Szűkítés



Kiválasztott Címke

konferencia

Minden Címke 302


Jelenleg 99 bejegyzés található konferencia cimkével

A migrációs felsőoktatás fél évtizedét értékelték az RTK-n

    • fokep
    •  dsc7551 2
    •  dsc7562 2
    •  dsc7571 2
    •  dsc7589 2
    •  dsc7595 2
    •  dsc7616 2
    •  dsc7628 2
  • Előző
  • Következő

Migrációs felsőoktatás a rendészettudomány és a közszolgálat szolgálatában címmel rendezett konferenciát a Rendészettudományi Kar (RTK) Bevándorlási és Állampolgársági Tanszéke. Az előadók szóltak a többi között a tanszék tudományos tevékenységéről, a hallgatók tehetséggondozásának eddigi eredményeiről, végül pedig volt hallgatók, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jelenlegi munkatársai folytattak eszmecserét az RTK-n végzettek karrierlehetőségeiről.

Dr. Végh Zsuzsanna ny. r. dandártábornok, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. A dr. habil. Hautzinger Zoltán tanszékvezető által ismertetett üzenet szerint a hivatal régi álma teljesült a tanszék 2012-ben történt megalakulásával, ami új, előzmények nélküli kísérletnek számított, hiszen Európa egyetlen felsőoktatási intézményében sem működik migrációs képzés. A főigazgató levelében azt írta, hogy a hivatal és a tanszék együttműködése kiváló, és az elmúlt öt év igazolta a tanszék létjogosultságát. Dr. Végh Zsuzsanna végül megköszönte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az RTK vezetésének támogatását, valamint az oktatók színvonalas munkáját.

Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az NKE RTK dékánja köszönetet mondott a tanszék által az elmúlt fél évtizedben elért eredményekért dr. habil. Hautzinger Zoltán tanszékvezetőnek, a tanszék oktatóinak és hallgatóinak. Mint fogalmazott, látva napjaink migrációs helyzetét, a bevándorlási hivatal vezetését stratégiai éleslátás ihlette annak idején, amikor támogatták a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék létrehozását. A migrációval kapcsolatos biztonsági, igazgatási és egyéb szakmai kérdésekre, kihívásokra a tanszék oktatóinak, majd a végzett hallgatóknak választ kell találniuk – fogalmazott az RTK dékánja. Dr. habil. Boda József elismerő oklevelet adott át dr. Lőrincz Arankának, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal menekültügyi igazgatójának, aki a tanszék korábbi oktatójaként annak egyik alapító tagja volt.

Az NKE Fenntartói Testülete nevében dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy megköszönte mindazok tevékenységét, akik a tanszék alapításában közreműködtek. Mint fogalmazott, magyar állampolgárként is köszöni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak azt a megfeszített munkát, amit a folyamatosan változó jogszabályi környezetben az elmúlt években végzett; számos hivatásos állományú egységnek becsületére vált volna ez a munka. Komoly fejlődési potenciál van a migrációkutatásban, hiszen a migráció még nem kellő mélységben kutatott téma, mondta a vezérőrnagy, hangsúlyozva, hogy ennek bizonyítéka a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) Migrációs Tagozatához érkezett 21 pályamű is. Dr. Janza Frigyes végül arra intette a migrációs szakirány hallgatóit, hogy a jogszabályok következetes alkalmazásán túl az emberség is mindig legyen ott a tevékenységükben, ezt soha ne engedjék kiirtani a munkájukból, mert emberek sorsáról döntenek.

Dr. Kiss Attila, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal általános főigazgató-helyettese felidézte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásának és működése első éveinek nehézségeit, majd az oktatásról szólva elmondta: a tanszék létrehozásáig vezető út első lépése a belső képzés megszervezése volt a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) bevonásával. A tanszék oktatói gyakorló szakemberek, hiszen korábban a hivatalnál vagy a rendőrségnél dolgoztak – fogalmazott a főigazgató helyettes. Hangsúlyozta: jó a kapcsolat a tanszékkel: a hivatal folyamatosan tájékoztatást ad az aktuális folyamatokról, ugyanakkor munkatársaikat tudományos munkára ösztönzik, amihez a tanszék nyújt segítséget. Dr. Kiss Attila elismerően szólt az RTK migrációs szakirányán végzett fiatal szakemberekről, mint mondta, megfelelő válaszokat adnak a napi gyakorlatban felmerülő kérdésekre.

A migrációs felsőoktatásról adott általános áttekintését dr. habil. Hautzinger Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető azzal a megállapítással kezdte, hogy mivel a hivatal a Belügyminisztérium alárendeltségében működik és szoros a kapcsolata a rendvédelmi szervekkel, az RTK-n van a legalkalmasabb helyen a tanszék. Mint mondta, a migráció megjelenése hazánk többi felsőoktatási intézményében más tudományágak (földrajztudomány, történettudomány, közgazdaságtudomány, orvostudomány stb.) részeként jelenik csak meg; az RTK migrációs szakirányán kívül ilyen mélységben sehol sem foglalkoznak a kérdéskörrel. Ugyanakkor a felsorolt tudományágak ismeretei is jól használhatók az oktatásban. A tanszékvezető kiemelte például, hogy talán a legismertebb migrációkutatók azok az orvosok, akik a migráció és a járványok terjedésének kérdéskörével foglalkoznak; a tanszék is szervezett már olyan szakmai napot, ahol a migrációs egészségügy volt a téma. Hautzinger Zoltán a tanszék tudományos tevékenységét jellemezve elmondta, hogy eddig is évről évre vizsgálták a migráció különféle aspektusait, november 8-án pedig a migráció társadalmi hatásairól rendeznek nemzetközi konferenciát, a visegrádi országokból érkező előadók részvételével.  A kiterjedt tudományos kutatómunka fő kerete jelenleg a migráció dinamikáját és társadalmi hatásait vizsgáló kutatócsoport – fejezte be előadását a tanszékvezető.

A migrációs szakirány hallgatóinak elégedettségét mérő kérdőívek adatait elemezve dr. Szuhai Ilona tanársegéd elmondta: mind a hallgatók általános elégedettsége, mind pedig az egyes szegmensek (az oktatási módszerek, az oktatók felkészültsége stb.) tekintetében kapott értékelések évről-évre jobbak; a tavaly végzett évfolyam azonban valamivel kritikusabb volt a tanszék munkájának értékelésekor, mint társaik. Vajkai Edina tanársegéd a tehetséggondozásról és hallgatói tudományos tevékenységről szóló előadásában adatokkal illusztrálva arról beszélt, hogy a migrációs szakirány hallgatói minden évben kiemelkedően szerepelnek az intézményi tudományos diákköri konferencián, s közülük is kiemelkedik a hallgatói tudományos tevékenységéért Pro Scientia Aranyéremben részesült, idén végzett hallgató, Koller Marco. Vajkai Edina a hallgatók tudományos aktivitását tovább részletezve említést tett a Szent György Szakkollégiumban és a Nemzetbiztonsági Szakkollégiumban történő hallgatói részvételről, A tudomány kapujában című poszterversenyen, A haza szolgálatában című konferencián és a Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak Országos Fórumán való mind élénkebb hallgatói részvételről. Az MRTT Migrációs Tagozatának munkájáról Klenner Zoltán tanársegéd szólt. Elmondta, hogy a migráció kérdésköre már a tagozat 2009 márciusában történt megalakulásakor is tudományos érdeklődésre tartott számot, de ekkor még kifejezetten szakkérdés volt; azóta  a közbeszédben is nagyobb hangsúlyt kap a téma. Klenner Zoltán a tagozat által szervezett tudományos események közül kiemelte a migrációkezelés aktuális hazai kérdéseiről szóló, évenként hagyományosan Győrben, a Határrendészeti Tagozattal karöltve megrendezett konferenciát, valamint a szintén rendszeres, a migrációkezelés európai uniós, illetve regionális szintű kezelésének kérdéseit megvitató nemzetközi konferenciát, amelynek népszerű témája például az idegen kultúrkörből érkező személyek integrációja. A tanársegéd végül elmondta, hogy a tudományos publikáció egyik fóruma a Migráció és Társadalom című elektronikus folyóirat, vagy a tagozat tudományos pályázata, amire 2015-ben nyolc, 2016-ban már tíz, az idén pedig 21 pályamű érkezett.

A konferenciát a Kováts Bence tanszéki demonstrátor által moderált konzultáció zárta, amelyben a migrációs szakirány volt hallgatói, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jelenlegi munkatársai vettek részt, név szerint:  Tárkány Szilvia, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Idegenrendészeti Osztályának osztályvezető-helyettese, Jámbor Orsolya, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Menekültügyi Osztályának munkatársa, Ludányi Ágnes, az Idegenrendészeti Igazgatóság Tartózkodási és Letelepedési  Osztályának munkatársa, Molnár Laura, az Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztályának munkatársa, valamint Koller Marco, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Engedélyügyi Osztály I. munkatársa. A beszélgetés során szóba került, hogy az Erasmus mobilitási programban való részvételt követően könnyebb a külföldiekkel való kapcsolatfelvétel és kommunikáció, ami a hivatali munkában felbecsülhetetlen segítség. Volt olyan szakember, aki elmondta, hogy egy szakmai probléma megoldásához korábbi TDK-dolgozata megállapításai vezették. Az RTK migrációs szakirányán folyó képzéssel kapcsolatban valamennyi volt hallgató úgy vélekedett, hogy előnyt jelent például a jogász végzettségű munkatársakkal szemben, hogy itt komplexebb, a szakterülethez igazodó tudásanyagot kaptak, de előnyként említették azt is, hogy a társszervekkel való együttműködés kezdettől fogva könnyű volt számukra, hiszen hasonló közegben szocializálódtak az RTK-n.  Végül minden volt hallgató megemlítette, hogy továbbtanul, néhányan közülük éppen az NKE valamelyik mesterképzését választották.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: konferencia, 2017

Fókuszban a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet

    • fokep
    •  dsc4767 2
    •  dsc4782 2
    •  dsc4798 2
    •  dsc4815 2
    •  dsc4836 2
  • Előző
  • Következő

Viszonylag új, ám dinamikusan fejlődő diszciplínáról esett szó a Rendészettudományi Kar (RTK) Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéke által rendezett konferencián október 3-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a konferencia levezető elnöke köszöntőjében felidézte, hogy annak idején nagy feladat volt a magánbiztonság és önkormányzati rendészet beemelése az RTK portfóliójába. Erre a lépésre az a felismerés vezetett, hogy a biztonság társadalmi termék, azt nem csak a rendőrség állítja elő, bár meghatározó szerepe van ebben. A vezérőrnagy elmondta: a konferencia témájául szolgáló szakterület kutatási terepe az állami őrszolgálatok, az önkormányzati rendészet, a magánbiztonsági szféra és a polgárőrség tevékenysége. Hangsúlyozta, hogy e téren a következő évtizedek jelentős fejlődést hoznak, mert az állam nem tudja teljesen garantálni a biztonságot; ma már magánszemélyek képesek hadviselést folytatni, különböző modern technikai eszközök segítségével akár otthon ülve csapást tudunk mérni személyekre, objektumokra. A vezérőrnagy a Fenntartói Testület tagjaként ígéretet tett arra, hogy az egyetemen mindig támogatást élvez majd e szakterület.

