Szűkítés



Kiválasztott Címke

előadás

Minden Címke 278


Jelenleg 27 bejegyzés található előadás cimkével

CEPOL kurzuson oktatott az RTK tanársegédje

    • balassa b img 1850
    • balassa b img 1834
    • balassa b img 1836
    • balassa b img 1839
    • balassa b img 1845
  • Előző
  • Következő

Dr. Balassa Bence PhD r. őrnagy, az RTK oktatója dr. Philipp Bovensiepen, a németországi Észak-Rajna Vesztfália tartomány rendőrségi kiképző és továbbképző központja vezetőjének felkérésére trénerként kapcsolódott be a CEPOL 49/2017 számú Civilian Crisis Management Missions – Train the Trainers elnevezésű kurzusának munkájába, a Münsteri Rendőrakadémián. Az őrnagy, tekintettel többéves békefenntartói, illetve oktatói tapasztalatára, „Teaching in challenging environmet” címmel tartott másfél órás angol nyelvű előadást a közel harmincfős, az EU tagállamok delegálta rendőrségi szakértőkből álló nemzetközi hallgatóságnak. „2008 óta vagyok visszatérő résztvevője a hasonló missziós és/vagy oktatási, rendészeti továbbképzési témájú CEPOL szemináriumoknak, de ez az első eset, amikor oktatóként képviselhettem az NKE Rendészettudományi Karát. Nagy megtiszteltetést és nem kisebb szakmai kihívást jelentett” – fogalmazott a tanársegéd.


Konferenciaelőadás a titkos információgyűjtésről

    • titkos img 20170529 094213

Karunk oktatója, dr. Nyeste Péter r. őrnagy, a Kriminalisztikai Intézet Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék munkatársa – mint a téma egyik hazai szakértője – is meghívást kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara által megrendezett A titkos információgyűjtés és a magánszféra védelme című konferenciára, ahol a A titkos információgyűjtés fejlődése címmel tartott előadást. Ebben röviden összefoglalta a különböző állami szervezetek titkos információgyűjtő tevékenységének történetét a XIX. századtól kezdődően, eljutva a jelenlegi jogi környezet ismertetéséig, különös tekintettel a tervezett új büntetőeljárási törvény szabályozására.


Előadás a bűnözői viselkedés előrejelzéséről

    • molnar rita2
    • molnar rita1
  • Előző
  • Következő

Május 11-én Molnár Rita tartott előadást az elsőéves bűnügyi szakirányos hallgatóknak a prediktív analitika hátteréről és hatékonyságáról a bűnmegelőzésben. Részletesen bemutatta a primer ösztönzők analitikáját, melyet a bűnmegelőzés során hatékonyan lehet alkalmazni. A hallgatók megismerhették a BIG DATA jelentőségét. Az adatok analizálásával Manchasterben modellezték a bűncselekményeket, melynek eredményeként 26,6%-ról 9,8%-ra csökkent a bűnözés mértéke. A módszert rendkívül jól alkalmazzák a kiberbűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem során is. Szó esett továbbá a kihallgatás során jelentkező megdermedési, menekülési és harci jelek felismeréséről és kezeléséről – tudtuk meg dr. Farkas Johanna adjunktustól.

Cimkék: előadás, 2017

Egykori hallgatóink előadása

    • hok volt hallgat 1
    • hok volt hallgat 3
    • hok volt hallgat 2
  • Előző
  • Következő

Egy-két éve még nap mint nap találkozhattunk a Farkasvölgyi úti campuson azokkal a fiatal tisztekkel, akik néhány órára visszatértek a Rendészettudományi Karra, hogy meséljenek hallgatóinknak a munka világában szerzett tapasztalataikról, élményeikről.

Az RTK Hallgatói Önkormányzata és dr. Farkas Johanna egyetemi adjunktus szervezésében lezajlott rendezvényen részt vevő hallgatók megismerkedhettek a szakma örömeivel, illetve árnyaltabb oldalával is. A találkozón az egész első évfolyam képviseltette magát, és nagy érdeklődéssel figyelték a beszámolókat. A meghívott volt hallgatók: Hoffmann Márk (2016-ban végzett), BRFK Közlekedési Főosztály; Balog Klaudia (2015), Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Mélységi Ellenőrzési Alosztály; Vesszős Gergely (2015), Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság, Bűnügyi Koordinációs Főosztály; Tóth Evelin (2015), BRFK Kommunikációs Osztály; Ujj-Behan Péter (2016), VIII. Kerületi Rendőrkapitányság; Takács Dalma (2016), VI. Kerületi Rendőrkapitányság.


Hazudj, ha tudsz! – ahogyan a szakma látja

    • hazudj ha tudsz 2p5034184
    • hazudj ha tudsz 1p5034181
    • hazudj ha tudsz p3p5034174
  • Előző
  • Következő

Ezzel a címmel várta az érdeklődőket A vallomás műszeres ellenőrzése című szabadon választható tantárgy nyitottá tett tanórája a Rendészettudományi Kar tanácstermébe. A Büntetőeljárásjogi Tanszék által gondozott rendhagyó óra előadói a hazugságot járták körbe az agykutató, a szakértő, a nyomozó, a pap és a büntetőjogász szemszögéből.

A beszélgetés első körkérdése a pszichopatákra irányult. A betegség nem minősül kóros elmeállapotnak, így a pszichopata ugyanúgy büntethető, mint bármely más elkövető, viszont nehézséget okozhat a büntetőeljárásban, hogy a pszichopata nem érez, nem szorong és nem tanul a hibájából. „Bizonyos vonásokat látunk a pszichopata viselkedésében, azonban óriási a heterogenitás a pszichopaták között” – állapította meg dr. Czobor Pál egyetemi docens, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának tudományos igazgatója, majd hozzátette: „A pszichopátia definíciója, mint ahogy a legtöbb mentális betegség definíciója, reakciókon, viselkedésen és megfigyelésen alapul. Vannak bizonyos jellemvonásai a pszichopátiának: például a bűntudati érzés, a megbánás és az empátia hiánya.” „Belül üres, lelketlen, érzéketlen, hidegvérű ragadozó” – jellemezte a kialakult gyakorlat alapján a pszichopatát Gál Sándor c. r. alezredes, a BRFK Nyomozó Főosztály Életvédelmi Osztályának osztályvezetője, aki azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy pályafutása során csak ritkán találkozott a pszichopaták ismérveivel rendelkező elkövetővel. A résztvevők számos példán, ügyön keresztül is bepillanthattak a nyomozók izgalmas munkájába. A pszichopaták mellett a hazugság felismerésének képessége is szóba került: „Akik itt ülnek, mindannyian kiváló vagy kevésbé kiváló, műszer nélkül hazugságot mérni tudó emberek” – vette át a szót dr. Agárdi Tamás, a Magyar Igazságügyi Szakmai Kamara elnöke. „Mindannyian azzal dolgozunk, hogy próbáljuk a valósággal egybevetni mindazt, amit az előttünk lévő ember mond. Ez a képesség velünk születik” – mondta Agárdi Tamás, aki arra is utalt, hogy ez a képesség fejleszthető. Miért tiltott egyházi szempontból a hazugság? – tette fel a moderátori kérdést dr. Budaházi Árpád r. őrnagy, a Büntetőeljárásjogi Tanszék adjunktusa a hazugságot papi szemszögből vizsgáló dr. Csiba Tibor atyának, kerületi esperesnek, isaszegi plébánosnak. „A hazugság az valamiféle erőszak a másikkal szemben, ugyanis a megismerő képességében sebzi meg azt a másik embert. A hazugság az emberek közötti bizalmat ássa alá, illetve megbontja a társadalmi kapcsolatok rendszerét is” – mondta a plébános. Dr. Vári Vince r. őrnagy, a Büntetőeljárásjogi Tanszék oktatója a hazugságot jelző nonverbális jelekkel kapcsolatban kiemelte, hogy bár nem minősülnek bizonyítéknak, hasznosak például a kihallgatást végző nyomozó számára, akit segítenek ezek a jelek abban, hogy milyen irányba terelje a vallomástételt. A másfél óra gyorsan eltelt, a tanóra folytatása ősszel következhet, hiszen a Büntetőeljárásjogi Tanszék az őszi félévre is meghirdette A vallomás műszeres ellenőrzése c. szabadon választható tantárgyat.

Cimkék: előadás, 2017

Kínai professzor tartott előadást

    • kinai eloado 1
    • kinai eloado 2
  • Előző
  • Következő

Az Erasmus oktatói mobilitás keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karára látogatott Kuang Cuiye professzor, a People’s Public Security University of China (中国人民公安大学) oktatója, aki a rendészeti tevékenységről, a rendészeti szervek felépítéséről és az egyes szakterületek feladatairól több előadást is tartott hallgatóinknak. A professzor szakterülete a vezetés-irányítás, a humánerőforrás-menedzsment. 

Dr. Major Róbert r. ezredes, a Közbiztonsági Tanszék vezetője a kínai vendéggel szakmai megbeszélést folytatott, ahol felmerült a közös kutatás lehetősége is. A tanszékvezető közbenjárására, Dr. univ. Kiss Rita nemzetközi referens és Barkóczy Dávid segítségével a professzor találkozhatott a CEPOL vezetésével, többek között Detlef Schroeder igazgatóhelyettessel, megteremtve ezzel egy későbbi együttműködés lehetőségének az alapjait is.


Kínai előadó az RTK-n

    • kinai eloado 1
    • kinai eloado 2
    • kinai eloado 3
  • Előző
  • Következő

Az Erasmus oktatói mobilitás keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karára látogatott Liu Qing professzor, kínai büntetőjogász, a People’s Public Security University of China (中国人民公安大学) oktatója, aki a Szent György Szakkollégium szervezésében tartott előadást „A halálbüntetés Kínában és a kínai büntetőjog büntetési rendszere” címmel.

Az eseményen nagyszámú érdeklődő vett részt: jelen volt a Rendészettudományi Kar több oktatója és hallgatói, továbbá az Államtudományi és Közigazgatási Kar, valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar diákjai is helyet foglaltak a hallgatóság soraiban.

„A fokozott kíváncsiság nem volt indokolatlan, hiszen nagyon különleges témába kaphattak betekintést a jelenlévők” - hangsúlyozta Petz Dávid másodéves hallgató. Majd hozzátette: „Az előadás elején szó volt a bűncselekmény kínai büntetőjogban meghatározott fogalmáról, valamint a bűncselekmények és a bűncselekménynek nem minősülő cselekmények közötti határvonalról.  A hallgatóság megtudhatta, hogy a vagyon elleni bűncselekmények esetében a minimum értékhatár tartományonként eltérő lehet, ami meglepő, de célszerű egy 9.6 millió négyzetkilométer területű országban, amelynek a különböző régiói különböző gazdasági viszonyokkal és vagyoni helyzettel bírnak. A bűncselekményi értékhatár alatti jogsértő magatartások általában pénzbírsággal, vagy maximum 15 napig terjedő elzárással büntethetőek.”

A kínai professzor beszélt a halálbüntetésről, melynek során emlékeztetett a Kínai Népköztársaság megalakulására. Elhangzott, hogy az új, fiatal állam sok belső és külső fenyegetéssel nézett szembe, nagyon fontos volt a stabilitás megtartása a sok évig elhúzódó polgárháború lezárása után, és a halálbüntetés gyakori szankciója volt az ellenforradalmári tevékenységeknek. Az új államszervezet kezdeti időszakában nagyon magas volt a büntetőügyek, azon belül is a halálbüntetéssel záruló esetek száma. Ezt felismerték az ország vezetői, és egyre szigorúbb szabályok közé szorították a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét. Változást hozott az 1979-ben hatályba lépett új büntető törvénykönyv, viszont a ’70-es évektől kezdődő gazdasági és társadalmi változások miatt egy újabb szigorúbb időszak következett a ’80-as években. A halálbüntetés ezután ismét folyamatos korlátozásokon esett át, például csökkentették az ezzel büntethető bűncselekmények számát, és büntető eljárásjogi szempontból is revízió alá vették.

Két eset is rázta meg igazán a kínai társadalmat a halálbüntetés kérdésével kapcsolatban a közelmúltban: az első Nie Shubin, egy 20 éves fiatalember elítélése emberölésért, akit 1995-ben kivégzőosztag fosztott meg az életétől, majd 21 évvel később, 2016-ban a kínai Legfelsőbb Bíróság kimondta ártatlanságát. Hasonló a 18 éves Huugjilt ügye, akit 1996-ban végeztek ki és 2014-ben derült ki az ártatlansága. Ezek a sajnálatos események további jogi szigorításokat generáltak, így ma már csak 55 kiemelkedő súlyú, általában erőszakos bűncselekmény szankcionálható halálbüntetéssel, a vádlottat ingyenes védelem illeti meg, és minden esetben a Legfelsőbb Bíróság felelős minden ilyen ügy ellenőrzéséért, a közvetlenség elvét követve személyesen is meghallgatja a terheltet. Napjainkban a Legfelsőbb Bíróság az ügyek 50%-ban el is utasítja a halálbüntetés lehetőségét.

A másodéves hallgató elmondta, hogy az érdekfeszítő előadást kérdések követték, amelyekre az előadó készségesen válaszolt. A hallgatóság érdeklődött a fiatalkorúakra, az idősekre és a terhes nőkre vonatkozó speciális rendelkezések iránt, továbbá a kínai társadalom véleményére a kérdésben. A professzor elmondta, hogy akadémikusi körökben a halálbüntetés nem igazán támogatott, viszont a nép körében igen, mert ahogy a kínai mondás tartja: sha ren chang ming ( 杀人偿命 ) - „életért élettel kell fizetni”. Az utolsó kérdést pedig az előadó tette fel, ami a halálbüntetés magyarországi múltjára és a társadalom jelenlegi véleményére vonatkozott.

„Liu Qing professzor asszony az előadás után elmondta, hogy nagyon örült a nagyszámú, lelkes érdeklődőnek, tetszett neki az egyetemünk és Budapest városa is. Reméljük, hogy a jövőben ismét ellátogat hozzánk” – hangsúlyozta Petz Dávid.


Pénzügyőrök mindennapjai

    • fokep 126 680 454 s
    • dsc5821 3 680 454 s
    • dsc5829 3 680 454 s
    • dsc5830 3 680 454 s
    • dsc5836 3 680 454 s
    • dsc5839 3 680 454 s
  • Előző
  • Következő

Dr. Szabó Andrea ezredes, tanszékvezető egyetemi docens vezette be a pénzügyőrök mindennapjaiba a Ludovika Szabadegyetem hallgatóságát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadás-sorozatán. A téma aktualitását az éppen 150 évvel ezelőtt alapított Magyar Királyi Pénzügyőrségre történő emlékezés adja. A Rendészettudományi Kar tanszékvezetője különböző történeti távlatokon átívelően nyújtott betekintést a pénzügyőrség történelmébe, fejlesztéseibe, átalakításaiba, valamint a pénzügyőri szakma évszázados hagyományaiba.

Dr. Szabó Andrea PhD pénzügyőr ezredes a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett diplomát bűnügyi tisztként. 1994-ben alapfokú vámkezelői, majd 1995-ben középfokú vámügyintézői szakmai végzettséget szerezett a Vám- és Pénzügyőri Iskolán, később a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán Európa-jogi szakjogász tanulmányokat kezdett, amit 2006-ban abszolutóriummal végzett. Az ÁJTK doktori iskolájában 2014-ben summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját. 1993-tól a Vám- és Pénzügyőrség (ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatal) hivatásos állományú tagja. Az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének vezetője, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság, rendészettudományi kutatóműhely tagja.

„Ebben az évben ünnepli a Magyar Királyi Pénzügyőrség, a Vám- és Pénzügyőrség jogelődje, a pénzügyi igazgatás megalkotásának és felállításának a 150. évfordulóját” – fejtette ki Szabó Andrea a 2017-es jubileumi évvel kapcsolatban, amely nem csak az intézményesített pénzügyőrség megalapításának a piros betűs ünnepe, hanem a Pénzügyőr Zenekar 75., valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzés Hivatal 30. születésnapja. Szabó Andrea kiemelte, hogy a Magyar Királyi Pénzügyőrség létrehozásáról csak a kiegyezés után lehetett szó, amikor 1867-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter I-es számú körrendeletében létrehozta a Magyar Királyi Pénzügyi Főfelügyelőséget. Ebben a rendeletben a pénzügyőrséget a főfelügyelőség egyik alárendelt szervezeteként említette meg Lónyay, mint a pénzügyi igazgatás egyik fontos egysége. „Legfontosabb feladatai és hatáskörei a csempészet, valamint a pénzügyi törvények és rendszabályok áthágásának megakadályozása, az elkövetők kézre kerítése volt” – mondta Szabó Andrea, aki rávilágított, hogy a pénzügyőrség ekkor már jól megszervezett szervezeti és képzési struktúrával rendelkezett, a szervezeti állománya 3097 fő volt tiszti és legénységi csoportban.

„A korabeli híradások szerint a legjellemzőbb feladat a járőrözés volt, amely során ellenőrizték a pénzügyi szabályok maradéktalan betartását, bárhol feltartóztathattak szállítmányokat. A szállító köteles volt felszólításra bemutatni az árut és az elszámolási okmányokat” – ismertette az RTK tanszékvezetője a kezdeti pénzügyőri feladatokat. A korban kezdődött meg a Vámpalota építkezése, amely 1871-74 között készült el Ybl Miklós tervei alapján, amely az egyik legkorszerűbb vámigazgatási intézménynek számított a korban. Szabó Andrea kifejtette, hogy az épület saját dunai zsilippel, valamint vasútrendszerrel rendelkezett. Az épületben kapott helyet a vámhivatal, a pesti pénzügyi igazgatóság, a központi árüzleti igazgatóság, valamint a bányatermék igazgatóság is, amely ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépületeként szolgál. Azt RTK tanszékvezetője kitért Lónyay Menyhért magyar pénzügyminiszter és miniszterelnök, valamint első közös birodalmi pénzügyminiszter  munkásságára is. Lónyay Menyhért volt az az államférfi, aki megalapozta a magyar vám- és adóigazgatást. Szabó Andrea előadásából kiderült, hogy pénzügyőri képzéseket eleinte a fővigyázók tartottak a legénység állományának mentorációs formában, majd 1909-ben létrejött a Magyar Királyi Pénzügyőri Újonciskola, ahol pénzügyőri elméleti és gyakorlati ismereteket oktattak.

A Trianoni békediktátum utáni időszakról Szabó Andrea elmondta, hogy nagyban korlátozták a pénzügyőrség tevékenységét, létszámát 3000 főben maximalizálták, valamint fegyverzetét 2250 db revolverben határozták meg. 1921-ben a pénzügyőrség feladatköre bővült, a határőrizeti tevékenységet átvette a csendőrségtől, így a magyar haderő álcázott részeként funkcionálhatott tovább. „Akkoriban egyedülálló férfiember, vagy gyermektelen özvegy felvételére kerülhetett csak sor” – mondta Szabó Andrea a pénzügyőri kiválasztásról.

Szabó Andrea elmondta, hogy a második világháború után szovjet alapon szervezték át a magyar pénzügyőri igazgatást, 1966-ban létrejött a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Az időszak megváltoztatta a pénzügyőrség mindennapjait, hiszen az egyenjogúsági törvény rendelkezésével már nőket is felvehettek a pénzügyőrség állományába. Így már a női elvtársak is részt vehettek a Kőbányán létrehozott Pénzügyőri Iskola és Vámőri Iskola képzésein. Szabó Andrea rávilágított, hogy a 80-as évek nagy változást jelentettek a szervezet számára, hiszen a megnövekedett munkateher mellett a szervezetnek alkalmazkodnia kellett a modern kor vívmányaihoz.

A rendszerváltás utáni időszakról Szabó Andrea kifejtette, hogy megnövekedett az állomány létszáma, a pénzügyőrségnél minőségi és mennyiségi probléma jelentkezett. Ennek ellensúlyozására a kormányzat létrehozta a vám és pénzügyőri szaktanfolyamokat, ahol alap–, közép– és felsőfokú szinten tanulhattak a jelentkezők. A Rendőrtiszti Főiskolán (később az NKE-n) a Vám és Pénzügyőri Tanszék szárnyai alatt szerezhettek felsőfokú tiszti végzettséget a pénzügyőrök. Az EU-s csatlakozásról Szabó Andrea elmondta, hogy nagy változást jelentett a szakmának, hiszen határok szűntek meg, hivatalokat zártak be, átalakult a szervezet munkája. A szervezet változása napjainkban szilárdult meg, amikor 2011-ben létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az előadás végén az RTK tanszékvezetője röviden összefoglalta a pénzügyőri szervezet változásait, képzési struktúrájának sokszínűségét. „Ne feledjék, a jövedék örök” – zárta összefoglalóját Szabó Andrea.

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára április 4-én kerül sor, amelyen Dr. Balla József r. alezredes tart előadást „Biometrikus adatok a rendészeti célú személyazonosításban” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd


Beszélgetés a migrációról

    • p3103587 beszelgetes
    • p3103581 beszelgetes
    • p3103584 beszelgetes
    • p3103586 beszelgetes
    • p3103589 beszelgetes
    • p3103590beszelgetes
    • p3103592 beszelgetes
  • Előző
  • Következő

Az elsőéves hallgatók Dr. Tarján Gábor egyetemi docens szervezésében az általános szociológia előadás keretei között megtekintették Az állampolgár című, januárban bemutatott filmet. A filmvetítés alatt a hallgatók figyelemmel követték a cselekményt,  néma csendben, feszülten figyeltek.

A filmvetítést egy kerekasztal-beszélgetés követte, melyen részt vett a film főszereplője, dr. Cake-Baly Marcelo, aki maga is menekültként érkezett hazánkba 1976-ban, de már több mint húsz éve magyar állampolgár. Megtisztelte a rendezvényt Szabó Iván, a forgatókönyvíró és Jámbor Orsolya Ilona, karunk korábbi hallgatója, jelenleg a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, Menekültügyi osztály előadója.

A beszélgetés során lehetőség nyílt arra, hogy a hallgatók az általuk feltett kérdésekre kapott válaszok alapján a migránsok problémáival szembesüljenek és a menekültügy kezelésének napi problémáit megismerhessék. Cake-Baly Marcelo visszaemlékezett a 70-es évekre számba vette az eltelt időszakot majd elmondta, hogy a rendszerváltás előtt sokkal kevesebb nyílt előítélettel, rasszizmussal találkozott. Állításai alátámasztására mesélt megélt élményeiről, tapasztalatairól. Empatikusan mutatta be a fekete bőrűek megkülönböztetését, az integráció nehézségeit és azt, hogyan küzdött meg az elutasítással nemcsak hazánkban, hanem Európában is. Három évig Brüsszelben is tanult, azt állította, hogy a magyar rendőrök nem durvábbak, mint nyugati kollégáik, hanem segítőkészebbek, megértőbbek. Majd mesélt néhány filmbéli élményéről, filmes tapasztalatáról.


Jámbor Orsolya Ilona a filmbeli szituációhoz fűzött szakszerű magyarázatot – mit tart reálisnak a filmben és mi zajlik másként a valóságban –, ezt összekapcsolta a menekültügyi osztályon szerzett tapasztalataival. A hallgatók így árnyaltabb képet kaptak, mint amire a média jóvoltából következtethetnek.

Szabó Iván nemcsak a forgatókönyvírás, castingolás, forgatás apró, de annál fontosabb és érdekesebb pillanatait, nehézségeit emelte ki válaszaiban.  Beszélt a film és a valóság kapcsolatáról, és arról, hogy ők, mint teljesen kívülállók hogyan élik meg és látják a migrációs válságot. Ez csak részben jelenik meg a filmben, mert a teljes kép bemutatásához egy második részre is szükség lenne – ezt a hallgatók közül többen is felvetették és nem értették, hogy miért nem készülhet folytatás, hogyan alakul a szereplők sorsa.

„A rendezvényt a film forgalmazója (Mozinet) és a stáb több tagja támogatta. Külön kópiát készítettek a film vetítésére, munkarendet szerveztek át és végtelenül kedvesek és segítőkészek voltak”- hangsúlyozta az RTK egykori hallgatója, Jámbor Orsolya Ilona.

Cimkék: előadás, 2017

„A világ legösszetartóbb nemzete a magyar”

    • galgoczy 1
    • galgoczy 3
  • Előző
  • Következő

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából Galgóczy Árpád író, műfordítóval a Rendészettudományi Kar dísztermében Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár beszélgetett. Az író gulág-túlélő, az RTK hallgatóinak tartott előadásában felidézte, hogy 19 éves korában került szovjet munkatáborba, előadásában beszélt az ott eltöltött évekről.

Felidézte, hogy 17 éves korában mátészalkai diákként hallgatótársaival szovjet katonákat fegyvereztek le. „A világnak meg akartuk mutatni, hogy a bolsevizmus ellen bármi áron készek vagyunk harcolni. 1941-44-ig Szatmárnémetibe jártam gimnáziumba, társaimmal fegyveres harcot vívtunk a román határőrökkel is” – emlékezett vissza fiatal éveire Galgóczy Árpád, akinek az édesanyja azért lett öngyilkos, mert az orosz katonák el akarták hurcolni, végül fél év elteltével édesapját is elveszítette. Felidézte, hogy összesen húsz millióan kerültek a gulágra, a legtöbben ártatlanul. Az elfogást követően, általában éjszaka tartották a kihallgatásokat, napközben nem engedték őket aludni, ezzel kínozták őket. Annak idején három társával estek fogságba, másik tíz társukat soha nem adták fel.

Az író visszaemlékező gondolataiban beszámolt a jelenlévőknek arról, hogy hermetikusan elzárva éltek a szeretteiktől, senkinek nem volt róluk információja. Hónapokig éltek abban a tudatban, hogy biztosan kivégezik őket. A szovjet lágerek a külvilágtól elszigetelve működtek, fegyveres őrök kísérték őket munkába és soha nem érintkezhettek a lakossággal. Reggel hatkor volt az ébresztő, hétkor a reggeli. Nyolc órakor vonultak munkába, 12 órakor ebédeltek, ötig dolgoztak. Káposztalevesen éltek, aki nagyon jól teljesített, 10 dkg köleskását is kapott. A tél és a nyár is 45 fokos volt, a fagy és hőség váltakozott egymással. Szökés nem fordult elő, abban a környezetben nem volt értelme kockáztatni. Egy szökési kísérlet mégis előfordult, valaki télen nagy hóesésben menekült el, nyáron találtak rá a ruhájára és a csontvázára.

„Nincs a világon olyan összetartó nemzet, mint a magyar! Nagy bajban a legösszetartóbb nép vagyunk” – hangsúlyozta Galgóczy Árpád. Elmondta, hogy a fogságban egyik barátjának májbetegsége lett, amelyet csak úgy tudott túlélni, hogy csak zsírmentes ételeket evett. A magyarok a legnagyobb értéküket, a kenyerüket adták oda neki, így meggyógyult az összefogásnak köszönhetően. Ezt más nemzetek állampolgárai a munkatáborban egyszerűen elképzelhetetlennek tartották, soha ilyen összetartást nem tapasztaltak, amelyet ebben az esetben a magyaroknál.

A munkatáborban 20 ezren raboskodtak, köztük 150 magyar, a legjobb zenész, a legjobb asztalos, kőműves, szobafestő és rajzoló is magyar volt. Természetesen magyar embernek jutott eszébe napórát készíteni, hogy mindannyian tudják, mennyi az idő. Ha valaki kórházba akart kerülni egy székely emberhez fordult, aki kevert port készített tbc-s betegek köpetéből, melyet kiszárított, valamilyen módszerrel porrá őrölt, és aki magához vette az belázasodott.

Az író elmondta, hogy belső rendfenntartással nem kellett az őrzőiknek foglalkozniuk.  A politikai elítélteket és a köztörvényes bűnözőket külön táborban helyezték el. A legértékesebb kincsük a kenyér volt, aki kenyeret lopott, a legnagyobb bűnt követte el, amit keményen megtoroltak.

1954-ben szabadult a fogságból, segítséget kért a Moszkvai Magyar Nagykövetségtől, majd hat évig tűzoltó parancsnokként szolgált még a Szovjetunóban, onnan 1960-ban tért végleg haza. Az 1956-os forradalomról az Amerika Hangja Rádió magyar adásán keresztül értesült. 12 napon keresztül az orosz barátai rajta keresztül, az ő tolmácsolásában szereztek tudomást a magyarországi eseményekről.

Hazatérése után budapesti ismerősei segítettek neki munkát találni, árukihordóként kezdte el keresni a kenyerét, majd a kőbányai porcelángyárban lett segédmunkás. Később jelentkezett egy újsághirdetésre és orosz szakfordító lett.

Galgóczy Árpád klasszikusokat olvasott fogsága idején a könyvtárban, ekkor szerette meg az orosz irodalmat. Hazatérvén 68 orosz költő verseit és hét elbeszélő költeményt fordított le. Életpályája, munkássága elismeréseként az alábbi kitüntetésekben részesült: József Attila-díj, Orosz Barátság Rend, Moszkva 850 érdemérem, Puskin Emlékérem, Budapest XVII. kerület díszpolgára, Palládium díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje. Legújabb könyve is a munkatábort idézi: orosz rabtársa gondolatait fordította le, mely néhány hónappal ezelőtt Imádkozzunk címmel jelent meg.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: előadás, 2017

Intézkedéstaktikai tréning

    • dscn5465 intatkt tr
    • dscn5458 intakt tr
  • Előző
  • Következő

A Közbiztonsági Tudományos Diákkör szervezésében dr. Farkas István r. ezredes, a Nemzetközi Oktatási Központ igazgatója "Intézkedéstaktikai tréning" címmel tartott előadást a Rendészettudományi Karon.

Dr. Kovács Sándor r. ezredes, mesteroktató kiemelte az előadó megkérdőjelezhetetlen hitelességét ebben a témában.

 „Kiemelkedően nagy volt az érdeklődés az oktatók és a mintegy száz fő hallgató körében az estébe nyúló programon” – hangsúlyozta dr. Gál Erika r. őrnagy, a Közbiztonsági Tanszék oktatója.

 „A téma minden rendőr szakirányos hallgatót érint, ugyanis az órarendben szereplő gyakorlati foglalkozásunk az intézkedéstaktika, melyet az igazgató úr számunkra eddig ismeretlen pszichológiai aspektusból közelített meg. Nagyon sok új információt kaphattunk, amelyeket a gyakorlati foglalkozásaink, valamint hivatásos létünk során is tudunk majd alkalmazni” – fogalmazott Nagy Vivien harmadéves közrendvédelmi szakirányú hallgató, a Közbiztonsági Tudományos Diákkör tagja, a rendezvény főszervezője.  

 „A hallgatók önszerveződésével kezdeményezett tudományos igényességű rendezvények megtartását a Közbiztonsági Tanszék maximálisan támogatja” – tette hozzá Dr. Major Róbert r. ezredes, tanszékvezető egyetemi docens. 

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Dr. Haller József intézetvezető egyetemi docens, az MTA doktora, a Rendészeti Magatartástudományi Intézet oktatói, valamint az RTK intézkedéstaktikai kiképzői is.


Történelmi kávéház- előadás a vasfüggönyről

    • sallai ea kavehaz

A vasfüggöny történetéről osztotta meg gondolatait a Rendészettudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára, Prof. Dr. Sallai János r. ezredes az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára előadássorozatok keretében.

Elmondta, hogy Székely János, a BM Határőrség akkori parancsnoka éppen harminc éve írta meg a levelét a belügyminiszternek, amelyben egyik alternatívaként a „vasfüggöny”, azaz akkor már elektromos jelzőrendszer (EJR) felszedését javasolta.

„A levél elindított egy olyan folyamatot, amely más tényezőkkel, a világútlevél bevezetésével, a megváltozott kül- és belpolitikai helyzettel elvezetett 1989. május másodikához, amikor is nemzetközi sajtótájékoztatóval egybekötve Hegyeshalomban nekiláttak az EJR felszedéséhez” - hangsúlyozta a professzor, aki az előadásában bemutatta a vasfüggöny első időszakát, amikor letarolták a nyugati határ mentén a növényzetet, akadályokat, magasfigyelőket építettek fel és hermetikusan lezárták a nyugati határt. Később 1949-ben ezt kiegészítették az antihumánus érintő aknák telepítésével.

Sallai János beszélt a határőrizeti rendszer kiépítéséről, szervezeti változásokról, a Határőrség ÁVH alá rendeléséről, a vasfüggöny második korszakáról. Említést tett a Kádár János – Bruno Kreiszky találkozóról, amelyet az államhatárhoz kapcsolódó nagyon fontos változások követtek és a vasfüggöny szigorában is enyhülés következett be.

Felidézte az MSZMP Politikai Bizottságának 1965-ös határozatát, amely szerint az osztrák–magyar határon az aknamezőt felváltotta a lényegesen humánusabb EJR. Az Európában Helsinkiből kiindult enyhülési folyamat, valamint a magyar társadalomban bekövetkezett változások mellett az EJR technikai elavultsága elvezetett az 1988. január elsejével bevezetett világútlevélig, amelyet követően a vasfüggöny elvesztette jelentőségét.

„Mindezt nem akadályozták a gorbacsovi reformfolyamatok, amelyek Magyarország számára lehetővé tették az önálló cselekvést az EJR felszámolása terén. Így következett be a határnyitás, amelynek utórengése volt az NDK-sok kiengedéséhez és a berlini fal leomlásához elvezető páneurópai piknik”- emlékeztetett az ezredes.

Prof. Dr. Sallai János előadása az alábbi linken tekinthető meg:

http://abtl.hu/videok/kavehaz/sallai_janos_2017.02

Cimkék: előadás, 2017

Migráció és terrorizmus

    • img 1680 4 migracio terrorizmus

Előadást tartott az Országos Kriminalisztikai és Detektív Egyesület szervezésében Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár és Dr. Bócz Endre ny. fővárosi főügyész a migráció és a terrorizmus kapcsolatáról, büntetőjogi vonatkozásairól a Benczúr Házban.

A rendezvényen elhangzott, hogy Európában megközelítőleg ötezer szervezett bűnözői csoport működik, melyek a drog- és fegyverkereskedelem mellett az embercsempészetből profitálnak a legtöbbet. Sallai János arról a megdöbbentő tényről számolt be, hogy az elmúlt évek bevándorlóinak 90 százalékát e szervezett bűnözői csoportok mozgatták, így a migrációs válságból az Europol szakembereinek számítása szerint csaknem ötvenezer bűnöző profitálhatott közvetve vagy közvetlenül.

Cimkék: előadás, 2017

Előadást tartott a főkapitány

    • piros attila 1 pc093215
    • piros attila pc093220
    • piros attila pc093234
    • piros attila pc093214
    • piros attila pc093218
  • Előző
  • Következő

Dr. Piros Attila r. dandártábornok, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője vezetés és szervezéselmélet előadást tartott a Rendészettudományi Karon a II. évfolyam nappali munkarendű hallgatóinak. A főkapitány a Rendészeti Vezetéstudományi Tanszék oktatója, Dr. Németh József r. alezredes meghívására érkezett Karunkra.

Cimkék: előadás, 2016

A magyar sorozatgyilkosokról

    • sorozatgyilkosok 1
    • sorozatgyilkosok 3
    • sorozatgyilkosok 2
    • sorozatgyilkosok 4
  • Előző
  • Következő

Dr. Kovács Lajos r. ezredes egy rendkívül érdekfeszítő előadást tartott hallgatóink számára a Született gyilkosok kurzus keretein belül a magyar sorozatgyilkosokról.

„Egyetértve barátja és egyben volt kollégája véleményével: „Lajost illik ismerni.” Néhány mondatban nehéz bemutatni egy legenda nagyságát, karizmatikusságát és szakmai alázatosságát” – hangsúlyozta Dr. Farkas Johanna egyetemi adjunktus, majd hozzátette: „Akik jelen voltak előadásán, azok testközelből tapasztalhatták meg mindezt. Nemcsak bepillantást kaptak a nyomozások atmoszférájába, de számos kriminalisztikai ismerettel is gazdagodtak. Többek között szó volt a helyszíni szemlékről, a sorozatra levonható következtetésekről. Az ezredes híres bűnügyek részleteit és az áldozatok, illetve elkövetők jellegzetességeit mutatta be, úgy, mint a szexuális motivációjú női sorozatgyilkost, Jancsó-Ladányi Piroskát, a martfűi sorozatgyilkosságokat, Pándy András családirtót, Magda Marinkot, Balogh Lajost vagy éppen a közel 300 áldozatra becsült tiszazugi arzénes mérgezéseket.”

Cimkék: előadás, 2016

Ajándékozni öröm

    • beke gyermek mikulas 1
    • beke gyermek mikulas 2
    • beke gyermek mikulas 3
    • beke gyermek mikulas 4
    • beke gyermek mikulas 5
    • beke gyermek mikulas 6
    • beke gyermek mikulas 7
  • Előző
  • Következő

A Hűvösvölgyi és a Kossuth- Béke Gyermekotthon diákjai a Kar vezetésének a meghívására a Rendészettudományi Karra látogattak. Megismerkedtek a Kriminalisztikai Intézet munkájával, majd tonfa bemutatón vehettek részt.

Az RTK hallgatói és dolgozói Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes köszöntője után adományokat, ajándékokat adtak át a díszteremben megrendezett karácsonyi ünnepségen a gyermekotthonokban élő diákoknak, fiatal felnőtteknek, akik Bódi Éva vezetésével Bolondos királyság címmel vidám mesejátékot, színdarabot adtak elő.

A rendezvény szervezésében és sikeres lebonyolításában az RTK Hallgatói Önkormányzata, a Szent György Szakkollégium, az Istvánpince Kft., Bajcsy László, az RTK Dékáni Hivatal nevében pedig Surányi Éva és Szerencsés Mónika működött közre.


Szakmai nap az IMEI-ben

    • latogatas imei ben

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar bűnügyi szakirányának hallgatói az Igazságügyi Megfigyelő- és Elmegyógyító Intézet intézménylátogatásán vettek részt. Dr. Farkas Johanna adjunktus és Farkasné dr. Halász Henrietta r. őrnagy vezetésével.

„A hallgatók ebben a félévben ismerkednek a kriminalitás és a mentális betegségek összefüggéseivel, érintik tanulmányaik során a pszichopatológia egyes területeit a Pszichológia 2 című tantárgyon belül” – hangsúlyozta Dr. Farkas Johanna. A tananyag mélyebb elsajátítása érdekében, az Intézet működéséről és a kényszer-gyógykezeltek terápiás lehetőségeiről a hallgatókat Uzonyi Adél bv. alezredes, osztályvezető tájékoztatta. Ezt követően Császárné Győrffy Andrea bv. őrnagy, a pszichopedagógusok vezetőjének érdekfeszítő előadását hallgatták meg a hallgatók, majd Lukács-Miszler Katalin tolmácsolásában az IMEI-ben folyó terápiás munkáról, és a kezeltek körülményeiről szóló részletes bemutatást hallhatták. A diákoknak lehetőségük volt két kényszer-gyógykezelttel csoportos interjút végezniük.

A szakmai napot a nemzeti gyásznapon tartották, így a börtön falain kívül megemlékeztek a hallgatók az aradi vértanúkról.


Tudományos kutatásmódszertan és prezentációs készségek

A Nemzeti Tehetség Program támogatásával felkészítő kurzusokat tartanak az NKE oktatói a tudomány iránt elkötelezett hallgatók számára. Kutatásmódszertant, prezentációs, illetve íráskészség-fejlesztést sajátíthatnak el a fiatal kutatók az őszi szemeszterben.

Ennek keretében 2016. szeptember 27-én 17.00 órakor a Körteremben Dr. Tarján Gábor PhD egyetemi docens, az OTDT Mestertanár Aranyérem kitüntetettje tartott előadást Tudományos kutatásmódszertan címmel. 2016. október 4-én 17.00 órakor pedig Dr. Mészáros Bence PhD r. ezredes, tanszékvezető egyetemi docens, a Kari Tudományos Diákköri Tanács elnöke a tudományos közlés szabályrendszerével és a prezentációs készségekkel fogja megismertetni a tudomány iránt elkötelezett hallgatókat.

A Nemzeti Tehetség Program alapvető célja a Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken a tehetségsegítés fejlesztése. A Nemzeti Tehetség Program elfogadásával az Országgyűlés 2008-2028 között, 20 évre kiemelt lehetőséget ad a tehetséges fiatalok hosszú távú, folyamatos és biztonságos segítésére.

A meghirdetett pályázatokra általában a köznevelésben és felsőoktatásban, valamint a tehetséggondozásban részt vevők széles köre nyújthat be támogatási igényt, többek között: köznevelési intézmények, felsőoktatási intézmények, illetve azok karai, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, Tehetségsegítő Tanácsok. 2011 és 2015 között 8,101 milliárd forint pályázati keretösszegekből mindösszesen 5,302 pályázat részesült támogatásban.

Cimkék: TDK, előadás, kutatás, 2016

A magyar és az olasz szervezett bűnözésről

    • bezsenyi milanoban

Az Olasz Politikatudományi Társaság Milánóban megrendezett éves konferenciáján Strukturális hasonlóságok a magyar és az olasz szervezett bűnözés és demokrizálódási problémák között címmel tartott előadást az NKE RTK tanársegédje, Bezsenyi Tamás r. főhadnagy, melynek alapjául Ricardo Montanának, a Londoni Egyetem oktatójának az olasz ügyészek és nyomozók közötti együttműködési problémáira fókuszáló kutatása szolgált.

„Az olasz pubblico ministero a magyar ügyészi szervhez hasonlóan törvényességi felügyeletet is ellát a büntetőeljárás felett, miközben Olaszországban 1989-ben bevezetett büntetőeljárási törvény adverzális szabályokkal alakította át a korábban a vádhatóság kizárólagos munkájára épülő büntetőeljárási rendszert”- fogalmazott a főhadnagy. Majd hozzátette: „Az olasz eredmények azt mutatják, hogy a korábbi időszak gyakorlatai továbbra is élnek a vádhatóság és a rendőrtisztek között, ami jó lehetőséget teremtett a jelenlegi magyar rendszerrel való összevetésre. Az olasz és a magyar szervezett bűnözői csoportok működésük hatékonyságára és tevékenységi körük szélesítésére tett kísérleteit vetettem össze a magyar Koszi-klán és az olasz Basilischi család alapján.”

Milánóban a TRANSCRIME szervezett bűnözéssel foglalkozó kutató intézettel való együttműködés lehetőségét és a kiutazást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Olasz Kutatóműhely tette lehetővé.

Cimkék: előadás, 2016

A büntetés-végrehajtás és a kriminalisztika kapcsolatáról

    • illusztracio bv ea

A Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központjának igali telephelyén dr. Frigyer László r. őrnagy, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézet Bűnügyi Stratégiai Tanszékének tanársegédje a büntetés-végrehajtás és a kriminalisztika kapcsolata című tartott előadást fegyelmi- és nyomozótisztek számára. Dr. Frigyer László a Kar kriminalisztikai mesterképzésében hasonló témában oktat, hiszen a rendőri karrierjét megelőzően több mint tíz évig a büntetés-végrehajtás kötelékében teljesítette szolgálati feladatait, ahol tiszthelyettesi és zászlósképző oktatásban is részt vett. Az őrnagy a jogi és a szakmai tapasztalatainak a segítségével a kriminalisztikai szemléletet és gondolkodásmódot a büntetés-végrehajtási oktatási tevékenység kereteibe beillesztve szeretné a bv. intézetekben elkövetett bűncselekmények felderítési mutatóját javítani.

„A fegyelmi- és nyomozótisztek továbbképzése nagyszerű alkalom volt arra, hogy szakmai tapasztalatcserével és a személyes kapcsolatok ápolásával erősítsük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a rendvédelmi szervek közötti még szorosabb kapcsolat kiépítését” - hangsúlyozta a tanársegéd.

Cimkék: előadás, 2016