A bűnözés ma már nem ugyanaz, mint ami ötven éve volt

A modernkori bűnözésről, bűnmegelőzésről, valamint a terrorizmus elleni védekezésről rendeztek tudományos és szakmai konferenciát november 9-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvény valamennyi előadója hangsúlyozta, hogy a bűnözés elleni harc új megközelítést és új eszközöket követel a bűnüldözőktől.

A konferencia védnöke, dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar (RTK) dékánja nevében dr. habil. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes köszöntötte a résztvevőket. A magyar tudomány ünnepének idei mottójára, az emberközpontú tudományra utalva dr. Udvardy György pécsi megyéspüspököt idézve azt mondta: „minden tudományos tevékenységnek, kutatásnak, legyen ez orvostudomány, filozófia, neveléstudomány, vagy rendvédelem, szüksége van egy antropológiai alapvetésre; egy meggyőződésre, bizonyosságra arról, hogy mit gondol az emberről”.

A konferencia levezető elnöke, prof. dr. Blaskó Béla r. vezérőrnagy, egyetemi tanár elsőként a konferenciát szervező Bűnügyi Tudományok Intézete vezetőjének, dr. habil. Barabás Andrea Tünde egyetemi docensnek adott szót, aki úgy fogalmazott, hogy a média által bemutatott újnak tűnő borzalmas bűnök valójában nem újak, csupán olyan új körülmények közepette látjuk ezeket, mint az információs robbanás, az online tér, a tömegpusztító fegyverek elérhetősége, a média növekvő szerepe. „A bűnözés ma már nem ugyanaz, mint ami ötven éve volt” – mondta az intézetvezető, aki a lehetséges válaszok között kiemelte a lakosság felvilágosításának, a média „használatának” szükséges voltát. 

A terrorizmus jogalkotási és jogalkalmazási kérdéseiről szólva dr. habil. Polt Péter legfőbb ügyész, tanszékvezető egyetemi docens azt mondta, hogy 2001. szeptember 11-e óta új kérdésekre új válaszokat kell adnunk, de egyelőre az előbbiek vannak többségben, ezért fontos, hogy a megfelelő kérdéseket tegyük föl. A terrorizmus új arcot öltött, minőségi változáson ment át: már nem igényli több személy összehangolt együttműködését, nincs szüksége lőfegyverre sem. Az ellene való fellépéshez interdiszciplináris megközelítés szükséges, ugyanakkor elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés – fogalmazott a legfőbb ügyész.  Polt Péter szólt az Európai Unió hatpontos cselekvési tervéről is, amelynek általános célja a nyilvános terek védelme, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nemzetközi összefogás mellett maguknak a tagállamoknak is képesnek kell lenniük önmaguk védelmére.

A bűnözés ábrázolásának torzulásairól beszélt dr. Németh Zsolt PhD egyetemi docens. Mint mondta, Magyarországon jobb a közbiztonság, mint például Németországban – a németek mégis kevésbé félnek attól, hogy bűncselekmény áldozatává válhatnak. A bűnözéstől való félelem tehát nem a közbiztonság valós helyzetét képezi le, hanem jelzi a többi között a rendőrségbe vetett bizalom mértékét is. A torzítás, amiben a rendőrség és a tömegtájékoztatás is részt vesz, annak sugalmazása, hogy a bűnözés elsősorban erőszakos cselekményeket jelent, a bűnözők rossz emberek, és a bűnözésért a rendőrség felelős. Németh Zsolt szerint a rendőrség magára is veszi ezt a felelősséget, azt mondja, hogy ő biztonságot garantál a polgároknak. Ugyanakkor John Lee kriminológus szerint a bűnözés egy természetes, szabályozandó jelenség, amit kezelhető mértékűre kell leszorítani – mondta a docens. Végül kifejtette, hogy a rendőrségnek a bűnözéstől való félelem csökkentése érdekében le kellene vonnia és a bűnmegelőzés céljából az állampolgárokkal meg kellene osztania a bűncselekmények tanulságait. Mint Németh Zsolt fogalmazott, a körzeti megbízottak állandó, folyamatos jelenléte körzetük lakosai között a bűnözési félelem oldásának egyik hatékony módja lehetne.

