Szűkítés



Kiválasztott Címke

könyvbemutató

Minden Címke 278


Jelenleg 23 bejegyzés található könyvbemutató cimkével

Könyvbemutató az alumnisok doktori munkáiból

    • img 20170609 161900
    • img 20170609 154528
  • Előző
  • Következő

A Doktoranduszok Országos Szövetség, Alumni Osztályának szervezésében 2017. június 9-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika főépület, Zrínyi termében tartott könyvbemutatón mutatta be a „Studia Doctorandorum Alumnae-Válogatás a DOSz Alumni Osztály tagjainak doktori munkáiból” c. doktori munkák válogatás kiadványának második kötetét.

A két kötetes könyvben öt volt doktorandusz doktori disszertációjának monográfiája kapott helyet. A megjelenteket Dr. Szabó Csaba r. őrnagy az NKE-RTK oktatója a DOSZ Alumni Osztály elnöke köszöntötte, aki egyúttal a kötet szerkesztője is. Az őrnagy úr az összetartás fontosságára, valamint a pályakövetésre és a tudomány szeretetére hívta fel a figyelmet. Az oktató kihangsúlyozta, hogy megtiszteltetés, hogy az NKE megújult épületében kerül bemutatásra a kötet, mivel egy NKE-s oktató doktori munkája is megtalálható a kötetben.

A könyvbemutatón Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy (nyá) az NKE-RTK dékánja köszöntötte a meghívott vendégeket. Dékán úr köszöntőjében a kötet szerzőinek tudományos eredményeit, valamint a kötet fontosságát emelte ki. Kihangsúlyozta, hogy ez a kezdeményezés nagyon fontos hiszen így a doktori disszertációk szélesebb körben is ismerté válnak. 

Ezt követően József Attila: Bűn c. versének zenés feldolgozását Iván Dominik az NKE-RTK, biztonsági szakirány I. éves hallgatójának előadásában hallgathatták meg a résztvevők.

Ezt követően a könyvbemutató díszvendége Dr. Lőrincz L. László író, műfordító, orientalista keletkutató, a nyelvtudományok kandidátusa köszöntötte a megjelenteket. Az író a tudományos életéből tartott élménybeszámolót, amely során elmesélte a kandidátusi disszertációja megírásának kalandos történetét, amely Bonn városától a Vietnámi Népköztársaságig bejárta szinte a fél világot.

Ezt követően a kötet szerzőinek a munkásságának és a doktori disszertációknak a bemutatására került sor. Dr. Dénes Levente, tanszékvezető, egyetemi docens, a Soproni Egyetem, Faalapú Termékek és Technológiák Intézetének oktatója, Dr. Bencsik Balázs szerző munkásságát mutatta be. Dr. Ördögh Máté a Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar - Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék oktatója, Dr. Jevcsák Melinda szerző munkásságát méltatta. Dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes, egyetemi docens, az NKE-RTK Kriminológiai tanszék oktatója Dr. Pirger Tamás és Dr. Sivadó Máté szerzők munkásságát és tudományos eredményeit mutatta be. Végezetül Dr. Csiszárik-Kocsir Ágnes egyetemi docens az Óbudai Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, intézetigazgató helyettes asszony méltatta Dr. Varga János szerző eddigi munkásságát és az elért közös tudományos eredményeket.

A kötet szerzői: Dr. Bencsik Balázs (Soproni Egyetem), Dr. Jevcsák Melinda (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola), Dr. Pirger Tamás (Soproni Egyetem), Dr. Sivadó Máté (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), Dr. Varga János (óbudai Egyetem).  


A Csatáry-ügy a dokumentumok tükrében

    • csatary konyvbemutato kep1
    • csatary konyvbemutato
  • Előző
  • Következő

Verbovszki Sándor ny. r. százados a Rendészettudományi Karon mutatta be aKassa árnyékában – A Csatáry-ügy a dokumentumok tükrében című könyvét. Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár köszöntő gondolataiban felidézte, hogy 1920-ban államosították a rendőrséget, amelynek tiszti kara 1920 után a fogalmazói és a felügyelői karból állt. Emlékeztetett arra, hogy 1922-ben szaktanfolyami rendszerben tanultak először a leendő rendőrtisztek. Elmondta, hogy 1944. március 19-én megszállták a németek Magyarországot, majd a 2300/1944-es Miniszter Elnöki rendelettel rendszeresítették a rendőrségnél a rendfokozatokat.

Utalt Rédey Miklós A rendőri szolgálat vezérfonala című könyvére, amely az első világháború alatt 1916-ban jelent meg. A szerző ekkor már tapasztalt rendőrtiszt volt és tollforgató rendőrtudós. A könyvében az ars poétikáját fogalmazta meg, leírta, hogy ki lehet rendőr és milyen követelményeket kell támasztani a rend őreivel szemben. Sallai János a jó rendőr 10 parancsolatát idézte a könyvből:

  1. Légy hű és kötelességtudó
  2. Légy erős
  3. Légy józan és mérsékletes
  4. Légy szorgalmas
  5. Légy tapintatos
  6. Légy lelkiismeretes
  7. Ne légy részrehajló
  8. Légy emberséges
  9. Ne légy túl érzékeny
  10. Légy talpig ember


A professzor úgy véli, a fentiek a mai napig érvényesek és aktuálisak a rendőri testület minden tagja számára.

Verbovszki Sándor elmondta, hogy könyve arról az időszakról szól, amikor 1944. március 19-én a német hadsereg megszállta Magyarországot, és néhány héttel később Kassán keresztül megkezdődött a magyarországi zsidóság deportálása, amely érintette a Kassa környéki zsidók jelentős részét is. A kötetét bemutató előadásában felidézte, hogy Szálasi Ferenc október 15-i hatalomátvételét követően  újult erővel folytatódott a zsidók, a politikailag másként gondolkodók üldözése és likvidálása.

„Ennek, a Kassán 1941 júliusától 1945. január 18-ig terjedő időszaknak lett kényszerű főszereplője dr. Csatáry László” - fogalmazott az író hozzátéve azt, hogy Csatáry László 1942 őszétől 1944. október végéig két évet szolgált segédfogalmazóként Kassán, a rendőrkapitányság állományában. Mivel a rendőrségen ő beszélte anyanyelvi szinten a német nyelvet, dr. Horváth György, Kassa akkori rendőrkapitánya a tolmácsolással és a német parancsnoksággal történő összekötő tiszti feladattal bízta meg. Feladata a magyar rendőrség és a német egység vezetője közötti információk közvetítéséből állt, így mind a rendőrségen, mind a városban az ő neve vált ismertté és maradt meg ez által sokak emlékezetében. Nevét a háborút követően a Magyarországon dr. Horváth György volt kassai rendőrfőkapitány-helyettes ellen lezajló népbírósági eljárásban is felhasználták. Csehszlovákiában pedig kollaboráció és fasiszta megszállás bűncselekmény elkövetése miatt, mint volt magyar kassai rendőrkapitány ellen indult népbírósági eljárás, melyet halálos ítélettel zártak le. Verbovszki Sándor elmondta, hogy 2012-ben kezdődött el Csatáry László kálváriája. A könyvében ismertette, hogy kutatásai során arra jutott, milyen ellentétesek voltak azok a vádak, gyanúsítások, amelyet neki Csatáry Lászlónak felróttak. Majd a kriminalisztikai és jogi anomáliákról beszélt. Felidézte, hogy Csatáry László 2013-ban, egy gyors lefolyású tüdőgyulladásban hunyt el.

A könyv írója 1982-ben szerelt fel a BRFK XII. kerületi Rendőrkapitányság állományába bűnügyi nyomozó őrmesterként. Elmondása alapján minden bűncselekmény nyomozásában részt kellett vennie függetlenül attól, hogy mely szervezet hatásköre, vagy illetékessége volt az ügy. 1986-ban a zászlósképző iskola elvégzése után a BRFK Bűnügyi Osztály, Vagyonvédelmi Alosztályra helyezték át, ahol mindegyik alosztály munkájában részt vett. Majd zászlósi rendfokozattal áthelyezték 1990-ben a Repülőtéri Biztonsági Főigazgatóság Bűnügyi Osztály Ferihegy Nemzetközi Légikikötőjébe.

Verbovszki Sándor számos képzésen vett részt a Francia Belügyminisztériumtól az Egyesült Királyság kábítószer-ellenes szervezetén át egészen az FBI által szervezett tanfolyamokig. 1999-ben rendőr századosként helyezték nyugdíjba, majd 2012 tavaszáig még a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren dolgozott.

A könyv megírásának körülményeiről Verbovszki Sándor elmondta, hogy Dr. Csatáry Lászlóval Kanadából történt hazatelepülése óta, 1997-től ismerték egymást és az évek során barátság alakult közöttük. „Amikor 2012 áprilisában napvilágra került, hogy Efraim Zuroff háborús bűncselekmények okán feljelentette, majd a dokumentumok alapján egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ezekhez a neki felrótt jogsértések elkövetéséhez nincs köze, ígéretet tettem arra, hogy mindent megteszek azért, hogy kiderüljön az igazság” – hangsúlyozta Verbovszki Sándor, aki Csatáry László halála után elhatározta, hogy a fellelhető dokumentumok és bizonyítékok alapján feltárja az ügy körülményeit.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: könyvbemutató, 2017

Gyűlöletbeszéd elleni fellépés

    • online gyuloletbeszed kepzes pecs 16nov10
    • online gyuloletbeszed kepzes pecs 16nov10 en
  • Előző
  • Következő

Dr. Frigyer László r. őrnagy, a Kriminalisztikai Intézet Bűnügyi Stratégiai Tanszékének a tanársegédje részt vett a Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület, a Szubjektív Értékek Alapítvány, a Budapesti Európai Ifjúsági Központ és a PTE ÁJK Európa Központ által közösen meghirdetett Böngésző; az online gyűlöletbeszéd elleni fellépés az emberi jogi nevelés eszközeivel című kézikönyv bemutatására Pécsett megszervezett háromnapos képzésen.

„A képzés során a résztvevők egy olyan nem formális nevelési programot sajátítottak el, amely a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos emberi jogi nevelésen túl más problémák, kérdések feldolgozására is felhasználható, mindez a tanulás mellett remek alkalmat teremtett a kapcsolatok bővítésére is”- fogalmazott a tanársegéd, aki a jövőben a megszerzett ismereteket a tanórák keretein belül a hallgatóknak is átadja.


Tanulmánykötet jelent meg kutatóink munkáiból

    • tanulmanykotet 1
    • tanulmanykotet 2
    • tanulmanykotet 3
  • Előző
  • Következő

Doktori tanulmánykötetet mutattak be a Doktoranduszok Országos Szövetsége Alumni Osztályának a tagjai – Dr. Hauck Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem, Dr. Jenei Péter, a Debreceni Tudományegyetem, Dr. Schweickhardt Gotthilf, a Katasztrófavédelmi Intézet, Dr. Szabó Csaba és Dr. Vári Vince, a Rendészettudományi Kar oktatói – a Ludovikán.

Dr. Szabó Csaba PhD. r. őrnagy, az NKE-RTK oktatója, a kötetek szerkesztője és társszerzője köszöntőjében az összetartás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az őrnagy megtisztelőnek tartotta, hogy a Ludovikán mutathatták be a könyvet. Dr. Kőmíves Péter Miklós, a DOSZ általános elnökhelyettese köszöntőjében kitért a doktorandusz lét nehézségeire és szépségeire, a jelenleg zajló jogszabályi változásokra, valamint a DOSZ eddig elvégzett munkáira és jövőbeni terveire, méltatta a DOSZ Alumni Osztály sikerességét.

Dr. Schweickhardt Gotthilf PhD. alezredes életútját és doktori munkáját Dr. Muharay Árpád ny. pv. vezérőrnagy mutatta be, aki a doktori kutatások és tudományos eredmények minél szélesebb körben történő bemutatásának erejét hangsúlyozta. Témavezetőként méltatta, hogy egy sikeres pályázat keretében ilyen gyorsan sikerült megjelentetni tudományos munkákat.

Dr. Sivadó Máté PhD r. őrnagy az NKE-RTK oktatója beszélt Dr. Vári Vince PhD. r. őrnagy doktori tudományos eredményeiről, bemutatta a rendőrség relatív hatékonyságának fontosságát.

Dr. Ujházi Lóránd PhD. az NKE-HHK tudományos főmunkatársa, rákoskeresztúri plébános bemutatta Dr. Szabó Csaba PhD. r. őrnagy doktori disszertációját, aki a rendőrségi lelkipásztori szolgálat modelljét dolgozta ki. Ujházi Lóránd a doktori kutatás egyediségét és szükségességének jelentőségét hangsúlyozta ki, egyúttal kiemelte a kutatási terület további irányvonalait, majd felhívta a figyelmet a tudományos eredmények jelentőségére. 

Cimkék: könyvbemutató, 2016

Egy új könyv megjelenése mindig ünnep

    • nemzetbiztonsagi almanach
    • nemzetbiztonsagi almanach
    • nemzetbiztonsagi almanach
    • nemzetbiztonsagi almanach
    • nemzetbiztonsagi almanach
    • nemzetbiztonsagi almanach
    • nemzetbiztonsagi almanach
    • nemzetbiztonsagi almanach
    • nemzetbiztonsagi almanach
  • Előző
  • Következő

„Habent sua fata libelli- a könyveknek is megvan a maguk sorsa”- hangoztatta Prof. Dr. Patyi András Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy Szigorúan titkos?! Nemzetbiztonsági almanch című könyvének a Ludovikán megrendezett bemutatóján. Az NKE rektora úgy véli, egy új könyv megjelenése mindig ünnep.  Mint mondta, a téma rendkívül érdekes. „A nemzetbiztonsági tevékenységet - amely minden demokratikus országban szigorú kontroll alatt áll- mindig nagy érdeklődés övezi”- mondta. Hozzátette, hogy a modern kor soha nem látott eszközöket biztosít a megfigyeléshez. „Digitális világunkban az emberek szívesen osztják meg életük legapróbb történéseit is másokkal, melyekből részletes elemzések készülhetnek. Olyan mennyiségű információ és adat szerezhető meg bárkiről, ami rossz kezekbe kerülve komoly veszélyt jelenthet a szabadságra”- mondta Patyi András. A rektor kiemelte, hogy nagyra tartja a tudós tábornok munkáját, aki kitartó és elkötelezett szolgálatteljesítéssel, az NKE második legnagyobb karának elfoglalt vezetőjeként írta meg ezt az átfogó művet. „Ez követendő példa mindannyiunk számára”- mondta, majd gratulált a könyv szerzőjének.

Dr. Simicskó István beszédében példaértékűnek nevezte a szerző életútját.  A honvédelmi miniszter kiemelte, hogy Boda József mindig is elkötelezett volt országunk biztonsága iránt. „Fontosnak tartja, hogy azt az élettapasztalatot és tudást, amelyet eddig megszerzett, átadja azoknak a fiataloknak, akik hasonló indíttatásból vezérelve az NKE-re jelentkeznek”- mondta.  A miniszter szerint Boda tábornok a munkásságával jelentősen gazdagította az egyetem kincsestárát. A könyv hiánypótló, hiszen a biztonságunk érdekében szükség van a titkosszolgálatok munkájára, mindazokra, akik a nemzetünk biztonságáért dolgoznak. „Az emberiséget végigkíséri az információszerzés iránti igény, hiszen a tudáshoz megbízható adatokra van szükség, amelyek segítségével megalapozott döntések születhetnek. Az elhárító tevékenység akkor igazán eredményes, ha észrevehetetlen, miként napjainkban a terrorizmus elleni hatékony fellépés során is”- fejezte be ünnepi gondolatait Dr. Simicskó István.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, a könyv szerzője nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy a Ludovika főépületében mutatta be művét. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a könyv létrejöttében segítséget nyújtottak számára, külön is kiemelte Pintér Sándor belügyminiszter, Janza Frigyes nyugállományú rendőr vezérőrnagy biztatását, valamint Parádi József, Parádi Ákos, Botz László, Dobák Imre, Szakály Sándor, Isaszegi János, a Rendészettudományi Kar munkatársai és a családja támogatását.

A „Szigorúan titkos!”? -Nemzetbiztonsági almanch című könyv nyíltan szól a titkos információgyűjtés múltjáról, jelenéről és jövőjéről, melynek megjelenését a 21. században bekövetkezett társadalmi, politikai változások és az informatika területén bekövetkezett robbanásszerű fejlődés nemzetbiztonságot is befolyásoló hatásai tették indokolttá. A mű öt földrész és huszonkét ország nemzetbiztonsági szervezetrendszerét, az egyetemes hírszerzés és elhárítás vázlatos történetét, a titkosszolgálatok szerepét, a szolgálatok felkészítését, az általuk végzett elemző és tudományos munkát ismerteti.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: könyvbemutató, 2016

A migráció trendjei

    • migracio trendjei
    • migracio trendjei 2
    • migracio trendjei 1
    • migracio trendjei 3
  • Előző
  • Következő

Prof. Dr. Sallai János rendőr ezredes, az RTK tanszékvezető egyetemi tanára A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei című könyvét a váci Katona Lajos Városi Könyvtárban is bemutatta.

A tanszékvezető köszöntőjében elmondta: a könyv részletesen vázolja az okokat és azok kezelésének lehetőségeit. Prof. Dr. Sallai János rendőr ezredes kiemelte, hogy a társszerzővel, Dr. Ritecz György PhD nyugállományú rendőr ezredessel fontosnak tartották, hogy a migrációt – mint a globális világban, az EU-ban és hazánkban egyaránt kiemelkedő problémát – a jelenlegi állapotában mutassák be, a fogalmak és a társadalmi környezet pontos ábrázolásával. Fő céljuk volt, hogy bemutassák a jelenleg kialakult migrációs trendeket, a migráció térképét, feltárják azokat a migrációt befolyásoló tényezőket, melyek mind az oktatók és hallgatók, mind a politikai döntéshozók számára hasznosak és felhasználhatók lehetnek.

Cimkék: könyvbemutató, 2016

A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei

    • konyvbemut migr 1
    • konyvbemut migr 2
    • konyvbemut migr 3
  • Előző
  • Következő

A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei című könyvének bemutatóját a Honvédelmi Minisztériumban tartották a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely (HVK TKH) és az MH Kiképzési és Doktrinális Központ (MH KDK) Tudományos Szakkönyvtár szervezésében.

A könyv két szerzőjét, Prof. Dr. Sallai János rendőr ezredest és Dr. Ritecz György Phd nyugállományú rendőr ezredest dr. Besenyő János ezredes az MH KDK Doktrinális Elemző Értékelő Osztály osztályvezetője fogadta, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán oktató egyetemi tanárok, a határrendészet és a migráció témakörének szakértői. Az ezredes köszöntőjében elmondta: a könyv részletesen vázolja az okokat és azok kezelésének lehetőségeit. A szerzők röviden beszéltek arról, hogy mi motiválta őket a könyv megírására.

Prof. Dr. Sallai János rendőr ezredes kiemelte, fontosnak tartották, hogy a migrációt - mint a globális világban, az EU-ban és hazánkban egyaránt kiemelkedő problémát - a jelenlegi állapotában mutassák be, a fogalmak és a társadalmi környezet pontos ábrázolásával. Fő céljuk volt, hogy bemutassák a jelenleg kialakult migrációs trendeket, a migráció térképét, feltárják azokat a migrációt befolyásoló tényezőket, melyek mind az oktatók és hallgatók, mind a politikai döntéshozók számára hasznosak és felhasználhatók lehetnek.

A könyvbemutató végén a résztvevők és a szerzőpáros között interaktív beszélgetés alakult ki. A szerzőkhöz intézett kérdések azt bizonyították, hogy a migráció problémái élénken foglalkoztatják a megjelenteket. “Hogyan lehet határrendészeti intézkedésekkel megoldani a tavasszal valószínűleg újrainduló menekültáradatot? Mi lesz, ha Németországból elkezdik visszatoloncolni az általuk nem befogadott migránsokat? Mi a tapasztalatuk a szerzőknek a migránsok Európába való integrálódásával kapcsolatban? Milyen gazdasági tényezők indukálják a migrációs folyamatokat? Kinek az érdeke támogatni az Európába irányuló tömeges migrációt?”

A kérdésekre érkező válaszokból kiderült, hogy a migrációt régóta kutató szakemberek számára sincsenek egyértelmű válaszok. Ezért foglalkozik egy egész napos rendezvény keretében a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye is a migráció témakörével – hívta fel a figyelmet Besenyő ezredes a március 2-án 8.00 órai kezdettel a Stefánia Palotában “ Migráció: konfliktus vagy kooperáció? “ címmel megrendezésre kerülő konferenciára, ahol az előadások alapján szintén felmerülhetnek további érdekes kérdések és problémafelvetések.

Szöveg: MH KDK Tudományos Szakkönyvtár

Fotók: Varga Bernadett zászlós

Cimkék: könyvbemutató, 2016

Életinterjú egy élet pályájáról

    • dsc 8175 2
    • dsc 8161 2
    • dsc 8167 2
    • dsc 8171 2
    • dsc 8183 2
  • Előző
  • Következő

"A múlt megismerése nagyon nehéz és sokszor lehetetlen" - hangoztatta Prof. Dr. Finszter Géza, Csepeli György, Méhes Gábor és Marcel Fournier: Egy élet pályája – életútinterjú Szabó Dénes kriminológussal című könyv bemutatóján a Ludovika Főépületében. A kötetet Prof. Dr. Kerezsi Klára, a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője szerkesztette. Az RTK szervezésében megvalósult eseményen Finszter professzor elmondta: „Szabó Dénes egy olyan tudós, akinek a személyiségét minden, a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatónak ismernie kell. Egész életében a bűnözés által sújtott társadalmon, az emberiségen, az áldozatokon és az elkövetőkön akart segíteni. A halálbüntetés ellen érvelt annak okán, hogy a tévedés lehetősége bármikor felmerülhet. Az életműve egy egész kriminológiai iskola, melyet alkalmazott kriminológiának is nevezhetünk.” Finszter Géza család- és kalandregénynek nevezte a könyvet. Hangsúlyozta, hogy rendészettudomány nem létezne Magyarországon Szabó Dénes aktív közreműködése, szellemi tevékenysége nélkül.

Csepeli György, a kötet egyik szerzője szerint a rendszerváltás idején elvesztettük az irányt, bizalmatlanság, gyűlölködés szabadult el a világban.  Szabó Dénes mindenkor a szabadságért harcolt, "gyémánt ellenálló képességgel mindkét totalitarizmussal szemben. A jövő irányát reményeim szerint a hozzá hasonló típusú emberek fogják meghatározni."

A nemzetközi kriminológiában óriási szervezőmunkát végzett Szabó professzor Kerezsi Klára szerint, hiszen a világ minden táján dolgozó kriminológusát összefogta. "Párbeszédre késztette, készteti napjainkban az embereket, az ellenérdekű feleket is. A Magyar Kriminológia Társaság sem jött volna létre a közreműködése nélkül. Egyféle módon gondolkodunk a világról, mindig áhítattal hallgattam. Nagyon figyelt másokra, egyetemi oktatói létem során a kezdetektől erre törekedtem jómagam is."

Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes, a rendezvény moderátora Szabó András 1999-ben a Magyar Tudomány című folyóiratában megjelent  recenziójából idézett: Szabó Dénes önálló gondolkodású kanadai-magyar kriminológus és szociológus. Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok végezetül ekként jellemezte: művelt, elegáns és nagyon szerény ember volt egész életében.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: MTA, könyvbemutató, 2016

Könyv a túlélésről egy túlélőtől

    • kkkb 1
    • kkkb 2
    • kkkb 3
    • kkkb 4
    • kkkb 5
    • kkkb 6
  • Előző
  • Következő

„Egy konfliktusövezetben a körülmények nem mindennapiak” - hangsúlyozta Horváth Sándor a Rendészettudományi Karon, ahol bemutatta a Baptista Szeretetszolgálat gondozásában megjelent Túlélés című könyvét, amely békefenntartóknak, segélyszervezeteknek, utazóknak íródott. A szerző a Rendészettudományi Kar levelezős hallgatója, rendőri békefenntartó volt. A személyes biztonság vonatkozásában egyedülálló gyakorlati tapasztalatra tett szert hazánkban és a világ számos válságövezetében.

Ellenőrző listát állított össze utazóknak, írt válságövezeti konfliktusokról, terrorizmusról, túszhelyzetekben, gépeltérítés esetén javasolt viselkedésről, a terroristák gondolkodásmódjáról, embert próbáló körülményekről. A biztonságról, a filmek hamis illúziójáról, természeti katasztrófák esetén javasolt teendőkről fogalmazott meg iránymutatásokat a résztvevők számára. Felhívta a figyelmet a kommunikáció és a tájékozódás, a térképolvasás képességének, a biztonságos közlekedésnek a fontosságára.

A kiadványt Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán méltatta, aki a Rendőrség Különleges Szolgálatánál dolgozott a könyv írójával. Elmondta, hogy Magyarország 1989 óta vesz részt a békefenntartásban, a missziókból mindenki épségben tért haza. „A kézikönyv igazán aktuális, hiszen Európában a jelenlegi biztonsági helyzetben, mindazok számára segítséget nyújt, akik tudni szeretnék, mire érdemes odafigyelni, felkészülni, hogy csökkenjen annak az esélye, hogy áldozattá váljanak.”

A szerző az NKE Egyetemi Központi és Kari Könyvtárai számára 12 példányt ajánlott fel kötetéből, amelyeket a bemutatón adott át Áts Józsefnek, az RTK kari könyvtárigazgatójának.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: könyvbemutató, 2015

A másokkal megosztott tudás gyarapszik

    • somkr 1
    • somkr 2
    • somkr 3
    • somkr 4
    • somkr 5
    • somkr 6
    • somkr 7
  • Előző
  • Következő

SOM Krisztián „A magyar úti okmányok 1848-2012” című kötetének a bemutatásán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán Dr. Parádi József elnök hangsúlyozta, hogy „az elrejtett tudás csökken, a másokkal megosztott ellenben gyarapszik.” Majd bemutatta a jelenlévőknek a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság periodikáit, könyvsorozatait és tájékoztatást adott a tervezett kiadványaikról.

Dr. Bencsik Péter, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének adjunktusa méltatta a tíz éves gyakorlati tapasztalat és három éves kutatás eredményeként megjelentetett könyvet.

A kötet a „Segédtudományok a magyar rendvédelem-történet szolgálatában” című könyvsorozat első kiadványa, mely a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság közös gondozásával jelent meg és nyomtatott, valamint elektronikus formában is elérhető a Társaság honlapján, alábbi linken: http://www.szbmrtt.atw.hu/

A rendezvény moderátoraként Dr. Székely Zoltán r. őrnagy, egyetemi tanársegéd működött közre.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: könyvbemutató, 2015

Modernkori veszélyek rendészeti aspektusai

    • pecs drudvardygyorgy
    • pecs elnokseg 2015
    • pecs kozonseg 2015
    • pecs szerkesztok 2015
    • pecs zarszo 2015
  • Előző
  • Következő

Modernkori veszélyek rendészeti aspektusai címmel a Pécsi Tudományegyetemen megrendezett nemzetközi konferencia tudományos értékeit megörökítő, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XVI. számának ünnepi bemutatóján, a pécsi Püspökvár Magtár Látogatóközpontban Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára, Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök, Dr. Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese és Dr. Gaál Gyula, a kiadvány szerkesztői köszöntötték a jelenlévőket.

A kötet szerzői – többek között a Rendészettudományi Kar 14 oktatója – a társadalmi és természeti változások környezeti hatásaiból adódó veszélyhelyzetekre vonatkozó rendészeti módszereket és eszközöket tudományos igénnyel dolgozták fel. A könyv a Rendőrség Tudományos Tanácsának a támogatásával készült.

Cimkék: könyvbemutató, 2015

A világ működésképtelen és irányíthatatlan

    • garamv konyvbemut 2
    • garamv konyvbemut
    • garamv konyvbemut 1
  • Előző
  • Következő

Dr. Garamvölgyi László r. dandártábornok, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója a Bűnmegelőzés-alapú társadalom- Prevenció a XXI. században című kiadványát a Rendészettudományi Karon mutatta be. Dr. habil. Boda József vezérőrnagy, dékán örömét fejezte ki, hogy a hallgatók számára elérhetővé tette a könyvét, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az MRTT főtitkára megosztotta a résztvevőkkel a gondolatait a művel kapcsolatban, melynek során kiemelte, hogy igazán gondolatébresztőnek tartja.

„A 21. században rendkívüli kihívásokkal szembesülünk” - hangsúlyozta Dr. Garamvölgyi László r. dandártábornok. „A posztmodern társadalmak most szembesülnek azzal, hogy a jóléti társadalom végével a büntetőjogi eszközök teljesen hatástalanok a bűnözés kezelésére. A 20. századot sokan kockázattársadalomként definiálják, új típusú kockázatok jelentek meg, melyek az emberiség létét fenyegetik. Szent-Györgyi Albert már 1970-ben, az Őrült majom című könyvében arra világított rá, hogy annyira tébolyodott az emberiség, hogy el fogja önmagát pusztítani. Rendkívül kiszámíthatatlan életkép áll előttünk, miközben az agresszió egyre nő. Harag, undor, félelem, ezek a tulajdonságok jellemzőek az emberekre.”

Hozzátette: „a 21. században a tudományágak összeolvadtak, manapság néhány alaptudományág szinergiát alkot, mely azt eredményezi, hogy a tudományos fejlődés segítségével mesterségesen olyan képességekre tudunk szert tenni, amelyet az evolúció nem biztosít. Hamvas Béla szerint az emberiségnek a paradicsomban kellene élnie, aki 1963-ban utalt arra, hogy a világ működésképtelen és irányíthatatlan, koronként feldolgozta, hogy hol található a hiba forrása. Megállapította, hogy maga az ember idézi elő.” Elmondta, hogy a 21. században a bűnözési robbanás be fog következni. Ha az elmúlt kétezer évben minden megváltozott körülöttünk, csak az ember nem, akkor az embert kell megváltoztatni. Véleménye szerint a jogpozitivizmust erőltető jogszabályok hatástalanok. Amikor sok ember él együtt a tömegtársadalmakban és sok a jogszabály, a tömegek egyre többet fognak megsérteni. „Ha sok a jogszabály és sokat sértünk meg belőle, akkor nem közbiztonság, hanem közbizonytalanság lesz úrrá. A világ a mai formájában működésképtelen és irányíthatatlan. Ami elpusztíthatja, az erőszak.” Úgy véli, a 21. század kockázattársadalmában a globalizációs eszközök bűnös célú felhasználása ellen fellépni a nemzetállamoknak lesz lehetősége, ehhez erős állam szükséges és a társadalmi tőkeként működő média. „A legnagyobb veszélyt az emberi agresszióban látom. A veszélyérzet egyébként genetikailag kódolt az emberben.”

Dr. Balázs Sándor r. alezredes, a Bicskei Rendőrkapitányság vezetője szerint a szakmai kultúrához hozzátartozik ez a téma, ezért jó szívvel ajánlotta a könyvet a résztvevő hallgatók számára, akik végezetül feltehették kérdéseiket a szerzőnek.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: könyvbemutató, 2015

Könyvbemutató az RTK-n

    • felforg konyvbe 8
    • felforg konyvbe 4
    • felforg konyvbe 5
  • Előző
  • Következő

Rendhagyó jelleggel rendezte meg mintegy száz fő részvételével a Hallgatói Önkormányzat a Rendészettudományi Karon Budai-Sátha Balázs tényfeltáró előadását, melyben a rendőrség jelenkori társadalmi megítéléséről szóló Felforgatás című könyvét mutatta be. "Számos jó tanácsot, védekezési módszert hallhattunk, melyeket a mai világban egy rendőrnek elengedhetetlen ismernie, elsajátítania" - hangsúlyozta Séber Áron, a Hallgatói Önkormányzat kommunikációs referense.

Cimkék: könyvbemutató, 2015

Egy szakasz lezárult és egy új kezdődött el

    • konyvbemutato
    • konyvbemutato
    • konyvbemutato
    • konyvbemutato
    • konyvbemutato
    • konyvbemutato
    • konyvbemutato
  • Előző
  • Következő
„A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a hely szelleme által áthatott helyen, az egykori Ludovika Akadémia épületében, megbecsülve gondolunk azokra, akik egy kritikus pillanatban képesek voltak a helytállásra 1989-ben” - hangsúlyozta Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára a Visszaemlékezések a vasfüggöny lebontásáról, 1989-2014. című könyv német nyelvű megjelenésének alkalmából, a Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata által szervezett könyvbemutatón.
 
Emlékeztetett arra, hogy az első téglát a berlini falból magyarok ütötték ki, amelynek a jelentőségét nem lehet lebecsülni. „Ez a történelmi esemény a magyarok büszkesége kell, hogy legyen. Kerítésbontásról szóló könyvet mutatunk be, miközben a kerítésépítés a téma egész Európában. Ugyanakkor a belső tartalma mindkettőnek teljesen más. A régi kerítés a népeket és ideológiákat elválasztó vonalként működött, a mostani kerítés az etnikai háború jelenségére próbál válaszként szolgálni. Senki nem mondta, hogy a kerítés megoldás, sokkal inkább tüneti kezelés, a kerítés egy szükséges rossz, amely mindig is jelzésértékkel bírt.” Kiemelte: a rendészettel foglalkozók pontosan tudják, hogy mindent békésen megoldani nem lehet. „Néha be kell avatkoznunk az események menetébe ahhoz, hogy megoldás szülessen. Annak a kerítésnek akkor már nem volt funkciója. Idő kell ahhoz, hogy a történelmi igazságokat úgy tárjuk fel, ahogyan azok megtörténtek.” A kerítés az MRTT főtitkára szerint mindig csak lázcsillapítóként funkcionálhat és soha sem gyógyszerként.
 
Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes az NKE vezetése nevében örömét fejezte ki, hogy az egyetem adhatott otthont a rendezvénynek. Az akkor aktuális politikai helyzetre emlékezett és a Győrben, 2013 szeptemberében megrendezett konferenciára, mely az Elektromos Jelző Rendszer és a határzár felszámolásáról szólt. A nemzetköziesítés, a kutatási eredmények átadásának és népszerűsítésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
 
A vasfüggöny történetét mintegy száz doboz levéltári anyagból kutatta fel Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár, a kötet egyik szerzője. Véleménye szerint nincs az a hadsereg, amely ellenállna annak a gondolatnak, amelynek eljött az ideje. A vasfüggöny 1948-1990-ig határőrizeti rendszert jelzett, amely a két országot egymástól elzárta. Felidézte: 1948-ban azért valósították meg, mert az illegális határátlépés megnövekedett a nyugati határszakaszon. 
 
A kötete másik szerzője, a Győri Határőr Kerület volt parancsnoka, Vidus Tibor a szabad gondolkodást kizáró vezetés-irányítási rendszer működését elevenítette fel előadásában, amelynek során elmondta, hogy a kerítés modernizációja hatalmas költségekkel járt volna. Felelevenítette az akkor felmerült megoldási lehetőségeket, javaslatokat. „Egy szakasz lezárult és egy új kezdődött el.”
 
A könyv a Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata és Határrendészeti Tagozata által 2013 szeptemberében Győrben megrendezett, az Elektromos Jelző Rendszer és a határzár felszámolásáról szóló konferencián elhangzott előadások alapján készült.
 
A kötet szerzői: Prof. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy; Prof. Dr. Sallai János egyetemi tanár; Dr. Németh Miklós volt miniszterelnök; Dr. Bíró Zoltán irodalomtörténész MDF alapító tag; Prof. Dr. Szakály Sándor történész; Nováky Balázs a Határőrség volt parancsnoka; Vidus Tibor a Győri Határőr Kerület volt parancsnoka.
 
 
Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes
Cimkék: könyvbemutató, 2015

Történelemmel a biztonságért

    • szbmrtt 1
    • szbmrtt 11
    • szbmrtt 2
    • szbmrtt 3
    • szbmrtt 4
    • szbmrtt 5
    • szbmrtt 6
    • szbmrtt 7
    • szbmrtt 8
    • szbmrtt 9
    • szbmrtt 10
  • Előző
  • Következő

„Nehéz örökséget vettünk át a 25 évvel ezelőtti időszakban, amikor a terület elhanyagoltságát próbáltuk enyhíteni. A magyar nemzeti rendvédelem történetének a feltárása, a forrás-gondozás, a feldolgozottság és közkinccsé tétel volt a legfőbb célunk az alapításkor - hangsúlyozta Dr. Parádi József, a társaság elnöke a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság huszonöt éves évfordulójára megrendezett ünnepi eseményen, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dísztermében.

Majd hozzátette: „a szakterület művelésével, az írásos források és tárgyi emlékek feldolgozásával hozzá kívántunk járulni a magyar és az egyetemes történelem gyarapításához, rendvédelem-történeti múltunk feltárása, a tapasztalatok hasznosítása által pedig a rendvédelem fejlesztéséhez. Egyesületünk úgy véli, hogy nemzeti rendvédelem-történeti tradíciónk – elsősorban a XIX. és XX. századi hagyományaink – közkinccsé tételével a tapasztalatok megismer­tetésé­vel elősegítheti a magyar rendvédelem fejlesztését, a személyi állomány identitástudatát, ezen keresztül pedig az etikai viszonyok fejlődé­sét, valamint a lakosság rendvédelmi testületekről kialakított elképzelésének a kedvezőbbé tételét.” A Társaság tudományos alkotóműhelyeiként szakosztályok alakultak, könyvsorozatok kiadásáról döntöttek, hírlevelet, periodikát hoztak létre, melyben az elmúlt időszakban 112 szerző tollából 409 tanulmány jelent meg. Parádi József sikertörténetnek tartja a tudományos társaság létrehozását. A társaság álláspontja szerint a rendvédelem nem diszciplínát, hanem tevékenységet jelöl, amelynek elméleti alapjait számos tudományterület eredményei alkotják. „A rendvédelem-történetét gyűjtőfogalomnak tekintjük, amelybe – tértől és időtől függetlenül – beletartozik az egyetemes történelem során megvalósult valamennyi rendvédelmi modell. A különböző korok rendvédelmi modelljei és azok változásai alkotják a rendvédelem-történetet” - hangoztatta.

Elmondta, hogy a társaság él, dolgozik, eredményeket ér el. A tíz alapító tagból öten még mindig aktívan tevékenykednek, szeretik, amit csinálnak, a hazaszeretet munkálkodik a tagokban, ezért is művelik a szakmatörténetet. Idézte Szent Ágostont: „Semmi sem győz meg csak az igazság, semmi sem ment meg, csak a szeretet.” Végül a társaság jelmondatával zárta gondolatait: „Történelemmel a biztonságért”.

Prof. Dr. Patyi András gondolatait dr. Székely Zoltán r. őrnagy, a Rendészettudományi Kar tanársegédje levezető elnökként tolmácsolta a jelenlévők számára: „Ha a mindennapokat szemügyre vesszük, megbizonyosodhatunk arról, hogy a társadalom mindig produkál olyan eseményeket, amelyek rendészeti intézkedéseket vonnak maguk után. Így a mindennapi munka során hajlamosak lehetünk elfeledkezni róla, hogy milyen fontos is a történelem folyamatos, tudományos igényű kutatása. A közigazgatás-tudományban elfogadott tétel, hogy a közbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek elhárításában megnyilvánuló rendészeti tevékenység a közigazgatás legrégebbi tevékenysége, mely elemi feltétele ma az alkotmányos jogállamnak. Ez a tény azt is jelenteni hivatott, hogy a rendészettel foglalkozó tudományos munkák kiemelkedő felelősséggel bírnak. Így azok saját tudományos közösségei és fórumai is kulcsfontosságúak, mert nélkülözhetetlen környezetet nyújtanak az aktuális tudományos eredmények megvitatására, hasznosítására, a tudományos igényű munkák létrehozására.”

Dr. Sándor Vilmos Dr. Gáspár Lászlót méltatta a 65. életéve elérése alkalmából a magyar rendvédelem-történet művelése során munkássága tiszteletére létrehozott gyűjteményes kötetének ismertetése során. „Az igazság feltárására vonatkozó szándéka az egész életét végigkísérte, mindig is szenvedélyesen védte álláspontját. Szakmatörténetünk egyik kiemelkedő alkotója, akit köszönet és elismerés illet ezért. Mindig is úgy vélte, hogy a hazaszeretet korszak, rendszer és uralkodótól független, a hazaszeretet örök” - hangsúlyozta Dr. Sándor Vilmos.

„A lehetetlenből próbált egy tudományágon belüli területet létrehozni. Kinyilvánította, hogy a magyar rendvédelem-történetre szükség van, ennek élharcosa volt. Kutató, oktató és a területén elkötelezett személy. Az volt a célja, hogy a magyar múlt elhallgatott szeletét bemutassa. Szívéhez közel a dualizmus áll, amely időszakban egymásra épülő állami és nem állami szervezeteknek köszönhetően mindenütt jelen volt valaki, aki a rendre felügyelt. Hivatástörténetre egy testületnek elengedhetetlenül szüksége van, e nélkül nem lehet teljes értékűvé képezni az embereket” - fogalmazott Dr. Szakály Sándor Dr. Parádi Józsefnek a 65. életéve elérése alkalmából a magyar rendvédelem-történet művelése során munkássága tiszteletére létrehozott gyűjteményes kötetet ismertetése során. 

Dr. habil. Horváth Attila egyetemi docens a 25 éves Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság szellemi munkásságát reprezentáló gyűjteményes kötet publikációinak a bemutatásában - melyet Dr. habil. Boda József vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja és Dr. Parádi József szerkesztett - felajánlotta, hogy az ötvenedik évfordulós ünnepségen is szívesen eljön ismertetni a kötetet.

A Csendőrség-történeti tanulmányok című gyűjteményes kötet bemutatására Dr. habil. Boda József vezérőrnagy vállalkozott. Előadásában a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság társtörténelmi szervezetekkel folytatott együttműködési tevékenységét is bemutatta, melynek során a Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösséggel az együttműködésüket kiemelte. Idézte a csendőrség jelszavait is: „Híven, becsülettel, vitézül”. „A szervezetet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja és segíti. Rendészettörténeti emlékhely kialakítása van folyamatban a Ludovikán, ahol lehetőség lesz központi megemlékezések megszervezésére” - fejezte be gondolatait az RTK dékánja.

Az eseményen az együttműködő társadalmi szervezetek közül a Felderítők Társasága, a Magyar Börtönügyi Társaság, a Magyar Hadtudományi Társaság és a Magyar Rendészettudományi Társaság képviselője osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az MRTT főtitkára emlékeztetett: ha az elmúlt huszonöt évre visszanézünk és értékelünk, hatalmas fejlődést látunk, amelyhez a Társaság jelentősen hozzájárult. Elmondta, hogy fontos cél volt a rendészet elhelyezése az igazgatás rendszerén belül, hogy az megjelenhessen a közszolgálat rendszerében. „Kétszázötven éve töretlenül megy előre ez a diszciplína, melynek világító fáklyája ez a társaság” - hangoztatta Dr. Janza Frigyes.

2015-ben új tagtársak felvétele történt meg, akik bemutatkoztak az eseményen: dr. Bói László r. őrnagy, dr. Nyitrai Endre r. őrnagy és dr. Szabó Szilárd PhD. Végezetül tisztelettel adóztak a jelenlévők az elhunyt tagtársak emléke előtt.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes
Fotó: Simon F. Nándor

A rendezvényen elismerésben részesültek névsora az alábbi dokumentumból ismerhető meg:

  • SZBMRTT 25 éves jubileumi ünnepség elismerésben részesülők
  • Fájl letöltése

Az ejtőernyőzés története

    • boda konyvbemutato

Megjelent az Ejtőernyősök, leventék, sorkötelesek és sportolók - A polgári (civil) ejtőernyőzés története Magyarországon című kiadvány, a kötet szerkesztőbizottságának az elnöke Dr. habil. Boda József vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja volt. A könyv megjelenésének alkalmából a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központjában a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége kongresszust rendezett.

Érdekesség, hogy az első ejtőernyős ugrást 1306-ból jegyezték fel. Az első magyar ugró vitéz Boksay Antal volt, aki Dél-Tirol felett hagyta el a repülőt 1918. március 23-án.

Forrás: http://duol.hu/eletmod/magyar-civilek-a-levegoben-1724113


A megalkuvást nem ismerő tudós igazi karaktere

    • Finszter
    • Finszter
    • Finszter
    • Finszter
    • Finszter
    • Finszter
    • Finszter
    • Finszter
    • Finszter
    • Finszter
  • Előző
  • Következő

Az ünnepekre szükségünk van, arra, hogy megálljunk, elgondolkodjunk és összegezzünk - hangoztatta Prof. Dr. Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a Prof. Dr. Finszter Géza 70. születésnapja alkalmából megrendezett ünnepségen.

„A tudományos munkája összegezte azokat a téziseket, tételeket, amelyeket a gyakorlat során szerzett, ő a rendészet leghivatkozottabb kutatója. A diákjai elismeréssel szólnak róla: kiváló előadónak, felkészült tanárnak, emberséges pedagógusnak tartják.” Majd Márait idézte: „vannak okos és bölcs emberek, akik tapasztalatokon érlelt okossággal operálnak. A tapasztalatot csak a kor hozhatja el.” Az ELTE ÁJK rektora azt kérte Finszter Gézától, hogy a bölcsességét a jövőben is a tudomány gondozására fordítsa.

Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora laudációjában elmondta, hogy mivel gazdagítja Finszter Géza tevékenysége az egyetemet. „Ő az első kutató, aki rendészettudományból szerzett MTA doktori fokozatot, ezzel utat tört egy új tudományterületnek.” Majd hozzátette: „A rendészeti tevékenység közvetlen, azonnali, szóbeli intézkedésen, magas szintű diszkrecionális jogkörön alapuló tevékenység-együttes. Minden, a rendészetről szóló gondolat, tanulmány egyben a közigazgatás-tudományt gazdagító megállapítás.” Finszter Gézára a komplexitás, a problémák átfogó, minden irányú megközelítése a jellemző. A rendészeti eszközrendszer teljességének az ismerete jelenik meg az írásaiban, ez azt üzeni a közigazgatás-tudomány művelői számára, hogy a közigazgatás más ágainak eszközrendszerét is ebben a komplexitásban szükséges vizsgálni. Ünnepi gondolatai zárásaként az egyetem szenátusa által adományozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem Aranyérme kitüntetést adott át az intézmény minden dolgozója nevében az ünnepeltnek.

Prof. Dr. Belovics Ervin, büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar egyetemi tanára a tudomány állócsillagának nevezte az ünnepeltet, akinek a szavai mögött határozott tudás áll.  „Utat tud mutatni embertársainak, kellő humorral átsegít mindenkit a nehézségeken.”

Prof. Dr. Korinek László akadémikus, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára a „Finszter Géza-jelenségről” beszélt, melyet kulcsszavakkal szemléltetett: szerénység, autonómia, szorgalom, termékenység, szolidaritás a gyengékkel és engesztelhetetlen gyűlölet a hazugok emberekkel szemben. „Tisztánlátásával, igazmondásával jobban értjük a hatalom természetét. Van okunk ünnepelni és szeretni Finszter Gézát” - fejezte be gondolatait az akadémikus.

Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere több évtizedes kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréséül 70. születésnapja alkalmából a Köz szolgálatáért érdemjel arany fokozatát adományozta Prof. Dr. Finszter Gézának, melyet Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének a tagja adott át. Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány nevében Dr. Takács Tibor r. vezérőrnagy, bűnügyi főigazgató, az országos rendőrfőkapitány helyettese emléktárgyat nyújtott át.

„Őszinte, felkészült, sokoldalú, tisztalelkű ember” - ezekkel a szavakkal köszöntötte barátját Pajcsics József ny. r. dandártábornok.

Végül Dr. Hack Péter, az ELTE ÁJK habilitált tanszékvezető egyetemi docense, az esemény levezető elnöke bemutatta a „Gályapadból laboratóriumot” című tanulmánykötet, mely tisztelgés Finszter Géza impozáns életműve előtt, aki túl azon, hogy megteremtette a korszerű magyar rendészettudományt, jellemével példát ad több generációnak a megalkuvást nem ismerő tudós igazi karakteréről.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Együttműködés a rendészeti szervekkel

    • dsc 0238
    • dsc 0231
    • dsc 0233
    • dsc 0239
    • dsc 0240
    • dsc 0241
    • dsc 0244
    • dsc 0246
    • dsc 0253
    • dsc 0257
    • dsc 0259
  • Előző
  • Következő

A Rendészeti feladatot ellátó szervek és a polgárőrség című egyetemi jegyzetet a Ludovikán mutatta be a Közbiztonsági Tanszék oktatói állománya. A bemutatóra meghívást kaptak a rendészeti szervek képviselői. Képviseltette magát a Fővárosi Közterület Felügyelet, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának Természetvédelmi Őrszolgálata, a Fővárosi Vízművek, a HM EI Zrt. fegyveres biztonsági őrsége, és az Országos Polgárőr Szövetség, valamint több megyei polgárőrszövetség is.

A könyvbemutatót dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy nyitotta meg, aki bevezető gondolataiban hiánypótlónak nevezte a művet, kiemelve azt, hogy a közbiztonság megteremtésében a rendőrség mellett a rendészeti feladatokat ellátó személyeknek és a polgárőrségnek is igen jelentős szerepe van. Ezt követően a könyv szerkesztője, dr. Tihanyi Miklós r. őrnagy a Közbiztonsági Tanszék oktatója ismertette a szerkesztési elveket, melynek során hangsúlyozta, hogy a rendőri képzésben elengedhetetlen a jövő tisztjei számára, hogy megismerjék a rendészeti szféra szereplőit, mert a velük való együttműködés nélkül a közrend védelme nem elképzelhető. Ugyanilyen fontos, hogy a rendészeti szervek képviselői is megismerjék a rendőrség lehetőségeit, igényeit, illetve velük szemben támasztott elvárásait.

A jegyzet szerzői, dr. Rózsa András, dr. Kovács Sándor, Kardos Pál, illetve a szakértőként közreműködő Pataki János röviden ismertették az általuk jegyzett fejezetek tartalmát, lényegi mondanivalóját. A moderátori feladatokat Dr. Christián László egyetemi docens, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetője látta el.


Veszélyes fiatalok vagy fiatalok veszélyben?

    • Veszélyes fiatalok vagy fiatalok veszélyben?

A fiatalok kriminalitása örökzöld téma. A fiatalkorú elkövetők több mint egy évszázada különleges kategóriáját alkotják a büntető igazságszolgáltatás rendszerének. Mekkora felelősséggel tartozik a büntetés-végrehajtás és a társadalom a bűnelkövetővé vált fiatalokért? Miért és mennyiben determinált a sorsuk? Dr. Czenczer Orsolya PhD. bv. őrnagy, egyetemi docens több mint tíz éve kutatja a büntetés-végrehajtási intézetekkel kapcsolatba kerülő fiatalkorúak helyzetét. Ebben a témában írt monográfiájáról, bántalmazotti típusokról, elhanyagolt fiatalkorú elítéltekről és jövőbeli tervekről beszélgettünk.

Kérem, meséljen arról az útról, ami a bv. őrnaggyá válásáig vezetett.

Temesváron végeztem jogi tanulmányaimat, közvetlenül utána Vókó György professzor segítő közreműködésével Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen kezdtem el tanítani büntetőjogot. Ott végeztem el a doktori képzést is, a kutatási témám a fiatalkorúak szabadságvesztés-büntetésének, azon belül a reszocializációs eszközök jogi vonatkozásainak vizsgálata volt. 2008-ban védtem a doktori téziseimet, amikor a nyilvános vitára Prof. Dr. Ruzsonyi Péter dandártábornok is eljött, és tanítani hívott az akkori Rendőrtiszti Főiskolára. Felszereltem a szervezethez és a Büntetés-végrehajtási Tanszékre kerültem, de már 2003 óta a büntetés-végrehajtási jog a szakterületem.

Kutatást folytatott a Tudományos Nemzetközi Együttműködés Támogatása című nemzetközi pályázat keretében. A kutatási téma ötletét milyen szempontok befolyásolták?

2013-ban egy korábbi kutatásom során megismert holland kolléga által találkoztam egy olyan vizsgálati anyaggal, ahol a holland második generációs bevándorló családok gyermekei által elkövetett erőszakos bűncselekmények és a családon belüli konfliktusok összefüggéseit vizsgálták. Elkezdtem olvasgatni az európai szakirodalomban a hasonló vizsgálatokról. Azt tapasztaltam, hogy az elmúlt években több nagyszabású kutatás is zajlott hasonló szempont alapján Franciaországban az algériai kisebbség tekintetében, Németországban a török fiatalokat érintően. Így merült fel bennem a kérdés: ezek a fiatalok veszélyesek vagy veszélyben vannak? Arra voltam kíváncsi, hogy van-e jelentős összefüggés a bűnelkövetés és a bántalmazott gyermekek között, azaz megállapítható-e, hogy a bántalmazó családban felnövő gyermek fiatalkorúként már bűncselekmény elkövetőjévé válhat, vagy nagyobb valószínűséggel válik azzá. A kutatás rávilágított arra a megkérdőjelezhetetlen tényre, hogy azok a gyermekek, akik bv. intézetben töltik büntetésüket, főként, amelyek bántalmazó családból származnak, lényegesen több odafigyelést, konkrét támogatást, foglalkozást igényelnek azon jogalkotói cél megvalósítása érdekében, hogy hatékonyan reintegrálni lehessen őket a társadalomba. Még ez sem garancia semmire, hiszen a legtöbbjük ugyanabba a környezetbe megy vissza a szabadulását követően, amelyből hozzánk került. A kutatásom gyakorlati megvalósításának költségeit a 2014 februárjában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által meghirdetett Nemzetközi Tudományos Együttműködés Pályázat finanszírozta. Olvasva a kiírást, arra gondoltam, hogy kiváló lehetőség lenne számomra, ezért kutatási tervet nyújtottam be. Az elnyert összeg a költségek teljes egészét fedezte, így nekem csak a munkával kellett foglalkoznom. Egy ilyen nagyszabású kutatás, ami külföldi utazásokkal, szakértő bevonásával, több ismeretlenes helyzettel jár, rugalmas és támogató környezetet igényel, és Padányi József rektorhelyettes úr ebben maximálisan partner volt, meghallgatta a terveimet, felkarolta az ötletet és az egész kutatás alatt támogatta az elképzeléseimet.

 Milyen arányban vannak jelen a hazai büntetés-végrehajtási intézetben olyan fiatalok, akik bántalmazó családból származnak?

A szakirodalom nem egységes e körben, de a bántalmazást négy típusba lehet sorolni: elhanyagolás, lelki-(érzelmi), fizikai- és szexuális bántalmazás. Az elhanyagolás a fiatalkorú fogvatartottak szinte teljes populációjára jellemző. De sajnos rendkívül magas azon fiatalkorúak aránya is a börtöneinkben, akik gyermekkorukban rendszeres fizikai erőszaknak voltak kitéve a családjuk körében.

Jellemzően milyen bűncselekmények elkövetése okán kerültek büntetés-végrehajtási intézetbe a vizsgált fiatalok?

A fiatalkorú bűnelkövetők nagy aránya vagyon elleni bűncselekmények, leginkább rablás, lopás elkövetése miatt tölti büntetését. De meghatározók a testi sértés különböző formái, a kábítószerrel való visszaélés, illetve meglepő módon megjelennek olyan bűncselekmények is, mint például a közokirat-hamisítás. Ez azért furcsa, mert gyakran az írás-olvasással komoly nehézségekbe ütköző fiatalkorúról nehéz elhinni, hogy ilyen bűncselekményt követett el, de mégis: jellemzően a gyermekotthonban elhelyezettek előszeretettel hamisítanak bérletet, különféle segély jogosultságát igazoló okiratokat.

Található az elkövetés módjában vagy bűncselekmény típusában valamilyen összefüggés?

Egyértelműen az erőszak.

Minderről monográfia készült. Kiknek ajánlja a könyvet?

Igyekeztem úgy megírni ezt a kutatást, hogy olvasmányos és könnyen érthető legyen. Így bárki nyugodtan fellapozhatja. De nyilvánvalóan a cél az, hogy olyan szakemberek olvassák, akik fiatalkorúakkal foglalkoznak. Nem feltétlenül csak elítéltekkel, hanem problémás fiatalokkal általában, tehát akár a gyermekvédelemben vagy javítóintézetben dolgozóknak, párfogó felügyelőknek, bíráknak, ügyészeknek, rendőröknek, , de kutatóknak, e témával foglalkozóknak is jó szívvel ajánlom ezt a monográfiát.

Megállapította-e, hogy a bántalmazó családban felnövő gyermek fiatalkorúként egyértelműen bűncselekmény elkövetőjévé válhat?

Nem egyértelműen, de nagyobb valószínűséggel.

Milyen módszerekkel próbálják a büntetés-végrehajtási intézetben dolgozók ezeknek a fiataloknak a társadalomba való visszakerülésüket elősegíteni?

A Csemegi-kódex óta kap kiemelt helyet a fiatalkorúak jogi szabályozása a büntetések rendszerében, így a szabadságvesztés végrehajtásában is. Az elmúlt évtizedek során sok irányzat, rengeteg program és még annál is több próbálkozás igyekezett több-kevesebb sikerrel ennek az érzékeny kategóriájú populációnak segíteni. Most van egy új büntetés-végrehajtási kódexünk, ami 2015. január elsején lépett hatályba, és kiemelten a reintegrációra helyezi a hangsúlyt. Olyan progresszív rezsimrendszert igyekszik bevezetni, ami sok lehetőséget rejt magában és feltételezi a fogvatartott együttműködését. Fiatalkorúak esetén bár nem pontosan ilyen formában, de ez a fokozatosság már létezett az intézetekben, ezért ennek megerősítése, illetve a családhoz való közelítés került fókuszba. Így a kódex értelmében a fiatalkorúak családi konzultáció és családterápia formájában (is) erősíthetik, rendezhetik majd kapcsolataikat. Amit viszont az intézeteknek kell majd kialakítaniuk, hogy ebbe a rezsimrendszerbe és ilyen személyi állományi leterheltség mellett is fokozottan szervezzenek csoportos és egyéni foglalkozásokat, valamint célirányosan és egyénre szabva reintegrációs programokat. A fiatalkorúakat foglalkoztatni kell, programokkal lekötni, elvonni a figyelmüket, leterhelni, hogy elfáradjanak, állandóan irányítani az energiájukat, figyelmüket, idejüket.                                       

Az Ön által vezetett kutatócsoport milyen eredményekre jutott?

A börtöneinkben raboskodó fiatalkorúak nagy aránya jön bántalmazó családból. Sokan rejtőzködtek a kérdőívek során, gyakran próbáltak hárítani, szintén számottevő létszámú gyerek természetesnek tartotta a verést, a fizikai bántalmazást. Az is megerősítést nyert, hogy azok a hátrányos helyzetű családban felnőtt gyermekek, ahol a szülők rendszeres alkoholfogyasztók, munka- vagy rendszeres jövedelemnélküliek, bűnözői életmódot folytattak/folytatnak, már voltak börtönben vagy éppen most is ott vannak, természetesnek tartják a bűnelkövetést. Nem látnak alternatívát és nem félnek a börtöntől. Ahol a fentiek mellett még a fizikai erőszak is megjelenik a családban, ott a fiatalt szinte kikövezett út vezeti hozzánk.

Az interjúk milyen szempontok alapján készültek?

Elsősorban egy pszichológus szakértő segítségével kiválasztottunk három olyan kérdőívet, amelyek a leginkább mérni tudták az agressziót, a szülő-gyermek emlék- és kapcsolatrendszert és a bántalmazottság mértékét. Elkészítettem egy olyan strukturált mélyinterjút, amely a kiegészítő, pontosító, precíziós kérdéseket tartalmazta. Felvettük a kérdőíveket az elítéltekkel, kiértékeltük, majd a kiválasztott csoportokba bekerült alanyokkal felvettem a mélyinterjút. Mindegyik bántalmazotti csoportból kiválasztottam azt a három személyt, akiknek élettörténete a legjobban jellemezte azt a csoportot. Így került bemutatásra tizenkét profil a csoportokból, és egy profil azokon kívül.

Szerepel a könyvben egy fiatalkorú elítélt, aki szerzői kedvenc lett. Mi ennek az oka?

A fiú klasszikusan elhanyagolt csoportba sorolható, egész pici kora óta gyermekotthonokban, nevelőszülőknél élt. A bűnügyi anyagának többszöri áttanulmányozása után is kérdéses volt számomra és a kollégák számára is, hogy elkövette-e a számára megállapított bűncselekményt. Ennek ellenére a fiatal nagyon szeretett bent lenni a börtönben. Hangsúlyozta, hogy végre kiszámíthatóvá vált az élete, tudja mikor mit várnak el tőle, rend van körülötte.

Említi az írásában, hogy egyébként a legtöbb fiatal pozitívan éli meg a börtönlétet.

A fiatalkorú fogvatartottakra önmagában nagyon jellemző, hogy amikor egyedül vannak egy kutatóval vagy érdeklődővel, hihetetlen magas lesz bennük a megfelelési vágy. Sokan nálunk találkoznak életükben először a renddel, a rendszerességgel, egyáltalán a keretekkel. Van, akinek ez egyébként tetszik, jól alkalmazkodik hozzá, szereti a kiszámíthatóságot. Ez jelenik meg néhány profilban, de hogy kifejezetten szeretnének a börtönben lenni, ez semmiképp nem igaz.

Tapasztalatai szerint mely okok vezettek el odáig, hogy ezek a fiatalok bűncselekmény elkövetőjévé váltak?

A család működése egy olyan kiiktathatatlan és megkerülhetetlen minta, ami rögzül a gyermekben. És hogy ebből ő mit hoz ki, azaz hová vezet az útja, az mindig kérdéses. Ezért rendkívüli jelentőségű, hogy az ilyen veszélyeztető családokban élő gyerekeknek minél korábban segíteni tudjanak. De ez nem a büntetés-végrehajtás dolga. Mi a rendszer végén vagyunk, tehát ha egy gyerek hozzánk kerül, az már régen rossz…

Milyen megválaszolásra váró kérdések maradtak még Önben?

Rengeteg. Tervezem, hogy folytatom a bántalmazottsági vizsgálatokat, ez alkalommal főleg a fogvatartottak egymás közötti bántalmazása tekintetében, fiatalkorúaknál leginkább a bullying szempontjából, ami viszont egy rendkívül nehéz téma, mert nagy a rejtőzködés, látencia és a tabu ezen a területen. De igyekszem megtanulni, hogy jó kutató legyek, azaz kíváncsi és kételkedő.

szöveg: Dr. Tóth Nikolett


Egyedülálló Börtönügyi Lexikon

    • bv_könyvbemutató_1
    • bv_könyvbemutató_2
    • bv_könyvbemutató_3
    • bv_könyvbemutató_4
  • Előző
  • Következő

Dr. Bencze Béla bv. alezredes, a Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokhelyettese a Büntetés-végrehajtás Tudományos Műhely szervezésében bemutatta az általa szerkesztett, témáját tekintve egyedülálló Börtönügyi Lexikont. Több mint 250 illusztrációja a társadalom mind szélesebb rétegeinek kíván segítséget nyújtani a börtönök világában való eligazodáshoz.

A Börtönügyi Lexikon előkészítési, szerzői munkája 2009 nyarán kezdődött, és a legújabb, Büntetés-végrehajtási Kódexnek nevezett törvény vívmányait tartalmazó ismerteket is magában foglalja – tudtuk meg Dr. Bencze Bélától. – A Börtönügyi Lexikon, melyet kezébe foghat a börtönügy iránt érdeklődő olvasó – legyen az lelkes amatőr, vagy kutató természetű szakember – láthatja, hogy noha a hazai börtönügy több évszázados múltra tekint vissza, de eddig ilyen szakmai alapokon nyugvó szógyűjtemény nem segíthette a téma iránt érdeklődő fáradozásait. A lexikon több mint 1300 szócikket tartalmaz vegyesen a társadalomtudományok széles spektrumát megjelenítve, továbbá számtalan börtönügyi szakember rövid életrajzát, munkásságát bemutató cikkeket különféle képi anyagokkal tarkítva, valamint a hazai büntetés-végrehajtási intézetek és az elítéltek munkáltatását biztosító gazdasági társaságok profilját tárja az olvasó elé. Nem törekszik teljességre, nem is lenne ez a teljesség indokolt, mégis ez a mű is képet ad az eddigi ismeretekről, eredményekről, és rámutat arra, mennyire hiányzott ez a kiadvány a hazai börtöntudomány „fegyvertárából”. A lexikon széleskörűen igyekszik bemutatni ezt a különleges világot, amelyet sokszor zártan, tabuként kezelt a társadalom, másszor pedig a leglátványosabb szórakozások egyikeként jelent meg. Manapság a börtönök üzenete egyértelmű. A társadalmi együttélés zavartalan rendjét, végső soron a törvényeket megszegő személy teljes izolációjával is biztosítani kell. Ennek során viszont számtalan tennivaló akad, részint a bűn lejtőjén megbotlott ember megsegítése, részint a veszélyesnek minősíthető bűnöző megfelelő irányultságú büntetésének garantálása, melyet a műből glosszáriumszerűen lehet megismerni – fejezte be gondolatait a szerző.

A Börtönügyi Lexikon a Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszékén 3000 forintos kedvezményes áron megvásárolható.