Szűkítés



Kiválasztott Címke

műhelyvita

Minden Címke 302


Jelenleg 3 bejegyzés található műhelyvita cimkével

Műhelyvita az RTK-n

    • borszeki j muhelyvita 1
    • borszeki j muhelyvita 2
    • borszeki j muhelyvita 3
    • borszeki j muhelyvita 4
    • borszeki j muhelyvita 5
    • borszeki j muhelyvita 6
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar Idegennyelvi és Szaknyelvi Központjának nyelvtanára, Károsi Zoltánné Borszéki Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola doktorjelöltje Az idegennyelvi kompetenciák szerepe a határrendészeti szervek nemzetközi együttműködése megvalósításában, fejlesztésük lehetőségei című PhD értekezésének műhelyvitáját az RTK-n tartotta.


Az értekezés az alábbi linken érhető el:

http://hhk.uni-nke.hu/uploads/media_items/karosi-zoltanne-borszeki-judit-az-idegennyelvi-kompetenciak-szerepe-a-hatarrendeszeti-szervek-nemzetkozi-egyuttmukodese-megvalositasaban_-fejlesztesuk-lehetosegei.original.pdf

Cimkék: műhelyvita, 2016

Műhelyvita az RTK-n

    • nyestep

A Rendészettudományi Kar Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék tanársegédje, Dr. Nyeste Péter r. őrnagy, a Hadtudományi Doktori Iskola doktorjelöltje A bűnüldözési célú- és a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés rendszerspecifikus sajátosságai, szektorális elvei című PhD értekezésének műhelyvitáját az RTK-n tartotta.

Nyeste Péter szakmatörténeti szempontból összehasonlította és rendszerezte a bűnüldözési és a nemzetbiztonsági célú felderítés feladatait és szervezetrendszerét, ez alapján bizonyította, hogy a II. világháború végéig a bűnüldözési és az állambiztonsági jellegű felderítő szakfeladatok végrehajtását a rendvédelmi szerveken belül erre specializálódott detektívek, egységek, illetve a közigazgatási szervezetrendszer hatósági személyei is folytatták. Bemutatta, hogy a II. világháborút követően a rendszerváltozásig a bűnüldözési célú és a nemzetbiztonsági célú felderítés feladatai és szervezetrendszere élesen elkülönültek egymástól, de egyben szoros együttműködés alakult ki az egységes belügyminisztériumi és pártirányítás alatt álló bűnüldözési és állambiztonsági célú felderítés szervezetrendszere között, elsősorban a domináns állambiztonsági szervek javára. A bűnüldözési célú felderítés jogalapjául szolgáló bűnvádi perrendtartás, később büntető eljárásjogi és rendőrségi törvények, valamint azok végrehajtási szabályainak, kommentárjainak, gyakorlati szakkönyvek elemzését követően feltárta, hogy a II. világháborút megelőzően a korabeli jogelmélet, illetve jogalkalmazás a vádelőkészítést szolgáló nyomozás előkészítéseként, illetve annak bizalmas, puhatoló részeként tekintette a bűnüldözési célú puhatoló eljárásokat. Bizonyította, hogy a II. világháborút követően a rendszerváltásig a bűnüldözési célú felderítés egy büntetőeljáráson kívüli, azzal szoros kapcsolatot nem alkotó, „titkos bizonyítási” és egyéb büntetőeljáráshoz nem kapcsolódó megelőző feladatokat ellátó tevékenységgé vált titkos jogszabályok, utasítások alapján. A nemzetközi ágazati és büntetőeljárási törvényi szabályozásai és a hírszerzési modellek összehasonlításával feltárta, hogy a bűnüldözési célú felderítés hírszerző feladatai közé tartoznak konkrét bűncselekményekhez nem kötődő, ágazati törvényi szabályozású bűnüldözési feladatok végrehajtása, továbbá meghatározott bűncselekményekre és bűnözési körülményekre utaló információk beszerzése és azok elemzése (bűnüldözési hírszerző modell szerint), valamint azok elsődleges ellenőrzését szolgáló intézkedések megtétele, amelyeket egy előzetes nyomozás keretében lehet végrehajtani. Ennek a jogi szabályozása az ágazati törvényben, büntetőeljárási törvényben és mindkettőben is lehetséges a nemzetközi kitekintés alapján. Elemzéseivel bizonyította, hogy a bűnüldözési célú hírszerzés célja lehet a döntéshozók információs igényét kielégítő stratégiai hírszerzés és értékelés, amely egyrészt helyzetelemzés és előrejelzés, másrészt az aktuális információk biztosításával a bűnüldöző szerv feladatainak priorizálását, illetve a feladatok végrehajtásához szükséges erőforrások megtervezésének, elosztását támogatja. Bizonyította, hogy a stratégiai hírszerzés és értékelés, elemzés eredményei lehetnek többek között fenyegetettség értékelések, események, objektumok, folyamatok sebezhetőségi vizsgálata, bűnözői csoportok azonosítása, elemzése. Bemutatta, hogy a jelenlegi „titkos” információgyűjtés rendszere a II. világháborút követően kialakult eljárási szemléleten és szervezetrendszeren alapszik és a megvizsgált nemzetközi felderítő modellek, eljárási rendszerek, ágazati szabályozások valamint a jelenlegi hazai felderítő szervezetrendszer és jogszabályi alapok figyelembevételével javaslatokat tett a vonatkozó jogszabályi átalakításokra és egy új bűnüldözési hírszerző modell létrehozására.

 Az értekezés az alábbi linken érhető el:

http://hhk.uni-nke.hu/uploads/media_items/dr_-nyeste-peter-a-bunuldozesi-es-a-nemzetbiztonsagi-celu-titkos-informaciogyujtes-rendszerspecifikus-sajatossagai_-szektoralis-elvei.original.pdf

Cimkék: műhelyvita, 2016

Műhelyvita az RTK-n

    • muhelyvita1
    • muhelyvita2
    • muhelyvita3
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszékének tanársegédje, Dr. Tihanyi Miklós r. őrnagy, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola doktorjelöltje A vallásgyakorlás különös alanyai című PhD értekezésének műhelyvitáját az RTK-n tartotta. Az egyházjog fogalmának jellemzőiről, a vallási adattal való önrendelkezés problémaköréről, a szolgálat közbeni vallásgyakorlás, a Tábori Lelkészi Szolgálat jogi sajátosságairól, a rendészeti szervek állományának vallásgyakorlási lehetőségeiről beszélt.

A tudomány iránti elkötelezettség fontosságát hangsúlyozta Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes, aki a dolgozat méltatását követően megköszönte a doktorjelöltnek az RTK hitéletének az előmozdításában nyújtott szerepét.

A kérdések és hozzászólások után Dr. Ádám Antal professor emeritus, az MTA doktora témavezetőként örömét fejezte ki, hogy egy igazi szakmai vita bontakozott ki a Rendészettudományi Karon, melynek során Prof. Dr. Schanda Balázs hiánypótlónak nevezte a dolgozatot.

Az értekezés az alábbi linken érhető el:

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0ahUKEwiV5NbNoeXJAhVDOxQKHcB8B_wQFggmMAE&url=http%3A%2F%2Fajk.pte.hu%2Ffiles%2Ffile%2Fdoktori-iskola%2Ftihanyi-miklos%2Ftihanyi-miklos-muhelyvita-ertekezes.pdf&usg=AFQjCNG2S81WfIZRzRzmr3O61BLm1dWKLg

Cimkék: műhelyvita, 2015