A Shelter projekt magyar partnerei szervezésében került sor az EU-s pályázat első szakmaközi tanácskozására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán. Az NKE RTK Nemzetközi és Európai Rendészeti tanszéke és a Szubjektív Értékek Alapítvány, mint a 2018 decemberében indult Shelter projekt magyar partnerei szervezésében az elmúlt napokban került sor a gyűlölet bűncselekmények áldozataira fókuszáló „Támogatás és tanácsadás a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak az egészségügyi rendszeren keresztül” című EU-s pályázat első szakmaközi tanácskozására. A cél az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz az ezen a területen dolgozó kutatókat és szakértőket, hogy megvitassák a problémákat és a közös teendőket. A rendezvényen a szervezők mellett a Semmelweis Egyetem, az ELTE ÁJK és TáTK, az Igazságügyi Minisztérium, a Kúria, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, valamint különböző áldozatsegítő civil szervezetek képviselői vettek részt. Sajnálatos módon az ügyészség, a rendvédelmi szervezetek és a kisebbségi csoportok munkatársai nem tudták képviseltetni magukat.
A tanácskozást Kozáry Andrea projektvezető nyitotta meg és köszöntötte a 23 résztvevőt. Röviden beszélt az előzményekről, az RTK gyűlölet-bűncselekményekhez kapcsolódó korábbi sikeres EU projektjeiről (ComPHEE, Facing all the Facts), majd átadta a szót a rendezvény moderátorának, Dombos Tamásnak, az NKE projektteam tagjának, aki ismertette a részletes programot. Ezt követően Lőrincz Marcell, a Szubjektív Értékek Alapítvány igazgatója mutatta be a projektet.
A résztvevők rövid bemutatkozása után az előzetesen felkért hozzászólók vitaindítója következett. Elsőként Széll Zsuzsanna, a SOTE Magatartástudományi Intézetének munkatársa beszélt szűkebb kutatási területéről, a kisebbségi csoportok (elsősorban romák, hajléktalanok) egészségügyi ellátásáról, illetve az ott tapasztalt nehézségekről és problémákról. Statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy a társadalom perifériáján élők ritkábban fordulnak orvoshoz és a különböző szűréseken is alig vesznek részt. A következő előadó Héra Gábor, az NKE óraadó oktatója volt, aki skype-on jelentkezett be és az Artemisszió Alapítvány felkérésére készített, „az egészségügyben dolgozók találkozása a mássággal" (értve ez alatt mindent, ami nem a többségi társadalom) témájú, interjúkon alapuló kutatását mutatta be. Az eredmények azt bizonyították, hogy az egészségügyben a túlterheltség, valamint a kulturális és nyelvi különbségek miatt, melyek a negatív attitűdöket erősítik, adódnak a legtöbb problémák. A harmadik felkért hozzászóló Renner Erika volt, aki saját esetén (2013 márciusában az otthonában támadta meg volt barátja, a Budai Irgalmasrendi Kórház igazgatója, aki elkábította egy injekcióval, megkötözte, levetkőztette, és a nemi szervét lúggal öntötte le) keresztül mutatta be az egészségügyi rendszerben és az igazságszolgáltatásban szerzett negatív tapasztalatait, hiszen még az is előfordult, hogy őt, az áldozatot hibáztatták. Renner Erika szerint ennek az az oka, hogy a szakemberek nincsenek érzékenyítve, nem vesznek részt szakmai tréningeken, továbbképzéseken, a legtöbbjük nem tudja, hogyan kommunikáljon egy áldozattal. A több mint öt éves kálváriája alatt az Áldozatsegítő Szolgálat, amelyről a barátnőjétől hallott, bár ennek az információnak az átadása a rendőrség kötelessége lett volna, állt mellette és segítette: anyagilag támogatták, jogi képviselőhöz, pszichológushoz irányították és csoportterápiára is járt hozzájuk.
Az elhangzottak után a résztvevők nagyon nyitottak, aktívak voltak. Szakterületükhöz kapcsolódóan különböző szempontokat jártak körül: az egyetemi oktatók a képzések, tréningek fontosságát emelték ki és azt hangsúlyozták, hogy az előítélet motiválta cselekedetek felismeréséhez szükséges ismeretek átadása és elsajátítása elsődleges feladat, az igazságszolgáltatás, a Kúria és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala képviselői a jog oldaláról közelítettek a témához, azaz arra hívták fel a figyelmet, hogy az orvosok, ápolók legtöbbször nincsenek tisztában a kötelességükkel, az áldozattá válás következményeivel és sokszor tartanak, félnek az elkövetők bosszújától. A civil szervezetek (MAZSIHISZ, Háttér Társaság, Áldozatsegítő központ) képviselői szerint ez vonatkozik a mentőszolgálat munkatársaira is, akik között gyakori az előítéletes attitűd egyes csoportok irányába, valamint a kiégés, amelyek hatással vannak a viselkedésükre hivatásuk gyakorlása és feladataik ellátása közben.
Természetesen megfogalmazódott a nagy kérdés: hogyan lehet ezen a területen rendszerszintű változást elérni és mivel járulhat hozzá ennek megvalósításához a Shelter? Többen javasolták, hogy a projekt keretében minél több áldozatot kutassunk föl, hallgassuk meg történeteiket, készítsünk velük interjúkat és tapasztalataikat figyelembe véve tegyünk ajánlásokat a változtatásra. Nagyon jó kezdeményezésnek tartották a projekt keretében 2020 tavaszán megvalósításra kerülő képzést a SOTE hallgatói számára.
Mindenki egyetértett azzal, hogy az eszmecserét folytatni kell és 2019 őszén örömmel vesznek részt a következő szakmaközi tanácskozáson, ahol már a kutatás eredményei is elérhetők lesznek.
Szöveg: Kozáry Andrea
Fotó: Bodó Pál