Szűkítés



Kiválasztott Címke

konferencia

Minden Címke 278


Jelenleg 93 bejegyzés található konferencia cimkével

Tudományos értékek a SZEF-ben

    • szef nagy ivett

A Szakkollégiumi Együttműködési Fórum (SZEF) „Új nemzedék, új szemlélet, szakkollégiumi kutatások az állam szolgálatában” címmel rendezett konferenciát május 17-én a Ludovika campuson.

Görbe Attiláné dr. Zán Krisztina, a Tudományos Ügyek Irodájának vezetője felhívta a figyelmet a szakkollégiumok közötti együttműködés fontosságára, melynek keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hallgatók bemutassák aktuális kutatási tevékenységüket, érzékeltessék a kutatott témák sokszínűségét, illetve célként fogalmazta meg egymás segítését is.

Ezt követően előadások hangzottak el a különböző szakkollégiumok tagjainak tudományos munkáiból. A Szent György Szakkollégium képviseletében Nagy Ivett hallgatói igazgató mutatta be kutatási területét Rendőrök és közutálat? című előadásában.

A bemutatókat követően a kollégiumok közötti integrálódás jegyében közös ebéd zárta az eseményt.

Cimkék: konferencia, 2017

Quo vadis Vám- és Pénzügyőri Tanszék?

    • quo vadis p5164478
    • quo vadis p5164466
    • quo vadis p5164473
    • quo vadis p5164481
    • quo vadis p5164483
    • quo vadis p5164502
  • Előző
  • Következő

Quo vadis Vám- és Pénzügyőri Tanszék? – avagy a köz szolgálatára történő felkészítés kihívásai az adó- és vámigazgatás területén

A fenti címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszéke. A május 16-án megtartott rendezvényen az RTK, illetve az Államtudományi és Közigazgatási Kar szakértői és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai folytattak eszmecserét az adóigazgatási szakemberek és a pénzügyőr tisztjelöltek képzésének további lehetséges útjairól.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevőit a Rendészettudományi Kar (RTK) oktatási dékánhelyettese, dr. Hautzinger Zoltán köszöntötte, aki elmondta: fontos az ilyen típusú párbeszéd, hiszen hallgatóink leendő munkaadói – így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is – azt várják a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől (NKE), hogy az elvárásoknak megfelelő, jól képzett szakembereket képezzen számukra.

A rendezvény moderátora, Magasvári Adrienn püőr. alezredes, tanszékvezető-helyettes bevezetőjében elmondta: „legfőbb célunk, hogy ez a mai nap az együttgondolkodás és a közös munka jegyében teljen, és mind az egyetem, mind a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai számára eredményesen záruljon, minél több hasznosítható ismerettel gazdagodjanak, gazdagodjunk”.

Elsőként dr. Szabó Andrea PhD püőr. ezredes, egyetemi docens, a Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanszékvezetője adott képet a résztvevőknek az egyetemen, illetve a jogelőd Rendőrtiszti Főiskolán folyó pénzügyőrtiszt-képzésről, valamint az új irányokról. Hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos a Tanszék tudományos teljesítményének növelése és a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése.

A mentori rendszerről folytatott diskurzus első előadója, dr. Szakács Gábor programigazgató A pályakezdők beillesztése a közszolgálati szervezetekbe című KÖFOP alprojektről szólva elmondta, hogy a mentori munkacsoport főbb feladatai között szerepel az igényfelmérő kutatás, módszertani csomagok fejlesztése, a trénerek, a mentorok és a mentoráltak kiválasztása. Mint mondta, a mentoring program sok területen felhasználható, így a tradicionális forma mellett jól működik a kortárs mentorálás (pl. Belgiumban), vagy a fordított mentoring, amikor egy Y generációs munkatárs vezetőnek ad tanácsot, rendszerint a modern technika területén (jó példa erre Svájc), de ide sorolhatjuk a  speciális célcsoportoknak szánt karriermentorálást is.

Dr. Vankó László püőr. dandártábornok, a NAV bűnügyi főigazgatója az RTK-n végzett pénzügyi nyomozók mentorálásának tapasztalatairól beszélt. Elsőként a mentoráltak – a 2016-ban végzett hallgatók – véleményeit összegezve kijelentette, hogy az NKE magas színvonalú oktatást nyújtott, a hallgatók jól érezték itt magukat. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati képzésre, amiben a főigazgató szerint a NAV-nak az eddiginél is nagyobb szerepet kell vállalnia. A kar volt hallgatói hasznosnak ítélték a NAV Bevetési Igazgatóságán töltött szakmai gyakorlatukat, ahol már – amint fogalmaztak – „nem babra ment a játék”. A dandártábornok a mentorok tapasztalatai közül kiemelte, hogy a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekményekről az elvártnál kevesebb ismeretük van az RTK-n végzett hallgatóknak. Végezetül javaslatokat fogalmazott meg; ezek között hangsúlyozta a bűnügyi informatika, az adatelemzés és -értékelés oktatásának fontosságát.

Dr. Vankó László előadására reagálva dr. Hautzinger Zoltán dékánhelyettes megköszönte a visszajelzéseket, és javasolta, hogy érdemes lenne hosszabb távú beválásvizsgálatokat is végezni. Ugyanakkor kiemelte, hogy az egyetemről kikerülő hallgatónak széles látókörrel kell rendelkeznie, így a pénzügyőr hallgatónak is kell tanulnia az emberölésről és az idegenjogról is.

Szabó Károly püőr. vezérőrnagy, a NAV vámszakmai szakfőigazgatója, az NKE címzetes egyetemi docense hozzászólásában úgy fogalmazott: az adóigazgatási szakemberek és a pénzügyőrök képzésének metszete a versenyképesség és a világszínvonal. Mint mondta, az RTK-n nem vezető-, hanem pénzügyőrképzés van. Igény mutatkozik jól képzett szakemberekre, de az itt megszerzett tudás nem elég: tapasztalat, csapatmunkára való képesség és tekintély is szükséges ahhoz, hogy valaki megállja a helyét a hétköznapokban, és vezető váljon belőle.

Dr. Vas Adrienn, a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetének (KEKI) képzési igazgatóhelyettese a 2017 szeptemberében az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karán (ÁKK) induló adóigazgatási szakirányról szólt. Elmondta, hogy a szakirány indítását a NAV kezdeményezte 2015 júliusában. Ehhez jó példaként szolgált az RTK-n folyó pénzügyőrképzés, ami folyamatos szakember-utánpótlást biztosít a NAV-nak. Az adóigazgatási szakirányt a közigazgatási szervező alapszakon tanuló hallgatók választhatják majd. A két szemeszter tantárgyait – a többi között adójogot, nemzetközi adójogot és uniós vámjogot, felszámolást és végrehajtást, ügyfélszolgálati kommunikációt, e-ügyintézést – az ÁKK, az RTK és a NAV szakemberei oktatják.

Dr. habil. Budai Balázs, az ÁKK oktatási dékánhelyettese a közigazgatás-szervező alapképzési szak előzményeiről szólva úgy fogalmazott: a korábbi igazgatásszervező alapszak általános ismeretanyagot nyújtott a hallgatóknak. A jelenleg folyó alapképzés viszont a specialisták képzése, ezzel szemben a mesterképzésen a hallgatók generális tudást kapnak.

Dr. Verhóczki János r. ezredes, az RTK Tanulmányi Osztályának vezetője az ugyancsak ősszel induló négyéves képzéssel kapcsolatban elmondta, hogy ennek előzményei az egyetemi közös modul kapcsán korábban megvalósított módosítások voltak. Mint fogalmazott, a célkitűzés változatlan, csak csökkenteni szeretnénk a hallgatók kontaktóra-terhelését.

Az ettől a tanévtől kezdve bevezetett tisztjelölti státusz kapcsán felmerült gyakorlati kérdésekről tartott előadást Erdős Ákos püőr. százados, a Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanára. Mint mondta, a többi között a tisztjelöltek szolgálati igazolványának, nyilvántartási számának témakörében vannak nyitott kérdések, de olyan is akad ezek között, amelynek rendezéséhez miniszteri rendeletet kell módosítani.

A 2014-ben alakult Nemzetközi Pénzügyi Nyomozói Akadémia (ICOFI) működéséről, tevékenységéről szólva Szirovicza Péter püőr. alezredes, kiképzésvezető elmondta, hogy a szervezet leginkább pénzügyi bűncselekményekhez kapcsolódó nemzetközi vonatkozású oktatásokat szervez, emellett nagy hangsúlyt fektet a társhatóságokkal való kapcsolatépítésre, és nemzetközi szakértői hálózat építésére is koncentrál. Az ICOFI létrehozásában Nagy-Britannia, Hollandia, Szlovákia és Magyarország működött közre, és jórészt ezekből az országokból érkeznek a kiképzők is. Magyar részről az ICOFI a NAV és a Belügyminisztérium támogatásával működik.

A képzés megújításáról szóló előadásokhoz kapcsolódva Polcz Attila püőr. dandártábornok, a NAV rendészeti szakfőigazgatója kiemelte a naprakész tudás fontosságát.  Úgy fogalmazott: a jövőben fontos lesz már alapszinten is a komplex tudásanyag – szükség lesz generalistákra és specialistákra is, mert folyamatokat átlátni csak generális tudással lehet. Lényeges, hogy a pénzügyőrök és a kormánytisztviselők megértsék egymást, közös fogalomrendszert használjanak – és ezt kell hangsúlyozni a képzésben is.

Az egységes közszolgálati alapkompetenciák meghatározását célzó nemrégiben lezajlott kutatás eredményeiről számolt be dr. Hegedűs Judit, az NKE Magatartás-tudományi Tanszékének vezetője. Mint mondta, a kutatás elsődleges célja annak meghatározása volt, hogy milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük a pályakezdőknek, ha a rendészeti igazgatás, a rendvédelem vagy a közigazgatás területén szeretnének munkát vállalni. Célja volt továbbá egy olyan kompetencia alapú kiválasztási rendszer kialakítása, amely egységes alapokra építve szolgálná a jövőben a tudatos humánerőforrás-gazdálkodást a teljes közszolgálaton belül. A NAV személyi állománya körében végzett kérdőíves felmérés eredménye szerint az öt legfontosabb kompetencia sorrendben: a szabálytudat, a minőségre törekvés, a felelősségvállalás, a pszichés terhelhetőség és a kommunikációs készségek.

Magasvári Adrienn zárszavában kiemelte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezidáig folyamatosan támogatta és jelenleg is támogatja a tanszék működését, képzéseit, és annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben ezt megfelelően felkészült, elkötelezett és motivált hallgatók, leendő pályakezdők kibocsátásával tudják majd viszonozni.

Suba László

Cimkék: konferencia, 2017

A fogvatartottak és mindannyiunk érdekében – napirenden a CITI-VAL projekt

    • p5024021 citi val
    • p5024028 citi val
    • p5024135 citi val
    • p5024070 citi val
    • p5024048 citi val
    • p5024090 citi val
    • p5024162 citi val
    • p5024018 citi val
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Magatartástudományi és Módszertani Tanszéke a Foresee Kutatócsoporttal közösen egy Erasmus+ pályázathoz kapcsolódóan külföldi vendégeket fogadott május 1-4. között.

A 2016-1-FR01-KA204-023961 számon nyilvántartott CITI-VAL  projekt kiindulópontja az volt, hogy a fogvatartottak könnyen elsodródhatnak a radikalizálódás irányába, ezért nagyon fontos lenne, hogy állampolgári ismereteket oktassunk nekik, annak érdekében, hogy ne váljanak nyitottá a szélsőségek irányába, sem a börtönben töltött idejük során, sem később. A projektben Magyarország részéről a Foresee Kutatócsoport felkérésére dr. Hegedűs Judit mint szakmai vezető, Fekete Márta mint projektkoordinátor és kutató, dr. Farkas Johanna mint tag vesznek részt. A partnerországok (Franciaország, Németország, Spanyolország és Törökország) képviselői számára szerveztük azt a háromnapos programot, melynek kiemelkedő eleme volt a május 2-án megtartott nemzetközi konferencia.

A projekthez kapcsolódó konferenciát mintegy 80 fő részvételével a Rendészettudományi Karon tartottuk. A megjelenteket prof. dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Büntetés-végrehajtási Tanszék vezetője és prof. dr. Kerezsi Klára, a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője köszöntötte. Előadóink között üdvözölhettük Juhász Attila bv. ezredest, aki a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet reintegrációs munkájáról beszélt, míg dr. Fliegauf Gergely az OPCAT Bizottság tevékenységét mutatta be. Prof. dr. Ruzsonyi Péter a büntetés-végrehajtási tisztek neveléséről, képzéséről tartotta meg előadását. A délután folyamán Fekete Márta és Somoskői Dániel számolt be arról a kutatásról, melynek célja a jó gyakorlatok összegyűjtése és elemzése volt. A Váltósáv Alapítvány reingetrációs tevékenységét Lindner Lídia ismertette, míg Negrea Vidia a resztoratív technikák alkalmazásának lehetőségeiről szólt. A konferencia programját színesítette az Oláh Attila r. hadnagy által vezetett intézkedéstaktikai bemutató.

Május 3-án külföldi vendégeinkkel a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetébe tettünk szakmai látogatást, ahol Pesti Ferenc bv. ezredes, parancsnok és munkatársai segítségével kaphattunk árnyalt képet az intézet működéséről, az itt zajló pedagógiai munkáról. E látogatás jó kiindulópontul szolgált a projekt során elkészítendő pilotprogramhoz, melynek kidolgozásában a Magatartástudományi és Módszertani Tanszék oktatói is részt vállalnak.

Dr. Hegedűs Judit

Cimkék: konferencia, projekt, 2017

Beszéd- és hangelemzés a bűnüldözésben - lehetőségek és korlátok

    • fokep
    •  dsc4783 2
    •  dsc4801 2
    •  dsc4804 2
  • Előző
  • Következő

A beszéd- és hangelemzés lehetőségei és felhasználása a bűnüldözésben címmel rendezett szakmai konferenciát a Magyar Rendészettudományi Társaság, melyre május 4-én került sor a Ludovika campuson. Az előadók a hallgatóság elé tárták a technológiai és jogi lehetőségeket, ugyanakkor őszintén beszéltek a mindkét szemszögből fennálló korlátokról is.

Dr. Janza Frigyes, a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) főtitkára köszöntőjében méltatta azt a mintegy négy esztendeje tartó közös munkát, melyben szorosan együttműködik a Károli Gáspár Református Egyetem, az MRTT, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint az Anima Polygraph Kft. Elmondta: a kutatás eredményéről – egy új hazugságvizsgálati módszerről – e fórumon esik szó először, s a konferencia megszervezésével az MRTT hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a napjainkban is zajló kutatás folyamatosan napirenden legyen. Mint hangsúlyozta, ez azért fontos, mert a módszer felhasználása a büntetőeljárásban csak szilárd tudományos megalapozottság birtokában lehetséges.

A konferencia moderátora dr. Szövényi György, az MRTT biztonságpolitikai tagozatának elnöke volt, aki a szóban forgó kutatómunka tevékeny részeseként a téma kiváló szakértője.

Ki szokott önök közül hazudni? – tette föl elsőként a kérdést az Anima Polygraph Kft. ügyvezetője, Kis György. A kérdésre adható válasz (mindenki mond kisebb-nagyobb hazugságokat élete során) egyúttal mutatja a hazugságkutatás fontosságát is. Kis György elmondta, hogy a munka alapjául Paul Ekman kutatási eredményeit tekintették elméleti alapnak, a gyakorlatban pedig  a Nemesysco izraeli cég által kifejlesztett LVA (Layered Voice Analysis – rétegzett hangelemzés) technológiát használják.  Az LVA hangelemző módszer két elemző képletre épülő algoritmusok halmaza, mely nyolc fő emocionális jellemzőt tartalmaz minden egyes hangszegmensből. A módszer nem hazugságvizsgálat, hanem érzelemelemzés: a beszélőnek az általa mondottakhoz való érzelmi viszonyulását elemzi (stressz, tétovázás stb.). Dr. Takács Szabolcs, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára a felvett hangminták matematikai elemzéséről beszélt, hangsúlyozva, hogy a kutatásban az elemzendő anyagok anonimitása mindvégig biztosított volt.

Tatár Zoltán, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének munkatársa az akusztikai-fonetikai beszélőazonosításról, valamint a hangfelvételek eredetiségének vizsgálatáról tartott előadást. Elmondta, hogy a beszélőazonosításhoz megfelelő technikai paraméterekkel rendelkező hangfelvétel szükséges, és ha ez rendelkezésre áll, a beszédhang olyan összetevőit (formánsait) tartalmazza, amelyeket senki sem tud beszéd közben elváltoztatni. A hanganyagok eredetiségének vizsgálati módszereiről szólva a hangtechnikai szakértő utalt arra, hogy a munkájukat fejlett szakértői szoftverek támogatják. Fejes Attila, ugyancsak az intézet hangszakértője, a hangbiometriáról beszélt. Ez a módszer nem más, mint akusztikai-fonetikai beszélőazonosítás.

A hangfelvétel jogi megítéléséről és bizonyítékként történő felhasználásáról szólt dr. Mészáros Bence, a Rendészettudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese. Előadásában rámutatott arra, hogy a téma a jog számos szegmensét érinti, így például jelentősége van az adatvédelemben, a polgári jogban, a büntetőjogban, illetve rendkívül érzékeny terület e vonatkozásban a magánnyomozók információgyűjtési módszereinek kérdésköre. Az előadó részletesen elemezte a hangfelvétel büntetőeljárásban történő felhasználásának lehetőségeit.

A konferencia tartalmas konzultációval zárult, jelezve, hogy az elhangzott előadások élénk érdeklődést váltottak ki a jelenlévők soraiban.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: MRTT, konferencia, 2017

Az NKE rektorhelyettesét választották az Európai Rendőr Akadémiák Szövetsége alelnökének

    • governing board 33
    • vice pesident 33
    • nups flag 33
  • Előző
  • Következő

2017. május 2-5. között tartotta soros konferenciáját és vezető testületi ülését az Európai Rendőr Akadémiák Szövetsége (AEPC). A rendezvénynek Tbilisziben, a grúz Belügyminisztérium Rendőr Akadémiája adott otthont, amelyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet dr. habil. Kovács Gábor oktatási rektorhelyettes, dr. habil. Boda József, az RTK dékánja és dr. habil. Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese képviselte. A konferencia központi témája a migráció volt, míg a vezetőtestületi ülésen a szervezet alelnökének megválasztották dr. Kovács Gábort. A tisztség elnyeréséhez először dr. Norbert Leitner, a szervezet elnöke gratulált.

Cimkék: AEPC, konferencia, 2017

Sikeres nemzetközi polgárőr konferencia, aktív NKE közreműködéssel

    • img 5770 polgaror
    • img 5758 polgaror
    • img 5767 polgaror
  • Előző
  • Következő

A Budapesti Polgárőr Szövetség A társadalmi bűnmegelőzés nemzetközi és gazdálkodási sajátosságai címmel rendezte meg a II. Nemzetközi Polgárőr Konferenciát Józsefvárosban, 2017. április 28-29-én.

A konferencia első napjának levezető elnöke dr. Christián László r. alezredes, az NKE RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetője, az Országos Polgárőr Szövetség elnökségének a tagja volt, aki előadás megtartására is felkérést kapott a szervezőktől. A második nap levezető elnöke dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke volt.

A rendkívül sikeres, komoly érdeklődés mellett megrendezett konferencia célja az eltérő társadalmi felelősségvállalási és gazdálkodási sajátosságok bemutatása volt a hazai és nemzetközi gyakorlatban. A bűnmegelőzés a közbiztonság egyik leghatékonyabb eszköze, amely országonként eltérő módon alakult ki és fejlődött tovább. Hallhattunk példákat az egyes országokban különböző társadalmi és szocializációs háttérrel kialakult bűnmegelőzési módszerekről, valamint a működésbe bevont forrásokról, a szervezetek gazdálkodási szemléletéről is.

A konferencián előadást tartott többek között dr. Túrós András, Országos Polgárőr Szövetség elnöke, Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya, dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, dr. Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára és Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkára is.

A konferenciára nyolc országból érkeztek előadók és vendégek hazánkba (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Egyesült Királyság, Észtország, Ciprus, Ukrajna, Izrael, Írország).

Dr. Christián László tanszékvezető egyetemi docens Komplementer rendészet címmel tartott plenáris előadást, amelyben arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy hazánkban a közrend, közbiztonság fenntartásában a rendőrség mellett egyre komolyabb szerep jut a polgárőrség, az önkormányzati rendészet és a magánbiztonság számára. A hatékonyabb feladatellátás záloga az érdemi együttműködés a felsorolt szervek között.

A kimagasló színvonalon megrendezett konferenciáért elismerés illeti a szervező Budapesti Polgárőr Szövetséget.

A konferencia további képei itt találhatók: http://www.konferencia2017.bpsz.hu/galeria/#


PhD hallgatók házi konferenciája

    • p4053816 rdi hazi konf
    • p4053827 rdi hazi konf
    • p4053828 rdi hazi konf
    • p4053832 rdi hazi konf
    • p4053834 rdi hazi konf
    • p4053838 rdi hazi konf
    • p4053846 rdi hazi konf
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Doktori Iskola házi konferenciát szervezett a hallgatói részére. Prof. Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár és Dr. Molnár Katalin egyetemi docens megnyitó gondolatai után öt szekcióban huszonnégy hallgató tartott előadást. A szekciókban moderátorként Prof. Dr. Finszter Géza, Prof. Dr. Kerezsi Klára, Prof. Dr. Fórizs Sándor, Prof. Dr. Kozáry Andrea és Prof. Dr. Pap András László működtek közre.


A határrendészeti tisztképzés negyedszázada

    • hor negyszazada
    • hor negyszazada 1
    • hor negyszazada 2
    • hor negyszazada 3
    • hor negyszazada 4
    • hor negyszazada 5
    • hor negyszazada 7
    • hor negyszazada 6
    • hor negyszazada 8
    • hor negyszazada 9
  • Előző
  • Következő

"A határrendészet, a határőrizet időben és térben folyamatos" – hangzott el a Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszékének és az MRTT Határrendészeti Tagozatának a Közszolgálati képzés kihívásai a határrendészeti tisztképzés tükrében című konferencián.

Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a rendőrség 2016. évi eredményeit és a határrendészeti szolgálati ág legfontosabb feladatait vette számba előadásában. Elmondta, hogy az elmúlt évben is kiemelkedő volt az illegális migrációval kapcsolatos fellépés, az államhatár védelme. „A rendszert három pillér alkotja: az ideiglenes biztonsági határzár, amelynek műszaki-technikai színvonalát tovább fejlesztjük, az illegális bevándorlást befolyásoló jogszabályok, valamint mindezen feladatok ellátására felkészített állomány. A rendkívüli migrációs helyzet hatékony kezelése érdekében a Kormány 2016 augusztusában döntött a Rendőrség határvadász egységeinek 3000 fővel történő megerősítéséről" - hangsúlyozta a dandártábornok, majd hozzátette: "a megfeszített ütemű toborzómunka eredményeként jelenleg 985 fő, a tervezett létszám mintegy egyharmada már részt vesz a képzésben és május elején szolgálatba léphet az első ciklusban kiképzett több mint 500 fős határvadász állomány."

Pozsgai Zsolt megállapította: tovább csökkent a polgárok szubjektív közbiztonságérzetét alapjaiban befolyásoló 14 bűncselekménynek, illetve a közterületen elkövetett bűncselekményeknek a száma. Így csökkent többek között a testi sértések, a garázdaság, a lopások és betöréses lopások, a személygépkocsi lopások, a zárt gépjármű feltörések, a lakásbetörések, a rablások előfordulása, amely jelentős eredménynek tekinthető. Jó hírnek számít, hogy a közlekedésbiztonság területén az elmúlt két évben tapasztalt kedvezőtlen folyamatok megálltak, ismét csökkent a közlekedési balesetben meghalt személyek száma. Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma 430 607-ről, 36 517-re csökkent. Felidézte, hogy a hatékonyabb határőrizeti tevékenység ellátása érdekében az Országgyűlés 2016. július 05-ei hatállyal tovább szigorította a jogszabályi környezetet. Ennek keretében több tízezer illegális migráns Európai Unió területére történő belépését akadályozták meg a rendőrök és katonák, illetve a biztonsági határzáron átjutott, feltartóztatott migránsokat visszakísérték a határzárhoz és a tranzitzónához irányították.

Megtörtént az ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítése is. Pozsgai Zsolt kiemelte, hogy a rendőrség szolgálati tevékenységét az elmúlt időszakban is az eredményesség jellemezte. A Rendészettudományi Kar tisztjelölti állományról is beszélt, akik képesítésüknek megfelelő szolgálati feladatot is elláthatnak a jövőben. Elismerően szólt a Rendvédelmi Tagozat nevelő munkájáról. A migrációs válságok kezelésével összefüggő gyakorlati jártasságok elsajátítását rendkívül fontosnak tartja. Végezetül az országos rendőrfőkapitány-helyettes a Határrendészeti Tanszék oktatóinak az elmúlt huszonöt évben végzett munkájáért elismerését fejezte ki.

Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok előadásában emlékeztetett: a határrendészeti tisztképzés a határőrképzésből alakult át, majd személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel: 1992 februárjában tartott először előadást a díszteremben. "A migrációs hullámok hatékony kezelése, az idegenrendészeti feladatok szakszerű elvégzése mindig is a legfontosabb feladatatok között szerepelt" – jelentette ki a dandártábornok, aki az elmúlt 25 éves időszakra visszatekintve a legfontosabb eredményeket is számba vette: a délszláv válság példaértékű kezelése, a duális rendészeti és védelmi funkció, illetve határvédelmi feladatrendszer ellátása, a hazai és a nemzetközi együttműködés kiszélesítése, a logisztika teljes körű korszerűsítése. "Negyedévszázad alatt generációváltás történt, a határőrtisztképzésben pedig nagy léptékű fejlesztések történtek, miközben a határrendészeti tisztképzés szellemi centrumaként működik a tanszék" - hangsúlyozta Virányi Gergely, aki a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola határrendészeti szakiránya alapításának körülményeiről beszélt. Köszönetet mondott az egykori vezetőknek, megköszönte, hogy részese lehetett a határőrök képzésének.

A határrendészeti tisztképzés aktuális helyzetképét vázolta fel Dr. Varga János ny. határőr ezredes, tanszékvezető, főiskolai tanár. Elmondta, hogy a szakirányon 1163 hallgató kapott oklevelet az elmúlt 25 évben. Megállapította, hogy a határrendészeti tisztképzés harmonikusan illeszkedik a rendészeti tisztképzés rendszerébe.

Dr. Kiss Lajos PhD. r. alezredes, adjunktus a Frontex és a határőr tisztképzés kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a Frontex nem ismeri a tiszt kifejezést, csak a tisztviselőt. "A határőr mesterképzés elindítása egy új szakaszt nyitott meg a FRONTEX képzési tevékenységében, ugyanis a FRONTEX ennek segítségével saját képzésben részesítheti a jövő határőr vezetőinek egy részét”.

A kihívásokról beszélt Dr. Balla József r. alezredes, egyetemi docens. "Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a határrendészeti speciális szakmai ismeretekre szükség van" – fogalmazott az alezredes.

Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, egyetemi docens a rendészeti vezető mesterképzés legfontosabb ismeretköreit mutatta be a jelenlévők számára, majd beszélt a hallgatókkal szembeni elvárásokról is.

Szó volt még a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti helyzetéről, a fiatal tisztekkel szemben támasztott elvárásokról, beilleszkedésük tapasztalatairól, a „Szent László” Határigazgatási Tudományos Diákkör tevékenységéről.

A határrendészeti tisztek felkészültségének megfeleléséről, a közszolgálati képzés aktuális kihívásairól Markek Dávid, a határrendészeti szakirány végzős hallgatója, az RTK HÖK elnöke beszélgetett a Tanulmányi Vándordíj nyerteseivel. Takács Éva c. r. alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának vezetője, Kalmárné Dr. Pölöskei Anett c. r. alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság hivatalvezetője, Hegedűs Tamás r. őrnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Ügyeleti Osztály ügyeletvezetője, Vájlok László r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság, Határrendészeti Főosztály osztályvezetője, Hegedűs Dániel r. főhadnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Rendészeti Főosztály, Határrendészeti Osztály alosztályvezetője, Gáspár Gyula r. őrnagy, Készenléti Rendőrség, Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa és Dr. Zámbó Péter püőr. dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bűnügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A Határrendészeti Tanszék létrehozásának jubileumi évfordulója alkalmából megjelent a határrendészeti tisztképzés negyedszázadáról szóló könyvet Deák József r. alezredes mutatta be. A kötet felidézi az elmúlt évek eseményeit, a határőrség modernizációjának körülményeit és azt is bemutatja, hogy az egykori hallgatók hogyan hajtottak végre egy teljes szakmai generációváltást a társadalom szolgálatában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: konferencia, 2017

A honvédelem, a rendvédelem és a magánbiztonság szolgálatában

    • biztonsagpiac 2017

„Az emberi élet és vagyon védelme a legfontosabb”- hangzott el A hadi- és biztonsági ipar a honvédelem, a rendvédelem és a magánbiztonság szolgálatában című konferencián, melyet a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) és a Biztonságpiac.hu Kft. negyedik alkalommal, a Stefánia Palotában rendezett meg. Az eseményen az állami szervezetek és a magánbiztonsági piac meghatározó vezetői értékelték hazánk biztonságának aktuális helyzetét, valamint annak különböző aspektusait az elmúlt esztendő eseményeinek tükrében. A rendezvényen a Rendészettudományi Kar oktatói, Tóth Levente szaktanár, Dr. Finszter Géza egyetemi tanár, Prof. Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár, Dr. Christián László tanszékvezető egyetemi docens, valamint Dr. Janza Frigyes, az MRTT főtitkára is részt vettek a pódiumbeszélgetéseken.

A biztonsági, rendészeti ágazat aktualitásairól, az állami szegmens fókuszpontjairól a BV, a TEK, a HM, az OKF és az ORFK vezetői fogalmazták meg gondolataikat, akik az együttműködés fontosságára hívták fel a figyelmet. Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy hangsúlyozta, több mint hetvenöt százalékkal csökkent a közterületeken elkövetett bűncselekmények száma, ami az emberek biztonságérzetét növeli, a közbiztonság ugyanis társadalmi ügy. Beszélt az intelligens közúti ellenőrző rendszerről, a VÉDA-ról, amely tizenhárom jogsértést tud detektálni, legfőbb célja az, hogy jogkövető magatartásra bírja az embereket. Emlékeztetett arra, hogy több millió intézkedés zajlik Magyarországon egy-egy héten, majd hangsúlyozta, hogy intézkedési kultúraváltás történt, a rendőrök ugyanis partnerként tekintenek az állampolgárokra.

Dr. Ródler Norbert r. alezredes emlékeztetett: a terrorizmus a mindennapjaink részévé vált, a terrorcselekmények jellege megváltozott, minden formája a fókuszban van. „Ez egy végeláthatatlan hálózat, amely Európában folyamatosan terjed”- hangsúlyozta az alezredes.

A rendezvények és fesztiválok biztonsági kihívásait, a terrorfenyegetettség hatásait vette számba Samu István, az MLSZ biztonsági igazgatója, Gerendai Károly, a Sziget Kft. igazgatója, dr. Lovas Kázmér Attila, az In-kal vezérigazgatója, Zsitnyányi Attila, a Gamma Zrt. vezérigazgatója és Szloboda Gyula, a Papp László Sportaréna ügyvezető igazgatója.

Samu István beszélt a névre szóló jegyértékesítésről, a korszerű kamerarendszerekről, a vezetési pontokról és arról, hogy a biztonságot komplex rendszerrel tudják garantálni, majd Gerendai Károly a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet. A Papp László Sportaréna ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az új kihívást számukra a terrorizmus, az erőszak alkalmazásának a stratégiája jelenti. Gyakran 12500 fő fordul meg az arénában a koncerteken és a kulturális rendezvényeken, a költségvetésük ötven százalékát a biztonsággal kapcsolatos kiadásokra fordítják.

Naponta százezer fő részvételével megtartott rendezvények biztosításában vesz részt a dr. Lovas Kázmér Attila vezette vállalkozás, amely a társhatóságokkal, rendvédelmi szervekkel komoly együttműködést alakított ki.

A rendészettudomány jövőképéről, irányairól és aktualitásairól Dr. Finszter Géza egyetemi tanár, Prof. Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár, Prof. Dr. Korinek László akadémikus és Dr. Janza Frigyes, az MRTT főtitkára osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A rendészettudomány interdiszciplinaritásáról és a legitim erőszak alkalmazásáról beszélt Prof. Dr. Kerezsi Klára. Elmondta, hogy a doktori iskolák az oktatói, kutatói utánpótlást teremtik meg és a Rendészettudományi Doktori Iskolának pedig mindezek mellett az is feladata, hogy magasan képzett rendészettudósokat bocsásson ki, akik jó döntéseket tudnak majd hozni és jó vezetővé válnak a képzés végére.

Korinek László felidézte, hogy 1990-ben, amikor a rendészeti helyettes államtitkárságot vezette, egy önkormányzatiság felé haladó rendőrség kialakítását tervezték, depolitizálni, decentralizálni és demilitarizálni akarták a szervezetet.

Finszter Géza az alkotmányos jogállam rendészetéről beszélt. „A rendőrségnek a jog uralma alatt kell működnie és érvényesülnie kell a hatalommegosztás elvének. Az emberi méltóság sérthetetlensége a rendőrt is kötelezi”- hangsúlyozta a professzor hozzátéve azt, hogy a jog azt tudja megmondani, hogyan kellene működnie a szervezetnek. „A veszély előtti állapotban a rendészet feladata az őrködés és a védelem és nem a beavatkozás”- fogalmazott Finszter Géza, aki szerint „a felhatalmazás csak arra az esetre szól, amikor támadást kell elhárítani”.

Dr. Janza Frigyes elismerően szólt Korinek és Finszter professzorok munkájáról, tudományos tevékenységéről, akik az elmúlt huszonöt évben nagyon sokat tettek a rendészettudomány fejlődéséért. A főtitkár fontosnak tartja azt, hogy a rendészettudomány hozzá tud járulni a biztonsághoz. „A biztonságpiacnak egy Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéket tudunk nyújtani, vannak önkormányzati rendészeti hallgatóink, a hallgatók megnyerték az országos kiberversenyt. A magánbiztonság, bár formailag nem a közbiztonság része, de szintén a magyar lakosság közbiztonságérzetének javulásáért dolgozik, így hozzájárul Magyarország közbiztonságához és közrendjéhez. Mindez a rendészettudomány egyik nagy győzelme”- hangsúlyozta Janza Frigyes. 

A biztonsági ágazat, a védelmi ipar, a rendészettudomány szereplőinek, az egyes témák iránt érdeklődő állami és civil szféra képviselőinek a részvételével megrendezett eseményen, a Biztonságpiac 2017 konferencián a belügyi, és a honvédelmi tárca, a rendőrség, a katasztrófavédelem, valamint a magánbiztonsági ágazat vezetői és döntéshozói egy egész napon át elemezték az elmúlt év magán-, a civil és a közbiztonsággal kapcsolatos eseményeit, aktuális trendjeit és kilátásait.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


A katonailag szervezett őrtestületekről

    • csendorjaror szb

A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke, valamint a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Alapítvány megrendezte a XVII. magyar közbiztonság-történeti tudományos tanácskozást, „A katonailag szervezett őrtestületek a polgári magyar állam rendvédelmének szolgálatában” címmel az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

A rendezvény egyik levezető elnöke az RTK dékánja, Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy volt.

Az előadók között szerepeltek a szakterület fiatal kutatói is, így Szigetvári Oszkár, a Rendészettudományi Doktori Iskola első éves hallgatója és Volcsányi Nikoletta középiskolai hallgató is, aki az RTK dékánja által a középiskolai diákok szá­mára meghirdetett tanulmányi versenyen második helyezést ért el a Magyar Királyi Csendőrség történetével foglalkozó dolgozatával.

Cimkék: konferencia, 2017

A kritikus infrastruktúrák védelméért

    • kritikus infrastrukt

Szakmai konferenciát rendezett a Rendőrség Tudományos Tanácsa a Ludovikán, melyet Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke, valamint dr. jur. Székely Zoltán r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje nyitottak meg. A szakmai találkozó fő témája a Hordozható Intelligens Ellenőrző Rendszer valamint a „SmartResilience - Kritikus Infrastruktúrák Védelme” elnevezésű Horizont 2020 kutatási és fejlesztési projektek voltak, melyekben az Országos Rendőr-főkapitányság projektpartnerként vesz részt.

A jövő szempontjából kiemelten fontos és hasznos, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság két, jelentős célokat kitűző, közvetlen uniós finanszírozású projektben is ilyen komoly szerepet vállalt” – hangsúlyozta Dr. Németh József.

A konferencia első felében a „SmartResilience” projekt átfogó bemutatása után feladatokat és javaslatokat fogalmaztak meg a jelenlévők.

„A projektben, melynek alapvető célkitűzése létrehozni a számítógépvezérelt („okos”) kritikus infrastruktúrát érintő fenyegetésekkel szembeni átfogó, új, hatékony elemzési és értékelési eljárásokat, az Országos Rendőr-főkapitányság feladata a hatósági végfelhasználói igényeknek megfelelő fejlesztési irányok képviselete majd a tesztidőszakban a jogszabályi, légiközlekedés-védelmi és felhasználói szempontok szerinti tesztelés, valamint az ezekkel kapcsolatos koordináció” – fogalmazott Székely Zoltán hozzátéve azt, hogy a projekt célkitűzése a szárazföldi határokon zajló határellenőrzési folyamatok automatizálás útján történő felgyorsítása, mely különböző, technikailag korszerű, hatékony eszközökkel érhető el, például az utazás előtt az ellenőrzést gyorsító és a problémamentes határátlépést segítő mobil applikáció az utasoknak, mesterséges neuronhálózattal rendelkező avatár, vénaszkenner, arcfelismerő és érintés nélküli ujjnyomatvevő. Ennek megvalósítása érdekében általános, valamint felhasználói szintű követelmények közös úton történő kidolgozása zajlott, sikerrel. Számos javaslat, hasznos gondolat került rögzítésre követelményként, mely nélkülözhetetlen alapja a jövőbeni kivitelezésnek. A résztvevők arról is döntöttek, hogy a tesztelésbe minél több önkéntest, résztvevőt kell bevonni, különösen az utazóközönség köréből, ezért a tesztek előtt kiterjedt kampányt indítanak az önkéntesek toborzására, várhatóan 2017 második felében.

„A munkafázisok pontos, precíz betartása, valamint a szakmai tanácsok és javaslatok egymással való megosztása érdekében szükséges a személyes úton történő egyeztetés, melynek sikere a mai találkozón is megmutatkozott” – hangsúlyozta végezetül a tanársegéd.

Cimkék: konferencia, 2016

Európai rendőröket képzünk

    • cepol dec8 1
    • cepol dec8 2
    • cepol dec8 3
    • cepol dec8 4
    • cepol dec8 5
    • cepol dec8 6
    • cepol dec8 7
    • cepol dec8 8
    • cepol dec8 9
    • cepol dec8 10
  • Előző
  • Következő

„A tisztjelölt hallgatók a jövőben nemcsak magyar, hanem európai rendőrök is lesznek, ugyanis a bűnözés és a bűnüldözés is globalizálódik, a határon túli együttműködések ma már mindennapossá váltak” - hangsúlyozta Dr. Bánfi Ferenc, a CEPOL igazgatója a Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék által a Rendészettudományi Karon megrendezett, a Rendészet az Európai Unió tagállamaiban, a CEPOL szemináriumok  kiemelt szerepe a képzésben című szakmai konferencián. Majd az Európai Rendőrakadémia helyéről és szerepéről fogalmazta meg gondolatait a jelenlévő hallgatók és oktatók számára hozzátéve azt, hogy az Európai Rendvédelmi Közösség jogos képzési szükségleteit igyekszik a CEPOL kielégíteni, figyelembe véve a körülöttünk zajló folyamatos változásokat ebben a felgyorsult világban. Bánfi Ferenc hozzátette: „Növelni szükséges az előrelátó képességünket és fejleszteni az analitikai képességeinket a rendvédelmi együttműködés segítségével.” Az igazgató a rendvédelem zászlóshajójának nevezte az EUROPOL-t, majd bemutatta a CEPOL képzéseit. Beszélt az Európai Rendőr-csereprogramról és a közös nyomozócsoportok létrehozásának lehetőségéről is. Felidézte a 36 éves szolgálati jogviszonyának legfontosabb állomásait, majd megköszönte mindazt a figyelmet, amelyet az NKE szentel az Európai Rendőrakadémiának.

Dr. habil Boda József ny. r. vezérőrnagy, dékán köszöntő gondolataiban felidézte a CEPOL megalakulásának a pillanatát, ezt az időszakot sikertörténetnek nevezte. Elmondta, hogy olyan szervezet jött létre, amely az EU rendvédelmi dolgozóinak a minőségi képzésért felel. Emlékeztetett arra, hogy az NKE 2014-ben írta alá a keretpartneri megállapodást a CEPOL-lal, mellyel az uniós ügynökség keretpartnerévé vált, így pályázhat szemináriumok, képzések megrendezésére.

Az Európai Rendőrakadémia szerepéről, az új tudományos eredmények megosztásának fontosságáról beszélt Dr. habil. Bodonyi Ilona főiskolai docens, aki Jack Kerouacot és Karl Poppert idézte: „Az út az élet. Az egész élet probléma megoldás.” Bodonyi Ilona úgy véli, mindez a tudományra is igaz, előadásában a fejlődés kulcsfontosságú elemeit vette számba, figyelembe véve a CEPOL, a rendészettudomány és a rendészeti oktatás kapcsolatát. „A bizonyítékalapú rendőri munka segítése, a tudományalapú tanulás és tanítás a legfőbb cél. Az Európai Rendőrakadémia támogatja a tudományos kutatást az alábbi mottóval: képezni, megújítani és motiválni”- hangsúlyozta a főiskolai docens. 

Dr. Nagy Judit r. ezredes PhD., tanszékvezető egyetemi docens tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, a rendezvény levezető elnöke az EU szakpolitikai ciklusáról tartott előadást, majd a CEPOL mesterkurzusáról videó-üzenetben fogalmazta meg gondolatait Palkovics Viktor r. alezredes, a Nógrád MRFK RI Közlekedésrendészeti osztályvezetője.

A rendezvényen az RTK oktatói és munkatársai tartottak előadást. A céljuk az volt, hogy népszerűsítsék a CEPOL szemináriumokat. Dr. Balassa Bence r. őrnagy PhD tanársegéd az Európai Unió kríziskezeléséről, az EU közös biztonság és védelempolitikájának legfontosabb állomásairól fogalmazta meg gondolatait. Bezsenyi Tamás r. őrnagy, tanársegéd a rendőrségre vonatkozó társadalomtudományi kutatások visszahatását elemezte a rendőri szervezet vonatkozásában. A rendőrség vizsgálatának problémáiról, valamint a rendőrök önképe és a társadalom rendőrképe témájú kutatásról beszélt. Felföldi Péter okleveles közlekedési mérnök, szaktanár egy svéd példa mentén mutatta be a városi erőszak és az integráció kapcsolatát. Dr. univ. Kiss Rita nemzetközi referens a CEPOL rendészeti tudományos munkát segítő lehetőségeit vette számba. Dr. Szabó Andrea püőr. ezredes PhD., tanszékvezető egyetemi docens a CEPOL képzések tapasztalatairól és kutatást erősítő szerepéről pénzügyőr szemmel beszélt. Dr. Mészáros Bence r. ezredes PhD., tanszékvezető egyetemi docens tájékoztatást adott az Evidence-based Policingről, mint rendészeti stratégiáról. Szabó Tamás r. őrnagy, a BM Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárság szakmai referense pedig a gyűlölet-bűncselekményekről és a terrorizmusról beszélt.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: CEPOL, konferencia, 2016

Díjazott lett a pályamű

    • dijazottak
    • dijazottan
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepe 2016 rendezvénysorozat belügyi fejezetének részeként rendezte meg a Belügyi Tudományos Tanács teljes ünnepi ülését a Belügyminisztérium dísztermében. A kiberbiztonság kihívásai Európában és Magyarországon című pályázaton az NKE Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének az  oktatója, Dr. Szabó Csaba r. őrnagy, valamint a biztonsági szakirány két másodéves, nappali munkarendű hallgatója, Horváth Alexandra és Nagy Bence A közösségi média biztonságpolitikai kérdései - A közösségi tartalmak rendészeti vonatkozásainak vizsgálata című pályaművel a második díjat érdemelték ki.


BBA projekt nyitókonferencia

    • 1nyitokonf
    • 2nyitokonf
  • Előző
  • Következő

Az Európai Unió és a Belügyminisztérium támogatásával végrehajtott, “Kiskorúak jogellenes külföldre vitelének megakadályozása” című Belső Biztonsági Alapok projekt nyitókonferenciáját az RTK Határrendészeti Tanszékének a szervezésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán rendezték meg.

A konferenciát Dr. habil Varga János nyá. hőr. ezredes, egyetemi docens, határrendészeti tanszékvezető nyitotta meg, aki egyben a projekt koordinátora. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára mindig is kiemelt jelentőséggel bírt ez a téma, ezért nagy öröm számukra, hogy végre elnyertek egy pályázatot, amelyben a tudományterületek több ágának bevonása mellett, a szakmai felkészültségüket is prezentálhatják.

Az embercsempészet és emberkereskedelem aktuális kihívásait mutatta be Boross Zoltán r. alezredes, osztályvezető. Interpretálta a közönség számára,  hogy milyen széleskörű az a kizsákmányolás  amellyel szembe kell néznie a mindenkori hatalomnak és rendészeti szerveknek. Az illegális migráció és a terrorizmus közötti összefüggések kérdéseinek megközelítési problémáját, a szervezett bűnözés határokon átnyúló főbb megjelenési formáját taglalta előadásában. Ezen kívül részletes képet festett az illegális migráció jelen helyzetének problémáiról határainkon: a specializált bűnszervezetekről, a különféle módszerekről, amelyekkel a bűnszervezetek élnek, a tárgyi bizonyítékok lehetőségeiről és a jogszabályi környezet szükséges, folyamatos alakításáról.  Szakmai prezentációjában, a közös képzések és elemzések készítésének jelentőségét szorgalmazta.

A projekt végrehajtásának bemutatását dr. jur. Székely Zoltán r. őrnagy, egyetemi tanársegéd , a projekt szakmai felelősének előadásában hallhatták a jelenlévők.

Az őrnagy a projekt alapadataival ismertette meg a hallgatókat. A célok esetében kitért többek között egy e-learning tanagyagra, melyhez webinárumot is terveznek, mert fontosnak tartják, hogy modern eszközökkel szólítsák meg a kollégákat.

Kitért a szülői felügyeleti jog szerepére a kiskorú külföldre utaztatásában. Ennek kapcsán felmerültek az alapvető jogok kérdései, meghatározásai. A projekt céljai között szerepel egy kézzelfogható, rövid kézikönyv létrehozása is, melyben lényegretörő tájékoztatást kapnak a végrehajtó szervek, hogy miként járjanak el az egyes helyzetekben. A projekt időtartama alatt igyekeznek minden oldalról problémahelyzeteket felvetni, amivel találkozhatnak a kollegák az egyes szituációkban., a felvetett helyzetekre pedig megfelelő jogszabályi javaslatokat is tesznek.

A projekt szakmai bemutatását Dr. Balla József r. alezredes, egyetemi docens, projekt szakmai felelőse által ismerhették meg a résztvevők. Az alezredes szerint a végrehajtó állomány döntésének gyors, szakszerű, biztonságos kiképzését elsődleges célnak kell tekinteni, mindezt az NKE Kutatóműhelye biztosítaná.

A projekt további részletei  az alábbi linken érhetőek el: http://rtk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet/bba-2_42-projekt

Győri Eszter

Cimkék: konferencia, 2016

Új irányok az adó- és vámügyi együttműködésben

    • fokep
    •  dsc1441 2
    •  dsc1444 2
    •  dsc1484 2
    •  dsc1503 2
    •  dsc1512 2
    •  dsc1519 2
    •  dsc1535 2
    •  dsc1555 2
    •  dsc1570 2
    •  dsc1588 2
  • Előző
  • Következő

Európa egyre több országában működik közös adó- és vámhatóság, amely így hatékonyabban tudja ellátni mindkét terület feladatait - derült ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett nemzetközi tudományos konferencián. A NAV és a Rendészettudományi Kar vám – és pénzügyőri tanszékének közös szervezésében megvalósuló kétnapos rendezvény a nemzetközi tapasztalatcserére is lehetőséget adott.


„A világ nemzetei folyamatos útkeresésben vannak, a különböző kihívásokra gyors, hatékony, de egyben fenntartható válaszokat kell adnia az egyes államoknak”- mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a modern állam nem képzelhető el sikeres gazdaságpolitika, valamint átgondolt vám- és adópolitika nélkül. Elmondta, hogy az adórendszer szorosan őrzi emberközeli jellegét, hiszen a fogyasztást és a forgalmat terhelő adók révén azok is részt vesznek a közterhek viselésében, akik nem fizetnek jövedelemadót. „Ezért is fontos, hogy az adó és vámrendszer mögött minőségi felsőoktatási-kutatási háttér álljon”- fogalmazott Patyi András. Az NKE ezen a területen is egyre modernebbé válik, ezt jelzi, hogy önálló vám- és pénzügyőr tanszék működik az intézményben, ahol pénzügyi nyomozókat is képeznek. A tervek között a rektor megemlítette, hogy hamarosan adóigazgatási szakirányt indít az egyetem és jövő szeptembertől - 70 év szünet után - államtudományi doktori képzésben is részt vehetnek a hallgatók, akik egy teljes államháztartási és állambevételi modult sajátíthatnak majd el tanulmányaik során. Patyi András szólt az NKE kutatóműhelyei által készített Jó Állam Jelentésről, amelynek része az adóbürokráciával kapcsolatos eredmények ismertetése is. „Az államok között éles verseny zajlik a hatékony adórendszerért, ezért kiemelten fontosak a komparatív nemzetközi kutatások”- hangsúlyozta a rektor, aki példaként említette, hogy legutóbb az NKE-n rendeztek meg egy lengyel-magyar adójogi konferenciát.

„A magyar gazdaságpolitika egyik súlyponti kérdése volt az elmúlt években a magyar adórendszer átalakítása, ami egy új adófilozófia mentén valósult meg”- mondta el beszédében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a gazdaságpolitika látható eredményeiként értékelte a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság bővülését, valamint az adóbevételek növekedését is. A miniszter beszédében kiemelte a munkaerőpiacon történt fordulat fontosságát: a munkában állók száma 32 hónapja tartósan növekszik, a munkanélküliségi ráta pedig 5 százalék alá csökkent.  Varga Mihály szerint az új szemléletű gazdaságpolitika hatására a magyar gazdaság jelentősen elmozdult a 2008-as mélypontról, ma már 3 százalék körüli növekedésről beszélhetünk.  „Mindez lehetővé teszi azt, hogy a versenyképesség területén is előrébb lépjünk, növeljük a termelékenységet és a beruházások szintjét, valamint a kkv-k erősödését is segítsük” - tette hozzá a tárcavezető. Szerinte ezeket a terveket a megújított adórendszer és adófilozófia is segíti, így nagy hangsúlyt fektetnek továbbra is az élő munka terheinek csökkentésére és az adóelkerülés felszámolására. A lineáris adó- és járulékrendszer fókuszában a családok állnak, akik az egykulcsos szja bevezetését követően is kedvezményesen adózhatnak. Varga Mihály előadásában kiemelten foglalkozott a következő évekre szóló, a különböző érdekképviseltekkel kötött bérmegállapodásról. „Ennek köszönhetően a következő években egyszerre tudjuk csökkenteni az adó és járulékszintet, ugyanakkor pedig jelentősen növeljük a minimálbér és a garantált bérminimum összegét”- fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint mindez komoly érdemi lökést és ösztönzést adhat a magyar gazdaságnak.

Varga Mihály beszélt az adó és vámhatóság 2011-es szervezeti integrációjáról, amely szerinte egy nemzetközi tendencia. Ennek eredményeként értékelte az állami bevételek hatékonyabb beszedését, a csökkenő adminisztrációs költségeket, az adózói morál javulását és a nemzetközi együttműködés erősödését. Az adóelkerülés elleni küzdelemben jelentős előrelépést jelentett Varga Mihály szerint az online pénztárgépek, valamint az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer bevezetése. A NAV-al kapcsolatos elvárásként fogalmazta meg a hatóság szolgáltató jellegének erősítését, amelyben partnerként kell tekinteni az adózókra. Az új szemléletben különválik a megbízható és a kockázatos adózó fogalma, így az ellenőrzések szigorúságának mértéke is. A tárcavezető szólt a jövő évi tervek kapcsán a teljesen online szja-rendszer bevezetéséről és a támogató szemléletű eljárásokról, amelyben elsődlegesen nem a büntetés, hanem a figyelemfelhívás lesz a hatóság célja.

A nemzetközi konferencián felszólalt a Vám Világszervezet (VVSz) főtitkára, Kunio Mikuriya, aki szintén hangsúlyozta az adó- és a vámügyi terület együttműködésének fontosságát a feketegazdaság és az adóelkerülés elleni küzdelemben. Szerinte a két területnek úgy kell együttműködnie, hogy tiszteletben tartsák egymás misszióját is. Kunio Mikuriya elmondta, hogy a vámügyi tevékenységek elősegítik a kereskedelem fejlesztését és biztosítják egy normális üzleti környezet kialakítását „A határok elválasztanak, a vámügy pedig összeköt” - fogalmazott a főtitkár, aki szerint a vámhatóság munkája nem mérhető csupán fiskális pénzügyi szempontból. Munkájuk során egyre nagyobb szerepet kapnak a modern infokommunikációs technológiák, így például jövőre a VSZSz egy önálló, adatelemzéssel foglalkozó csoportot is létrehoz majd.

„A vámügynek egyre nagyobb szerepe van a terrorizmus elleni harcban is”- mondta előadásában Dr. Stelbaczky Tibor nagykövet. Az EU mellett működő állandó magyar képviselet helyettes vezetője szerint a vámunió az egyik legnagyobb vívmánya az európai közösségnek, hiszen az szinte minden tevékenységének fontos eleme. A nagykövet szerint a gyorsan változó és modernizálódó világunkban egyre nagyobb szerepet kell kapnia a vámrendszerben az ellenőrzéseknek, és szükség lenne a szankciók bizonyos fokú harmonizációjára is a tagállamok között. A vám és az adóügyi rendszerek együttműködéséről elmondta: egyre több tagállamban van szoros kapcsolat a két terület között, amelynek alapja a közös informatikai rendszerek létrehozása lehet. A szakember a jövő nagy kihívásai közzé sorolta az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos szabályozásokat, valamint a brexit teremtette új helyzet kezelését is.

A nemzetközi együttműködést erősíti a 20 éve alapított Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA). Főtitkára, Miguel Silva Pinto előadásában elmondta: a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztásán keresztül szeretnék előmozdítani az együttműködést az adóhatóságok között az európai régióban. Programjukban szerepel az adózói jogkövetés és az adóbeszedés fejlesztése, valamint az adózóknak nyújtott szolgáltatások erősítése. Elhangzott, hogy az IOTA konkrét szakmai segítséget is nyújt tagjainak adóigazgatási kérdésekben, de rendszeresen szerveznek nemzetközi konferenciákat is a tapasztalatok kicserélésére. Miguel Silva Pinto szerint az adóhatósági és a vámhatósági terület közös küldetése a gazdaság erősítése.

„Manapság, az információs technológia világában egyre nemzetközibbé válnak a csalások és a különböző pénzügyi visszaélések, amelyekkel szemben csak közösen lehet védekezni” – mondta előadásában Sun Xiangyang minisztertanácsos. Az EU mellett működő kínai képviselet vezetője szerint fontos lenne egy nemzetközi adó együttműködés létrehozása is. Hangsúlyozta, hogy Kína és Magyarország között egyre erősödik a kereskedelmi kapcsolat, így a hatóságok együttműködése is szorosabbá vált az elmúlt években.

A plenáris ülést követően a kétnapos nemzetközi konferencia több szekcióban folytatódott, amelyekben olyan témákról is tanácskoztak a résztvevők, mint például az uniós vámkódex, a jogkövető adózók támogatása és a virtuális fizetőeszközök.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Fókuszban a kiberbiztonság

    • kiberbiztonsag 1
    • kiberbiztonsag 2
    • kiberbiztonsag 3
    • kiberbiztonsag 4
  • Előző
  • Következő

„A téma rendkívül aktuális, speciális és megkerülhetetlen, hiszen egyfajta kibertérben élünk. A kiberbűnözés elleni küzdelem során megelőzésre és együttműködésre van szükség” – hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Nagy Judit PhD. r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes a Belügyi Tudományos Tanács és a Rendészettudományi Kar által megrendezett Nemzetközi rendészeti együttműködés a kiberbiztonság tükrében című tudományos-szakmai konferencián.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy szerint szükség van a leendő rendvédelmi szakemberek felkészítésére a kiberbűnözés elleni küzdelem során. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió negyedszer hirdette meg idén a kiberbiztonsági hónapot. Bejelentette, hogy kiberbűnözés elleni szakirány alapítása van folyamatban a Rendészettudományi Karon.

Magyarország kiberkoordinátora, Prof. Dr. Rajnai Zoltán a kormányzati kiberbiztonság szervezeti-működési rendszeréről beszélt. Elmondta, hogy 2013-ban a kormány elfogadta Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiáját, Magyarország kibervédelme biztos alapokon áll. A Nemzetbiztonsági Kabinet rendszeresen áttekinti a feladatokat, az elért eredményeket. Felidézte, hogy a több mint három éve lépett hatályba az információbiztonságról szóló törvény. A kiberbiztonsági munkacsoportokat a szakmai munka letéteményeseinek nevezte a kiberkoordinátor. Felhívta a figyelmet a biztonságtudatosság és az információ-megosztás fontosságára, egyre növekvő szerepére.

Szó volt a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szerepéről, a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek kibervédelmi kérdéseiről, az információbiztonságról, a kiberbűncselekmények nyomozásáról és a nemzetközi bűnügyi együttműködésről is.

Prof. Dr. Kovács László mk. ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi tanára bemutatta a Ludovika Kiberbiztonsági Kiemelt Kutatóműhely tervezetét. A konferencián elhangzott gondolatokat Dr. Szendrei Ferenc PhD. r. ezredes, az RTK Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszékének a vezetője összegezte.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


A migráció bűnügyi hatásai

"Az elmúlt évben kétmillió ember érkezett illegálisan Európába, ahol a biztonság felértékelődött, hiszen a modern kori népvándorlás súlyos kihívásokat jelent" - hangsúlyozta Dr. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója A migráció bűnügyi hatásai című konferencián. A Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék által szervezett eseményen hozzátette, hogy mindez olyan problémahalmazt érint, amely minden embert foglalkoztat, hiszen soha ennyi vélemény, ellenvélemény, javaslat nem fogalmazódott még meg egyetlen témával kapcsolatban sem.

A főigazgató felidézte, hogy Németországban 69 ezer bűncselekményt követtek el migránsok az első negyedévben. Szeptember végéig több mint négyezer ember vesztette életét a Földközi-tengeri átkelések során az Európa felé vezető tengeri úton. "Toleráns társadalmakban is egyre gyakoribbá vált a tiltakozás a migránsokkal szemben, egyre inkább növekszik a velük szemben elkövetett bűncselekmények száma is" - fogalmazott Végh Zsuzsanna, aki szerint az iszlamista szélsőséges szervezetekkel szemben nehéz felvenni a harcot. „Az illegálisan érkezők közül nehéz kiszűrni azokat, akik terrorcselekmény elkövetését tervezik.” Összegzésként megállapította, hogy nem számolhatunk azzal, hogy a migráció belátható időn belül csökkenni fog, annak ellenére, hogy számos intézkedés történt a tagállamok közös szerepvállalásának a növelésével. "Az útnak induló embereket nem lehet megállítani, csak akkor, ha sikerül megszüntetni a migrációt kiváltó okokat. Nemzetközi összefogásra és konszenzusteremtésre van szükség, mert Európa jövője forog kockán" - fejezte be gondolatait a BÁH főigazgatója.

A migráció és a bűnügy kapcsolatát elemezte előadásában Dr. Hegyaljai Mátyás, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára. A migráció hatásait vette számba, elmondta, hogy nagy tömegben jelentek meg számunkra ismeretlen emberek Európában. A migránsok nagy részét áldozatnak tekinti, ugyanis a kilencvenöt százalékuk a szervezett bűnözői hálózatok segítségével jutott be Európába, ahol a radikalizálódás nagy problémát jelent a különböző közösségekben, ugyanis ezek az emberek eszközévé válhatnak a különböző ideológiáknak.

A németországi keresztény menedékkérőket érintő atrocitások büntetőjogi hátteréről beszéltek a Migrációkutató Intézet munkatársai, Dr. Horváth Dániel és Dr. Sántha Hanga, akik Németországot kiemelt célországnak, az elmúlt évet pedig a modernkori keresztényüldözés legvéresebb évének tartják. Kevés statisztika áll rendelkezésre a menedékkérők vallási hátteréről, de egyre több aggasztó hírről számoltak be a kutatók, akik vizsgálták a beilleszkedési nehézségek fő markereit, úgy, mint az elkövetők társadalmi hátterét, társadalmi státuszát a származási országban, a generációs továbbörökítést, az integrációs deficitet. A világ népességének harminc százaléka keresztény. Az iszlámról a kereszténységre való áttérést hitehagyásként élik meg az érintettek, Isten ellen elkövetett bűncselekménynek tartják. A dzsihadista szervezetek szerint mindez nem csupán a vallást sérti, hanem a sária szerint élő társadalmat is veszélyezteti, így az al-Bukhárí gyűjteményének hadísza szerint halálbüntetést érdemelnek. Elhangzott, hogy Németországban a politikailag motivált gyűlölet-bűncselekmények egy kilencede volt vallási alapú. Jelentősen emelkedett a nem német állampolgárok által elkövetett bűncselekmények száma.

Migránsok agresszivitása az adatok tükrében című előadásában Dr. Haller József intézetvezető egyetemi docens az erőszakos bűnözés okait vette számba. Elmondta, hogy a migránsok gyakran zárt közösséget alkotnak, a bűntetteik rejtve maradnak. Sok országban tilos nemzetiségi statisztikákat vezetni a bűnesetekről, a különböző országokban a jogi normák eltérőek, az adatok nem publikusak. A szociálpszichológiai kutatások adatai azonban könnyen elérhetőek, az információk forrásai maguk a migránsok. Az intézetvezető definiálta az agressziót, amely a fájdalom szándékos okozása, vagy azzal való fenyegetés, ami az áldozatnak semmilyen formában nem válik hasznára. A kutatása során arra a következtetésre jutott, hogy agresszívebbek a migránsok, mint a helyi lakosok. "Nagy a migráció kockázata az agresszív cselekmények elkövetésének szempontjából, ha a befogadó országban kriminalizálnak olyan cselekedeteket, amelyek a származási országban elfogadottak. Magyarország lakosságának négy százaléka migráns, külföldi állampolgár, vagy külföldön született.”

Dr. Angyal Miklós r. ezredes és Dr. Mészáros Bence r. ezredes, tanszékvezető egyetemi docensek a személyazonosítás és európai bevándorlás problémakörét kutatták. "A válság a veszély és az esély kettősségét determinálja" – hangsúlyozta Angyal Miklós, aki az azonosítás kérdését tudományos, technológiai és filozófiai kérdésnek tartja.  Előadásában a kriminalisztikai azonosítás folyamatát vette számba.

Szó volt még a migráció bűnözési és büntetőjogi következményeiről. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Fenntartói Testület ügyvivője és Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy (nyá.), az RTK dékánja. A konferencia levezető elnökeként Dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes működött közre, aki bemutatta a jelenlévők számára a Migráció bűnügyi hatásai című tanulmánykötetet.

Szöveg. Dr. Tóth Nikolett Ágnes

    • migracios konf 1
    • migracios konf 2
    • migracios konf 3
    • migracios konf 4
    • migracios konf 5
    • migracios konf 6
    • migracios konf 7
    • migracios konf 8
    • migracios konf 9
  • Előző
  • Következő

Tömegkezelés és alapjogvédelem

    • konferencia mrtt

„A Magyar Rendőrség komoly erőfeszítéseket tett a tömegkezelési gyakorlatának megújítására, ma már európai szintű tömegkezelési gyakorlatot alkalmazunk” – hangsúlyozta Dr. Balogh János r. vezérőrnagy, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes, a Készenléti Rendőrség parancsnoka a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, valamint a Rendőrség Tudományos Tanácsa által a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Nemzetközi Oktatási Központban megrendezett Tömegkezelés és alapjogvédelem című tudományos szakmai konferencián. Majd hozzátette: „A tömegkezelés a Készenléti Rendőrség szolgálati feladatai közé tartozik. A labdarúgó mérkőzések hangsúlyossá teszik a tömegkezelés kérdését.”

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár, az MRTT főtitkára, a konferencia levezető elnöke felidézte, hogy 1987-ben találkozott először a tömegkezelés gyakorlatával. Elmondta, hogy a joggyakorlat önmagában képes alakítani a valós gyakorlatot.

A békés gyülekezéshez való jogról beszélt az Alkotmánybíróság döntéseinek tükrében Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, megbízott elnöke. Az Alkotmánybíróság számos döntést hozott a témában. A szükségesség és arányosság, valamint a gyülekezési szabadság kiemelt szerepét és azt hangsúlyozta, hogy az emberi jogok védelme az állam elsőrendű kötelezettsége.

Új kihívásokról, a tömeges előállításokról, a konfliktust kereső résztvevőkről, egy helyszínre bejelentett, ellentétes célú demonstrációkról beszélt Dr. Nagy Miklós Imre r. ezredes, a Készenléti Rendőrség rendészeti igazgatója. Elmondta, hogy a rendőrség fő feladata az állampolgárok békés gyülekezési jogának a biztosítása, szükség esetén annak segítése.

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, a Kúria bírája a bírói jogértelmezés határait vázolta fel előadásában, majd a bejelentés és feloszlatás anyagi jogi és eljárásjogi kérdéseit vette számba.

A demokratikus tömegkezelés alapelveiről, a tömegkezelési kultúrát befolyásoló tényezőkről beszélt Less Ferenc r. alezredes, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ főosztályvezetője.

„A gyülekezési törvény a békés rendszerváltás szimbólumának is nevezhető” – hangsúlyozta Dr. Orbán Endre, az Alkotmánybíróság tanácsadója, aki a 2000-es éveket az agresszió évtizedének nevezte.

Dr. Hajas Barnabás, a PPKE JÁK egyetemi docense, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a gyülekezési jog korlátairól, a rendezvényfelosztatás és a tömegoszlatás közötti különbségtételről beszélt előadásában.

Szó volt még a rendbiztosi tevékenység szerepéről, rendészetről, tömegkezelésről, integritásról, a törvényhozó, a végrehajtó és a bíráskodó szerepéről a tömegkezelés területén.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Új utak a bűnügyi tudományokban

    • be kodifikacios konf 1
    • be kodifikacios konf 2
    • be kodifikacios konf 3
    • be kodifikacios konf 4
    • be kodifikacios konf 5
    • be kodifikacios konf 6
  • Előző
  • Következő

A Bűnügyi Tudományok Intézete tudományos és szakmai konferenciát rendezett Új utak a bűnügyi tudományokban, különös tekintettel a büntetőeljárási törvény kodifikációjára címmel a Rendészettudományi Karon.

Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes köszöntőjében a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatról, a tudományról, a büntető-eljárásjogi terület folyamatos fejlődéséről beszélt.

Dr. habil. Polt Péter tanszékvezető egyetemi docens a büntetőeljárási törvény kodifikációja témában tartotta indító előadását. Elmondta, hogy a kormány 2015-ben döntött arról, hogy új büntetőeljárási törvényre van szükség. „Felmerült az igazságszolgáltatás hatékony működése iránti igény, a hatályos törvény ugyanis koherencia zavarokkal küzd, több szempontból is következetlen. Néhány új intézmény nem váltotta be azt a funkciót, amiért bevezették, így az óvadék, a távoltartás, a tárgyalásról lemondás” – hangsúlyozta Polt Péter. Majd a szabályozási koncepcióról, a fokozatosság elvének fontosságáról beszélt és arról, hogy a büntetőeljárási törvény egymásra épülő elemek rendszereként jelenik meg. "A büntetőeljárási törvény meg fog felelni a 21. századi kihívásoknak” – zárta előadását a tanszékvezető.

A jogszabály módosítása kapcsán felmerülő Rendőrségi elvárásokat fogalmazott meg előadásában Dr. Gömbös Sándor c. r. dandártábornok, az ORFK hivatalvezetője. Beszélt az előterjesztéssel elérni kívánt közpolitikai célról, a korszerű, hatékony, célszerű és ésszerű időn belül lefolytatott, az igazságra törekvő büntető-eljárásjogi szabályozás kialakításáról. „A tervezet egyik fő újítása, hogy a nyomozást két fő szakaszra osztja, a felderítésre és a vizsgálatra” – emelte ki a hivatalvezető. Majd a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés büntetőeljárásába integrálásáról, valamint az eljárási cselekmények kép-és hangfelvételen rögzítéséről fogalmazta meg gondolatait a jelenlévők számára.

Dr. habil Fantoly Zsanett tanszékvezető egyetemi docens elmondta, hogy 23 részből és 868 szakaszból áll az új jogszabály, melyet gigatörvénynek nevezett az előadó. Fantoly Zsanett számba vette a nyolc alapelvet is és szóba került az is, hogy az új törvény preambulummal bővül, amely a legfontosabb célokat írja le.

Dr. Pallagi Anikó PhD. adjunktus a büntetőeljárás kodifikáció anyagi jogi jellegű vonatkozásait vette számba, Dr. habil. Barabás Andrea Tünde CSc. intézetvezető, tanszékvezető, egyetemi docens sértetti jogokról beszélt.

Az intézet oktatói előadást tartottak még a kábítószeres bűncselekmények nyomozásáról, a nyomozások egyszerűsítésének lehetséges irányairól, a vád problematikájáról, a műszeres vallomásellenőrzés megjelenéséről, az ultima ratio elvéről és internetes tartalom-bűncselekmények kriminológiai értelmezéséről. 

A konferencia levezető elnökeként Prof Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár működött közre.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Magyar Tudomány Ünnepe 2016

    • tudomany unnepe 2016 710 386 s

A magyar tudomány eredményeinek hazai bemutatásában kitüntetett esemény a Magyar Tudomány Ünnepe, a Magyar Tudományos Akadémia által 13 éve minden év novemberében megrendezett országos programsorozat. Az eseményfolyam hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződik, amely közös szempontként érvényesül a rendezvény témaválasztásaiban és előadásaiban.

A 2016. évi Magyar Tudomány Ünnepének mottója „Oknyomozó tudomány”. Gróf Széchenyi Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítójának célkitűzésére emlékezve – figyelemmel a Széchenyi-emlékévre – az idei eseménysorozat egyik kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a tudományok magyar nyelven való művelésére, valamint a mindennapokban használt szaknyelvi kifejezések közérthetőségének alapvető követelményére.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2016. évi rendezvényei a kutatói tényfeltáró tevékenységek módszertanának ismertetésével hatékony segítséget kívánnak nyújtani a mindennapi döntéseket befolyásoló témák több irányú megközelítéséhez, és kiemelt figyelmet fordítanak többek között

  • a klímaváltozás globális méretű következményeire adható interdiszciplináris megoldási lehetőségekre,
  • az oktatás szakmódszertani és szaknyelvi kérdéseire,
  • a kétnyelvűség-többnyelvűség és az identitás kapcsolódására hazai és külhoni tekintetben,
  • a tudomány és a társadalom viszonyát befolyásoló tényezőkre,
  • a különböző tudományterületek széles körű együttműködésére.


A Rendészettudományi Kar szervezett keretek között kíván részt venni a rendezvénysorozatban, így a 2016. november 3. és 30. közötti időszakban az alábbi rendezvényekkel emlékezik meg a Magyar Tudomány Ünnepéről:

Dátum Rendezvény címe, programja
2016. november 09. Új utak a bűnügyi tudományokban
2016. november 16. Migráció bűnözési hatásai
2016. november 17. A Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak VIII. Országos Fóruma
2016. november 22. Nemzetközi rendészeti együttműködés a kiberbiztonság tükrében
2016. november 23-24. A vám- és adószakmai együttműködés továbbfejlesztésének új irányai