Szűkítés



Kiválasztott Címke

képzés

Minden Címke 289


Jelenleg 12 bejegyzés található képzés cimkével

Új képzéseket indít a Rendészettudományi Kar

    • rtk logo emblevaval

2017-ben a Rendészettudományi Kar elindítja a négyéves rendészeti és bűnügyi alapszakot, a polgári nemzetbiztonsági alapszakot és a kriminalisztika mesterképzési szakot. Az RTK oktatói szakfelelősként kidolgozták a szervezett bűnözés elleni küzdelem elmélete és gyakorlata, valamint a kriminalisztikai szakértő szakirányú továbbképzési szak tantárgyi programját, ez utóbbi szakon a képzés a mai napon indul.

Az RTK alapképzéseinek a sorában a polgári nemzetbiztonsági alapszak elsőként 2017-ben kizárólag levelező munkarendes formában lesz meghirdetve a Nemzetbiztonsági Intézet gondozásában. A kar szakindítási engedéllyel rendelkezik, Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, dékán vezetésével a tantervek kidolgozása folyamatban van. A szakon humán felderítő és hírszerző, technikai felderítő és hírszerző, valamint terrorelhárító specializációk választhatók.

A Nemzetbiztonsági Intézet által gondozott alapszak az RTK képzései között lett meghirdetve, és célja polgári nemzetbiztonsági szakértők képzése a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint más, a titkos információgyűjtésre és titkos adatszerzésre feljogosított szervek számára. Így különösen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Rendőrség, Terrorelhárítási Központ, ügyészség fog igényt tartani a végzettekre, akik korszerű általános és szaktudományi, elméleti és gyakorlati ismeretekkel, továbbá nemzetbiztonsági szakmai, szaktechnikai, jogi, kriminológiai, kriminalisztikai, pszichológiai, informatikai, biztonságpolitikai és idegen szaknyelvi ismeretekkel rendelkeznek majd, továbbá kellő ismerettel a képzés mesterszakon történő folytatásához.

A kriminalisztika mesterképzési szak előkészítése Dr. Hautzinger Zoltán vezetésével még 2014-ben kezdődött meg. Az RTK oktatási dékánhelyettese elmondta, hogy a képzés célja olyan rendészeti szakemberek képzése, akik a tanulmányaik során elsajátított szakmai ismereteik birtokában magas szinten képesek közreműködni a bűnügyi felderítő és nyomozati munkában. Alkalmazva a legkorszerűbb vizsgálati módszereket és taktikai ajánlásokat, elő tudják segíteni, illetve közre tudnak működni a hatékony, megalapozott, tudományos és törvényes bizonyítás lefolytatásában. Cél továbbá magas szintű elméleti tudással rendelkező szakemberek kibocsátása, akik rendelkeznek olyan szakmai szintetizáló képességgel, bizonyításelméleti tudással, ami képessé teszi őket a jövő bűnügyi tendenciáinak felismerésére és operatív stratégiák kidolgozására. A képzés során a hallgatók alkalmassá válnak arra, hogy megfelelő módon tudják értelmezni a különféle területeken készült igazságügyi szakértői véleményeket, és megtanulják, hogy a mindennapi rendőri munka során miként lehet rendszer szinten is hasznosítani a legmodernebb tudományos-technikai módszerekkel nyert információkat.

A hallgatók rendészeti és polgári szakirányok közül választhatnak. A szak rendészeti szakirányára a jelentkezés sajátos feltétele a rendvédelmi szervnél fennálló hivatásos szolgálati viszony, és a jelentkezéshez szükséges felsőfokú végzettség megszerzését követő, legalább hároméves, rendvédelmi szervnél szerzett szakmai gyakorlat.

Az NKE Vezető- és Továbbképzési Intézetének (VTKI) az alapfeladata, hogy biztosítsa a szakirányú továbbképzések teljes körű megszervezését: a regisztrációs, felvételi eljárással, a képzés megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos adminisztrációs, oktatásszervezési és hallgatói szolgáltatásszervezési feladatokat. A szakirányú továbbképzési szakok célja, hogy a hallgatók bizonyos szűkebb közszolgálati területeken széles horizontú, multidiszciplináris, elmélyült ismereteket szerezzenek. Minden képzés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára ajánlott, mindazoknak, akik bővíteni szeretnék ismereteiket, képességeiket, illetve a szakterületükön belül szeretnének egy-egy speciális területen további tanulmányokat folytatni. A továbbképzés egyaránt szolgálhatja a munkaerőpiacra való bekerülést, visszakerülést, illetve a munkaerőpiac jobb pozícióinak elérését. Az elmúlt évek folyamatosan zajló fejlesztéseinek köszönhetően tovább szélesedett a VTKI képzési palettája olyan képzésekkel, amelyek az elektronikus információbiztonság, a közszolgálati humán szervezés, az önkormányzati feladatellátás területén nyújtanak specializált, gyakorlatorientált ismereteket.

A képzési paletta most egy új elemmel bővül: a szervezett bűnözés elleni küzdelem elmélete és gyakorlata szakkal, amelyet Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár gondozott szakfelelősként, Dr. Tóth Éva ny. kúriai bíró közreműködésével.

Okleveles szervezett bűnözés elleni tanácsadó szakképzettség szerezhető a képzésen, amelyen az alapképzésben, és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti főiskolai képzésben szerzett oklevéllel rendelkezők vehetnek részt, akik bíróságnál, ügyészségnél, rendőrségnél látnak el szolgálatot. A képzés megkezdésének a feltétele a bírósági, ügyészségi szolgálati hely jogosult vezetőjének, illetve az állományilletékes parancsnoknak az engedélye.

Prof. Dr. Blaskó Béla úgy véli, hogy a szervezett bűnözés hazai és nemzetközi jelenlegi helyzete, előfordulásának gyakorisága, a közbiztonságra kiemelt veszéllyel bíró terrorcselekmények megelőzése indokolja, hogy az ellene fellépő, a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban tevékenykedő hivatalos személyek egymás munkáját, azon belül az egyes munkafolyamatokat és munkaszervezési feladatokat is megismerjék. Így együttes fellépéssel segíthetik elő az e körbe tartozó bűncselekmények eredményesebb felderítését, a hatékonyabb vádemelést és az időszerű, megalapozott ítélkezést. A képzés kiemelt prioritásként kezeli a kiberbűnözés elleni hatékony fellépést elősegítő ismeretek átadását, és a képzésben részt vevők tudásának és készségeinek továbbfejlesztését e téren. A szervezett bűnözéssel összefonódó kiberbűnözés napjaink technikai vívmányainak jogellenes célokra történő felhasználását célozza, s mint ilyen, a bűnüldöző szervek tagjai részéről fokozott felkészültséget igényel az ellene történő fellépés. Ebben a harcban csak akkor lehetünk eredményesek, ha magunk is birtokában vagyunk a szükséges technikai ismereteknek és gyakorlati megoldásoknak.  

A képzés átfogóan mutatja be a szervezett bűnözés elleni küzdelem elméleti és gyakorlati ismereteit, az átadott tudásanyaggal segíteni kívánja a szervezett bűnözés körébe tartozó bűncselekmények felderítését és bizonyítását. A képzés ismerteti a szervezett bűnözéssel érintett büntetőeljárásban a bírói, az ügyészi és a nyomozó hatósági tevékenység speciális teendőit, valamint felveti a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási problémákat, és megoldásokat nyújt azokra. Az a legfőbb törekvés, hogy az egyes hivatásrendek között erősödjön a kommunikáció.

A kriminalisztikai szakértő szakirányú továbbképzési szak 2007-ben, még a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola keretében indult el, ugyanakkor az elmúlt három évben a szakot nem hirdették meg. A képzés célja a kriminalisztikai területen dolgozó igazságügyi szakértők képzése, a szakértői utánpótlás biztosítása. A képzésen részt vevők a kapott új típusú ismeretek birtokában képesek lesznek a kriminalisztikai elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, a kriminalisztikai szakértés komplex folyamatainak megismerésére, megértésére és készségszintű használatára. Az ismeretek megszerzésével alkalmassá válnak az adott területen (fegyverszakértő, írásszakértő, nyomszakértő, okmányszakértő, ujjnyomatszakértő) a kirendelő határozatokban feltett kérdések pontos megválaszolására, a vizsgálatra bocsátott anyag előkészítésére, értékelésére és feldolgozására, a vizsgálat lefolytatására, az azonosításelmélet szabályainak alkalmazására, a szakértői vélemények határidőre történő írásos előterjesztésére, valamint azok világos és közérthető módon történő szóbeli bemutatására, kifejtésére.

A képzés újraindítása enyhítheti az ezeken a területeken meglévő létszámhiányt, a végzett hallgatók közreműködésével javulhat az elkészített vélemények színvonala, a szakvélemények szakszerűsége, valamint lerövidülhet az előterjesztésük ideje. A program elsősorban szakmai jellegű felsőfokú képesítéssel vagy kriminalisztikai gyakorlattal már rendelkező szakemberek tudásának továbbfejlesztésére irányul.

Dr. Angyal Miklós r. ezredes, szakfelelős, az RTK Krimináltaktikai és Metodikai Tanszékének a vezetője kiemelte, hogy a szak elvégzése kifejezetten ajánlott bűnügyi technikai területen dolgozó rendőrtisztek (fegyverszakértő, nyomszakértő), köztisztviselők, okmányirodai alkalmazottak (okmányszakértő), valamint szakértői intézményekben dolgozó igazságügyi alkalmazottak (ujjnyomatszakértő) számára, akik a büntetőjog, kriminalisztika, bűnügyi technika, személyügyi nyilvántartás, migráció területén dolgoznak, vagy szeretnének dolgozni a jövőben. A képzésen részt vevők a kapott új típusú szemléletmód és modern szakmai ismeretek birtokában végezhetik munkájukat a hazai szakértői területeken.

A közszolgálati intézmények és az igazságügyi szakértés hatékonyságának növelése érdekében magas színvonalú, az egyéni fejlesztési igényekre reagáló, feladat- és gyakorlatorientált képzés valósul meg. Az elsajátított ismeretek és készségfejlesztő kurzusok segítségével a hallgatók képessé válnak a forenzikus jelenségek közötti összefüggések felismerésére, a modern technológiai kihívások kezelésére. Kiemelt fontossággal bír az igazságszolgáltatás szervei felé irányuló szakértői szakmai kompetenciák és szóbeli, valamint írásbeli kommunikációs készségek fejlesztése. 

A képzés szakmai előkészítése és a képzés során oktatói műhelyek kialakítására kerül sor, amelyeken a szakfelelős által irányítottan zajlik a közvetített ismeretek és készségek tematikai, illetve módszertani összehangolása.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara – mint akkreditált felsőoktatási intézmény kara – együttműködési megállapodás alapján a rendőrség egyes feladatok ellátására létrehozott szerveivel, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, illetve a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ részvételével folytatja a képzést. 

A felvétel feltétele bármely képzési területen legalább alapképzési szakon szerzett oklevél. Rendőrtiszti, rendőrszervezői végzettség a rangsorolásnál előnyt jelent. A felsőoktatási intézmény felvételi elbeszélgetés keretében értékeli a képzési célban meghatározott szempontok érvényesíthetőségét, a jelentkező szakterületre történő alkalmasságát. Ujjnyomatszakértői területen történő képzésre az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Szakértői és Kutató Központ főigazgatójának előzetes írásos ajánlása szükséges.

A képzés során a hallgató jártasságot szerez a büntetőjogi és a büntetőeljárási jogi normák alkalmazásakor azon tények felismerésében, melyekre a bizonyításnak ki kell térnie, továbbá abban, hogy milyen bizonyítási eszközöket lehet a bizonyítási eljárás során igénybe venni a kriminalisztikai elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásában, a konkrét feladatok megfelelő megoldási módjának megválasztásában, valamint a jogszabályi változások, illetőleg a kriminalisztikai módszerek továbbfejlesztése következtében megváltozott körülmények önálló feldolgozásában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Négyéves alapképzési szakon tanulhatnak a tisztjelöltek

    • 4eves kepzes lesz

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán 2017 szeptemberétől a kar nappali munkarendű hallgatói nemcsak három-, hanem négyéves alapképzési szakokon is folytathatnak tanulmányokat. A képzési idő a bűnügyi alapképzési szak és a rendészeti alapképzési szak nappali munkarendes képzésben történő indításával nyolc félévre nő.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Belügyminisztérium oktatási főszemlélője felidézte, hogy már évekkel ezelőtt is felmerült a négyéves képzési forma bevezetésének az igénye, de az akkori külső körülmények, a lehetőségek, az oktatástechnika elmaradottsága és szervezési nehézségek okán mindez nem valósulhatott meg. Az évek előrehaladtával azonban egyre inkább nőtt az elsajátítandó tananyag mennyisége és az elmúlt évtizedekben új diszciplínák is megjelentek. Janza Frigyes fontosnak tartja, hogy minden hallgató gyakorlati készség szinten ismerje a választott szakirányának megfelelő ismereteket. A szakokon, szakirányokon az ismeretek elsajátítása, a jártasság és a készségszint fejlesztése a legfőbb cél. A képzés átalakítása során ezek maradtak a legfőbb vezérlő elvek. A tisztjelölt hallgatók az első évet kollégiumban töltik, s ennek fontosságára a vezérőrnagy is felhívta a figyelmet. Úgy véli, a hallgatókat a hivatásrend elvárásainak megfelelően kell nevelni. A rendvédelmi életpályarendszerben az átjárhatóság megőrzését továbbra is elengedhetetlennek tartja, ezért a képzésnek ehhez igazodnia kell.

A nyolc féléves képzések is – hasonlóan a hat félévesekhez – a rendvédelmi szervek hivatásos tiszti beosztásaira készítenek fel. A különbség a vezérőrnagy szerint a „többet, mást, másképpen, jobban” igények mellett leginkább a felkészítés ütemében jelenik meg. A hat féléves képzések esetében a hallgató ugyan egy évvel korábban szerez oklevelet, de ennek az az ára, hogy naponta, átlagosan hét-nyolc órája van. Ebből következően kevesebb idő jut az önálló tanulásra, a szórakozásra, a hallgatói létből származó egyéb lehetőségek kihasználására. A nyolc féléves képzések esetében a hosszabb képzési idő lehetővé teszi a napi átlag hatórás terhelést. A hallgatóknak a nyolc félév alatt több lehetőségük van a gyakorlati ismereteik, vezetői készségeik elmélyítésére, a tudományos kutatásra, tapasztalataik növelésére és a sporttevékenységekre is.

Bűnügyi szakon a képzés célja olyan bűnügyi szakemberek képzése, akik szakmai és vezetői felkészültségük alapján alkalmasak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek bűnügyi szolgálatainál beosztott tiszti, beosztott vezetői feladatok ellátására, azonosulni tudnak a szervezet elvárásaival, és kellő mélységű ismeretekkel rendelkeznek a képzés következő ciklusban történő folytatásához. A képzés eredményeként évről évre felkészült szakemberek csatlakozhatnak a rendőrséghez és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

A leendő hallgatók a következő szakirányokon szerezhetnek oklevelet: a bűnügyi felderítő szakirányon (amely csak hivatásos állományúak által pályázható), a bűnüldözési szakirányon, a gazdasági nyomozó szakirányon, valamint az adó- és pénzügyi nyomozó szakirányon.

A szakirányok mindegyikére jellemző, hogy a végzett szakemberek különböző típusú bűncselekmények nyomozói munkáját végzik majd, ami a tervezést, a szervezést, az adatgyűjtést és a felderítői munkát jelenti. A hallgatók elsajátítják a szükséges kriminalisztikai és jogi ismereteket, emellett megfelelő fizikai és pszichológiai felkészítést kapnak.

Dr. Szendrei Ferenc r. ezredes, szakfelelős szerint mind a szakindítás alapjait, mind az oktatott tárgyak kapcsolódási pontjait tekintve a szakindítás tudományos háttere elsősorban a jogelőd intézményben, illetve az NKE RTK-n folyó bűnügyi képzés-oktatás-kutatás során eddig elért eredményekben mutatható ki, valamint a központi témához közvetetten kapcsolódó ismeretanyagot átadni kívánó oktatók tudományos-kutatói tevékenységében.

Az oktatói kvalitást szemlélteti az egyes tudományos társaságokban (Magyar Büntetőjogi Társaság, Magyar Kriminológiai Társaság, Magyar Rendészettudományi Társaság) viselt vezetői tisztség, vagy a tagként való aktív közreműködés. A szak oktatói rendszeresen publikálnak hazai és külföldi tudományos folyóiratokban, témavezetők a Rendészettudományi Doktori Iskolában, más tudományegyetemek doktori iskolájában, az NKE Hadtudományi, illetve Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájában is. Az említett tudományos eredmények megjelennek és hasznosulnak a nemzetközi együttműködés révén is. Az NKE nemzetközi kapcsolatrendszerére épülő közös nemzetközi kutatási programokból származó eredmények, valamint a CEPOL (Európai Rendőrakadémia) égisze alatt szervezett továbbképzéseken, szemináriumokon történő oktatói részvétel során megszerzett ismeretanyag közvetlenül becsatornázhatók a képzésbe, nemzetközi dimenzióval gazdagítva ezáltal a tudományterület megismerését.

A nemzetközi és a szakmai együttműködés jegyében a képzésben részt vevő oktatók rendszeresen vesznek részt tárgyhoz kötődő tudományos és szakmai konferenciákon, aktív tagjai a Bűnügyi Oktatók Országos Találkozójának (BOT), valamint tevékenységükkel segítik a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Kriminológiai Intézet, az Országos Rendőr-főkapitányság tevékenységét. A szak- és szakirányfelelősök, továbbá a tantárgyfelelősök többségének tudományos reputációja megfelel a szak egyes tárgyainak előadásához és számonkéréséhez, publikációs tevékenységük jól megalapozza a vonatkozó ismeretek rendelkezésre állását, tudományos művelését, azok eredményeinek hasznosulását. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók tantárgyfelelősként biztosítják a szakon folyó képzés folyamatos minőségi fejlesztését, így garantálva a képzés magas szintjét.

„Az RTK olyan kutatóhely, amely célul tűzte ki a tudományos kutatás szabadságának elismerésével a tudományos munkavégzés támogatását és az ezt szolgáló feltételek fejlesztését. A kutatómunka természetéből adódóan az a tanszékek által gondozott tudományterületeken valósul meg, ugyanakkor a kutatási eredmények a rendészeti gyakorlatot is segítik. A kutatás eredményeinek jelentős része az oktatás fejlesztését is szolgálja” – hangsúlyozta Szendrei Ferenc.

Az RTK-n széles körben zajlanak mind alap-, mind alkalmazott kutatások is, sok esetben külföldi intézményekkel történő szoros együttműködésben. Az alapkutatások területén említhető a COREPOL, a Konfliktusmegoldás, mediáció, helyreállító igazságszolgáltatás és a rendőrség tevékenysége az etnikai kisebbségek körében Németországban, Ausztriában és Magyarországon című kutatás. A bűnüldözési hírszerzést és a titkos információgyűjtést érintő alkalmazott kutatások körében említésre méltó a ComPHEE elnevezésű európai uniós kutatás, valamint további alapkutatások folynak a tág értelemben vett bűnügyi tudományok számos egyéb területén (büntető anyagi és eljárási jog, kriminalisztika, kriminológia).  Az alkalmazott kutatások körében kiemelendők a rendészeti és kriminálpszichológiai, a rendészeti kommunikáció területét érintő kutatások, valamint a büntetés-végrehajtást érintő pszichológiai kutatások. A nyelvi központ keretein belül számos bölcsészettudományi kutatás is zajlik. 

Prof. Dr. Sallai János r. ezredes vezetésével a rendészeti szakon, a rendőrség és a NAV számára készítenek fel az RTK oktatói, vezetői készségekkel és szakterületi speciális ismeretekkel rendelkező szakembereket. A hallgatók megismerkedhetnek a rendészeti igazgatásban alkalmazott elvekkel, eljárásokkal és eszközökkel. Az itt tanulók határrendészeti, igazgatásrendészeti rendőr szakirányon, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi rendőr, valamint vám- és pénzügyőr szakirányokon szerezhetnek oklevelet.

Dr. Dános Valér rendőr dandártábornok, a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka volt 1994 és 1995 között, a nyolc féléves képzés alapjainak a lefektetése az ő nevéhez fűződik. Álláspontja szerint abban az időben ugyanis még mindig túl sok volt az elméleti képzés, és a legnagyobb dilemma számára az volt abban az időszakban, hogy generalista vagy specialista képzés folyjon a Rendőrtiszti Főiskolán. Dános Valér egyértelműen a kettő ötvözete mellett foglalt állást.

Elmondta, hogy 1994-ben az volt a szándéka, hogy a négyéves képzésre áttérve egy olyan moduláris oktatást valósítson meg, amely az abszolút praxisorientált oktatásban realizálódik. Tehát egy olyan gyakorlatorientált képzésben gondolkodott, amelynek ugyan az elmélet és a generalista képzés is a részét képezi, de elsősorban a praxisra, a valós életre történő felkészítésre fókuszál.

„Én komolyan hittem az értelmiségi létre történő felkészítés és a praxisorientált képzés egymásmellettiségének lehetőségében. Azt kértem a rendvédelmi szervek személyügyi szakembereitől: a harmadik év végén mondják meg azt, hogy a végzős hallgatók hová fognak kerülni a főiskolai tanulmányaik befejezését követően. A negyedik évben ennek megfelelően a bűnügyi szakirány hallgatója alapvetően bűnügyi ismereteket tanult volna, a közrendvédelmisek a saját szakterületük ismereteit tanulmányozták volna és így tovább” – hangsúlyozta Dános Valér, majd hozzátette, hogy azokra a munkakörökre akarta felkészíteni a hallgatókat, ahová később kerülnek. Az új tantervet egy empirikus oktatásmódszertani kutatással kívánta megalapozni. Maga a kutatás egy éven keresztül folyt, amelynek során munkakörelemzéseket végeztek, alapos időmérleget készítettek, felmérték, milyen elméleti és gyakorlati ismeretekre van szükség egy-egy tiszti munkakörben. Az interjúalanyok a szakmai vezetők mellett maguk a főiskolát végzett, kisebb-nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező tisztek voltak. Azt kutatták, hogy milyen szakismeretekre, képességekre, tulajdonságokra van szükség az egyes munkakörökben. Ebben az ország akkori legelismertebb oktatáskutatási vállalkozása volt a segítségükre. „Ha a mai kifejezésekkel kellene leírnom a kutatás eredményét, azt mondanám, hogy már akkor egy kompetenciaalapú, moduláris képzési rendszert dolgoztunk ki. Tehát az akkoriban jellemző, általam spekulatív tantervelméletnek nevezett koncepció helyébe a kompetenciaalapú tantervelméletet helyeztük. Azóta is hálás vagyok a kollégáknak az elvégzett óriási munkájukért, mert ez alapozta meg a későbbi, vezetőképzéssel kapcsolatos munkám szellemiségét” – fogalmazott az egykori parancsnok.

Szöveg. Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: interjú, képzés, 2017

Háromezer határvadásszal bővül a rendőrség állománya

    • hatarvadaszok honlapra

Az országban tizenegy helyszínen kezdődött meg a határvadász-képzés, melynek első két hónapjában elméleti és gyakorlati órák keretében a legalapvetőbb rendészeti ismereteket sajátítják el a leendő határvadászok, akik munkaviszonyban állnak, a második hónap végén 12 hónap próbaidő kikötésével a Készenléti Rendőrség hivatásos állományába, őrmesteri rendfokozatba kerülnek.

Dr. Dsupin Ottó r. dandártábornok, a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ igazgatója, a Rendőrtiszti Főiskola Határrendészeti Tanszék egykori oktatója, szakcsoportvezetője felidézte azt az időszakot, amikor 1995-ben a Határőrség Országos Parancsnokság ideiglenes szervezetében határvadász viszonylati parancsnoki feladatokat látott el. A dandártábornok elmondta, hogy éppen a napokban került a kezébe egy határőrségi kiadvány abból az időszakból, amikor a barcsi bombázás miatt a déli határszakasz megerősítése megtörtént. 1992-ben alakították meg határvadász századokat, melyben jelentős szerepet kapott tanárként, majd a BM Határőrség hadműveleti osztályvezetőjeként. 1995-ben a Drávaszabolcs és Mohács közötti hetvenöt kilométeres szakaszon volt igazán szükség akkoriban a határvadászokra.

Két évtized elteltével a Kormány 2016. augusztus 10-én döntött a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályainak 3000 fővel történő bővítéséről, melynek megvalósításaként a korábbi határrendészeti igazgatóság mellé egy újabb igazgatóságot állítottak fel, így a határvadász bevetési osztályok száma hétről tizenötre bővül. Az országos toborzás szeptember 1-jén kezdődött meg. A felvételi eljárás első szakaszában a fizikai, pszichikai és egészségügyi vizsgálatok zajlanak. Ezt a pályaalkalmassági beszélgetés követi, majd a Nemzeti Védelmi Szolgálat életvitel ellenőrzésével zárul az eljárás. A hat hónap időtartamú határvadász-képzésre folyamatosan lehet jelentkezni, a pályázatokat mindaddig várja a rendőrség, amíg a 3000 fős létszámkeret erre lehetőséget biztosít.

November közepéig 2298 fő nyújtott be a határvadász-képzésre pályázatot. Az érvényes pályázatot benyújtó jelentkezők közül eddig 574 fő kezdte meg a felvételi eljárást, akiknek az átlagéletkora 28 év. A képzést megkezdők közül 498 férfi, 76 nő. A legfiatalabb pályázó 18, a legidősebb 51 éves.

„A felvételi követelményeknek megfelelt jelentkezők a felnőttképzési rendszerben regisztrált képesítést (őr-járőrtárs rész-szakképesítés) szereznek, majd a határvadász szolgálat ellátásához szükséges kiegészítő felkészítésben részesülnek” – fogalmazott Pinczésné Kiss Klára r. ezredes, a Rendőrségi oktatási és Kiképző Központ igazgató-helyettese, a Képzés-Igazgatási Központ vezetője. Elmondta azt is, hogy a szolgálati jogviszonyukkal járó kötelezettségeiket és tanulmányi feladataikat a munkáltatóval kötött szerződések rögzítik. A szakképzésben történő részvételüket a rendészeti tanintézetekkel kötött felnőttképzési szerződésben határozzák meg.

A képzések a rendészeti tanintézetek felügyelete mellett, kihelyezett helyszíneken, a rendészeti szakgimnáziumokban folynak. Ezeket a leendő szolgálati hely, illetve a pályázó lakhelyének körzetében jelölték ki. A résztvevők maximum 34 fős tanulmányi csoportokban folytatják tanulmányaikat. A tancsoportvezetői, illetve oktatói feladatokat nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek látják el.

A képzések Budapesten 77 fővel, Debrecenben 52 fővel, Barcson 34 fővel, Kiskunhalason 58 fővel, Körmenden 23 fővel, Miskolcon 60 fővel, Nyírbátorban 71 fővel, Orosházán 63 fővel, Pécsett 50 fővel, Szegeden 56 fővel, Szolnokon 30 fővel indultak, jelenleg 556-an vesznek részt a munkában. A képzés folytatódik, november 28-án újabb 328 fő kezdheti meg tanulmányait 8 képzési helyszínen.

A résztvevők által végrehajtandó felnőttképzési program főbb ismerettartalmát a jogi-, jogalkalmazási-, rendőrszakmai elméleti és gyakorlati ismeretek, intézkedéstaktikai gyakorlatok, a rendőri kommunikáció gyakorlása, idegen nyelvű szaknyelv elsajátítása, a csapatszolgálat és testnevelés képezi. A gyakorlatorientált képzés keretében a közrendvédelemmel, a határellenőrzéssel, a menekültügyi helyzet kezelésével, erőszakos cselekmények elhárításával összefüggő szituációkban oldanak meg egyéni és csoportos rendőri fellépést igénylő feladatokat. Fő célkitűzés a rendőri szolgálat ellátásához szükséges kompetenciák kialakítása és fejlesztése. Az egyes modulok végén szervezett vizsgák lehetővé teszik a „rendőr tiszthelyettes” szakképzettség megszerzése érdekében szükséges tanulmányok folytatását is.

Dr. Dsupin Ottó r. dandártábornok az eddigi tapasztalatai alapján elmondta, hogy a megyei humánszolgálatok munkatársai a képzésszervezők segítségével biztosítják a gördülékeny oktatást. Az oktatáshoz szükséges eszközöket, tananyagokat a hallgatók számára a szervezet biztosítja. A felkészült szakoktatók jó színvonalú előadásokat tartanak, a Készenléti Rendőrségtől kijelölt szakaszparancsnokok segítik a munkájukat. „Az első ütem tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendőrség végrehajtó állománya mindent megtesz annak érdekében, hogy a feladat végrehajtása eredményes és sikeres legyen. Legkésőbb 2018 májusára háromezer határvadásszal bővül a rendőrség állománya” – hangsúlyozta az igazgató.

A Készenléti Rendőrség a budapesti és vidéki alegységekkel együtt 6000 főt foglalkoztat, a rendőrség állandó csapaterejének bázisa. Dr. Balogh János r. vezérőrnagy, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes a Bonum Publicum olvasói számára elmondta, hogy ez a létszám bővül majd újabb háromezer fővel, határvadász feladatokat látnak majd el az új kollégák. Nagy lehetőségnek tartja a szervezet életében, ugyanakkor lehetőségnek is arra, hogy bebizonyítsák, alkalmasak a beosztásukra. „A most hasonló feladatot ellátó, közel 2500 fős állománynál jóval nagyobb létszám, 5500 határvadász és bevetési rendőr gondoskodik majd a jövőben arról, hogy a magyar emberek biztonságban érezzék magukat”- hangsúlyozta a vezérőrnagy. Majd hozzátette: „A migrációs helyzet óriási terhet jelentett az állománynak, a határőrizeti tevékenység sok áldozattal, lemondással jár. A folyamatos illegális migrációs nyomás a korábbinál nagyobb rendőri erő alkalmazását teszi szükségessé, csak ilyen emelt számú élő erővel tudjuk a jövőben is biztosítani ezt az eredményességet, amit eddigi tevékenységünkkel sikerült elérnünk. A technikai védelem megerősítése is előkészítés alatt van: manőverút és olyan kerítésvédelmi rendszer épül ki a következő hónapokban, amelyek az élő erő fokozatos csökkentését teszik majd lehetővé. Jelenleg 99,6 százalékos eredményességgel tartjuk határon kívül az illegális migránsokat egy 17 kilométeres határszakaszon. Azonban készen kell állnunk arra, hogy az illegális határátlépések új módszereire azonnal reagálni tudjunk. Ez egy folyamatos elemző-értékelő munkát követelő tevékenység. A ránk nehezedő nyomás állandó, ha csak pici rés lenne a pajzsunkon, órákon belül óriási tömegek gyűlnének össze és áramlanának az ország területére.”

Balogh János a határvadász-képzés budapesti megnyitóján hangsúlyozta: „Hazánk nemzetközi kötelezettségei szükségessé teszik, hogy eleget tegyünk az illegális migráció által kiváltott rendészeti kihívásoknak, és a kollégák tanúbizonyságát adják felkészültségüknek, és humanitárius elkötelezettségüknek. A határvadász szolgálat különösen jó fizikai kondíciót, a fáradalmak elviselésének képességét, a szellemi terhelés tűrését igényli, ugyanakkor jogszerű és emberséges fellépést követel meg, amelyre a megkezdődő képzés felkészíti a hallgatókat.”

Dr. habil. Varga János ny. hőr. ezredes, a Rendészettudományi Kar tanszékvezető főiskolai tanára elmondta, hogy a Határrendészeti Tanszék közvetlenül nem vesz részt annak a háromezer rendőrnek a képzésében, akik határvadászként fognak végrehajtó szolgálatot teljesíteni hazánk és az EU külső határainak őrzése során. A közvetett szerepük viszont sokirányú, hiszen azok a rendőrtisztek lesznek a kiképzőik, akik a tanszék volt hallgatóiként szerezték meg azt a tudást, amelyet át fognak adni az új kollégáknak. Kiemelte, hogy emellett tudásbázissal is rendelkezésre állnak. „Éppen két hete keresett meg egy volt hallgatónk, aki új beosztásba került, az lett a fő feladata, hogy a határvadászok kiképzésében a határőrizeti, határrendészeti, igazgatási, idegenrendészeti részképzések felelős tisztjeként vegyen részt a megkezdett munkában. Segítséget kért ahhoz, hogy ismereteit a tanszékünkön felfrissítse.” – jelentette ki a tanszékvezető, aki a szükséges tananyagokat, jegyzeteket, foglalkozási terveket és személyes tapasztalatait átadta számára. Varga János a nevelés fontosságát elengedhetetlennek tartja a határvadászok képzése során is. A rendészeti mestervezetői szakon 2010 óta évente szerveznek olyan törzsvezetési gyakorlatokat, amelynek tárgya a tömeges méretű migráció rendészeti kezelése. Ennek során azok a határrendészeti szakképzést nem kapott rendőri vezetők is jobban megismerhetik azokat a problémahelyzeteket, amelyeket a határrendészeti feladatok végrehajtása során kénytelenek átélni, illetve a kihívásoknak parancsnokként megfelelni. Az RTK-n a rendészeti mestervezetők számára oktatják az integrált határigazgatás tantárgyat is, amelynek lényege a határigazgatás végrehajtása, fejlesztése érdekében rendelkezésre álló lehetőségek rendszerbe foglalása, ahol a rendszer működésének kulcsfogalmai az együttműködés, a koordináció és a kommunikáció. Fontosnak tartják a tanszék oktatói a határrendészeti tudományos közélet támogatását ezen a területen is, az MRTT Határrendészeti Tagozata már tárgyalta azt, hogy a rendőrségnek milyen képzési feladatok adódhatnak a tömeges méretű migráció kezelése során.

Szöveg. Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: képzés, rendészet, 2016

Helyszínelők képzése az RTK-n

    • helyszinelok 3
    • helyszinelok 4
    • helyszinelok 1
    • helyszinelok 5
    • helyszinelok 2
  • Előző
  • Következő

A Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) és a Rendészettudományi Kar között létrejött együttműködés keretében a FÖRI tíz munkatársának a részvételével az RTK-n rendezték meg a hét hetes baleset- és káresemény-helyszínelői képzést.

Az oktatás során a résztvevők átfogó büntető-, szabálysértési-, és közigazgatási jogi valamint kriminalisztika ismereteket szereztek. Tekintettel arra, hogy a FÖRI munkatársai rendszeres kapcsolatba kerülnek a közlekedésben résztvevő állampolgárokkal, egy kommunikációs tréning is része volt a képzésnek.

Dr. Major Róbert r. ezredes PhD egyetemi docens, a Közbiztonsági Tanszék vezetője, a képzés koordinátora hangsúlyozta, hogy a 168 tanórás tanfolyam foglalkozásainak jelentős része gyakorlatokból állt. Az írásbeli és a szóbeli vizsgán a résztvevők elméleti tudásukról, a gyakorlati vizsgarész során az elsajátított gyakorlati fogásokról adtak számot. Valamennyi résztvevő eredményes vizsgát tett. A vizsgabizottság elnöke Hermann Gábor, a FÖRI szolgálati igazgatóhelyettese volt, a bizottság munkájában tagként Dr. Major Róbert r. ezredes, Csatai Tamás r. őrnagy, az ORFK munkatársa és Murbán Roland működtek közre.


Megalakult a Rendészeti elsősegélynyújtó csoport

    • elsosegely nyujtok emblema
    • 002 resize
    • 003 resize
    • 004 resize
    • 005 resize
    • 006 resize
    • 007 resize
    • 008 resize
  • Előző
  • Következő

„A Rendészettudományi Kar Rendészeti elsősegélynyújtó csoport létrehozásának célja a hallgatók egészségügyi szakmai képzése, kiemelten a rendvédelmi feladatokkal összefüggő elsősegélynyújtás, illetve az ezzel kapcsolatos parancsnoki tevékenység gyakorlása” - hangsúlyozta Pánczél Mátyás r. törzszászlós, szakképzett mentőápoló, csoportparancsnok, a Rendvédelmi Tagozat rendészeti kiképzője hozzátéve azt, hogy a csoport közvetlenül a Rendészettudományi Kar dékánjának az alárendeltségében tevékenykedik, a szakmai vezető Dr. habil. Kóródi Gyula tü. o. alezredes, a Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék egyetemi docense. A titkári feladatokat Mészáros Bence harmadéves, bűnügyi szakirányú hallgató látja el.

„Örülök, hogy megalakult az elsősegélynyújtó csoport; sok hasznos dolgot tanulunk, amit nemcsak a rendészeti munka, hanem az élet bármely területén tudunk alkalmazni. Nagyon jó a közösség, örülök, hogy a tagja lehetek!” - jelentette ki Panyik Orsolya másodéves, bűnügyi szakirányos hallgató. 

A csoport közel harminc főből áll, akik a tanórákat követően, heti egy alkalommal vesznek részt a foglalkozásokon, ahol az elsősegélynyújtás rendvédelmi sajátosságait figyelembe véve elméleti és gyakorlati oktatás zajlik, melynek keretében célirányosan foglalkoznak a rendvédelmi szituációk elemzésével és azok gyakorlásával. A csoport tagjai közül,  akik korábban az alapfelkészítés, valamint az országos szintű egészségügyi versenyekre történő tréningek során már találkoztak a csoportot vezető személyek által tartott, hasonló képzéssel, sikeresen segítettek embertársaikon a szakmai gyakorlatok és a mindennapi élet során. Így Cserpák Szabolcs, harmadéves, határrendész szakirányos hallgató, aki az 2016. évi alapfelkészítés során több mint kétszáz esetben nyújtott segítséget a tisztjelölteknek, a napokban lezajlott kari sportrendezvényen is szakszerűen látta el sérült hallgatótársát, kivívva ezzel a Honvéd Kórház orvosának elismerését. A csoport működését a Kar számos munkatársa hathatósan támogatja, növelve ezzel a képzés színvonalát.

Cimkék: képzés, 2016

Továbbra is népszerűek az RTK képzései

    • rtk logo kor
    • rtk logo emblevaval
  • Előző
  • Következő

Továbbra is az ország egyik legnépszerűbb felsőoktatási intézményei közé tartozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara az idei felvételi jelentkezések alapján, 3046-an jelentkeztek, akik átlagosan két szakot is megjelöltek.

Az RTK-n a legnagyobb, mintegy 20-szoros túljelentkezés a katasztrófavédelem alapképzési szak katasztrófavédelmi műveleti szakirányának és a rendészeti igazgatási szak igazgatásrendészeti szakirányának nappali munkarendű támogatott képzésére volt. Emellett nagyon népszerűek a rendészeti igazgatási alapképzési szak további szakirányai, illetve a bűnügyi igazgatási képzések is, néhol szintén nagyon magas, 10-15-szörös túljelentkezéssel.

Április közepétől folyamatosan megtekinthetők és ellenőrizhetők a jelentkezők eljárásban rögzített személyes adatai és a benyújtott dokumentumok. Július 12-ig lehetséges a további dokumentumfeltöltés, illetve az egyszeri sorrend- és adatmódosítás. A felvételi ponthatárokról és a felvehető létszámokról a felvi.hu weboldalon lehet majd tájékozódni július 26. után. Idén ugyanis ekkor kerül sor majd a ponthatárok megállapítására.

Cimkék: képzés, 2016

Légiközlekedés védelmi tisztek képzése

    • legivedelmi 4
    • legivedelmi 1
    • legivedelmi 3
    • legivedelmi 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közlekedési Hatóság, valamint a Rendészettudományi Kar és jogelődje közötti évek óta tartó tartalmas és sikeres együttműködés keretében néhány év szünet után ismételten légiközlekedés védelmi tisztek alapképzését rendezték meg, három tanfolyam keretében, melynek zárásaként a Ludovikán vizsgát szerveztek.

Az alaptanfolyam végén valamennyi résztvevő sikeresen teljesítette a vizsgakövetelményeket a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal által szervezett légiközlekedés védelmi tiszti tanfolyamon. A kiadott tanúsítvány értelmében a végzettek jogosultak „légiközlekedés védelmi tiszt” cím viselésére és védelmi vezetői munkakör betöltésére.

A Vizsgabizottság elnöke Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár volt. A vizsgabizottság munkájában tagként működött közre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében Keszthelyi Zoltán, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivataláról Tóth Nóra osztályvezető, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság képviseletében Macsári István r. alezredes osztályvezető, a Rendészettudományi Karról pedig Dr. Major Róbert r. ezredes tanszékvezető, és Dr. Kovács Sándor r. ezredes, c. egyetemi docens.

Cimkék: képzés, vizsga, 2016

Elindult a rendvédelmi szóvivő képzés az NKE-n

    • mikrofon szovivo

Az elmúlt évtizedekben átalakult a hazai hírszolgáltatás, szinte nincs híradó bűnügyi hírek nélkül. Azaz nem telik el olyan nap, hogy ne szólalnának meg rendvédelmi területen dolgozók a magyar médiában. A szakszerű megszólalások azonban nem mindig közérthetőek, nem véltetlen, hogy felmerült az igény a változásra.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes szakfelelős

Az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézete (VTKI) intenzív, médiakurzusokon túlmutató, minőségjavulást eredményező felkészítést biztosít a rendvédelmi szóvivők számára. A VTKI alapfeladata, hogy biztosítsa a szakirányú továbbképzések teljes körű megszervezését: a regisztrációs, felvételi eljárással, a képzés megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos adminisztrációs, oktatásszervezési és hallgatói szolgáltatás-szervezési feladatokat. A szakirányú továbbképzési szakok célja, hogy a hallgatók bizonyos szűkebb közszolgálati területeken széles horizontú, multidiszciplináris, elmélyült ismereteket szerezzenek. Ezek a képzések azoknak ajánlott, akik már rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, de frissíteni, bővíteni szeretnék ismereteiket, képességeiket, illetve a szakterületükön belül szeretnének egy-egy speciális területen további tanulmányokat folytatni. A továbbképzés egyaránt szolgálhatja a munkaerőpiacra való bekerülést, visszakerülést, illetve a munkaerőpiac jobb pozícióinak elérését. Az elmúlt évek folyamatosan zajló fejlesztéseinek köszönhetően tovább szélesedett a VTKI képzési palettája olyan képzésekkel, amelyek az elektronikus információbiztonság, a közszolgálati humán szervezés, az önkormányzati feladatellátás területén nyújt specializált, gyakorlatorientált ismereteket.

A rendvédelmi szóvivő szakirányú továbbképzési szak a mai napon huszonhárom hallgatóval elindult. A rendvédelmi szóvivő szakirányú továbbképzési szak fő célja, hogy a rendvédelmi területen dolgozók olyan felkészítést kapjanak, amellyel lehetővé válik az elmúlt évtizedekben átalakult hazai hírszolgáltatáshoz, a rendvédelmi szervezetek belső és külső nyilvánosságigényéhez, a média nyelvéhez alkalmazkodni képes, szakszerű és minőségi közszolgálati információközlés. Az egyéni fejlesztési igényeket figyelembe vevő képzés a hallgatókat alkalmassá teszi a szervezeten belüli és azon kívüli szóvivői feladatok magas színvonalú ellátására, a hagyományos és az új médiafelületek párhuzamos használatára. A két féléves kurzuson nagy hangsúllyal jelenik majd meg a hallgatók kiscsoportos médiakommunikációs hatékonyság-fejlesztése és személyes kompetenciafejlesztése.

Csiszér-Kovács Viktória r. ezredes, az ORFK szóvivője a honlap olvasóival megosztotta a jó rendőrségi szóvivő ismérveit: olyan szakmai, kommunikációs és önismereti kompetenciákkal rendelkezik, ami képessé teszi a közvélemény hiteles, pontos, magabiztos és gyors tájékoztatására. Munkája során fontos az együttműködési képesség kialakítása a rendőri vezetőkkel, beosztottakkal és újságírókkal egyaránt és elengedhetetlen a szervezethez való lojalitás.

„Szolgálati szabályzatunk 2013-ban önálló szolgálati ággá emelte a kommunikációt, ezzel a lépéssel elismerték munkánk nélkülözhetetlen fontosságát. Az országban jelenleg közel százan dolgozunk ezen a területen. Nagy a fluktuáció, csak az igazán elhivatottak maradhatnak, akik tisztában vannak azzal, hogy ez a szakma nemcsak a kamerák előtt való szereplésről szól, ugyanis a nyilatkozattétel a munkánknak mindössze tizenöt-húsz százalékát teszi ki. A megjelenés egy folyamat végterméke, amelyet sokszor hosszú előkészítő munka előz meg”- hangsúlyozta az ezredes. Majd hozzátette: „Egy rendőrségi szóvivő elsősorban rendőr, de újságírónak is kell lennie, és egy kicsit az állampolgárok szemszögéből is - akiknek az üzeneteink szólnak - látnia szükséges az általa képviselt szervezetet. Ehhez az összetett szerephez és látásmódhoz összetett tudásanyag elsajátítására van szükség. Ezért tartom fontosnak, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elinduljon egy olyan képzési lehetőség számunkra, ahol új – kifejezettem a saját szakmai igényeink szerint összeállított - ismeretanyagra tehetünk szert, felismerhetjük, majd javíthatjuk hiányosságainkat, bővíthetjük tudásunkat.”

Hamarosan szakújságírói továbbképzések is indulnak

A rendészeti szóvivők mellett, a rendészettel foglalkozó szakújságírók is részt vehetnek szakirányú továbbképzésen, amely közszolgálat-specifikus média- és kommunikációs ismeretek, készségek, másrészt a speciális rendészeti szakmai ismeretek, készségek elméleti és gyakorlati oktatását célozza. A képzés célja a rendészeti területen a médiakommunikáció és az újságírás színvonalának emelése, a szakszerű és közérthető kommunikáció erősítése.

A szak elvégzése kifejezetten ajánlott olyan újságírók számára, akik a rendészeti híradások területén dolgoznak vagy szeretnének dolgozni a jövőben. Az itt megszerzett ismeretekkel rendészeti szakújságírói eszköztáruk is nagymértékben bővül, és a gyakorlatban is jól használható tudást szerezhetnek. A képzésen részt vevők a kapott új típusú szemléletmód és médiaismeretek birtokában végezhetik munkájukat a hazai médiapiacon. Közreműködésükkel javulhat a rendészeti szervezetek megjelenítése a médiában, valamint az ott közvetített információk szakszerűsége és közérthetősége.

Az elmúlt időszakban a magyar közpénzügyi rendszer is komoly változáson ment keresztül köszönhetően a fegyelmezett és következetes közpénzpolitikának. A fiskális és monetáris intézmények, továbbá a vállalkozások, háztartások jövedelem-, tőke-, kapacitás tényezői mind megváltoztak, s ezekkel a változásokkal nemhogy a lakosság, de sokszor a magyar média képviselői sem tudtak lépést tartani. Ezért született meg az igény arra, hogy a pénzügyi szakújságírói szakirányú továbbképzést indítson az NKE új típusú pénzügyek ismeretével, és az ehhez igazodó újságírói módszertannal.

A közpénzügyi szakújságíró szakirányú továbbképzési szak részben az objektív média- és kommunikációs ismeretek, készségek, részben pedig a speciális pénzügyi és makrogazdasági szakmai ismeretek, készségek elméleti és gyakorlati oktatását célozza. A szak elvégzése olyan gyakorlott újságírók számára kifejezetten ajánlott, akik a pénzügyi híradások területén dolgoznak vagy szeretnének dolgozni a jövőben. Az itt megszerzett ismeretekkel közpénzügyi szakújságírói eszköztáruk is nagymértékben bővül, és a gyakorlatban is jól használható tudást szerezhetnek. Természetesen más irányú alapdiplomával rendelkezők számára is ajánlott a képzés, akik a pénzügyi, makrogazdasági kérdések iránt érdeklődnek, és elkötelezettséget éreznek a szakmai közönség objektív tájékoztatására. Az elsajátított ismeretek és készségfejlesztő kurzusok segítségével a hallgatók képessé válnak a pénzszektoron belüli és kívüli rugalmas kommunikációra, a hagyományos és az „új” médiafelületek párhuzamos használatára és a technológiai kihívások kezelésére. A hallgatók személyre szabott felkészítést kapnak a humán-erőforrás kiválasztásban és szervezetfejlesztésben használatos módszerek segítségével, ezáltal is javítva kommunikációs hatékonyságukat. A képességek fejlesztése területén prioritásokként érvényesülnek az elemző képesség, az információ rendszerező képesség, a nemzetközi komplexitás, a jó külföldi gyakorlatok ismerete, és alkalmazása, valamint a gazdasági kérdések felfogása, összefüggések meglátása.

Az új szakirányú továbbképzések első évfolyama várhatóan 2016 szeptemberétől indul majd.

Cimkék: képzés, 2016

Baleset- és káresemény-helyszínelői képzés

    • bkk emu 3 680 453 s
    • dsc 0258k
    • dsc 0233k
    • dsc 02511k
  • Előző
  • Következő

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Rendészettudományi Kar között létrejött együttműködés keretében második alkalommal rendezték meg a baleset- és káresemény-helyszínelői képzést, melyen a BKK nyolc munkatársa is részt vett.
A hét hetes oktatás során a résztvevők átfogó büntető-, a szabálysértési-, közigazgatási jogi és kriminalisztika ismereteket szereztek. Tekintettel arra, hogy a BKK munkatársai rendszeres kapcsolatba kerülnek a közlekedésben résztvevő állampolgárokkal, egy kommunikációs tréning is része volt a képzésnek.
Dr. Major Róbert r. ezredes PhD egyetemi docens, a Közbiztonsági Tanszék vezetője, a képzés koordinátora hangsúlyozta, hogy a 168 tanórás tanfolyam foglalkozásainak jelentős része gyakorlatokat is tartalmazott. Az írásbeli és a szóbeli vizsga alkalmával a résztvevők elméleti tudásukról és az elsajátított gyakorlati fogásokról adtak számot, melynek során valamennyi résztvevő eredményes vizsgát tett. A vizsgabizottság elnöke Kalmár Attila, a BKK forgalomfelügyeleti vezetője volt, a bizottság munkájában tagként  Mészáros Gábor r. alezredes a Közbiztonsági Tanszék tanársegédje, Csatai Tamás r. őrnagy, az ORFK munkatársa, valamint Murbán Roland működtek közre.

Cimkék: BKK, képzés, 2015

Negyedik éves a migrációs képzés az RTK-n

    • 4ev migracios
    • 4ev migracios3
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar Bevándorlási és Állampolgársági Tanszékének gondozásában folyó migrációs képzés idén negyedik éve képez a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal  (BÁH) számára szakembereket, az első végzett évfolyam 2015 nyarán állt munkába. A hallgatók tanulmányi ösztöndíj-szerződést kötnek a Hivatallal, melynek értelmében tanulmányi kötelezettségeik sikeres teljesítése esetén a BÁH alkalmazásába kerülnek.

A rendészeti igazgatási alapszak migrációs szakirányának hallgatói az egyetemi tanulmányaik első napjaiban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalba látogattak el, ahol Dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, mb. oktatási dékánhelyettes köszöntőjében a nyelvtudás fontosságát hangsúlyozta. Tájékoztatójában Dr. Csire Péter, a Személyügyi Főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy a Hivatal vezetése minden évben örömmel fogadja az első évfolyamos hallgatókat, hiszen az elmúlt három esztendőben azt tapasztalták a szakmai gyakorlatok teljesítése során, hogy a szakirány hallgatói precízen végzik munkájukat, és konstruktív hozzáállásukkal bizonyítják rátermettségüket, szakmai tudásukat, így a különböző szervezeti egységek munkatársai, vezetői örömmel várják vissza őket az oklevél megszerzését követően is.

Cimkék: képzés, 2015

Az RTK képzései a legnépszerűbbek

    • Az RTK képzései a legnépszerűbbek

Idén július 23-án hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Ebben az évben ismét megrendezik a Pont Ott Partit, amelynek a helyszíne ezúttal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusa lesz. Az Orczy-kertben kerekasztal-beszélgetések, koncertek, játékok, értékes nyeremények várják az érdeklődőket. A hagyományokhoz híven idén is az este 8 órától kezdődő Ponthatár Show lesz a rendezvény csúcspontja, ekkor a kivetítőn megjelennek majd az idei ponthatárok.

Az NKE karai közül idén is a Rendészettudományi Kar (RTK) által meghirdetett képzésekre jelentkeztek a legtöbben, összesen 6698-an.

Az alapképzések közül a bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozói szakirány volt a legnépszerűbb, erre összesen 990-en pályáztak. Nappali képzésben mintegy 400-an jelentkeztek a rendészeti igazgatási szak közlekedésrendészeti, valamint a rendészeti igazgatási szak határrendészeti szakirányára. A rendészeti vezető mesterképzésre összesen 226-an jelentkeztek.

A nappali tagozatos rendészeti képzések esetében a felvételi a fizikai alkalmassági vizsgálattal kezdődött, ezt idén 1570 jelentkezőből 840-en teljesítették. Akik ezen sikeresen túljutottak, az egészségügyi, valamint pszichológiai alkalmasságukat is vizsgálták. Idén először került sor a biztonsági szakirányra jelentkezők pszichológiai alkalmassági vizsgálatára, amelyet az RTK Magatartástudományi Tanszéke végzett el.  Az alkalmassági vizsgálatokat 3 fős bizottságokban történő pályaorientációs beszélgetések követik. A felvételihez szükséges pontszámot elért leendő hallgatók életvitelét is ellenőrzik még a tanulmányaik megkezdése előtt.

Az NKE megalakulása óta a hagyományos rendészeti tisztképzés megújult. A hat szemeszteres alapképzés (BA) belügyi alapmodullal kezdődik, amely biztosítja, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos állományába lépők egységesen sajátítsák el a közös ismeretanyagot. Az egyetem mind a négy karán, így a RTK-n is már két évvel ezelőtt létrejött az „egységes egyetemi közös modul”, amely a majdani átjárhatóságot biztosítja a hivatásrendek között.

A hallgatók a képzés során elméleti és gyakorlati tudást szereznek, amelyet a rendvédelmi szerveknél töltött szakmai gyakorlatokon tudnak elmélyíteni, ha a szükség úgy hozza, a veszélyhelyzet kezelésének feladataiban is részt vesznek. Az RTK arra is figyelmet fordít, hogy a hallgatók elsajátítsák a rendvédelmi szervek tisztjeitől elvárt magasabb erkölcsi értékeket, magatartásformákat, és azokat magukénak vallják.

A végzett hallgatók a diploma megszerzése után tiszti kinevezést kapnak és a rendvédelmi szerveknél végzettségüknek megfelelő beosztásokat töltenek be. Három év gyakorlatban töltött idő után felvételizhetnek a rendészeti vezető mesterképzésre, vagy specializálódhatnak a kar valamely továbbképzési szakán.

Az NKE-n zajló tudatos intézményfejlesztés következményeként szeptember elsejével létrejön a Rendészettudományi Karon a Magatartástudományi Intézet és a Kriminalisztikai Intézet is. Ez a két kutatóműhely biztosítja a szervezeti kereteket ahhoz, hogy a jövő magyar bűnüldözői a nemzetközi színvonalnak megfelelő legkorszerűbb tudást sajátíthassák el.

Cimkék: képzés, 2015

Képzés indult rendészeti felsővezetőknek az NKE-n

    • kepzes indult rendeszeti felsovezetoknek az nke n 680 451 s
    • kepzes indult rendeszeti felsovezetoknek az nke n 1 680 451 s
    • kepzes indult rendeszeti felsovezetoknek az nke n 2 680 451 s
    • kepzes indult rendeszeti felsovezetoknek az nke n 3 680 451 s
  • Előző
  • Következő

„Államreform és fejlesztések a közszolgálatban” címmel tartottak rendészeti felsővezetőknek minősített vezetőképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az eseményen Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora a magyar államreform alapkérdéseiről tartott előadásában a többi között elmondta, hogy a magyar állam reformja nem egyszerűen jogi szabályozás, hanem kulturális, gondolkodásbeli és paradigmaváltás kérdése is egyben. Véleménye szerint minden állami és közigazgatási reformnak a jogszerűségre, hatékonyságra, célszerűségre és a demokratikus elvekre kell épülnie.

Dr. Kis Norbert, a kormányzati és a közszolgálati hatékonyság méréseinek és értékeléseinek eredményeiről szólt. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy a „jó kormányzás” tekintetében fontos mutatók az életminőség-elégedettség, a biztonság, a fenntarthatóság és a társadalmi bizalom. Kis Norbert a biztonsági hatásterületek vizsgálatával kapcsolatban kiemelte a külső biztonságot, a közbiztonságot, a katasztrófavédelemmel összefüggő biztonsági kérdéseket, a jogbiztonságot, a kormányzás átláthatóságát és a létbiztonságot. A lakosság közbiztonság érzetével összefüggésben szólt arról is, hogy a TÁRKI felmérése szerint javult a rendőrség bizalmi indexe.

Zsigmondné dr. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésért felelős államtitkára a 2014 és 2020 közötti magyar fejlesztéspolitikai irányairól tartott előadást a vezetőképzés résztvevőinek. Az államtitkár a Közigazgatási és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programmal kapcsolatban elmondta, hogy annak kiemelt céljai között szerepel az adminisztratív terhek csökkentése és egy átlátható, szolgáltató szemléletű közszolgálat megteremtése.

Prof. Dr. Csath Magdolna, az NKE magántanára „Hogyan lesz a fejlesztésből fejlődés: versenyképességi kockázatok és kihívások” címmel tartott előadást. A versenyképesség rendszerével kapcsolatban az előadó beszélt a kulturális tőkéről, a nemzeti sikerről, az infrastruktúráról, a kormányzás minőségéről, illetve a társadalmi tőkéről, vagyis a társadalmi kohézióról, együttműködésről.

Cimkék: képzés, 2015