December 10-én rendkívüli érdeklődés mellett megrendezték az NKE RTK-n a 2017. évi XC. törvény preambulumában megjelenő elvek empirikus és dogmatikai érvényesülését vizsgáló konferenciát.
A rendezvényre már jóval a kezdés előtt megtelt az Oktatási Központ 111-es terme; a zsúfoltság miatt sajnálatos módon több érdeklődőt nem tudtak fogadni.
A program Kovács Gábor r. vezérőrnagy, Karunk dékánja köszöntőjével kezdődött, aki hangsúlyozta, hogy a Be. preambuluma a hazai büntető igazságszolgáltatás egyik kulcsfontosságú mércéje, amely egyszerre kívánja biztosítani a hatékonyságot, a garanciális egyensúlyt és a tisztességes eljárás feltételeit. Ezt követően Fantoly Zsanett, a Büntető-eljárásjogi Tanszék vezetője nyitotta meg a konferenciát. József Attila sorait idézte – „az igazat mondd, ne csak a valódit” –, rámutatva arra, hogy a büntetőeljárás lényege az igazság megállapítása, amely nem pusztán formai elvárás, hanem mélyen erkölcsi és társadalmi jelentőségű feladat.
A délelőtti szekcióban több előadó személye módosult. A Legfőbb Ügyészség képviseletében, a legfőbb ügyész delegálásával, Miskolczi Barna, címzetes egyetemi tanár és főosztályvezető ügyész tartotta meg előadását a funkciómegosztás elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Rámutatva; bár a funkciók elhatárolása a tisztességes eljárás egyik legfontosabb garanciája, a gyakorlatban ez sokszor nehezen érvényesíthető. Kiemelte továbbá; a gyorsan változó világban a büntetőjog sem támaszkodhat kizárólag a hagyományos, 19. századi dogmatikára, és a jövőben új megközelítésekre lesz szükség.
A rendőrség részéről az előadást Szokolai Zoltán r. alezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának osztályvezetője tartotta Töreki Sándor r. vezérőrnagy helyett, rámutatva; az átlagos nyomozási határidők országosan csökkenő tendenciájára, ami a rendőrség szervezeti hatékonyságának javulására utal. Ugyanakkor a Be. számos olyan eljárási lehetőséget tartalmaz – például a bíróság elé állítás –, amelyek gyorsíthatnák az eljárásokat, de ezek alkalmazása nem kizárólag a rendőrség döntésén múlik, így a gyakorlatban túl ritkán alkalmazzák. Hangsúlyozta; az új Be.-tól remélt érdemi tehermentesítés nem valósult meg teljes körűen, ráadásul a rendőrség a bűnüldözés mellett számos egyéb, jelentős erőforrást igénylő feladatot is ellát, ami tovább növeli a nyomozóhatóság terheltségét.
Finszter Géza előadásában történeti példákon keresztül világította meg; a politika által vezérelt nyomozások minden korszakban komoly jogállami veszélyeket hordoznak. Kiemelte; a leplezett eszközök hazai szabályozása még ma is jogilag ingoványos terület, ahol az átláthatóság és az ellenőrizhetőség hiánya komoly garanciális aggályokat vet fel.
A téma elméleti és pszichológiai hátterét Herke Csongor mutatta be, aki a confirmation bias – a megerősítési torzítás – büntetőeljárási következményeit elemezte. Részletesen ismertette a torzítás hatásait a nyomozó hatóság „alagút-látására”, az ügyészség vádhoz való ragaszkodására és a bíróság első narratívába zártságára. Felhívta a figyelmet; a torzítás a bizonyítékok szelektív értékeléséhez és rendszerszintű tévedésekhez vezethet, és javaslatot tett szervezeti, eljárási és technológiai – akár mesterséges intelligencián alapuló – megelőző eszközök alkalmazására.
A délutáni szekcióban Elek Balázs arra mutatott rá, hogy a bizalom fogalma hiányzik a Be. preambulumából, holott ez a büntetőeljárás egyik alapvető eleme. Több gyakorlati példán keresztül érzékeltette; a jogalkotó sokszor nem bízik maradéktalanul sem a bíró mérlegelési képességében, sem a vádlott autonóm döntésében – például a relatív súlyosítási tilalom esetében. Kitért arra is; az előkészítő ülés gyakorlata számos értelmezési és alkalmazási anomáliát mutat, ami a szabályozás újragondolását is indokolhatja.
A programot Bartkó Róbert előadása zárta, aki a védelem hatékony működésének kérdéskörét járta körül. Hangsúlyozva; a modern büntetőeljárásban a védelem sokszor hatósági funkciók átvállalására kényszerül, ami a rendszer egyensúlyát torzítja. Részletesen elemezte az egyezségkötés garanciális dilemmáit, rámutatva; egyezség gyakran nem a teljes körűen feltárt, valósághű tényállásra épül, ami komoly rendszerkockázatot jelent.
A konferencia végén Fantoly Zsanett megköszönte az előadók munkáját, majd megnyitotta a hozzászólások és kérdések lehetőségét. Számos résztvevő élt is a lehetőséggel.
A konferencia szakmai előkészítése és lebonyolítása Vári Vince r. alezredes, valamint Gáspár Zsolt adjunktus munkáját dicséri, akiknek köszönhetően a rendezvény magas szakmai színvonalon, gördülékenyen és kiemelkedő érdeklődés mellett valósult meg.
Szöveg: Vári Vince, Deák József, Fábián Zita Orsolya
Fotó: Bodó Pál