Nyomozáselméleti Tanszék záróvizsga témajegyzék

  1. A kriminalisztika kialakulása, helye a tudományok rendszerében. A kriminalisztika fogalma, tárgya, belső rendszere, tudományos kapcsolatai. A krimináltaktika fogalma, tárgya belső rendszere, a taktikai módszerek, elvek és ajánlások.
  2. A kriminalisztikai megismerés sajátosságai, a nyomozás, mint megismerő tevékenység jellemzői. A kriminalisztikai gondolkodás. A kriminalisztika alapkérdések és szerepük a nyomozásban.
  3. A nyomozás fogalma és alapelvei (alapkövetelményei). A felderítés és a bizonyítás szerepe a nyomozásban (a felderítés és a nyomozásbeli bizonyítás fogalma, tárgya, eszközei, módszerei, és kapcsolódásuk).
  4. A nyomozás (az eljárás) megindítása (tudomásra jutás és az azt követő intézkedések, a halasztást nem tűrő és halaszthatatlan nyomozási cselekmények és intézkedések). A nyomozás sajátosságai az ún. ismeretlenes ügyekben (az eljárás megindulása, az ismeretlen tettes felderítése, tartózkodási helyének megállapítása, hatóság elé állítása).
  5. Az adatok és az adatforrások fajtái (adat, információ, bizonyíték, adat- és bizonyítékforrások). Az adatelemző-értékelő munka elemei, folyamata és funkciója a nyomozásban.
  6. A verziók szerepe a nyomozásban (a verzió fogalma, fajtái, a fajták egymással való összefüggése, a verziók szerepe a feladatok meghatározásában és megoldásában).  A verziókkal végzett munka, a verziókkal végzett munka elemei, a verziók felállításának és ellenőrzésének alapelvei.
  7. A nyomozás tervezésének és szervezésének főbb elméleti kérdései (fogalma, elvei, a tervezés folyamata, a terv általános tartalma, a tervek fajtái). A nyomozás tervezésének egyes gyakorlati kérdései (a tervezési segédletek, a nyomozó munkájának megszervezése, a nyomozócsoport munkájának főbb vonásai).
  8. Az adatgyűjtés általános kérdései (az adatgyűjtés fogalma szerepe a nyomozásban, az adatgyűjtéshez kapcsolódó egyes fogalmak, az adatgyűjtés elvei). A lakosság és a tömegkommunikációs eszközös igénybevétele az adatgyűjtésben.
  9. A megkeresés. A puhatolás.
  10. A megfigyelés. A környezettanulmányozás.
  11. A kriminalisztikai csapda alkalmazásának taktikai kérdései.
  12. A kutatás fogalma, fajtái, jogi szabályozása, alkalmazási lehetőségei a rendőri munkában, a nyomozás során, az egyes nyomozási cselekmények keretei között.
  13. Felkészülés a házkutatásra (előkészítés, tervezés, szervezés). A házkutatás lefolytatásának taktikája.
  14. Nyílt területek, nyilvános helyek, többek által lakott/használt helyek, járművek átkutatásának (átvizsgálásának) krimináltaktikai sajátosságai. A ruházatátvizsgálás és a motozás esetei, krimináltaktikai sajátosságai.
  15. A helyszíni szemle fogalma, célja, jelentősége, taktikai elvei. A helyszín fogalma, fajtái.
  16. A helyszíni szemlét megelőző feladatok (TIK, szemlebizottság-vezető, helyszínbiztosító járőr), a helyszín biztosításának elvei és általános feladatai.
  17. A halottszemle.
  18. A helyszíni szemle szakaszai, végrehajtásának módszerei, lefolytatásának taktikája. A helyszíni szemle eredményének rögzítése, értékelése és felhasználása a nyomozásban.
  19. A kihallgatás szerepe a nyomozásban. A kihallgatás általános taktikai kérdései (előkészítés, felkészülés, a kihallgatás szakaszai, a vallomás rögzítése). A kérdések összeállítása, megfogalmazása, helyes és tiltott kérdések/kérdezési módok a kihallgatás (meghallgatás) során.
  20. A kihallgatási taktika pszichológiai tényezői (személyiség megismerése, kontaktusteremtés-építés, kihallgatási alapszituációk, taktikai blöff).
  21. A panaszfelvétel, a sértett és a tanúk kihallgatásának taktikai sajátosságai.
  22. A gyanúsított kihallgatásának taktikai kérdései. Az alibi vizsgálata. A szembesítés.
  23. A helyszíni kihallgatás fogalma, célja, változatai, szerepe a felderítésben és a bizonyításban. Felkészülés a helyszíni kihallgatásra, a helyszíni kihallgatás tervezése, szervezése.
  24. A helyszíni kihallgatás előkészítésének és végrehajtásának sajátosságai cselekmények bemutatása valamint helyszín, illetve tárgyi bizonyítási eszköz hollétének megmutatása. A helyszíni kihallgatás rögzítése, eredményeinek értékelése és felhasználása.
  25. A bizonyítási kísérlet fogalma, célja, fajtái, szerepe a felderítésen és a bizonyításban. A bizonyítási kísérlet előkészítése, tervezése és szervezése.
  26. A bizonyítási kísérlet lefolytatásának taktikája, rögzítése, eredmények értékelése és felhasználása.
  27. A felismerésre bemutatás elméleti kérdései (fogalma, alanya, tárgya, célja, fajtái, változatai, jelentősége, alkalmazásának lehetőségei a nyomozásban). A felismerésre bemutatás általános előfeltételei, az előzetes kihallgatás.
  28. Személyek felismerésre bemutatásának tervezése-szervezése, végrehajtása, rögzítése, eredményeinek értékelése. Holttestek, állatok, tárgyak felismerésre bemutatásának tervezése, szervezése, végrehajtása.
  29. A körözés fogalma és rendszere, szerepe a rendőri munkában (körözési alapfogalmak, a körözés fajtái, elrendelésével, közzétételével, nyilvántartásával kapcsolatos rendőrségi feladatok, a körözés közzétételének és nyilvánosságra hozatalának eszközei).
  30. A körözési folyamat végrehajtásának sajátosságai eltűnési ügyekben. A körözési munkafolyamat végrehajtásának sajátosságai ismeretlen tettes és személyes adatok szerint ismert terhelt esetében.
  31. A forrónyomos felderítés fogalma, szerepe, szervezeti modellje, végrehajtásának taktikája. Az Egységes Segélyhívó Rendszer működése Magyarországon.