Határrendészeti Tanszék története

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszék története

1992-ben a Rendőrtiszti Főiskolán a már megszokott rendőri szakok mellett egy új szak is indult, a határrendészeti.

A szak alapítását a 80-as évek végén, 90-es évek elején bekövetkezett társadalmi, politikai változások tették szükségessé, elkerülhetetlenné. A Határőrség – a rendszerváltozás előtt – a korábbi elvárásoknak megfelelően, alapvetően katonai módszerekkel látta el feladatát. Tevékenységét szigorú centralizáció és a titkosság magas foka jellemezte. Legfontosabb feladata az ország illegális elhagyásának megakadályozása volt, ami kiterjedt a többi volt szocialista ország polgárai nyugatra szökésének megakadályozására is.

A Magyar Köztársaság jogállammá történő átalakulása egy új típusú, döntően rendészeti tevékenységet ellátó, hatékony Határőrség kialakítását, működtetését tette szükségessé. A szervezet tisztjeit korábban a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán képezték. A rendszerváltozás után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az új típusú szervezethez, más felkészültségű tisztekre van szükség, mint amelyek képzésére egy katonai főiskola általában képes. Az egyedüli és kézenfekvő megoldás az volt, hogy az ország egyetlen rendészeti ismeretek oktatására szakosodott főiskoláján, a Rendőrtiszti Főiskolán kell szakot alapítani. Itt kell megteremteni a tiszti utánpótlás képzésének oktatási bázisát, illetve a már a végrehajtásban dolgozó tisztek átképzését is ez az intézmény tudja a legkönnyebben végrehajtani.

A munka 1990-ben kezdődött a képzési dokumentumok kidolgozásával. A szak tantervének összeállítására, gondozására, a szakmai tantárgyak oktatására, a Rendőrtiszti Főiskolán 1992-ben megalakult Dr. Virányi Gergely határőr ezredes vezetésével a Határrendészeti Tanszék.

A szakon kialakított képzési rendszernek teljesítenie kellett a hazai felsőoktatás jogszabályban megfogalmazott általános követelményeit, illetve a megrendelő rendvédelmi szerv, azaz a Határőrség speciális elvárásait is.

A szak képzési céljaként fogalmazódott meg, hogy a szakon végzett tiszt legyen képes a határőrizet, a határforgalom-ellenőrzés, a határrendészeti igazgatás és a határőr felderítés terén a főiskolai végzettséggel betölthető valamennyi határőrségi munkakör ellátására. Szerezze meg azokat a jogi, rendészeti, pszichológiai, idegen nyelvi, informatikai, bűnügyi ismereteket, fizikai felkészültséget, amelyek birtokában képes lesz a fenti szakterületeken hatékonyan dolgozni, illetőleg a Határőrség helyi szerveinek a tevékenységét megszervezni és vezetni.

A szak nevelési stratégiája az volt, hogy a hallgatókban kialakítsa azokat a magatartásformákat, erkölcsi alapelveket, amelyekkel a Határőrség tisztjeinek rendelkeznie kell, kiemelten a hazaszeretetet, a törvényességet, a kötelességtudatot, a megbízhatóságot, a parancs iránti engedelmességet, a felelősségérzetet, a példamutatást, a beosztottakról való gondoskodást, az igényességet mind önmagával, mind a beosztottakkal szemben. 

A Tanszéken a kezdetektől fogva azt valljuk, hogy egy főiskola tanszéke nem csak oktatási, nevelési egység, hanem egyben kutatóbázis és tudományos műhely is. Módszeresen törekedtünk arra, hogy a Tanszék oktatói továbbfejlődjenek. Tanuljanak nyelveket, szerezzenek tudományos fokozatot, vegyenek részt a határrendészet kutatásában, továbbfejlesztésében.

 

A határrendészeti szakot 1991-ben hirdettük meg először. A képzés ekkor egy év előképzést és három év főiskolai oktatást foglalt magába. Nappali tagozaton az előképzés 1991-ben indult be, a főiskolai oktatást 1992-ben kezdtük meg. Az egyéves előképzést a körmendi Szent László Határrendész-képző Szakiskola biztosította.

Levelező tagozatra 1992-ben vettünk fel először hallgatókat. A szakon, azóta nappali és levelező tagozaton folyik képzés, de egy-egy alkalommal indítottunk két, illetve hároméves másoddiplomás évfolyamot is, 1993-ban, illetve 1994-ben. A szak nappali tagozatára érettségivel rendelkező magyar állampolgárok jelentkezhettek, míg a levelező tagozatra a Határőrségnél dolgozó hivatásos és polgári állományból vettünk fel hallgatókat.

1994-ben, a két év alatt felmerült tapasztalatok alapján továbbfejlesztettük a szak tantervét.

A képzési rendszer következetes működtetésével párhuzamosan – igazodva a főiskolán végzett korszerűsítési tevékenységhez – 1995-ben kidolgoztuk a négy éves főiskolai képzés szakra vonatkozó képesítési követelményeit, tantervét és szakmai tantárgyprogramjait. A tervezett négyéves képzésre való átállás következményeként 1995-ben nem vehettünk fel nappali tagozatra hallgatókat, valamint a körmendi előképzés is megszűnt. A kidolgozott négyéves képzési forma belügyminiszteri döntés alapján, a Főiskolán nem került bevezetésre. A szakon az 1996/97. tanévtől kezdődően ez azt jelentette, hogy a korábbi egy plusz három éves képzés tananyagát három év alatt – előképzés nélkül – kell átadni a hallgatók számára. Az egyéves előképzés tananyagát beépítettük a főiskolai képzésbe, számolva azzal, hogy az időnorma számottevő csökkenése miatt ezen az évfolyamon az oktatás eredményessége megközelítheti, de el nem éri az addigi évfolyamok oktatásának eredményességét. 1998-ban a Főiskola és a szak eredményes akkreditációs eljáráson esett át.

Határőrségi kezdeményezésre 2002-ben indítottunk egy térítéses, úgynevezett levelező keresztévfolyamot is, amelynek tanterve megegyezett a levelező tagozatéval. Az eltérés a két képzési forma között, csak a térítésben, az összevonások időpontjában (péntek, szombat), illetve abban volt, hogy a tanévek egy félévvel el voltak csúsztatva a megszokott őszi kezdéshez képest.

2006-ban a bolognai folyamatnak megfelelően kidolgoztuk a Bsc. képzésnek megfelelő tananyagot. A követelményeknek megfelelően a Főiskolán két szakot akkreditáltak: egy bűnügyi-igazgatási és egy rendészeti igazgatási szakot. A korábbi határrendészeti szak, a rendészet-igazgatási szakon belül, mint határrendészeti szakirány működött tovább.

2008. január 1.-vel a Rendőrség és a Határőrség integrálódott, és egy új Rendőrség jött létre. A szak mögül a „megrendelő szerv”, a Határőrség megszűnt. Jogutódja a Rendőrség lett. A Rendőrségen belül viszont önálló határrendészeti szolgálati ág látja el az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését, a határrend fenntartását és az illegális migráció elleni fellépést. A schengeni külső határon e feladatokat a határrendészeti kirendeltségek, mint a Rendőrség helyi szervei látják el. Az a helyzet állt elő, hogy ugyan az önálló megrendelő szerv megszűnt határrendészeti szakirány mögül, de a határrendészeti felkészültségű tisztekre a Rendőrségnek továbbra is szüksége van, így a szakirány változatlan elnevezéssel a Főiskola hatodik rendőri szakiránya lett. A Határrendészeti Tanszék pedig, mint szakirány felelős tanszék beintegrálódott a Főiskola szervezetrendszerébe.

A Határőrség - Rendőrség integrációja természetesen a tanszék által oktatott tantárgyszerkezet és a határrendészeti tananyag átalakítását igényelte. A szorosan a Határőrség létéből fakadó tantárgyakat, mint például a „Határőrségi gazdálkodás” megszüntettük. Az így felszabaduló tanórákkal erősítettük a kriminalisztikai, bűnügyi, és intézkedéstaktikai képzést. Az integrációnak az is következménye lett, hogy valamennyi végzett rendőrtisztnek tisztában kell lennie alapfokon a határrendészeti ismeretekkel. Ebből következett az, hogy 2008-tól kezdve valamennyi rendőri szakon beindult a „Határrendészeti alapismeretek” oktatása. 

A Tanszék fennállása alatt kilenc alkalommal vezettünk le határőr alapismereti vizsgára felkészítő tanfolyamot olyan tisztek számára, akik felsőfokú végzettséggel úgy kerültek a Határőrség állományába, hogy határőr szakmai felkészültséggel nem rendelkeztek. Ezt a képzési formát váltotta ki 2001-től, az RTF Rendészeti Vezetőképző, Továbbképző és Kutatóintézet által szervezett, egy éves levelező típusú "Határrendész szervező (tiszt) szakképzés", ahol a tanszék oktatói tartották a szakmai tanórákat, illetve részt vettek a hallgatók vizsgáztatásában. 2006–2007- ben a Tanszék szervezte és bonyolította le 200 fő, a végrehajtásban dolgozó határőr számára, a két hetes okmányvizsgáló tanfolyamot, amely az útiokmány-hamisítások felfedésére és azok dokumentálására készítette fel a tanfolyam résztvevőit. 2008-ban a természetvédelmi őrök számára levezetett tanfolyam végrehajtására került sor tanszéki szervezésben.

A képzésben nagy gondot fordítunk a gyakorlatias oktatásra. Így a hallgatók az előadások és szemináriumok mellett a szakmai főtantárgyakban gyakorlati foglalkozásokon próbálhatják ki, fejleszthetik tovább elméleti ismereteiket. Amennyiben a helyszín, illetve a végrehajtásban összegyűlt tapasztalatok hatékony átadása indokolttá és lehetővé teszi, a foglalkozásokat a szakmai szerveknél vezetjük le. A nappali tagozaton a II. tanév befejezése után, a Tanszék által szervezetten és ellenőrzötten, feladatfüzet alapján a hallgatók önálló szakmai gyakorlatokat hajtanak végre a határrendészeti kirendeltségeken.

2002 óta gyakorlat, hogy évenként mindhárom évfolyam hallgatói, a csobánkai gyakorlótéren, éjszaka, a határellenőrzésben alkalmazott technikai eszközök támogatásával, komplex záró gyakorlatot hajtanak végre.

1992-ben a Tanszék megalakulásakor öt oktató kezdte meg a munkát. A tanszéki szervezetet három év alatt, négy ütemben építettük fel, amelynek során kialakultak a szakcsoportok és az oktatói státuszok száma 19-re nőtt. 1998-ban egy átszervezés kapcsán az oktatók létszáma 8 főre csökkent, megszűntek a szakcsoportok. Az integráció kapcsán tovább csökkent az oktatók létszáma. Jelenleg 4 fő tanít a Tanszéken. Oktatóink a szakmai képesítési követelményeknek megfelelnek. Egy fő habilitált főiskolai tanár, 3 fő készíti a doktori értekezését, egy fő jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik.  A Tanszék állományából 2 fő vett részt a Közép-Európai Rendőr Akadémia által szervezett képzésen, és tanulmányozta a helyszínen 8 európai állam határrendészeti szerveinek tevékenységét. Oktatóink nyelveket beszélnek, számos külföldi tanulmányúton, tanfolyamon vettek részt. Tanszékünkön dolgozik az Európai Határőr Ügynökség a Frontex magyarországi képzési koordinátora. Ő szervezi az uniós tagországok fiatal tisztjeinek szervezett, un. „Mid-level” kurzusokat. Oktatói fokozatok tekintetében a Tanszéken egy főiskolai tanár, két főiskolai docens, és egy tanár dolgozik. A Tanszéken az összes vezetői és oktatói beosztás nyílt pályázat útján került betöltésre.

Az oktató munka végzése mellett a Tanszéken figyelmet fordítunk a hallgatók személyiségformálására, nevelésére is, mert meggyőződésünk, hogy a hallgató nem egyik napról a másikra, a diplomaosztó utáni tisztavatási aktussal válik tisztté, hanem ez csak a képzés teljes folyamatában lehetséges. A tanulmányi tevékenység, a tárgyi tudás megszerzése a képzésnek döntő, de „csak” egyik összetevője. A Tanszéken olyan példaértékű szolgálati és munkarend, fegyelem, alakiság kialakítására és fenntartására törekszünk, amely a hallgatónak tartást ad, megedzi és hozzászoktatja a tiszti beosztásban rá váró feladatokhoz, terheléshez. Valljuk, hogy az Egyetemnek, a Tanszéknek meg kell teremtenie önálló, sajátos arculatát, atmoszféráját, amellyel a tanintézet, illetve a Tanszék minden oktatójának, tisztjének azonosulnia kell. Az Egyetemen fontos, hogy az oktatók, tisztek példamutatóan végezzék feladataikat, legyenek egységesek a követelménytámasztásban, legyenek igényesek a hallgatókkal, de önmagukkal szemben is.

