Fókuszban a környezet és természet elleni bűncselekmények

A bűnüldözés egyik legnehezebb területéről, a környezet és természet elleni bűncselekmények nyomozásának aktuális kérdéseiről tanácskoztak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Rendészettudományi Kar által szervezett rendezvény több ponton is példaértékű összefogást generált.

A konferencián elhangzott, hogy a Rendészettudományi Kar működésének három kitörési pontja közé tartozik a kriminalisztika, a magatartástudomány és a magánbiztonság. Ruzsonyi Péter dékán szerint a konferencia a kriminalisztika területén nyújthat hasznos információkat a probléma jogi aspektusai, a felderítés és a problémakezelés szempontjából. „Ezen bűncselekmények elkövetői köre nehezen tetten érhető, sok információ és szervezés kell a felderítéshez” – fogalmazott a dandártábornok. A konferencia tudományterületi, szakmai és nemzetközi összefogást is generált, hiszen érkezett előadó egyebek mellett az Utrechti Egyetemről is.

Az emberiség több erőforrást használ fel, mint amennyi újratermelődik. Ez az oka annak, hogy a jogalkotásban és a büntetőjogban is megjelenik a környezet- és természetvédelem. Molnár Tamás az NKE Rendészettudományi Doktori Iskola kutatója szerint fontos a szennyezés és a károsítás elhatárolása. A két fogalom közös metszete, hogy amíg a szennyezés környezetre ártalmatlan anyaggal is megvalósulhat, addig a károsítás emberi beavatkozást feltételez. A Büntető Törvénykönyv módosításainak egyike a környezeti – természeti bűncselekmények kapcsán az „élő szervezet” és „életközösség” fogalmát használja, nem pedig az „állat – és növényfaj” kifejezéseket, ez pedig tágabb értelmezési keretet tesz lehetővé a bűncselekmények megítélésekor. Problémát jelenthet ugyanakkor a környezetkárosítással kapcsolatos jogi területen a túlságosan általános fogalomhasználat. Molnár Tamás ezt azzal érzékeltette, hogy végeredményben egy szúnyog lecsapása egy nyári estén is egyfajta természetkárosítás, mégsem ítélnek el senkit emiatt, magyarán nem teljesen tiszta a határ a megengedhető és a nem megengedett ilyen irányú magatartás között. Hasonló véleményen voltak az előadás hozzászólói is, akik szerint ezért húztak határt a jogalkotók, hogy egy természetkárosító magatartásban mi az, ami már feltételezi a büntethetőséget.

A konferencián szó volt  még a természetvédelmi őrszolgálat bűnmegelőző és felderítő szerepéről is, amely hivatás Rózsa Sándor, az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa szerint a világ egyik legveszélyesebb polgári foglalkozása. A Nemzetközi Ranger Szövetség 60 tagországot számlál és adatai szerint évente 100-180 ember hal meg hivatása gyakorlása során a világ számos táján, különféle okok miatt. Magyarországon 250 természetvédelmi őr tevékenykedik 100 ezer természetvédelmi területen, amelyből 10 ezer veszélyeztetett. Legalább kétszer ennyi szakemberre lenne szükség a feladatok ellátásához. Jó hír azonban, hogy a jogszabályi háttér intézkedési joggal és például külterületi fegyverviselési lehetőséggel ruházza fel a természetvédelmi őröket.

A rendezvényen a többi között szó volt még a szervezett bűnözés szerepéről a védett fajok illegális kereskedelmében, valamint a Natura 2000 területek hasznáról és az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárások tapasztalatairól.

Ezekről a témákról a Bonum Publicum egyetemi magazin áprilisi számában olvashatnak bővebben.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes