Migrációról mobillal a kézben

Nem mindennapi, interaktív előadáson reagálhattak a migrációval kapcsolatos kérdésekre a Rendészettudományi Kar (RTK) migráció szakirányának hallgatói a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott szakmai napon. A konferencián azt is meg lehetett tenni, ami más órán tilos: a hallgatók használhatták mobiltelefonjaikat.

Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese szerint a migráció specializációs hallgatók „nyílt órán” hallhatnak erről a témakörről, ami azt jelenti, hogy interaktív feladatokat oldhatnak meg mobiltelefonjuk segítségével. A gyakorlatban ez úgy valósult meg, hogy az előadó által kivetített kérdésekre azonnali válaszokat küldhettek a hallgatók egy online felületen, mindezt névtelenül. Ilyen módon született meg például a migráció fogalmának meghatározása is, amely a hallgatók szerint: „egy aktív emberi magatartás, ideiglenes vagy tartós helyváltoztatás, és egy racionális döntés következménye.”

Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Állam – és Jogtudományi Karának professzora szerint Magyarország és a többi uniós tagállam régóta dolgozik azon, hogy a „szabadság-biztonság-jog” elve a menekültügyi politikában is érvényesüljön. A cél, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok számára megfelelő jogállást kínáljanak valamelyik uniós tagállamban és biztosítsák a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. Fontos mérföldkő volt a migráció témakörében az Európai Unió 2002-ben megjelent kerethatározata, amely megerősítette a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretét. A téma komoly igazságügyi és büntetőjogi együttműködést igényelt, ennek kidolgozása dinamikusan és óriási léptékkel haladt előre. A professzor szerint Magyarország szempontjából ennek egyik továbbgondolása a Büntető Törvénykönyv tavalyi módosítása, amely büntetni rendeli azt a „magatartáshalmazt”, amely a bevándorlók számára szervezett segítségnyújtást ad. A szabály ellen egyébként különféle szervezetek alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság körülbelül egy hónapja hozott döntést az ügyben, és nem semmisítette meg a BTK ezen rendelkezéseit, de kimondta, hogy ezek a szabályok nem terjedhetnek ki az elesettek és szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen magatartásokra. Ezeket az elemeket egy menekültügyi eljárásban egyébként vizsgálnia is kell az eljáró hatóságnak. A migráció jövőjével kapcsolatban pedig Karsai Krisztina azt mondta: a folyamat az időközben meghozott jogszabályoknak is köszönhetően a 2015-ös menekültcsúcs előtti szinten van, de nincs vége, amely a szabályozáson is nyomon követhető. „Európa ugyanis ezen szabályokkal erődöt épít” – fogalmazott. A Szegedi Tudományegyetem tanára hozzátette azt is: új kihívás lesz a következő évtizedekben a klímaváltozással kapcsolatos migránshullám, amelyre újfajta jogi válaszokat kell majd adni, ám hogy ezek mik lesznek, az ma még nem mondható meg.

A műhelykonferencián résztvevő hallgatók egyebek mellett a migráció növekedése és a terrorizmuskockázat közötti összefüggésekről, és a Brexitről is kérdeztek, de arról is, hogy visszavehető-e a szerzett állampolgárság. Karsai Krisztina szerint a migrációval összefüggésben van terrorkockázat, ám hogy ez jelentősen növekedett volna, azzal kapcsolatban szkeptikus. A professzor szerint a Brexit továbbra is kérdéses, méghozzá a jogi integráció, valamint az EU-t és Nagy-Britanniát számos területen összekötő, sűrű részletszabályok miatt. A szerzett állampolgárság visszavétele pedig Karsai Krisztina szerint most különösen előtérbe került egyes uniós állampolgárok ISIS-hez, azaz az Iszlám Állam terrorszervezethez való csatlakozása miatt. Van arra precedens, hogy egy állam visszavette az állampolgárságot az előbbi ok miatt. Ennek egyébként nincs jogi korlátja, ráadásul a problémakör nem új keletű.

Fontos témája volt a konferenciának az emberi jogok kérdésköre. A hallgatók válaszai szerint ennek migrációval összefüggő hívószavai: az emberi méltóság, a szabad mozgáshoz való jog, a gyülekezési jog, a vallásszabadság, az egyenlő bánásmód. Magyarország számos jogegyezmény tagja, az emberi jogok tiszteletben tartásának két alapdokumentuma: az 1950-es Emberi Jogok Európai Egyezménye (közkeletű nevén: Római Egyezmény), illetve a 2000-ben született EU Alapjogi Charta. Mint elhangzott: az Emberi Jogok Európai Bírósága deklarálta a kínzás és megalázó bánásmód tilalmát, amelynek migrációs összefüggése, hogy amennyiben egy migráns kiutasításáról születik határozat, őt nem lehet olyan országba visszaküldeni, ahol kínzásnak, vagy megalázó bánásmódnak van kitéve. Egy másik emberi jogi követelmény a kiutasítás és a családi élet összeegyeztetése, vagyis, ha egy kiutasított bevándorló családja is abban az országban él, ahonnan őt ki akarják toloncolni. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint ezt a kérdéskört nem lehet megkerülni. Például 2011-ben Nagy-Britanniában egy nigériai állampolgárral szemben született kiutasító határozat, ám családja ott léte miatt mégsem kellett elhagynia az országot.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes