Szűkítés



Kiválasztott Címke

rendészet

Minden Címke 276


Jelenleg 10 bejegyzés található rendészet cimkével

„A biztonság a legfontosabb hatásterület”

    • img 0442 bm tud tanacs januar

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program keretén belül a Prof. Dr. Sallai János tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével megvalósuló Rendészeti Jelentés műhely kutatási eredményeivel kapcsolatos egységes álláspont kialakítása érdekében a Belügyi Tudományos Tanács (BTT) vitaülést szervezett a rendészettudomány képviselőinek, a Jó Állam Jelentés szakértői, a Jó állam – jó rendészet speciális jelentés alkotói, a BTT tagjai, a Rendőrség Tudományos Tanácsának a Tagjainak részvételével a Belügyminisztériumban.

 „A biztonsági hatásterület minden szempontrendszer szerint a legfontosabb” – hangsúlyozta Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, a Biztonság és bizalom a kormányzatban munkacsoport vezetője hozzátéve azt, hogy ennek a hatásterületnek a dimenziói a külső biztonság, a közbiztonság és a katasztrófavédelem, a jogbiztonság, a kormányzati tevékenység átláthatósága, valamint a létbiztonság.

Dr. Kaiser Tamás, az Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója meghatározó dokumentumnak tartja a Jó állam – jó rendészet projektet, ugyanis a rendészet egyes dimenziói fontos kutatási irányt jelentenek. „A Rendészettudományi Karon koncentrálódik az a szakmai tudás, amely nélkülözhetetlen a kutatás végrehajtásához” – hangsúlyozta az igazgató, aki elmondta, hogy 2016 májusára elkészült a jelentés első változata, melynek véglegesítéséhez további tudományos tanácskozások, szakértői megbeszélések váltak szükségessé, így még tovább pontosíthatóak a mérés főbb tematikus területei.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével – többek között – Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a BM oktatási főszemlélője, Dr. Dános Valér ny. r. vezérőrnagy, a BM Vezetőképzési, Továbbképzési és Tudományszervezési Főosztály főosztályvezetője, Dr. Gömbös Sándor c. r. dandártábornok, az ORFK hivatalvezetője, Prof. Dr. Korinek László, Prof. Dr. Finszter Géza, a Belügyi Tudományos Tanács tagjai és Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Háromezer határvadásszal bővül a rendőrség állománya

    • hatarvadaszok honlapra

Az országban tizenegy helyszínen kezdődött meg a határvadász-képzés, melynek első két hónapjában elméleti és gyakorlati órák keretében a legalapvetőbb rendészeti ismereteket sajátítják el a leendő határvadászok, akik munkaviszonyban állnak, a második hónap végén 12 hónap próbaidő kikötésével a Készenléti Rendőrség hivatásos állományába, őrmesteri rendfokozatba kerülnek.

Dr. Dsupin Ottó r. dandártábornok, a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ igazgatója, a Rendőrtiszti Főiskola Határrendészeti Tanszék egykori oktatója, szakcsoportvezetője felidézte azt az időszakot, amikor 1995-ben a Határőrség Országos Parancsnokság ideiglenes szervezetében határvadász viszonylati parancsnoki feladatokat látott el. A dandártábornok elmondta, hogy éppen a napokban került a kezébe egy határőrségi kiadvány abból az időszakból, amikor a barcsi bombázás miatt a déli határszakasz megerősítése megtörtént. 1992-ben alakították meg határvadász századokat, melyben jelentős szerepet kapott tanárként, majd a BM Határőrség hadműveleti osztályvezetőjeként. 1995-ben a Drávaszabolcs és Mohács közötti hetvenöt kilométeres szakaszon volt igazán szükség akkoriban a határvadászokra.

Két évtized elteltével a Kormány 2016. augusztus 10-én döntött a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályainak 3000 fővel történő bővítéséről, melynek megvalósításaként a korábbi határrendészeti igazgatóság mellé egy újabb igazgatóságot állítottak fel, így a határvadász bevetési osztályok száma hétről tizenötre bővül. Az országos toborzás szeptember 1-jén kezdődött meg. A felvételi eljárás első szakaszában a fizikai, pszichikai és egészségügyi vizsgálatok zajlanak. Ezt a pályaalkalmassági beszélgetés követi, majd a Nemzeti Védelmi Szolgálat életvitel ellenőrzésével zárul az eljárás. A hat hónap időtartamú határvadász-képzésre folyamatosan lehet jelentkezni, a pályázatokat mindaddig várja a rendőrség, amíg a 3000 fős létszámkeret erre lehetőséget biztosít.

November közepéig 2298 fő nyújtott be a határvadász-képzésre pályázatot. Az érvényes pályázatot benyújtó jelentkezők közül eddig 574 fő kezdte meg a felvételi eljárást, akiknek az átlagéletkora 28 év. A képzést megkezdők közül 498 férfi, 76 nő. A legfiatalabb pályázó 18, a legidősebb 51 éves.

„A felvételi követelményeknek megfelelt jelentkezők a felnőttképzési rendszerben regisztrált képesítést (őr-járőrtárs rész-szakképesítés) szereznek, majd a határvadász szolgálat ellátásához szükséges kiegészítő felkészítésben részesülnek” – fogalmazott Pinczésné Kiss Klára r. ezredes, a Rendőrségi oktatási és Kiképző Központ igazgató-helyettese, a Képzés-Igazgatási Központ vezetője. Elmondta azt is, hogy a szolgálati jogviszonyukkal járó kötelezettségeiket és tanulmányi feladataikat a munkáltatóval kötött szerződések rögzítik. A szakképzésben történő részvételüket a rendészeti tanintézetekkel kötött felnőttképzési szerződésben határozzák meg.

A képzések a rendészeti tanintézetek felügyelete mellett, kihelyezett helyszíneken, a rendészeti szakgimnáziumokban folynak. Ezeket a leendő szolgálati hely, illetve a pályázó lakhelyének körzetében jelölték ki. A résztvevők maximum 34 fős tanulmányi csoportokban folytatják tanulmányaikat. A tancsoportvezetői, illetve oktatói feladatokat nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek látják el.

A képzések Budapesten 77 fővel, Debrecenben 52 fővel, Barcson 34 fővel, Kiskunhalason 58 fővel, Körmenden 23 fővel, Miskolcon 60 fővel, Nyírbátorban 71 fővel, Orosházán 63 fővel, Pécsett 50 fővel, Szegeden 56 fővel, Szolnokon 30 fővel indultak, jelenleg 556-an vesznek részt a munkában. A képzés folytatódik, november 28-án újabb 328 fő kezdheti meg tanulmányait 8 képzési helyszínen.

A résztvevők által végrehajtandó felnőttképzési program főbb ismerettartalmát a jogi-, jogalkalmazási-, rendőrszakmai elméleti és gyakorlati ismeretek, intézkedéstaktikai gyakorlatok, a rendőri kommunikáció gyakorlása, idegen nyelvű szaknyelv elsajátítása, a csapatszolgálat és testnevelés képezi. A gyakorlatorientált képzés keretében a közrendvédelemmel, a határellenőrzéssel, a menekültügyi helyzet kezelésével, erőszakos cselekmények elhárításával összefüggő szituációkban oldanak meg egyéni és csoportos rendőri fellépést igénylő feladatokat. Fő célkitűzés a rendőri szolgálat ellátásához szükséges kompetenciák kialakítása és fejlesztése. Az egyes modulok végén szervezett vizsgák lehetővé teszik a „rendőr tiszthelyettes” szakképzettség megszerzése érdekében szükséges tanulmányok folytatását is.

Dr. Dsupin Ottó r. dandártábornok az eddigi tapasztalatai alapján elmondta, hogy a megyei humánszolgálatok munkatársai a képzésszervezők segítségével biztosítják a gördülékeny oktatást. Az oktatáshoz szükséges eszközöket, tananyagokat a hallgatók számára a szervezet biztosítja. A felkészült szakoktatók jó színvonalú előadásokat tartanak, a Készenléti Rendőrségtől kijelölt szakaszparancsnokok segítik a munkájukat. „Az első ütem tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendőrség végrehajtó állománya mindent megtesz annak érdekében, hogy a feladat végrehajtása eredményes és sikeres legyen. Legkésőbb 2018 májusára háromezer határvadásszal bővül a rendőrség állománya” – hangsúlyozta az igazgató.

A Készenléti Rendőrség a budapesti és vidéki alegységekkel együtt 6000 főt foglalkoztat, a rendőrség állandó csapaterejének bázisa. Dr. Balogh János r. vezérőrnagy, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes a Bonum Publicum olvasói számára elmondta, hogy ez a létszám bővül majd újabb háromezer fővel, határvadász feladatokat látnak majd el az új kollégák. Nagy lehetőségnek tartja a szervezet életében, ugyanakkor lehetőségnek is arra, hogy bebizonyítsák, alkalmasak a beosztásukra. „A most hasonló feladatot ellátó, közel 2500 fős állománynál jóval nagyobb létszám, 5500 határvadász és bevetési rendőr gondoskodik majd a jövőben arról, hogy a magyar emberek biztonságban érezzék magukat”- hangsúlyozta a vezérőrnagy. Majd hozzátette: „A migrációs helyzet óriási terhet jelentett az állománynak, a határőrizeti tevékenység sok áldozattal, lemondással jár. A folyamatos illegális migrációs nyomás a korábbinál nagyobb rendőri erő alkalmazását teszi szükségessé, csak ilyen emelt számú élő erővel tudjuk a jövőben is biztosítani ezt az eredményességet, amit eddigi tevékenységünkkel sikerült elérnünk. A technikai védelem megerősítése is előkészítés alatt van: manőverút és olyan kerítésvédelmi rendszer épül ki a következő hónapokban, amelyek az élő erő fokozatos csökkentését teszik majd lehetővé. Jelenleg 99,6 százalékos eredményességgel tartjuk határon kívül az illegális migránsokat egy 17 kilométeres határszakaszon. Azonban készen kell állnunk arra, hogy az illegális határátlépések új módszereire azonnal reagálni tudjunk. Ez egy folyamatos elemző-értékelő munkát követelő tevékenység. A ránk nehezedő nyomás állandó, ha csak pici rés lenne a pajzsunkon, órákon belül óriási tömegek gyűlnének össze és áramlanának az ország területére.”

Balogh János a határvadász-képzés budapesti megnyitóján hangsúlyozta: „Hazánk nemzetközi kötelezettségei szükségessé teszik, hogy eleget tegyünk az illegális migráció által kiváltott rendészeti kihívásoknak, és a kollégák tanúbizonyságát adják felkészültségüknek, és humanitárius elkötelezettségüknek. A határvadász szolgálat különösen jó fizikai kondíciót, a fáradalmak elviselésének képességét, a szellemi terhelés tűrését igényli, ugyanakkor jogszerű és emberséges fellépést követel meg, amelyre a megkezdődő képzés felkészíti a hallgatókat.”

Dr. habil. Varga János ny. hőr. ezredes, a Rendészettudományi Kar tanszékvezető főiskolai tanára elmondta, hogy a Határrendészeti Tanszék közvetlenül nem vesz részt annak a háromezer rendőrnek a képzésében, akik határvadászként fognak végrehajtó szolgálatot teljesíteni hazánk és az EU külső határainak őrzése során. A közvetett szerepük viszont sokirányú, hiszen azok a rendőrtisztek lesznek a kiképzőik, akik a tanszék volt hallgatóiként szerezték meg azt a tudást, amelyet át fognak adni az új kollégáknak. Kiemelte, hogy emellett tudásbázissal is rendelkezésre állnak. „Éppen két hete keresett meg egy volt hallgatónk, aki új beosztásba került, az lett a fő feladata, hogy a határvadászok kiképzésében a határőrizeti, határrendészeti, igazgatási, idegenrendészeti részképzések felelős tisztjeként vegyen részt a megkezdett munkában. Segítséget kért ahhoz, hogy ismereteit a tanszékünkön felfrissítse.” – jelentette ki a tanszékvezető, aki a szükséges tananyagokat, jegyzeteket, foglalkozási terveket és személyes tapasztalatait átadta számára. Varga János a nevelés fontosságát elengedhetetlennek tartja a határvadászok képzése során is. A rendészeti mestervezetői szakon 2010 óta évente szerveznek olyan törzsvezetési gyakorlatokat, amelynek tárgya a tömeges méretű migráció rendészeti kezelése. Ennek során azok a határrendészeti szakképzést nem kapott rendőri vezetők is jobban megismerhetik azokat a problémahelyzeteket, amelyeket a határrendészeti feladatok végrehajtása során kénytelenek átélni, illetve a kihívásoknak parancsnokként megfelelni. Az RTK-n a rendészeti mestervezetők számára oktatják az integrált határigazgatás tantárgyat is, amelynek lényege a határigazgatás végrehajtása, fejlesztése érdekében rendelkezésre álló lehetőségek rendszerbe foglalása, ahol a rendszer működésének kulcsfogalmai az együttműködés, a koordináció és a kommunikáció. Fontosnak tartják a tanszék oktatói a határrendészeti tudományos közélet támogatását ezen a területen is, az MRTT Határrendészeti Tagozata már tárgyalta azt, hogy a rendőrségnek milyen képzési feladatok adódhatnak a tömeges méretű migráció kezelése során.

Szöveg. Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: képzés, rendészet, 2016

Negyvenöt éves a rendészeti felsőoktatás

    • fokep
    •  dsc0399 2
    •  dsc0421 2
    •  dsc0441 2
    •  dsc0445 2
    •  dsc0626 2
    •  dsc0668 2
    •  dsc0674 2
    • 45 eves unnepseg 1
    • 45 eves unnepseg 2
    • 45 eves unnepseg 3
    • 45 eves unnepseg 4
    • 45 eves unnepseg 6 rp
    • 45 eves unnepseg 7 sp
    • 45 eves unnepseg 8 bb
    • 45 eves unnepseg 9dv
    • 45 eves unnepseg 10h
    • 45 eves unnepseg 11 jf
    • 45 eves unnepseg 12 szsz
    • 45 eves unnepseg 13 vg
    • 45 eves unnepseg 14 ka
    • 45 eves unnepseg 15 ce
    • 45 eves unnepseg 16 sj
    • 45 eves unnepseg 17 fs
    • 45 eves unnepseg 18 nzs
    • 45 eves unnepseg 19 vge
  • Előző
  • Következő

„Két közösség ünnepel ma együtt, a rendészeti és rendvédelmi szervek állománya, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közössége. Az intézmény által biztosított jogi, kulturális és szervezeti keretek között emlékezünk meg a rendészeti felsőoktatás elmúlt évtizedeiről”- hangzott el a Rendészettudományi Karon, a rendészeti felsőoktatás 45. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepi szenátusi ülésen.

Prof. Dr. Patyi András rektor a felsőoktatással szemben támasztott hármas követelményrendszerről beszélt: az egyetemeken az oktatók tudományos kutatást végeznek, tananyagokat állítanak elő és ezeket tanítják. Felelevenítette a bolognai típusú rendszert, mely az alapvető törvényi kereteit jelenti a magyar felsőoktatásnak. Elmondta, hogy az RTK minden az egyetemmel szemben támasztott követelménynek megfelel.

Az NKE rektora felidézte, hogy a rendszerváltást követően drasztikus gazdasági és társadalmi átalakulás történt hazánkban, új törvények léptek hatályba és megváltozott a rendőrség szerepe, illetve a vele szemben megfogalmazott társadalmi elvárások is, amelyekre az intézmény is megfelelőképpen reagált. „Dicséret, elismerés és hála illeti azokat a tanárokat, akik a főiskolán ezt a változást végrehajtották. Mindez abban a tudásban gyökerezett, amelyet 1990 előtt megszereztek, a rendészetet szakmának, tudománynak, tudásnak tekintették és ennek megfelelően nevelték a tiszti állományt”- hangsúlyozta Patyi András, majd a következő gondolatokkal zárta ünnepi köszöntőjét: „A rendészeti tevékenység egyidős magával az állammal. A rendészet a legösszetettebb állami tevékenységek egyike, hiszen egymástól különböző kompetenciákat igényel egyszerre. Ezekre kell felkészítenünk a hallgatókat. A legkomplexebb állami tevékenység, mert másodpercek törtrésze alatt kell döntéseket hozni”- fogalmazott az egyetem rektora. Majd hozzátette: „Magas szintű, gyors döntési képességekkel kell rendelkezni. Egyszerre kell beszélni a jog nyelvét, érteni a társadalom nyelvét, a bűnözők észjárását, a társadalom rezdüléseit. A rendészeti tevékenység az emberek közvetlen közelében zajló közigazgatási tevékenység. A rendőrség mindig az államrendszer fenntartását kell, hogy szolgálja.”

Zsinka András személyügyi helyettes államtitkár, a jogelőd intézmény egykori hallgatója Pintér Sándor belügyminiszter nevében köszöntötte a rendészeti felsőoktatás 45. évfordulója alkalmából megjelent ünneplő közönséget. „Az évfordulós ünnepségek a múlt és a jelen összevetésére mindig alkalmat adnak. Egy jó felsőoktatási intézmény azonban sosem öregszik, csak gyarapszik és erősödik minden eredménnyel”- hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Majd emlékeztetett: a Rendőrtiszti Főiskola megalakulásával igazán érték lett a tudás és a képzettség. A belügyi szférában és a felsőoktatás rendszerében is elismert képzőhellyé vált az intézmény. Felidézte az egyetemi integráció időszakát is, melyre a vezetők sikeresen felkészítették a főiskolát. Beszélt az új közszolgálati életpályaprogramról is, melynek óriási szerepe van a hivatástudat, a szakmai tudás, a szolgálati teljesítmény és a tapasztalat kiteljesítésében. „Hiszen a tudás fejlesztése és a szolgálati tapasztalat hasznosítása kiszámítható karrierlehetőséget biztosít. Büszkék vagyunk a rendészeti felsőoktatás eredményeire. Magunkénak érezzük az itt folyó munkát, számíthatnak ránk, mi pedig számítunk Önökre”- fejezte be gondolatait Zsinka András.

Janza tábornok úr köszöntőjében elmondta, hogy a 45 éves jubileum jó alkalom arra, hogy egy pillanatra megálljunk, visszaemlékezzünk és a rendészettudományi kar fogadja azt a tiszteletet, amelyet a szenátus sugároz a kar irányába. Kiemelte, hogy az eltelt 45 évet két szakaszra bonthatjuk, egy negyven éves időszakra, valamint az elmúlt öt éves periódusra. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Fenntartói Testület számos olyan szervezeti és igazgatási döntést, intézkedést hozott, amely a rendészettudományi kar folyamatos fejlődését szolgálja, amelyek megteremtik a feltételét a legmagasabb szintű, minőségi oktatásnak. „Amit az igazgatás elvégezhetett, azt elvégezte, és most a tanárokon, oktatókon, kutatókon múlik az, hogy milyen minőségben tudják realizálni a Belügyminisztérium vezetésének és a végrehajtó szervezetek igényeit, elvárásait.”

Beszédében megosztotta a hallgatósággal a rendvédelmi oktatás, képzés elméletének legfontosabb dilemmáját, ami gyakorlatilag évtizedek óta foglalkoztatja a világ összes rendőrképző intézményét, rendvédelmi szervét, hogyan képezzünk rendőrtiszteket, a rendőrtisztek utánpótlása milyen stratégiai alapokon, milyen stratégiai elképzeléseken nyugodjék. Kiemelte, hogy alapvetően két nagy modell különböztethető meg, az egyik az angolszász modell, valamint a közép-kelet európai modell, mint amilyen a miénk volt az elmúlt évtizedekben. Ennek során a fiatal érettségizett hallgatókat három év alatt szakfőiskolai képzéssel tisztekké képeztek. Ezt a modellt jogosan érték kritikák a végrehajtó vezetők részéről, hiszen nem volt elég gyakorlatias a képzés.

„Az elmúlt időszakban azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, a rendvédelmi oktatás kinyílt a polgári élet felé, ami nagyon helyes, de egyben az is világossá vált, hogy katonai előképzettség, gyakorlati tapasztalatok megléte nélkül három év képzési időbe nem lehet beilleszteni azt a tananyagot, amit a tiszteknek el kell sajátítaniuk. Ezért is született meg az a javaslat, hogy négy éves képzésre térjen át a Rendészettudományi Kar”- hangsúlyozta a vezérőrnagy.

Janza Frigyes köszönetet mondott továbbá az igazgatásban résztvevőknek, akiknek az intézkedései biztosították annak a lehetőségét, hogy ilyen magas szintű képzés folyhasson az RTK-n. Köszönetet mondott Pintér Sándor belügyminiszternek, Felkai László és Zsinka László államtitkároknak, valamint a volt parancsnokoknak és oktatóknak. Köszönetét fejezte ki a pénzügyi és gazdasági szakembereknek is, akik megteremtették a pénzügyi hátteret a minőségi működéshez.

„Jó úton haladunk, de sok feladat áll még előttünk, sok mindent kell tennünk még, hogy az Egyetem a legjobbak közé emelkedjen”- fogalmazta meg útravalóul a jelenlévők számára a vezérőrnagy.

Prof. Dr. Sallai János, az RTK tanszékvezető egyetemi tanára az emlékkiállítást megnyitó gondolataiban kifejtette, hogy a 2016-os év több szempontból is rendkívül fontos állomás a rendészet, rendészeti oktatás, rendészettudomány életében. 172 év után 2016-ban a rendészettudomány etablációs folyamatának eredményeként a Rendészettudományi Doktori Iskola létrehozása megtörtént, és ugyanebben az évben ünnepelhetjük a felsőfokú rendőrtisztképzés 45. évfordulóját. Felidézte, hogy 1844-ben Karvasy Ágoston a rendészet jeles tudósa, a rendészettudomány első kiemelkedő képviselője „A politikai tudományok rendszeresen előadva” c. könyvének első kötetében külön fejezetet szentelt a rendőrségi tudománynak. A Közbiztonság 1870-ben megjelent második számában a főszerkesztő egy rendészeti iskola létrehozásáért emelt szót, melyet alátámasztott még azzal a gondolattal, hogy nem a rendszer, nem a betű, hanem a képzett rendőr képes a törvény alkalmazására.

A professzor elmondta, hogy 1947-ben létrehozták a Magyar Államrendőrség Tiszti Akadémiáját, melyet 1949-ben Rendőr Törzstisztképző Főiskola felállítása követett. Később, 1953-ban Corvin Ottó néven bűnügyi szakiskola létesült. 1950-1956 között a tisztképzés a Rendőrtisztképző Iskolán folyt. A szovjet mintára megszervezett állambiztonság tisztjei kezdetben a Rendőr Akadémián tanultak, majd 1949-től a Félix Edmundovics Dzerzsinszkij nevét viselő Állambiztonsági Tisztképző Iskolán folytatták. Ezzel párhuzamosan az ÁVH vezetőit a Szovjetunióban képezték ki. A kialakult helyzet fenntartása, a „szocialista törvényesség” fokozott biztosítása, a társadalmi tulajdon védelme és a bűnözők elleni fokozott harc érdekében az akkori párt, és állami vezetők a rendőrség feladat- és hatáskörét 1955. évi 22. számú törvényerejű rendeletben rögzítették, és miközben tagadták a múltat, a rendelet mellékleteként felhasználták az előző időszak jogszabályait. 1956-os forradalom után a belügyi vezetés számára egyértelművé vált, hogy a rendőrtiszti állománnyal szemben magasabb követelmény támasztása érdekében, magasabb színvonalú képzésre van szükség, amely csak hosszabb időtartamú iskolán lehetséges. Ennek következtében a Honvédelmi Tanács 1959-ben elrendelte a Rendőr Akadémia felállítását. Már ekkor felmerült az igény, hogy az általános tantárgyak oktatását egyetemi szintűvé kell tenni. 1962-1971 között BM Határőrség, Karhatalom és Kormányőrség középfokú tiszti továbbképzésére létrehozták a BM Akadémiát.

Az Elnöki Tanács Elnöke 1970. 30. tvr-el Rendőrtiszti Főiskolát létesített. A RTF hároméves nappali és négyéves levelező tagozaton 1971/72 tanévvel hirdette meg a képzéseit. Újdonságként jelentkezett, hogy a Főiskolai kereteket kapott rendőrtisztképzés tanterveit a belügyminiszter és a művelődési miniszter együttesen hagyta jóvá.

„E Főiskola alapításának 45. évfordulója alkalmából vagyunk itt most jelen ebben a főépületben, amely korábban is szolgálta ugyan a rendőrképzést, de eredetileg apácazárdaként funkcionált. Mind az épületeknek, és mind a tárlatnak üzenete van. Tudósítanak bennünket arról a korszakról, arról a 45 évről, amikor itt Magyarország egyetlen rendőrtisztképzést folytató főiskolája működött. A tárgyak, tematikák, könyvek, egyenruhák üzenetek a múltból, amelyek a volt hallgatók és tanárok számára mindig útravalóul szolgáltak és melynek eredményeként négy évtizeden keresztül a főiskola felkészült rendőrtiszteket bocsátott ki. A kiállításnak és az ünnepségnek különösen nagy jelentősége van, hisz ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy éven belül elhagyjuk ezt az objektumot, és a Ludovikára költözünk. Úgy gondolom, hogy a rendőri hivatás terén nagy szerepe van a tradíciónak, a tradíciók ápolásának, ezért arra kérek minden résztvevőt, hajdani és jelenlegi hallgatót, tanárt, az RTF egykori, és a NKE RTK dolgozóját, hogy őrizzék meg az objektum, és az objektumban töltött idők emlékét”- zárta ünnepi gondolatait Sallai János.

A rendezvényen egyetemi és kari elismeréseket adott át Prof. Dr. Patyi András, valamint Dr. habil. Boda József dékán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának döntése alapján rektori elismerő oklevelet kapott Vincze Gabriella tanulmányi referens és Szalainé Szűcs Szilvia pénzügyi főelőadó, szakmai tevékenységük elismeréseként. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Dékáni Tanácsának döntése alapján Kratochwill Ferenc emlékgyűrűt kapott Dr. Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár, miniszteri biztos, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem Fenntartói Testületének ügyvivője. Dr. Janza Frigyes már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttét előkészítő feladatokban is tevékeny szerepet vállalt. Az egyetemi évek alatt pedig a Fenntartói Testület ügyvivőjeként és tagjaként azon fáradozott, hogy a Rendészettudományi Kar mind a belügyminisztériumi, mind az egyetemi elvárásoknak minél hatékonyabban tudjon megfelelni. Oktatásszervezői tevékenysége jelentős mértékben segítette, hogy a rendészettudomány a kellő hangsúllyal jelenjen meg az egyetemi képzésben, emellett elvitathatatlan szerepet vállalt a Rendészettudományi Kar kriminalisztikai szervezetének fejlesztésében, a kriminalisztikai mesterképzési szak és kriminalisztikai szakirányú továbbképzések megalapításában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Dékáni Tanácsa döntése alapján Kratochwill Ferenc díjat kapott Gáspár Dorina pénzügyőr hallgató. Az egyetem rektora és a kar dékánja a Rendészettudományi Kar, valamint jogelőd intézménye, a Rendőrtiszti Főiskola korábbi vezetői emléklapot és emlékplakettet kaptak: Dr. Dános Valér ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, Dr. Magyar József ny. r. dandártábornok, Prof. Dr. Finszter Géza ny. r. ezredes, Dr. Matei László ny. r. ezredes, Dr. Lőrincz József ny. bv. dandártábornok, Dr. Virányi Gergely ny. hőr. dandártábornok, Dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes, Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. r. dandártábornok, Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, Czáder Imréné r. ezredes és Kenyeres András ny. r. ezredes.

Az eseményre emlékkiadvány készült, melynek az volt a célja, hogy a rendészeti felsőoktatásról, az intézmény történetéről, a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola és a Rendészettudományi Kar parancsnokainak életútjáról, szakmai pályafutásáról méltóképpen megemlékezzen. A kötetet egykori és jelenlegi hallgatókkal, oktatókkal, vezetőkkel készített interjúk színesítik.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Értékőrzés és hagyományápolás

    • hagyomanyorzes 1
    • hagyomanyorzes 2
    • hagyomanyorzes 3
    • hagyomanyorzes 4
    • hagyomanyorzes 5
    • hagyomanyorzes 6
  • Előző
  • Következő

Értékőrzés és hagyományápolás

„A rendészettudomány etablációja kutatása során másfél évszázadra visszamenőleg bizonyítottá vált, hogy a tradíció és a civil szervezet a legfőbb pillére a diszciplínának”- hangsúlyozta Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, egyetemi tanár, a Rendészetelméleti- és Történeti Tanszék vezetője az RTK-n megrendezett Hagyományőrző Találkozón, melyen a rendvédelmi szervezetekhez kötődő civil szervezetek képviselői vettek részt.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán elmondta, hogy a fiatalok rendészettörténet iránti érdeklődését, a rendvédelmi szervekhez kötődését erősíteni szükséges. Úgy véli, a hagyomány ápolásával foglalkozó civil szervezeteknél olyan tudásbázis halmozódott fel, amelynek a megismerése, megismertetése rendkívül fontos. 2017-ben az RTK vezetése Rendészettörténeti Emlékhelyet hoz létre és Hagyományőrző Díszszakaszt szervez, melynek tagjai korabeli egyenruhát kapnak.

Dr. Nagy Judit r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes bemutatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és a Rendészettudományi Kar oktatási egységeit, a húsz tanszékét.

A rendezvényen a hagyomány ápolásával foglalkozó civil szervezetek röviden bemutatták tevékenységüket.

Az RTF/RTK Baráti Egyesület képviseletében Dr. Kovács Sándor r. ezredes felhívta a jelenlévők figyelmét rendezvényükre, a januárban megrendezendő 40 éves jubileumi évfolyam-találkozóra.

A Rendőr Múzeum Baráti Köre Kulturális Egyesület, a Magyar Tartalékosok Szövetsége Hagyományőrző Tagozat, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége, az Országos Kriminalisztikai és a Detektív Egyesület képviselői a szervezetük legfontosabb jellemzőit osztották meg a jelenlévőkkel.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: rendészet, 2015

A sikeres rendészeti képzés a tudományos innováción alapul

    • innov mrtt 2
    • innov mrtt 3
    • innov mrtt 1
    • innov mrtt
    • innov mrtt 4
  • Előző
  • Következő

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének a tagja, az MRTT főtitkára a rendészeti képzés négy ágának legfőbb jellemzőit vázolta fel előadásában a Magyar Tudományos Akadémia Rendészeti Albizottsága és a Belügyi Tudományos Tanács által a Belügyminisztériumban megrendezett a Rendészeti képzési modellek itthon és a nagyvilágban című kerekasztal-beszélgetésen. Felhívta a figyelmet a megfelelő ismeretszint, a jártasság és a készségszint fontosságára és arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a hazai egyetemek rangsorában a harmadik helyet érte el. Elmondta, hogy Európában nincs egységes rendészeti felsőoktatási rendszer. „A magyar rendészeti képzési rendszer Európában működik a legkiegyensúlyozottabban.”

Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes bemutatta az NKE képzési rendszerét, stratégiai célkitűzéseit, nemzetközi képzési programjait, nemzetközi kapcsolatait. Majd hozzátette: „Magyarország legjobb egyetemévé szeretnénk válni.”

„Magasabban képzett rendőrökre van szükség, a jogról és a társadalomban zajló folyamatokról megszerzett alaposabb tudás birtokában még eredményesebbé válhat a rendőrség”- jelentette ki Prof. Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár. Úgy véli, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező rendőrtisztek kisebb mértékben alkalmaznak erőszakot, kevésbé tekintélyelvűek és jobb kommunikációs képességgel rendelkeznek. „A sikeres rendészet a tudományos innováción alapul.”

A hazai rendőrtisztképzés kezdeteit mutatta be előadásában Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja. Elmondta, hogy a dualizmus idején a Magyar Királyi Rendőrség tiszti karával szemben a közigazgatási tisztviselők képesítési követelményét állították fel. 1920-ban kezdődött a rendőr szakoktatás teljes körű kiépítése. A Rendőrtisztképzés jellemzőit 1951-71-ig és az RTF 1971-2012 közötti időszakának sajátosságait vázolta fel. 2012. január elsején jött létre a Rendészettudományi Kar, ahol a kialakult képzési rendszerben a rendvédelmi szervek vezetőinek az elvárása kötelező érvényű. Öt intézet működik a Karon és hét, az intézetektől különálló tanszék. Nappali munkarendben több mint 700 fő, levelező munkarendben mintegy 1000 fő tanul a Karon, három alapszakon és a rendészeti vezetői mesterszakon. Az RTK hivatásos állománya 73 fő, a teljes dolgozói létszám 168 főre tehető. 78 fő oktatóból 44 fő rendelkezik tudományos fokozattal, 30 fő jelenleg doktori iskolai tanulmányokat folytat. A dékán a rendészeti képzés jövőjével kapcsolatban a legfontosabbnak a hallgatók szakmai, parancsnoki felkészítését tartja és a hivatásra nevelést, valamint a rendészettudományi kutatások folyamatos végzését.

„A Kar vezetésének az a célja, hogy az RTK a hatékony tudományos tevékenységével és a nemzetközileg is értékelhető tudományos eredményeivel járuljon hozzá az NKE majdani kutatóegyetemi profiljának kialakításához, hazai és nemzetközi elismertségéhez” - jelentette ki Dr. habil. Boda József.

Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. r. dandártábornok, az RTK egyetemi tanára bemutatta a németországi rendőri képzési modelleket, ahol véleménye szerint Európa legjobb rendőri oktatása zajlik.

„A rendőrség munkájának hatékonysága, sikerességének a záloga a kommunikáció” - hangsúlyozta Dr. Molnár Katalin egyetemi docens, aki szerint az a rendőr nevezhető professzionálisnak, aki udvariasan és jogszerűen kommunikál. „A kommunikáció zsonglőreinek nevezem azokat a kollégákat, akik erre képesek.” 23 éves oktatói tapasztalata alapján ismertette a rendészeti kommunikáció külső és belső színtereit. A kommunikáció harmadik csatornájának nevezte a statikus vagy szimbolikus csatornákat, a tárgyakat, az adottságokat, azt, hogy egy szervezet hogyan jeleníti meg önmagát. Elérendő célként fogalmazta meg az ideális - jogszerű, kulturált és szakszerű - intézkedések számának a növelését.

Dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes, egyetemi docens a szakmai etika rendészeti képzésben elfoglalt szerepéről megtartott előadásában Saint-Exupéryt idézte: „egy hivatás nagysága abban van, hogy egyesíti az embereket.” Arra kereste a választ, hogy kialakulhat-e a bajtársiasság ezen az alapon a túlszabályozás és a túlterheltség mellett.  A szakmai etika léte - véleménye szerint - nélkülözhetetlen.

A rendezvény levezető elnökeként Prof. Dr. Finszter Géza, az MTA IX. Osztály Rendészeti Albizottságának az elnöke, főszervezőként Görbe Attiláné Dr. Zán Krisztina c. r. alezredes, az MTA IX. Osztály Rendészeti Albizottság titkára működött közre.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


„A rendészeti szakma felkészültséget igényel”

    • A rendészeti szakma hihetetlen felkészültséget igényel

A poszt-modern társadalmak újszerű kihívásokkal és elkövetési módokkal néznek szembe, így a rendészeti szakma hihetetlen felkészültséget igényel. Az elmúlt 20-25 évben tudatos építési folyamat zajlott a rendészettudományban, amelynek következő állomása lehet öt év múlva egy rendészeti doktori iskola, valamint egy kutatóintézet kialakítása – a Rádió Orienten Janza Frigyes, Tóth Nikolett és Sallai János mutatta be a terület fejlődését.

A 2004-ben létrejött Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) azonnal sikereket könyvelt el: pár hónapon belül 200 taggal bírt, mely napjainkra 400-ra emelkedett. A szakmai szervezet feladata a rendészettudomány elfogadottságának növelése, bevitele a magyar tudományos életbe. „A rendészet az egyik legősibb államigazgatási forma, sokak szerint magának a közigazgatásnak a gyökere is innen ered” - a Rádió Orienten Janza Frigyes főtitkár kiemelte, munkájuk a hivatalos rendészeti szervektől független, jelenlétük minden jogszabály megalkotásakor igényelt.

A magyar rendészettudomány felsőoktatási lába a Rendőrtiszti Főiskola egyetemi karrá alakulásával vált jelentőssé. Tóth Nikolett rendőrfőhadnagy elmondta, az MRTT fórumot ad a szakmai eredmények terjesztéséhez és a publikálásához. „Az új életpályamodell alapja a teljesítmény és a tapasztalat mellett a tudás, így számunkra kiemelten fontos az egyéni tudományos előmenetel segítése” - hozzátette, a rendvédelmi szervek és a civil szféra kapcsolatát nyílt rendezvények, valamint folyóiratok erősítik.

A magyar nyelv szűken használja a rendészet fogalmát, ám maga a rendészettudomány több tagozattal, például katasztrófavédelmi, migrációs, határrendészeti és büntetés-végrehajtási egységgel rendelkezik. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az MRTT és a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság együttműködése segíti a terület fejlődését” - Janza Frigyes hozzátette, a poszt-modern társadalmak újszerű kihívásokkal és elkövetési módokkal néznek szembe, így a rendőröknek hihetetlen felkészültséggel kell bírniuk. Sallai János professzor rámutatott, a rendészetnek nagyon széles területen vannak kötelezettségei és kihívásai. Példaként a migrációt, a kiberbűnözést és a globális felmelegedés következményeit emelte ki.

Az egyetemi hallgatók elhivatottak, nagyon sok kutatást végeznek a területen - Sallai János kiemelte: a tudományos érdeklődés több mint másfél évszázada benne van a dolgozókban. Janza Frigyes hozzátette, a sok elsajátítandó ismeret miatt négy évre szeretnék felemelni a rendészeti alapképzés idejét. „Felértékelődik a szakma, a rendőrök izgalmas kihívások előtt állnak. Az elmúlt 20-25 évben tudatos építési folyamat zajlott, amelynek következő állomása lehet öt év múlva egy rendészeti doktori iskola, valamint egy rendészettudományi kutatóintézet kialakítása” - emelték ki a vendégek.


Forrás: Orient Press

Cimkék: rendészet, 2015

Elfogásban vett részt az RTK hallgatója

    • Elfogásban vett részt az RTK hallgatója
Rablás bűntette miatt elfogatóparancs volt érvényben egy szegedi férfi ellen, aki megpróbált elmenekülni az őt igazoltatni akaró rendőrök elől. Nagy Dániel, a Rendészettudományi Kar másodéves hallgatója a tanult önvédelmi fogásokat magas szinten alkalmazva segítette a Szegedi Rendőrkapitányság Tarjánvárosi Rendőrőrsének körzeti megbízottait az elfogás végrehajtásában. A férfit a kihallgatását követően a Szegedi Rendőrkapitányság őrizetbe vette és kezdeményezte előzetes letartóztatását.
 
 
Forrás: www.police.hu
Cimkék: rendészet, 2015

A Magyar Rendészet jövője

    • rendeszet jovoje 3
    • rendeszet jovoje 1
    • rendeszet jovoje 2
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar szakmai, tudományos folyóirata, a Magyar Rendészet szerkesztőbizottsága Dr. habil Boda József vezérőrnagy, dékán elnökletével megvitatta a jövőbeni célkitűzéseket, a 2015. évre vonatkozó publikációs tervet.

Cimkék: rendészet, 2015

6 szekció, 54 előadás – ötödik alkalommal találkoztak a rendészeti ágazat doktoranduszai

A Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete (RDOE) 2013. november 21-én rendezte meg a Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak V. Országos Fórumát.

Dr. Kovács Gábor rektorhelyettes megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt figyelmet fordít a tudományos képzésre, utánpótlásra, és ebbe ez a rendezvény is kiválóan illeszkedik. Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Rendészettudományi Kar dékánja köszöntőjében utalt rá, nagy öröm a karnak, hogy immár ötödször adhat otthont a konferenciának, és hogy befogadhatta az egyesületet is. Berki Gábor a doktoranduszok nevében köszöntötte a rendezvény résztvevőit, és reményét fejezte ki, hogy a jövőbeli Rendészettudományi Doktori Iskola képviselői is hamarosan csatlakozhatnak a Doktorandusz Önkormányzathoz.

A plenáris nyitóelőadást – a hagyományokhoz híven – egy a közelmúltban fokozatot szerzett oktató kolléga tartotta. Dr. Nagy Judit r. őrnagy, egyetemi docens a bűnözés és bűnüldözés 20. századi kihívásairól adott kiváló összefoglalót a konferencia résztvevőinek.

A szekcióüléseket egyrészről a magas előadói létszám, másrészről nagy tematikai gazdagság jellemezte. A 49 jelenlegi vagy leendő doktorandusz közt az ország minden részéről érkeztek előadók, akik mellett a Rendészettudományi Kar 5 tehetséges hallgatója is bemutathatta kutatási eredményeit. A tematikában egyaránt szerepelt rendészeti, büntetés-végrehajtási, katasztrófavédelmi, adó- és vámigazgatási, migrációs, határrendészeti, kriminológiai, biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági, kriminalisztikai, büntető-, polgári és közigazgatási jogi témájú előadás, de emellett a társadalomtudományok olyan területei is képviseltették magukat, mint a pszichológia vagy a történettudomány. Az előadók közt a Rendészettudományi Karról nem kevesebb, mint 18 oktató szerepelt.

A rendezvényt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Rendészettudományi Kar vezetése is kiemelt figyelemmel kísérte. Megtisztelte a megnyitóünnepséget Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az egyetem Fenntartói Testületének tagja, c. egyetemi tanár, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára; Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes; Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Rendészettudományi Kar dékánja. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, oktatási dékánhelyettes; Prof. Dr. Sallai János ny. r. ezredes, mb. tudományos és nemzetközi dékánhelyettes; valamint Berki Gábor ny. r. százados, az NKE Doktorandusz Önkormányzatának képviselője. A konferenciára eljöttek a honi rendészettudomány további jeles képviselői is, így többek közt ellátogatott a rendezvényre Prof. Dr. Finszter Géza ny. r. ezredes, Prof. Dr. Irk Ferenc, Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy, valamint Dr. Virányi Gergely ny. hőr. dandártábornok is.

A szekciók vezetését – szintén hagyományos módon – a Rendészettudományi Kar vezető oktatói vállalták: az egyetemi docensek közül Dr. Madai Sándor, Dr. Barabás Andrea Tünde, Dr. Hegedűs Judit és Dr. Nagy Judit, a főiskolai tanárok közül Prof. Dr. Valcsicsák Imre, a professzori karból pedig Prof. Dr. Fórizs Sándor.

Az eredményes konferencia résztvevői kutatási eredményeiket rövidesen konferenciakötetben is megjelentethetik.

dr. Szilvásy György Péter
RDOE elnöke

    • RDOE 1
    • RDOE 4
    • RDOE 3
    • RDOE 2
    • RDOE 5
  • Előző
  • Következő

Beszámoló „A közösségi rendészet hazai perspektívái” című műhelybeszélgetésről

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán működő Rendészetelméleti Kutatóműhely szervezésében 2013.október 16-án, komoly érdeklődés mellett került sor a: „A közösségi rendészet hazai perspektívái” című szakmai rendezvényre. Elsőként dr. Christián László egyetemi docens, a Rendészetelméleti Kutatóműhely alapító vezetője ismertette röviden a Műhely eddigi tevékenyégét. Az eddigi négy szakmai rendezvény iránti számottevő érdeklődés is azt bizonyítja, hogy az eredeti célkitűzéssel összhangban jelentős igény mutatkozik rendészettudomány művelésére, ezáltal is népszerűsítve a fiatal diszciplínát. A Műhely hírlevele közvetlenül immár több, mint 150 személyhez jut el, ugyanakkor nagy áttörés, hogy elindult a Műhely saját honlapja – www.rendeszetelmelet.hu - és Facebook profilja is.

A szóban forgó kerekasztal beszélgetés célja elsősorban a 2013 és 2016 között hazánkban megvalósuló közösségi rendészeti modellkísérlet bemutatása, illetve az ezzel kapcsolatos itthoni perspektívák számba vétele volt.

A közösségi rendészet immár több évtizede sikeres rendészeti filozófia, amely az angolszász országokból indult világ körüli hódító útjára. Manapság már világszerte ismerik és alkalmazzák a közösség és az állampolgárok igényeire támaszkodó rendészeti megközelítést. Magyarországon is örökzöld téma a közösségi rendészet, de eddig kevés gyakorlati tapasztalatunk van ezen a téren.

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács által 2013. augusztus 13-án a Kormány elé terjesztett Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia önálló alcímként taglalja a közösségi rendészeti modell hazai megvalósításának lehetőségét. A műhelybeszélgetésen elsőként dr. Szabó Henrik r. alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztály kiemelt főreferense, a közösségi rendészet magyarországi modellkísérletét irányító Állandó Szakértői Csoport vezetője tartott félórás nyitó előadást. Ebben röviden ismertette a projekt előzményeit, illetve a megvalósítás részleteit. Beszámolt a kivitelezés fedezetéül szolgáló vegyes finanszírozási rendszerről, aminek keretében a Svájci Alapból 2 millió svájci frank támogatást kap hazánk a modellkísérlet végrehajtására. Az említett összeghez a Belügyminisztérium további 385.000 frank értékű támogatást biztosít. A modellkísérlet négy városban kerül lebonyolításra: Miskolc, Nyíregyháza, Szeged és Zala egyes településrészei. A program végrehajtásának menetét és fő elveit a nyolcfős szakértői csoport által készített módszertani kézikönyv tartalmazza. A pilot keretében önkéntes jelentkezés alapján, 40 fő közösségi rendőr kiképzésére kerül sor, akik a már szolgálatot teljesítő állományból önként jelentkezők közül kerülnek kiválasztásra. Közülük 31 fő látja el majd a konkrét közösségi rendőri feladatokat, míg a fennmaradó 9 főnyi állomány tartalékot jelent. A pilotba bevont településeken kialakított zónákban körülbelül 15.000 állampolgárra jut egy közösségi rendőr. Ennek kapcsán a felszólalók jelentős része aggályosnak tartotta ilyen nagyságrendű lakosságszám esetében csak korlátozottan lehet eredményes a közösségi rendőr működése.

Az előadók közül Salgó László r. őrnagy a sikeres rendőri működést hátráltató tényezőként említette az állomány humánpolitikai problémáit. Ezek közül kiemelte a nagyarányú fluktuációt. Véleménye szerint utóbbi tényező jelentős mértékben veszélyeztetheti a közösségi rendőrségi modell eredményességet, mert a modell működése feltételezi az állampolgárok és az általuk ismert közösségi rendőr között létrejött bizalmi viszonyt.

dr. Buzás Gábor r. alezredes, főiskolai docens két rendkívül érdekes előzményre hívta fel a figyelmet. A Budapest fővárosi rendőrségről szóló 1881. évi XXI. törvénycikk filozófiája, illetve az 1998-ban kiadott Rendőr zsebkönyv bizonyos módosításokkal a most megfogalmazottakat is tartalmazta. Ezen túlmenően rávilágított a körzeti megbízottak jelentőségére a közösségi rendészetben, illetve a vezetői felelősség, statisztikai szemlélet összefüggéseire.

Dr. Mészáros Bence egyetemi adjunktus, az új Btk. esetleges hatásait vizsgálta, megvilágítva annak közösségi rendészeti összefüggéseit, valamint beszámolt az Akadémia Pécsi Kriminológiai Bizottságának új kezdeményezéséről, amelynek fókuszában a városok biztonságosabbá tétele áll, támaszkodva a megnyugtató rendészetelképzelésére.

Dr. Németh Zsolt ny. r. ezr., főiskolai tanár hangsúlyozta, hogy a közösségi rendőrség gondolata csak bizonyos módszereiben új filozófia. Véleménye szerint a jövőben a rendőrségnek aktívabban kell szerepet vállalnia a bűnözés mögött meghúzódó szociális problémák megoldásában.

Dr. Christián László egyetemi docens, a Kutatóműhely vezetője szerint „a közösségi rendőrség tagjainak képzése során olyan konkrét fogódzókra kell helyezni a hangsúlyt, melyek alapján megállapítható, hogy ténylegesen miben különbözik a közösségi rendőr egy most szolgálatot teljesítő rendőrtől.” Felszólalásában a döntéshozatal szintjének decentralizálása mellett foglalt állást és kifejtette, hogy az új filozófia csak a bürokratikus terhek csökkentése és a statisztikai szemlélet háttérbe szorításával lehet eredményes.

Az előadások után örvendetes módon egy órán keresztül komoly szakmai diskurzus (helyenként vita) vette kezdetét neves szakemberek – Kerezsi Klára, Janza Frigyes, Turi András, Kopasz Árpád, Szabó Lajos, Hargitai Márta - hozzászólásával, amely a jövőben a Kutatóműhely honlapjának fórum rovatában folytatódhat.

A Rendészetelméleti Kutatóműhely következő rendezvénye egy Magánbiztonsági szakmai nap lesz az elkövetkező hetekben.

Dr. Christián László