• bba logo

A BBA 2.42 projekt bemutatása

Sikeres BBA 2.4.2 pályázatot követően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatási szerződést kötött Magyarország Belügyminisztériumával (TH), melyben vállalta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszéke (NKE) a kiskorúak jogellenes külföldre vitelének megakadályozásához szükséges ismereteket kutatás révén összesíti, abból a külső határon szolgálatot teljesítő határrendészek feladatainak megfelelő tananyagot készít és azt külön szervezett képzés keretében oktassa.

A határellenőrzési feladatokat ellátó állomány felkészültségén nem kevesebb múlik, mint az Európai Unió biztonsága, amely hatással van a belső biztonságának alakulására is. A végrehajtó állomány ismereteinek bővítését, naprakészen tartását nem elég a jártasság vagy készség szintjén tartani, hanem képesség szintjére kell emelni. Ehhez elengedhetetlen az állomány komplex módon történő felkészítése, amelynek része a kiskorúak ellenőrzési metodikájának pontos definiálása és az állomány olyan irányú felkészítése, amelynek segítségével képessé válnak a gyerekkereskedelem „felismerési jegyeinek” megállapítására, s a cselekmény felderítésére és megakadályozására. Ezen komplex megközelítésű felkészítés összhangban van az Európai Unió által a 2014-202. közötti programozási időszakban létrehozott Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó hétéves szakpolitikai stratégiával, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határrendészeti szakmai stratégiájával (2012-2017), valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határrendészeti szolgálati ág szakmai képzési és karrierrendszerének koncepciójával.

A projekt az ellenőrzés folyamatába épített, gyanúokok megállapításának elősegítését kívánja biztosítani, de nem csak a szabad mozgás közösségi jogával rendelkező személyek esetében, hanem a harmadik országok állampolgárai vonatkozásában is, mivel rájuk vonatkozóan a biometrikus azonosítók alkalmazása nem is kötelező az úti okmányokban, de ők is ki vannak téve annak, hogy a gyerekkereskedelem áldozatává váljanak.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendelkezik a tervezett tevékenység végrehajtására vonatkozó jogszabályi felhatalmazással.

A tagállamok által alkalmazott gyakorlati eljárásrendek megismerésével, a végrehajtó állomány gyakorlati tapasztalatainak összegyűjtésével, a vonatkozó szabályzók elemzésével és értékelésével, a hiányosságok megállapításával egy olyan átfogó helyzetelemzés készítése, amely tartalmazza a helyzetre vonatkozó SWOT analízist és a problémafát, amelyek segítségével lehetőség nyílik a szükséges képzési irányvonalak és azok tartalmi elemeinek meghatározására, valamint a legjobb gyakorlati eljárási mechanizmusok meghatározására és követendő példakénti ajánlására.

A projekt eredményeként elkészített oktatási anyag hosszú távon biztosítja a Schengeni határ-ellenőrzési kódex említett követelményének oktatásban történő érvényesülését, illetve rövid távon a végrehajtó állomány mentori rendszerben történő felkészítése révén is kifejti képességnövelő hatását.

A projekt konkrét célja annak kutatása és feltárása, hogy jogszabályi szinten milyen rendelkezések vonatkoznak a kiskorúak határforgalom-ellenőrzésére (igazoltatására), ezen előírások gyakorlati alkalmazása hogyan valósul meg, milyenek az  eljárásrendek a hazai és nemzetközi (schengeni tagállamok) vonatkozásában, figyelemmel az átkelőhely típusokra is. Cél annak feltárása, hogy a szelektív és differenciált határforgalom-ellenőrzés során milyen gyakorlati eljárásrendnek van létjogosultsága, amely garantálni képes a tömegellenőrzés során kiskorúak sérelmére elkövetett gyerekkereskedelem/emberkereskedelem biztonságos kiszűrését és megakadályozni áldozattá válásukat.

A kutatás, interjúk, jelenlegi gyakorlatok elemzésének-értékelésének, analizálásának és szintetizálásának eredményeként egy olyan oktatási anyag készítése a cél, amely egy átfogó megközelítésű képzési csomagot biztosít határrendész szakemberek számára, melynek segítségével könnyebben észlelhetik az emberkereskedelem kiskorú áldozatait vagy a szülő felügyelet esetleges korlátozásának megszegésével külföldre/külföldről csempészni kívánt kiskorú személyeket. Gyakorlati példák és esettanulmányok révén elősegíti egy olyan határrendészeti intézkedési kultúra és legjobb gyakorlat meghonosítását, amely maximális védelmet nyújt a kiskorú áldozatoknak egyben elősegíti az elkövető felelősségre vonását.

Ezen túlmenően a kutatás és oktatási anyag fejlesztése mellett súlyponti kérdés annak kutatása, feltárása, s ajánlás megfogalmazása, hogy milyen eljárásmódokat lehet és kell kialakítani ahhoz, hogy a 12 év alatti gyerekek biomertikus adatok alapján történő azonosítása és egyben a szülővel történő kapcsolat megállapíthatósága milyen módon biztosítható. A projekt eredményeként javaslatot kell tenni arra, hogy a tagállamoknak milyen okmánykiállítási eljárást kellene egységesen alkalmazniuk, amelynek során - a biometrikus adat rögzítésére, a meghatározott alsó korhatárt be nem töltött gyerekek esetén - a gyerek és a szülő közötti közvetlen kapcsolat megállapítható, van-e esetleg létjogosultsága annak, hogy csak a szülő okmányában lehessen rögzíteni a gyerek/gyerekek adatait, és az utazás elsődlegesen csak a szülővel történhessen. Amennyiben nem a szülővel együtt utazik a gyerek, akkor szintén biometrikus adatok alapján legyen igazolható a kapcsolat a szülő és a gyerek felügyeletét ellátó személy között, valamint megállapítható, hogy a szülő engedélyével történik az utazás. Ennek a kapcsolatnak a megállapítására külön adatbázis is szolgálhat, ahol meghatározott eljárásrend alapján összekapcsolásra és az utazás időtartamára tárolásra kerül a szülő és a kísérő biometrikus azonosítója, például az ujjnyomata. Ennek a kapcsolatnak a megállapíthatóságát az ellenőrző hatóságok számára biztosítani kell.  A projekt célja, vizsgálja egy ilyen okmánykiállítási mechanizmus, vagy adatbázis létjogosultságát, amely javaslat Magyarországon már tudományos problémaként felvetődött.

Egy átfogó kutatást eredményeként olyan oktatási anyag elkészítése és széles körű publikálása, melynek segítségével:

a.            a jelenleginél jobban felismerhetővé válnak az emberkereskedelem elkövetői által jogellenesen külföldre vinni vagy onnan behozni próbált kiskorúak;

b.            az áldozatazonosítás megkönnyítése érdekében gyakorlati példákkal, esettanulmányokkal hatékonyabban átadható a legjobb gyakorlat;

c.            a határon átnyúló rendőri együttműködés körébe tartozó, valamint a polgári jog családjogi fejezete alapján alkalmazható rendőri intézkedések jogi hátterének ismertetése révén törvényes és megfelelő eszközök állnak rendelkezésre a rendőrök számára a kiskorúak sérelmére elkövetett emberkereskedelem elleni hatékonyabb küzdelemhez;

d.            gyermekvédelmi szakemberek és pszichológusok bevonásával közös szakmai továbbképzés tartásával az emberkereskedelem áldozatává vált kiskorúakkal kapcsolatban foganatosított rendőri intézkedések hatékonyabbá válnak, a gyermek integritásának tiszteletben tartása és megóvása mellett;

e.            a kapcsolódó szakmai továbbképzés akkreditálható lesz a Belügyminisztérium továbbképzési rendszerébe, hogy a részt vevő kollégák számára beleszámítson a kötelező éves megszerzendő kreditekbe;

f.             a kutatás eredményként készített oktatási anyag alapján szabadon választható kurzus indítására lesz lehetőség a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszék gondozásában;

g.            megteremti a lehetőségét a képzés későbbi, közszolgálati továbbképzésbe (a KÖFOP program keretében) történő transzferjének, hogy a teljes közigazgatás képes integrált módon fellépni e jelenség ellen.

A kutatás eredményeként egy új okmány kiállítási javaslat megfogalmazása, vagy egy új, célorientált biometrikus adatokat tartalmazó adatbázis kialakítási javaslata a biztonság fokozását szolgálhatja, illetve a határforgalom-ellenőrzése során az ellenőrző személy negatív hatású szubjektív ellenőrzési tényezőit csökkentheti, szüntetheti meg.

A tervezett képzések végrehajtásával a végrehajtó állomány birtokába kerül azon ismereteknek, amely hozzásegíti őket a kiskorúak ellenőrzéséhez és a kiskorúak sérelmére elkövetett emberkereskedelem felismeréséhez.

A projekt megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket tervezzük:

1.            nyitókonferencia a probléma bemutatására - kettős célú rendezvény, egyrészt a figyelem felkeltésével törekszik a képzés kihasználtságának maximalizálására, másrészt lehetőséget nyújt a felhasználói igények megismerésére;

2.            belföldi tanulmányutak határrendészeti kirendeltségekre, magyar-horvát határszakaszon határszakasszal rendelkező rendőrkapitányságokra, különböző viszonylatokban és átkelőhelytípusokon - a 2015 novemberében életbe lépő új Határforgalom-ellenőrzési Szabályzat kifejezett rendelkezéseket tartalmaz azokra az esetekre, amikor kiskorú érintett a határátlépésben, a tanulmányutak során azt vizsgáljuk, az új technológia milyen módon érvényesül és milyen módon lehet a képzés révén tovább fokozni annak hatékonyságát;

3.            külföldi tanulmányút az Interpolhoz, az Europolhoz és a les Terre des Hommes civil szervezethez - ezen külföldi székhelyű szervezetek élen járnak a kiskorúak elleni jogellenes cselekmények elleni küzdelemben, ugyanakkor külön-külön megközelítést képviselnek, jellegükből adódóan (nemzetközi szervezet, uniós ügynökség és civil szervezet);

4.            tematikus workshop szervezése - a workshop során az elméleti és a gyakorlati szakemberek inputot adnak a képzés anyagának tökéletesítéséhez, kialakítunk egy közös koncepciót a legjobb gyakorlatra vonatkozóan;

5.            tananyagfejlesztés (hagyományos és e-learning) - a tananyagfejlesztés során hagyományos és e-learning (Moodle) oktatási anyagok készülnek melyet a kutatási eredmények workshop által validált megállapításaira építenek;

6.            kísérleti (pilot) képzés - a kísérleti képzést 40 fős csoportnak tartjuk (a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vagy Szeged Határrendészeti Oktatóbázison), amely tagjai a szakterületben járatosak, így lehetőség nyílik a tananyag tesztelésére, az esetleges hiányosságok feltárására;

7.            zárókonferencia, ahol a tananyagot nyilvános vitára bocsátjuk - a zárókonferencián plenáris módon biztosítunk lehetőséget a tananyag véleményezésére, ez elsősorban a szakmaiságot, másodsorban a tudományos színvonalat, harmadsorban pedig a képzés iránti figyelem felkeltését szolgálja;

8.            tananyag véglegesítése - a kísérleti képzés és a zárókonferencia révén széles körben véleményezett kísérleti tananyagot felülvizsgáljuk és a két rendezvény során kialakult többségi szakmai álláspont szerint véglegesítjük;

9.            5 alkalommal 40 órás képzés tartása (a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vagy Szeged Határrendészeti Oktatóbázison)a határforgalmi területen dolgozó, a minél nagyobb területi lefedettség elve alapján a határrendész multiplikátor állományból kijelölt szakemberek, alkalmanként 40 fő részére - a projekt fő tevékenysége, itt történik a határrendész kollégák közül azoknak a szakembereknek a továbbképzése akik az ismereteket nem csak alkalmazni, de társaiknak átadni is képesek (multiplikátorok);

10.          képzés akkreditálása a belügyi továbbképzési rendszerbe - a sikeres első képzés után lehetőséget keresünk arra, hogy a képzés bekerüljön a rendőrség továbbképzési rendszerébe, így minél szélesebb körben elérhető legyen illetve evidens módon honorálja a részvételt az arra vállalkozóknak

11.          tananyag és konferenciakötet megjelentetése - Mivel a határrendészeti tevékenységek során nem minden esetben állnak informatikai eszközök rendelkezésre, szükséges a tananyagnak papír alapú kiadása is, mely jegyzet formáját ölti. A konferenciák eredményeinek minél szélesebb körű ismertetésének érdekében azokat tanulmány formájában megjelentetésre benyújtjuk a legnívósabb, határrendészeti témákkal is foglalkozó tudományos folyóiratoknak.

A képzés tervezett, továbbképzési rendszerbe történő akkreditációja megteremti a további képzések lehetőségét, ahol már a különböző távoktatási, elsősorban e-learning technológiákat is alkalmazni kívánjuk. Ezeknek köszönhetően a határrendész szakemberek a projekt keretében kiképzett multiplikátorok segítségével vagy önállóan képesek az adott képzést elvégezni, melyért megkapják az akkreditáció során meghatározott kreditértéket.

Másik tervezett fenntartási intézkedés a képzésnek az NKE RTK keretein belül történő tantárgyiasítása, amely lehetővé teszi az intézmény hallgatóinak is a képzés megismerését és a tananyag elsajátítását.

Harmadik tervezett fenntartási intézkedés a képzés anyagának KÖFOP keretében történő továbbfejlesztése a közszolgálati dolgozók általános továbbképzése irányába, amely reményeink szerint képes lesz szélesíteni az emberkereskedelem elleni közszolgálati összefogást.

    • bba logo