Szűkítés



Kiválasztott Címke

kerekasztal-beszélgetés

Minden Címke 276


Jelenleg 15 bejegyzés található kerekasztal-beszélgetés cimkével

Kerekasztal-beszélgetés az emlékezetpolitikáról

    • emlekezet 1
    • emlekezet 2
    • emlekezet 3
    • emlekezet 5
  • Előző
  • Következő

Dr. Tarján Gábor egyetemi docens az emlékezetpolitika, nemzettudat, identitás, felelősség és hazaszeretet témában kerekasztal-beszélgetést és filmvetítést szervezett az első évfolyam szociológia órájának keretében.

„A Cseres Tibor regényéből készült és a két hete elhunyt Kovács András által írt és rendezett Hideg napok című film az 1942. januári újvidéki vérengzést állítja a cselekmény középpontjába, amikor a magyar katonák és csendőrök több mint 3300 szerbet és zsidót gyilkoltak meg partizánvadászat címén. Az operatőri munka és a látványvilág is különlegesnek számított ötven évvel ezelőtt” – hangsúlyozta az egyetemi docens, aki a Dr. Pollmann Ferenc hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet tudományos munkatársa, Dr. Kovács Tamás főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár főosztályvezető-helyettese és Lénárt Máté Gábor II. éves hallgató részvételével megrendezett kerekasztal-beszélgetést moderálta. Dr. Tarján Gábor elmondta, hogy Kovács András a fasizmus újfajta ábrázolását valósította meg. A szereplők történetében, a rendező szándékával egyezően pszichológiai jellemzésük is főszerepet kap, ami a hatvanas évek közepén még nem volt megszokott. A docens emlékeztette a résztvevőket, hogy 1944-45 telén, az újvidéki vérengzést megbosszulandó, a jugoszláv kommunista partizánok és a vajdasági szerb lakosság népirtást hajtott végre a civil magyar, német és horvát lakosság ellen. Az áldozatok pontos számát nem ismerjük, a legkisebb hivatalos becslés 20 ezer, a legnagyobb 50 ezer főről szól. A szerb parlament csak 2013-ban ítélte el délvidéki vérengzést és csak a következő évben törölte el a délvidéki települések magyar lakosságának kollektív bűnösségéről szóló törvényt. Tarján Gábor elmondta, hogy a filmben is szereplő Képíró Sándor csendőrszázados 1996-ban tért haza Argentínából, 2006-ban feljelentették, 2007-ben a Nyomozó Ügyészség eljárást indított ellene. 2011-ben nem jogerősen felmentette a bíróság, de másodfokú tárgyalásra már nem került sor, mert 2011 szeptemberében meghalt.

Kovács Tamás és Pollmann Ferenc számba vették, hogy hogy hol került sor a gyilkosságokra, s miként alakult az abban részvevők sorsa, egészen az 1946-os jugoszláviai kiadatásig, majd kivégzésig. A hadtörténész felelevenítette, hogy a film nagy vihart kavart 1966-ban, mert elismerte a magyar felelősséget az újvidéki vérengzésben, ugyanakkor jégtörésnek is bizonyult külkapcsolati szempontból. Árnyalta a megszálló hatalom felelősségét és kitért a katonák kioktatásának hiányára, ami döntő módon járult hozzá a tragikus események bekövetkezéséhez. Kifejtette, hogy egy megszálló hatalom elleni partizánharcnak nemcsak erkölcsi, hanem jogi alapja is van, amit a hágai egyezmény is rögzít.

Lénárt Máté Gábor elmondta, hogy a középiskolában a délvidéki vérengzés nem volt tananyag. A film által felvetett erkölcsi kérdésekkel, etikai problémákkal a közoktatásban nem foglalkoztak. A hallgató a cselekedeteit, azok következményét ma már alaposan végig gondolja, így sikerül elkerülnie konfliktusokat, az erkölcsileg vállalhatatlan tetteket.

Tarján Gábor kérdésére, hogy hol áll Magyarország nemzetközi összehasonlításban az emlékezetpolitika felvállalásával Pollmann Ferenc elmondta, hogy az összehasonlítás szinte lehetetlen, mert nincs alapja. Minden országban a politika befolyásolja az emlékezetpolitikát. Kovács Tamás több ország emlékezetpolitikáját villantotta fel, középpontba helyezve azokat a nehézségeket, amelyekkel a politikai elitnek szembe kell nézniük. Legtöbbet Ausztriáról beszélt, ahol a 80-as évek közepéig csak, mint a nácik által elsőként megszállt államról lehetett beszélni bármiféle felelősség nélkül. Ezt követően kezdtek egyre többet beszélni, publikálni az osztrák felelősségről, az osztrákok Hitler melletti elkötelezettségéről.

Dr. Németh Zsolt r. ezredes az emlékezetpolitika fontosságáról beszélt, arról, hogy milyen jelentős szerepet játszik az értékrend kialakításában, formálásban, ugyanis a szocializációs szerepén keresztül a társadalmi béke megőrzésének egyik fontos eszköze is, ezért örömét fejezte ki, hogy megvalósult ez a rendezvény.


„Budapest Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa”

    • mrtt dec15 1
    • mrtt dec15 2
    • mrtt dec15 3
    • mrtt dec15 4
    • mrtt dec15 5
  • Előző
  • Következő

„ A bűn földrajzi fogalom” - hangzott el a Magyar Rendészettudományi Társaság Bűnügyi Tagozata által szervezett kerekasztal-konferencián az RTK dísztermében, melyen a témában jártas kutatók és az érintett területi egységek rendőri vezetői szakmai előadásukban bemutatták, hogy milyen egyedi kihívásokat hordoz a bűnözésföldrajzi és szociokulturális vonatkozásaiban sajátos helyeken végzett rendőri tevékenység.

A sokarcú város, avagy a bűncselekmények területiségének jellegzetességei Budapesten témával foglalkozó rendezvényen Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár, az MRTT elnökhelyettese, a Bűnügyi Tagozat elnöke elmondta, hogy a rendszerváltozást követően a változások Budapesten, a település méretéből és sokszínűségéből adódóan még hatványozottabban jelentkeztek, mint az ország más részein. Semmiképp sem túlzás azt állítani, hogy a területi különbségek még hangsúlyosabbá váltak, a főváros pedig a 23 kerületének köszönhetően sokarcúvá vált. Az egyes kerületek között igen jelentős társadalmi, gazdasági, népességföldrajzi különbségek fedezhetők fel, ami gyökeresen eltérő kriminálgeográfiai viszonyokat teremt. A vezérőrnagy hozzátette azt is, hogy ezért a főváros kriminálstatisztikai adatait nem célszerű homogénen kezelni, mivel az egyes kerületek rendszerint nagyvárosnyi lakosságszámmal rendelkeznek. Ha Budapest bűnözésföldrajzát vizsgáljuk, akkor feltétlenül érdemes megvizsgálni az ott kialakult szubkultúrákat, vagyis az olyan kultúrát, amely eltér az adott környezetben megszokottól. „Egy Budapest méretű városnál már megvannak azok az elkülönült településrészek, amelyek eltérő értékrenddel és társadalmi státuszú lakossággal rendelkeznek. Itt már kimutathatóak a kriminalitási különbségek, ahol a bűncselekmények megoszlása igazodik a lakóterület jellegéhez” - hangsúlyozta Blaskó Béla.

Dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes PhD, egyetemi docens Bűnözés, ember, társadalom című előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy Budapestet nevezhetjük-e a bűn városának. Úgy véli, a kriminológia az okokat kutatja, kezelni, segíteni akar, fontosnak tartja a megelőzést. Németh Zsolt szerint sokkal fontosabb, hogy mit teszünk a bűnmegelőzés érdekében. A bűnöző fogalmat definiálta, elmondta, hogy bizonytalan tartalmú a jelentése és stigmatizál. A bűncselekmények száma az elmúlt három évtized során megnégyszereződött. Ennek okaként említette az anyagi gyarapodást, az életszínvonal radikális emelkedését. Elmondta, hogy egy európai kutatás szerint Magyarország a béke szigetének nevezhető. A női elkövetők aránya növekvő tendenciát mutat, a visszaesők aránya változatlan. Beccariát idézte: „a bűnt jobb megelőzni, mint büntetni.” Az ezredes beszélt a biztonságról, a rendőrség szerepéről, bűnmegelőzési tevékenységéről, az ezt szabályozó 20/2010. ORFK utasításról. „A büntető igazságszolgáltatás sem a bűnözésre, sem a bűnözőre nem tud számottevő hatást gyakorolni, tehát valójában nem is hatékony” - fejezte be gondolatait az ezredes.

„A bűnözés szociológiai és geográfiai aspektusú vizsgálatáról fogalmazta meg gondolatait Dr. Mátyás Szabolcs r. őrnagy PhD, adjunktus. Beszélt a belvárosról, a belső, városias lakókörnyezetről, a kertvárosi övezetről, a lakótelepek övezetéről, a falusias, tanyasias környezetről, valamint a szuburbanizációs övezetről. Felidézte Burgess zónaelméletét, aki rámutatott a bűncselekmények száma és a városközponttól való távolság fordított arányosságára. Az őrnagy szerint a főváros az a település, amely esetében a legérzékletesebben lehet bemutatni e két tényező közötti kapcsolatot, itt rajzolódnak ugyanis ki a szociális-, a település- és térszerkezeti, illetve a kriminális különbségek.

Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője hangsúlyozta, hogy Budapesten nőtt az állampolgárok szubjektív biztonságérzete, melyben nagy szerepe van a rendőrségnek, az önkormányzatoknak és a civil szerveződéseknek. A főkapitány az 1759000 főt számláló fővárosunkat az egyik legbiztonságosabb városnak tartja. Beszélt a bűnmegelőzés, a felderítés és a nyomozás szerepéről. Elmondta, hogy minden kerületben bűnmegelőzési tanácsadók dolgoznak, létrehoztak egy úgynevezett iskolai rendőr programot. „Budapesten is állampolgárbarát rendőrök szolgálnak. A városban a bűncselekményszám csökkenése annak köszönhető, hogy több rendőrünk lát el a közterületeken szolgálatot. Az elmúlt évben 426 bűnözői csoportot vontunk eljárás alá” - vette számba eredményeiket a vezérőrnagy, aki a sajtó megnövekedett szerepéről és a police.hu-n elérhető budapesti bűnözési térképről is beszélt. Előadása befejezéseként felidézte, hogy évente tanácskoznak az európai fővárosok vezetői, akiket az idén Budapest látott vendégül. A vezetők is úgy vélik, hogy Budapest rendkívül biztonságos városnak tekinthető.

Dr. Erdei Gábor PhD r. alezredes a földrajzi profil szerepét hangsúlyozta a nagyvárosi bűnüldözésben. „Ez az új módszer tudományosan kidolgozott, könnyen olvasható, rugalmas, pontosabb tájékoztatást nyújt” - fogalmazott az alezredes, majd bemutatta a Rigel-elemzés módszerét, elmondta, hogy a földrajzi profil használatával kilencven százalékban megjósolható az elkövető lakhelye, mely nagy mennyiségű adatok befogadására és kezelésére alkalmas.

A gyulai- és Budapest V. kerület Rendőrkapitánysága illetékességi területeinek összehasonlító bűnözésföldrajzi vizsgálati eredményeiről tájékoztatta a jelenlévőket Forró Antal doktorandusz.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Molnár Gábor r. ezredes, VIII. kerületi kapitányságvezető, Sztanyó István r. ezredes, XII. kerületi kapitányságvezető, Dr. Paál Péter György r. ezredes, XIII. kerület kapitányságvezető és Makádi Katalin r. ezredes, XX. és XXIII. kerületi kapitányságvezető is.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Rejtélyek és rejtekhelyek

    • rejtelyek rejtekhelyek 1
    • rejtelyek rejtekhelyek 2
    • rejtelyek rejtekhelyek 3
    • rejtelyek rejtekhelyek 4
    • rejtelyek rejtekhelyek 5
  • Előző
  • Következő

Rejtélyek és rejtekhelyek, avagy sokszínű felderítés a NAV-nál címmel a Vám- és Pénzügyőri Diákkör nagysikerű kerekasztal-beszélgetést szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán. „A diákkör a Vám- és Pénzügyőri Tanszék támogatásával rendszeresen szervez olyan beszélgetéseket és diákköri üléseket, melyek a pénzügyőr szakmát érintő valamely kérdéskört a gyakorlatban dolgozó kollégák személyes közreműködésével, kötetlen formában, a hallgatóknak kérdésfeltevési lehetőséget biztosítva járnak körbe” – hangsúlyozta Zsámbokiné dr. Ficskovszky Ágnes, TDK vezető oktató.

A rendezvény meghívott vendége volt Csáki Jenő Csaba pénzügyőr főhadnagy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatóság, Határrendészeti Főosztály, Folyam- és Határrendészeti Kutató Osztály Kutató Csoportjától, Kovács Zsolt pénzügyőr főtörzszászlós, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság Határrendészeti Főosztályától, és Navratil László pénzügyőr százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Igazgatóság Rendészeti-Koordinációs és Ügyeleti Osztályától.

A beszélgetés gördülékeny lefolytatását moderátorként dr. Molnár Katalin PhD egyetemi docens, a Rendészeti Magatartástudományi Intézet, Magatartástudományi és Módszertani Tanszék munkatársa, valamint dr. Suba László pénzügyőr őrnagy, a Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanára segítette.

Zsámbokiné dr. Ficskovszky Ágnes elmondta, hogy a rendezvényen ismét olyan gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező pénzügyőr kollégákkal beszélgethettek a hallgatók, akik felbecsülhetetlen értékű évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek. Az eseményre meghívott szakemberek képekkel és színes elbeszéléssel tarkított esetpéldákkal számoltak be a kutató, felderítő feladatokat ellátó pénzügyőrök mozgalmas, sokszor fárasztó, ugyanakkor a szakma szépségeit sem nélkülöző munkájáról. Történeteikből és a diákok kérdéseire adott válaszaikból is kitűnt, hogy ezt a munkát csak teljes szívvel, elhivatottsággal és nem utolsó sorban nem kismértékű rátermettséggel lehet csak eredményesen végezni.


Műkincs- és vagyonvédelem

    • igaz hamis 1
    • igaz hamis 2
    • igaz hamis 3
  • Előző
  • Következő

A Magyar Rendészettudományi Társaság Igaz vagy hamisMűkincsvédelem és vagyonvédelem címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett a Rendészettudományi Karon, melyet megtisztelt jelenlétével Dr. Nagy Judit r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, valamint az MRTT főtitkára, Dr. Janza Frigyes ny. vezérőrnagy is, aki a néhai Katona Géza ny. r. dandártábornokot idézte felszólalásában.

Cs. Csala Károly, a Zsaru Magazin egykori főszerkesztője elmondta, hogy tizenöt éve foglalkozik ezzel a rendkívül érdekes témával, amely Vukán Béla c. r. alezredes, az NNI Műkincsvédelmi Alosztály Vezetője szerint tizenkilenc évvel ezelőtt vált igazán meghatározóvá. Előadásában érdekes gyakorlati példákat tárt a résztvevők elé Dr. Garamvölgyi Balázs, Legfőbb Ügyészség, főosztályvezető-helyettese. Tóth Zsolt c. r. alezredes, az NNI Vagyonvédelmi Osztály Vezetője pedig az online rendszerek előnyeiről és hátrányairól beszélt, majd megfogalmazta fejlesztési javaslatait.


Rendőri műveletek logisztikai biztosítása

    • kozb tdk 4
    • kozb tdk 5
    • kozb tdk 2
    • kozb tdk 6
    • kozb tdk 7
    • kozb tdk 3
  • Előző
  • Következő

A Közbiztonsági Tudományos Diákkör a „Rendőri műveletek logisztikai biztosítása” címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett a Rendészettudományi Karon.

Balogh Miklós r. ezredes prezentációjában részletesen beszámolt a 2015 szeptemberétől napjainkig is tartó, a tömeges méretű migrációval összefüggő rendészeti és határrendészeti feladatokat végrehajtó csapaterő munkáját segítő logisztikai tevékenységről. Előadásában kitért az előkészítő tevékenység fontosságára, a belső és külső források kiaknázásának nehézségeire, a problémás helyzetek azonnali megoldásának lehetőségeire. A csapaterős tevékenység háttérfeltételeinek megteremtésével kapcsolatban a végrehajtás rendjét és tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal.

Mészáros Gábor r. alezredes, tanársegéd, a KTDK vezetője elmondta, hogy a rendőrség mindennapi életében kiemelt jelentősége van annak, hogy a rendőri feladat ellátására kirendelt rendőri erők a megfelelő helyen és megfelelő időben a szükséges technikai eszközökkel és ellátással kezdhessék meg feladataikat.

Danku Norbert levelező munkarend harmadik évfolyam közlekedésrendészeti szakirány hallgatója felvezető arról számolt be, hogy a különböző, nagy rendőri erőket igénybe vevő feladatoknál (rendezvénybiztosítás, árvízvédelem, migrációval kapcsolatos feladatok), milyen személyes tapasztalatai voltak a feladatokat ellátó rendőri erők ellátásával kapcsolatban.

A gyakorlati gazdasági, logisztikai terület képviselőjeként – több közvetlen munkatársával együtt – a rendezvényt jelenlétével megtisztelte Virág György r. ezredes (Készenléti Rendőrség Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság, igazgató (parancsnok-helyettes)) is, aki az előadást követő hozzászólásában a folyamatos együttműködési és felelősségi kérdéseket, a média szerepét, valamint a logisztikai biztosítás területén elengedhetetlenül fontos „csapatmunka” jelentőségét hangsúlyozta.

A rendezvényt nagy érdeklődés kísérte, amelyben nagy szerepet játszott Nagy Vivien hallgató, tanszéki demonstrátor áldozatos figyelemfelhívó tevékenysége.

Dr. Major Róbert r. ezredes a Közbiztonsági Tanszék vezetője rávilágított a téma aktualitására és a csapatszolgálati tevékenység mindenoldalú biztosításának jelentőségére, illetve a mindennapi parancsnoki, alparancsnoki munka folyamatában betöltött szerepére. A tanszékvezető köszönetet mondott dr. Gál Erika r. őrnagynak a rendezvény megszervezésében és színvonalas lebonyolításában való közreműködéséért.


A Bv. rendészetben betöltött szerepéről

    • bv rendeszet 1
    • bv rendeszet 2
    • bv rendeszet 3
    • bv rendeszet 4
    • bv rendeszet 5
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Szent György Szakkollégiuma „A Büntetés-végrehajtás rendészetben betöltött szerepéről” címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett. Horváth Attila bv. alezredes, a Váci Fegyház és Börtön parancsnok-helyettese és Pesti Ferenc bv. ezredes, a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a tiszti életpályáról beszélt. Szabó Bálint bv. százados, a Váci Fegyház és Börtön biztonsági osztályvezető helyettese bemutatta a Biztonsági osztály munkáját, majd Horváth Zoltán bv. százados a biztonsági tiszt, Hutka Balázs bv. főtörzsőrmester pedig a műveleti csoport feladatait vette számba.

„Az előadások rendkívül érdekesek és jól felépítettek voltak, melyeken keresztül a hallgatók bepillantást nyerhettek a büntetés-végrehajtási szervezet struktúrájába, tevékenységi körébe” – hangsúlyozta Koller Marco, a Szent György Szakkollégium hallgatói igazgatója


A bűn földrajzi fogalom

    • mrtt 0414 8
    • mrtt 0414 0
    • mrtt 0414 1
    • mrtt 0414 2
    • mrtt 0414 3
    • mrtt 0414 4
    • mrtt 0414 5
    • mrtt 0414 6
  • Előző
  • Következő

"A bűnügyi földrajz nem elégszik meg a földrajzi hely és a bűnözés statisztikájának összehasonlításával" - hangzott el a Magyar Rendészettudományi Társaság Bűnügyi Tagozata által a Rendészettudományi Karon szervezett Más régió más rendőrség? - avagy a bűnözésföldrajz és a rendőri munka mérhetőségének nyitott kérdései című kerekasztal-beszélgetésen. Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár nyitóelőadásában Horst Heroldot idézte: "A bűnügyi földrajz azt a kapcsolatot igyekszik kimutatni, ami a bűnözés és a földrajzi hely között áll fenn." Az ezredes beszélt a témában írt publikációkról, azok gyakorlati hasznosulásáról. Elmondta, hogy a kriminálföldrajz illusztrációja a bűnözési térkép, a kriminálgeográfia jelentősen segítheti a bűnfelderítést.

Dr. Tihanyi Miklós r. őrnagy, a Közbiztonsági Tanszék tanársegédje az állam védelmi funkciójáról, a Jó Állam Jelentés Jó Rendészet Részjelentésének kidolgozásáról beszélt. Úgy véli, hogy az államnak a közösség érdekeit kell szolgálnia. A közbiztonságot egy beruházásigényes területnek gondolja. "Nincs egységes, homogén közbiztonsági tér, ez legfeljebb célkitűzés lehet. Ahány földrajzi terület, annyiféle közbiztonsági jellemzővel bír." A tanszék kérdőíves kutatásának eredményeiről, a minőséget befolyásoló tényezőkről fogalmazott meg gondolatokat. Következtetésként arra jutottak, hogy a teljesítményértékelés szükséges, a helyi sajátosságok figyelembevételével.

"A bűn földrajzi fogalom" - hangoztatta Dr. Mátyás Szabolcs PhD r. őrnagy, a Kriminalisztikai Intézet Bűnügyi Stratégiai Tanszékének adjunktusa. Elmondta, hogy másfélszeres a bűnözési gyakoriság matematikai átlaga Budapesten.

Dr. Vári Vince r. őrnagy PhD, a Büntetőeljárásjogi Tanszék tanársegédje a kvantitatív teljesítménymérési indikátorok mellékhatásairól beszélt. Vári Vince szerint az egyes módszerek inkább segédeszközök, mint követelmények.

Dr. Illés László r. ezredes, nyíregyházi kapitányságvezető felidézte, hogy 25 évvel ezelőtt végzett a Rendőrtiszti Főiskolán. A munkanélküliség csökkenő tendenciájáról számolt be és arról, hogy legnagyobb részben vagyon elleni bűncselekményeket követnek el a kapitányság illetékességi területén. Majd a határ és a migráció hatásáról beszélt, elmondta, hogy sárkányrepülővel is érkeztek már a megyébe.

A Győr kriminalitását befolyásoló tényezőkről beszélt Váczi Attila r. ezredes, győri kapitányságvezető. Hazánk második legfejlettebb régiójaként a munkanélküliségi ráta térségükben csupán 2,8 százalék. A regisztrált bűncselekmények száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, a vagyon elleni bűncselekmények tekinthetőek a meghatározónak, fokozottan jelen vannak az úgynevezett utazó bűnözők. "A lakosság szubjektív közbiztonségérzete számunkra a legfontosabb" - hangsúlyozta a kapitányságvezető.

Dr. Varga László r. ezredes, ózdi kapitányságvezető a térségükben jelentkező új kihívásokról beszélt. Sajátos bűnelkövetési magatartásként említette az uzsorabűncselekményeket és a kényszermunkát.

Szabó Jenő r. ezredes, soproni kapitányságvezető kiemelte: a kapitányságon dolgozók átlagéletkora 42 év, azt tapasztalja, hogy nagyon sokan szeretnének Sopronban élni. Az utazó bűnözés nagy problémát okoz a térségben, gyakran követnek el lakásbetöréseket. Közös járőrszolgálatot szerveznek az osztrák rendőri szervekkel, 2015-ben 156 alkalommal, 1592 órában, 156 magyar és 312 osztrák rendőr közreműködésével. Felhívta a figyelmet a rendszeres közterületi jelenlét fokozásának fontosságára. Elmondta, hogy Sopron városban 45 térfigyelő és 3 rendszámfelismerő kamera található.

A statisztikai adatszolgáltatás legfőbb feladatának azt tartja Dévény Árpád r. mk. alezredes, az ORFK osztályvezetője, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a rendőrség tevékenységéről. Felsorolta a hatékonysági mutatókat, a statisztikai rendszereket, egy adott megye szempontjából a rendőrség tevékenységét befolyásoló belső és külső tényezőket, ez utóbbiak, többek között: népsűrűség, munkanélküliségi ráta, urbanizáció mértéke, szociális háló.

Cieleszky Péter r. ezredes, az ORFK főosztályvezetője a bűnügyi statisztika legfőbb feladatait, a bűnözés mérésének lehetőségeit vette számba. Elmondta, hogy az elemzési formáiról statisztikai adatok készülnek. "A bűnözés társadalmi jelenség, valóságos megjelenési formákkal."

A rendezvény levezető elnökeként Dr. Németh Zsolt PhD ny. r. ezredes, kriminológus működött közre.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


A rendezvények alacsony profilú biztosításáról tanácskoztak

    • kozb tdk 1
    • kozb tdk 2
  • Előző
  • Következő

A Közbiztonsági Tanszéken működő Tudományos Diákkör hallgatói kerekasztal-beszélgetést tartottak a „Rendezvények alacsony profilú biztosítása” témában, Guzsván Cintia III. évfolyamos, nappali munkarendű, közlekedésrendészeti szakirányos hallgató, a Tudományos Diákkör titkárának szervezésében, melyen Less Ferenc r. alezredes, a ROKK, Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ főosztályvezetője tartott előadást.

A rendezvényt Mészáros Gábor r. alezredes, a tanszéki Tudományos Diákkör vezető oktatója nyitotta meg, és köszöntötte a felkért előadót, a témában érdekelt oktatókat, valamint a nagy számban megjelent, főként I. és II. évfolyamos, közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szakirányos hallgatókat is. Bevezetőjében hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a tervezett, tanrendi előadásokon túl az érdeklődő hallgatók ismereteiket az ilyen rendezvényeken megtartott előadásoknak köszönhetően kötetlen keretek között, közvetlenül is bővíthetik, amely igazán fontos a látókörük szélesítéséhez.

A bevezetőt követően Guzsván Cintia r. hallgató röviden felvezette a témát, amelyben elsősorban a téma aktualitásaira és a gyakorlatban jelentkező, kapcsolódó feladatokra hívta fel a figyelmet, majd felkérte Less Ferenc r. alezredes urat az előadása megtartására, aki különös hangsúlyt fektetett a tömegkezelés helyének, szerepének bemutatására, amelyet nemzetközi példákkal is színesített, majd az alacsony és magas profilú biztosítás elhatárolási kérdéseit is taglalta. Előadása zárógondolataként az emberi méltóság védelmezését, valamint az emberi jogok védelmével összefüggő értékek jelentőségét nyomatékosította.

A rendezvényt követően dr. Gál Erika r. őrnagy, a Közbiztonsági Tanszék tanára, a Kar csapatszolgálati képzéshez kapcsolódó tantárgyainak felelőse hozzátette, hogy a hallgatók által választott téma szerepel ugyan a közrendvédelmi és a közlekedésrendészeti szakirányok tantárgyi tematikájában, mégis a TDK alkalmával egyrészt a hallgatók figyelme a kötetlen formára, a beszélgetések keretében zajló rendezvényre tekintettel könnyebben megragadható, másrészt pedig lehetőség adódik a nem szakirányos hallgatóknak is a téma részletesebb megismerésére.

Dr. Major Róbert r. ezredes PhD, tanszékvezető megállapította, hogy a hallgatók által választott témakör nagy érdeklődést váltott ki, ezért továbbra is fontosnak tartja, hogy a tanszék diákköri rendezvényeinek témája a felmerülő igényeknek és a szakmai aktualitásoknak továbbra is megfelelő legyen.

Fotó: Mészáros Gábor r. alezredes


Kerekasztal-beszélgetés a gyermekbűnözésről

    • gyermekbunozes 1
    • gyermekbunozes 2
    • gyermekbunozes 3
    • gyermekbunozes 4
    • gyermekbunozes 5
  • Előző
  • Következő

A büntető-igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem elismert szakembereinek, valamint a Rendészettudományi Kar hallgatóinak, oktatóinak a részvételével A magyarországi gyermekbűnözés súlya, veszélyessége címmel kerekasztal-beszélgetést rendeztek a Kriminológiai Tanszék munkatársai a Rendészettudományi Karon. Szó volt arról, hogy a gyermekbűnözés milyen súlyú hazánkban, majd a gyermekbűnözés okait igyekeztek feltárni a résztvevők.


A magánbiztonsági szakmaszerkezet helyzetéről

    • maganbiztonsagi 1
    • maganbiztonsagi 2
  • Előző
  • Következő

A magánbiztonsági szakmaszerkezet helyzete, fejlesztésének lehetséges irányai címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara a Rendészettudományi Karon. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a Belügyminisztérium oktatási főszemlélője, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy és Dr. Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese is.


A sikeres rendészeti képzés a tudományos innováción alapul

    • innov mrtt 2
    • innov mrtt 3
    • innov mrtt 1
    • innov mrtt
    • innov mrtt 4
  • Előző
  • Következő

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének a tagja, az MRTT főtitkára a rendészeti képzés négy ágának legfőbb jellemzőit vázolta fel előadásában a Magyar Tudományos Akadémia Rendészeti Albizottsága és a Belügyi Tudományos Tanács által a Belügyminisztériumban megrendezett a Rendészeti képzési modellek itthon és a nagyvilágban című kerekasztal-beszélgetésen. Felhívta a figyelmet a megfelelő ismeretszint, a jártasság és a készségszint fontosságára és arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a hazai egyetemek rangsorában a harmadik helyet érte el. Elmondta, hogy Európában nincs egységes rendészeti felsőoktatási rendszer. „A magyar rendészeti képzési rendszer Európában működik a legkiegyensúlyozottabban.”

Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes bemutatta az NKE képzési rendszerét, stratégiai célkitűzéseit, nemzetközi képzési programjait, nemzetközi kapcsolatait. Majd hozzátette: „Magyarország legjobb egyetemévé szeretnénk válni.”

„Magasabban képzett rendőrökre van szükség, a jogról és a társadalomban zajló folyamatokról megszerzett alaposabb tudás birtokában még eredményesebbé válhat a rendőrség”- jelentette ki Prof. Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár. Úgy véli, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező rendőrtisztek kisebb mértékben alkalmaznak erőszakot, kevésbé tekintélyelvűek és jobb kommunikációs képességgel rendelkeznek. „A sikeres rendészet a tudományos innováción alapul.”

A hazai rendőrtisztképzés kezdeteit mutatta be előadásában Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja. Elmondta, hogy a dualizmus idején a Magyar Királyi Rendőrség tiszti karával szemben a közigazgatási tisztviselők képesítési követelményét állították fel. 1920-ban kezdődött a rendőr szakoktatás teljes körű kiépítése. A Rendőrtisztképzés jellemzőit 1951-71-ig és az RTF 1971-2012 közötti időszakának sajátosságait vázolta fel. 2012. január elsején jött létre a Rendészettudományi Kar, ahol a kialakult képzési rendszerben a rendvédelmi szervek vezetőinek az elvárása kötelező érvényű. Öt intézet működik a Karon és hét, az intézetektől különálló tanszék. Nappali munkarendben több mint 700 fő, levelező munkarendben mintegy 1000 fő tanul a Karon, három alapszakon és a rendészeti vezetői mesterszakon. Az RTK hivatásos állománya 73 fő, a teljes dolgozói létszám 168 főre tehető. 78 fő oktatóból 44 fő rendelkezik tudományos fokozattal, 30 fő jelenleg doktori iskolai tanulmányokat folytat. A dékán a rendészeti képzés jövőjével kapcsolatban a legfontosabbnak a hallgatók szakmai, parancsnoki felkészítését tartja és a hivatásra nevelést, valamint a rendészettudományi kutatások folyamatos végzését.

„A Kar vezetésének az a célja, hogy az RTK a hatékony tudományos tevékenységével és a nemzetközileg is értékelhető tudományos eredményeivel járuljon hozzá az NKE majdani kutatóegyetemi profiljának kialakításához, hazai és nemzetközi elismertségéhez” - jelentette ki Dr. habil. Boda József.

Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. r. dandártábornok, az RTK egyetemi tanára bemutatta a németországi rendőri képzési modelleket, ahol véleménye szerint Európa legjobb rendőri oktatása zajlik.

„A rendőrség munkájának hatékonysága, sikerességének a záloga a kommunikáció” - hangsúlyozta Dr. Molnár Katalin egyetemi docens, aki szerint az a rendőr nevezhető professzionálisnak, aki udvariasan és jogszerűen kommunikál. „A kommunikáció zsonglőreinek nevezem azokat a kollégákat, akik erre képesek.” 23 éves oktatói tapasztalata alapján ismertette a rendészeti kommunikáció külső és belső színtereit. A kommunikáció harmadik csatornájának nevezte a statikus vagy szimbolikus csatornákat, a tárgyakat, az adottságokat, azt, hogy egy szervezet hogyan jeleníti meg önmagát. Elérendő célként fogalmazta meg az ideális - jogszerű, kulturált és szakszerű - intézkedések számának a növelését.

Dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes, egyetemi docens a szakmai etika rendészeti képzésben elfoglalt szerepéről megtartott előadásában Saint-Exupéryt idézte: „egy hivatás nagysága abban van, hogy egyesíti az embereket.” Arra kereste a választ, hogy kialakulhat-e a bajtársiasság ezen az alapon a túlszabályozás és a túlterheltség mellett.  A szakmai etika léte - véleménye szerint - nélkülözhetetlen.

A rendezvény levezető elnökeként Prof. Dr. Finszter Géza, az MTA IX. Osztály Rendészeti Albizottságának az elnöke, főszervezőként Görbe Attiláné Dr. Zán Krisztina c. r. alezredes, az MTA IX. Osztály Rendészeti Albizottság titkára működött közre.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Tudás, tekintély, felkészültség

    • tettenert krim 11
    • tettenert krim 2
    • tettenert krim 3
    • tettenert krim
    • tettenert krim 6
    • skorpio bemutato 3
    • tettenert krim n
    • tettenert krim 8
    • tettenert krim 7
    • tettenert krim 5
  • Előző
  • Következő

„Az egyetem és a kar vezetése fontosnak tartja ezt a szakmai területet, ezért is hozta létre ebben a tanévben a Kriminalisztikai Intézetet - jelentette ki Dr. habil. Boda József vezérőrnagy az RTK-n megrendezett Tettenért Kriminalisztika című termékbemutatóval egybekötött szakmai konferencia és kerekasztal-beszélgetésen, melynek levezető elnöke Dr. Gárdonyi Gergely r. ezredes, a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet igazgatójának bűnügyi helyettese és Dr. Mészáros Bence r. ezredes, tanszékvezető egyetemi docens volt. A dékán nagy reményeket fűz a kriminalisztika fejlődéséhez, az új lehetőségek bevezetéséhez, alkalmazásához, amelyek segítik a bűnfelderítést.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Fenntartói Testület tagja történelmi pillanatnak tartja az intézet megalakulását és ezt a konferenciát. „Amikor szükségét láttuk az intézet létrehozásának, nem csupán a modernizálás lebegett a szemünk előtt. Egyértelművé vált, hogy az RTK-nak kell a kriminalisztika művelésében az első helyet elfoglalni az országban. A tudás, a tekintély, a felkészültség segítségével, a jövőben a kriminalisztika legmagasabb szintű művelője kell, hogy legyen az intézet, ezzel a belügyi vezetés várakozásainak is eleget tud majd tenni.”

Az elvárások megfogalmazása kapcsán Bolyai Jánost idézte Dr. Hautzinger Zoltán egyetemi docens, intézetvezető: "Mi más egyébről van szó a tudományokban, mint állandóan arról, hogy a homályos dolgokat tisztázzuk, és a hiányzókat előteremtsük? Valójában rosszul tűnne fel az emberiség előrehaladása a művelődésben, ha a felfedezéseit mindenki magának tartaná meg." Az intézetvezető szerint is a tapasztalatok viszik előre a tudományt, fontosnak tartja, hogy ne tartsuk meg magunkban a felfedezéseinket. Majd a kriminalisztika oktatásáról, a tananyagfejlesztésről beszélt és arról, hogy a határokon átnyúló tudás fejlesztése nemzetközi kötelezettségé vált. „Az igazi kriminalista a fejlesztést elengedhetetlennek tartja, valamint a gyakorlat és az elmélet megfelelő arányát megtalálja a képzés során.” Hangsúlyozta, hogy Az NKE az együttműködés egyeteme kell, hogy legyen - ezzel utalt a jól működő szakmai kapcsolatra a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézettel, valamint a Rendőrség Tudományos Tanácsával.

Dr. Mészáros Bence r. ezredes, a Bűnügyi Stratégiai Tanszék vezetője a kriminalisztika negyedik ágának nevezte a kriminálstratégiát. A stratégia kifejezést definiálta előadásában, mely a cselekvések hosszabb távú tervét jelenti egy bizonyos cél elérése érdekében. Ez a szó a 20. század elején jelent meg először a kriminalisztikában, mely a hatvanas években tért vissza újra, amikor elkezdődött egy vita arról, hogy van-e helye a bűnügyi tudományok rendszerében. Majd 1986-tól mindenki elkezdte használni a fogalmat. A bűnügyi stratégia a kriminálstratégiai ajánlások összességét jelenti, amelyek a bűnözés elleni küzdelem hosszú távú programjának megalkotásához szükségesek. A tanszékvezető a kriminalisztika azon részének nevezte, amely a bűnözés helyzetére vonatkozó objektív adatokra és a lakosság szubjektív biztonságérzetére alapozva szervezeti célokat határoz meg. „Feladatai között tarthatjuk számon a kriminálpolitikai elképzelések gyakorlatba való átültetését, a bűnüldözés eszközeinek és erőinek optimális allokációját, a tudomány és a technika vívmányainak a bűnüldözés területére való adaptálását.”

„A hacktivizmus egy olyan mozgalom, amely a hacker tevékenységének nyílt politikai megnyilvánulását, a politikai nézetek sajátos formáját jelenti” - hangsúlyozta Dr. Simon Béla r. őrnagy, a Bűnüldözési Tanszék tanársegédje, majd az azonosítás problémáiról és a 2015-ben létrehozott Nemzeti Kibervédelmi Intézet feladatairól beszélt. Elmondta, hogy ebben az évben 66 állami weboldal rongálási incidens történt, melyből kilenc politikai célú támadás volt, öt az ISIS-hez, négy az illegális migrációhoz volt köthető.

Farkasné Dr. Halász Henrietta r. őrnagy, a Krimináltaktikai és Metodikai Tanszék oktatója a környezeti bűncselekményekről, Nyilasi Tibor, a Krimináltechnikai Tanszék tanára az iratok technikai vizsgálatáról beszélt, különös tekintettel a 21. századi lehetőségekre.

Az intézet meghívott vendégei, gyakorlati szakemberek esettanulmányok segítségével mutatták be tapasztalataikat a résztvevőknek, akik kriminalisztikai termékbemutatót tekinthettek meg az előadásokat követően.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Modernkori népvándorlás

    • nepvandorlas 6
    • nepvandorlas 5
    • nepvandorlas 3
    • nepvandorlas 4
    • nepvandorlas 2
    • nepvandorlas 1
  • Előző
  • Következő

A Közbiztonsági Tudományos Diákkör és az RTK  HÖK „Modernkori népvándorlás?” címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Rendészettudományi Karon. Horkay Tamás határrendészeti szakirányú harmadéves hallgató rövid történeti áttekintést adott a 2011-es Arab tavasz óta bekövetkezett világpolitikai változásokról, az Európában, illetve Magyarországon kialakult migrációs helyzetről.

A meghívott előadók közül először Pozsgay Tamás r. őrnagy, az RRI Határrendészeti Osztály vezetője mutatta be a menedékérőkkel kapcsolatos rendőri, határrendészeti feladatokat, illetve hangsúlyozta a végrehajtó állományt a helyszínen irányító parancsnokok munkájának fontosságát.

Dr. Tálas Péter, az NKE NETK dékánja politikai, biztonsági és jogi szempontból is elemezte a már végrehajtott, illetve a jövőben várhatóan végrehajtandó feladatokat, a menedékkérők helyzetét. 

A beszélgetés során felszólalt Dr. Hautzinger Zoltán, az NKE RTK oktatási dékán-helyettese, aki kiemelte a témában használt fogalmak pontos használatának fontosságát, illetve rávilágított a menedékkérőkkel kapcsolatos nemzetközi, illetve hazai jogi problémákra.

Dr. Major Róbert r. ezredes, az NKE RTK Közbiztonsági Tanszék vezetője a rendezvényt követően rámutatott arra, hogy a rendezvény a társadalmat napi szinten foglalkoztató, aktuális témában a rendőrség teljes állományát érintő kiemelten fontos kérdést dolgozott fel, valamint megköszönte a Közbiztonsági Tudományos Diákkör elnökének, Mészáros Gábor r. alezredesnek, és a diákkör titkárának, Guzsván Cintia hallgatónak, valamint Hoffman Márknak, a RTK  HÖK elnökének a rendezvény megszervezését és színvonalas lebonyolítását.


Titkos nyomozati lehetőségek a Be. kodifikációban

    • bu gv kerekasztal
    • bu gv kerekasztal 1
    • bu gv kerekasztal 2
    • bu gv kerekasztal 3
    • bu gv kerekasztal 4
    • bu gv kerekasztal 5
    • bu gv kerekasztal 6
  • Előző
  • Következő

Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszéke szakmai kerekasztal-beszélgetést szervezett a büntetőeljárási törvény koncepcionális átalakításához kapcsolódó titkos nyomozati lehetőségek büntetőeljárásbeli és ágazati jogszabályokban történő változtatásának elméleti megalapozását elősegítően.

A szakmai rendezvényen részt vett a Büntetőeljárásjogi Kodifikációs Tanácsadó Testület részéről Dr. Elek Balázs ítélőtáblai tanácselnök, dr. Ibolya Tibor Fővárosi Főügyész, Dr. Békés Ádám ügyvéd, Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese, valamint a Büntetőeljárásjogi Kodifikációs Tanácsadó Testület képviseletében dr. Kis László az Országos Bírósági Hivatal részéről, dr. Márki Zoltán tanácselnök a Kúria képviseletében és dr. Bodnár Bence főosztályvezető a Belügyminisztérium részéről. A titkos információgyűjtést folytató rendvédelmi szervek (NAV, ORFK, TEK, NVSZ) szakmai vezetői, továbbá az IM és az NBSZ képviselői is részt vettek a megbeszélésen.

A Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék munkatársa, dr. Nyeste Péter r. őrnagy, tanársegéd A titkos nyomozati lehetőségek, operatologia kontra európai szabályozás címmel nyitó előadást tartott, akinek a Belügyi Szemlében publikált szakmai tanulmánya jelentette a rendezvény egyik kiindulási alapját.

Dr. habil. Boda József r. vezérőrnagy, az NBSZ, mint közös szakmai szolgáltató szerv jelentőségét hangsúlyozta. Dr. Ibolya Tibor fővárosi főügyész a nyomozások hatékonyságát, mint az egyik fő elérendő célt emelte ki, amelyben nagy szerepet játszhatnak az időszerű titkos nyomozati eszközökből származó eredmények büntetőeljárásban történő felhasználása.

Szoboszlai-Szász Richárd főügyész-helyettes a felderítés büntetőeljárásjogi szabályozásának az átgondolását javasolta. Hiányolta a titkos nyomozati lehetőségek részletes szabályozását a törvényből és a bizonyítás szerepének átgondolását a titkos információgyűjtésből. A felderítés és a bizonyítás szerepének, egymásra épülésének viszonyát jelölte meg az egyik legfőbb elérendő célként.

Dr. Márki Zoltán kúriai tanácselnök a bíróság szerepét hangsúlyozta a bizonyítást érintő büntetőeljárásjogi kodifikációban. A bírói engedélyezés vagy a bűnüldözői szabályozás kérdéskörét vázolta a titkos nyomozati lehetőségekkel kapcsolatban. Véleménye szerint az ágazati titkos eszközök szabályozása és az eljárásjogi szabályozás más célok elérését szolgálja. Külön titkos eszközöket szabályozó törvény alkotását nem tartja időszerűnek.

Tomin Szilvia ezredes, az NVSZ vezető helyettese az ügyészség és a védelmi szolgálat szoros együttműködésére hívta fel a figyelmet, amely a felderítés megkezdésétől az eljárás befejezéséig tart.

Istvanovszki László r. ezredes a büntetőeljárásjogi reform szervezeti feltételeinek megteremtéséről beszélt, valamint a bűnügyi hírszerzés és a bekövetkezett bűncselekményekre reagáló titkos felderítés szétválasztását emelte ki.

Dr. Balla Lajos ítélőtáblai bíró a tanulmányt részkodifikációs anyagként fogta fel, amely továbbgondolásra érett az engedélyező bíróság részéről. Az engedélyező bíró feladatait tárgyalta az információszerzés és az adatszerzés, valamint a haladéktalanság kérdéskörében.


„Az ideiglenesség társadalmában élünk”

    • p3170029
    • p3170043
    • p3170048
  • Előző
  • Következő

Az ember életében a házasság, a család nagyon meghatározó, a rendőröknek is családbarátnak kell lenniük. Minden ember a véglegességre vágyik, ez a létünkből következik.  A manapság egyre gyakrabban ismételt mondat: válságban a család, azt sugallja, hogy a házasság fölött eltelt az idő. Azt gondolom, hogy nem a házasságok vannak válságban, hanem az emberek - hangoztatta Bíró László katolikus tábori püspök  A család szerepe a bűnmegelőzésben - avagy a távoltartás alternatívái című kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Büntetőeljárásjogi Tanszék szervezett Dr. Fantoly Zsanett tanszékvezető egyetemi docens vezetésével a Rendészettudományi Karon.

Majd így folytatta: az ideiglenesség társadalmában élünk, melyet az élvezetek és a folytonos változás utáni hajsza, az extrémitás, és az öröm téves felfogása táplál, sokan ugyanis azt gondolják: a birtoklástól függ a boldogság. Ha az a célunk, hogy az állandóság megvalósuljon az életünkben, a kapcsolatot kell erősíteni. A családok széthullását kommunikációval és a konfliktusmegoldó készség fejlesztésével lehet megelőzni. Ha szilárd egy házasság, a gyermek is kiegyensúlyozott lesz. Évtizedekkel ezelőtt stabilak voltak a kapcsolatok, számíthattak egymásra az emberek, békében és biztonságban éltek.

Bíró László azt is elmondta, hogy múlt nélkül nincs jövő, mint ahogyan gyökér nélkül sem élhet a fa. Meg kell keresnünk a múltban azokat az értékeket, amelyek hordozzák a jövőt. Az időseket tisztelni és szeretni kell, beszélgetni velük, hogy mi volt a legfőbb motivációjuk, amikor az életüket élték.

  • Nagy társadalmi összefogásra van szükség. Kommunikáljunk úgy az emberekkel, hogy közben fölemeljük őket, legyünk bátorítóak. Aki nem tudja, hová indul, könnyen oda érkezik, ahová nem akar. Elszemélytelenedett a társadalom. Legyen a legfontosabb az életünkben a kapcsolat, majd a közjó és végül a személyes jó - adta útravalóul a tábori püspök.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett