Szűkítés



Kiválasztott Címke

tudomány

Minden Címke 304


Jelenleg 11 bejegyzés található tudomány cimkével

Új utak a bűnügyi tudományokban

    • be kodifikacios konf 1
    • be kodifikacios konf 2
    • be kodifikacios konf 3
    • be kodifikacios konf 4
    • be kodifikacios konf 5
    • be kodifikacios konf 6
  • Előző
  • Következő

A Bűnügyi Tudományok Intézete tudományos és szakmai konferenciát rendezett Új utak a bűnügyi tudományokban, különös tekintettel a büntetőeljárási törvény kodifikációjára címmel a Rendészettudományi Karon.

Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes köszöntőjében a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatról, a tudományról, a büntető-eljárásjogi terület folyamatos fejlődéséről beszélt.

Dr. habil. Polt Péter tanszékvezető egyetemi docens a büntetőeljárási törvény kodifikációja témában tartotta indító előadását. Elmondta, hogy a kormány 2015-ben döntött arról, hogy új büntetőeljárási törvényre van szükség. „Felmerült az igazságszolgáltatás hatékony működése iránti igény, a hatályos törvény ugyanis koherencia zavarokkal küzd, több szempontból is következetlen. Néhány új intézmény nem váltotta be azt a funkciót, amiért bevezették, így az óvadék, a távoltartás, a tárgyalásról lemondás” – hangsúlyozta Polt Péter. Majd a szabályozási koncepcióról, a fokozatosság elvének fontosságáról beszélt és arról, hogy a büntetőeljárási törvény egymásra épülő elemek rendszereként jelenik meg. "A büntetőeljárási törvény meg fog felelni a 21. századi kihívásoknak” – zárta előadását a tanszékvezető.

A jogszabály módosítása kapcsán felmerülő Rendőrségi elvárásokat fogalmazott meg előadásában Dr. Gömbös Sándor c. r. dandártábornok, az ORFK hivatalvezetője. Beszélt az előterjesztéssel elérni kívánt közpolitikai célról, a korszerű, hatékony, célszerű és ésszerű időn belül lefolytatott, az igazságra törekvő büntető-eljárásjogi szabályozás kialakításáról. „A tervezet egyik fő újítása, hogy a nyomozást két fő szakaszra osztja, a felderítésre és a vizsgálatra” – emelte ki a hivatalvezető. Majd a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés büntetőeljárásába integrálásáról, valamint az eljárási cselekmények kép-és hangfelvételen rögzítéséről fogalmazta meg gondolatait a jelenlévők számára.

Dr. habil Fantoly Zsanett tanszékvezető egyetemi docens elmondta, hogy 23 részből és 868 szakaszból áll az új jogszabály, melyet gigatörvénynek nevezett az előadó. Fantoly Zsanett számba vette a nyolc alapelvet is és szóba került az is, hogy az új törvény preambulummal bővül, amely a legfontosabb célokat írja le.

Dr. Pallagi Anikó PhD. adjunktus a büntetőeljárás kodifikáció anyagi jogi jellegű vonatkozásait vette számba, Dr. habil. Barabás Andrea Tünde CSc. intézetvezető, tanszékvezető, egyetemi docens sértetti jogokról beszélt.

Az intézet oktatói előadást tartottak még a kábítószeres bűncselekmények nyomozásáról, a nyomozások egyszerűsítésének lehetséges irányairól, a vád problematikájáról, a műszeres vallomásellenőrzés megjelenéséről, az ultima ratio elvéről és internetes tartalom-bűncselekmények kriminológiai értelmezéséről. 

A konferencia levezető elnökeként Prof Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár működött közre.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Magyar Tudomány Ünnepe 2016

    • tudomany unnepe 2016 710 386 s

A magyar tudomány eredményeinek hazai bemutatásában kitüntetett esemény a Magyar Tudomány Ünnepe, a Magyar Tudományos Akadémia által 13 éve minden év novemberében megrendezett országos programsorozat. Az eseményfolyam hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződik, amely közös szempontként érvényesül a rendezvény témaválasztásaiban és előadásaiban.

A 2016. évi Magyar Tudomány Ünnepének mottója „Oknyomozó tudomány”. Gróf Széchenyi Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítójának célkitűzésére emlékezve – figyelemmel a Széchenyi-emlékévre – az idei eseménysorozat egyik kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a tudományok magyar nyelven való művelésére, valamint a mindennapokban használt szaknyelvi kifejezések közérthetőségének alapvető követelményére.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2016. évi rendezvényei a kutatói tényfeltáró tevékenységek módszertanának ismertetésével hatékony segítséget kívánnak nyújtani a mindennapi döntéseket befolyásoló témák több irányú megközelítéséhez, és kiemelt figyelmet fordítanak többek között

  • a klímaváltozás globális méretű következményeire adható interdiszciplináris megoldási lehetőségekre,
  • az oktatás szakmódszertani és szaknyelvi kérdéseire,
  • a kétnyelvűség-többnyelvűség és az identitás kapcsolódására hazai és külhoni tekintetben,
  • a tudomány és a társadalom viszonyát befolyásoló tényezőkre,
  • a különböző tudományterületek széles körű együttműködésére.


A Rendészettudományi Kar szervezett keretek között kíván részt venni a rendezvénysorozatban, így a 2016. november 3. és 30. közötti időszakban az alábbi rendezvényekkel emlékezik meg a Magyar Tudomány Ünnepéről:

Dátum Rendezvény címe, programja
2016. november 09. Új utak a bűnügyi tudományokban
2016. november 16. Migráció bűnözési hatásai
2016. november 17. A Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak VIII. Országos Fóruma
2016. november 22. Nemzetközi rendészeti együttműködés a kiberbiztonság tükrében
2016. november 23-24. A vám- és adószakmai együttműködés továbbfejlesztésének új irányai

Tudományos Bizottság alakult

    • tudom bizotts alakul

A Rendészettudományi Kar Tudományos Bizottsága alakuló ülést tartott az RTK-n Dr. habil Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, Prof. Kerezsi Klára, a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője, Prof. Sallai János r. ezredes, tanszékvezető, Dr. Majos Róbert r. ezredes tanszékvezető, Dr. Nagy Judit r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes és a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság kiemelt főelőadója, Kovács Edina részvételével.

A Bizottság a Kar tanácsadó, véleményező testülete, amely javaslatot tesz a Kar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájának és középtávú fejlesztési koncepciójának kialakítására, közreműködik a kutatási irányok kifejlesztésében, az egyes kutatási irányok alá tartozó kutatások koordinálásában, a tudományos eredmények értékelésében, a tudományos kutatói utánpótlás biztosításában, koordinálja a hatáskörében működő kutatóműhelyek munkáját.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetésének döntése alapján az Egyetem keretein belül egy tudományos tanács működik, amelynek munkájához – az egyetemi karok tudományos életét szervezve és alakítva – az NKE karain létrehozott tudományos bizottságok csatlakoznak. Az NKE Rendészettudományi Karának Tudományos Bizottsága létrehozását több szempont és változás is indokolta. “Az elmúlt két évtizedben jelentősen megnövekedtek a kutatással hitelesített ismeretek a rendészettudományok területén, hiszen csak a jól felkészített rendőrök tudnak megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket a szolgálni kívánt társadalom megfogalmaz velük szemben” – hangsúlyozta Dr. Nagy Judit. Majd hozzátette: a sikeres rendészet a tudományos innováción nyugszik. A közszolgálati politikaalkotás gyakorlata szempontjából is releváns, empirikus jellegű, szervezeti, folyamat-, illetve technológia innovációval foglalkozó olyan kutatási projektek kezdeményezése szükséges, amelyek vizsgálati terepül szolgálnak az NKE oktatási és kutatási szervezeti egységei számára, és amelyek kutatási eredményeit a rendészeti szervek tevékenységében, és a képzésben is hasznosítani lehet.

A Rendészettudományi Doktori Iskola 2016-ban megkezdi működését. A képzés tudományos színvonalának biztosítását és fenntartását, az RDI hazai és nemzetközi tudományos beágyazottságát jelentős mértékben segíti egy stratégiai szempontokat érvényesítő tudományos grémium létrejötte.

A tudományos és nemzetközi dékánhelyettes felidézte: a Belügyminisztérium tudományos szerve a Belügyi Tudományos Tanács 2011. évi megalakulását követően jelentős mértékben támaszkodott az NKE Rendészettudományi Kar (korábban: Rendőrtiszti Főiskola) tudományos kapacitására, döntés-előkészítő vagy értékelő tevékenységére. A rendészettudományi képzésben az elméleti és a gyakorlati szempontok egyidejű érvényesítésének szükségessége indokolja, hogy a Rendészettudományi Kar tudományos potenciálja a jövőben is gyarapíthassa a Belügyi Tudományos Tanács eredményeit.


A tudomány szolgálatában

    • tudomány szolgálatában
tud napja 352 158

Tudománynapi gondolatok a tehetség és a tudomány találkozásáról

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács a fiatal tehetségeket és felkészítő tanáraikat is elismeri. Az egye­temisták és a főiskolások alkotókészségének kibontakoztatása, szaktudásának elmélyí­tése, a tehetség, az egyéni teljesítmények jobb megbecsülése és elismerése céljából hozta létre a Pro Scientia Aranyérem kitüntetést, majd 1997-ben elhatározta, hogy a felkészítő tanárokat is jutalmazza Mestertanári Aranyéremmel.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Az OTDT 1988 óta ismeri el a kiemelkedő fiatal tehetségeket Pro Sciencia Aranyéremmel. Jelenleg 614-en rendelkeznek a kitüntetéssel, többen közülük az NKE táborát erősítik.

Az elismerés nagy lendületet és rendkívül jó alapot adott Dr. Bebesi Zoltán egyetemi docens, a Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszékének vezetője későbbi tudományos-szakmai tevékenységéhez. Úgy véli, az elismerés annak köszönhető, hogy egyidejűleg két szakot – védelmi igazgatás és biztonságpolitika – végzett az egyetemen, és három év alatt hat TDK dolgozatot írt. A megmérettetéseken országos első és harmadik helyezett lett. „Az egyetem legfőbb fokmérője nem a hallgatók létszáma, hanem az, hogy mennyien lesznek a későbbiekben a tudományos életben elismertek. Azt tanácsolom a hallgatóknak, hogy higgyenek magukban, ne keseredjenek el, ha nem a dobogón végeznek, hiszen az eredmények később jelentkeznek. Befogadónak kell lenni, mindent el kell olvasni a szakterületükkel, érdeklődési körükkel összefüggésben, kutatásaik során nyitottnak kell lenniük”  – hangsúlyozta.

A Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója kiemelkedő díjnak tartja a Pro Scientia Aranyérmet. Dr. Resperger István ezredesnek további erőt és biztatást adott az elismerés a következő akadémiai lépcsőfok eléréséhez. Hasonló véleményen van Dr. Auer Ádám is: a tudomány irányt szabott életének. A Rektori Titkárság vezetőjeként sem hagyta el a tudományos pályát, egyetemi adjunktusként fontosnak tartja, hogy egy tudós más tudományterületek kutatóitól is halljon előadásokat. A diákköri tevékenységet szellemi kihívásnak nevezte, olyan műhelymunkának, amelynek szakmai közösségépítő ereje is van. A kutató a tudománynak „értő olvasója” lesz akkor is, ha nem foglalkozik a későbbiekben az új, tudományos eredmények előállításával.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) 1997. november 6-i ülésén döntött a Mestertanár Aranyérem kitüntetés alapításáról mindazon oktatók és kutatók jobb megbecsülése és ösztönzése céljából, akik az egyetemisták és a főiskolások tudományos diákköri, szakkollégiumi vagy egyéb önképzési formában megvalósuló tudományos tevékenységének elősegítéséért éveken át kiemelkedően eredményes, áldozatos munkát végeztek. 

Dr. Kaiser Ferenc harminckét diákja szerepelt eredményesen az OTDK-n, negyven diákja indult TDK-n, és három hallgatója kapott Pro Scientia Aranyérem kitüntetést.  A Nemzetbiztonsági Intézet Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője számára a tehetséggondozás az oktatói munka csúcsa, ő is sokat tanul a hallgatóktól. Kaiser Ferenc szerint a tudomány olyan, mint egy barátnő: ha elhanyagolja az ember, könnyen eltávolodhatnak egymástól. Ezért is kell időt szánni rá még a hétköznapi munkaterhek mellett is. Dr. Tarján Gábor, az RTK Alkalmazott Rendészettudományi Tanszékének az oktatója a leendő kutatók számára azt tanácsolja, hogy vizsgálódjanak, egy kutatás ugyanis egy újabb kutatásra inspirál, előbb-utóbb mindenki olyan eredményre jut, amelyet aztán közkinccsé tehet.

tud szolg 280 187

„A tudományban nincsenek abszolút igazságok”

Prof. Dr. Patyi András november közepén veszi át Mestertanár Aranyérem kitüntetését. Az NKE rektora az elismerésről, a tudomány műveléséről és a tehetséggondozás sajátos magyar formájáról osztotta meg gondolatait a Bonum Publicum olvasóival.

Mit jelent az Ön számára ez az elismerés?

Patyi András: A Mestertanár Aranyérem odaítélése váratlanul ért, részben olyan munkáért, teljesítményért ismertek el, ami munkaköri kötelességem rektorként és a győri Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának volt dékánhelyetteseként egyaránt. 2005-ben a győri, akkor még Jog- és Gazdaságtudományi Karon az Állam- és Jogtudományi OTDK konferencia ügyvezető elnöke voltam. Megváltoztattuk, feszesebbé tettük a verseny protokollját,  kiegyensúlyozottabbá tettük a verseny feltételeit. Győrben oktatóként, tanszékvezetőként, kari TDT titkárként, majd elnökként szerveztem, támogattam a diákköri munkát. Az NKE rektoraként is magától értetődő feladatnak tartom, hogy segítsem a tehetséggondozásnak ezt a sajátos magyar formáját. Az OTDK-s gyökereim 25 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Másodéves joghallgatóként a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Diákkörének lettem a titkára, s az is voltam az államvizsgákig. 1991-ben, az ELTE-n megrendezett konferencián második lettem.

A tudomány művelését az egyetem fontos ismérveként tartjuk számon.

P. A. Ha nincs tudomány, nincs egyetem sem. Nem az a tudomány, amit mi annak nevezünk, a tudomány az, amit más is annak ismer el, tételeinket, eredményeinket igazolnunk kell és meg kell tudnunk védeni. Az OTDK ezt a paradigmát közvetíti: ahhoz, hogy valódi eredményeink legyenek, ki kell lépni az intézmény falai közül, és tudományos fórumokon kell részt venni. Ellenőrizhetővé, mérhetővé, hivatkozhatóvá kell tenni az eredményeinket. Az NKE Intézményfejlesztési Tervében is szerepel, hogy három tevékenység egyidejű, intenzív jelenlétét kell megteremteni: egyrészt a tudományos kutatásét, azaz az önálló, új tudományos eredmények előállítását és megfelelő közzétételét, másrészt a tudományos eredmények alapján elkészített ismeretanyag-előállítást, tananyagfejlesztést, amelyekbe más kutatók eredményeit is be kell építeni, és végül az ismeretanyag átadását, az oktatást. Mindezeknek egyszerre és egymásra tekintettel kell zajlania.

Mit üzen a leendő kutatóknak?

P. A. Aki egyetemen szeretne tanulni, késztetést kell éreznie arra, hogy többet tudjon. A tudománnyal foglalkozó fiatal kutatókban még ennél is magasabb szintű késztetésnek kell lennie. A tudományban többek között az a csodálatos, hogy sok esetben egy idő után már nem azzal a témával foglalkozunk, amelyet elkezdtünk feldolgozni. Ugyanis számos érdekes kérdés merülhet fel a kutatás során, amire eredetileg nem gondoltunk, válthatunk tudományterületet és témát is. Én például joghallgatóként majd PhD hallgatóként Erdély közigazgatás- és jogtörténetével kezdtem foglalkozni, azon belül Erdély és Magyarország uniójával, levéltári források alapján. Emlékszem harmadéves koromban egy hétre szinte beköltöztem a Magyar Országos Levéltár kutatószobájába. Az ott szerzett emlékek meghatározó élményt jelentenek számomra. Hosszú ideje viszont közigazgatási jogi témákkal foglalkozom, nem lettem jogtörténész. A diákkörökben folytatott párbeszéd, a vita ugyanígy fontos. A tudományban nincsenek abszolút igazságok, minden megkérdezhető, és a választ mindenre újra és újra meg kell találni.

Dr. Padányi József dandártábornok, tudományos rektorhelyettes mindkét elismerést megkapta, amelyeket nagyon fontosnak tart a tudományos pályája során. Először hallgatóként végzett tevékenységét ismerték el, amellyel elindult kutatói pályája. Ez olyan lendületet adott számára, amely még ma is tart. Az elmúlt tizenöt évben végzett utánpótlás-nevelői és tudományos tevékenységét a Mestertanár Aranyéremmel ismerték el, amely szerinte az idő múlását is jelzi az életében. Azt tanácsolja a tudomány művelőinek, hogy mindig kérdezzenek és keressenek új összefüggéseket. Poincaré francia matematikust idézte, ezzel is érzékeltetve, hogy nem csupán az új eredmények a fontosak: az is elegendő, ha rendet tesz egy tudós ott, ahol rendetlenség uralkodik. A kutatóknak azt üzeni a rektorhelyettes, hogy ne a szerencsében bízzanak, hanem a munkában.  A dandártábornok Zrínyi Miklós gondolatait vallja, aki a szerencsével sokat foglalkozott élete során. Nem tagadta meg ő sem a szerepét, úgy vélte, ha felkészülten várjuk a pillanatot, akkor csökkenthetjük a szerencse forgandóságát.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a jogelőd intézményekben Pro Scientia Aranyérem kitüntetést érdemelt ki:

  • 1991: Pohl Árpád
  • 1990: Padányi József
  • 1993: Kolossa Sándor
  • 1995: Magyar István
  • 1997: Resperger István
  • 2001: Bebesi Zoltán
  • 2011: Auer Ádám

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a jogelőd intézményekben Mestertanár Aranyérem kitüntetésben részesült:

  • 1999: Németh Zsolt
  • 2001: Máthé Gábor
  • 2009: Kolossa Sándor
  • 2009: Ványa László
  • 2011: Kaiser Ferenc
  • 2011: Tarján Gábor
  • 2013: Szelei Ildikó
  • 2013: Padányi József
  • 2015: Kozáry Andrea
  • 2015: Patyi András
Cimkék: tudomány, 2015

Ma van a magyar tudomány ünnepe

    • magyar tudomany unnepe logo 710 355 s

1825. november 3-án Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Az "Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja" ezért e napot a 2003. évi XCIII. törvénnyel a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította.

A magyar tudomány ünnepéről az MTA  évről évre megemlékezik. Idén A tudományok evolúciója: a valós és virtuális világok címmel rendezi meg az országos rendezvénysorozatát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem harmadik alkalommal, ismét gazdag programsorozattal csatlakozik az eseményhez. Az egyetem az oktatási tevékenysége mellett, a tudományos kutatást tekinti az egyik legfőbb missziójának, amelynek középpontjában az államtudomány, azaz az állam és a közszolgálat átfogó, multidiszciplináris, komparatív és alkalmazott megközelítésére épülő államkutatások állnak. Az NKE tudomány napi rendezvényeinek egy része is e komplex tárgykörhöz kapcsolódik: az állam létének, működésének és kormányzásának különféle területeit mutatja meg.

Az NKE központi rendezvénye idén is az ünnepi szenátusi ülés lesz, ahol a hagyományok szerint egyetemi elismerések és doktori oklevelek átadására kerül sor, november 5-én. Szintén ezen a napon tartják az „Európai válságok- Európai válságkezelés 2005-2015” című konferenciát, ahol a többi között szó lesz Európa és Oroszország kapcsolatáról, valamint a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság hatásairól. Az önkormányzatiságot helyezi középpontjába a Ludovika Campuson rendezendő, november 4-i konferencia, ahol a helyi önkormányzatok elmúlt 25 évének teljesítményét teszik mérlegre több szempontból is a szakértők. A kommunikáció hadtudományi megközelítésével foglalkozik a Stefánia Palotában rendezendő november 11-i esemény, de lesz vallástudományi és irodalomtudományi vonatkozású rendezvénye is az egyetemnek a Magyar Tudomány Ünnepén.

A teljes program itt érhető el:

http://uni-nke.hu/kutatas/magyar-tudomany-napja/magyar-tudomany-unnepe-2015

A társrendezők eseményei között egyetemünk programjai is megtalálhatók az alábbi linken:  

http://mta.hu/tudomanyunnep/a-tarsrendezok-esemenyei-136895

A rendezvénysorozat saját honlapja:

http://mta.hu/tudomanyunnep/

Cimkék: tudomány, 2015

Idén is ünnepel a magyar tudomány

    • magyar tudomany unnepe logo 710 355 s

A tudományok evolúciója: a valós és virtuális világok címmel rendezik meg idén a Magyar Tudomány Ünnepe országos rendezvénysorozatot.  A Nemzeti Közszolgálati Egyetem harmadik alkalommal csatlakozik a programhoz.

Az NKE központi rendezvénye idén is az ünnepi szenátusi ülés lesz, ahol a hagyományok szerint egyetemi elismerések és doktori oklevelek átadására kerül sor, november 5-én. Szintén ezen a napon tartják az „Európai válságok - Európai válságkezelés 2005-2015” című konferenciát, ahol a többi között szó lesz Európa és Oroszország kapcsolatáról, valamint a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság hatásairól. Az önkormányzatiságot helyezi középpontjába a Ludovika Campuson rendezendő, november 4-i konferencia, ahol a helyi önkormányzatok elmúlt 25 évének teljesítményét teszik mérlegre több szempontból is a szakértők. A kommunikáció hadtudományi megközelítésével foglalkozik a Stefánia palotában rendezendő november 11-i esemény, de lesz vallástudományi és irodalomtudományi vonatkozású rendezvénye is az egyetemnek a Magyar Tudomány Ünnepén.

A teljes program itt érhető el:

http://uni-nke.hu/kutatas/magyar-tudomany-napja/magyar-tudomany-unnepe-2015

A társrendezők eseményei között egyetemünk programjai is megtalálhatók az alábbi linken:  

http://mta.hu/tudomanyunnep/a-tarsrendezok-esemenyei-136895

A rendezvénysorozat saját honlapja:

http://mta.hu/tudomanyunnep/

Cimkék: tudomány, 2015

Magyar Tudomány Ünnepe 2015

A magyar tudomány eredményeinek hazai bemutatásában kitüntetett esemény a Magyar Tudomány Ünnepe, a Magyar Tudományos Akadémia által 12 éve minden év novemberében megrendezett országos programsorozat. Az eseményfolyam hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződik, amely közös szempontként érvényesül a rendezvény témaválasztásaiban és előadásaiban.

A 2015. évi Magyar Tudomány Ünnepe A tudományok evolúciója: a valós és virtuális világok címmel a tudományt, mint a jövő  alakításának meghatározó eszközét kívánja bemutatni az érdeklődőknek. A 2015. évi MTÜ rendezvénysorozat kitüntetett célja, hogy rámutasson: a mindennapjainkat megtöltő információáradatban egyre nehezebb eligazodni, és megkülönböztetni a hiteles forrásból származó információkat a megbízhatatlan vélekedésektől, aminek következménye, hogy könnyen összemosódik a valóság és a képzelet által teremtett a világ. Ebben az évben a Magyar Tudomány Ünnepe a tudományt, mint hiteles ismeretszerzést segítő eszköz szerepét hirdeti.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem immáron harmadik alkalommal, szervezett keretek között kíván csatlakozni a rendezvénysorozathoz, így a 2015. november 3. és 30. közötti időszakban az alábbi rendezvényekkel kíván megemlékezni a Magyar Tudomány Ünnepéről.

    • magyar tudomany unnepe logo 710 355 s
Magyar Tudomány Ünnepe 2015
rendezvényei
Dátum Az esemény címe Helyszín
2015. november 3. Értékőrzés az irodalomban NKE Hadtudományi és
Honvédtisztképző Kar
2015. november 4. Önkormányzatiság napjainkban NKE Ludovika Campus
2015. november 5. Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett ünnepi szenátusi ülés NKE Ludovika Campus
2015. november 5. Immunitási tünetek a közhatalom felelőssége körében NKE Ludovika Campus
2015. november 5. Európai válságok – Európai válságkezelés, 2005-2015 Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központ
2015. november 6. A Haza szolgálatában NKE Ludovika Campus
2015. november 9. A magyar közjogi komparatisztika története a polgári korban II. NKE Közigazgatás-tudományi Kar
2015. november 11. Kommunikáció 2015 Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központ
2015. november 11. Vallástudományi magasles – Hoppál Bulcsú könyvének megvitatása NKE Közigazgatás-tudományi Kar
2015. november 16-17. From the Holy Alliance to the European Union (1815-2015): 200 years of European nation-states NKE Ludovika Campus
2015. november 17. Ikertornyok-magyar és török turanizmus NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar
2015. november 18. A rendészeti ágazat doktoranduszainak VII. országos fóruma NKE Rendészettudományi Kar
2015. november 18. A könyvtárak virtuális világa. Hazai eredmények, törekvések a tartalomszolgáltatás, a tudásmegosztás területén NKE Ludovika Campus
2015. november 19. Átfogó Védelmi Index: a honvédelem mérésének lehetséges megoldásai c. tudományos konferencia NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar
2015. november 24. Korrupció elleni küzdelem a rendészet területén NKE Rendészettudományi Kar
2015. november 26. 15. Robothadviselés tudományos konferencia NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar
2015. november 26. Katasztrófavédelem 2015. Tudományos Konferencia NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar
2015. november 26. Magyarország geopolitikai helyzete az éghajlatváltozás és a migráció tükrében NKE Ludovika Campus
2015. november 26. Migráció és rendészet NKE Rendészettudományi Kar
2015. november 27. Demokráciaelméletek NKE Ludovika Campus
Cimkék: tudomány, 2015

Tudomány Kapujában

    • tudomany kapujaban 2015 710 218

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata, a DOSz Hadtudományi és Közigazgatás-tudományi Osztályaival, az Egyetem Szakkollégiumaival és az MHTT Kápolnai Pauer István Ifjúsági Klubjával együttműködésben 2015. október 28-án megrendezi

A tudomány kapujában című Poszterversenyt.

A verseny alapvető célja, hogy lehetőséget teremtsen a tudományos pálya iránt érdeklődő fiatalok számára kutatásaik és eredményeik széles körben történő ismertetésére. Emellett mindazon egyetemi polgár számára teret kívánunk biztosítani egy olyan publikálási formára, amelyben tudományos munkájukat ilyen különleges módon prezentálhatják az érdeklődők felé. A poszterek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán kiállításra kerülnek. A szakmai zsűri által a legmagasabb pontszámmal értékelt poszterek készítői a „Haza szolgálatában” címet viselő interdiszciplináris doktorandusz konferencián bemutathatják a poszterükön összefoglalt kutatásaikat, eredményeiket. A befogadott poszterek egy lektorált, ISBN számmal ellátott kiadványban megjelenésre kerülnek.

Jelentkezés határideje:

2015. október 14. 23:59

A poszterek beküldésének határideje:

2015. október 21. 23:59

A jelentkezést a lent csatolt regisztrációs lap kitöltésével és a 
e-mail címre eljuttatva tudják megtenni.

A poszterek bemutatása és a kiállítás megnyitója:

2015. október 28.

Helyszíne:

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus

Budapest, Ludovika tér 1. II. emelet, Zsibongó


A részletekért tekintse meg csatolt konferencia felhívásunkat. További kérdések esetében érdeklődjön az alábbi e-mail címeken vagy telefonszámon:

Kiss Dávid: kiss.david@uni-nke.hu

Orbók Ákos: orbok.akos@uni-nke.hu

Telefon: 06-1/432-9000/29-348

Cimkék: tudomány, 2015

Bolyai-ösztöndíjas az RTK dékánhelyettese

    • Bolyai-ösztöndíjas az RTK dékánhelyettese

A Rendészettudományi Kar kutatója pályázatával kiérdemelte az idei Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat. Dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, az RTK oktatási dékánhelyettese az állam- és jogtudomány területén végez kiemelkedő tevékenységet. Idén rekordszámú jelentkező volt az ösztöndíj közel két évtizedes történetében.

2015-ben több mint nyolcszáz pályázó közül a legkiválóbb kétszáz, már PhD-fokozattal rendelkező kutató munkáját támogatta a Magyar Tudományos Akadémia. „A Bolyai-nap azért örvendetes esemény, mert megerősíti azt, hogy a magyarországi tudományos életben van utánpótlás, létezik olyan fiatal generáció, amely kiváló teljesítményével kiérdemli az Akadémia támogatását, továbbfejlődésének lehetőségét, ideális esetben pedig az akadémiai doktori címhez való eljutását‟ – mondta a „Bolyai-napon” Lovász László, az MTA elnöke. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának tagjai idén tizennyolcadik alkalommal ítélték oda az ösztöndíjat. A legtöbb pályázatot (57%) az egyetemekről nyújtották be, de sokan (36%) pályáztak az MTA kutatóhálózatából, kutatóhelyeiről is. Legtöbben a matematikai és természettudományok területén végeznek kutatásokat, de jelentős a humán- és társadalomtudományok (33,5%), valamint az élettudományok (32%) területéről pályázok köre is.  A kuratórium tagjai 2001-ben döntöttek arról, hogy a testület emléklapot adományoz azoknak az ösztöndíjasoknak, akik záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kaptak. Közülük a legjobbak MTA Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek. Az idén a kuratórium 162 ösztöndíjas záró kutatói jelentését értékelte. A testület 74 fiatal kutatónak emléklapot, 15-nek pedig plakettet is adományozott.

A Magyar Tudományos Akadémia 1996-ban hozta létre azt a kiszámítható ösztöndíjrendszert, amely a PhD-fokozat megszerzése utáni kutatói pályaszakaszban támogatja a tudományos pálya iránt valóban elkötelezetteket. A legkiválóbbak bármely tudományterületről pályázhatnak a határozott idejű, egy, két vagy három évre szóló, havi bruttó 124 500 forintos ösztöndíjra. A támogatás a teljesítmény-központúság jegyében a fiatal kutatót egy adott kutatási téma feldolgozására és eredményei összefoglalására, közlésére serkenti. Ösztönzi a már jelentősebb eredményeket elérteket a magyarországi kutatások folytatására, valamint az akadémiai doktori értekezés megírására és az MTA doktora tudományos cím megszerzésére.

Forrás: MTA

Cimkék: tudomány, 2015

A magyar rendészettudomány etablációja

Belügyi Szemle

Prof. Dr. Sallai János egyetemi tanár, a Rendészetelméleti Tanszék vezetője a rendészet tudománnyá válásának helyét, idejét kutatja. Megállapította, hogy a hazai és a nemzetközi tudomány képviselőinek a témával kapcsolatos álláspontja között lényeges eltérés van. Ugyanakkor tény, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság 2012-es határozata elismerte tudományágként a rendészettudományt.

„Mindezek ismeretében a rendészettudomány vonatkozásában tett megállapításai illusztrálják a magyar rendészettudomány etablációját, jelenlétének jogosságát a magyar tudományos közéletben”, melyek az alábbi csatolt dokumentumból, a Belügyi Szemle 2015. júniusi számából megismerhetőek.

Cimkék: tudomány, 2015

November havi tudományos rendezvények