Szűkítés



Kiválasztott Címke

kriminalisztika

Minden Címke 304


Jelenleg 1 bejegyzés található kriminalisztika cimkével

A kriminalisztika jövőjéről vitáztak a szaktekintélyek

    • MRTT A kriminalisztika jövője 1
    • MRTT A kriminalisztika jövője 2
    • MRTT A kriminalisztika jövője 3
    • MRTT A kriminalisztika jövője 4
    • MRTT A kriminalisztika jövője 5
    • MRTT A kriminalisztika jövője 6
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar minden segítséget megad a Kriminalisztika jövője munkacsoport célkitűzéseinek megvalósításához – mondta dékáni köszöntőjében Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) kerekasztal-beszélgetésén.

 „A kriminalisztika multidiszciplináris tudományterület, amely ki van téve a tudomány és a technika örökös fejlődésének. A társadalmi viszonyok átalakulása, a bűnözés kihívásai a bűnüldözést is folytonos megújulásra és felzárkózásra késztetik, éppen ezért lényeges, hogy e tudományterület esetében – egzaktsága és természettudományos meghatározottsága miatt – különös hangsúlyt helyezzünk a tudományterületet fejlesztő tudományos munkára” – tette hozzá a kar dékánja, aki úgy vélte, az egyetemnek zászlóshajóként kell felkarolni és képviselni a kriminalisztika oktatását és fejlesztését.

Dr. Gárdonyi Gergely r. alezredes, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) igazgatójának bűnügyi helyettese rámutatott, hogy az MRTT „Kriminalisztika jövője munkacsoport” első ülésén, 2013 őszén a tagok megegyeztek abban, hogy a munkacsoport célja a tudományszervező tevékenység keretében a kriminalisztika iránt fogékony szakemberek felkutatása, megszólítása és mozgósítása. Elhatározták, hogy olyan tudományos fórumokat kívánnak szervezni, amellyel népszerűsítik a kriminalisztikát, és segítik az így megszólított egyetemi hallgatók, pályakezdők és szakemberek tudományos tevékenységét.

Vajon a hamisított videók és manipulált hangfelvételek elvezetnek-e valaha az ilyen típusú bizonyítékok elértéktelenedéséhez - tette fel a kérdést Dr. Petrétei Dávid r. százados a BSZKI Központi Technikai Osztály kiemelt főtechnikusa. Konkrét példákkal is alátámasztotta a felvetett problémát: a tengerentúlon egy olyan videofelvétel jelent meg például az interneten, amelyről a hatóságok sem gondolták, hogy valódi. Amikor az elkövető elkezdte postázni az áldozat testrészeit, akkor döbbentek rá, hogy a film egy valóban elkövetett bűncselekményt rögzített. Szó esett a helyszínelő robotról is, amely nem más, mint a ma is létező technikák a mesterséges intelligenciával kombinálva, amely rendelkezik például 3D lézer-szkenner gömbpanoráma-fényképészettel, súrlófényes lábbelinyom-minta azonosítóval és lefényképező egységgel.

Dr. Bócz Endre szerint annak ellenére, hogy egyre jelentősebb a szerepe a tárgyi bizonyítékoknak, ennek ellenére a jövőben sem fog csökkenni a személyi bizonyítékok jelentősége, így a vallomások továbbra is fontos részei a bizonyításnak – hangsúlyozta a nyugalmazott fővárosi főügyész. Prof. Dr. Katona Géza ny. r. dandártábornok, egyetemi tanár a kriminalisztika kereszttudományainak fejlődésére és az adaptáció fontosságára hívta fel a figyelmet. Dr. PhD. Kovács Gábor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi docense rámutatott, hogy a kriminalisztika nem tud egyszerre jó, gyors és olcsó lenni, folyamatos kompromisszumokra van szükség. Dr. Kovács Lajos ny. r. ezredes felsorolta a nyolc leggyakoribb kriminalisztikai hibát, amely a bizonyítékok ellehetetlenüléséhez és az eljárás meghiúsulásához vezethet. A krimináltaktika és az emberi tényező felületességét hangsúlyozta, kiemelte, hogy bármilyen magas szintű lehet a technika, az ügyeket emberek fogják megoldani, akik lelkiismeretesen vagy felületesen végzik a munkájukat.

Dr. Fenyvesi Csaba a PTE Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi docense az olyan kriminalisztikai nóvumokról beszélt, mint például a műorr. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kriminalisztikában fel kell tárni a fehér foltokat és ezekre pontos kutatást kell végezni. A kerekasztal-beszélgetés levezető elnöke, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár, az MRTT főtitkára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének tagja a szagazonosítás kapcsán megjegyezte, hogy az eljárási cselekmény eredményességéhez elengedhetetlen az emberi tényező, vagyis a szagmintákat például megfelelően kell, hogy rögzítsék. Dr. Nagy Gábor, a BSZKI igazgatója hangsúlyozta, hogy mára jelentősen megváltozott a szakértői bizonyítás, már nem a kérdés minőségén és a szakértő teljesítményén múlik a jó eredmény, hanem a komplex összedolgozáson, mivel annyira összetetté és bonyolulttá vált a szakértői munka - ráadásul költséges is -, hogy nem szerteágazó és komplex döntéseket kíván, amihez nem elégséges egy tudományterület ismerete, így nem lehet a kérdést a korábbi sematikus verzióban kezelni. Az MRTT Bűnügyi Tagozata és a „Kriminalisztika jövője munkacsoport” kerekasztal-beszélgetésére a szervezők hozzászólásra felkérték még mások mellett Bozó Csaba r. alezredest, a BSZKI osztályvezetőjét és Halmai János r. alezredest, a Dunakeszi Oktatási Központ osztályvezetőjét.