Szűkítés



Kiválasztott Címke

igazságszolgáltatás

Minden Címke 289


Jelenleg 1 bejegyzés található igazságszolgáltatás cimkével

Közigazgatás – Büntetőjog – Igazságszolgáltatás – karközi konferencia a Közigazgatás-tudományi Karon

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara és Rendészettudományi Kara „Közigazgatás – Büntetőjog - Igazságszolgáltatás” címmel tudományos konferenciát szervezett 2013. november 14-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán.

A konferencia a közigazgatási büntetőjog és a jogszolgáltatás új jogforrásait, strukturális változásait vizsgálta, olyan tudományos fórumot teremtett, amely rávilágított az igazságszolgáltatásban zajló reform-folyamatokra, illetve az ezek mögött meghúzódó szervezeti megújulásokra. A rendezvény nem csupán a szakma képviselőit, hanem a jogász társadalom valamennyi közjog iránt érdeklő tagját kívánta megszólítani. A konferencián neves jogtudósok, az elmélet és a gyakorlat kiemelkedő szakemberei tartottak előadást.

Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjében a rendezvény karközi jellegét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a tudományos igényű konferencia szervezői a Rendészettudományi Kar, mely néhány évvel ezelőtt még a Rendőrtiszti Főiskola nevet viselte, és a Közigazgatás-tudományi Kar, amely néhány korábban Államigazgatási Főiskolaként működött, immár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül két külön karként együttműködve közösen szervezte meg a konferenciát, amely a közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszer elmúlt években lezajlott megújítását veszi górcső alá. A rendezvény tematikájának alapja, a két kar működésének középpontjában álló közigazgatás és rendészet összekapcsolódása, amely jelenség már a felvilágosodásra visszavezethető, Hegel és Cesare Beccaria filozófiájában is megragadható. Az két tudományterület szoros összefonódása mögött pedig az a gondolat áll, hogy a rendészeti tevékenység a közigazgatás legrégebbi, legősibb tevékenysége. A rektor hangsúlyozta, hogy megtelepedett, állami, városi közösségbe tömörült ember ősidők óta törekszik arra, hogy ennek a megszervezett közösségnek (polisz) a rendjét fenntartsa, és ami ezt a rendet veszélyezteti, azt megelőzze vagy elhárítsa. E tevékenység, a kialakított közrendre és az ebben megjelenő közbiztonságra vonatkozó veszély elhárítása ma is a rendészet alapvető jellemvonása. Ez a veszélyelhárító motívum jelenik meg a civil közigazgatási tevékenység középpontjában álló hatósági tevékenységben is.  Ugyanakkor napjainkban már rendkívül differenciálódott állami és jogi jelenségeknek lehetünk tanúi, ezért a konferencia részletesen foglalkozik jogrendszerünk és állami berendezkedésünk mögött meghúzódó alkotmányjogi elvekkel és hagyományokkal; a Büntető Törvénykönyv és a Szabálysértési kódex változásaival; a közigazgatás és az igazságszolgáltatás, de az egész államszervezet átalakulásával.

Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára nyitó előadását Csontváry Kosztka Tivadar Öreg Halász című festményén látható arc tükrözhetőségében rejlő kétélűség bemutatásával kezdte, ezzel keretbe foglalta és előrevetítette az egész konferencia tematikájának jellegét. E motívum köré fonva – az Alaptörvény, továbbá a már érvényes, de 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv, valamint az idén július 1-jén hatályba lépett Büntetőjogi kódex újításait, illetőleg ezeknek, mind a közigazgatást, mind az igazságszolgáltatást érintő eklatánsabb változásait – ismertette. Az alaptörvény kapcsán kiemelte annak stabilitását növelő rendelkezéseit: az alkotmánybírák 12 évre történő választását, az Alkotmánybíróság kibővült hatáskörét, az alapjogok az Alaptörvény elején történő deklarálását, a klónozás tiltását, az adósságplafon intézményének bevezetését, s végül, de nem utolsó sorban kitért a jelnyelv fontosságának növelésére. Mindemellett említést tett több mint kétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről, melynek jogi hátterét az 1304/2011. (IX. 2.) kormányhatározat biztosítja. Az előadó jelentős lépésként aposztrofálta a kormányablakok létrejöttét, a járásrendszer kialakítását, a minisztériumok számának csökkentését. A közigazgatást érintő változásokat követően áttért az igazságszolgáltatás reformjára. Itt a büntetőjogban végbemenő néhány változásra hívta fel a figyelmet, mint például az önvédelem-, illetve a gyermekek büntetőjogi védelmének kiterjesztésére, továbbá megemlítette, hogy súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, a büntethetőség alsó korhatára 12 évre redukálódott. Végezetül említést tett az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényről, amely a korábbi polgári jogot érintő különálló törvényeket integrálta egy úgynevezett monista kódexbe, amely így gyakorlatilag a leghosszabb törvénykönyvé vált hazánkban.

Alkotmányos alapértékek a magyar alkotmányosság folytonossága szemszögéből címmel tartott előadásában Dr. habil. Horváth Attila, a Közigazgatás-tudományi Kar intézetvezető egyetemi docense rávilágított, hogy régen fontos szempont volt, hogy a régi elavult jogszabályoktól meg kell szabadulni, azonban ha egy szabály ennek ellenére sokáig fenn tudott maradni, akkor az jól működött. Magyarországon a jogszabályok életkora átlagosan 7 év volt. A közigazgatás kapcsán az előadó kitért a megyerendszer és járásrendszer kialakulására, és úgy értékelte, hogy legracionálisabban hozták létre a vármegyéket, központból szervezve a területet a helyi szempontok és sajátosságok figyelembevételével. A büntetőjog vonatkozásában szót ejtett a régi büntetőjogi alapelvekről, hogy annak tükrében vizsgálhassuk a napjainkban meglévőeket, mint az élethez való jogot, a kínzás tilalmát, vagy például a jogos védelmet. Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Továbbképzési és Nemzetközi rektorhelyettese A közigazgatási jog és a szabálysértési jog alapkérdései címmel tartott előadást, melyben a közigazgatás büntetőhatalmának korlátaira fókuszált. A fogalmi kategóriák és a jogrendszertani pozíció meghatározását követően az előadó kitért a szabálysértései jog érdemi kérdéseire, amelyet AB határozatok tükrében, valamint a 2012-es jogalkotás kapcsán a közigazgatási büntetések szabályozásának kérdésein keresztül vizsgált, és az előadás végén külföldi példákra hivatkozással átfogó revízióra tett javaslatot. Dr. Hollán Miklós, a Rendészettudományi Kar egyetemi docense Büntetőjogi kerettényállások és a közigazgatási jog címmel tartott előadásában elsőként a kerettényállás fogalmát járta körül, vizsgálta a nevesített jogszabályra történő hivatkozás módszerét,  a keretkitöltő normák és más jogágak kapcsolatát, valamint annak jogforrási szintjeit. Az előadás végén az előadó konkrét példákon keresztült vizsgálta ezek alkotmányos vonatkozásait. Dr. Székely Ákos, a Kúria bírája Az új Büntető Törvénykönyvről – új kihívások, új válaszok című előadásában a 2013. július 1-én hatályba lépett új Btk. változásait ismertette a hallgatóság számára. Az előadó kitért a büntethetőséget kizáró okok közül a gyermekkor és a jogos védelem elhatárolási kérdéseire, a büntethetőséget megszüntető okok közül pedig az elévülés és a tevékeny megbánás eseteit ismertette. Az előadás érintette a személy elleni erőszakos bűncselekmények körét, valamint az összbüntetés és a szabálysértés területén bekövetkezett jogszabályi változásokat. Dr. Polt Péter, legfőbb ügyész előadásában az új ügyészi törvényt járta körül, részletesen vizsgálta, hogy az milyen módon eredményez változást az ügyészi feladtok tekintetében, és melyek azok a feladatkörök, amelyek változatlanok maradtak. Dr. Balogh Zsolt, a Kúria bírája, a Közigazgatás-tudományi Kar docense Bírósági szervezet – régi szerepek, új kihívások címmel tartott előadást, melynek fókuszába a hatásköri változásokat helyezte. Ezek között a normakontroll feladatok, valamint a népszavazásra feltett kérdések álltak. Az előadó kitért a bíróságok és az Alkotmánybíróság kapcsolatára is, felvázolt egy új lehetséges feladatmegosztást a törvényhozás alkotmányossága és végrehajtás törvényessége vonatkozásában. Az előadás végül a bírósági szervezetrendszerben végbemenő változásokat ismertette. Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Rendészettudományi Kar dékánja a kriminálpedagógus szemszögéből ismertette a készülő Büntetés-végrehajtási törvényt. Az előadás körüljárta az új Bv. törvény létrehozásának indokait, vizsgálta a büntetés-végrehajtás céljának és feladatának új definícióját, majd kitért az új bv. tervezet legfontosabb kriminálpedagógiai vonatkozásaira, a kriminálpedagógia fogalmára. Az előadó ismertette a büntetés általános célrendszerét, és a reintegráció megvalósításának módjait, részletesen kifejtve egy új szemléleten alapuló osztályozási- és kezelési rendszer kialakítását, végül kiemelte a Bv. kódex-tervezet és a kriminálpedagógiai alapvetések párhuzamát. A konferencia záró előadását Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, a Közigazgatás-tudományi Kar oktatója zárta, aki Adatvédelem változó igazságszolgáltatásunkban címmel tartott előadást, melyben a bíróságok és a nyilvánosság kérdéseit járta körül. Az előadó kitért a nyilvánosság funkcióira, a tárgyalás nyilvánosságának kérdésére, kiemelten beszélt a sajtónyilvánosságról, valamint az anonimizálás kérdéséről, valamint a közadatok újrahasznosításának 2012-es szabályozásáról.

Az előadássorozatot kérdések és hozzászólások zárták, a rendezvény alkalmat és egyben hagyományt teremtett a két karoktatói és hallgatói közötti közös gondolkodásra, a közigazgatás és rendészet területén végbemenő szervezeti és intézményi változásokhoz kapcsolódó tapasztalatcserére, a jelenlegi és jövőre vonatkozó szakmai kihívások megvitatása, valamint jogalkotási javaslatok megfogalmazása.