Szűkítés



Kiválasztott Címke

doktori fokozatszerzés

Minden Címke 276


Jelenleg 6 bejegyzés található doktori fokozatszerzés cimkével

Sikeres doktori védés

    • vedes nyeste

Az RTK Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszékének tanársegédje, dr. Nyeste Péter r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje 100 százalékos értékelés mellett védte meg A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés története, rendszerspecifikus sajátosságai, szektorális elvei címmel elkészített doktori értekezését.  

Nyeste Péter a kutatómunkája során szakmatörténeti alapokra helyezve meghatározta a bűnüldözési célú „titkos” információgyűjtésnek, mint rendészeti tevékenységnek a bűnüldözés feladatrendszerében elfoglalt helyét, elemezte a bűnüldözési és az állambiztonsági felderítés feladatainak, szervezetrendszerének változásait. Az értekezés feltárta a bűnüldözési és nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés jellemzőit az 1990-es évektől napjainkig, ennek során a jelölt összehasonlította a bűnüldözési célú felderítés és a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés fontosabb, rendszerspecifikus sajátosságait. A dolgozatban a bűnüldözési célú felderítés modern felosztású szektorait és feladatait is meghatározta, elemezte a fontosabb külföldi bűnüldözési hírszerző és rendészeti modelleket, valamint javaslatokat határozott meg egy hazai bűnüldözési célú hírszerzési modell kialakítására, továbbá a bűnüldözési célú felderítés új szabályozási elemére, az előzetes nyomozásra.


Újabb sikeres doktori védés

    • talar helyett

Károsi Zoltánné Borszéki Judit Magdolna, az RTK nyelvtanára az NKE Hadtudományi Doktori Iskolában sikerrel védte meg Az angol szaknyelvi kompetenciák szerepe a határrendészeti szervek nemzetközi együttműködése megvalósításában, fejlesztésük lehetőségei című doktori disszertációját. Az RTK oktatója, Dr. habil. Varga János ny. hőr. ezredes, tanszékvezető egyetemi docens a témavezetője, Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. hőr. dandártábornok és Dr. Ritecz György ny. r. ezredes volt az opponense a doktorjelöltnek. Prof. Dr. Sallai János tanszékvezető egyetemi tanár a védés levezető elnökeként működött közre.


Sikeres doktori védés

    • bence ved1
    • bence ved2
  • Előző
  • Következő

Balassa Bence r. őrnagy, tanársegéd, az NKE RTK Rendészetelméleti és –történeti tanszék oktatója a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Humántudományok Doktori Iskola modern filozófia doktori program keretében sikerrel védte meg „A tudat komfortzónáján kívül – Nietzsche perspektivizmusa” című doktori disszertációját. Édesapja, Balassa Péter az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a Filozófia Intézet professzora volt; esztétikatörténetet és filozófiát tanított, ezen kívül számtalan könyvet, esszékötetet és publicisztikát írt.

Az őrnagy a honlapunk olvasói számára elmondta, hogy a filozófia a legősibb, ókori gyökerekkel rendelkező tudatos emberi foglalatosság; a kérdező, kételkedő intellektus eredendő megnyilvánulása, ebbéli minőségében kétség kívül minden tudományos tevékenység közös elméleti alapja.

„A tudomány, az elméleti megalapozás korát éljük. Egyetemi polgárokként, a hierarchiában elfoglalt helyünktől függetlenül mindannyian tapasztalhatjuk, tudományterületünk elméleti megalapozása, illetve legmagasabb egyetemi keretek között lehetséges művelése immáron alapkövetelmény” – hangsúlyozta a tanársegéd.

Majd hozzátette: „Két fő érték, vagy elv köré csoportosulnak azok az okok, amelyek miatt filozófiával is foglalkozom. Egyrészt a gondolkodás mindenkori fegyelmének megteremtése okán, másrészt azon lehetőség miatt, amelyet a rendszerezett elméleti, bölcseleti diszciplína kínál azáltal, hogy mindenkor képes a teoretikus felülemelkedésre, mintegy távlatot, perspektívát biztosítva a világ dolgainak megértéséhez, vagy legalábbis ahhoz a szellemi útkereséshez, amely minden gondolkodó, tudománnyal foglalatoskodó ember sajátja. A második indok pedig az, amit én magamban a tökéletes különbözőség elvének hívok. A filozófia, a metafizika, az ontológia és hermeneutika látszólag olyan rettenetesen távol áll a rendészettudomány jogászi, jogalkalmazói tudományosságától, olyannyira különbözik annak hétköznapi gyakorlatiasságától, hogy pont ezért kell, hogy legyenek közöttük mélyebb; első, sőt talán második pillantásra sem látszó, mégis roppant fontos összefüggések. Ezeket megtalálni pedig tanulságos és élvezetes munka.”


Sikeres doktori védés

    • Dr. Tihanyi Miklós
    • tihanyi 1
    • tihanyi 2
    • tihanyi 3
    • tihanyi 4
    • tihanyi 5
  • Előző
  • Következő

Az RTK Közbiztonsági Tanszékének tanársegédje, dr. Tihanyi Miklós r. őrnagy, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájának doktorjelöltje 98 százalékos értékelés mellett védte meg "A vallásszabadság különös alanyainak jogi lehetőségei" címmel elkészített doktori értekezését.  

A bizottság egyöntetű véleménye szerint a dolgozat által érintett téma olyan területet érint, mely ez idáig elkerülte a tudományos kutatás érdeklődését.

A jelölt a kutatásai alapján megalapozott és tudományosan alátámasztott következtetéseket mutatott be – emelte ki Prof. Dr. Visegrády Antal, a PTE ÁJK Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék egyetemi tanára, a bizottság elnöke.

Dr. Major Róbert r. ezredes, Karunk Közbiztonsági Tanszékének vezetője hozzátette, hogy Tihanyi Miklós tanársegéd munkája nem csupán a tőle megszokott rendkívüli alaposságról tett tanúbizonyságot, hanem tudományos eredményeivel új távlatokat nyitott a téma kutatásának terén.


Habilitált doktori cím a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetében

    • 13078158 1060281720677751 388443899 o 2
    • 13091662 1060319960673927 2128244260 o
    • 13106489 1060281817344408 1805511169 o
    • 13120412 1060281860677737 1709954473 o
    • p1090200
    • p1090202
  • Előző
  • Következő

A BM OKF megbízott megelőzési és hatósági szolgálatvezetője, dr. Vass Gyula tűzoltó ezredes PhD. egyetemi docens habilitációs eljárásának nyilvános vitáját és előadását tartották meg az egyetemen április 28-án, csütörtökön.


A BM OKF megbízott szolgálatvezetője a nyilvános vitát a „Veszélyes üzemekkel kapcsolatos veszélyeztetettség elemzési eljárás- és eszközrendszer fejlesztése Magyarországon” tézissel indította.

Előadásában Vass Gyula bemutatta az általa kidolgozott iparbiztonsági téziseket. A hazai és az uniós veszélyes anyag és üzem azonosítási szabályozás, eljárás és módszertan bemutatása után ismertette a veszélyes anyagokkal foglalkozó és a küszöbérték alatti üzemek azonosítási eljárás- és módszertanára vonatkozó javaslatát. Kitért a szabályozás végrehajtása során felmerült jogalkalmazási tapasztalatok értékelésére és a problémák megoldására.

Az ezredes második tézisében az első katasztrófavédelmi törvény időszakának hatósági tapasztalatainak értékelését követően bemutatta a küszöbérték alatti üzemek szabályozásával kapcsolatos javaslatait, amelynek során beszélt a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői kötelezettségeiről, az üzemeltetői dokumentáció tartalmáról, a kockázati műszaki követelményekről, illetve az üzemek általi veszélyeztetettség azonosítási, minősítési eljárásról és módszertanról.

Vass Gyula átfogó és korszerű tudományos ismereteit a választott tudományágban nyilvános vita keretében bizonyította, majd a vita lezárása után a bírálóbizottság zárt ülésen, pontozással alakította ki állásfoglalását.

Ezt követően az „Veszélyes üzemek iparbiztonsági engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési rendszerének működtetése” címmel tartotta meg habilitációs előadását, amelynek során angol nyelven tartott előadást a veszélyes üzemek hazai felügyeletének rendszeréről, majd az üzemeltetői kötelezettségekről és az iparbiztonsági hatóság tevékenységéről beszélt.

A bírálóbizottságban Prof. dr. Katona Tamás, Prof. dr. Bukovics István ny. tű. mk. vezérőrnagy bírálók, Prof. dr. Siposné Dr. Kecskeméthy Klára, Prof. dr. Szilágyi Tivadar bizottsági tagok és a bizottság elnökeként pedig Prof. dr. Kovács László ezredes egyetemi tanárok foglaltak helyet.

A magyar és angol nyelvű előadás után a bírálóbizottság zárt ülésen értékelte a pályázó oktatói és előadói képességét. A habilitációs eljárást eredményesnek nyilvánította, így Dr. Vass Gyula tűzoltó ezredest felterjesztették a habilitált doktori címre.


Rendészettudományi Doktori Iskola alakult

    • dsc 8828 2

Megkezdte működését az egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolája, az egyetlen, amely rendészeti irányú képzést biztosít a doktoranduszhallgatók számára hazánkban. Vezetőjének Prof. Dr. Kerezsi Klárát választotta meg az Egyetemi Doktori Tanács. „Azzal, hogy a rendészettudomány hivatalosan is elismert tudományággá vált, bekerült a magyar tudomány panteonjába, amely tudománytörténeti pillanat”-mondta Prof. Dr. Patyi András rektor a doktori iskola első ülésén.

A Rendészettudományi Doktori Iskola (RDI) célja a rendészettudományok tudományágban a tudományos (PhD) fokozat elnyerésére pályázó doktoranduszok és egyéni felkészülők képzésének és felkészülésének tervezése, szervezése, vezetése és végrehajtása. A doktori képzést az egyetem karaival, intézeteivel, oktatási szervezeti egységeivel szoros együttműködésben végzi, illetve a képzési és kutatási feladatok minőségi teljesítése érdekében a szükséges mértékben bevonja más, hazai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek, közigazgatási szervek tudományos fokozattal rendelkező kutatóit is. Az RDI többféle képzési formát kínál, így lehetőségük van a hallgatóknak teljes idejű (nappali ösztöndíjas vagy önköltséges), részidejű (levelező önköltséges), illetve egyéni képzésben (önköltséges) részt venni.

Amennyiben a hallgató a doktori programban meghatározottakat sikeresen teljesíti, úgy számára rendészettudományban tudományos fokozatként a nemzetközi ekvivalencia feltételeknek megfelelő doktori fokozatot ítél oda az NKE. Ennek elnevezése rendészettudományok doktori (PhD) fokozat. A doktori fokozat egy adott kutatási terület magas színvonalú ismeretét, annak új eredményekkel gazdagító művelését és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja.

A Rendészettudományi Doktori Iskola első ülését megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Patyi András rektor, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok tudományos rektorhelyettes, valamint Prof. Dr. Finszter Géza professor emeritus. Dr. Nagy Judit r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes Senecat idézte: "Maradj szorosan a nyomában annak, amibe belefogtál, s talán eljutsz a csúcsig, vagy oda, ahol egyedül te érted meg, hogy még nincs itt a csúcs." - utalván arra a hosszú útra, munkára és kitartásra, melyet az NKE és az RTK munkatársai megéltek és véghezvittek a doktori iskola létrehozásának folyamatában.

 „A rendészeti tevékenység nélkül egyetlen társadalom sem maradhat fenn. A rendészet, a rendészeti ismeretek kutatására mindaddig szükség lesz, amíg állam és társadalom létezik- mondta Prof. Dr. Patyi András rektor az első ülésen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az RDI az egyetlen rendészettudományi doktori iskola hazánkban, ezért a tudományos közösség figyelmének a központjában fog állni. Kiemelten hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy az RDI ne "záródjon be zárványként" az RTK kampuszára, hanem legyen nyitott az NKE más karai, intézetei, valamint más hazai és határon túli egyetemek irányába is. A rektor kiemelte, hogy elvárás a doktori iskolával szemben a nyitottság és a komplexitás, valamint az objektivitásra törekvés,  mivel a tudomány művelése nyilvános és nyitott, amelynek túl kell mutatnia az NKE keretein. „A doktori kurzusoknak egyik legalapvetőbb célja, hogy kinyissa a hallgatók gondolkodásmódját és látásmódját” - tette hozzá.

