Szűkítés



Kiválasztott Címke

migráció

Minden Címke 304


Jelenleg 2 bejegyzés található migráció cimkével

A migráció bűnügyi hatásai

"Az elmúlt évben kétmillió ember érkezett illegálisan Európába, ahol a biztonság felértékelődött, hiszen a modern kori népvándorlás súlyos kihívásokat jelent" - hangsúlyozta Dr. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója A migráció bűnügyi hatásai című konferencián. A Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék által szervezett eseményen hozzátette, hogy mindez olyan problémahalmazt érint, amely minden embert foglalkoztat, hiszen soha ennyi vélemény, ellenvélemény, javaslat nem fogalmazódott még meg egyetlen témával kapcsolatban sem.

A főigazgató felidézte, hogy Németországban 69 ezer bűncselekményt követtek el migránsok az első negyedévben. Szeptember végéig több mint négyezer ember vesztette életét a Földközi-tengeri átkelések során az Európa felé vezető tengeri úton. "Toleráns társadalmakban is egyre gyakoribbá vált a tiltakozás a migránsokkal szemben, egyre inkább növekszik a velük szemben elkövetett bűncselekmények száma is" - fogalmazott Végh Zsuzsanna, aki szerint az iszlamista szélsőséges szervezetekkel szemben nehéz felvenni a harcot. „Az illegálisan érkezők közül nehéz kiszűrni azokat, akik terrorcselekmény elkövetését tervezik.” Összegzésként megállapította, hogy nem számolhatunk azzal, hogy a migráció belátható időn belül csökkenni fog, annak ellenére, hogy számos intézkedés történt a tagállamok közös szerepvállalásának a növelésével. "Az útnak induló embereket nem lehet megállítani, csak akkor, ha sikerül megszüntetni a migrációt kiváltó okokat. Nemzetközi összefogásra és konszenzusteremtésre van szükség, mert Európa jövője forog kockán" - fejezte be gondolatait a BÁH főigazgatója.

A migráció és a bűnügy kapcsolatát elemezte előadásában Dr. Hegyaljai Mátyás, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára. A migráció hatásait vette számba, elmondta, hogy nagy tömegben jelentek meg számunkra ismeretlen emberek Európában. A migránsok nagy részét áldozatnak tekinti, ugyanis a kilencvenöt százalékuk a szervezett bűnözői hálózatok segítségével jutott be Európába, ahol a radikalizálódás nagy problémát jelent a különböző közösségekben, ugyanis ezek az emberek eszközévé válhatnak a különböző ideológiáknak.

A németországi keresztény menedékkérőket érintő atrocitások büntetőjogi hátteréről beszéltek a Migrációkutató Intézet munkatársai, Dr. Horváth Dániel és Dr. Sántha Hanga, akik Németországot kiemelt célországnak, az elmúlt évet pedig a modernkori keresztényüldözés legvéresebb évének tartják. Kevés statisztika áll rendelkezésre a menedékkérők vallási hátteréről, de egyre több aggasztó hírről számoltak be a kutatók, akik vizsgálták a beilleszkedési nehézségek fő markereit, úgy, mint az elkövetők társadalmi hátterét, társadalmi státuszát a származási országban, a generációs továbbörökítést, az integrációs deficitet. A világ népességének harminc százaléka keresztény. Az iszlámról a kereszténységre való áttérést hitehagyásként élik meg az érintettek, Isten ellen elkövetett bűncselekménynek tartják. A dzsihadista szervezetek szerint mindez nem csupán a vallást sérti, hanem a sária szerint élő társadalmat is veszélyezteti, így az al-Bukhárí gyűjteményének hadísza szerint halálbüntetést érdemelnek. Elhangzott, hogy Németországban a politikailag motivált gyűlölet-bűncselekmények egy kilencede volt vallási alapú. Jelentősen emelkedett a nem német állampolgárok által elkövetett bűncselekmények száma.

Migránsok agresszivitása az adatok tükrében című előadásában Dr. Haller József intézetvezető egyetemi docens az erőszakos bűnözés okait vette számba. Elmondta, hogy a migránsok gyakran zárt közösséget alkotnak, a bűntetteik rejtve maradnak. Sok országban tilos nemzetiségi statisztikákat vezetni a bűnesetekről, a különböző országokban a jogi normák eltérőek, az adatok nem publikusak. A szociálpszichológiai kutatások adatai azonban könnyen elérhetőek, az információk forrásai maguk a migránsok. Az intézetvezető definiálta az agressziót, amely a fájdalom szándékos okozása, vagy azzal való fenyegetés, ami az áldozatnak semmilyen formában nem válik hasznára. A kutatása során arra a következtetésre jutott, hogy agresszívebbek a migránsok, mint a helyi lakosok. "Nagy a migráció kockázata az agresszív cselekmények elkövetésének szempontjából, ha a befogadó országban kriminalizálnak olyan cselekedeteket, amelyek a származási országban elfogadottak. Magyarország lakosságának négy százaléka migráns, külföldi állampolgár, vagy külföldön született.”

Dr. Angyal Miklós r. ezredes és Dr. Mészáros Bence r. ezredes, tanszékvezető egyetemi docensek a személyazonosítás és európai bevándorlás problémakörét kutatták. "A válság a veszély és az esély kettősségét determinálja" – hangsúlyozta Angyal Miklós, aki az azonosítás kérdését tudományos, technológiai és filozófiai kérdésnek tartja.  Előadásában a kriminalisztikai azonosítás folyamatát vette számba.

Szó volt még a migráció bűnözési és büntetőjogi következményeiről. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Fenntartói Testület ügyvivője és Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy (nyá.), az RTK dékánja. A konferencia levezető elnökeként Dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes működött közre, aki bemutatta a jelenlévők számára a Migráció bűnügyi hatásai című tanulmánykötetet.

Szöveg. Dr. Tóth Nikolett Ágnes

    • migracios konf 1
    • migracios konf 2
    • migracios konf 3
    • migracios konf 4
    • migracios konf 5
    • migracios konf 6
    • migracios konf 7
    • migracios konf 8
    • migracios konf 9
  • Előző
  • Következő

„Migráció és globalizáció” a Rendészettudományi Karon

    • migracios konf 5
    • migracios konf 1
    • migracios konf 2
    • migracios konf 3
    • migracios konf 4
    • migracios konf 6
    • migracios konf 8
    • migracios konf 11
    • migracios konf 9
    • migracios konf 7
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében 2014 november 13-án „Migráció és globalizáció” címmel került megrendezésre a Rendészettudományi Kar immár hagyományos migrációs profilú tudományos fóruma. Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, egyetemi tanár, dékán védnöki köszöntőjét követően a rendezvényen – dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens moderálásával – hat plenáris előadás hangzott el, amelynek sorát dr. Melegh Attila, a BCE TTK Szociológiai és Társadalompolitikai Intézetének egyetemi docense kezdte. „Globalizáció és migráció Dél-Kelet Európában” című előadás fő üzenete az volt, hogy a migrációt kiváltó okok sokszínűségük miatt, a vándorlás pontos mérése meglehetősen nehéz feladat, amelyhez az államok együttműködése szükséges. Emellett jelentős mértékű munkaerő-piaci harc zajlik, azok az országok, amelyek javítani tudták relatív gazdasági pozíciójukat, kibocsátókból befogadó államok lettek (ami megfelel a migrációs ciklus-elméletnek), ahol viszont a relatív gazdasági helyzet a világátlagot alig haladta meg és ezt követően csökkent is, ott továbbra is felgyorsult az elvándorlás.

A második előadást Prof. Dr. Sallai János az RTK Rendészetelméleti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára tartotta, amelyben a globalizáció migrációra gyakorolt hatásait mutatta be. A globalizáció a professzor egy olyan nemzetközi rendszerként jellemezte, ahol a hajtóerő a szabad piacgazdaság terjedése, a transznacionális vállalatok terjedése; a liberalizáció és a dereguláció törvényei szerint, a homogenizálódás és dereguláció kultúrájában, egy komputerizált világban működik.

A délelőtti referátumokat dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet intézetvezető egyetemi tanár, az NKE Nemzetközi Intézetének vezetője zárta, aki az irreguláris migráció európai alapjogi kihívásaira hívta fel a közönség figyelmét az igazságszolgáltatás, az oktatás, az egészségügyi ellátás területeiről vett példák segítségével. Feltárta, amennyiben rendezetlen jogállású bevándorlók, azaz az irreguláris migránsok érvényes jogcím nélkül tartózkodnak az adott ország területén, számtalan ellentmondásos helyzettel kerülhetnek szembe.

Az ebédet követő délutáni programot Dr. Sík Endre, az ELTE TTK Kisebbségszociológiai Tanszékének egyetemi tanára nyitotta, amelyben a külföldön élő magyarokkal kapcsolatban keresett a „Mennyien? Kik? Hova?” kérdésekre válaszokat. Szerinte azt, hogy mennyien vándorolnak el, soha nem lehet pontosan megmondani, a kik kérdésre is többnyire közhelyes válaszokat kapunk, a célországokat az egyéb tényezők alapján viszont viszonylag pontosan meg lehet mondani.

Dr. Tarrósy István adjunktus, a PTE BTK Afrika Kutatóközpontjának vezetője színes előadásában az afrikai migrációs folyamatokba adott betekintést. Ebben például érdekességként bemutatta, hogy a legfiatalabb korfájú kontinensen belül egyre több szubszaharai térség (közöttük Ghána, Kenya, Szenegál) válik belső migráció célpontjává, ezen felül pedig jelentős a kínaiak létszáma is, ami fordítva is igaz.

Az előadások sorozatát dr. Újhelyi Eszter (Szent László Kórház) zárta, aki a migráció közegészségügyi kockázatait vázolta fel előadásában. Léteznek olyan kezelések, melyeket az országoknak kötelezően finanszírozni kell Különösen a TBC, Hepatitis és HIV vírusok esetében fontos a korai felismerés, a szűrővizsgálatok, hiszen a menekültek sokszor nem is tudnak a fertőzöttség tényéről. Egyes vírusok esetében a vakcináció a legjobb védekezés, másoknál az a fontos, hogy az ellenanyaggal szemben ne alakuljon ki rezisztencia, míg például a Hepatitis C egyik fő rizikófaktora az utazás.

A konferencia következtetéseit dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének ügyvivője vonta le. Szerinte a migráció mint globális jelenség vizsgálata folyamatosan aktuális feladat, s minden tényezője kiemelt figyelmet érdemel.