Gyertyagyújtással és néma főhajtással emlékeztek 1956 áldozataira a Rendészettudományi Kar (RTK) ünnepségén. Az ünnep alkalmából a kar több munkatársa és számos hallgató is elismerést vehetett át dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagytól, az RTK dékánjától. Az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett megemlékezést megtisztelte jelenlétével dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes is.
Prof. dr. Kozáry Andrea, a Rendészetelméleti és -történeti Tanszék egyetemi tanára ünnepi beszédében felidézte a forradalom előzményeit, az októberi napok eseményeit, majd így folytatta: „az 56-os forradalom meghatározó tradíciója a szabadságjogok teljességén alapuló többpárt-rendszerű demokrácia, a parlamentarizmus igenlése. Ez a hagyomány a népképviseleti demokrácián kívül evidens módon magába foglalta a szuverenitást, az önkormányzatiságot, az emberi szabadságjogokat és a diktatúra minden formájának tagadását. Úgy gondolom, 1956-ban a nép ugyan spontán módon, de nem véletlenül választotta a legszebb republikánus szimbólumot, a koronátlan kiscímert, melyet ekkor általánosan Kossuth-címerként emlegettek, a forradalom jelképévé. 1956 októberében a felkelők kivágták a nemzeti trikolórból a rákosista címert, és a lyukas piros-fehér-zöld zászló vált a nemzeti forradalom szimbólumává”. A 19–20. századi magyar történelem a demokráciáért folytatott állandó küzdelem volt, „mely küzdelem mindig és véresen elbukott: 1848/49-ben, 1918/19-ben, 1944-ben, 1948-ban és persze 1956-ban. Mindannyiszor kivégzőosztagok és akasztófák álltak a kísérlet végén. Sohasem belülről omlott össze, mindig idegen hatalmak döntötték meg. Némi sikert csak akkor adott történelmünk, amikor okos kompromisszumra mód nyílott: 1867-ben, 1918-ban, majd 1945-ben” – adott összegzést Kozáry Andrea. Végül 1956 örökségéről szólva azt mondta: „megkockáztatható az az állítás, hogy 1989. október 23-a az 56-os örökség beteljesítése volt: egy olyan harc végállomása, amelyben a magyar forradalom szolgáltatta a történelmi példát”.
A Szent György Szakkollégium ünnepi megemlékezése keretében Kóris Márta másodéves gazdaságvédelmi nyomozó szakirányos hallgató Kopácsi Sándor, az 1956-os forradalom idején Budapest rendőr-főkapitánya visszaemlékezéseiből idézett részleteket.
Az elismerések átadása előtt bejelentették, hogy dr. habil. Varga János ny. hőr. ezredesnek eddigi pályafutása és teljesítménye elismeréséül dr. Pintér Sándor belügyminiszter A köz szolgálatáért érdemjel kitüntető cím arany fokozatát adományozta, továbbá Bakonyi Mária tanulmányi referens részére Papp Károly r. altábornagy, országos rendőr-főkapitány eddig végzett kiemelkedő munkája elismeréseként tárgyjutalmat adományozott.
A Rendészettudományi Kar dékánja dr. Juhász Zoltán r. ezredest 40 éves szolgálatáért jubileumi jutalomban részesítette, Gerencsér Gabriella egészségügyi asszisztensnek 50., dr. Szendi Antal püőr. ezredesnek pedig 55. születésnapja alkalmából emléklapot adott át, továbbá Albisi-Pánczél Mátyás r. törzszászlóst megbízta a II. évfolyamon évfolyamparancsnoki teendők ellátásával. Az RTK munkatársai közül a rendészeti alapfelkészítés intenzív szakaszában végzett kiemelkedő parancsnoki tevékenységéért, illetve kiemelkedő parancsnoki munkájáért dékáni dicsérő oklevelet kapott Cserhalmi Pár r. őrnagy, Bánházi György r. főtörzsőrmester, Albisi-Pánczél Mátyás r. törzszászlós, Erdős Ágnes r. őrnagy, Oláh Attila r. hadnagy, dr. Gáspár Miklós c. r. alezredes, dr. Pálinkás András püőr. alezredes, Erdős Ákos püőr. százados, Gálik Gábor r. főtörzsőrmester. Boda József számos hallgatót is dicséretben részesített, a többi között a rendészeti alapfelkészítés intenzív szakaszában végzett kiemelkedő parancsnoki tevékenységért, illetve kimagasló egészségügyi ellátásért, továbbá kiemelkedő közösségi munkáért, valamint közterületen való elsősegélynyújtásért.
Szöveg: Suba László