Dr. habil. Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese utalt arra, hogy a konferenciát szervező tanszék mindössze három esztendeje alakult, de maga a szakirány már egy évtizedes múltra tekint vissza. Mindezek ellenére a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet oktatását, kutatását nem csupán az egyetem falain belül, de a civil biztonsági szakma berkeiben is elfogadják és nagyra értékelik. Amint a dékánhelyettes fogalmazott, ebben jelentős szerepe van dr. Christián László PhD r. ezredesnek, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetőjének.

A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport vezetője, dr. Christián László elsőként köszönetet mondott a szakirány tíz évvel ezelőtti létrehozásának támogatásáért dr. Janza Frigyesnek, illetve a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola akkori vezetésének. Megköszönte továbbá a Fenntartói Testület támogatását a kutatócsoport létrehozásához, valamint a szakmai partnerek által nyújtott folyamatos segítséget a tanszék működéséhez, elsősorban a szaktanterem kialakításához. A tanszékvezető elmondta, hogy húsz érvényes együttműködési megállapodással rendelkezik a tanszék, és további három előkészítés alatt van. Az utóbbi években megújították negyven tantárgy programját, öt új tankönyv született, és komoly tudományos diákköri eredményekkel büszkélkedhetnek a szakirány hallgatói. A tanszékvezető a tervekről is említést tett: ezek között szerepel például a mentorprogram, illetve a mesterképzés elindítása. A kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a rendészet küldetése csak összefogással – a rendőrség, egyéb rendvédelmi szervek, az önkormányzati rendészet, a magánbiztonsági cégek és a civil bűnmegelőzés együttműködésével – teljesíthető: Janza Frigyes kifejezésével élve ezt nevezzük komplementer rendészetnek. A kutatócsoport célja a többi között: a figyelem ráirányítása erre a tényre; a rendészettel való kapcsolódás elemzése; problématérkép felvázolása és természetesen megoldások keresése. A tanszékvezető végül bemutatta a kutatócsoport tagjait, köztük két külföldi munkatársukat.

Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kérdésekkel ugyancsak foglalkozó Vidékbiztonság Kutatóműhely helyettes vezetője a vidékbiztonság aktuális kérdéseiről tartott előadást. Mint mondta, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával közösen létrehozott kiemelt kutatóműhely munkájában egyetemünkön az RTK, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Katasztrófavédelmi Intézet vesz részt. A kutatóműhely célul tűzte ki a vidékbiztonság komplexitásának feltárását, az összetevők törvényszerűségeinek rendszerszemléletű meghatározását, valamint a vidékbiztonsági tudatosság kialakításához szükséges tudástár és oktatási módszerek kidolgozását.

A magánbiztonság átvilágításának módszertanáról szólva dr. Szabó Csaba PhD r. őrnagy, tanársegéd kiemelte a nemzetközi tendenciák és a nemzetközi jó gyakorlatok feltárásának fontosságát. A tanársegéd a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet vonatkozásában különösen lényegesnek ítélte a hiánypótló kutatások folytatását és azt, hogy eredményként a jogalkotó számára megfogalmazott ajánlások is szülessenek.

A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport szlovén tagja, dr. Andrej Sotlar a plurális rendészet (plural policing) nemzetközi szakirodalmának áttekintésével kezdte előadását, kiemelve, hogy ma már nem létezik egyszereplős rendészet. A Maribori Egyetem Biztonságtudományi Karának dékánja a szlovén modellről szólva elmondta, hogy a plurális rendészet résztvevői között megtaláljuk a rendőrségtől kezdve a magánnyomozókig valamennyi olyan szereplőt, akinek fő profilja a biztonság fenntartása, és e szervezetek, személyek között valós, mindennapos együttműködés tapasztalható. Fontos ez azért is, mert ezek a szervezetek egymástól is tanulhatnak ily módon. Mint Andrej Sotlar fogalmazott: az egyetemek rendkívül alkalmasak arra, hogy a különböző szervezetekből érkező rendészeti szakemberek semleges platformon folytassanak szakmai eszmecserét.

Az önkormányzati rendészeti kutatások részeredményeiről számolt be dr. Bacsárdi József. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának PhD-hallgatója elmondta: az önkormányzati rendészet újrafelfedezésének vagyunk ma tanúi: a városi rendőrségek 1919-es, majd az önkormányzatok 1949-es felszámolása után már a nyolcvanas években, de a rendszerváltozás után még inkább igény mutatkozott a települési rendészet felélesztésére. A kutatás ezt a folyamatot kívánja segíteni, elsősorban a meglévő anomáliák feltárásával.  


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az RTK dékánhelyettese a FRONTEX Partner Akadémiák Vezetőinek Konferenciáján

    • frontex okl 20170921 161230
    • dh frontexen 20170921 101151 hdr
    • dh frontexen 20170921 102504 hdr
    • dh frontexen 20170921 103546 hdr
    • dh frontexen 20170921 112645
    • dh frontexen 20170921 155838
    • dh frontexen 20170921 161230 1
  • Előző
  • Következő

Dr. Mészáros Bence r. ezredes,  tudományos és nemzetközi dékánhelyettes képviselte a Rendészettudományi Kart (RTK) az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX) Partner Akadémiák Vezetőinek Konferenciáján. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara a zágrábi konferencia alkalmával vált a FRONTEX Partner Akadémiák Hálózatának tagjává.

A hálózat 23 ország 34 rendvédelmi oktatási intézményét egyesíti, és az a célja, hogy egy platformot biztosítson a határ- és partvédelmi kérdések megvitatására, az azokkal kapcsolatos tudástranszferre, egységes oktatási gyakorlat kialakítására. Hazánkból a Rendészettudmányi Karon kívül még a Szegedi Rendészeti Szakgimnázium is csatlakozott a hálózathoz. A szakgimnázium képviseletében  dr. Várkonyi Tamás r. őrnagy vett részt a konferencián.

A Horvát Köztársaság Belügyminisztériumának Rendőr Akadémiáján lezajlott rendezvényt Berndt Körner, a FRONTEX igazgatóhelyettese és Davor Božinović horvát belügyminiszter nyitotta meg, majd az akadémia oktatói és hallgatói tartottak – a többi között – gépjármű-átvizsgálási, személyvédelmi és kutyás bemutatót. Jack Nolan a határ- és partvédelmi oktatás jövőjéről tartott előadást, végül pedig a FRONTEX képzési egységének tagjai mutatták be egyenként a szakterületeiket.

A konferencia zárásaként sor került a FRONTEX Partner Akadémiák Hálózatának tagságát igazoló tanúsítványok ünnepélyes átadására, amit az NKE RTK nevében dr. Mészáros Bence dékánhelyettes, a Szegedi Rendészeti Szakgimnázium nevében pedig dr. Várkonyi Tamás r. őrnagy vett át.

Cimkék: Frontex, konferencia, 2017

Kétéves a Hszt. – konferencia az új szolgálati törvény tapasztalatairól

    • fokep
    •  dsc0795 2
    •  dsc0802 2
    •  dsc0811 2
    •  dsc0813 2
    •  dsc0816 2
    •  dsc0828 2
    •  dsc0850 2
    •  dsc0855 2
    •  dsc0865 2
  • Előző
  • Következő

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) megalkotásának folyamatáról és a törvény hatályba lépése óta eltelt két esztendő gyakorlati tapasztalatairól tanácskoztak a téma szakértői a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szeptember 26-án. A nagy érdeklődéssel kísért egésznapos konferencia résztvevői valamennyi érintett szervezet szempontjából értékelték az elmúlt két évet.

A konferenciát dr. Nagy Judit r. ezredes, nemzetközi rektorhelyettes nyitotta meg, a konferenciát szervező Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék vezetőjeként. Mint mondta, már tavaly felvetődött az új Hszt. megvitatásának gondolata, és erre minden érintett szervezet részéről igény mutatkozott. A résztvevőket köszöntve dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy felidézte: voltak olyan vélemények, hogy ennek a konferenciának még nincs itt az ideje, hiszen nem áll rendelkezésünkre elegendő gyakorlati tapasztalat. Ennek ellenére a mai rendezvény iránt igen nagy az érdeklődés – mondta a Rendészettudományi Kar (RTK) dékánja. Végül reményét fejezte ki, hogy a vita során a hallgatóság véleménye, nézetei is tükröződnek majd.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének tagja felvázolta a hatályos szolgálati törvény megszületésének történetét. Mint fogalmazott: alapos, mély, történetiségen alapuló rendészetelméleti háttere volt az új Hszt. létrehozásának. Mind a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program megalkotásakor, mind az NKE felállításakor világossá vált, hogy a rendészeti szakmáknak más sajátosságai vannak, mint amelyek a közigazgatásban dolgozók vagy a katonák tekintetében fennállnak. Ez a felismerés alapul szolgált a Hszt. kodifikációs munkálatai során is. További nehézséget okozott, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tiszti állományába négyféle módon lehet bekerülni; ez a körülmény megnehezítette az egységes szabályozás elkészítését. A vezérőrnagy végül a jogszabály-előkészítő munka sokrétűségét érzékeltetve elmondta: a törvény megalkotása számos társadalmi tényező, így például demográfiai tendenciák tanulmányozását is megkövetelte.

Dr. Bognár László ny. r. dandártábornok, az NKE Fenntartói Testület Hivatalának szakértője „A Kormányzati Személyügyi Stratégia rendvédelmi ágazatra vonatkozó elvárásainak és céljainak teljesülése az új Hszt. és végrehajtási rendeletei tükrében” című előadásának bevezetőjében kiemelte, hogy a stratégia egyik alapelve a közszolgálatban dolgozók számára az egyes területek közötti átjárhatóság biztosítása volt. A dandártábornok bemutatta a stratégiaalkotás folyamatát, majd részletesen ismertette a fő stratégiai célokat: a teljes életútra kiterjedő kiszámítható és vonzó életpályát; a fegyveres szervek számára kellő mennyiségű és felkészültségű hivatásos utánpótlás biztosítását; a hivatásos életpálya módosításának, lezárásának, illetve az átjárhatóságnak a szabályozását.

