Szűkítés



Kiválasztott Címke

magánbiztonság

Minden Címke 304


Jelenleg 7 bejegyzés található magánbiztonság cimkével

Fókuszban a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet

    • fokep
    •  dsc4767 2
    •  dsc4782 2
    •  dsc4798 2
    •  dsc4815 2
    •  dsc4836 2
  • Előző
  • Következő

Viszonylag új, ám dinamikusan fejlődő diszciplínáról esett szó a Rendészettudományi Kar (RTK) Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéke által rendezett konferencián október 3-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a konferencia levezető elnöke köszöntőjében felidézte, hogy annak idején nagy feladat volt a magánbiztonság és önkormányzati rendészet beemelése az RTK portfóliójába. Erre a lépésre az a felismerés vezetett, hogy a biztonság társadalmi termék, azt nem csak a rendőrség állítja elő, bár meghatározó szerepe van ebben. A vezérőrnagy elmondta: a konferencia témájául szolgáló szakterület kutatási terepe az állami őrszolgálatok, az önkormányzati rendészet, a magánbiztonsági szféra és a polgárőrség tevékenysége. Hangsúlyozta, hogy e téren a következő évtizedek jelentős fejlődést hoznak, mert az állam nem tudja teljesen garantálni a biztonságot; ma már magánszemélyek képesek hadviselést folytatni, különböző modern technikai eszközök segítségével akár otthon ülve csapást tudunk mérni személyekre, objektumokra. A vezérőrnagy a Fenntartói Testület tagjaként ígéretet tett arra, hogy az egyetemen mindig támogatást élvez majd e szakterület.

Dr. habil. Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese utalt arra, hogy a konferenciát szervező tanszék mindössze három esztendeje alakult, de maga a szakirány már egy évtizedes múltra tekint vissza. Mindezek ellenére a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet oktatását, kutatását nem csupán az egyetem falain belül, de a civil biztonsági szakma berkeiben is elfogadják és nagyra értékelik. Amint a dékánhelyettes fogalmazott, ebben jelentős szerepe van dr. Christián László PhD r. ezredesnek, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetőjének.

A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport vezetője, dr. Christián László elsőként köszönetet mondott a szakirány tíz évvel ezelőtti létrehozásának támogatásáért dr. Janza Frigyesnek, illetve a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola akkori vezetésének. Megköszönte továbbá a Fenntartói Testület támogatását a kutatócsoport létrehozásához, valamint a szakmai partnerek által nyújtott folyamatos segítséget a tanszék működéséhez, elsősorban a szaktanterem kialakításához. A tanszékvezető elmondta, hogy húsz érvényes együttműködési megállapodással rendelkezik a tanszék, és további három előkészítés alatt van. Az utóbbi években megújították negyven tantárgy programját, öt új tankönyv született, és komoly tudományos diákköri eredményekkel büszkélkedhetnek a szakirány hallgatói. A tanszékvezető a tervekről is említést tett: ezek között szerepel például a mentorprogram, illetve a mesterképzés elindítása. A kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a rendészet küldetése csak összefogással – a rendőrség, egyéb rendvédelmi szervek, az önkormányzati rendészet, a magánbiztonsági cégek és a civil bűnmegelőzés együttműködésével – teljesíthető: Janza Frigyes kifejezésével élve ezt nevezzük komplementer rendészetnek. A kutatócsoport célja a többi között: a figyelem ráirányítása erre a tényre; a rendészettel való kapcsolódás elemzése; problématérkép felvázolása és természetesen megoldások keresése. A tanszékvezető végül bemutatta a kutatócsoport tagjait, köztük két külföldi munkatársukat.

Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kérdésekkel ugyancsak foglalkozó Vidékbiztonság Kutatóműhely helyettes vezetője a vidékbiztonság aktuális kérdéseiről tartott előadást. Mint mondta, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával közösen létrehozott kiemelt kutatóműhely munkájában egyetemünkön az RTK, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Katasztrófavédelmi Intézet vesz részt. A kutatóműhely célul tűzte ki a vidékbiztonság komplexitásának feltárását, az összetevők törvényszerűségeinek rendszerszemléletű meghatározását, valamint a vidékbiztonsági tudatosság kialakításához szükséges tudástár és oktatási módszerek kidolgozását.

A magánbiztonság átvilágításának módszertanáról szólva dr. Szabó Csaba PhD r. őrnagy, tanársegéd kiemelte a nemzetközi tendenciák és a nemzetközi jó gyakorlatok feltárásának fontosságát. A tanársegéd a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet vonatkozásában különösen lényegesnek ítélte a hiánypótló kutatások folytatását és azt, hogy eredményként a jogalkotó számára megfogalmazott ajánlások is szülessenek.

A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport szlovén tagja, dr. Andrej Sotlar a plurális rendészet (plural policing) nemzetközi szakirodalmának áttekintésével kezdte előadását, kiemelve, hogy ma már nem létezik egyszereplős rendészet. A Maribori Egyetem Biztonságtudományi Karának dékánja a szlovén modellről szólva elmondta, hogy a plurális rendészet résztvevői között megtaláljuk a rendőrségtől kezdve a magánnyomozókig valamennyi olyan szereplőt, akinek fő profilja a biztonság fenntartása, és e szervezetek, személyek között valós, mindennapos együttműködés tapasztalható. Fontos ez azért is, mert ezek a szervezetek egymástól is tanulhatnak ily módon. Mint Andrej Sotlar fogalmazott: az egyetemek rendkívül alkalmasak arra, hogy a különböző szervezetekből érkező rendészeti szakemberek semleges platformon folytassanak szakmai eszmecserét.

Az önkormányzati rendészeti kutatások részeredményeiről számolt be dr. Bacsárdi József. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának PhD-hallgatója elmondta: az önkormányzati rendészet újrafelfedezésének vagyunk ma tanúi: a városi rendőrségek 1919-es, majd az önkormányzatok 1949-es felszámolása után már a nyolcvanas években, de a rendszerváltozás után még inkább igény mutatkozott a települési rendészet felélesztésére. A kutatás ezt a folyamatot kívánja segíteni, elsősorban a meglévő anomáliák feltárásával.  


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Partnertalálkozót szervezett a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék

    • partnertalalkozo 001
    • partnertalalkozo 002
    • partnertalalkozo 003
  • Előző
  • Következő

Május 23-án kihelyezett partnertalálkozón vettek részt a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék munkatársai. A rendezvényt dr. Christián László r. alezredes, tanszékvezető nyitotta meg.

Előadásában összefoglalta a tanszék eddigi munkáját, illetve beszélt az elmúlt évek kihívásairól, és felhívta a figyelmet a Rendészettudományi kutatások című könyv megjelenésére, amelyben több fiatal kutató írt haszonnal olvasható tanulmányokat. Mint hangsúlyozta, a tanszék fejlődését jelzi, hogy a felvételi ponthatár 258-ról 331-re emelkedett, a túljelentkezés aránya pedig másfélszeresről 11-szeresre növekedett, ami véleménye szerint az eredményes munkára enged következtetni. Kiemelte továbbá azt is, hogy a tanszéknek nincs megrendelő szerve, így fontos, hogy a hallgatóknak perspektívát kínáljanak. Elmondta: az utóbbi években sikerült számos szakmai rendezvényt, hazai és nemzetközi konferenciákat szervezni, amelyek iránt igen nagy volt az érdeklődés. Az aktuális feladatok közé sorolta a szaktanterem bővítését és átköltöztetését a Ludovika campuson belül hamarosan átadandó új oktatási épületbe, a formaruha megújítását, melynek tervezett mintáját a partnertalálkozón kiállítva is meg lehetett tekinteni. Talán a legfontosabb teendő a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetői mesterképzésének az elindítása, és még több szakmai rendezvény, konferencia, workshop szervezése, a mentorprogram beindítása és munkalehetőségek biztosítása a hallgatók számára. A tanszékvezető elmondta, hogy három éve áll a tanszék élén: ez idő alatt és várhatóan az elkövetkező két évben is a tanszék folyamatosan építkezik, de reméli, hogy az ötödik év végére ez az építkezés egy eredményes, sikeres és a magánbiztonsági szakma által keresett és elismert tanszékben fog megtestesülni.

Nagy előrelépés a tanszék életében, hogy prof. dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora aláírta a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Kutatócsoport pályázatát, így 2017 szeptemberétől kezdetét veszi a 12 hónapos kutatási projekt, melynek címe: A magánbiztonsági és önkormányzati rendészet szerepe a XXI. század rendészetében. Dr. Christián László befejezésül megköszönte a támogatást és az együttműködést a jelenlévő partnereknek, és hangsúlyozta szerepüket a tanszék fejlődésében, előrehaladásában.

Dr. Mészáros Bence r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes dr. habil. Boda József nyá. nb. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja nevében köszönetét fejezte ki a támogatóknak, és hangsúlyozta, hogy nélkülük nem működne ennyire eredményesen a tanszék. Mint kifejtette, bízik benne, hogy az ötödik év végén vont mérleg látványos fejlődést fog mutatni, és a tanszék eredményesen tudja szolgálni ezt a szakmát. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had- és Rendészettudmányi Szekciójában a második legnagyobb létszámú tagozat volt a Magánbiztonság és Önkormányzati Rendészet Tagozat. Szintén fő célként említette meg a biztonságszervezői mesterképzés elindítását, amely a hatalmas kihívás mellett nagy lehetőség a magánbiztonsági szakma színvonalának emelésében.

Az együttműködő partnereknek mondott köszönetet Tóth Levente, a tanszék szakoktatója is, majd elmondta, hogy jelenleg 18 együttműködési megállapodás van érvényben a tanszék partnereivel, további egyet pedig remélhetőleg hamarosan megkötnek. Ennek következtében idén sikerült minden nappali munkarendű hallgató számára biztosítani a nyári gyakorlati helyét valamelyik partnercégnél. Hangsúlyozta: fontos lenne a nyári szakmai gyakorlatok után a tanszék oktatóinak és a gyakorlati helyek vezetőinek részvételével konzultációt tartani és visszajelzést kapni a hallgatók nyári gyakorlaton nyújtott szakmai teljesítményeiről, szakmai felkészültségéről. Tóth Levente kifejtette: hasznosnak találná az együttműködő partnerek kijelölt munkatársainak oktatásba történő bevonását, különösen a szakdolgozatok védésén, illetve a záróvizsgákon történő részvételét. Örömmel venné a tanszék, ha a partnerek kidolgozásra váró szakdolgozati témákat javasolnának. Elmondta továbbá, hogy fontos lenne a képzésről még többet publikálni a nyilvánosság felé, mert a tapasztalatok alapján nincs benne a köztudatban ez képzés. Elmondta, hogy anyagi támogatásra mindig szükség van, és továbbra is szívesen fogadják a felajánlásokat, mivel mind a formaruhák beszerzéséhez, mind a szakmai rendezvények lebonyolításához és a nyílt napok rendezéséhez ezek a támogatások elengedhetetlenek. Végezetül pedig hangsúlyozta: remek tapasztalatszerzési lehetőség lenne a szakmai partnerekhez való ellátogatás a hallgatókkal együtt, hogy jobban belelássanak a szakma mindennapjaiba.

Manchesteri és liverpooli szakmai utazásáról számolt be dr. Szabó Csaba r. őrnagy. Témája az új típusú biztonsági kihívások kezelésének vizsgálata a magánbiztonsági szektor egyes szakterületei vonatkozásában és a lőfegyvertartási jog kiterjesztése kérdéskörének vizsgálata volt. Hatnapos szakmai útján minél több választ próbált keresni arra a kérdésre, hogy a manchesteri és a liverpooli rendőrök és magánbiztonsági szereplők miképpen reflektálnak az új típusú kihívásokra. A válaszok alapján úgy gondolja, hogy ezekben a térségekben túlzottan magabiztosan és  felületesen kezelik a felmerülő problémákat, mert ahogy mondták, „nekik nincs mitől félniük”. Azonban erre rácáfolt a látogatást követő héten Manchesterben bekövetkezett robbantásos tragédia, amikor egy koncerten több résztvevő is meghalt, illetve megsebesült. Előadása végén dr. Szabó Csaba néhány érdekes adatról számolt be. Ilyen volt például, hogy Magyarországon dolgoznak a legtöbben a magánbiztonságban: 107 magánbiztonságban dolgozó személy jut tízezer főre.

A rendezvény hozzászólásokkal és élénk konzultációval zárult.


A honvédelem, a rendvédelem és a magánbiztonság szolgálatában

    • biztonsagpiac 2017

„Az emberi élet és vagyon védelme a legfontosabb”- hangzott el A hadi- és biztonsági ipar a honvédelem, a rendvédelem és a magánbiztonság szolgálatában című konferencián, melyet a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) és a Biztonságpiac.hu Kft. negyedik alkalommal, a Stefánia Palotában rendezett meg. Az eseményen az állami szervezetek és a magánbiztonsági piac meghatározó vezetői értékelték hazánk biztonságának aktuális helyzetét, valamint annak különböző aspektusait az elmúlt esztendő eseményeinek tükrében. A rendezvényen a Rendészettudományi Kar oktatói, Tóth Levente szaktanár, Dr. Finszter Géza egyetemi tanár, Prof. Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár, Dr. Christián László tanszékvezető egyetemi docens, valamint Dr. Janza Frigyes, az MRTT főtitkára is részt vettek a pódiumbeszélgetéseken.

A biztonsági, rendészeti ágazat aktualitásairól, az állami szegmens fókuszpontjairól a BV, a TEK, a HM, az OKF és az ORFK vezetői fogalmazták meg gondolataikat, akik az együttműködés fontosságára hívták fel a figyelmet. Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy hangsúlyozta, több mint hetvenöt százalékkal csökkent a közterületeken elkövetett bűncselekmények száma, ami az emberek biztonságérzetét növeli, a közbiztonság ugyanis társadalmi ügy. Beszélt az intelligens közúti ellenőrző rendszerről, a VÉDA-ról, amely tizenhárom jogsértést tud detektálni, legfőbb célja az, hogy jogkövető magatartásra bírja az embereket. Emlékeztetett arra, hogy több millió intézkedés zajlik Magyarországon egy-egy héten, majd hangsúlyozta, hogy intézkedési kultúraváltás történt, a rendőrök ugyanis partnerként tekintenek az állampolgárokra.

Dr. Ródler Norbert r. alezredes emlékeztetett: a terrorizmus a mindennapjaink részévé vált, a terrorcselekmények jellege megváltozott, minden formája a fókuszban van. „Ez egy végeláthatatlan hálózat, amely Európában folyamatosan terjed”- hangsúlyozta az alezredes.

A rendezvények és fesztiválok biztonsági kihívásait, a terrorfenyegetettség hatásait vette számba Samu István, az MLSZ biztonsági igazgatója, Gerendai Károly, a Sziget Kft. igazgatója, dr. Lovas Kázmér Attila, az In-kal vezérigazgatója, Zsitnyányi Attila, a Gamma Zrt. vezérigazgatója és Szloboda Gyula, a Papp László Sportaréna ügyvezető igazgatója.

Samu István beszélt a névre szóló jegyértékesítésről, a korszerű kamerarendszerekről, a vezetési pontokról és arról, hogy a biztonságot komplex rendszerrel tudják garantálni, majd Gerendai Károly a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet. A Papp László Sportaréna ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az új kihívást számukra a terrorizmus, az erőszak alkalmazásának a stratégiája jelenti. Gyakran 12500 fő fordul meg az arénában a koncerteken és a kulturális rendezvényeken, a költségvetésük ötven százalékát a biztonsággal kapcsolatos kiadásokra fordítják.

Naponta százezer fő részvételével megtartott rendezvények biztosításában vesz részt a dr. Lovas Kázmér Attila vezette vállalkozás, amely a társhatóságokkal, rendvédelmi szervekkel komoly együttműködést alakított ki.

A rendészettudomány jövőképéről, irányairól és aktualitásairól Dr. Finszter Géza egyetemi tanár, Prof. Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár, Prof. Dr. Korinek László akadémikus és Dr. Janza Frigyes, az MRTT főtitkára osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A rendészettudomány interdiszciplinaritásáról és a legitim erőszak alkalmazásáról beszélt Prof. Dr. Kerezsi Klára. Elmondta, hogy a doktori iskolák az oktatói, kutatói utánpótlást teremtik meg és a Rendészettudományi Doktori Iskolának pedig mindezek mellett az is feladata, hogy magasan képzett rendészettudósokat bocsásson ki, akik jó döntéseket tudnak majd hozni és jó vezetővé válnak a képzés végére.

Korinek László felidézte, hogy 1990-ben, amikor a rendészeti helyettes államtitkárságot vezette, egy önkormányzatiság felé haladó rendőrség kialakítását tervezték, depolitizálni, decentralizálni és demilitarizálni akarták a szervezetet.

Finszter Géza az alkotmányos jogállam rendészetéről beszélt. „A rendőrségnek a jog uralma alatt kell működnie és érvényesülnie kell a hatalommegosztás elvének. Az emberi méltóság sérthetetlensége a rendőrt is kötelezi”- hangsúlyozta a professzor hozzátéve azt, hogy a jog azt tudja megmondani, hogyan kellene működnie a szervezetnek. „A veszély előtti állapotban a rendészet feladata az őrködés és a védelem és nem a beavatkozás”- fogalmazott Finszter Géza, aki szerint „a felhatalmazás csak arra az esetre szól, amikor támadást kell elhárítani”.

Dr. Janza Frigyes elismerően szólt Korinek és Finszter professzorok munkájáról, tudományos tevékenységéről, akik az elmúlt huszonöt évben nagyon sokat tettek a rendészettudomány fejlődéséért. A főtitkár fontosnak tartja azt, hogy a rendészettudomány hozzá tud járulni a biztonsághoz. „A biztonságpiacnak egy Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéket tudunk nyújtani, vannak önkormányzati rendészeti hallgatóink, a hallgatók megnyerték az országos kiberversenyt. A magánbiztonság, bár formailag nem a közbiztonság része, de szintén a magyar lakosság közbiztonságérzetének javulásáért dolgozik, így hozzájárul Magyarország közbiztonságához és közrendjéhez. Mindez a rendészettudomány egyik nagy győzelme”- hangsúlyozta Janza Frigyes. 

A biztonsági ágazat, a védelmi ipar, a rendészettudomány szereplőinek, az egyes témák iránt érdeklődő állami és civil szféra képviselőinek a részvételével megrendezett eseményen, a Biztonságpiac 2017 konferencián a belügyi, és a honvédelmi tárca, a rendőrség, a katasztrófavédelem, valamint a magánbiztonsági ágazat vezetői és döntéshozói egy egész napon át elemezték az elmúlt év magán-, a civil és a közbiztonsággal kapcsolatos eseményeit, aktuális trendjeit és kilátásait.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


A magánbiztonsági szakmaszerkezet helyzetéről

    • maganbiztonsag 0531 2
    • maganbiztonsag 0531 1
  • Előző
  • Következő

A magánbiztonsági szakmaszerkezet helyzete, fejlesztésének lehetséges irányai címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara a Rendészettudományi Karon. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a Belügyminisztérium oktatási főszemlélője, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy és Dr. Christián László tanszékvezető egyetemi docens is.


Szakmai nap a biztonságért

    • mbizt szakmai nap 3
    • mbizt szakmai nap 4
    • mbizt szakmai nap 2
    • mbizt szakmai nap 1
  • Előző
  • Következő

A Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék szakmai napján a Dreher Sörgyár üzemébe látogattak a biztonsági szakirány hallgatói.

A helyszínbejárással egybekötött üzemlátogatáson Kovács György, a Justice Security Kft. tulajdonos-ügyvezetője a biztonsági szolgálat vagyonvédelmi és üzembiztonsági tevékenységére hívta fel a figyelmet.

„A biztonsági szakembereknek a létesítményekben zajló tevékenység teljes technológiai folyamatát meg kell ismerniük ahhoz, hogy a legsebezhetőbb pontjait is meg tudják védeni az objektumoknak” – hangsúlyozta Dr. Christián László egyetemi docens, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti tanszék vezetője.   

A Zuglói Önkormányzati Rendészet feladatainak a tanulmányozása során Kardos Pál igazgató – a Budapesti Polgárőr Szövetség elnöke – a közbiztonság fenntartásában résztvevő szervezetek hatékony együttműködésére helyezte a fő hangsúlyt előadásában. „Az önkormányzati rendészet keretében egészséges munkamegosztást kell kialakítani a rendőrség, az önkormányzat a polgárőrség és a magánbiztonság szereplői között” – tette hozzá Christián László.

A hallgatókat a tanulmányútra elkísérte dr. Kovács Sándor r. ezredes, mesteroktató, Dr. Szabó Csaba r. őrnagy és dr. Rottler Violetta r. őrnagy, a tanszék oktatói.


A magánbiztonsági szakmaszerkezet helyzetéről

    • maganbiztonsagi 1
    • maganbiztonsagi 2
  • Előző
  • Következő

A magánbiztonsági szakmaszerkezet helyzete, fejlesztésének lehetséges irányai címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara a Rendészettudományi Karon. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a Belügyminisztérium oktatási főszemlélője, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy és Dr. Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese is.


Magánbiztonsági Szakmai Napot rendeztek a Rendészettudományi Karon

Komplex Magánbiztonsági szakmai napot rendezett 2013. november 5-én az NKE RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék, valamint a Rendészetelméleti Kutatóműhely. A program első napirendi pontja a Magánbiztonsági Oktatási Tanács alakuló ülése volt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó magánbiztonsági képzés tekintetében mérföldkőként értékelhető, hogy a Rendészettudományi Karon megalakult a Magánbiztonsági Oktatási Tanács. A Tanács tagjai: a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke, oktatási elnökhelyettese, illetve két meghatározó szakmai egyesület (Magyar Biztonságvédelmi Egyesület, Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesülete) vezetője, valamint további 13 meghatározó magánbiztonsági cégvezető és szakember. A Tanács azzal a céllal jött létre, hogy működésével támogassa az NKE magánbiztonsági képzését. Különös tekintettel a szakmai prioritások szem előtt tartásával:

  • javaslatokat terjesszen elő a meglévő és új képzési formákra vonatkozóan,
  • kidolgozza a szakmai szervezetek és vállalkozások, gyakorlati szakembereknek, az oktatásban történő szerepvállalását,
  • konkrét ajánlásokat dolgozzon ki a képzés támogatási formáit illetően az egyes magánbiztonsági cégek, illetve szakmai szervezetek számára, illetve
  • ajánlásokat fogalmazzon meg az képzés támogatási formáit illetően.

A megjelentek egyetértettek abban, hogy a Tanácsnak komoly szerepet kell vállalnia a magánbiztonsági képzés fejlesztésében és annak támogatásában. „Valamennyi érintett fél győztesen jöhet ki a formálódó együttműködésből, az Egyetem, a Hallgatók és a magánbiztonsági szakma is”, állapította meg rendkívül találóan Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes a tanácskozás zárásaként.

Az alakuló ülést követően az NKE Rendészetelméleti Kutatóműhely keretében szakmai kerekasztal beszélgetés következett, ahol az NKE vezetőinek, a magánbiztonsági szakma prominens képviselőinek és a biztonsági szakirány hallgatóinak nyílt alkalma a kötetlen párbeszédre. A tanácskozás során sikerült tisztázni például a hallgatók formaruhájának, illetve az alapkiképzésben való részvételi kötelezettségének kérdését is.

Az nap záró programja az első alkalommal megrendezett magánbiztonsági szakest keretében történő gólyaavatás volt. A felsőbbéves hallgatók ötletes feladatokkal tették próbára az elsőéves hallgatókat, majd az eskütételük levezénylése után szimbolikusan maguk közé fogadták őket. A gálavacsorát követően zenei aláfestés mellett volt alkalma a résztvevőknek további beszélgetéseket és szakmai eszmecseréket folytatni.

    • Magánbiztonsági szakmai nap
    • Magánbiztonsági szakmai nap
  • Előző
  • Következő