A migráció dinamikája és társadalmi hatásai Ludovika kutatócsoport tagjai számoltak be eredményeikről a május 17-én rendezett konferencián a Rendészettudományi Karon.
A migráció komoly kihívás nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió, sőt a világ számára is – mondta dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy. A Rendészettudományi Kar (RTK) dékánja hozzátette, hogy korábban ENSZ-rendőrként Kambodzsában szembesült a menekültkérdéssel, majd később Mozambikban is szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Bosznia-Hercegovinában a belső menekültáradat kezelése során az volt a feladatuk, hogy békés úton visszatelepítsék az otthonaikból elüldözött horvátokat és bosnyákokat. Most másféle kihívásokkal kell szembenéznünk – fogalmazott a vezérőrnagy.
Nem véletlen, hogy annak idején a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék létrejött, és a Magyar Rendészettudományi Társaságon (MRTT) belül is önálló tagozata van a szakterületnek – fogalmazott dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Fenntartói Testület tagja, az MRTT főtitkára. Hozzátette: az értékes szakemberekre továbbra is igény van, ezért a felvételizőket proaktívabb kommunikációval kell a migrációs szakirány felé orientálni.
A migráció dinamikájának meghatározása elősegítheti a migrációs minták jobb megértését, és iránymutatásul szolgálhat a várható migrációs folyamatok tekintetében – fogalmazott dr. Szuhai Ilona tanársegéd. A migráció történelmi determinánsairól szóló előadásában a többi között elmondta, hogy valószínűleg nincs olyan nemzet a földön, amely ugyanazon a helyen élt a történelem során. Az egyik legnagyobb migráció Nyugat-Afrikából az Újvilágba történt, ez becslések szerint mintegy 10 millió embert érintett; ma körülbelül 40 millió ember mondhatja magát rabszolgák leszármazottjának az amerikai és a Karib-térségben. A 2015-ös migrációs válság intézményi okait fejtegette Urbán Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal vezető tanácsosa, dr. Nagy-Nádasdi Anita jogi főreferens az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától pedig a fegyveres harcok által érintett, Európába vándorló gyermekekre vonatkozó európai és nemzetközi jogi szabályozást mutatta be. A migrációs témájú biztonságpolitikai kutatások irányvonalairól Vajkai Edina tanársegéd adott képet. A menekültügyi tananyag fejlesztéséről szólva Klenner Zoltán tanársegéd kifejtette, hogy az elkészült tankönyv mindenekelőtt a migrációs szakirány hallgatóinak készült, de téma iránt érdeklődő, valamint a külföldiekkel munkájuk során találkozó szakemberek részére is hasznosítható ismereteket, elméleti háttértudást ad. Hozzátette: a mű elsősorban a hivatkozásokon és irodalomjegyzéken keresztül kínál lehetőséget az egyes részkérdések iránt érdeklődő olvasó számára a források könnyebb fellelésére.
Dr. habil. Hautzinger Zoltán tanszékvezető, aki egyben a kutatócsoport vezetője, hangsúlyozta, hogy szükség van a migrációról szóló józan és tudományos párbeszédre, hiszen ennek mintha egy kicsit híján lennénk; ez az egyik oka annak, hogy megalakult a kutatócsoport. Hozzátette: a migráció mindig következményekkel jár, akár pozitívak azok, akár negatívak. Ha a külföldiek integrációjára nem fordítunk figyelmet, akkor maga a migrációs igazgatás lehet kudarccal telített. A tanszékvezető úgy fogalmazott, hogy a migrációt sosem szabad egyoldalú jelenségként kezelni. Magyarország migrációs stratégiájáról beszélve a hazánkat közvetlenül érintő migrációra gondolunk, a migráció ugyanakkor a kivándorlással kezdődik, és a bevándorlással végződik, vagy cirkulál. Egy rendészeti szakember számára talán a kivándorlás nem annyira izgalmas, de része a folyamatnak. Hautzinger Zoltán felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a Magyar Rendészet című folyóirat 2017. évi 3., tematikus száma tartalmazza a kutatás főbb eredményeit, amelyek nem csupán az oktatáshoz és a további kutatáshoz, hanem a migrációs igazgatás fejlesztéséhez is hasznosak lehetnek.
Szöveg: Suba László
Fotó: Bodó Pál