NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR

Fókuszban a rendőri jövőkutatás

A rendőri jövőkutatás aktuális kérdései - várható tendenciák címmel rendeztek nemzetközi tudományos-szakmai konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen november 14-én. Az előadók a technológiai fejlődés mellett a világban zajló társadalmi folyamatok hatásaival is kiemelten foglalkoztak.

A konferencia fővédnökei, dr. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, a Belügyi Tudományos Tanács elnöke és prof. dr. Patyi András, a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora nevében dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének tagja köszöntötte a résztvevőket. A vezérőrnagy a tízéves időszakra prognosztizáló brit rendészeti stratégiáról elmondta, hogy az a rendőrség és közösség közötti szoros együttműködést tekinti a legfontosabb feladatnak. A legitim erőszak a rendvédelmi szervek sajátja, de a biztonság garantálása nemcsak e szervek feladata, tehát a közösséggel, a társadalommal való együttműködésre ezért is hangsúlyt kell fektetni – mondta Janza Frigyes. Mint fogalmazott, az új nyilvánosság, az internet kiváló eszköz a kapcsolatteremtésre, az ebben rejlő lehetőségeket a rendőrségnek is ki kell használnia.  A biztonságot fenyegető új jelenségekkel először a rendőr találkozik, ezeket sokszor jogszabályi felhatalmazás nélkül kellene hatékonyan kezelnie, ezért kell a rendőrnek felkészültnek lenni – zárta köszöntőjét a vezérőrnagy.

Prof. dr. Simai Mihály, az MTA rendes tagja, a Magyar ENSZ Társaság elnöke azt mondta, a történelemben nagyon ritka, hogy olyan jelentős változások, mint amilyeneket napjainkban élünk át, ilyen rövid idő alatt menjenek végbe. A professzor szerint a 20. század utolsó harmadában kezdődött és még 30–50 évig tartó globális transzformációk egybeesnek: ezek a demográfiai polarizáció, az új hatalmi és gazdasági növekedés, valamint az átmenet a tudásalapú gazdaságba és társadalomba. A népességnövekedés világméretekben lassul ugyan, de ennek 95%-a a fejletlen világban koncentrálódik; az új hatalmi törekvések pedig szétfeszítik a II. világháború után kialakult nemzetközi rendszert.

A rendőri jövőkutatás aktuális kérdéseiről szólva dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja a rendőrök előtt álló kihívásokat vette sorra. Mint mondta, az információs társadalom térnyerése generációs különbséget szül a rendőrök között, új módszerekre és időtálló alapképzési ismeretekre van szükség, valamint megjelent az új típusú bűnözés, erre válaszul új típusú bűnüldözés kell. A dékán említést tett azokról a fórumokról, amelyek rendőri jövőkutatással foglalkoznak: az 1991-ben az Egyesült Államokban alakult Rendőri Jövőkutatók Nemzetközi Társaságáról, a közösségi rendőri munka jövőjéről szóló idei európai uniós konferenciáról, valamint a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) kutatási projektjeiről. Boda József idézte Marc Goodman FBI-ügynököt, aki szerint a 21. század bűnözői gyakrabban és kifinomultabban használják az informatikában rejlő lehetőségeket, mint a rendvédelmi szervek. Öszegzésében a vezérőrnagy azt mondta, hogy napjaink gyorsan változó körülményei közül, amit lehet, fel kell használni előnyként, ilyenek például a technikai újdonságok.

Prof. dr. Nógrádi György egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Vállalkozásfejlesztési Intézete Védelem- és Biztonságpolitikai Kutatóközpontjának vezetője a többi között a világ mai három globális szereplőjének (az Egyesült Államoknak, Kínának és Oroszországnak) a hatalmi törekvéseit és rendelkezésre álló eszközrendszerüket elemezte. Az Iszlám Államról szólva azt mondta, hogy a terrorszervezet az egyik célját, a kalifátus létrehozását nem érte el, ugyanakkor a másik cél sajnos megvalósult: eszmerendszere elterjedt a világban. 

Nem az osztogató kormány a jó kormánymondta prof. dr. Kovács Árpád PhD, a Költségvetési Tanács elnöke. A jó kormányzás sajátja sokkal inkább egy stabil pénzügyi-gazdasági háttér megteremtése és fenntartása, ami feltétele a társadalmi biztonságnak. Prof. dr. Besenyei Lajos rector emeritus, az MTA IX. Osztálya Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának társelnöke elmondta, hogy a jövőkutatás hatékonyságát két tényező határozza meg: a tudomány aktuális fejlettsége és a változások gyorsasága. Napjaink tempóját Marx György szavaival érzékeltette: egy mai ember annyi változást ér meg élete folyamán, amennyit az ókori Mezopotámiában csak száz egymást váltó generáció tapasztalhatott. Mint fogalmazott, ma a döntésekre egyre kevesebb idő van, az információ nagyon hamar elévül. A bűnügyi előrejelzések tárgyának nem csupán az adott jelenséget, hanem az azt befolyásoló körülményeket kell tekinteni. Az 5G hálózati rendszerekről beszélt prof. dr. Pap László, az MTA rendes tagja,  a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa. Elmondta, hogy az ötödik generációs technológia most van a szabványosítás időszakában; várhatóan 2020 után fog elterjedni. Előnye, hogy nagyobb sebességű adatátvitelre képes, mint a mai technológiák és rövidebb a válaszideje is (ez utóbbi például mozgó eszközök irányítása esetében lényeges). 

A prof. dr. Kerezsi Klára, a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője által elnökölt plenáris ülést szekcióülések követték, amelyeken – egymással párhuzamosan – a rendőri jövőkutatás technikai, illetve humán aspektusairól volt szó. Ezzel egyidőben cseh, lengyel, ILEA-, illetve CEPOL-részvétellel, Boda József dékán elnökletével kerekasztal-beszélgetés is zajlott a rendészeti felsőoktatás jövőjéről.

 

Szöveg: Suba László

Fotó: Bodó Pál