Szűkítés



Kiválasztott Címke

hszt

Minden Címke 302


Jelenleg 1 bejegyzés található hszt cimkével

Kétéves a Hszt. – konferencia az új szolgálati törvény tapasztalatairól

    • fokep
    •  dsc0795 2
    •  dsc0802 2
    •  dsc0811 2
    •  dsc0813 2
    •  dsc0816 2
    •  dsc0828 2
    •  dsc0850 2
    •  dsc0855 2
    •  dsc0865 2
  • Előző
  • Következő

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) megalkotásának folyamatáról és a törvény hatályba lépése óta eltelt két esztendő gyakorlati tapasztalatairól tanácskoztak a téma szakértői a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szeptember 26-án. A nagy érdeklődéssel kísért egésznapos konferencia résztvevői valamennyi érintett szervezet szempontjából értékelték az elmúlt két évet.

A konferenciát dr. Nagy Judit r. ezredes, nemzetközi rektorhelyettes nyitotta meg, a konferenciát szervező Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék vezetőjeként. Mint mondta, már tavaly felvetődött az új Hszt. megvitatásának gondolata, és erre minden érintett szervezet részéről igény mutatkozott. A résztvevőket köszöntve dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy felidézte: voltak olyan vélemények, hogy ennek a konferenciának még nincs itt az ideje, hiszen nem áll rendelkezésünkre elegendő gyakorlati tapasztalat. Ennek ellenére a mai rendezvény iránt igen nagy az érdeklődés – mondta a Rendészettudományi Kar (RTK) dékánja. Végül reményét fejezte ki, hogy a vita során a hallgatóság véleménye, nézetei is tükröződnek majd.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének tagja felvázolta a hatályos szolgálati törvény megszületésének történetét. Mint fogalmazott: alapos, mély, történetiségen alapuló rendészetelméleti háttere volt az új Hszt. létrehozásának. Mind a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program megalkotásakor, mind az NKE felállításakor világossá vált, hogy a rendészeti szakmáknak más sajátosságai vannak, mint amelyek a közigazgatásban dolgozók vagy a katonák tekintetében fennállnak. Ez a felismerés alapul szolgált a Hszt. kodifikációs munkálatai során is. További nehézséget okozott, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tiszti állományába négyféle módon lehet bekerülni; ez a körülmény megnehezítette az egységes szabályozás elkészítését. A vezérőrnagy végül a jogszabály-előkészítő munka sokrétűségét érzékeltetve elmondta: a törvény megalkotása számos társadalmi tényező, így például demográfiai tendenciák tanulmányozását is megkövetelte.

Dr. Bognár László ny. r. dandártábornok, az NKE Fenntartói Testület Hivatalának szakértője „A Kormányzati Személyügyi Stratégia rendvédelmi ágazatra vonatkozó elvárásainak és céljainak teljesülése az új Hszt. és végrehajtási rendeletei tükrében” című előadásának bevezetőjében kiemelte, hogy a stratégia egyik alapelve a közszolgálatban dolgozók számára az egyes területek közötti átjárhatóság biztosítása volt. A dandártábornok bemutatta a stratégiaalkotás folyamatát, majd részletesen ismertette a fő stratégiai célokat: a teljes életútra kiterjedő kiszámítható és vonzó életpályát; a fegyveres szervek számára kellő mennyiségű és felkészültségű hivatásos utánpótlás biztosítását; a hivatásos életpálya módosításának, lezárásának, illetve az átjárhatóságnak a szabályozását.

A Belügyminisztérium Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztályának vezetője a kodifikációs kihívásokról, illetve az új rendészeti életpályamodell eddigi tapasztalatairól tartott előadást. Kovácsné dr. Szekér Enikő bv. ezredes elmondta, hogy a Belügyminisztérium kapta feladatként a közszolgálati életpálya kidolgozását, ennek a munkának csupán egy része volt a Hszt. létrehozása. Már 2010 és 2014 között is sok eredmény született az előkészítő munka során, ezekre építettek a tényleges jogszabály-előkészítés megkezdésekor, 2014-ben, továbbá a korábbi szolgálati törvényből is emeltek át jól kidolgozott, használható elemeket. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az új Hszt. és a végrehajtási rendeletek szorosan együtt értelmezendők.

Dr. Czene Csaba r. alezredes, az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat Személyügyi Főosztályának mb. vezetője a szolgálati törvény hatálybalépése óta eltelt időszak rendőrségi tapasztalatait összegezte, és szólt a hivatásos állomány tagjainak teljesítményértékelésével és minősítésével kapcsolatos tapasztalatokról is. A Hszt. egyik új jogintézményéről, a tisztjelölti státuszról szólva dr. Simon Attila r. ezredes, mesteroktató, az NKE RTK Rendvédelmi Tagozatának parancsnoka a többi között kiemelte, hogy a tisztjelöltek szolgálati helye az RTK Rendvédelmi Tagozata, és a tisztjelöltek kizárólag az NKE-ről szóló törvényben meghatározott szolgálati feladatokra vezényelhetők. Dr. Frigyer László r. őrnagy, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézetének tanársegédje az egyetemre vezényelt hivatásos állomány vonatkozásában beszélt az új rendészeti életpályamodell sajátosságairól. Hangsúlyozta az egyéni fejlesztési terv fontosságát, aminek szerepe: a beosztásokhoz szükséges kompetenciák felmérését követően azok fejlesztése és a megvalósítandó célok kitűzése.

Az egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tapasztalatainak összegzését Tóth László ogy. dandártábornok, az Országgyűlési Őrség parancsnoka kezdte, megemlítve, hogy ez a szervezet speciálisnak számít a Hszt-ben, hiszen a házelnök közvetlen irányítása alatt áll; e helyzetéből fakadnak sajátosságai is.  Sipos János bv. ezredes, a BVOP Humán Szolgálat Személyügyi Főosztályának vezetője a hivatásos állomány előmenetelének kérdéseire helyezte a hangsúlyt. A BM Országos Katasztófa-védelmi Főigazgatóság Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztályának vezetője, dr. Gubicza József tű. ezredes az állomány folyamatos és több szinten megvalósuló képzését emelte ki előadásában. Gulyásné Rajnai Gabriella, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)  Központi  Irányítás Humánigazgatási Főosztályának helyettes vezetője a szervezet sajátosságait bemutatva kitért arra, hogy a NAV két teljesen eltérő kultúrájú szervezetből jött létre, majd részletesen szólt a Hszt. és a NAV személyi állományára, köztük a hivatásos állományra ugyancsak rendelkezéseket tartalmazó NAV-törvény kapcsolódási pontjairól.  

A konferenciát a szervezést magára vállaló Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék oktatóinak előadásai zárták. A szolgálati törvényben található alapjogi korlátozásokról tartott előadást dr. Szilvásy György Péter r. őrnagy, tanársegéd. A szolgálati jogviszony létesítésének feltételeit dr. Buzás Gábor PhD c. r. alezredes, adjunktus elemezte.  Dr. Schubauerné dr. Hargitai Vera mesteroktató a szolgálati törvényben szabályozott tanulmányi szerződésekről szólt előadásában.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: hszt, konferencia, 2017