A Belügyminisztérium Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztályának vezetője a kodifikációs kihívásokról, illetve az új rendészeti életpályamodell eddigi tapasztalatairól tartott előadást. Kovácsné dr. Szekér Enikő bv. ezredes elmondta, hogy a Belügyminisztérium kapta feladatként a közszolgálati életpálya kidolgozását, ennek a munkának csupán egy része volt a Hszt. létrehozása. Már 2010 és 2014 között is sok eredmény született az előkészítő munka során, ezekre építettek a tényleges jogszabály-előkészítés megkezdésekor, 2014-ben, továbbá a korábbi szolgálati törvényből is emeltek át jól kidolgozott, használható elemeket. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az új Hszt. és a végrehajtási rendeletek szorosan együtt értelmezendők.

Dr. Czene Csaba r. alezredes, az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat Személyügyi Főosztályának mb. vezetője a szolgálati törvény hatálybalépése óta eltelt időszak rendőrségi tapasztalatait összegezte, és szólt a hivatásos állomány tagjainak teljesítményértékelésével és minősítésével kapcsolatos tapasztalatokról is. A Hszt. egyik új jogintézményéről, a tisztjelölti státuszról szólva dr. Simon Attila r. ezredes, mesteroktató, az NKE RTK Rendvédelmi Tagozatának parancsnoka a többi között kiemelte, hogy a tisztjelöltek szolgálati helye az RTK Rendvédelmi Tagozata, és a tisztjelöltek kizárólag az NKE-ről szóló törvényben meghatározott szolgálati feladatokra vezényelhetők. Dr. Frigyer László r. őrnagy, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézetének tanársegédje az egyetemre vezényelt hivatásos állomány vonatkozásában beszélt az új rendészeti életpályamodell sajátosságairól. Hangsúlyozta az egyéni fejlesztési terv fontosságát, aminek szerepe: a beosztásokhoz szükséges kompetenciák felmérését követően azok fejlesztése és a megvalósítandó célok kitűzése.

Az egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tapasztalatainak összegzését Tóth László ogy. dandártábornok, az Országgyűlési Őrség parancsnoka kezdte, megemlítve, hogy ez a szervezet speciálisnak számít a Hszt-ben, hiszen a házelnök közvetlen irányítása alatt áll; e helyzetéből fakadnak sajátosságai is.  Sipos János bv. ezredes, a BVOP Humán Szolgálat Személyügyi Főosztályának vezetője a hivatásos állomány előmenetelének kérdéseire helyezte a hangsúlyt. A BM Országos Katasztófa-védelmi Főigazgatóság Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztályának vezetője, dr. Gubicza József tű. ezredes az állomány folyamatos és több szinten megvalósuló képzését emelte ki előadásában. Gulyásné Rajnai Gabriella, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)  Központi  Irányítás Humánigazgatási Főosztályának helyettes vezetője a szervezet sajátosságait bemutatva kitért arra, hogy a NAV két teljesen eltérő kultúrájú szervezetből jött létre, majd részletesen szólt a Hszt. és a NAV személyi állományára, köztük a hivatásos állományra ugyancsak rendelkezéseket tartalmazó NAV-törvény kapcsolódási pontjairól.  

A konferenciát a szervezést magára vállaló Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék oktatóinak előadásai zárták. A szolgálati törvényben található alapjogi korlátozásokról tartott előadást dr. Szilvásy György Péter r. őrnagy, tanársegéd. A szolgálati jogviszony létesítésének feltételeit dr. Buzás Gábor PhD c. r. alezredes, adjunktus elemezte.  Dr. Schubauerné dr. Hargitai Vera mesteroktató a szolgálati törvényben szabályozott tanulmányi szerződésekről szólt előadásában.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: hszt, konferencia, 2017

Konferencia a fogvatartottak reintegrációjáról

    • fokep
    •  dsc0638 2
    •  dsc0646 2
    •  dsc0659 2
    •  dsc0668 2
    •  dsc0676 2
    •  dsc0682 2
    •  dsc0686 2
    •  dsc0692 2
    •  dsc0695 2
  • Előző
  • Következő

A fogvatartottak reintegrációjának múltja, jelene és jövője címmel rendezett konferenciát szeptember 25-én a Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében helyet foglaló több mint százötven résztvevő képet kapott az előadóktól a téma valamennyi aspektusáról – a munkáltatástól kezdve a pártfogói munkán át a biztonsági szempontokig.

A konferencián megjelenteket elsőként prof. dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos rektorhelyettese köszöntötte. Mint mondta: a Széchenyi Díszterem méltó helyszín egy méltó konferenciához, és büszkeséggel tölti el az egyetem vezetését, hogy a büntetés-végrehajtás legjobbjait köszönthetjük itt. A rektorhelyettes a felsőoktatás hármas szerepének (kutatás, publikálás, oktatás) fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy az egyetemen a kutatóműhelyek munkáját szigorú minőségirányítási elvek szabályozzák. Elvárás a mai konferencia résztvevőivel szemben is, hogy előadásaik hamarosan tudományos publikációként is napvilágot lássanak.

A Büntetés-végrehajtási Szervezet vezetése nevében Schmehl János bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese köszöntötte a konferencia résztvevőit. A parancsnokhelyettes méltatta a Büntetés-végrehajtási Tanszék tudományos munkáját, és úgy vélekedett, hogy a mai konferencia a tanszék történetének legjelentősebb tudományos eseménye. Mint mondta, a reintegráció rendkívül fontos terület, és a jogszabályi háttér, valamint a fegyőrök elkötelezettsége adott a sikerhez, azonban mindez nem elég: a társadalomba való visszatérést a fogvatartottnak is akarnia kell.

A prezentációk sorát Schmehl János nyitotta „A büntetés-végrehajtási kódexben meghatározott reintegrációs törekvések megvalósulásának helyzete a Büntetés-végrehajtási Szervezetben” című előadásával. A tendenciákról szólva elmondta: örvendetes tény, hogy a fiatalkorú elítéltek száma folyamatosan csökken, továbbá egyre kevesebb elítéltnek kell befejeznie az általános iskolát az intézetek falain belül. A vezérőrnagy az elítéltek képzését érintve hangsúlyozta, hogy kiemelt cél a hiányszakmákra való felkészítés: ez is segítheti a szabaduló elítéltek társadalomba való visszatérését, hiszen esélyt teremt arra, hogy az érintettek szinte biztosan munkát találjanak. A munka világába történő visszatalálás a közfoglalkoztatási programban kezdődhet, de az a cél, hogy ne ott legyen vége – ebben kiemelt szerepet játszanak a pártfogók. Az országos parancsnokhelyettes sikertörténetnek nevezte a reintegrációs őrizetet: e speciális forma az együttműködő, a társadalomba visszailleszkedni hajlandó fogvatartottak számára adott. Schmehl János végül méltatta a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács tevékenységét, és megköszönte az intézetekben dolgozó munkatársaknak a hatályos büntetés-végrehajtási kódex előkészítésében való közreműködést.

A munkáltatás reintegrációban játszott szerepéről szólva Lajtár József bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese kifejtette: a munkáltatás egyik fő célja, hogy az elítélt hasznosnak érezze magát. Mint mondta, ilyen keretek között is lehet hatékony, jó minőségű munkát végezni – erre jó példa a határkerítés építése, ahol 500 fogvatartott végzett példaértékű munkát. A vezérőrnagy felidézte, hogy régen maga a munka volt a büntetés, de ma már ez a reintegráció legfontosabb eleme. Az elítéltek munkáltatása Európában az 1700-as években jelent meg, hazánkban pedig 1810 óta alkalmazzák, és csak a 2015. január 1-jén hatályba lépett jelenlegi büntetés-végrehajtási kódex teszi kötelezővé a munkavégzést vagy a tanulást minden, arra egészségileg alkalmas elítélt számára. Lajtár József kiemelte, hogy a munkáltatás biztonsági szempontból is lényeges: ha az elítélt a munkájával van elfoglalva, abban a nap végére elfárad, kevesebb a rendkívüli esemény, javul az intézetekben a fegyelmi helyzet.  A vezérőrnagy végül felvázolta a munkáltatás formáit, és elmondta, hogy az elítéltek munkájával előállított termékek nagy része a közszféra számára készül (pl. egyenruhák), de az elítéltek a saját ellátásukból, a saját környezetük karbantartásából is kiveszik a részüket.

Dr. Lőrincz József, az ELTE ÁJK c. egyetemi tanára a korrekcionalista ideológia szabályozóinak XX. századi fejlődéséről szólva bemutatta a javítástól a nevelésen, az átnevelésen és a reszocializáción át a mai reintegrációig vezető mintegy 150 éves fejlődési folyamatot.  Egy 110 elítélt részvételével készített felmérés tanulságait sorolta dr. Budai István bv. dandártábornok, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka. Mint mondta, a Nógrád megyébe szabaduló elítéltek körében igen alacsony az iskolázottság: a 110 fő közül 53-an nem fejezték be az általános iskolát sem. Családonként átlagosan 2–3 gyermeket nevelnek, több mint 50%-uk esetében a rokoni, baráti körben is van büntetett előéletű személy. Huszonegyen úgy nyilatkoztak, hogy kizárólag bűnözésből élnek.  A társadalomba való visszatérésük szempontjából lényeges – mondta a dandártábornok –, hogy a megkérdezettek 85%-a végzett munkát az intézetben. Somogyvári Mihály bv. alezredes, a BVOP Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet vezetője a büntetés-végrehajtásban alkalmazott, a kockázatelemzést segítő informatikai rendszerekről beszélt. Ismertette az európai (köztük a hazai) és a világ más részein használt alkalmazások típusait, használatuk előnyeit és korlátait. A BVOP Pártfogó Felügyelői Osztályának munkatársa, Juhász Ferenc bv. alezredes a büntetés-végrehajtási pártfogók reintegrációban betöltött szerepéről tartott előadást. Lehoczki Ágnes bv. őrnagy, az NKE Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszékének szaktanára „Kiégés a személyi állomány körében” című előadásában egy 5 éven át tartó vizsgálat első mérésének adatait elemezte. Mint mondta, a 17 intézet több mint félezer munkatársa körében végzett kutatás elsődleges célja az attitűdök alakulásának vizsgálata. Sztodola Tibor bv. alezredes, ugyancsak a tanszék szaktanára, a biztonság és a reintegráció kapcsolódási pontjairól beszélt előadásában.

A Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely vezetője, prof. dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, egyetemi tanár „Reintegrációs törekvések a »Börtönvilágban«” címmel arról értekezett, hogy világszerte milyen tendenciák érhetők tetten a reintegrációról való gondolkodásban, s milyen új utakat keresnek a szakemberek. A Büntetés-végrehajtási Tanszék vezetője kiemelte, hogy napjainkban ismét tapasztalható a börtön reszocializációs feladatának és lehetőségeinek határozott elutasítása és tagadása.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tudományos alapokon a vámszakma – oktatóink és hallgatóink Azerbajdzsánban

    • bakuban 1
    • incu eloadas
    • bakuban 5
    • bakuban 3
    • bakuban 2
    • bakuban 4
  • Előző
  • Következő

A tavalyi évben első alkalommal került sor az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Vám Bizottsága és a Vámegyetemek Nemzetközi Szövetségének Bakui Regionális Irodája (INCU) szervezésében (a továbbiakban együtt: szervezőbizottság) az I. Nemzetközi Hallgatói Konferencia megrendezésére, melyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara Vám- és Pénzügyőri Tanszékének munkatársai és hallgatói is képviselték az egyetemet és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. A tavalyi konferencia sikerének köszönhetően a szervezőbizottság úgy döntött, hogy ezt a rendezvényt évről-évre újra megszervezik.

Az idén tehát immár második alkalommal rendezték meg 2017. július 3-7. között Bakuban és a Guba-Gusar régióban (Azerbajdzsán) „A vámigazgatás aktuális kérdései és kihívásai” címmel a II. Nemzetközi Hallgatói Konferenciát. A konferencián valamennyi kontinens országai képviseltették magukat (több mint 30 ország megközelítőleg 170 képviselője vett részt, több mint 60 előadással). A rendezvényen ismételten részt vehettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének oktatói és hallgatói is. A részvétel költségeit (utazás, szállás és étkezések) a szervezőbizottság fedezte. A konferencia hivatalos nyelve az angol és az orosz volt.

A konferencia az alábbi központi témák köré szerveződött:

  • a vámigazgatás szerepe a kereskedelem-könnyítésben;
  • a vámjogszabályok modernizálásának nemzetközi gyakorlata;
  • legjobb vámügyi gyakorlatok;
  • digitális vám/e-vám; e-kereskedelem és vámadatok elemzése;
  • tudásalapú vámképzés (készségek és képességek);
  • a vám és az üzleti világ kapcsolata.

A konferencia presztízsét, tudományosságát emelte, hogy két Nobel-díjas előadó is szerepelt a programban. Prof. Edward C. Prescott közgazdasági Nobel-díjas kutató, az Arizonai Állami Egyetem professzora az USA közgazdaságának jelenlegi helyzetéről, míg Prof. Sir Christopher A. Pissarides közgazdasági Nobel díjas kutató, a Londoni Közgazdaság- és Politikatudományi Egyetem professzora „Munkavégzés a mesterséges intelligencia és a robotok korában” címmel tartott előadást.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetője, dr. Szabó Andrea PhD pénzügyőr ezredes a tudásalapú vámképzés témakörben tartott előadást „A bolognai folyamat szerepe a magyar pénzügyőr tisztek képzésében” címmel.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti vezető mesterképzésének hallgatója, Király Zoltán György pénzügyőr százados a mobil laborok támogatásával végzett jövedéki ellenőrzéseket mutatta be a legjobb vámügyi gyakorlatok címet viselő szekcióban.

Szintén ebben a szekcióban prezentálta kutatását Gáspár Dorina pénzügyőr hadnagy, frissen végzett pénzügyi nyomozó szakirányos BA-s hallgató, aki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresített fegyverekről tartott előadást. Ezért az előadásáért korábban már az Országos Tudományos Diákköri Konferencián különdíjat kapott.

A legjobb vámügyi gyakorlatok témakörben mutatta be kutatási eredményeit Pethe Sándor pénzügyőr hadnagy, aki szintén idén fejezte be tanulmányait az alapképzésben, pénzügyi nyomozói szakirányon. Ő korábban szintén prezentálta már „Az ÁFA teljesítési helye és annak az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos változásai” című előadását magyar nyelven az Országos Tudományos Diákköri Konferencián.

A konferencia teret adott továbbá nemcsak arra, hogy a résztvevő diákok és oktatók, illetve szakértők szakmai prezentációikon keresztül bemutassák kutatásaikat, jó gyakorlataikat, a vámszakma tudományos alapú megközelítését, hanem lehetőséget teremtett valamennyi résztvevő számára a személyes és szakmai kapcsolatok építésére, avagy elmélyítésére is.

Ahogyan a Vámegyetemek Nemzetközi Szövetségének (INCU) szlogenje fogalmaz: „Promoting the Academic Standing of the Customs Profession”, mely jelmondat elvárásához valóban a legjobb kereteket nyújtotta a II. Nemzetközi Hallgatói Konferencia Azerbajdzsánban.

Magasvári Adrienn


Tudományos értékek a SZEF-ben

    • szef nagy ivett

A Szakkollégiumi Együttműködési Fórum (SZEF) „Új nemzedék, új szemlélet, szakkollégiumi kutatások az állam szolgálatában” címmel rendezett konferenciát május 17-én a Ludovika campuson.

Görbe Attiláné dr. Zán Krisztina, a Tudományos Ügyek Irodájának vezetője felhívta a figyelmet a szakkollégiumok közötti együttműködés fontosságára, melynek keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hallgatók bemutassák aktuális kutatási tevékenységüket, érzékeltessék a kutatott témák sokszínűségét, illetve célként fogalmazta meg egymás segítését is.

Ezt követően előadások hangzottak el a különböző szakkollégiumok tagjainak tudományos munkáiból. A Szent György Szakkollégium képviseletében Nagy Ivett hallgatói igazgató mutatta be kutatási területét Rendőrök és közutálat? című előadásában.

A bemutatókat követően a kollégiumok közötti integrálódás jegyében közös ebéd zárta az eseményt.

Cimkék: konferencia, 2017

Quo vadis Vám- és Pénzügyőri Tanszék?

    • quo vadis p5164478
    • quo vadis p5164466
    • quo vadis p5164473
    • quo vadis p5164481
    • quo vadis p5164483
    • quo vadis p5164502
  • Előző
  • Következő

Quo vadis Vám- és Pénzügyőri Tanszék? – avagy a köz szolgálatára történő felkészítés kihívásai az adó- és vámigazgatás területén

A fenti címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszéke. A május 16-án megtartott rendezvényen az RTK, illetve az Államtudományi és Közigazgatási Kar szakértői és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai folytattak eszmecserét az adóigazgatási szakemberek és a pénzügyőr tisztjelöltek képzésének további lehetséges útjairól.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevőit a Rendészettudományi Kar (RTK) oktatási dékánhelyettese, dr. Hautzinger Zoltán köszöntötte, aki elmondta: fontos az ilyen típusú párbeszéd, hiszen hallgatóink leendő munkaadói – így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is – azt várják a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől (NKE), hogy az elvárásoknak megfelelő, jól képzett szakembereket képezzen számukra.

A rendezvény moderátora, Magasvári Adrienn püőr. alezredes, tanszékvezető-helyettes bevezetőjében elmondta: „legfőbb célunk, hogy ez a mai nap az együttgondolkodás és a közös munka jegyében teljen, és mind az egyetem, mind a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai számára eredményesen záruljon, minél több hasznosítható ismerettel gazdagodjanak, gazdagodjunk”.

Elsőként dr. Szabó Andrea PhD püőr. ezredes, egyetemi docens, a Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanszékvezetője adott képet a résztvevőknek az egyetemen, illetve a jogelőd Rendőrtiszti Főiskolán folyó pénzügyőrtiszt-képzésről, valamint az új irányokról. Hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos a Tanszék tudományos teljesítményének növelése és a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése.

A mentori rendszerről folytatott diskurzus első előadója, dr. Szakács Gábor programigazgató A pályakezdők beillesztése a közszolgálati szervezetekbe című KÖFOP alprojektről szólva elmondta, hogy a mentori munkacsoport főbb feladatai között szerepel az igényfelmérő kutatás, módszertani csomagok fejlesztése, a trénerek, a mentorok és a mentoráltak kiválasztása. Mint mondta, a mentoring program sok területen felhasználható, így a tradicionális forma mellett jól működik a kortárs mentorálás (pl. Belgiumban), vagy a fordított mentoring, amikor egy Y generációs munkatárs vezetőnek ad tanácsot, rendszerint a modern technika területén (jó példa erre Svájc), de ide sorolhatjuk a  speciális célcsoportoknak szánt karriermentorálást is.

Dr. Vankó László püőr. dandártábornok, a NAV bűnügyi főigazgatója az RTK-n végzett pénzügyi nyomozók mentorálásának tapasztalatairól beszélt. Elsőként a mentoráltak – a 2016-ban végzett hallgatók – véleményeit összegezve kijelentette, hogy az NKE magas színvonalú oktatást nyújtott, a hallgatók jól érezték itt magukat. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati képzésre, amiben a főigazgató szerint a NAV-nak az eddiginél is nagyobb szerepet kell vállalnia. A kar volt hallgatói hasznosnak ítélték a NAV Bevetési Igazgatóságán töltött szakmai gyakorlatukat, ahol már – amint fogalmaztak – „nem babra ment a játék”. A dandártábornok a mentorok tapasztalatai közül kiemelte, hogy a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekményekről az elvártnál kevesebb ismeretük van az RTK-n végzett hallgatóknak. Végezetül javaslatokat fogalmazott meg; ezek között hangsúlyozta a bűnügyi informatika, az adatelemzés és -értékelés oktatásának fontosságát.

Dr. Vankó László előadására reagálva dr. Hautzinger Zoltán dékánhelyettes megköszönte a visszajelzéseket, és javasolta, hogy érdemes lenne hosszabb távú beválásvizsgálatokat is végezni. Ugyanakkor kiemelte, hogy az egyetemről kikerülő hallgatónak széles látókörrel kell rendelkeznie, így a pénzügyőr hallgatónak is kell tanulnia az emberölésről és az idegenjogról is.

Szabó Károly püőr. vezérőrnagy, a NAV vámszakmai szakfőigazgatója, az NKE címzetes egyetemi docense hozzászólásában úgy fogalmazott: az adóigazgatási szakemberek és a pénzügyőrök képzésének metszete a versenyképesség és a világszínvonal. Mint mondta, az RTK-n nem vezető-, hanem pénzügyőrképzés van. Igény mutatkozik jól képzett szakemberekre, de az itt megszerzett tudás nem elég: tapasztalat, csapatmunkára való képesség és tekintély is szükséges ahhoz, hogy valaki megállja a helyét a hétköznapokban, és vezető váljon belőle.

Dr. Vas Adrienn, a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetének (KEKI) képzési igazgatóhelyettese a 2017 szeptemberében az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karán (ÁKK) induló adóigazgatási szakirányról szólt. Elmondta, hogy a szakirány indítását a NAV kezdeményezte 2015 júliusában. Ehhez jó példaként szolgált az RTK-n folyó pénzügyőrképzés, ami folyamatos szakember-utánpótlást biztosít a NAV-nak. Az adóigazgatási szakirányt a közigazgatási szervező alapszakon tanuló hallgatók választhatják majd. A két szemeszter tantárgyait – a többi között adójogot, nemzetközi adójogot és uniós vámjogot, felszámolást és végrehajtást, ügyfélszolgálati kommunikációt, e-ügyintézést – az ÁKK, az RTK és a NAV szakemberei oktatják.

Dr. habil. Budai Balázs, az ÁKK oktatási dékánhelyettese a közigazgatás-szervező alapképzési szak előzményeiről szólva úgy fogalmazott: a korábbi igazgatásszervező alapszak általános ismeretanyagot nyújtott a hallgatóknak. A jelenleg folyó alapképzés viszont a specialisták képzése, ezzel szemben a mesterképzésen a hallgatók generális tudást kapnak.

Dr. Verhóczki János r. ezredes, az RTK Tanulmányi Osztályának vezetője az ugyancsak ősszel induló négyéves képzéssel kapcsolatban elmondta, hogy ennek előzményei az egyetemi közös modul kapcsán korábban megvalósított módosítások voltak. Mint fogalmazott, a célkitűzés változatlan, csak csökkenteni szeretnénk a hallgatók kontaktóra-terhelését.

Az ettől a tanévtől kezdve bevezetett tisztjelölti státusz kapcsán felmerült gyakorlati kérdésekről tartott előadást Erdős Ákos püőr. százados, a Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanára. Mint mondta, a többi között a tisztjelöltek szolgálati igazolványának, nyilvántartási számának témakörében vannak nyitott kérdések, de olyan is akad ezek között, amelynek rendezéséhez miniszteri rendeletet kell módosítani.

A 2014-ben alakult Nemzetközi Pénzügyi Nyomozói Akadémia (ICOFI) működéséről, tevékenységéről szólva Szirovicza Péter püőr. alezredes, kiképzésvezető elmondta, hogy a szervezet leginkább pénzügyi bűncselekményekhez kapcsolódó nemzetközi vonatkozású oktatásokat szervez, emellett nagy hangsúlyt fektet a társhatóságokkal való kapcsolatépítésre, és nemzetközi szakértői hálózat építésére is koncentrál. Az ICOFI létrehozásában Nagy-Britannia, Hollandia, Szlovákia és Magyarország működött közre, és jórészt ezekből az országokból érkeznek a kiképzők is. Magyar részről az ICOFI a NAV és a Belügyminisztérium támogatásával működik.

A képzés megújításáról szóló előadásokhoz kapcsolódva Polcz Attila püőr. dandártábornok, a NAV rendészeti szakfőigazgatója kiemelte a naprakész tudás fontosságát.  Úgy fogalmazott: a jövőben fontos lesz már alapszinten is a komplex tudásanyag – szükség lesz generalistákra és specialistákra is, mert folyamatokat átlátni csak generális tudással lehet. Lényeges, hogy a pénzügyőrök és a kormánytisztviselők megértsék egymást, közös fogalomrendszert használjanak – és ezt kell hangsúlyozni a képzésben is.

Az egységes közszolgálati alapkompetenciák meghatározását célzó nemrégiben lezajlott kutatás eredményeiről számolt be dr. Hegedűs Judit, az NKE Magatartás-tudományi Tanszékének vezetője. Mint mondta, a kutatás elsődleges célja annak meghatározása volt, hogy milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük a pályakezdőknek, ha a rendészeti igazgatás, a rendvédelem vagy a közigazgatás területén szeretnének munkát vállalni. Célja volt továbbá egy olyan kompetencia alapú kiválasztási rendszer kialakítása, amely egységes alapokra építve szolgálná a jövőben a tudatos humánerőforrás-gazdálkodást a teljes közszolgálaton belül. A NAV személyi állománya körében végzett kérdőíves felmérés eredménye szerint az öt legfontosabb kompetencia sorrendben: a szabálytudat, a minőségre törekvés, a felelősségvállalás, a pszichés terhelhetőség és a kommunikációs készségek.

Magasvári Adrienn zárszavában kiemelte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezidáig folyamatosan támogatta és jelenleg is támogatja a tanszék működését, képzéseit, és annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben ezt megfelelően felkészült, elkötelezett és motivált hallgatók, leendő pályakezdők kibocsátásával tudják majd viszonozni.

Suba László

Cimkék: konferencia, 2017

A fogvatartottak és mindannyiunk érdekében – napirenden a CITI-VAL projekt

    • p5024021 citi val
    • p5024028 citi val
    • p5024135 citi val
    • p5024070 citi val
    • p5024048 citi val
    • p5024090 citi val
    • p5024162 citi val
    • p5024018 citi val
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Magatartástudományi és Módszertani Tanszéke a Foresee Kutatócsoporttal közösen egy Erasmus+ pályázathoz kapcsolódóan külföldi vendégeket fogadott május 1-4. között.

A 2016-1-FR01-KA204-023961 számon nyilvántartott CITI-VAL  projekt kiindulópontja az volt, hogy a fogvatartottak könnyen elsodródhatnak a radikalizálódás irányába, ezért nagyon fontos lenne, hogy állampolgári ismereteket oktassunk nekik, annak érdekében, hogy ne váljanak nyitottá a szélsőségek irányába, sem a börtönben töltött idejük során, sem később. A projektben Magyarország részéről a Foresee Kutatócsoport felkérésére dr. Hegedűs Judit mint szakmai vezető, Fekete Márta mint projektkoordinátor és kutató, dr. Farkas Johanna mint tag vesznek részt. A partnerországok (Franciaország, Németország, Spanyolország és Törökország) képviselői számára szerveztük azt a háromnapos programot, melynek kiemelkedő eleme volt a május 2-án megtartott nemzetközi konferencia.

A projekthez kapcsolódó konferenciát mintegy 80 fő részvételével a Rendészettudományi Karon tartottuk. A megjelenteket prof. dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Büntetés-végrehajtási Tanszék vezetője és prof. dr. Kerezsi Klára, a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője köszöntötte. Előadóink között üdvözölhettük Juhász Attila bv. ezredest, aki a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet reintegrációs munkájáról beszélt, míg dr. Fliegauf Gergely az OPCAT Bizottság tevékenységét mutatta be. Prof. dr. Ruzsonyi Péter a büntetés-végrehajtási tisztek neveléséről, képzéséről tartotta meg előadását. A délután folyamán Fekete Márta és Somoskői Dániel számolt be arról a kutatásról, melynek célja a jó gyakorlatok összegyűjtése és elemzése volt. A Váltósáv Alapítvány reingetrációs tevékenységét Lindner Lídia ismertette, míg Negrea Vidia a resztoratív technikák alkalmazásának lehetőségeiről szólt. A konferencia programját színesítette az Oláh Attila r. hadnagy által vezetett intézkedéstaktikai bemutató.

Május 3-án külföldi vendégeinkkel a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetébe tettünk szakmai látogatást, ahol Pesti Ferenc bv. ezredes, parancsnok és munkatársai segítségével kaphattunk árnyalt képet az intézet működéséről, az itt zajló pedagógiai munkáról. E látogatás jó kiindulópontul szolgált a projekt során elkészítendő pilotprogramhoz, melynek kidolgozásában a Magatartástudományi és Módszertani Tanszék oktatói is részt vállalnak.

Dr. Hegedűs Judit

Cimkék: konferencia, projekt, 2017

Beszéd- és hangelemzés a bűnüldözésben - lehetőségek és korlátok

    • fokep
    •  dsc4783 2
    •  dsc4801 2
    •  dsc4804 2
  • Előző
  • Következő

A beszéd- és hangelemzés lehetőségei és felhasználása a bűnüldözésben címmel rendezett szakmai konferenciát a Magyar Rendészettudományi Társaság, melyre május 4-én került sor a Ludovika campuson. Az előadók a hallgatóság elé tárták a technológiai és jogi lehetőségeket, ugyanakkor őszintén beszéltek a mindkét szemszögből fennálló korlátokról is.

Dr. Janza Frigyes, a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) főtitkára köszöntőjében méltatta azt a mintegy négy esztendeje tartó közös munkát, melyben szorosan együttműködik a Károli Gáspár Református Egyetem, az MRTT, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint az Anima Polygraph Kft. Elmondta: a kutatás eredményéről – egy új hazugságvizsgálati módszerről – e fórumon esik szó először, s a konferencia megszervezésével az MRTT hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a napjainkban is zajló kutatás folyamatosan napirenden legyen. Mint hangsúlyozta, ez azért fontos, mert a módszer felhasználása a büntetőeljárásban csak szilárd tudományos megalapozottság birtokában lehetséges.

A konferencia moderátora dr. Szövényi György, az MRTT biztonságpolitikai tagozatának elnöke volt, aki a szóban forgó kutatómunka tevékeny részeseként a téma kiváló szakértője.

Ki szokott önök közül hazudni? – tette föl elsőként a kérdést az Anima Polygraph Kft. ügyvezetője, Kis György. A kérdésre adható válasz (mindenki mond kisebb-nagyobb hazugságokat élete során) egyúttal mutatja a hazugságkutatás fontosságát is. Kis György elmondta, hogy a munka alapjául Paul Ekman kutatási eredményeit tekintették elméleti alapnak, a gyakorlatban pedig  a Nemesysco izraeli cég által kifejlesztett LVA (Layered Voice Analysis – rétegzett hangelemzés) technológiát használják.  Az LVA hangelemző módszer két elemző képletre épülő algoritmusok halmaza, mely nyolc fő emocionális jellemzőt tartalmaz minden egyes hangszegmensből. A módszer nem hazugságvizsgálat, hanem érzelemelemzés: a beszélőnek az általa mondottakhoz való érzelmi viszonyulását elemzi (stressz, tétovázás stb.). Dr. Takács Szabolcs, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára a felvett hangminták matematikai elemzéséről beszélt, hangsúlyozva, hogy a kutatásban az elemzendő anyagok anonimitása mindvégig biztosított volt.

Tatár Zoltán, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének munkatársa az akusztikai-fonetikai beszélőazonosításról, valamint a hangfelvételek eredetiségének vizsgálatáról tartott előadást. Elmondta, hogy a beszélőazonosításhoz megfelelő technikai paraméterekkel rendelkező hangfelvétel szükséges, és ha ez rendelkezésre áll, a beszédhang olyan összetevőit (formánsait) tartalmazza, amelyeket senki sem tud beszéd közben elváltoztatni. A hanganyagok eredetiségének vizsgálati módszereiről szólva a hangtechnikai szakértő utalt arra, hogy a munkájukat fejlett szakértői szoftverek támogatják. Fejes Attila, ugyancsak az intézet hangszakértője, a hangbiometriáról beszélt. Ez a módszer nem más, mint akusztikai-fonetikai beszélőazonosítás.

A hangfelvétel jogi megítéléséről és bizonyítékként történő felhasználásáról szólt dr. Mészáros Bence, a Rendészettudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese. Előadásában rámutatott arra, hogy a téma a jog számos szegmensét érinti, így például jelentősége van az adatvédelemben, a polgári jogban, a büntetőjogban, illetve rendkívül érzékeny terület e vonatkozásban a magánnyomozók információgyűjtési módszereinek kérdésköre. Az előadó részletesen elemezte a hangfelvétel büntetőeljárásban történő felhasználásának lehetőségeit.

A konferencia tartalmas konzultációval zárult, jelezve, hogy az elhangzott előadások élénk érdeklődést váltottak ki a jelenlévők soraiban.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: MRTT, konferencia, 2017

Az NKE rektorhelyettesét választották az Európai Rendőr Akadémiák Szövetsége alelnökének

    • governing board 33
    • vice pesident 33
    • nups flag 33
  • Előző
  • Következő

2017. május 2-5. között tartotta soros konferenciáját és vezető testületi ülését az Európai Rendőr Akadémiák Szövetsége (AEPC). A rendezvénynek Tbilisziben, a grúz Belügyminisztérium Rendőr Akadémiája adott otthont, amelyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet dr. habil. Kovács Gábor oktatási rektorhelyettes, dr. habil. Boda József, az RTK dékánja és dr. habil. Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese képviselte. A konferencia központi témája a migráció volt, míg a vezetőtestületi ülésen a szervezet alelnökének megválasztották dr. Kovács Gábort. A tisztség elnyeréséhez először dr. Norbert Leitner, a szervezet elnöke gratulált.

Cimkék: AEPC, konferencia, 2017

Sikeres nemzetközi polgárőr konferencia, aktív NKE közreműködéssel

    • img 5770 polgaror
    • img 5758 polgaror
    • img 5767 polgaror
  • Előző
  • Következő

A Budapesti Polgárőr Szövetség A társadalmi bűnmegelőzés nemzetközi és gazdálkodási sajátosságai címmel rendezte meg a II. Nemzetközi Polgárőr Konferenciát Józsefvárosban, 2017. április 28-29-én.

A konferencia első napjának levezető elnöke dr. Christián László r. alezredes, az NKE RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetője, az Országos Polgárőr Szövetség elnökségének a tagja volt, aki előadás megtartására is felkérést kapott a szervezőktől. A második nap levezető elnöke dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke volt.

A rendkívül sikeres, komoly érdeklődés mellett megrendezett konferencia célja az eltérő társadalmi felelősségvállalási és gazdálkodási sajátosságok bemutatása volt a hazai és nemzetközi gyakorlatban. A bűnmegelőzés a közbiztonság egyik leghatékonyabb eszköze, amely országonként eltérő módon alakult ki és fejlődött tovább. Hallhattunk példákat az egyes országokban különböző társadalmi és szocializációs háttérrel kialakult bűnmegelőzési módszerekről, valamint a működésbe bevont forrásokról, a szervezetek gazdálkodási szemléletéről is.

A konferencián előadást tartott többek között dr. Túrós András, Országos Polgárőr Szövetség elnöke, Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya, dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, dr. Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára és Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkára is.

A konferenciára nyolc országból érkeztek előadók és vendégek hazánkba (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Egyesült Királyság, Észtország, Ciprus, Ukrajna, Izrael, Írország).

Dr. Christián László tanszékvezető egyetemi docens Komplementer rendészet címmel tartott plenáris előadást, amelyben arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy hazánkban a közrend, közbiztonság fenntartásában a rendőrség mellett egyre komolyabb szerep jut a polgárőrség, az önkormányzati rendészet és a magánbiztonság számára. A hatékonyabb feladatellátás záloga az érdemi együttműködés a felsorolt szervek között.

A kimagasló színvonalon megrendezett konferenciáért elismerés illeti a szervező Budapesti Polgárőr Szövetséget.

A konferencia további képei itt találhatók: http://www.konferencia2017.bpsz.hu/galeria/#


PhD hallgatók házi konferenciája

    • p4053816 rdi hazi konf
    • p4053827 rdi hazi konf
    • p4053828 rdi hazi konf
    • p4053832 rdi hazi konf
    • p4053834 rdi hazi konf
    • p4053838 rdi hazi konf
    • p4053846 rdi hazi konf
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Doktori Iskola házi konferenciát szervezett a hallgatói részére. Prof. Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár és Dr. Molnár Katalin egyetemi docens megnyitó gondolatai után öt szekcióban huszonnégy hallgató tartott előadást. A szekciókban moderátorként Prof. Dr. Finszter Géza, Prof. Dr. Kerezsi Klára, Prof. Dr. Fórizs Sándor, Prof. Dr. Kozáry Andrea és Prof. Dr. Pap András László működtek közre.


A határrendészeti tisztképzés negyedszázada

    • hor negyszazada
    • hor negyszazada 1
    • hor negyszazada 2
    • hor negyszazada 3
    • hor negyszazada 4
    • hor negyszazada 5
    • hor negyszazada 7
    • hor negyszazada 6
    • hor negyszazada 8
    • hor negyszazada 9
  • Előző
  • Következő

"A határrendészet, a határőrizet időben és térben folyamatos" – hangzott el a Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszékének és az MRTT Határrendészeti Tagozatának a Közszolgálati képzés kihívásai a határrendészeti tisztképzés tükrében című konferencián.

Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a rendőrség 2016. évi eredményeit és a határrendészeti szolgálati ág legfontosabb feladatait vette számba előadásában. Elmondta, hogy az elmúlt évben is kiemelkedő volt az illegális migrációval kapcsolatos fellépés, az államhatár védelme. „A rendszert három pillér alkotja: az ideiglenes biztonsági határzár, amelynek műszaki-technikai színvonalát tovább fejlesztjük, az illegális bevándorlást befolyásoló jogszabályok, valamint mindezen feladatok ellátására felkészített állomány. A rendkívüli migrációs helyzet hatékony kezelése érdekében a Kormány 2016 augusztusában döntött a Rendőrség határvadász egységeinek 3000 fővel történő megerősítéséről" - hangsúlyozta a dandártábornok, majd hozzátette: "a megfeszített ütemű toborzómunka eredményeként jelenleg 985 fő, a tervezett létszám mintegy egyharmada már részt vesz a képzésben és május elején szolgálatba léphet az első ciklusban kiképzett több mint 500 fős határvadász állomány."

Pozsgai Zsolt megállapította: tovább csökkent a polgárok szubjektív közbiztonságérzetét alapjaiban befolyásoló 14 bűncselekménynek, illetve a közterületen elkövetett bűncselekményeknek a száma. Így csökkent többek között a testi sértések, a garázdaság, a lopások és betöréses lopások, a személygépkocsi lopások, a zárt gépjármű feltörések, a lakásbetörések, a rablások előfordulása, amely jelentős eredménynek tekinthető. Jó hírnek számít, hogy a közlekedésbiztonság területén az elmúlt két évben tapasztalt kedvezőtlen folyamatok megálltak, ismét csökkent a közlekedési balesetben meghalt személyek száma. Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma 430 607-ről, 36 517-re csökkent. Felidézte, hogy a hatékonyabb határőrizeti tevékenység ellátása érdekében az Országgyűlés 2016. július 05-ei hatállyal tovább szigorította a jogszabályi környezetet. Ennek keretében több tízezer illegális migráns Európai Unió területére történő belépését akadályozták meg a rendőrök és katonák, illetve a biztonsági határzáron átjutott, feltartóztatott migránsokat visszakísérték a határzárhoz és a tranzitzónához irányították.

Megtörtént az ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítése is. Pozsgai Zsolt kiemelte, hogy a rendőrség szolgálati tevékenységét az elmúlt időszakban is az eredményesség jellemezte. A Rendészettudományi Kar tisztjelölti állományról is beszélt, akik képesítésüknek megfelelő szolgálati feladatot is elláthatnak a jövőben. Elismerően szólt a Rendvédelmi Tagozat nevelő munkájáról. A migrációs válságok kezelésével összefüggő gyakorlati jártasságok elsajátítását rendkívül fontosnak tartja. Végezetül az országos rendőrfőkapitány-helyettes a Határrendészeti Tanszék oktatóinak az elmúlt huszonöt évben végzett munkájáért elismerését fejezte ki.

Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok előadásában emlékeztetett: a határrendészeti tisztképzés a határőrképzésből alakult át, majd személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel: 1992 februárjában tartott először előadást a díszteremben. "A migrációs hullámok hatékony kezelése, az idegenrendészeti feladatok szakszerű elvégzése mindig is a legfontosabb feladatatok között szerepelt" – jelentette ki a dandártábornok, aki az elmúlt 25 éves időszakra visszatekintve a legfontosabb eredményeket is számba vette: a délszláv válság példaértékű kezelése, a duális rendészeti és védelmi funkció, illetve határvédelmi feladatrendszer ellátása, a hazai és a nemzetközi együttműködés kiszélesítése, a logisztika teljes körű korszerűsítése. "Negyedévszázad alatt generációváltás történt, a határőrtisztképzésben pedig nagy léptékű fejlesztések történtek, miközben a határrendészeti tisztképzés szellemi centrumaként működik a tanszék" - hangsúlyozta Virányi Gergely, aki a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola határrendészeti szakiránya alapításának körülményeiről beszélt. Köszönetet mondott az egykori vezetőknek, megköszönte, hogy részese lehetett a határőrök képzésének.

A határrendészeti tisztképzés aktuális helyzetképét vázolta fel Dr. Varga János ny. határőr ezredes, tanszékvezető, főiskolai tanár. Elmondta, hogy a szakirányon 1163 hallgató kapott oklevelet az elmúlt 25 évben. Megállapította, hogy a határrendészeti tisztképzés harmonikusan illeszkedik a rendészeti tisztképzés rendszerébe.

Dr. Kiss Lajos PhD. r. alezredes, adjunktus a Frontex és a határőr tisztképzés kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a Frontex nem ismeri a tiszt kifejezést, csak a tisztviselőt. "A határőr mesterképzés elindítása egy új szakaszt nyitott meg a FRONTEX képzési tevékenységében, ugyanis a FRONTEX ennek segítségével saját képzésben részesítheti a jövő határőr vezetőinek egy részét”.

A kihívásokról beszélt Dr. Balla József r. alezredes, egyetemi docens. "Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a határrendészeti speciális szakmai ismeretekre szükség van" – fogalmazott az alezredes.

Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, egyetemi docens a rendészeti vezető mesterképzés legfontosabb ismeretköreit mutatta be a jelenlévők számára, majd beszélt a hallgatókkal szembeni elvárásokról is.

Szó volt még a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti helyzetéről, a fiatal tisztekkel szemben támasztott elvárásokról, beilleszkedésük tapasztalatairól, a „Szent László” Határigazgatási Tudományos Diákkör tevékenységéről.

A határrendészeti tisztek felkészültségének megfeleléséről, a közszolgálati képzés aktuális kihívásairól Markek Dávid, a határrendészeti szakirány végzős hallgatója, az RTK HÖK elnöke beszélgetett a Tanulmányi Vándordíj nyerteseivel. Takács Éva c. r. alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának vezetője, Kalmárné Dr. Pölöskei Anett c. r. alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság hivatalvezetője, Hegedűs Tamás r. őrnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Ügyeleti Osztály ügyeletvezetője, Vájlok László r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság, Határrendészeti Főosztály osztályvezetője, Hegedűs Dániel r. főhadnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Rendészeti Főosztály, Határrendészeti Osztály alosztályvezetője, Gáspár Gyula r. őrnagy, Készenléti Rendőrség, Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa és Dr. Zámbó Péter püőr. dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bűnügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A Határrendészeti Tanszék létrehozásának jubileumi évfordulója alkalmából megjelent a határrendészeti tisztképzés negyedszázadáról szóló könyvet Deák József r. alezredes mutatta be. A kötet felidézi az elmúlt évek eseményeit, a határőrség modernizációjának körülményeit és azt is bemutatja, hogy az egykori hallgatók hogyan hajtottak végre egy teljes szakmai generációváltást a társadalom szolgálatában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: konferencia, 2017

A honvédelem, a rendvédelem és a magánbiztonság szolgálatában

    • biztonsagpiac 2017

„Az emberi élet és vagyon védelme a legfontosabb”- hangzott el A hadi- és biztonsági ipar a honvédelem, a rendvédelem és a magánbiztonság szolgálatában című konferencián, melyet a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) és a Biztonságpiac.hu Kft. negyedik alkalommal, a Stefánia Palotában rendezett meg. Az eseményen az állami szervezetek és a magánbiztonsági piac meghatározó vezetői értékelték hazánk biztonságának aktuális helyzetét, valamint annak különböző aspektusait az elmúlt esztendő eseményeinek tükrében. A rendezvényen a Rendészettudományi Kar oktatói, Tóth Levente szaktanár, Dr. Finszter Géza egyetemi tanár, Prof. Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár, Dr. Christián László tanszékvezető egyetemi docens, valamint Dr. Janza Frigyes, az MRTT főtitkára is részt vettek a pódiumbeszélgetéseken.

A biztonsági, rendészeti ágazat aktualitásairól, az állami szegmens fókuszpontjairól a BV, a TEK, a HM, az OKF és az ORFK vezetői fogalmazták meg gondolataikat, akik az együttműködés fontosságára hívták fel a figyelmet. Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy hangsúlyozta, több mint hetvenöt százalékkal csökkent a közterületeken elkövetett bűncselekmények száma, ami az emberek biztonságérzetét növeli, a közbiztonság ugyanis társadalmi ügy. Beszélt az intelligens közúti ellenőrző rendszerről, a VÉDA-ról, amely tizenhárom jogsértést tud detektálni, legfőbb célja az, hogy jogkövető magatartásra bírja az embereket. Emlékeztetett arra, hogy több millió intézkedés zajlik Magyarországon egy-egy héten, majd hangsúlyozta, hogy intézkedési kultúraváltás történt, a rendőrök ugyanis partnerként tekintenek az állampolgárokra.

Dr. Ródler Norbert r. alezredes emlékeztetett: a terrorizmus a mindennapjaink részévé vált, a terrorcselekmények jellege megváltozott, minden formája a fókuszban van. „Ez egy végeláthatatlan hálózat, amely Európában folyamatosan terjed”- hangsúlyozta az alezredes.

A rendezvények és fesztiválok biztonsági kihívásait, a terrorfenyegetettség hatásait vette számba Samu István, az MLSZ biztonsági igazgatója, Gerendai Károly, a Sziget Kft. igazgatója, dr. Lovas Kázmér Attila, az In-kal vezérigazgatója, Zsitnyányi Attila, a Gamma Zrt. vezérigazgatója és Szloboda Gyula, a Papp László Sportaréna ügyvezető igazgatója.

Samu István beszélt a névre szóló jegyértékesítésről, a korszerű kamerarendszerekről, a vezetési pontokról és arról, hogy a biztonságot komplex rendszerrel tudják garantálni, majd Gerendai Károly a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet. A Papp László Sportaréna ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az új kihívást számukra a terrorizmus, az erőszak alkalmazásának a stratégiája jelenti. Gyakran 12500 fő fordul meg az arénában a koncerteken és a kulturális rendezvényeken, a költségvetésük ötven százalékát a biztonsággal kapcsolatos kiadásokra fordítják.

Naponta százezer fő részvételével megtartott rendezvények biztosításában vesz részt a dr. Lovas Kázmér Attila vezette vállalkozás, amely a társhatóságokkal, rendvédelmi szervekkel komoly együttműködést alakított ki.

A rendészettudomány jövőképéről, irányairól és aktualitásairól Dr. Finszter Géza egyetemi tanár, Prof. Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár, Prof. Dr. Korinek László akadémikus és Dr. Janza Frigyes, az MRTT főtitkára osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A rendészettudomány interdiszciplinaritásáról és a legitim erőszak alkalmazásáról beszélt Prof. Dr. Kerezsi Klára. Elmondta, hogy a doktori iskolák az oktatói, kutatói utánpótlást teremtik meg és a Rendészettudományi Doktori Iskolának pedig mindezek mellett az is feladata, hogy magasan képzett rendészettudósokat bocsásson ki, akik jó döntéseket tudnak majd hozni és jó vezetővé válnak a képzés végére.

Korinek László felidézte, hogy 1990-ben, amikor a rendészeti helyettes államtitkárságot vezette, egy önkormányzatiság felé haladó rendőrség kialakítását tervezték, depolitizálni, decentralizálni és demilitarizálni akarták a szervezetet.

Finszter Géza az alkotmányos jogállam rendészetéről beszélt. „A rendőrségnek a jog uralma alatt kell működnie és érvényesülnie kell a hatalommegosztás elvének. Az emberi méltóság sérthetetlensége a rendőrt is kötelezi”- hangsúlyozta a professzor hozzátéve azt, hogy a jog azt tudja megmondani, hogyan kellene működnie a szervezetnek. „A veszély előtti állapotban a rendészet feladata az őrködés és a védelem és nem a beavatkozás”- fogalmazott Finszter Géza, aki szerint „a felhatalmazás csak arra az esetre szól, amikor támadást kell elhárítani”.

Dr. Janza Frigyes elismerően szólt Korinek és Finszter professzorok munkájáról, tudományos tevékenységéről, akik az elmúlt huszonöt évben nagyon sokat tettek a rendészettudomány fejlődéséért. A főtitkár fontosnak tartja azt, hogy a rendészettudomány hozzá tud járulni a biztonsághoz. „A biztonságpiacnak egy Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéket tudunk nyújtani, vannak önkormányzati rendészeti hallgatóink, a hallgatók megnyerték az országos kiberversenyt. A magánbiztonság, bár formailag nem a közbiztonság része, de szintén a magyar lakosság közbiztonságérzetének javulásáért dolgozik, így hozzájárul Magyarország közbiztonságához és közrendjéhez. Mindez a rendészettudomány egyik nagy győzelme”- hangsúlyozta Janza Frigyes. 

A biztonsági ágazat, a védelmi ipar, a rendészettudomány szereplőinek, az egyes témák iránt érdeklődő állami és civil szféra képviselőinek a részvételével megrendezett eseményen, a Biztonságpiac 2017 konferencián a belügyi, és a honvédelmi tárca, a rendőrség, a katasztrófavédelem, valamint a magánbiztonsági ágazat vezetői és döntéshozói egy egész napon át elemezték az elmúlt év magán-, a civil és a közbiztonsággal kapcsolatos eseményeit, aktuális trendjeit és kilátásait.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


A katonailag szervezett őrtestületekről

    • csendorjaror szb

A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke, valamint a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Alapítvány megrendezte a XVII. magyar közbiztonság-történeti tudományos tanácskozást, „A katonailag szervezett őrtestületek a polgári magyar állam rendvédelmének szolgálatában” címmel az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

A rendezvény egyik levezető elnöke az RTK dékánja, Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy volt.

Az előadók között szerepeltek a szakterület fiatal kutatói is, így Szigetvári Oszkár, a Rendészettudományi Doktori Iskola első éves hallgatója és Volcsányi Nikoletta középiskolai hallgató is, aki az RTK dékánja által a középiskolai diákok szá­mára meghirdetett tanulmányi versenyen második helyezést ért el a Magyar Királyi Csendőrség történetével foglalkozó dolgozatával.

Cimkék: konferencia, 2017

A kritikus infrastruktúrák védelméért

    • kritikus infrastrukt

Szakmai konferenciát rendezett a Rendőrség Tudományos Tanácsa a Ludovikán, melyet Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke, valamint dr. jur. Székely Zoltán r. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje nyitottak meg. A szakmai találkozó fő témája a Hordozható Intelligens Ellenőrző Rendszer valamint a „SmartResilience - Kritikus Infrastruktúrák Védelme” elnevezésű Horizont 2020 kutatási és fejlesztési projektek voltak, melyekben az Országos Rendőr-főkapitányság projektpartnerként vesz részt.

A jövő szempontjából kiemelten fontos és hasznos, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság két, jelentős célokat kitűző, közvetlen uniós finanszírozású projektben is ilyen komoly szerepet vállalt” – hangsúlyozta Dr. Németh József.

A konferencia első felében a „SmartResilience” projekt átfogó bemutatása után feladatokat és javaslatokat fogalmaztak meg a jelenlévők.

„A projektben, melynek alapvető célkitűzése létrehozni a számítógépvezérelt („okos”) kritikus infrastruktúrát érintő fenyegetésekkel szembeni átfogó, új, hatékony elemzési és értékelési eljárásokat, az Országos Rendőr-főkapitányság feladata a hatósági végfelhasználói igényeknek megfelelő fejlesztési irányok képviselete majd a tesztidőszakban a jogszabályi, légiközlekedés-védelmi és felhasználói szempontok szerinti tesztelés, valamint az ezekkel kapcsolatos koordináció” – fogalmazott Székely Zoltán hozzátéve azt, hogy a projekt célkitűzése a szárazföldi határokon zajló határellenőrzési folyamatok automatizálás útján történő felgyorsítása, mely különböző, technikailag korszerű, hatékony eszközökkel érhető el, például az utazás előtt az ellenőrzést gyorsító és a problémamentes határátlépést segítő mobil applikáció az utasoknak, mesterséges neuronhálózattal rendelkező avatár, vénaszkenner, arcfelismerő és érintés nélküli ujjnyomatvevő. Ennek megvalósítása érdekében általános, valamint felhasználói szintű követelmények közös úton történő kidolgozása zajlott, sikerrel. Számos javaslat, hasznos gondolat került rögzítésre követelményként, mely nélkülözhetetlen alapja a jövőbeni kivitelezésnek. A résztvevők arról is döntöttek, hogy a tesztelésbe minél több önkéntest, résztvevőt kell bevonni, különösen az utazóközönség köréből, ezért a tesztek előtt kiterjedt kampányt indítanak az önkéntesek toborzására, várhatóan 2017 második felében.

„A munkafázisok pontos, precíz betartása, valamint a szakmai tanácsok és javaslatok egymással való megosztása érdekében szükséges a személyes úton történő egyeztetés, melynek sikere a mai találkozón is megmutatkozott” – hangsúlyozta végezetül a tanársegéd.

Cimkék: konferencia, 2016

Európai rendőröket képzünk

    • cepol dec8 1
    • cepol dec8 2
    • cepol dec8 3
    • cepol dec8 4
    • cepol dec8 5
    • cepol dec8 6
    • cepol dec8 7
    • cepol dec8 8
    • cepol dec8 9
    • cepol dec8 10
  • Előző
  • Következő

„A tisztjelölt hallgatók a jövőben nemcsak magyar, hanem európai rendőrök is lesznek, ugyanis a bűnözés és a bűnüldözés is globalizálódik, a határon túli együttműködések ma már mindennapossá váltak” - hangsúlyozta Dr. Bánfi Ferenc, a CEPOL igazgatója a Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék által a Rendészettudományi Karon megrendezett, a Rendészet az Európai Unió tagállamaiban, a CEPOL szemináriumok  kiemelt szerepe a képzésben című szakmai konferencián. Majd az Európai Rendőrakadémia helyéről és szerepéről fogalmazta meg gondolatait a jelenlévő hallgatók és oktatók számára hozzátéve azt, hogy az Európai Rendvédelmi Közösség jogos képzési szükségleteit igyekszik a CEPOL kielégíteni, figyelembe véve a körülöttünk zajló folyamatos változásokat ebben a felgyorsult világban. Bánfi Ferenc hozzátette: „Növelni szükséges az előrelátó képességünket és fejleszteni az analitikai képességeinket a rendvédelmi együttműködés segítségével.” Az igazgató a rendvédelem zászlóshajójának nevezte az EUROPOL-t, majd bemutatta a CEPOL képzéseit. Beszélt az Európai Rendőr-csereprogramról és a közös nyomozócsoportok létrehozásának lehetőségéről is. Felidézte a 36 éves szolgálati jogviszonyának legfontosabb állomásait, majd megköszönte mindazt a figyelmet, amelyet az NKE szentel az Európai Rendőrakadémiának.

Dr. habil Boda József ny. r. vezérőrnagy, dékán köszöntő gondolataiban felidézte a CEPOL megalakulásának a pillanatát, ezt az időszakot sikertörténetnek nevezte. Elmondta, hogy olyan szervezet jött létre, amely az EU rendvédelmi dolgozóinak a minőségi képzésért felel. Emlékeztetett arra, hogy az NKE 2014-ben írta alá a keretpartneri megállapodást a CEPOL-lal, mellyel az uniós ügynökség keretpartnerévé vált, így pályázhat szemináriumok, képzések megrendezésére.

Az Európai Rendőrakadémia szerepéről, az új tudományos eredmények megosztásának fontosságáról beszélt Dr. habil. Bodonyi Ilona főiskolai docens, aki Jack Kerouacot és Karl Poppert idézte: „Az út az élet. Az egész élet probléma megoldás.” Bodonyi Ilona úgy véli, mindez a tudományra is igaz, előadásában a fejlődés kulcsfontosságú elemeit vette számba, figyelembe véve a CEPOL, a rendészettudomány és a rendészeti oktatás kapcsolatát. „A bizonyítékalapú rendőri munka segítése, a tudományalapú tanulás és tanítás a legfőbb cél. Az Európai Rendőrakadémia támogatja a tudományos kutatást az alábbi mottóval: képezni, megújítani és motiválni”- hangsúlyozta a főiskolai docens. 

Dr. Nagy Judit r. ezredes PhD., tanszékvezető egyetemi docens tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, a rendezvény levezető elnöke az EU szakpolitikai ciklusáról tartott előadást, majd a CEPOL mesterkurzusáról videó-üzenetben fogalmazta meg gondolatait Palkovics Viktor r. alezredes, a Nógrád MRFK RI Közlekedésrendészeti osztályvezetője.

A rendezvényen az RTK oktatói és munkatársai tartottak előadást. A céljuk az volt, hogy népszerűsítsék a CEPOL szemináriumokat. Dr. Balassa Bence r. őrnagy PhD tanársegéd az Európai Unió kríziskezeléséről, az EU közös biztonság és védelempolitikájának legfontosabb állomásairól fogalmazta meg gondolatait. Bezsenyi Tamás r. őrnagy, tanársegéd a rendőrségre vonatkozó társadalomtudományi kutatások visszahatását elemezte a rendőri szervezet vonatkozásában. A rendőrség vizsgálatának problémáiról, valamint a rendőrök önképe és a társadalom rendőrképe témájú kutatásról beszélt. Felföldi Péter okleveles közlekedési mérnök, szaktanár egy svéd példa mentén mutatta be a városi erőszak és az integráció kapcsolatát. Dr. univ. Kiss Rita nemzetközi referens a CEPOL rendészeti tudományos munkát segítő lehetőségeit vette számba. Dr. Szabó Andrea püőr. ezredes PhD., tanszékvezető egyetemi docens a CEPOL képzések tapasztalatairól és kutatást erősítő szerepéről pénzügyőr szemmel beszélt. Dr. Mészáros Bence r. ezredes PhD., tanszékvezető egyetemi docens tájékoztatást adott az Evidence-based Policingről, mint rendészeti stratégiáról. Szabó Tamás r. őrnagy, a BM Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárság szakmai referense pedig a gyűlölet-bűncselekményekről és a terrorizmusról beszélt.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: CEPOL, konferencia, 2016

Díjazott lett a pályamű

    • dijazottak
    • dijazottan
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepe 2016 rendezvénysorozat belügyi fejezetének részeként rendezte meg a Belügyi Tudományos Tanács teljes ünnepi ülését a Belügyminisztérium dísztermében. A kiberbiztonság kihívásai Európában és Magyarországon című pályázaton az NKE Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének az  oktatója, Dr. Szabó Csaba r. őrnagy, valamint a biztonsági szakirány két másodéves, nappali munkarendű hallgatója, Horváth Alexandra és Nagy Bence A közösségi média biztonságpolitikai kérdései - A közösségi tartalmak rendészeti vonatkozásainak vizsgálata című pályaművel a második díjat érdemelték ki.


BBA projekt nyitókonferencia

    • 1nyitokonf
    • 2nyitokonf
  • Előző
  • Következő

Az Európai Unió és a Belügyminisztérium támogatásával végrehajtott, “Kiskorúak jogellenes külföldre vitelének megakadályozása” című Belső Biztonsági Alapok projekt nyitókonferenciáját az RTK Határrendészeti Tanszékének a szervezésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán rendezték meg.

A konferenciát Dr. habil Varga János nyá. hőr. ezredes, egyetemi docens, határrendészeti tanszékvezető nyitotta meg, aki egyben a projekt koordinátora. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára mindig is kiemelt jelentőséggel bírt ez a téma, ezért nagy öröm számukra, hogy végre elnyertek egy pályázatot, amelyben a tudományterületek több ágának bevonása mellett, a szakmai felkészültségüket is prezentálhatják.

Az embercsempészet és emberkereskedelem aktuális kihívásait mutatta be Boross Zoltán r. alezredes, osztályvezető. Interpretálta a közönség számára,  hogy milyen széleskörű az a kizsákmányolás  amellyel szembe kell néznie a mindenkori hatalomnak és rendészeti szerveknek. Az illegális migráció és a terrorizmus közötti összefüggések kérdéseinek megközelítési problémáját, a szervezett bűnözés határokon átnyúló főbb megjelenési formáját taglalta előadásában. Ezen kívül részletes képet festett az illegális migráció jelen helyzetének problémáiról határainkon: a specializált bűnszervezetekről, a különféle módszerekről, amelyekkel a bűnszervezetek élnek, a tárgyi bizonyítékok lehetőségeiről és a jogszabályi környezet szükséges, folyamatos alakításáról.  Szakmai prezentációjában, a közös képzések és elemzések készítésének jelentőségét szorgalmazta.

A projekt végrehajtásának bemutatását dr. jur. Székely Zoltán r. őrnagy, egyetemi tanársegéd , a projekt szakmai felelősének előadásában hallhatták a jelenlévők.

Az őrnagy a projekt alapadataival ismertette meg a hallgatókat. A célok esetében kitért többek között egy e-learning tanagyagra, melyhez webinárumot is terveznek, mert fontosnak tartják, hogy modern eszközökkel szólítsák meg a kollégákat.

Kitért a szülői felügyeleti jog szerepére a kiskorú külföldre utaztatásában. Ennek kapcsán felmerültek az alapvető jogok kérdései, meghatározásai. A projekt céljai között szerepel egy kézzelfogható, rövid kézikönyv létrehozása is, melyben lényegretörő tájékoztatást kapnak a végrehajtó szervek, hogy miként járjanak el az egyes helyzetekben. A projekt időtartama alatt igyekeznek minden oldalról problémahelyzeteket felvetni, amivel találkozhatnak a kollegák az egyes szituációkban., a felvetett helyzetekre pedig megfelelő jogszabályi javaslatokat is tesznek.

A projekt szakmai bemutatását Dr. Balla József r. alezredes, egyetemi docens, projekt szakmai felelőse által ismerhették meg a résztvevők. Az alezredes szerint a végrehajtó állomány döntésének gyors, szakszerű, biztonságos kiképzését elsődleges célnak kell tekinteni, mindezt az NKE Kutatóműhelye biztosítaná.

A projekt további részletei  az alábbi linken érhetőek el: http://rtk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet/bba-2_42-projekt

Győri Eszter

Cimkék: konferencia, 2016