A Rendőrmúzeumban jártak

A múzeumban Androvicz Gábor, múzeumi munkatárs, a Rendészettudományi Doktori Iskola hallgatója közreműködésével tárlatvezetésen vettek részt. Az 1908-ban létrehozott, akkor még Bűnügyi Múzeum néven, zártkörűen működő intézmény is kezdettől fogva részt vett a rendőrhallgatók és a bűnügyi szakemberek (bírák, ügyvédek) gyakorlati továbbképzésében, a korábban megtörtént különböző típusú bűncselekmények tárgyi bizonyítékainak és dokumentumainak bemutatásával, elemzésével. A múzeum, jelenlegi célkitűzései között is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a rendőri hivatást választó, a rendészeti képzés különböző szintjein tanuló hallgatókkal megismertesse a rendőri testület és hivatás múltját.

A Rendőrmúzeum két állandó kiállítással rendelkezik. Két teremben a magyar rendőrség történetét mutatja be 1848-tól napjainkig egyenruhák, fegyverek, dokumentumok, kitüntetések és egyéb rendőrségi relikviák segítségével. Itt a látogatók betekintést nyerhetnek a 19. századi Magyarország egyik legnagyobb közbiztonsági problémájának számító „betyárvilágba”. A kiállítás legrégebbi tárgyait tartalmazó vitrinben látható Rózsa Sándor és öccse, Rózsa András betyárok koponyateteje. A látogatók bepillantást nyerhetnek a kriminálantropológia megteremtőjének tekintett olasz professzor, Cesare Lombroso született bűnözőről alkotott kriminológiai elméletébe. Itt látható az egyik első ismert rendőri jelvény, az ún. „konstábler-bot”, amely az 1861-ben újjáalakuló pesti rendőrség tagjainak hatalmi szimbóluma volt. A buzogányszerű, mintegy 30 cm hosszú, feketére fényezett, fából készült acélgombos konstáblerbotban utasításokat, jelentéseket lehetett elhelyezni. A városi rendőrséget szerelték fel általában ilyen bottal. Ha valakit megérintett vele a rendőr, annak ellenszegülés nélkül követnie kellett a konstábler utasításait. (A konstáblerbotnak semmi köze nincs a gumibothoz, amelyet a magyar rendőrségnél 1932-ben rendszeresítettek.)

Egy 1896-os Budapest-térkép mutatja a múzeumnak jelenleg helyet adó Mosonyi utcai rendőrlaktanya történetét, amely napjaink legrégebb óta működő rendőrségi objektuma. A kiállítás egyik leglátványosabb részében láthatók a különböző szolgálati- és díszegyenruhák, illetve az azon viselt díszítőelemek és szimbólumok, amelyek mind valamilyen funkcióval rendelkeztek. A fegyvervitrinben kiállított maroklőfegyverek és gépkarabélyok a rendőrségnél egykor rendszeresített, vagy jelenleg is használt darabok, egy másik vitrinben pedig egy 1940-es évekből származó szolgálati szablya is látható. A Kádár-korszakból pedig számos kitüntetés, igazolvány, továbbá különböző típusú gumibotok tekinthetők meg.

A múzeum előterében a különböző rendőrségi karjelvények és a rendszeresített rendfokozati tabló mellett a Múlt és jelen c. fotókiállítás kapott helyet. Az installáció a múzeum fényképarchívumából származó fekete-fehér régi fényképek mellett 2008-ban készült, beállított fényképeken, illetve az ezekből alkotott képpárokon keresztül mutatja be a rendőrség járműveinek, egyenruházatának és felszerelésének változását, fejlődését.

A kriminalisztikai teremben jellemzően közlekedési bűncselekmények és balesetek, továbbá vagyon- és élet elleni bűncselekmények leírásai, bűnjelei, fényképei láthatók.

A tárlatvezetés során, jutott idő több bűnügy és tárgyaik ismertetésére is. Például láthatóak a szocializmus időszakában elterjedt vagyon elleni bűncselekmények, hamis és hamisított pénzek, Viszkis rabló, Miskolci Bonnie és Clyde, Soós Lajos és társainak bűncselekményei, a Bene-Donászi páros bűncselekményei, sorozatgyilkosságok (martfűi rém, perecesi nikotinos asszony, Jancsó Ladányi Piroska), tömeggyilkosság (a szegedi Paprika utcai ötösgyilkosság), a kókai gyilkos őzbak, a bűnügyi szakértői munka bemutatása, helyszínelő eszközök, a Bertillon-féle rabosító berendezés stb.

Jövőbeni látogatások alkalmával – a rendelkezésre álló idő függvényében – a tárlatvezetés részét képezheti a 2019. március 7-én nyílt „Nők a Magyar Rendőrségnél” c. időszaki kiállítás, ahol több mint 60 fénykép, egyenruhák, újságcikkek, tárgyak és dokumentumok mutatják be a rendőrnők magyarországi történetét.

Igény szerint, előzetes egyeztetés alapján, a hallgatók részére a Rendőrmúzeum lehetőséget biztosít a múzeum filmarchívumában található korabeli (jellemzően 1950–1980-as évek között készült) rendőrségi oktató- és propagandafilmek megtekintésére is.

Szöveg: Androvicz Gábor, Deák József

Fotó: Velmovszki Dóra és a Rendőrmúzeum felvételei