A szakon mind nappali, mind levelező tagozaton osztályfőnöki rendszer működik, egyértelműen pozitív tapasztalatokkal. Az osztályfőnökök jelentős hatást tudnak gyakorolni a hallgatókra a személyiségformálás terén, ezen kívül segítséget nyújtanak a hallgatók problémáinak megoldásában. A hallgatók és a tanszékvezető közötti közvetlen kommunikációt szolgálja a havi rendszerességgel megtartott személyi állománygyűlés, amelyen a vezető értékel, tájékoztat, feladatot szab és megválaszolja a hallgatók kérdéseit.

Az emberi közösségek egyik legfontosabb összetartó eleme a hagyományok rendszere. Két, a Határrendészeti Tanszéken kialakult és jól működő hagyományt szeretnék az olvasóval megismertetni.

Egyik az évente megrendezésre kerülő Határrendészeti Nap. A szakmai, a sport, a humoros és kötetlen programok közben lehetőség van az előző tanévekben végzett – már dolgozó –tisztekkel való találkozásra, tapasztalatcserére, kapcsolatteremtésre. A rendezvény fő célja azonban a szervezethez való tartozás erősítése, a pozitív pályakép kialakítása.

Másik hagyományunk, hogy a Határőrség Országos Parancsnoka által 1994-ben alapított Tanulmányi Vándordíjat (Dísztőr), a többségében hallgatókból és a Tanszék egy oktatójából álló kuratórium a tanév befejezése előtt 100 nappal odaítéli a harmadik évfolyam azon hallgatójának, aki a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtotta a főiskolai tanulmányok, a TDK munka terén, illetőleg a hallgatótársai körében a legelfogadottabb személyiség. A dísztőr odaítélése és viselése komoly elismerés úgy a hallgatók, mint az oktatók részéről. A vándordíj megalapítása óta díjazott volt Hautzinger Zoltán (1996), Pulics János (1997), Zámbó Péter István (1998), Szabó Krisztián (1999), Takács Éva (2000), Pölöskei Anett (2001).Bede Sándor (2002), Szkárosi Éva (2003) Gáspár Gyula (2004) Vasuth Erik (2005); Hegedűs Tamás (2006). Ezt a hagyományunkat szeretnénk úgy tovább vinni az integráció után is, hogy a vándordíjat a Határőrség Országos Parancsnoka helyett, a Főiskola Rektora adományozza.

A szakot kiváló eredménnyel végezte el és kitüntetéses oklevelet kapott nappali tagozaton Szikora Gábor, néhai Csoma Ákos, Hautzinger Zoltán, Petrás Roland, Zámbó Péter István, Mizsák Éva, Szabó Krisztián, Bacsa László, Takács Éva, Pölöskei Anett, Bede Sándor, Szkárosi Éva, Gáspár Gyula, Hegedűs Tamás, levelező tagozaton Szabó Zsigmond  és Bandi Zsolt Ferenc, Lőrincz Attila. 

A Tanszék valamennyi oktatója figyelmet fordít a tudományos diákköri munka népszerűsítésére, a dolgozatok konzultálására. Évente megrendezzük a határrendészeti házi konferenciát. Rendszeresen és sikerrel indítunk hallgatókat az Országos Tudományos Diákköri konferenciákon.

A Tanszéken ez ideig több témában is eredményes kutatómunkát végeztünk.

1997-ben hajtottunk végre először a szakon végzett hallgatók és vezetőik körében beválás vizsgálatot és szükségletanalízist. A kutatás keretében azt vizsgáltuk, hogy a Főiskolán szerzett ismereteket az itt végzett fiatal tisztek a gyakorlatban hogyan tudják hasznosítani, illetve melyek azok az ismeretek, amelyek oktatására még szükség lenne a szakon folyó képzés keretében. Az összegyűlt tapasztalatokat beépítettük az oktatásba és a nevelőmunkába, valamint az 1999-es tanterv és tantárgyprogram is ezeken az ismereteken alapszik.

1998-ban kezdődött a Tempus pályázat elnyerése után, a Tempus Programiroda gondozásában „A Schengeni határőrizeti rendszer” című kutatás, melyben a Tanszék négy oktatója vett részt. Az összegyűjtött ismeretanyag birtokában sor került immár három „Schengeni egyezmény tapasztalatainak oktatása” című tanfolyam levezetésére, illetve a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával a „Határellenőrzés az Európai Unióban” című tankönyv kiadására.

A pályázaton nyert számítástechnikai eszközök bázisán az RTF és a Határőrség aktív támogatásával kialakítottunk egy korszerű határrendészeti szaktantermet, amelyet 2006-ban továbbfejlesztettünk. Pályázaton nyert támogatással, a Határőrség és a Főiskola segítségével a Tanszék által végzett szervezőmunkával, olyan felszereltségű tanterem áll ma már rendelkezésünkre, amely a kor színvonalának mindenben megfelel és elősegíti a magas színvonalú okmányismereti, és az okmányhamisítások felfedésére irányuló képzést.  A szaktanterem nyújt arra is lehetőséget, hogy a Tanszék oktatóinak részvételével kidolgozott schengeni távoktatásos tananyagot, eredményesen hasznosítsuk a főiskolai képzésben.

2003-ban a tanszéki kidolgozó csoport készítette el az úgynevezett Schengeni Közös Kézikönyv magyar változatát, az uniós és a nemzeti mellékletekkel együtt. Tanszékünk oktatója részt vett a kézikönyv határőrségi oktatócsomagjának elkészítésében is.

A Határőrség Tudományos Tanácsa megrendelésére, szintén 2003-ban, elkészítettük a "A Határőrség hatásköre kiterjesztésének jövőbeli lehetőségei az európai uniós (elsősorban schengeni) elvárások tükrében" című kutatást.

Egy fő vett részt a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara megbízásából készített „Az élőerős személy-, és vagyonvédelmi terület képzési rendszere, a képzésben rejlő lehetőségek különös tekintettel a felsőfokú képzési rendszerre” című tanulmány elkészítésében.

A tanszék állományából egy fő részt vett egy uniós kidolgozó csoport munkájában, amelynek célja az egységes európai határrendészeti képzés programjának kidolgozása. Tanszékünk oktatója fordította magyar nyelvre a Frontex által kiadott 40 órás okmányismereti felkészítés oktató CD-jét.

2006-ban a tanszékről hárman jártak a münsteri Vezetőképző Akadémián a német rendőrség vezetőképzési rendszerének tanulmányozása céljából.

2007-ben két oktatónk a Leonardo program keretében szerzett pályázati támogatás segítségével tanulmányozta egy hónapon át a Német Szövetségi Rendőrség illegális migráció elleni fellépésének elméletét és gyakorlatát a németországi Lübeckben, Koblenzben illetve a Frankfurti repülőtéren. 2008-ban egy oktatónk nyert pályázaton lehetőséget arra, hogy 11 héten át Svájcban csiszolja nyelvtudását és rendőri ismereteit. Molnár Ákos kollégánk immár második alkalommal vesz részt Németországban a tanárcsere programban.

A Tanszék fennállása alatt elkészítettünk és a Határőrség segítségével kiadtunk három tankönyvet, kilenc jegyzetet, tíz tansegédletet és négy jogszabálygyűjteményt.

Az iskolán történő oktatáson kívül a Tanszék oktatói felkérés alapján tartottak órákat a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola határőr tanszékén is. Oktatóink oktatnak, illetve vizsgáztatnak a rendészeti szakvizsgára felkészítő tanfolyamon, illetve a rendészeti szakvizsgán.

A Tanszék 1994-ben együttműködési megállapodást kötött a Szlovák Köztársaság Rendőrségi Testület Akadémiájának Határrendőrségi, Idegenrendészeti, Polgárvédelmi Tanszékével. Azóta évente 4 hallgató és egy oktató egy-egy héten át ismerkedik a szomszédos állam határőrizetet ellátó szervével, illetve a határrendész tisztképzés helyi jellegzetességeivel. 2003-tól ehhez hasonló együttműködést alakítottunk ki a Német Szövetségi Határvédelem Déli Elnökség Oerlenbachi Képzési és Továbbképzési Központjával. Ez az együttműködés pénzügyi okok miatt megszakadt.

Rendszeresen szervezünk és részt veszünk a szak, szakirány ismeret anyagához kapcsolódó témájú hazai és külföldi konferenciákon.

Munkánk során folyamatosan figyelmet fordítunk a minőségbiztosítás elveinek és módszereinek kidolgozására és e szabályok folyamatos és következetes alkalmazására. Ezt a célt szolgálja többek között az oktatói beosztások nyílt pályáztatása, a tanórák, vizsgák, szakmai gyakorlatok tervezett, módszeres ellenőrzése, az oktatók évenkénti rendszeres értékelése. Ezen kívül a tananyag korszerűsítése, az elmélet és a gyakorlat közelítése érdekében folyamatosan kapcsolatot tartunk a Rendőrség szakirányú vezető és végrehajtó szerveivel, részt veszünk vezetői értekezleteken és az általuk szervezett továbbképzéseken. Az oktatók rendszeresen szakmai gyakorlatot hajtanak végre a szakterületüknek megfelelő rendőri szervnél. A Tanszék Feladat- és Működési Rendjének megfelelően a Tanszéki Tanácsadó Testület részt vesz a Tanszék által gondozott tantárgyak oktatásának korszerűsítésében.

Összefoglalva az eddigieket:

A szak fennállásának húsz éve alatt összegyűlt tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a szak alapítása az egykori Rendőrtiszti Főiskolán helyes döntés volt.

A Határőrség, később a Rendőrség határrendészeti felkészültségű szakemberszükségletét a szak, később szakirány jól biztosította, biztosítja. Megállapítható, hogy a szak, szakirány eleget tesz a felsőoktatási követelményeknek, biztosítja az értelmiségi létre való felkészítést, és a magas szintű jogi, társadalomtudományi és szakmai felkészültség megszerzését. Oktatói és hallgatói a tudományokat művelik, a tudományos ismereteket alkalmazzák, bővítik.

A szakirány biztosítja az idegen nyelvi ismeretek fejlesztését, a szaknyelvi felkészültség megszerzését. A szakirányról kibocsátott határrendészeti felkészültségű tisztek korszerű ismeretekkel és a nemzetközi összehasonlítást is kiálló alkalmazóképes tudással, valamint olyan gondolkodás- és szemléletmóddal, viselkedési kultúrával rendelkeznek, amelynek birtokában képesek rövid időn belül beilleszkedni a szakmai környezetbe, valamint hathatósan hozzájárulni a Rendőrség korszerűsítéséhez.

Az alapképzésben, illetve szak- és alapismereti tanfolyamokon a Rendőrtiszti Főiskolán végzett határrendész tisztek napjainkra a helyi szervek tiszti állományának gerincét alkotják, illetőleg közülük már nem egy a Rendőrség területi és központi szerveinél teljesít szolgálatot.

A szak kialakításában, és működtetésében végzett munkája miatt elismerés illeti Tanszékünk valamennyi volt oktatóját így Farkas János ny. hőr. alezredest, Dr. Dzsupin Ottó ny. hőr. ezredest, Dr. Cseh József ny. hőr. alezredest, Szűcs János ny. hőr. alezredest, Szarvas János ny. hőr. ezredest, Dr. Székelyhidi István ny. hőr. alezredest, Lakatos Gábor hőr. őrnagyot, Varga Béla ny. hőr. alezredest, Dr. Csentes Zoltán ny. hőr. ezredest, Lovass Attila ny. hőr. őrnagyot, dr. Boros Zsuzsanna ny. hőr. alezredest, Simon Ferenc r. alezredest, Nagy Gábor alezredest, Dörner Péter ny. hőr. alezredest, Szádvári László ny. hőr alezredest, Kis Attila ny. hőr. alezredest, Vass Ferenc ny. hőr alezredest, dr. Vajta István ny. hőr alezredest, Barkó József pü. őrnagyot, Török Sándor hőr. alezredest. Két volt tanszékvezetőnket Dr. Virányi Gergely ny. hőr és Dr. Fórizs Sándor ny. r. dandártábornokokat. Szívesen emlékezünk megbízható, és lelkiismeretes gazdasági segédelőadóinkra, és titkársági dolgozóinkra, így: néhai Kajári István ny. hőr. főtörzszászlósra, Virág Róbert törzszászlósra, Korda András főtörzsőrmesterre,  Horváth Péternére, Juhos Katalinra, Gönczi Andreára, néhai Dunavölgyi Szilveszternére, Székely Jánosné Ágira és Gál Rózára.