás elvárásainak, valamint hiteles és megbízható partnerként működjön együtt a rendvédelmi szervek vezetőivel.

Patyi András az alábbi feladatokat határozta meg a 2017-es évre: az oktatás, a képzés színvonalának fejlesztését, a tananyagfejlesztést, a kutatómunkát, a publikációs tevékenységet.

A büszkeség hangján szólt a Rendészettudományi Doktori Iskola megalakulásáról, amely egyedülálló az országban. A tudomány művelése látható jelének tartja, ha eredmények születnek. „A tudomány nemzetközileg jegyzett, a tapasztalatainkat meg kell osztani. A tudományt nem lehet határok közé szorítani. Amivel foglalkozunk, abban a legjobbnak kell lenni”- jelentette ki a rektor, majd a következő szavakkal jellemezte az RTK-t: szorgalom, eltökéltség, eredmények. Örömét fejezte ki, hogy az NKE kivívta a számára megelőlegezett rangot, a megfeszített munkának ugyanis látható eredményei vannak. „Mindig öröm, mikor az alapítói szándékot visszatükrözi a teljesítmény. Kizárólag a teljesítmény számít, arra lehet alapozni” – hangsúlyozta Patyi András, aki RTK-t egy komplex, összetett intézménynek tartja, hiszen az együttműködő partnerek elvárásaival is lépést kell tartani.

 „A rendészet a közigazgatás eredeti és ősi tevékenységi formája, ami differenciálódott, újabb jogintézményekkel bővült” – emelte ki hozzátéve azt is, hogy soha ennyi beruházási értéket a rendészeti felsőoktatás nem kapott. Óriási lehetőségként említette a Ludovikára költözést, mellyel szellemi integráció hajtható végre. „Nyílt, tiszta tekintettel, eredményekkel tud a Kar az integráció részévé válni” – fejezte be gondolatait az NKE rektora.

Az állománygyűlésen Prof. Dr. Patyi András rektor és Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, dékán elismeréseket adott át.

Rektori dicséretben részesült:

Dr. Gyaraki Réka r. őrnagy, tanársegéd a nemzeti kiberversenyen első helyezést elért csapat felkészítő oktatója

Bártfai Fanni harmadéves biztonsági szakirányos hallgató a nemzeti kiberversenyen elért első helyezésért

Margitics József elsőéves biztonsági szakirányos hallgató a nemzeti kiberversenyen elért első helyezésért

Mészáros István másodéves biztonsági szakirányos hallgató a nemzeti kiberversenyen elért első helyezésért

Molnár Tibor harmadéves biztonsági szakirányos hallgató a nemzeti kiberversenyen elért első helyezésért

Kallós András r. alezredes a rendvédelmi szerveknél 30 év alkalmazási jogviszonyban eltöltött idő alatt kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül dicséretben és jutalomban részesült.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Dr. JANZA FRIGYES ny. r. vezérőrnagy miniszteri biztos, az NKE Fenntartói Testület Tagja, TÓTH LÁSZLÓ ogy. dandártábornok Országgyűlési Őrség parancsnoka, SCHMEHL JÁNOS bv. vezérőrnagy Büntetés-végrehajtási Országos Parancsnokság országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese, SZABÓ JENŐ r. vezérőrnagy Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgató-helyettes, Dr. POZSGAI ZSOLT r. dandártábornok Személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, DR. KISS ATTILA r. dandártábornok Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgató-helyettese, DR. TÚROS ANDRÁS Országos Polgárőr Szövetség elnöke, NÉMET FERENC Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke.

Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes, a rendezvény levezető elnökeként működött közre.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Elismerésben részesült négy oktatónk

    • img 0606 mrtt kozgyules 0217

A Magyar Rendészettudományi Társaság a Nemzetközi Oktatási Központban tartotta a 2016. évet lezáró és a 2017. év feladatait meghatározó közgyűlését. Az eseményt Prof. Dr. Korinek László akadémikusnak, a társaság elnökének a megnyitója után az MRTT 2016-ban végzett munkájáról hallgathatták meg az Elnökség beszámolóját a jelenlévők, majd elismeréseket adott át Prof. Dr. Korinek László.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, főtitkár hangsúlyozta, hogy az MRTT állami együttműködő partnereink sorából kiemelkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara. „Az RTK-nak olyan korszakos változások jellemezték a feladatait, mint a 4 éves képzésre történő áttérés, a tisztjelölti státusz bevezetése, az oktatói státuszok átsorolása, nagytömegű tananyag megírása, új diszciplínák bevezetése, a Rendvédelmi Tagozat megalakítása, az új Intézetek munkájának átszervezése, a Kar Ludovikára történő átköltözésének előkészítése” - hangsúlyozta a főtitkár. Majd hozzátette: „ezeket a feladatokat az érintettek eredményesen végrehajtották, illetve a folyamatban lévő ügyek végrehajtása is töretlen. A tavalyi évben megkezdte működését a Rendészettudományi Doktori Iskola, amelynek létrejötte tudománytörténeti jelentőségű. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig a rendészettudományi tevékenység motorjává nőtte ki magát” - tette hozzá.

A Dr. Kertész Imre emlékének megőrzése céljából létrehozott Kuratórium javaslata alapján a Magyar Rendészettudományi Társaság Dr. Kertész Imre Emlékérmet adományozott az RTK oktatóinak, rendészeti szakembereknek:

Dr. Szilvásy György r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar tanársegédje jelentős szerepet játszott a Kar akkreditációs beadványának kidolgozásában és a Magyar Rendészettudományi Társaság Alapszabályának módosításában. A Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületének titkáraként tudományszervező tevékenysége kiemelkedő. A kar hallgatók által is elismert oktatója, aki tudásával, példamutatásával pozitív hatást gyakorol a jövő rendészeti szakembereinek  szemléletére, fejlődésére.

Dr. Christián László r. alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetője sokat tett a magánbiztonsági képzés megújításáért. Széleskörű kapcsolatrendszert épített ki a magánbiztonsági szférában, amely lehetővé teszi, hogy a rendészettudomány ezen ága is fejlődjön. Kiemelkedő szerepet játszott az új magánnyomozói és magánbiztonsági törvény kidolgozásában. Széleskörű publikációs és tananyagfejlesztő tevékenységet fejt ki.

Klenner Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék tanársegédje, az MRTT Migrációs Tagozat titkára a titkári feladatok, kiváló pontos és lelkiismeretes ellátásával nagymértékben hozzájárul, hogy a Migrációs Tagozat hosszú évek óta az MRTT egyik legaktívabb és legjobban működő tagozata.

Vári Vince r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézet Büntető-eljárásjogi Tanszék tanársegédje, az MRTT Bűnügyi Tagozat titkára az elmúlt 5 évben kiemelkedő szerepet játszott a Tagozat munkájának szervezésében, a rendezvények lebonyolításában.

Kertész Imre emlékérmet érdemelt még ki Dr. Nagy Júlia igazgató, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban és jogelőd intézményeiben több mint 35 éves, kábítószer elleni küzdelem területén végzett kivételesen magas színvonalú munkássága, kimagasló eredményei és rendkívüli teljesítménye elismeréséül.

Sándorné Kovács Judit főtanácsos igazgató a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban és jogelőd intézményeiben több mint 20 éves, szakértőként és vezetőként végzett egyenletesen magas színvonalú kimagasló munka elismeréséül. 

Dr. Gaál Gyula r. ezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalvezetője tagja annak a csapatnak, akik a rendészettudomány érdekében 16 éve fáradhatatlanul, kitartással és magas színvonalon szervezik Pécsen a Szent László Napi rendészettudományi konferencia-sorozatot és a konferencia eredményeit rögzítő Pécsi Határőr Tudományos Közlemények című periodikát. Az ezredes tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a pécsi konferencia Magyarország egyik legrangosabb rendészettudományi seregszemléjévé vált.

Crisán Andrea, az MRTT Migrációs tagozat elnökségi tagja sokat tett a Migráció és Társadalom című elektronikus folyóirat újraindításáért és a Migrációs tagozat munkájában is kiemelkedő aktivitást tanúsít.

Dr. Borsa Csaba r. alezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztály, Idegenrendészeti Osztály vezetője az MRTT Határrendészeti Tagozatában hosszú ideje aktív tudományos közéleti szereplő. Győr-Moson-Sopron megyében összefogja a tagok tevékenységét. Több éve szervezője a Migrációs Tagozattal közösen rendezett győri konferenciáinknak. Az idegenrendészeti konferenciákon gyakran tart magas színvonalú előadásokat.

A közgyűlésen a tagság elfogadta a beszámolót, a pénzügyi helyzetről szóló tájékoztatót, a 2017. évi munkatervet és költségvetést. Dr. Korinek László akadémikus, az MRTT elnöke zárszavában köszönetet mondott mindazoknak, akik a társaság munkáját segítették.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


„A biztonság a legfontosabb hatásterület”

    • img 0442 bm tud tanacs januar

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program keretén belül a Prof. Dr. Sallai János tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével megvalósuló Rendészeti Jelentés műhely kutatási eredményeivel kapcsolatos egységes álláspont kialakítása érdekében a Belügyi Tudományos Tanács (BTT) vitaülést szervezett a rendészettudomány képviselőinek, a Jó Állam Jelentés szakértői, a Jó állam – jó rendészet speciális jelentés alkotói, a BTT tagjai, a Rendőrség Tudományos Tanácsának a Tagjainak részvételével a Belügyminisztériumban.

 „A biztonsági hatásterület minden szempontrendszer szerint a legfontosabb” – hangsúlyozta Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, a Biztonság és bizalom a kormányzatban munkacsoport vezetője hozzátéve azt, hogy ennek a hatásterületnek a dimenziói a külső biztonság, a közbiztonság és a katasztrófavédelem, a jogbiztonság, a kormányzati tevékenység átláthatósága, valamint a létbiztonság.

Dr. Kaiser Tamás, az Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója meghatározó dokumentumnak tartja a Jó állam – jó rendészet projektet, ugyanis a rendészet egyes dimenziói fontos kutatási irányt jelentenek. „A Rendészettudományi Karon koncentrálódik az a szakmai tudás, amely nélkülözhetetlen a kutatás végrehajtásához” – hangsúlyozta az igazgató, aki elmondta, hogy 2016 májusára elkészült a jelentés első változata, melynek véglegesítéséhez további tudományos tanácskozások, szakértői megbeszélések váltak szükségessé, így még tovább pontosíthatóak a mérés főbb tematikus területei.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével – többek között – Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a BM oktatási főszemlélője, Dr. Dános Valér ny. r. vezérőrnagy, a BM Vezetőképzési, Továbbképzési és Tudományszervezési Főosztály főosztályvezetője, Dr. Gömbös Sándor c. r. dandártábornok, az ORFK hivatalvezetője, Prof. Dr. Korinek László, Prof. Dr. Finszter Géza, a Belügyi Tudományos Tanács tagjai és Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


„Igazi korszakváltást eredményezett az egyetemmé alakulás”

    • rtk logo emblevaval

Vezetőink gondolatai az egyetemmé alakulásról

Prof. Dr. Blaskó Béla rendőr vezérőrnagy az NKE megalakulását megelőzően, 2011 tavaszától tagja volt az egyetem Ideiglenes Szenátusának, majd 2012-től a mai napig tagja a Szenátusnak.

Elmondta, hogy az NKE 2012. január 1-i indulását megelőzően a három jogelőd intézmény munkatársaiból alakult bizottságokban folyt az előkészület a gördülékeny átállás biztosítására, ahol a Máté professzor úr által irányított Tudományos Bizottságban vehetett részt, komoly tapasztalatokkal gyarapodva. Erre szüksége is volt, hiszen nyolc év után, 2005 nyarán adta át az RTF főigazgatói székét Sárkány professzor úrnak. 2012-ig ugyan tanszékvezetőként tevékenykedett, de 7 év kihagyás után ismét magasabb vezetői szintre lépve vállalta az RTK oktatási dékánhelyettesi megbízatását, a Bűnügyi Tudományok Intézete vezetőjeként, megmaradva ugyanakkor a Büntetőjogi Tanszék vezetőjének is. Vezetői megbízásai, a felsőoktatásban vezetői poszt betöltésére engedélyezett 65. életévének a betöltésével szűntek meg.

„27 évi felsőoktatási és különböző szinteken betöltött vezetői megbízásaim után – mint egyetemi tanárnak – a törvény 70. életévem betöltéséig engedi, hogy egyetemünkön teljes idejű munkavállalóként, egyszerűbben: közalkalmazott professzorként oktassak. Nyugodt szívvel adtam át több, mint két évtizeden át vezetett tanszékem irányítását utódomnak, a jelentős szakmai és tudományos reputációval rendelkező Polt Péter úrnak, aki ugyanannak a büntetőjogi iskolának a kiváló művelője, melyben magam is nevelkedtem. Nem lenne teljes a kép, ha nem említeném meg, hogy a debreceni tanszéken vezetőként eltöltött egy évtized után annak a kollégámnak, Madai Sándor docens úrnak adhattam át az irányítást, akit tanársegédként én választottam magam mellé, és aki mára már a fiatal, feltörekvő büntetőjogász generáció egyik ismert és elismert tagjává válva műveli a büntetőjog elméletét” – hangsúlyozta Blaskó Béla.

Prof. Dr. Ruzsonyi Péter büntetés-végrehajtási dandártábornok, korábbi dékán nagyon speciális karnak tartja az RTK-t, úgy véli, hogy a rendészeti képzés a közszolgálatiság egyik fontos pillére.

Dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes szerint a rendészeti felsőoktatás funkciója az eltelt évtizedekben nem változott. Az intézmény célja akkor is az volt, most is az, hogy minél felkészültebb, napjaink társadalmi konfliktusaira a lehető leghatékonyabban, de a vonatkozó jogszabályok szerint reagálni képes rendőr-, pénzügyőr- vagy büntetés-végrehajtási tiszteket képezzen. Mindkét időszakban fontos volt, hogy a leendő végzős hallgatók a szakmai képességek elsajátítása mellett alkalmasak legyenek a lehető legrugalmasabban beilleszkedni fogadó intézményükbe, illetve elméleti ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Visszatérő vitának tűnik az is, hogy a felsőoktatásban az elméleti képzésre vagy a gyakorlatias oktatásra kell-e nagyobb hangsúlyt helyezni.

„Úgy vélem, egy egyetemi oktatás annyira gyakorlatias nem tud lenni, amennyire azt az egyes szervek vezetői kívánatosnak tartanák. Egy jó praxis ugyanis nem alakítható ki kellő elméleti alapok megléte nélkül. Amíg egy szakiskolában főleg az egyes tevékenységek begyakoroltatása állhat a középpontban, addig egy magasabb szintű képzés centrumában olyan tudásra is szükség van, amely egyfelől szélesíti az egyén látókörét, aki ezáltal műveltebbé, nem utolsósorban intelligensebbé válhat, másfelől olyan képességekre is szert tehet, amelyek segíthetik abban, hogy a gyakorlatban nem megszokott, úgynevezett atipikus esetekre is reagálni tudjon” – fogalmazott a dékánhelyettes. „Újra és újra felmerülő kérdés az is, hogy az egyes szakirányok milyen mértékben részesüljenek általános, illetve szakismeretekben. Valószínűleg e téren sem lehet mindenki számára megfelelő megoldást találni. Egy szakmai vezető joggal várja el, hogy az adott szakterületet teljes mértékben ismerő személyek kerüljenek ki az iskolapadból. Az élet és főleg a szolgálati érdek ezt azonban rendszeresen felülírhatja. Nem ritka az eset, hogy rövid idő elteltével nyomozóból idegenrendész lesz, igazgatásrendészből pedig vizsgáló, hogy valamilyen rendkívüli helyzetből eredően a bűnügyi állománynak közrendvédelmi feladatot kell ellátnia. Sőt, az is életszerű lehet, hogy rendőrből tűzoltó lesz, a büntetés-végrehajtási tiszt pedig otthagyja a börtönt, hogy az idegenrendészeti fogdán teljesítsen szolgálatot. Mindezekre figyelemmel a képzés során törekedni kell arra is, hogy más szakirányokra, hivatásrendekre is legyen rálátásuk a hallgatóknak”.

Hautzinger Zoltán szerint ebből ered a két korszak képzései közötti különbségként az, hogy az egyes szakirányok a korábbi évtizedekhez képest jobban közelítenek egymáshoz. Eleve, az egyetemi közös modul révén a hallgatók nemcsak a rendészeti tárgyakkal ismerkednek meg, hanem az államtudomány jegyében hadtudományi és közigazgatás-tudományi fogalmakkal is, de a karon a belügyi alapmodul révén minden rendészeti képzésben részesülő hallgató azonos ismeretanyag elsajátításával kezdi meg tanulmányait. Emellett a rendészettudományi alapképzés portfóliója kiegészült a migrációs és a magánbiztonsági szakirányos hallgatókkal, azaz már nemcsak rendőrtisztek képzése folyik az intézményben, hanem jól képzett szakemberek biztosíthatók a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, illetve a privát biztonsági szektor számára is. Markáns különbségnek tartja, hogy az akkori főiskolai képzés helyébe ma már egyetemi oktatás lépett. Az eltelt öt évben jelentős mértékben bővült a tudományos fokozatot szerzett oktatók száma, illetve sok olyan oktató – ideértve önmagát is – dolgozik a rendészeti felsőoktatásért, akik oktató és kutatói tapasztalataikat más intézményekben szerezték meg, de ismeretük jelentős mértékben kötődik a rendészethez, annak valamelyik határterületéhez. Szintén jelentős eltérésnek mondható a dékánhelyettes szerint, hogy hosszú éveken keresztül a rendészeti tisztképzés csak alapszakhoz kötődött. Napjainkban már a rendészeti vezető mesterképzési szakon is lehet diplomát szerezni, illetve a kriminalisztikai mesterképzési szakkal ez a kínálat is bővül.

Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány kiemelten fontosnak tartja azt, hogy a rendőrtisztképzés egyetemi karként működhet. A mesterképzés ugyanis továbblépési lehetőséget biztosít a rendőrtisztek számára. Elkötelezett híve annak, hogy megtörténjen az elmélet és a gyakorlat megfelelő arányának a megteremtése, az oktatók tapasztalatait figyelembe véve, amelyhez minden segítséget megad az ORFK a jövőben is. Azokat a kéréseket is igyekeznek teljesíteni, amelyek az egyetem részéről érkeznek. Az országos rendőrfőkapitány azt vallja, hogy élethosszig tartó képzés szükséges mindaddig, amíg valaki rendőrként szolgál. A befogadási ünnepséget is azért vezették be a végzős hallgatók számára 2013-ban, hogy ünnepélyes keretek között tapasztalják meg: a rendőrség vezetése várja őket, számít a munkájukra.

Dr. Pozsgai Zsolt rendőr dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes szerint az egyetem négy karának a célja közös: ez a közszolgálat és a haza iránti elkötelezettség. „A mi tisztjeink mindezt a rendészet területén teljesítik, a Rendészettudományi Karon elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek alapján”.

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész, a Rendészettudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének a vezetője úgy véli, hogy „igazi korszakváltást eredményezett az egyetemmé alakulás. A főiskola irányvonala és az egyetemé csak részben egyezett meg. Önmagában az a tény, hogy alapképzésben és mesterképzésben is folyik az oktatás, más minőségű tanítást kíván meg. Ez a fokozatosság azt is lehetővé teszi, hogy a többszintű képzés révén a gyakorlatban is más szerepet szánjunk azoknak a hallgatóknak, akik az alap- és akik a mesterképzést végzik el, és ehhez tudjuk igazítani a tananyagot is. Az egyetemi képzésnek nagyobb elméleti megalapozottsága van, mint korábban a főiskolainak. Az alapképzés arra nyújt lehetőséget, hogy a megszerzett elméleti szint alapul szolgáljon egy magasabb, tudományos jellegű képzéshez, ami ilyen értelemben nem volt meg a főiskolán. Jobban hasznosítható ez a rendszer a gyakorlatban is, jobban orientál, jobb alapokat nyújt egy nagyobb elméleti tudás megszerzéséhez”- hangsúlyozta Polt Péter.

Dr. habil. Kovács Gábor, rendőr dandártábornok, tanszékvezető egyetem docens, az NKE oktatási rektorhelyettese szerint az RTK a rendészettudomány fellegvárává vált. „A rendészet tudományként történő elismerése óriási lépcsőfok volt az életünkben, a doktori iskolában minőségi képzést folytatunk, erre a témavezetők és Kerezsi Klára professzor asszony a garancia. Mi, oktatók hozzájárulunk a rendészettudomány minőségi fejlődéséhez, megélénkült a publikációs tevékenység is a karon. A kar jelenlegi teljesítménye már messze túlmutat az akkori Rendőrtiszti Főiskolán. Nagyon elégedett vagyok az RTK oktatói állományával”- fogalmazott a rektorhelyettes.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Az interjúk teljes terjedelmükben a „45 éves a rendészeti felsőoktatás” című kiadványban találhatóak meg.

Cimkék: beszámoló, 2017

Díjazott lett a pályamű

    • dijazott palyamu kicsi
    • dijazott palyamu
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminalisztikai Intézet Krimináltaktikai és Metodikai Tanszék oktatói Tisztjelölt hallgatók a Kriminalisztikai megismerés startkövénél címmel a Rendőrség Tudományos Tanácsának pályázatán a második díjat érdemelték ki.

„A pályamű egy, a tanszékünk által szervezett, a Rendészettudományi Karon, szeptember elején végrehajtott stilizált baleset észlelését dolgozta fel az eseményt érzékelő elsőéves hallgatók szemszögéből, az általuk kitöltött anonim tesztkérdések segítségével” – hangsúlyozta Dr. Tirts Tibor r. őrnagy, a tanszék oktatója. Majd hozzátette: „A több mint száz kitöltött kérdőív értékelése után pályamunkánkban több közvetlen és közvetett észlelési anomáliát tártunk fel, mely további vizsgálatok tárgyát képezheti a jövőben.”

Cimkék: beszámoló, 2016

Gyűlölet-bűncselekmények az Európai Unióban

    • gyulolet buncs 3
    • gyulolet buncs 1
    • gyulolet buncs 5
    • gyulolet buncs 2
    • gyulolet buncs 4
  • Előző
  • Következő

Kétnapos, angol nyelvű projekt-előkészítő workshopot rendezett a Ludovika Campuson, az Orczy Kollégiumban Prof. Dr. Kozáry Andrea egyetemi tanár Gyűlölet-bűncselekmények az Európai Unióban és Magyarországon címmel. A KÖFOP keretében megpályázott tudományos műhely tagjai a pályázatban legfőbb célként egy komplex rendszer kialakítását tűzték ki.

„A rendőri, rendvédelmi együttműködés alapja, hogy megismerjük az Európai Unió tagállamainak felfogását és gyakorlatát, ezért szerveztük a nemzetközi workshopot, hogy a témát minél szélesebb körben fel tudjuk dolgozni” - hangsúlyozta Prof. Dr. Kozáry Andrea.

A rendezvény első napján Prof. Dr. Sallai János tanszékvezető egyetemi tanár megnyitója után a témával foglalkozó neves hazai szakemberek (egyetemi oktatók, rendőrök, tudományos kutatóintézetek és civil szervezetek képviselői) mellett horvát, angol és lengyel előadók beszéltek a témáról. Szó volt a gyűlölet-bűncselekmények megelőzéséről és megakadályozásáról, a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos rendőri eljárásokról. A program zárásaként a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen osztották meg egymással a tapasztalataikat.


Díjazott lett a pályamű

    • dijazottak
    • dijazottan
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepe 2016 rendezvénysorozat belügyi fejezetének részeként rendezte meg a Belügyi Tudományos Tanács teljes ünnepi ülését a Belügyminisztérium dísztermében. A kiberbiztonság kihívásai Európában és Magyarországon című pályázaton az NKE Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének az  oktatója, Dr. Szabó Csaba r. őrnagy, valamint a biztonsági szakirány két másodéves, nappali munkarendű hallgatója, Horváth Alexandra és Nagy Bence A közösségi média biztonságpolitikai kérdései - A közösségi tartalmak rendészeti vonatkozásainak vizsgálata című pályaművel a második díjat érdemelték ki.


Fókuszban a kiberbiztonság

    • kiberbiztonsag 1
    • kiberbiztonsag 2
    • kiberbiztonsag 3
    • kiberbiztonsag 4
  • Előző
  • Következő

„A téma rendkívül aktuális, speciális és megkerülhetetlen, hiszen egyfajta kibertérben élünk. A kiberbűnözés elleni küzdelem során megelőzésre és együttműködésre van szükség” – hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Nagy Judit PhD. r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes a Belügyi Tudományos Tanács és a Rendészettudományi Kar által megrendezett Nemzetközi rendészeti együttműködés a kiberbiztonság tükrében című tudományos-szakmai konferencián.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy szerint szükség van a leendő rendvédelmi szakemberek felkészítésére a kiberbűnözés elleni küzdelem során. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió negyedszer hirdette meg idén a kiberbiztonsági hónapot. Bejelentette, hogy kiberbűnözés elleni szakirány alapítása van folyamatban a Rendészettudományi Karon.

Magyarország kiberkoordinátora, Prof. Dr. Rajnai Zoltán a kormányzati kiberbiztonság szervezeti-működési rendszeréről beszélt. Elmondta, hogy 2013-ban a kormány elfogadta Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiáját, Magyarország kibervédelme biztos alapokon áll. A Nemzetbiztonsági Kabinet rendszeresen áttekinti a feladatokat, az elért eredményeket. Felidézte, hogy a több mint három éve lépett hatályba az információbiztonságról szóló törvény. A kiberbiztonsági munkacsoportokat a szakmai munka letéteményeseinek nevezte a kiberkoordinátor. Felhívta a figyelmet a biztonságtudatosság és az információ-megosztás fontosságára, egyre növekvő szerepére.

Szó volt a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szerepéről, a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek kibervédelmi kérdéseiről, az információbiztonságról, a kiberbűncselekmények nyomozásáról és a nemzetközi bűnügyi együttműködésről is.

Prof. Dr. Kovács László mk. ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi tanára bemutatta a Ludovika Kiberbiztonsági Kiemelt Kutatóműhely tervezetét. A konferencián elhangzott gondolatokat Dr. Szendrei Ferenc PhD. r. ezredes, az RTK Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszékének a vezetője összegezte.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Helyszínelők képzése az RTK-n

    • helyszinelok 3
    • helyszinelok 4
    • helyszinelok 1
    • helyszinelok 5
    • helyszinelok 2
  • Előző
  • Következő

A Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) és a Rendészettudományi Kar között létrejött együttműködés keretében a FÖRI tíz munkatársának a részvételével az RTK-n rendezték meg a hét hetes baleset- és káresemény-helyszínelői képzést.

Az oktatás során a résztvevők átfogó büntető-, szabálysértési-, és közigazgatási jogi valamint kriminalisztika ismereteket szereztek. Tekintettel arra, hogy a FÖRI munkatársai rendszeres kapcsolatba kerülnek a közlekedésben résztvevő állampolgárokkal, egy kommunikációs tréning is része volt a képzésnek.

Dr. Major Róbert r. ezredes PhD egyetemi docens, a Közbiztonsági Tanszék vezetője, a képzés koordinátora hangsúlyozta, hogy a 168 tanórás tanfolyam foglalkozásainak jelentős része gyakorlatokból állt. Az írásbeli és a szóbeli vizsgán a résztvevők elméleti tudásukról, a gyakorlati vizsgarész során az elsajátított gyakorlati fogásokról adtak számot. Valamennyi résztvevő eredményes vizsgát tett. A vizsgabizottság elnöke Hermann Gábor, a FÖRI szolgálati igazgatóhelyettese volt, a bizottság munkájában tagként Dr. Major Róbert r. ezredes, Csatai Tamás r. őrnagy, az ORFK munkatársa és Murbán Roland működtek közre.


