Húsvétból forrásozó gondolatok

Az RTK mellett, az Amerika Tanulmányok Kutató Intézet és a NETK Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ egy-egy munkatársa is szervezője volt az Oktatási központban, Pallagi Andrea r. törzsőrmester református lelkipásztor által tartott istentiszteletnek.

A lelkipásztor szabad imába fogalmazott hálaadásával nyitotta meg az ünnepi istentisztelet, majd az Ószövetség, Zsoltárok könyve 138. zsoltárának felolvasásával folytatódott a szertartás:

„Leborulok szent templomodban, és magasztalom nevedet hűséges szeretetedért, mert mindennél magasztosabbá tetted nevedet és beszédedet.
Amikor kiáltottam, meghallgattál engem, bátorítottál, lelkembe erőt öntöttél.
Téged magasztal, Uram, a föld minden királya, amikor meghallják szád mondásait.
Énekelni fognak az Úr útjairól, mert nagy az Úr dicsősége.
Bár fenséges az Úr, meglátja a megalázottat, és messziről megismeri a fennhéjázót.
Ha szorult helyzetben vagyok is, megtartod életemet. Haragos ellenségeim ellen kinyújtod kezedet, jobbod megsegít engem.
Az Úr javamra dönti el ügyemet. Uram, örökké tart szereteted, ne hagyd cserben most sem kezed alkotásait!”

Majd az Újszövetségből, a református templomokban kereszteléskor hallható idézet, Máté evangéliuma 28. fejezetének záró, az apostolok kiküldéséről szóló részének felolvasása folytatta a gondolatsort: „A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába, arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak, bár egyesek még kételkedtek. Jézus odament és azt mondta nekik: » Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön. Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!«”

Mint a lelkésznő fogalmazott, Jézus Krisztus, feltámadása után küldetést ad a testileg itt hagyott tanítványoknak, hisz ő nem akart meghalni, de alá vetette magát az Atya akaratának, mint Márk evangéliumának 14. fejezetében olvashatjuk: „…vedd el tőlem ezt a kelyhet, de ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te.”

Az ünnepi istentiszteletet záró gondolatsor János evangéliuma 15. fejezetének, kezdő részét fejtette ki az igazi szőlőtőről: „Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad; ezeket összegyűjtik, tűzre vetik és elégetik. Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.”

Szöveg: Deák József

Fotó: Bodó Pál