Szűkítés



Kiválasztott Címke

filmvetítés

Minden Címke 276


Jelenleg 2 bejegyzés található filmvetítés cimkével

A rém nyomában

    • 169 martfui rem
    • 171 martfui rem
    • 173 martfui rem
    • 181 martfui rem
  • Előző
  • Következő

Május 2-án a Györök Ferenc teremben az érdeklődő hallgatóknak és kollégáknak levetítettük A martfűi rém című filmet, amely megtörtént eseményen, egy sorozatgyilkosságon alapul. A mintegy száz érdeklődő figyelmét nagyon lekötötte a film – ezt utána szóban is megerősítették –, a vetítés alatt pisszenést sem lehetett nagyon hallani.

A vetítést követő kerekasztal-beszélgetésre érkező Sopsits Árpád író-rendezőt felállva, tapssal fogadták a résztvevők. A beszélgetés másik két résztvevője dr. Vaczula József r. alezredes, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályvezetője és a mi kitűnő közismert kriminológusunk, dr. Németh Zsolt ezredes volt. A beszélgetést dr. Tarján Gábor moderálta.

A film nemcsak teljesítette, hanem túlteljesítette az elvárásokat, amelyek egyébként sem voltak kicsik, hiszen addig is csak jókat hallottunk erről a nemzetközi filmvilágban és fesztiválokon vetített kiváló alkotásról. Valóban nemcsak egy klasszikus krimifeldolgozást láttunk, hanem egy olyan – hivatalos besorolása szerint – pszichothrillert, amely az izgalmas cselekményvezetésen kívül multidiszciplináris megközelítést alkalmazott. A filmnek a kriminalisztika mellett volt büntetőeljárásjogi, szociológiai, történelmi, politológiai és pszichológiai mondanivalója is.

Sopsits Árpád elmondta, hogy a filmterv már évtizedekkel korábban megszületett benne egy rádióműsor hallatán, a tényleges munka – a forgatókönyvírástól a bemutatóig – két és fél évet vett igénybe. A filmalap 700 milliós támogatása simán történt, a forgatókönyv elbírálása, az elszámolás is az előírások szerint zajlott. Természetesen kompromisszumokat kellett kötni – például a több mint 180 oldalas eredeti forgatókönyvet bő egyharmaddal rövidítették –, de ezek vállalhatók voltak és nem akadályozták a független, önálló művészeti tevékenységet.

A forgatás az eredeti helyszíneken zajlott, korabeli eszközökkel – amelyeket nem könnyű mindig beszerezni és a kölcsönadók kívánságait teljesíteni. Például a fél évszázados MÁVAUT Ikarusz távolsági busz tulajdonosa csak úgy adta kölcsön járművét, hogy kikötötte: annak mindig makulátlan pirosan kell csillognia, még poros sem lehet, hiába szeli az alföldi országutat.

A rendező más filmjei kapcsán is beszélt arról, hogy mit és hogyan szeretett volna ábrázolni, s mivel nem ez az első „horrorisztikus” témájú filmje, nagy jártasságot és szakértelmet mutatott a nyomozói munkában és a büntetőjogban.

Vaczula József rutinos nyomozóként elemezte a filmben látottakat, megerősítette a szakszerűséget és elmondta, hogy ma is hasonlóképp zajlanak a nyomozások. Természetesen a korszerű módszerek alkalmazásával, mert a film cselekményének idején még nem volt DNS-vizsgálat. Ugyanakkor nyomatékosan felhívta a hallgatók figyelmét arra, hogy ma már – a filmben látottakkal ellentétben – nem alkalmazunk sem fizikai, sem pszichikai erőszakot a gyanúsítottakkal szemben. Megfelelő kommunikációval jobb eredményt lehet elérni, és ezzel összefüggésben jegyezte meg, hogy mennyire örül a női kollégáknak, akiknek más az empatikus képessége, viselkedése, mint férfi társaiké, és ez gyakran eredményesebb.

Németh Zsolt előre jelezte, hogy ő mindenhez hozzá fog szólni; szerencsére igyekezett be is tartani ígéretét és remekül fűzte egymásba a szakmai gondolatokat. Imponáló, általunk megszokott tárgyi tudása itt is érvényesült, hozta a példákat a magyar kriminológia történetéből a sorozatgyilkosoktól kezdve az „extrém” bűncselekményeket elkövetőkig. Mint mondta, a vetítés közben egyszerűen nem volt ideje elemezgetni, mert annyira lekötötte maga a film, amiben nem volt „üresjárat”.

És mindenkinél szóba került a 60-as évek politikai légköre, amit a film kitűnően ábrázolt. Volt utalás 1956-ra, de megjelentek az érdekek is, amelyek oly sok esetben felülírják a szakszerűséget. A beszélgetés résztvevői vetették fel, hogy az oktatásban egy csomó felesleges dolog helyett a rendőrségi kudarcokat is tanítani kellene, mert azokból gyakran többet lehet okulni, mint a jegyzetekből. A hallgatóság soraiban ülő tanárok is megerősítették ezt a véleményt, ők is sajnálják, hogy ez nem jelenik meg önállóan az oktatásban. Mint egyikük megfogalmazta, a rendőrség még mindig abban az öntömjénező világban él, mint korábban, ahol csak az eredményekről lehet beszélni, a kudarcokról nem.

A hallgatói és a tanári hozzászólások a beszélgetés végét már a jövőnek szentelték, hogy mit és hogyan kellene csinálni a nyomozás során, miként kellene megváltoztatni például a jogszabályokat.

A másfél órás kerekasztal-beszélgetés végére harmincan maradtak a teremben, és úgy gondoljuk a kérdések, észrevételek alapján, hogy a hallgatókat megfogta a film és a beszélgetés is. Amihez hozzájárult, hogy a három vendég nemcsak kiváló kommunikációs készséggel rendelkezett, hanem nagyon gyorsan azonos hullámhosszra kerültek a hallgatókkal, tanárokkal.

Reméljük, hogy az elkezdett filmvetítéseknek lesz folytatása új helyünkön is.

Dr. Tarján Gábor

Cimkék: filmvetítés, 2017

Filmvetítés az RTK-n

    • saul fia beszelgetes
    • saul fia szavalat
  • Előző
  • Következő

A Közrendészeti és Alkalmazott Vezetéstudományi Intézet Alkalmazott Rendészettudományi Tanszék szervezésében a hallgatók megtekinthették a Saul fia című filmet, majd lehetőségük nyílt Dr. Kovács Tamással, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársával és Dr. Tarján Gábor egyetemi docenssel beszélgetni a koncentrációs táborok világáról és a holokauszt értelmezéséről.

Cimkék: filmvetítés, 2016