Légiközlekedés-védelmi tisztek képzése

    • legivedelmi tvbk 6
    • legivedelmi tvbk 1
    • legivedelmi tvbk 2
    • legivedelmi tvbk 4
    • legivedelmi tvbk 5
  • Előző
  • Következő

„A légiközlekedés védelme a XXI. század jelentős kihívása. A hazánkban működő légitársaságokhoz, földi kiszolgáló cégekhez, a minősített repülőterekhez és a hatóságokhoz védelmi tiszt alkalmazása szükséges” – hangsúlyozta Prof. Dr. Blaskó Béla, ny. r. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar egyetemi tanára, a konferencia moderátora a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala és a Rendészettudományi Kar együttműködése keretében nyolcadik alkalommal megrendezett Légiközlekedés-védelmi Tisztek Szakmai Továbbképzésén és Tudományos Konferenciáján.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy (nyá.), dékán, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökének, Győri Gyulának a képviseletében megjelent Baumann Zsolt főosztályvezető köszöntője után a vezetők emléklap elismerésben részesítették Karunk két munkatársát, Dr. Major Róbert r. ezredest, és dr. Kovács Sándor r. ezredest. tekintettel arra, hogy 2006. évben kezdődött meg a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal jogelődje, valamint a Rendészettudományi Kar jogelődje közötti együttműködés keretében a hazai légiközlekedés-védelmi képzés.

Dr. Török Zoltán r. dandártábornok, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság vezetője és Pandur Ákos rendőr őrnagy, a TEK Repülőtéri Kirendeltségének vezető-helyettese előadásában a rendőrség biztonságvédelmi kihívásairól beszélt. Keszthelyi Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium légiközlekedési referense, nemzeti koordinátor a légiközlekedés-védelmi Európai Uniós jogszabályok aktuális változásairól tájékoztatta a jelenlévőket, majd Tóth Nóra a Légügyi Hivatal védelmi főtisztje számolt be az elvégzett ellenőrzések tapasztalatairól. Macsári István rendőr alezredes, a RRI osztályvezetője, valamint Dr. habil. Kis-Benedek József, az NKE c. egyetemi tanára a terrorizmusról, mint a mai kor egyik legfontosabb kihívásáról beszélt. Szabó István, a Budapest Airport Zrt. biztonsági igazgatója a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kialakított új beléptetési szabályokat mutatta be. Az esemény a Magyarország Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési programjában előírt management szinten tartó képzésen való részvételt igazoló tanúsítványok átadásával zárult.

A rendezvényt fővédnökként Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke támogatta. A rendezvény védnöke volt Dr. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány, Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy (nyá.), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar dékánja és Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testület ügyvivője.

Cimkék: beszámoló, 2016

Fejlesztések a hallgatókért

    • fejlesztesek a hallgatokert 1
    • fejlesztesek a hallgatokert 2
    • fejlesztesek a hallgatokert 3
    • fejlesztesek a hallgatokert 4
  • Előző
  • Következő

„A Testépítő Szakosztályt 2016. január 1-jén alapította a Hallgatói Önkormányzat elnöksége. Azóta kedvezőbb áron, meghosszabbított nyitva tartással várjuk a hallgatótársainkat az edzőteremben” – hangsúlyozta a szakosztály elnöke, a Hallgatói Önkormányzat sportügyekért felelős referense, Boda Gergő, a közrendvédelmi szakirány másodéves hallgatója hozzátéve azt, hogy az utóbbi időben a konditerem olyan fejlődésen ment keresztül, ami már hosszú ideje nem volt tapasztalható.

A HÖK és a szakosztály ugyanis a konditerem felszereltségének a javítását is célul tűzte. „A padokat borító bőr huzatokat kicseréltettük, új rudak, súlyzók és tárcsák is érkeztek a terembe. A szakosztállyal kapcsolatban felmerülő problémákat gördülékenyen kezeljük köszönhetően annak, hogy minden támogatást megkapunk oktatási rektorhelyettes úrtól, az NKE Sport Egyesülettől, illetve a HÖK tagjaitól is” – fogalmazott a szakosztály elnöke, akinek a közreműködésével a napokban Magosi Zsombor testépítő, a Készenléti Rendőrség egykori kiképzőtisztje a Rendészettudományi Karra látogatott, együtt edzett a hallgatókkal, bemutatott számos hasznos gyakorlatot, valamint felhívta a figyelmet a különböző edzéstechnikai hibákra.

Cimkék: beszámoló, sport, 2016