Szűkítés



Kiválasztott Címke

szakmai előadás

Minden Címke 302


Jelenleg 2 bejegyzés található szakmai előadás cimkével

A büntetőeljárás aktuális kihívásai

    • bu eljaras aktualis kihivasai 1
    • bu eljaras aktualis kihivasai 2
    • bu eljaras aktualis kihivasai 4
    • bu eljaras aktualis kihivasai 3
    • bu eljaras aktualis kihivasai 5
    • bu eljaras aktualis kihivasai
  • Előző
  • Következő

A Büntetőeljárásjogi Tanszék megalakulása óta minden évben kiváló elméleti és gyakorlati szakemberek bevonásával szakmai fórumot szervez. Az idei konferencia témájául a büntetőeljárás és a kriminalisztika aktuális kihívásai szolgáltak, ugyanis a két tudományterület szempontrendszere nem sokban különbözik egymástól- hangsúlyozta Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese, aki a rendezvény levezető elnöke volt. Örömét fejezte ki, hogy a társszervek képviselői és a jogi karok társtanszékeinek oktatói is részt vettek a konferencián: Dr. habil Hack Péter tanszékvezető egyetemi docens az ELTE és Prof. Dr. Herke Csongor tanszékvezető egyetemi tanár, dékánhelyettes a Pécsi Tudományegyetem képviseletében.

  • A büntetőeljárás olyan szabályozott és céltudatos közhatalmi megismerő tevékenység, amelynek rendeltetése annak hiteles eldöntése, hogy egy múltban lezajlott esemény-sorozat magában foglal-e egy vagy több olyan emberi ténykedést, amely büntetőjogi büntetés terhével tiltott cselekményt valósít meg, ha igen, ezért terhel-e valakit, kit és milyen mértékű – büntetőjogi felelősség- kezdte meg vitaindító előadását Dr. Bócz Endre ny. fővárosi ügyész. Majd így folytatta: az a jellegzetessége, hogy az eljáró hatóságok kezdetben a kérdéses történésről rendszerint csak hiányos ismeretekkel rendelkeznek. Ténykedésük törvényes alapja egy komplex gondolati képződmény, a bűncselekmény gyanúja. A következményből az okra vonatkozó következtetés tudománya– vagy művészete– jóval régebbi, mint maga a jog. A kriminalisztika eleinte rendőri – azaz nyomozástani – ismeretnek, és mint ilyen, jó esetben a büntetőeljárási jog segédtudományának számított. A kriminál-technikát a rendőrségi szervezetek fejlesztették ki.
  • A büntetőeljárási törvény kodifikációja során alapvető feladat a törvény koncepcionális vázának meghatározása. E körben el kell dönteni, hogy a hagyományos elvek, értékek mentén haladjon-e a kodifikáció, illetve milyen prioritások meghatározása köré szerveződik a jogalkotási tevékenység - hangoztatta Dr. habil. Fantoly Zsanett, a Büntetőeljárásjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense. Elmondta, hogy a hazai büntető igazságszolgáltatásnak a garanciális elvekre épülő, de hatékony és korszerű eljárási rendszert kell képviselnie. A büntetőeljárás korszerűsítése nem igényelne alapvetően más felépítésű büntetőeljárási rendszert és büntetőeljárási törvényt sem. Néhány területen azonban lényegi változások lennének szükségesek. További kisebb, nem érdemi intézkedések bevezetésével szintén a hatékonyság-növelés irányába mozdulna el a büntetőeljárás, például vitatható a kizárólagos illetékesség fenntartása; azonban minden halálos eredménnyel végződő bűncselekményt és különösen nagy kárra, értékre elkövetett bűncselekményt kiemelt (törvényszéki) hatáskörbe kellene utalni. Indokolt lenne perújítási korlát bevezetése, a gyakori alaptalan indítványok kiszűrésére. Szükséges lenne a lemondás a tárgyalásról elnevezésű külön eljárás gyakoribb alkalmazásának elérése érdekében a jogintézmény jelenlegi szabályozásának újragondolása; ugyanakkor célszerű lenne a pótmagánvádas eljárást is külön eljárási formában szabályozni - fejezte be gondolatait Dr. Fantoly Zsanett.

A felderítés és a bizonyítás problematikáját elemezte a büntetőeljárásban Dr. Budaházi Árpád r. százados, a Büntetőeljárásjogi Tanszék adjunktusa. - Kodifikációs napokat élünk, ilyenkor a kutató szerencsés helyzetben van, hiszen problémafelvetései könnyebben érhetnek célba, főként akkor, ha olyan professzorok is részt vesznek a mai konferencián, akik tevékeny szerepet töltenek be az új büntetőeljárási kódex elkészítésében. Már a poligráfos kutatásaim során is tűnődtem azon, hogy a nyomozás, mint előkészítő eljárás, hogyan kapcsolódik a felderítéshez, illetve a bizonyításhoz - hangsúlyozta Dr. Budaházi Árpád.

  • Megállapítható, hogy a nyomozás nem csupán bizonyítási eszközök összegyűjtéséből és biztosításából áll, hanem elkerülhetetlen a nyomozó hatósági, ügyészi értékelő tevékenység is, hiszen e nélkül lehetetlen lenne dönteni a vádemelés szükségességéről, és megvizsgálni megfelelőek-e a rendelkezésre álló bizonyítási eszközök. Problémának látom azt, hogy a nyomozó hatóság, illetve az ügyész is végezhet bizonyítási eljárást a nyomozás során. Helyesebb lenne a bizonyítási eljárásokat inkább nyomozási- vagy büntetőeljárási cselekményeknek nevezni, és szabályait elhelyezni a nyomozásról rendelkező szakaszok között. Az is előrelépést jelentene, ha a nyomozó hatóság, illetve az ügyész nem bizonyítékokat gyűjtene és értékelne, hanem bizonyítási eszközöket, mivel bizonyítékká nyilvánításra úgy kellene tekinteni, mint egy bírósági aktusra. Így egyértelművé válna a hallgatók és a gyakorlat számára is, hogy a nyomozás során nem történik bizonyítás, csak annak előkészítése - zárta előadását Dr. Budaházi Árpád.

dr. Vári Vince r. őrnagy, a Büntetőeljárásjogi Tanszék tanára elmondta, hogy a bíróságokon egymásra tornyosulnak az ügyek, így azok képtelenek a törvényes határidőket tartani. Egy-egy bonyolultabb büntetőügy több évig is elhúzódhat a nyomozás megindításától az ügyet érdemben lezáró jogerős bírósági határozat meghozataláig. Magyarországon az utóbbi években éppen ezen eljárások elhúzódása jelenti a büntető igazságszolgáltatás legnagyobb kihívását, ami szoros összefüggésben van egyre csökkenő ázsiójával. Az átlagos nyomozási határidőinek kitolódását látva könnyen belátható az a tény, hogy a hatóságok akkor sem fejezik be a büntetőeljárást, amikor az igen könnyen elintézhető, vagy akkor sem kezdeményeznek gyorsított eljárást, ha az ügyekben fennállnának a bíróság elé állítás feltételei.

Farkasné Dr. Halász Henrietta r. őrnagy, a Kriminalisztikai Tanszék oktatója előadásában a környezeti bűncselekmények egyes eljárási kérdéseiről beszélt. Megoldási javaslatként fogalmazta meg a részvénytársaságokkal szemben alkalmazható equity fines -méltányossági bírság alkalmazását. A szankció lényege, hogy kötelezik a társaságot arra, hogy részvényeinek a bűncselekmény tárgyi súlyával arányos, meghatározott részét az állami kártalanítási alapban helyezze el. Ebben az esetben nem szabnak ki pénzbüntetést, de a kártalanítási alapba helyezett részvények értéke azzal megegyezik. Ezzel a megoldással elkerülhetőek a pénzbüntetés hátrányos vonásai, és a sértettek is jobban járnak, mint pénzbüntetés esetén – feltéve persze, ha a társaság részvényeinek árfolyama nem kezd zuhanni. A felügyelet alá helyezést a Corpus Juris Euraopae is tartalmazza, emellett Franciaország és Hollandia jelenlegi szabályozásában is megtalálható. A bíróság meghatározott időre felügyelőt rendel ki a jogi személy élére, aki betekinthet a szervezet irataiba, tudomása nélkül nem hajthatók végre szervezeti változtatások, de nem hozhat a jogi személy tevékenységét érintő döntést. A bíróságnak jelentést tesz: ez tartalmazza a felügyelettel kapcsolatos megállapításait, és ha van ilyen, a további jogsértéseket. Amennyiben feladatát nem megfelelően végzi, vele szemben bírság kiszabására van lehetőség, de lehetséges másik biztos kirendelése is. Szankcióként való alkalmazása azért megfontolandó, mert kiküszöbölhetővé válnak a más büntetésnél gyakori elkerülő mechanizmusok. Problémát jelent viszont, hogyan képes befolyásolni a szervezet működését. Ennek megoldása az lehet, ha a jogalkotó a felügyelő szerepét csupán a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítására és az újabb jogsértő cselekmények megelőzésére korlátozza - vonta le következtetéseit Farkasné Dr. Halász Henrietta.

  • A kriminalisztika olyan - természettudományi törvényszerűségekre alapozott - gyakorlati fogásokat dolgoz ki, eszközöket konstruál, amelyek minél eredményesebben biztosítják az anyagi igazságnak megfelelő tények megállapítását - fogalmazott Dr. Győri László r. őrnagy, a Kriminalisztikai Tanszék oktatója. A felismerésre bemutatás egyes büntetőeljásbeli vetületei című előadásában elmondta, hogy komoly problémát okoz az adathordozón történő felismerésre bemutatás kapcsán az indifferens személyek hozzájárulásának beszerzése – tekintettel arra, hogy az engedélyük nélküli felhasználás minimum személyhez fűződő jogot sért, egyben minden esetben fegyelmi eljárás alapjául szolgál -, melyet könnyedén ki lehetne küszöbölni azzal, ha a Be. az ilyen személyek fényképeinek célzatos felhasználására törvényi felhatalmazást adna.

Az utolsó óra – előadás a rendkívüli halálesetekről

2013. október 28-án 13:50 órától Törteli Eszter r. főhadnagy asszony utolsó (nyílt) előadását tartja a rendkívüli halálesetekről, melyre a Rendészettudományi Kar Főépületében, az „A” teremben kerül sor.

Minden érdeklődőt várunk a főhadnagy asszony magas szakmai színvonalú és sziporkázóan szellemes előadására, mely „Az utolsó óra” címet kapta.

Az előadáson az elmúlt évek legérdekesebb budapesti rendkívüli haláleseteit dolgozza fel a főhadnagy asszony. Tekintettel a téma jellegére és a bemutatandó képi anyagra, a megjelenés csak erős idegzetűeknek ajánlott!

Lőrincz Kornél r. főhadnagy