Prof. dr. Fantoly Zsanett tanszékvezető egyetemi tanár a műszeres vallomásellenőrzés új eszközéről, az agyi ujjnyomatról (brain fingerprinting) elmondta, hogy az a terrorizmus megelőzésének egyik új eszköze, az Egyesült Államokban már alkalmazzák, s remélhetőleg néhány éven belül Magyarországon is használható lesz. A módszer alapja, hogy az emberi agy elraktározza az emlékképeket, közülük a fokozott stresszel járókat mélyebben. A vizsgálat során az agyhullámok válaszait mérik egy, a monitoron felmutatott képre vagy szóra, amiből következtetéseket lehet levonni arra nézve, hogy az érintett információ tárolva van-e a vizsgált személy agyában vagy sem.

A terrorcselekmény büntetőjogi fogalmának dogmatikai kérdéseit feszegette dr. Madai Sándor PhD egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Büntetőjogi Tanszékének vezetője, majd dr. Büki János nb. ezredes, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ szolgálatvezetője a terrorizmus megelőzésének új feladatairól beszélt.  A modernkori terrorizmus elleni fellépés jelentette kihívásokról szólva dr. Kasznár Attila nb. őrnagy, egyetemi adjunktus, az NKE Nemzetbiztonsági Intézete Terrorelhárítási Tanszékének vezetője azt mondta: nem a terroristák célja, hanem az elkövetési mód és az eszközrendszer változik. Új törekvés a terroristák részéről a lehető legnagyobb rombolás és az, hogy cselekményük a lehető legtöbb áldozatot követelje. Ezért – hangsúlyozta a többi között Kasznár Attila – egyre fontosabbá válik a biztonságtudatos gondolkodás.  A tömeg elleni terrortámadások tapasztalatairól és megelőzésük lehetőségeiről beszélt Less Ferenc r. alezredes, a rendőrség Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központjának vezetője, majd dr. Budaházi Árpád PhD r. őrnagy, adjunktus a poligráf alkalmazásának gyakorlati kérdéseiről tartott előadást. Mint mondta, e módszert nem csupán  a modern kori bűnüldözésben, hanem a humán kockázatelemzésben is használják.

A közösségi rendőr szerepváltozásairól adott nemzetközi kitekintést dr. Berei Róbert r. őrnagy, tanár, hangsúlyozva, hogy a polgárokkal rendszeresen közvetlenül kommunikáló közösségi rendőr hatékonyan jelezheti illetékes munkatársainak egyes személyek radikalizálódását.  A rendőrség hatékonyságmérésének indikátorairól szólva dr. Vári Vince PhD r. őrnagy, tanársegéd azt mondta, hogy a rendőrség megítélését alapvetően mennyiségi alapon határozzák meg külföldön is. Ugyanakkor, mint fogalmazott, a kutatások szerint az indikátorok között rendkívül fontos például az eljárás igazságossága, a látható rendőri jelenlét, az emberséges rendőrségi eljárás. Konform felhasználók a cybertérben című előadásában Kiss Tibor r. őrnagy, tanársegéd arról beszélt, hogy mennyire befolyásolja tetteinket az online színtér anonimitása. A kábítószer-kriminalitás legújabb jelenségeiről szólva dr. Sivadó Máté PhD r. őrnagy, tanársegéd azt mondta, hogy az értéktőzsdéken jelenlévő pénz mintegy öt százaléka a nemzetközi kutatások szerint kábítószer-kereskedelemből származik. A tanársegéd kiemelte, hogy az új pszichoaktív szerek megjelenése a fogyasztók körében egyre olcsóbban egyre gyorsabb egészségügyi károsodást okoz.  Dr. Schubauer László mesteroktató a pénzmosás szabályozásának szigorításáról mint a terrorizmus elleni harc eszközéről beszélt, dr. Amberg Erzsébet r. őrnagy, tanársegéd pedig a terrorizmus büntetőpolitikai kihívásait vette sorra.

 

Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes



Betöltés...