Prof. Dr. Sallai János egyetemi tanár, a doktori iskola törzstagja elmondta, hogy 172 éve várunk erre a pillanatra.  Karvasy Ágoston 1844-ben A politicai tudományok rendszeresen előadva című kötetében már megfogalmazta a rendőr (rendészettudomány) fogalmát, majd 1862-ben A közrendészeti tudomány című művében hosszú időre megszabta a rendészet fő irányait. Később sok jeles jogtudós - Concha Győző, Tomcsányi Móric, Szamel Lajos, Magyary Zoltán - munkásságában nyomon követhettük a rendészet változásait, kihívásait, több rendészeti szakember is foglalkozott a rendészet elméletével, a rendészeti képzéssel, a rendészettudománnyal. 1869-ben megjelent az első rendészetelméleti szaklap is.

Prof. Dr. Kerezsi Klára, az MTA doktora, a doktori iskola vezetője számos olyan kutatást végzett, amelyek a rendőrség tevékenységét vizsgálták. 1986 óta tanít hazai és külföldi egyetemeken. 2002-2005 között a Pécsi Tudományegyetem, 2004-2013 között pedig az ELTE PhD. képzésében vett részt oktatóként. Magyarországon kívül a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a Sapentia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktat óraadóként. Főbb kutatási területei:szabadságvesztés, alternatív szankciók, szankciórendszer általában, közérdekű munka, fiatalkori bűnözés, kriminálpolitika, bűnmegelőzés, helyreállító igazságszolgáltatás, kisebbség és bűnözés.

Kerezsi Klára – aki a doktori képzés előkészítésében is részt vett - hangsúlyozta, hogy nem új, hanem egy folyamatosan művelt tudományterületről van szó. A rendészettudomány „ernyő fogalom, amely sok tudományterülettel van kapcsolatban.” Honlapunknak elmondta, hogy napjainkban világszerte az ismeretalapú rendészeti tevékenység a leginkább elfogadott, mely megközelítés szükségszerűen átalakítja a tudomány és a rendőri munka viszonyrendszerét, és megváltoztatja a rendészet és a tudomány kapcsolatát, illetve a rendészettudományok helyzetét a felsőoktatásban. „A rendészettudományok határozottan felértékelődnek nem csupán az egyetemi oktatásban, de a közszolgálat területén is. Mindez a Rendészettudományi Doktori Iskola képzési céljait is befolyásolja: az egyetemi oktatói és tudományos kutatói utánpótlás biztosítása mellett olyan, magasan képzett szakmai kiválóságokat is ki kell tudnia bocsátania, akik az átlagosan felkészült szakemberek ismeretszintje feletti problémaérzékenységet, az új társadalmi jelenségekre és veszélyhelyzetekre nyitott szemléletet és elemző készségeket is elsajátítanak.” Az RDI vezetője kiemelte, hogy fontos cél a képzés során, hogy a leendő hallgatók a gyakorlat számára is hasznosítható tudományos eredményeket érjenek el, szakmailag, módszertanilag magas szintű kutatásokat végezzenek. A professzor a kíváncsiságot elengedhetetlennek tartja egy kutatónál. Hozzátette: a minőségi képzést kiemelten fontos, amely nélkülözhetetlen kritériuma a doktori iskola sikeres működésének.


A doktori iskola törzstagjai, kutatási területeik:

Dr. habil. Balla Zoltán egyetemi docens

a rendészet elmélete, rendészeti igazgatás, rendészeti jog és közigazgatás, nemzetbiztonsági igazgatás, önkormányzati rendőrség

Dr. Barabás Andrea Tünde egyetemi docens

büntetések: szabadságvesztés és alternatívái, a büntetőeljárás egyszerűsítése, a resztoratív igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai lehetőségei, mediáció, viktimológia, szituációs bűnmegelőzés

Prof. Dr. habil. Blaskó Béla egyetemi tanár

a büntetőjogi bűnösség vizsgálata

Prof. Dr. habil. Irk Ferenc egyetemi tanár

kriminológia, büntetőjog

Prof. Dr. habil. Kerezsi Klára egyetemi tanár

kisebbség és bűnözés, alternatív szankciók, a büntető igazságszolgáltatás hatékonysága, a rendészeti empirikus kutatások, büntetőpolitika és bűnözéskontroll

Prof. Dr. habil. Pap András László egyetemi tanár

alkotmányjog, kisebbségi jogok

Prof. Dr. habil. Sallai János egyetemi tanár

rendészet, államhatárok története, EU integráció, Schengeni Egyezmény, geopolitika


 

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes