Szűkítés



Kiválasztott Címke

workshop

Minden Címke 304


Jelenleg 7 bejegyzés található workshop cimkével

Bemutatták a Jó állam, jó rendőrség speciális jelentést

    •  dsc9291 2
    •  dsc9280 2
  • Előző
  • Következő

A Jó állam, jó rendőrség speciális jelentés szakmai műhelyében bemutatták a legutóbbi jelentés óta a szakértői csoport által végzett munkát – mondta el a szakértők egyike, dr. Vári Vince PhD. A munkacsoportot prof. dr. Sallai János vezeti, és tagja még dr. Tihanyi Miklós PhD, valamint dr. Mátyás Szabolcs PhD.

A rendezvény felvezetőjében dr. habil. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes megköszönte a munkát, és méltatta az eddigi teljesítményt. Dr. Kaiser Tamás, az Államkutatási és Fejlesztési Intézet (ÁKFI) tudományos igazgatója röviden ismertette a speciális jelentés keretében végzett időszakot és a munka főbb állomásait, elismerve a csoport erőfeszítéseit. Tihanyi Miklós a korábbi jelentésben rögzített hatásterületek szerinti indikátorrendszert mutatta be, azokkal a kiegészítésekkel, amelyek az ORFK szakterület-felelőseivel való egyeztetés eredményeként alakultak ki. Vári Vince előadásában Anglia és Wales rendőrségének hatékonyságmérési rendszerét mutatta be, kiemelve és külön hangsúlyozva azokat az indikátorokat, amelyek a társadalmi hatások mérésének megfelelően nem csak a tevékenység-statisztikai adatokat rögzítik, hanem képesek megmutatni a rendőrség közösségi elismertségét és a lakosság részéről a rendőrség felé irányuló elégedettséget és bizalmat helyi viszonylatban és más adatokkal összehasonlítva is. Külön kiemelte azokat az indikátorokat, amelyek az adott rendőri szerv legitim működésének kereteivel függnek össze; a többi között ilyen az állampolgári és a testületi panasztok megoszlása, illetve az rendőrök betegállománnyal kapcsolatos hiányzásainak alakulása hosszabb és rövid időszakra bontva. Mátyás Szabolcs a rendőri munkát befolyásoló bűnözésföldrajzi elemeket tekintette át, kiemelve a településszerkezeti és az agglomerációval összefüggő kérdéseket, amelyek komoly kihatással vannak a rendőri tevékenység megítélésére és lakossági támogatottságára. Az elhangzott előadásokat követően élénk vita bontakozott ki, egyrészt az indikátorokat érintően, másrészt a rendőri munka mérhetőségének általános vonatkozásairól és módszertanáról. Megszólalt dr. Szarvák Tibor, az ÁKFI módszertani irodájának szakértője és dr. Csuhai Sándor is, akik a speciális jelentés mérésügyi és módszertani támogatásában végeztek feladatokat. Javaslatokat fogalmaztak meg a projekt folytatására a bűnügyi fertőzöttség szerint szélsőségesen érintett településeken – számolt be az eseményről Vári Vince. 

Megosztás a Facebook-on


Fókuszban a gyűlölet-bűncselekmények

    • gyulolet bu workshop p5244642
    • gyulolet bu workshop p5244656
    • gyulolet bu workshop p5244632
    • gyulolet bu workshop p5244684
    • gyulolet bu workshop p5244708
    • gyulolet bu workshop p5244722
  • Előző
  • Következő

2017. május 24-én a „Facing all the Facts” projekt keretében gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó workshopot rendeztek az RTK-n. Az egész napos találkozó során a rendőrség (elsősorban az ORFK gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó szakvonal képviselői), az ügyészség, a bíróság, más állami intézmények (Belügyminisztérium, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a civil szervezetek (Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport, Háttér Társaság, TASZ, Tett és Védelem Alapítvány) képviselői tanácskoztak.

A moderátorok – Joanna Perry, a projekt szakmai koordinátora és prof. dr. Kozáry Andrea, a projekt magyar vezetője – irányításával a több mint húsz résztvevő, köztük egy sértett/áldozat a következő kérdéseket tekintette át és vitatta meg:

  • a védett csoportokra, az áldozatokra és a tágabb közösségre milyen hatást gyakorolnak az előítéletes motivációból elkövetett gyűlölet-bűncselekmények;
  • melyek azok a tényezők, melyek aláaknázhatják az adott csoporthoz tartozók rendőrségbe, ügyészségbe, bíróságba vetett bizalmát;
  • a hatóságok mit tesznek azért, hogy növeljék a bizalmat;
  • elősegítheti-e az áldozatok feljelentéstételi hajlandóságát, ha megfelelő tájékoztatást kapnak a jogaikról és az áldozatsegítő szervezetekről;
  • hogyan történik az adatgyűjtés, feldolgozás és nyilvánosságra hozatal, milyen problémák, hiányosságok merülnek fel ezekkel kapcsolatban, és hogyan lehet ezeket kiküszöbölni;
  • milyen konkrét célokat és feladatokat képzelünk el a jövőre nézve.

A résztvevők rávilágítottak arra, hogy a rendelkezésre álló hivatalos bűnügyi statisztikai adatok sajnálatos módon nem fedik a valóságot, nem kellő mélységben mutatják a helyzetet, és gyakran egymásnak is ellentmondanak. Mindenki egyetértett abban, hogy a közös gondolkodás, az együttműködés és a hatékony oktatás, képzés a záloga annak, hogy a gyűlölet-bűncselekmények megfelelő kezelésében és megelőzésében eredményeket tudjunk elérni.

A résztvevők azt hangsúlyozták, hogy nagyon jó kezdeményezésnek tartják a különböző szervezetek közös tanácskozását, és kifejezték azt a reményüket, hogy a jövőben több ilyen rendezvényre kerül sor.

Prof. dr. Kozáry Andrea

Cimkék: workshop, 2017

A nemzetközi szervezetek válságkezelési tapasztalatai

    • kofop nok bodaj 1
    • kofop nok bodaj 2
    • kofop nok bodaj 3
    • kofop nok bodaj 4
    • kofop nok bodaj 5
  • Előző
  • Következő

„Az európai rendőri szervezetek és vezetés-irányítási rendszerük” elnevezésű KÖFOP Kiemelt Egyetemi Kutatóműhely keretein belül megvalósuló, Dr. habil Boda József kutatásvezető által indított „A rendvédelmi szervek szerepvállalása és tapasztalatai a polgári válságkezelésben” című önálló kutatás nemzetközi munkacsoportja első megbeszélését tartotta december 13-14-én a Nemzetközi Oktatási Központban. Az ún. „kick off meeting”-en, azaz a feladatindító tanácskozáson nemzetközi és hazai szakértők vettek részt. Jelen volt az ENSZ UNDPKO képviseletében Julia Mellinghoff New Yorkból, az ENSZ Police Department tanácsadója, számos ENSZ misszió szakértője; valamint Dr. Thorsten Stodiek (Ph.D.) az EBESZ képviseletében Bécsből, aki nemzetközi kutató és a civil válságkezelés tapasztalataival és hatásaival foglalkozott doktori disszertációjában. Megtisztelte részvételével a munkamegbeszélést a svájci Dr. habil Philippe Fluri, a DCAF igazgató-helyettese, a Biztonsági Szektor Reformjának elismert, nemzetközi szakértője. A három nemzetközi kollégán kívül a kutatásvezető a polgári válságkezelés hazai szakértőit is meghívta a munkacsoportba, az ORFK (dr. Igaz Tünde r. alezredes,) a TEK (Dely Péter r. alezredes, Ph.D. hallgató), a ROKK (Kulcsár Attila r. őrnagy, Stelmach László r. őrnagy), a BM (Dr. Tóthi Gábor Ph.D. osztályvezető), a NOK (dr. Magyar István r. alezredes) és az RTK (Dr. Balassa Bence r. őrnagy (Ph.D.) képviseletében.

A feladatindító workshop során Dr. Boda József kutatásvezető, az RTK dékánja, prezentációjában felvázolta a munkacsoport két éves kutatási tervét, az elérni kívánt kimeneti értékeket és célokat. A résztvevők ezt követően tartalmas és szerteágazó megbeszélést folytattak minden résztvevő részletekbe menő hozzászólásával, annak érdekében, hogy kialakíthassák azokat a közös sztenderdeket és azt a szempontrendszert, amelynek szem előtt tartásával az érdemi kutatómunka effektív mederben folyhat.   

Dr. Balassa Bence a honlap olvasói számára elmondta, hogy a résztvevők mindegyike jelentős nemzetközi válságkezelési tapasztalattal rendelkezik, amelyet a kutatás során feltétlenül hasznosítani kívánnak a munkacsoport keretében. A nemzetközi szakértők és a hazai szakemberek is egyetértettek abban, hogy a kutatás célja, amely a nemzetközi szervezetek válságkezelési tapasztalatait és az elmúlt két évtizedben kifejtett hatásait kívánja vizsgálni rendkívül izgalmas és ambiciózus. A kidolgozó munka során mindenképpen ügyelni kell majd a különböző területek (ENSZ, EBESZ, EU, NATO, AU) felelőseinek arra, hogy a részletek és az elérni kívánt célok kellő egyensúlyát megteremtsék. A nemzetközi munkacsoport következő megbeszélése előreláthatólag 2017. március 23-24-én lesz Budapesten. 

Cimkék: KÖFOP, workshop, 2016

Önkormányzati rendészet itthon és külföldön

    • itthon kulfoldon 1
    • itthon kulfoldon 2
    • itthon kulfoldon 3
    • itthon kulfoldon 5
    • itthon kulfoldon 6
    • itthon kulfoldon 4
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéke nemzetközi workshopot rendezett a Ludovikán. A workshop a hazai önkormányzati rendészet aktuális helyzetét, problémáit, valamint a külföldi önkormányzati rendészet egyes modelljeit mutatatta be, egyúttal szakmai konzultációs lehetőséget biztosított a helyi rendészetben érintett önkormányzati rendészetek vezetői számára. A programon több mint hatvan szakember vett részt az ország számos településéről, nagy számban jelentek meg rendőri és önkormányzati rendészeti vezetők, valamint a téma iránt érdeklődő szakemberek.

A workshopot Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy (nyá.), dékán nyitotta meg, aki kiemelte a szakterület jelentőségét és az önkormányzati rendészet képviselőinek a támogatását kérte a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék munkájához és a megkezdett kutatásokhoz.

Dr. Christián László tanszékvezető, a workshop vezetője, moderátora nyitotta meg az előadások sorát, az önkormányzati rendészet múltja, jelene és jövője témában. A történelmi gyökerek mellett bemutatta a rendszerváltás rendészeti aspektusait és rávilágított az önkormányzati rendészet elmúlt szűk három évtizedének jelentős mérföldköveire. A tanszékvezető ismertette a jelenleg folyó önkormányzati rendészeti kutatást és az eddigi eredményekből levonható következtetéseket is.

Budapest kétszintű önkormányzati rendszerével összefüggésben, a jelenlegi szabályozásból fakadó jogalkalmazási nehézségekről beszélt Hermann Gábor, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság igazgatóhelyettese. Egy fővárosi problématérképet vázolt a hallgatóság elé, megoldási javaslatokat is bemutatva. Lelesz György, Debrecen Közterület Felügyelet intézményvezetője előadásában bemutatta Debrecen rendészeti múltját, példákkal illusztrálva, hogy milyen rendészeti tárgyú szabályokat, rendeleteket hoztak Debrecen városában a XVII-XIX. században, majd a hatályos hazai önkormányzati rendészeti jogszabályokból fakadó problémákra mutatott rá.

Dr. Bacsárdi József, PhD hallgató, Bábolna aljegyzője különböző külföldi rendészeti modelleket ismertetett, felvázolta Ausztria, Kanada és Spanyolország helyi és önkormányzati rendészetét. Külföldi önkormányzati rendészeti szerv képviseletében vett részt a workshopon Tóth Sándor, az Észak-Komáromi Önkormányzati Rendőrség parancsnoka, aki Szlovákia és Észak-Komárom önkormányzati rendészetéről tartott előadást.

A rendezvény hozzászólásokkal és konzultációkkal zárult. Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet vezetője, Danielisz Béla, a fővárosi önkormányzat városrendészeti bizottságának volt elnöke, Kardos Pál, a Zuglói Önkormányzati rendészet vezetője, Dr. Fekete Csaba, c. rendőr dandártábornok, a Pest Megyei rendőrfőkapitány rendészeti helyettese is megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel.

„A szakmai fórum sikeres és hasznos volt, hiszen az önkormányzati rendészet egy kevésbé ismert és kutatott terület, ezért a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéken alakuló kutatócsoport igyekszik egy alapkutatás révén ezt a hiányt pótolni” - hangsúlyozta a rendezvényt szervező Christián László r. alezredes, a tanszék vezetője.

Cimkék: workshop, 2016

Gyűlölet-bűncselekmények az Európai Unióban

    • gyulolet buncs 3
    • gyulolet buncs 1
    • gyulolet buncs 5
    • gyulolet buncs 2
    • gyulolet buncs 4
  • Előző
  • Következő

Kétnapos, angol nyelvű projekt-előkészítő workshopot rendezett a Ludovika Campuson, az Orczy Kollégiumban Prof. Dr. Kozáry Andrea egyetemi tanár Gyűlölet-bűncselekmények az Európai Unióban és Magyarországon címmel. A KÖFOP keretében megpályázott tudományos műhely tagjai a pályázatban legfőbb célként egy komplex rendszer kialakítását tűzték ki.

„A rendőri, rendvédelmi együttműködés alapja, hogy megismerjük az Európai Unió tagállamainak felfogását és gyakorlatát, ezért szerveztük a nemzetközi workshopot, hogy a témát minél szélesebb körben fel tudjuk dolgozni” - hangsúlyozta Prof. Dr. Kozáry Andrea.

A rendezvény első napján Prof. Dr. Sallai János tanszékvezető egyetemi tanár megnyitója után a témával foglalkozó neves hazai szakemberek (egyetemi oktatók, rendőrök, tudományos kutatóintézetek és civil szervezetek képviselői) mellett horvát, angol és lengyel előadók beszéltek a témáról. Szó volt a gyűlölet-bűncselekmények megelőzéséről és megakadályozásáról, a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos rendőri eljárásokról. A program zárásaként a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen osztották meg egymással a tapasztalataikat.


A humán hírszerzésről

    • human hirszerzes 1

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszéke „A humán hírszerzés aktuális kérdései” címmel workshopot rendezett az RTK-n, melynek keretében a résztvevők új ismeretekhez juthattak a humán hírszerzés jelenlegi helyzetéről és megújulási lehetőségeiről. 

Cimkék: workshop, 2016

Határokon átnyúló informatikai fejlesztés

    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
  • Előző
  • Következő

„A nemzetközi együttműködés meghatározó eleme az egyetemi minőségnek”- hangsúlyozta Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese a Ludovikán megrendezett nemzetközi DESTRIERO workshopon, ahol felvázolta a nemzetközi pályázati lehetőségek szerepét az NKE tudományos tevékenységében. A rendezvény fő témájául egy olyan új generációs helyzetértékelő és döntéstámogató eszköz létrehozására irányuló kutatás szolgált, amely a katasztrófák következményeinek felszámolásában, az infrastruktúra gyors és költséghatékony helyreállításában és a szükséges mentesítésben nyújt majd segítséget.

Prof. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a workshop levezető elnöke szerint a program egy olyan gyakorlati alkalmazást hív életre, amelyre nagy szükség mutatkozik, ugyanis az együttműködés a tudományterületek között nem kapott elég figyelmet az utóbbi időben. Az NKE Fenntartói Testület tagja kiemelte, hogy a program érinti az informatikát, a rendészettudományt, a hadtudományt, a közigazgatás-tudományt, az államtudományt és a társadalomtudományokat. Negyvenöt évet felölelő belügyminisztériumi tapasztalatai alapján megállapította, hogy azok a projektjek voltak igazán sikeresek, amelyekben az eljárásrendek, módszerek megismerése következményeként a magyar szabályozás nemzetközivé válhatott. Janza Frigyes  beszélt az április közepén esedékes  közös közszolgálati gyakorlatról is, amelynek során katasztrófahelyzetek modellezésében működnek közre az egyetem négy karának oktatói és hallgatói.

Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok az egyetem életében meghatározó jelentőségű fejlesztési dokumentumokat mutatta be előadásában. Az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy az Intézményfejlesztési Terv jelöli ki az egyetem fejlődési irányát. „Az együttműködés egyetemként minden dolgozó és hallgató fejlesztési javaslatát figyelembe vesszük”- hangsúlyozta. Hozzátette: „a mai világban hibás döntés bezárkózni a felsőoktatási térbe és csak a saját diszciplínákat kutatni. A színvonalas oktatás egyik fokmérője az új kutatási eredmények megjelenítése a tananyagokban és a katedrán. Az NKE vezetése a kezdetektől keresi a nemzetközi együttműködési lehetőségeket, ugyanis a nemzetközi jelleg lételeme az egyetemi minőségnek.” A kutatásfejlesztési elképzelésekről elmondta, hogy több lépcsős szűrőn mennek keresztül, az új minőségbiztosítási rendszer alkalmas lesz arra, hogy az egyetem számára oktatási szempontból is értékes kutatások forráshoz jussanak. Az együttműködés egyetemének nevezte az NKE-t, számos olyan kutatási területről számolt be, melyet az egyetem kutatói nem tudnak önállóan végezni és olyanokról is, amelyek minden hivatásrendet érintenek: kibervédelem, migráció, katasztrófák elleni védekezés.

A DESTRIERO projektet és rendszert a Lengyelországból érkező Łukasz Szklarski és Elena Francioni mutatták be. Mindketten hangsúlyozták, hogy az NKE által nyújtott szaktudásra nagy szükségük van, ezért a kutatási projektbe NKE-s szakértők delegálását kérték. Elsőként a Rendőrség Tudományos Tanácsa kapott meghívást a DESTRIERO nevű Európai Uniós pályázati konzorciumtól, akik a Horizont 2020 Európai Uniós kutatás-fejlesztési projekthez kerestek külsős rendvédelmi partnereket és felkérték a Magyar Rendőrség szakembereit résztvevőnek, hogy rendvédelmi szempontból teszteljék és értékeljék a kifejlesztett rendszert, a kidolgozott megoldásokat.

Az új generációs helyzetértékelő és döntéstámogató eszköz egy könnyen kezelhető számítástechnikai felületen keresztül tenné lehetővé a résztvevő állami szervek és civil szervezetek számára, hogy tevékenységüket összehangolják, a tervezett tevékenységük tartalmáról, helyéről és idejéről egymást tájékoztassák, a rendelkezésükre álló információt a többi együttműködővel gyorsan megoszthassák, így az erőforrások hatékony felhasználásában nyújt majd nagy segítséget.

A DESTRIERO projektben és más pályázatokban részvétel tapasztalatairól dr. jur. Székely Zoltán r. őrnagy, a Rendészettudományi Kar tanársegédje számolt be. Előadást tartott még Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető, BM OKF KI Koordinációs Főosztály vezetője, a BM OKF Tudományos Tanácsának alelnöke, Dr. Szele Tamás r. alezredes, ORFK Gazdasági Főigazgatóság Európai Támogatások Osztály osztályvezetője és Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának (RTT) elnöke.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Cimkék: workshop, 2016