Együttműködés a határellenőrzési okmányok hamisítása ellen

Egyre kifinomultabb módon és a modern technikai lehetőségeket kihasználva hamisítják a határellenőrzéskor bemutatott okmányokat. Ezért is fontos, hogy az okmányok fejlesztői, gyártói, az ellenőrzés szereplői és a szakembereket képző intézmények folyamatosan konzultáljanak és megnehezítsék a bűnözők dolgát. Ebben a harcban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is kiveszi a részét, a hallgatók ilyen irányú képzésének feltételei jelentős fejlesztések előtt állnak – hangzott el a Rendészettudományi Karon tartott, „Az okmánybiztonság határellenőrzési aspektusai” című konferencián.

Néhány évtizede sok olyan határátkelőhely volt Magyarországon, ahol mindössze egy számítógép működött. Ma komplett, összehangolt rendszerekkel dolgoznak és a jövőben könnyen előfordulhat, hogy már okmányokat sem használunk majd egy államhatár átlépésekor. Addig azonban, míg ez bekövetkezik, folyamatosan szükség van az útlevél és egyéb igazolványok gyártástechnológiájának fejlesztésére, az okmányhamisítás ugyanis nagy kihívást jelent a hatóságok és az okmányok előállítói számára. Balla József r. ezredes, az NKE Határrendészeti Tanszékének vezetője arról beszélt: a hamisítók elleni küzdelem már a hallgatók képzésénél megkezdődik. A tanszéken egy 40 milliós fejlesztés eredményeként útlevélkezelő fülke és egyéb modern okmányvizsgálati eszközök szolgálják majd a gyakorlati tudás átadását, de lehetőség nyílik a határforgalomban használatos technikai eszközök minősítésére is. Erre nagy szükség van, hiszen már a hamisítók számára is elérhető a legmodernebb, 3D-s lézergravírozásos technika, ezzel a módszerrel állítják elő az útleveleket és egyéb okmányokat. Czukor Gergely r. alezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztály Dokumentációs Osztályának vezetője arra irányította rá a figyelmet, hogy az Európában egyre fokozódó terrorveszély okán is szükséges az okmányellenőrzésről beszélni. Főleg amiatt, mert a profi hamisítványoknak köszönhetően igen alapos vizsgálatot követel egy ilyen dokumentum eredetiségének megállapítása. Az osztályvezető ismertette az uniós határőrizeti szerv, a Frontex adatait is, amelyek szerint 2017-hez képest tavaly 22 százalékkal növekedett a határellenőrzéssel kapcsolatos közokirat hamisítások száma, amelyek meghaladják a 29 ezer esetet, főként az illegális migráció miatt. Beszédes adat, hogy az elkövetők több mint fele személycserés okmányokkal jön át a tengeri útvonalakon, ami azt jelenti, hogy valaki más érvényes okmányait használja fel az átkeléshez.

Magyarországon évente körülbelül kétezer közokirat hamisítás történik a határátlépésekkel kapcsolatban. Ebben nem történt érdemi változás az elmúlt években, hiszen az országból kilépő elkövetők aránya csökkent, a belépőké nőtt. Az esetek kicsivel több, mint felében az útlevelekben elhelyezett bélyegző lenyomatokat hamisítják, ez a fajta csalás elsősorban a szerb és az ukrán határon átlépőkhöz köthető. Szintén jellemző eset a gépjármű okmányok hamisítása, illetve az illegális migrációhoz köthető közokirat hamisítás: a tavalyi több mint 1600 eset a második elkövetői magatartásfajtát jelenti ebben a tárgykörben. A bűncselekmények visszaszorításában az Európai Unió is erőfeszítéseket tesz. A Frontex és az Interpol együttműködésének eredményeként például az ellenőrző hatóságok számára született egy olyan dokumentum, amely az okmánybiztonság ellenőrzését segíti, ezáltal pedig gyorsítja az átléptetést. Szintén uniós erőfeszítés az okmányok egységesítése, folyamatban van például a személyi igazolványokra vonatkozó standardizálás. A kritériumoknak az új típusú magyar igazolványok már most megfelelnek.

Magyarországon 1995-ben jelentek meg az első lézergravírozott rendőrigazolványok, 1998-an már voltak ilyen útlevelek, míg 2016-tól az elektronikus személyi igazolványoknál is használják ezt a megoldást. A technika sokat fejlődött, ma már az ilyen módon készült okmányképek sokkal kontrasztosabbak, több árnyalatot adnak. A színes lézergravírozás az egyik olyan technika, amely a bűnözők számára is elérhetővé vált, így felmerül a kérdés, hogy mi a jövője. Balla Zoltán nb. ezredes, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértő Intézetének főosztályvezetője szerint a bűnözőknek kedvez, hogy a lézergravírozáshoz használt technikai eszközök kompakttá váltak, bárki elérheti azokat, a hamisítók is. Tekintve, hogy egy ilyen technikával készült okmány nagyjából hatezer euroba kerül, belátható, hogy egy hamisító egy darab igazolvány előállításával már behozza a szükséges eszközök árát. A szakember szerint a színes lézergravírozás előnye ugyanakkor, hogy az összetett technológia miatt nehezebben megszerezhető a hamisítók számára, az összetettsége miatti hátrány ugyanakkor, hogy sok a meghibásodási és manipulálási lehetőség is, ráadásul a beszerzése nem olcsó az államok számára. Így viszont önálló megoldásként nem javasolt, esetleg az okmányokban lévő chipekben, a 2D-s vonalkódos adattárolásban, vagy a másodlagos arcképek esetén. A konferencián a gyártói oldal képviselői beszéltek még a biztonsági okmányok gyártási lehetőségeiről, a már említett személycsere további kockázatairól és a közokirat hamisítások büntetőjogi megközelítéseiről is.

Az eseményt a Belső Biztonsági Alap BBA-2.5.2/6-2018-00001 számú, „Hazai hatóságok együttműködésének fejlesztése a határellenőrzés terén” című projektje keretében rendezték meg.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes